Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-10 / 34. szám
Fontos követelmény a szervezés | és vezetés korszerűsítése Beszélgetés az SZVT megyei szervezetének elnökével MINDENNAPI KENYERÜNK K onuár — élet. Mily’ egymást £el- enyer tételező is e két szó! És milyen igaz. Hányszor még hányszor emlegetjük, de főként emlegettük, s ki tudja mikor, még imába is foglalták: mindennapi kenyerünk... Ami, hála boldogulásunknak, gazdagodásunknak, megadatott, sőt! Hivatalos tájékoztatóban olvasom, hogy a belkereskedelmi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium együttes felmérése szerint, 1974-ben 1554 vagon, több mint 155 ezer mázsányi száraz kenyér maradt vissza eladatlanul az' élelmiszer-kereskedelem boltjaiban, árusítóhelyein Hatalmas szám, megdöbbentő, de elképedésünket a megyei adatok felsorakóztatásával még csak fokozhatjuk. Ugyanezen évben Nógrádban, a lakosság létszáma szerinti legkisebb megyében, több mint 35 vagonnyi, hozzávetőleges becslések szerint három és fél ezer mázsát meghaladó kenyérmennyiség száradt, s került visszaszállításra. Az elmúlt évben a helyzet jelentősen rosz- szabbodott: az eladatlan mennyiség nagysága elérte, talán meg is haladta a negyven vagonnyit. S a furcsaság éppen az benne, hogy amíg 1970-ben a megye lakosságának egy főre jutó, éves kenyérfogyasztása még 107,8 kilogramm volt, addig 1975-re — az egészségesebb táplálkozás egyik következményeként is — ez a szám alig éri el a 106 kilogrammot. Közel két kilogrammal kevesebb kenyeret fogyasztunk, s jelentősen emelkedik a fel nem használt, el nem fogyasztott kenyér mennyisége. Ezek az adatok természetesen csak a boltok számadatainak összesítését tartalmazzák, s nem szerepel bennük a hulladékba, szemétbe kikerült kenyér több száz — vagy több ezer tonnája. Igaz, a salgótarjáni szeméttelepen végzett felmérések szerint napi átlagban több mint öt mázsányit szállítanak ki a hulladékgyűjtő gépjárművek, de egyszerűen felbecsülhetetlen a háztartásokban nem evés céljára felhasznált, vagy' fel nem használt kenyér mennyisége. Pedig drága a „mindennapink”, s egyre inkább az lesz. Az elmúlt évben mázsánként még csak kilencvenhat forint, 1976-ban már 130,4 forint állami dotációt kapnak a gyártó üzemek. Egyszerű szorzási művelettel kiszámítható, hány százezer forintnyi érték ment veszendőbe. Számolni kell azzal is, hogy az így feleslegessé vált kenyér jelentős malomipari és sütőipari kapacitást is. leköt. És ha egy kissé mélyebben vizsgáljuk, megállapíthatnánk, országos viszonylatban hány, meg hány ezer tonna, kitűnő minőségű búzát exportálhatnánk — jó pénzért. Szóval, duplán pocsékoluk! Tarthatatlan és természetellenes. Talán e két szóval jellemezhetnénk, illusztrálhatnánk gazdagodásunk eme rosszízű jelenségét. Hiszen, lehet elcsépelt, sokszor leírt, elmondott tény már: még most, a huszadik század negyedik negyedében is emberek miilói halnak éhen akkor, amikor mi disznókkal, más állatokkal etetjük, vagy egyszerűen a kukába dobjuk mindennapi kenyerünket. Éppen ennek megszüntetésére, jelentős csökkentésére látott napvilágot a Belkereskedelmi és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium együttes rendelete, amely célul tűzi ki a visszamaradó száraz kenyér mennyiségének 40—50 százalékkal történő csökkentését. Természetesen hangsúlyozva: úgy, hogy ez minőségileg és mennyiségileg, zavartalanul biztosítsa a lakosság ellátását. Mindezek figyelembevételével készítette el intézkedési tervét a megyei tanács kereskedelmi osztálya, s egyidejűleg több fontos feladatot határozott meg a kevesebb kidobott kenyérakció keretében. Vizsgál irtásaik során megállapították: jelentős mértékben befolyásolja a kereskedelemben visszamaradt kenyér mennyiségét a sütőipari termékek minőségének egyenetlensége, a kereslet nagyfokú ingadozása, a szállítási időpontok eltolódása, és az a tény, hogy egy-egy lakóterület ellátását több szektor tevékenysége jellemzi. Ugyancsak negatívan hat a kenyér- ellátásra a mozgóboltok kimaradása, a magánkisiparosok esetenként rendszerte’en tevékenysége, de igencsak hozzájárul a száraz kenyér mennyiségének növekedéséhez az eladók körében tapasztalható helytelen szemlélet is: kérem, csak tegnapi kenyerünk van! A lípnuór szavatoltan hetvenkét ő’AM jg jó s bár mindannyian tudjuk, mégis gyakori a friss, melegkeny'ér- szemlélet. Pedig, ha tudnák, milyen károsan befolyásolja az egészséget, s különösen elősegíti a gyomorbetegségek képződését! Szóval, ez ügyben hibásak vagyunk mi. magunk is, és szó érhetné az e'éítelen egészségügyi felvilágosító propagandát is. De hát — és ez az alapigazság — a rendeleiek csak csökkenthetik, ám döntően nem befolyáso’- hatják a kenyéroazarlást. Szemléletbeni változásra lenne szükség, vagy olyan szuggesz- tióra. amely minden egyes szemétbe dobott kenyér pilanatában egy-egy éhező szájat vetítene szemeink elé. Karácsony György Minden brigád elnyerte a kitüntetést A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Nógrád megyei szervezete öt esztendővel ezelőtt kezdte meg működését, s a fél évtized alatt számottevő tényezőjévé vált a megye életének. Mindez jó alkalmat nyújt arra, hogy számvetést készítsünk a megyei szervezet munkájáról. Ezért kerestük fel Szalai’ Jánost, az-SZVT Nógrád megyei szervezetének elnökét, hogy válaszoljon kérdéseinkre. — Hogyan értékeli a megyei szervezet megalakulása óta eltelt időszak tevékenységét? — Megállapíthatjuk, hogy az első időszak a próbálkozások, az útkeresések időszaka volt — kezdte válaszát. — A kezdeti időszakban hiányzott a vezetőség együttes munkája, de hiányzott az a módszer is, amellyel egy heterogén beosztású, munkakörű és szakmai műveltségű tagság igényeit ki lehet elégíteni. Később jöttek az első sikerek, s ezek a vezetőséget újabb és újabb próbálkozásokra lelkesítették. A korábbi évek erőfeszítéseit tavaly már sikerek követték. — ön tehát a megyei szervezet sikeres évének tartja az elmúlt esztendőt? — Igen. Tavaly a szervezet tartalmi munkájának középpontjában a szervezés és a vezetés sokrétű és szerteágazó kérdései álltak. Célkitűzésünk volt, hogy az MSZMP KB és a kormány határozatainak végrehajtását társadalmi úton segítsük. Hozzájáruljunk a műszaki és gazdasági szervező- munka továbbfejlesztéséhez, a vezetési és szervezési színvonal emeléséhez. Ennek érdekében klubnapjainkon a vállalati gazdálkodás, a munkahelyi vezetőképzés, a fővállalkozási és beruházási tevékenység, az anyaggazdálkodás és anyagtakarékosság, valamint a kereskedelem aktuális kérdéseivel foglakoztunk, a XI, pártkongresszus célkitűzéseinek megfelelően. Ezekhez a témákhoz szervesen kapcsolódtak a szervezetünk rendezésében és felkérésére megAz előző tervidőszakban a tanácsi értékesítésű lakásokat lényegében változatlan áron kapták meg az új otthonok tulajdonosai, pedig a felvonókkal ellátott középmagas házak elterjedésével, a fölszereltség javulásával, a gázrobbanási veszélyeket csökkentő műszaki intézkedésekkel, az anyagárváltozáspkkal járó kiadások jelentősen növelték az építési költségeket. Ezért az árszínvonal változásainak elkerülése mind nagyobb terhet rótt az állami költségvetésre; ebben az időszakban a tervezetthez viszonyítva majdnem megháromszorozódott a tanácsi értékesítésű lakásokhoz átlagosan nyújtott állami támogatás összege. Ez a körülmény kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtett a tanácsi értékesítésű és a munkáslakások építéséhez nyújtott kedvezményes pénzügyi feltételek között is. Ezért az egyes Iakáséoítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményekről kiadott ú.iabb intézkedések szerint az idén átlagosan 50 000 forinttal emelkedik a tanácsi értékesítésű lakások ára, majd a következő években évi 3 százalékkal. Ugyanakkor az előtörlesztés készpénz- összegének aránya a korábbi lóról 13 százalékba csökken. Ez—! összhangban módosította a tanácsi értékesítésű lakások áránál; megállapításáról szó'ó korábbi jogszabályokat az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter, az O-szágos Anyáséi Arhivatal elnökével egyetértésben. Az új rendelkezés melléklete tételesen felsorolja a 28, 35, 44, 53, 62, és 70 négyzetméter alapterületű tanácsi értékesítésű lakások úgynevezett alapárát, amely nemcsak az alapterülettöl, hanem a lakás földszinti, illetve emelt* elhelyezésétől, a fűtés módjától és a felvonóellátástól függően változó. Az állami támogatás értékét természetesen beszámították, tehát ennek levonásával alakították ki a közölt alapár összegét, amit még a korábbi rendeletben meghatározott más tényezők, — homlokzatkiképzési és teljesítéshelyi árkülönbözet — módosítanak. Az ár megállapításában követendő szabályokat is pontosította az üj intézkedés. Többek között kimondja, hogy az eladási ár magában foglalja a lakásberendezések, továbbá a lakóházak közös tulajdonba kerülő épületszerkezeteinek közös használatra szolgáló helyiségeinek — például mosókonyha, szárító, gyermekkocsitároló, szeméttároló, házfelügyelői lakás, közösségi célokat szolgáló tartott előadások, melyek a beruházások rendjében bekövetkezett változásokkal, a köz- gazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztésének elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkoztak. — A tavalyi sikeres tevékenységhez milyen konkrét eseményeket tudna fűzni? — Számos.előadás hangzott el. A nógrádi műszaki napok alkalmával a korszerű anyagmozgatással kapcsolatban szerveztünk — filmvetítései egybekötött — előadásokat, melyeket Balassagyarmaton megismételtünk. Hozza kívántunk járulni a közművelődésről szóló párthatározatból adódó feladatok megyei megvalósításához, új ismeretek nyújtásához. Ennek érdekében megszerveztük az SZVT Nógrád megyei munkahelyi vezető-továbbképző iskolát. Sikeresen bonyolítottuk le a belsőellenőrök részére szervezett tanfolyamot. Jelentős esemény volt szervezetünk életében a balassagyarmati városi szervezet létrehozása. Ehhez nagy segítséget kaptunk Skoda Ferenctől, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkárától, a városi üzemek vezetőitől, s Varga Gyulától, a MTESZ megyei szervezetének elnökétől. A taglétszámunk így az 1974. évi 130-ról több mint 300-ra emelkedett. A megnövekedett taglétszám, a szerteágazó érdeklődési kör szükségessé tette, hogy megkezdjük a megyei szervezet szakcsoportjainak létrehozását. Elsőként a fővállalkozási és beruházási szakcsoport, az év végén a kereskedelmi szakcsoport alakult meg. Hasznosnak bizonyultak a tanulmányutak'. Tavaly kezdtük meg kapcsolataink kiépítését a szomszédos csehszlovák, besztercebányai szervezettel. Ügy érzem, eddigi tevékenységünk eredményességének elismeréseként tavaly szeptemberben Salgótarjánban rendezték meg az SZVT-vezetők országos tanácskozását. — A megyei szervezet milyen feladatokat kíván megoldani az idén? iroda — és részeinek, központi berendezéseinek ellenértékét, valamint a telekárnak a lakásra jutó hányadát is. Módosították a lakás alapterületénfek kiszámításánál követendő eljárást és egyszerűbb fogalmazásban határozták meg, hogy a külön jogszabályok alapján a vevőt megillető szociálpolitikai kedvezmény összegével csökkenteni kell a lakás eladási árát. — Szervezetünk 1976-ban is arra törekszik, hogy szakcsoportjaink és tagságának munkáján keresztül segítséget adjon megyénk V. ötéves tervi, gazdaságpolitikai feladataink megoldásához. Az új ötéves terv adta feladatok megoldásához elengedhetetlen feltétel a szervezés és vezetés korszerűsítése, az általános szakmai műveltség növelése. Továbbra is kiemelten foglalkozunk a munkahelyi vezetőképzéssel. Indítjuk az anyaggazdálkodással kapcsolatos tanfolyamot és a nagy érdeklődés miatt ismét megrendezzük a bel- sőellenőirök továbbképző tanfolyamát. A különböző szintű vezetők részére rövid számítástechnikai és ergonómiai tanfolyamokat szervezünk. Előadásainkat, klubdélutánjainkat is a feladatok szolgálatába állítjuk. Továbbfejlesztjük az 1975-ben megalakult szakcsoportok munkáját és létrehozzuk a szervezési, vezetési és szövetkezeti szakcsoportot. Erősítjük és támogatjuk a balassagyarmati városi szervezet munkáját és létre szeretnénk hozni a pásztói szervezetet is. Beindítjuk a vállalatvezetők klubját. Tavalyi munkánkat nagyban elősegítette a különböző társadalmi szervezetekkel, a TIT- tel, a MTESZ Nógrád megyei szervezetével és a tagegyesületekkel, a Magyar Közgazda- sági Társasággal meglevő jó kapcsolat, amit az idén szeretnénk továbbfejleszteni. Bővíteni' kívánjuk kapcsolatainkat a párt- és tanácsi szervekkel. Munkánkban minél közvetlenebb és élőbb kapcsolatot szeretnénk kialakítani szervezetünk tagságával, s fokozottabban kívánunk támaszkodni a fiatalok' alkotó, kezdeményezőkészségére. Célunk, hogy az SZVT célkitűzései iránt érdeklődő szakembereket minél szélesebb körben bevonjuk szervezetünk munkájába, ezzel is biztosítva 1976. évi feladataink sikeres megoldását — fejezte be a beszélgetést Szala; János. Pádár András Az utóbbi időben több jogszabály módosította a hat évvel ezelőtt megjelent alaprendeleteket, Ezért az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium is azt tervezi, hogy gyakorlati útmutatóban foglalja össze a jelenleg érvényes jogszabályokat, s egységes szerkezetben, népszerűbb fogalmazásban nyújt teljes körű áttekintést az érdekelteknek. Síkarnevál Bánkúdon Karnevált rendeznek február 21-én a bánkúti „síparadicsomban”. Az események a Bükk „tetején” a bánkúti turistaház szomszédságában, a csurgói lesikló- pályákon zajlanak le. A karneválon jelmezes síversenyt tartanak. A karnevál — villanyfényes pályákon — éjfélig tartó sízéssel fejeződik be. A TERMEGÉS növelése, a termelékenység, a költség- csökkentés, a munka hatékonysága, az üzemi tartalékok feltárása, mint közgazda- sági fogalmak egyre gyakrabban hangzanak el a szocialista brigádok között. Már a munkafelajánlós megfogalmazásánál arra keresnek választ a kollektívák, hogy saját munkaterületükön miként tudják a gazdálkodás e fontos mutatóit kedvezőbben alakítani. így van ez a Mátraaljai Állami Gazdaság dolgozóinál is. A gazdaságban 16 kollektíva 325 fővel tűzte maga elé „a szocialista 'módon dolgozni, élni, tanulni” jelszó teljesítését. Ennek keretében közösen úgy döntöttek, hogy lehetőségeikhez mérten segítik az egész gazdaság számára kiemelt fontosságú feladatok megoldását. Az ilyen ösz- szefogás és közös cselekvés tette lehetővé, hogy az 500 vagonos terménytároló időben felépült. Az erő- és munkagépek szervizmunkálatait ütemszerűen elvégezték. A területi adottságoknak megfelelően módosították a növénytermelés szerkezetét, növelték a hozamokat. A juhászaiban, a szarvasmarha- ágazatban koncentrálták az állattartó telepeket. Eredményt értek el a szarvasmarha-állomány negativizá- lásában. Valamennyi szocialista brigád elvégezte az 1975. évi szocialista munkaverseny-vál- lalásának önértékelését, elkészítették munkájuk mérlegét. A kerületi gazdasági szintű értékelések befejeződtek. Ezeken olyan döntés született, hogy mind a 16 munkakollektíva példamutatóan dolgozott és jogosult a megtisztelő szocialista brigád cím viselésére, megérdemlik az ezzel járó anyagi elismerést. Pártunk XI. kongresszusa, a gazdaság megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny eredményeként 3 brigád oklevelet, 2 kitüntető zászlót, 9 kollektíva a mozgalom bronz fokozatú, 2 pedig ezüst fokozatú kitüntetését kapta meg. A legkiemelkedőbb eredményt a sertéstelepi Petőfi Szocialista Brigád érte el. Egész évben gondosan betartották az állategészségügyi, a technológiai előírásokat, hozzáértően és fegye’mezetten dolgoztak, és több mint egymillió, 300 000 forint eredménnyel zártak. A brigádok kiemelt feladatnak tartották az ismeretek gazdagítását. Csaknem valamennyien részt vettek a párt-, szakszerrezet, KISZ- a’apszerve/e'ek állal tartott politikai oktatásokon. Növekedett a könyvtárból kölcsönzött könyvek száma, mivel, többen szakmai > műveltségüket. az önképzés és a továbbképzés keretein be'ül gyarapították. A Mária-tanyai tehenészeti telep dolgozói közül U-en az általános iskola 7—8. osztályának hallgatói és szorgalmasan készülnek a számadásra. Nagyszerű dolog, hogy a brigádtagok közül mind többen, aktívan magyarázzák a párthatározatok, a kormány- és miniszteri döntések lényeget és azok helyi végrehajtásában személyesen is példát mutatnak. A MUNKAFEI. MONDÁSOK tartalma, azok te! 5esí- tése ismételten bizonv'tja, hogy azok a vezetők járnak jó úton, akik a szoc-a'!sta brigádmozgalom politikai, gázdasági, társadalmi je'en- tőségét felismerték, közösen megtárgyalják a tenniv?’ókat. kérik javaslataikat és a munkaértékelést folyamatosan elvégzik. Ezzel a módszerrel erősítik a szocialista demokráciát, a dolgozók tula;riono- si érzetét és megfelelő üzemi légkört alakítanak ki a növekvő gazdaságpolitikai feladatok sikeres teljesí*''"-4’ A kisterenyei ivóvíz- és csatornatársulat számára szennyvízelvezető csatorna építése folyik a nagyközségben. A munkát a salgótarjáni mélyépítőüzem dolgozói végzik. A markológép a fűtőház melletti csatornaszakaszon dolgozik. M. G. NÓGRÁD — 1976. február 10., kedd 5 Módosítások a tanácsi értékesítésű lakások árának megállapításában *
