Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

Az a lényeg, hogy az üzem­ben jól menjen minden — mondia beszélgetésünk elején Turcsi Pál. Üj az öntöde, hogyne lennének gondok, de ha mi nem teszünk e’lene semmit, mástól aztán hiába várur/t segítséget! — s ke­zében a formázókanál nem áll meg. Pásztón, az Üveg­ipari Művek Szerszám- és Készülékgyárának új üzem­csarnokában, az öntödében bírtuk szóra a fiatal szak­embert, ahol az ország üveg­gyárai részére az üveg for­málásához szükséges sablono­kat készítik. Nem azért kel­lett faggatni Turcsi Pált, mert egyébként szótlan. Jó- kedélyű, szókimondó ember­nek ismeri mindenki. Amikor azonban különös gonddal ké­szíti homokból az öntéshez szükséges kokillát, csak a kezét szereti járatni! Egyéb­ként, hogy mennyire bíznak benne és szeretik munkatár­sai, bizonyítja az is, hogy beválasztották a vállalati szakszervezeti bizottságba. Agitáclós, propagandista te­vékenységet bíztak rá, így szerveznie is kell. Pedig nem könnyű az új üzemrészben a nemrégen ver­buválódott embereket össze­fogni ! Apcról jár naponta Pásztora, a munkahelyére, s lehet-e féltettebb vágya, mint helyben lakást kapni? Szívesen telepednék le a nagyközségben. Az üzemben megtaláltam a számításomat — vallja két formaigazítás kö­zött. —kulcsár— Az idei terv: 663 miiiió forint Boltvezetők tanácskozása Salgótarjánban Tegnap, az SZMT székhá­zában, több mint kétszáz boltvezető részvételével tar­tott tanácskozást a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat, amelyen az árusítóegységek vezetői tájé­koztatást hallhattak a IV. ötéves terv teljesítéséről, an­nak utolsó éves eredményei­ről, valamint az 1976-ban a vállalattal szemben támasztott feladatok végrehajtásának feltételeiről, lehetőségeiről. Kozár Géza, a vállalat igaz­gatóhelyettese a többi között elmondotta: — 1976-ban, s azt követő években — mégha a megvál­tozott körülmények ezt né­mileg megnehezítik is — to­vábbra is bitosítanunk kell a lakosság folyamatos, zavarta­lan ellátását, színvonalának további emelését. Minden tő­lünk telhetőt meg kell ten­nünk, hogy e követelmények alá rendeljük, ha kell, a vállalati, a bolti és az egyé­ni érdeket is. Mindenekelőtt azt kell figyelembe vennünk, hogy munkánk végzése köz­ben, a már az előbb emlí­tett élelmiszer-ellátási színvo­nal kedvezően hasson a la­kosság hangulatára, közérze­tére. Jogos kérés ez, hiszen a IV. ötéves terv időszakában, előJ zetes felmérések szerint — több | mint negyven százalék­kal emelkedett a forgalom, s az 1975-ös terv e tekintet­ben közel nyolc százalékkal haladta túl az előző évit. mi­nek következményeként a vállalat boltjaiban tovább bő­vült a választék, növekedett a korszerű táptá'kozást elő­segítő élelmiszerek forgalma. Jelentősen nőtt az eladott baromfihús, a' tej és tejter­mékek, valamint a zöldség- és gyümölcsféleségek meny- nyisége. Számottevően emel­kedett a háztartási munkát megkönnyítő, magas szinten feldölgozott élelmiszerek, mi­relit- és konzerváruk forgal­mazása. A vállalat összessé­gében teljesítette célkitűzéseit, de az értékelés néhány ne­gatívumot is tartalmaz. Rom­lott például az édességellá­tás, de az áruforgalmi mun­ka területén is mind a köz­ponti, mind a bolti vonatko- zásbap is merültek fel hiá­nyosságok. Gond — a többi között —, hogy a boltok szá­mára megszabott készletek­ben . jelentős mennyiséget köt le a lassan fogyó áru, s túl­zottan nagy a hányada az italnak, a vegyi- és a vegyes­iparcikkeknek. Igen jelentős intézkedése­ket tett a vállalat a köztu­dottan alacsony bérek növe­lése érdekében: az elmúlt ötéves terv ideje alatt a bé­rek színvonala a tervezett 17 százalékkal szemben közel 25 százalékkal emelkedett. a személyi jövedelem pedig a tervezett 18,1 százalékkal szemben 25,2 százalékkal nőtt, 1976-ra 663 millió forint forgalmat tervez az élelmi- szer-kisker, s ez több mint 9 százalékkal több az ezt megelőző évinél. Nagy fel­adat, aminek megoldására a vállalat valamennyi vezető­jének. szocialista brigádveze- tőjének és dolgozójának be­csületes, áldozatkész munká­jára szükség van — hangsú­lyozták a beszámolót követő | vitában felszólalt boltvezetők. I Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXII. ÉVF., 34. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. FEBRUÁR 10., KEDD Beszélgetés Marczineh Istvánnal CJ Mindennapi kenyerünk Képernyő előtt Zárszámadás Pásztón Sikeres munka az egyesülés első évében ünnepélyes külsőségek közölt, a pásztói Lovász József Művelődési Központban tartotta meg hétfőn a pásztói Béke Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlését. Az ünnepség kedves színfolttal kezdődött. A Dózsa György Általános Iskola 1651-es számú Lenin Üttörőcsapa- tának képviselői köszöntötték a tagságot, s szerény aján­dékkal, Virággal kedveskedtek az elnökség tagjainak. Ezt követően Holló Imre elnökhelyettes ismertette a közgyű­léshez érkezett üdvözleteket. A többi között dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter levelét, amelyben további jo 4punkát kíván a pásztói Béke Terme­lőszövetkezet tagsaganak. Termelőszövetkezetünk arculata számottevő fejlődé­sen ment keresztül 1971—1975. között — kezdte a vezetőség beszámolójának ismertetését dr. Bencze Barna tsz-elnök. Ismeretes, hogy a korábbi szövetkezetei 1970-ben sza­nálni kellett. A hitel visz- szafizetése szövetkezetünket az elmúlt év végéig sújtotta. Ennek ellenére a termelőszö­vetkezet úgy a gazdálkodás, mint a személyes jövedelmek Hétfőn a fellobogózott Feri­hegyi repülőtéren katonai tisz­teletadással búcsúztatták a Zöld-foki Köztársaság mi­niszterelnöke által vezetett küldöttséget, amely hivatalos látogatáson tartózkodott Ma­gyarországon, Pedro Pires mi­niszterelnök, Eduardo San­tos, a 2. katonai körzet pa­rancsnoka, Leonildo Monteiro, az energiaügyek és a termé­szeti források országos igaz­gatója és dr. Manuel Duarte, a köztársaság főügyészének búcsúztatásán megjelent Lá­zár György, a Minisztertanács i elnöke. Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter, Nemeslaki Tivadar kohó- és emelése terén szép eredmé­nyeket ért el. Az egyesülés szükségessé­gét a pásztói, a tari, a hasz- nosi és a mátraszőllősi tsz-ek vezetői is kellő időben felis­merték, és 1975. január else­jén fuzionáltak. Bátyán kije­lenthetjük, hogy a kellő idő­ben és jól megszervezett egyesülés sikeres volt, ezt bizonyítja az egyesülés első évének eredménye is. A negyedik ötéves tervcik­niszter, és Marjai József kül­ügyi államtitkár, valamint po­litikai és állami életünk szá­mos ismert vezetője. Ott volt a búcsúztatáson dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykö­vete is. A himnuszok elhangzása után az úttörők virágcsokrok­kal köszöntötték a távoli or­szág képviselőit, akik első al­kalommal tettek látogatást ha­zánkban. Pedro Pires és kí­sérete ezután repülőgépre szállt, amely útjuk következő állomáshelyére, Varsóba in­dult. (MTI) lus alatt az árutermelésben előirányzott 5,6 százalékos nö­vekedési ütemmel szemben átlagosan évi 10,6 százalékot értek el. Így 1975. végére az összes bevétel elérte a 81,3 millió forintot. Ezen időszak alatt igyekeztek olyan terme­lési szerkezetet kialákítani, amely rugalmasan alkalmaz­kodik a gazdasági szabályozó rendszerhez, ugyanakkor megfelel a termelési hagyo­mányoknak is Ennek megfe­lelően két termelési főágaza­tot — növénytermesztés, ál­lattenyésztés — alakítottak ki, a felszabadult élőmunka foglalkoztatására pedig a me­zőgazdasággal összefüggő melléküzemágak létesítését irányozták elő. A tervidő­szak alatt a pásztói tsz is csatlakozott a zártrendszerű, iparszerű termelési rendszer­hez, a kukorica és a cukor­répa, a múlt évben pedig a búzatermesztesben. Dr. Bencze Barna elnök elége­detten szólt arról, hogy in­tenzív és szakosított fejlesz­tést valósítottaK meg. Javult a munka szervezettsége, és hatékonysága, erősödött a tö­rekvés termelési együttműkö­dések és szakosodások létre­hozására. A legnagyobb ágazat, a nö­vénytermesztés — mondotta az elmúlt év értékelésével kapcsolatban a tsz-elnök. A nádudvari kukorica és cukor­répa ipari termesztési együtt­működés keretében termesz­tett növények a tervnek megfelelő, illetve annál ked­vezőbb terméseredményeket hoztak. Különösen kiemelke­dik a kukorica hozama, amejv hektáronként , 62 mázsa májusi morzsolt termést, adott. Az 500 hektáron ter­mesztett kukorica többlete nagymértékben kompenzálni tudta a búzánál jelentkező árbevétel-kiesést. (Folytatás a 2. oldalon) SZ KP-kon ti ressz us Az érdeklődés központjában A XXV. szovjet pártkong­resszus előkészületeinek me­netéről folytatott baráti be­szélgetést hétfőn Moszkvában Mihail Zimjanyin, a Pravda főszerkesztője a szocialista or­szágok és a nyugati kommu­nista sajtó tudósítóival. Zim­janyin, aki tagja az SZKP Központi Bizottságának, el­mondotta, hogy a korigresz- szust megelőző országos ta­nácskozássorozat folyamán, mely ezen a héten az Ukrán Kommunista Párt kongres/.- szusával ért véget, a kommu­nisták rengeteg javaslattal, ötlettel, bíráló megjegyzéssel járultak hozzá a legmagasabb pártfórumon megvitatásra ke­rülő anyagok végiege? for­mába öntéséhez. Ezeket az anyagokat az SZKP Központi Bizottságának plénumán hagy­ják jóvá, közvetlenül a kong­resszus megnyitása előtt. A párt és az ország felada­tairól, a tizedik ötéves terv fő irányairól szóló vitában gyakorlatilag az egész ország részt vesz. Egyedül a Pravdá­hoz több tízezer levél érkezett eddig, melyekben valamennyi szovjet köztársaság, a társa­dalom minden rétegének kép­viselői kifejtik nézeteiket és véleményüket a Szovjetunió fejlődésének kulcskérdéseiről. Ezt az óriási anyagot a Prav­da és a központi lapok szer­kesztőségei folyamatosan fel­dolgozzák, s a legfontosabb javaslatok és megjegyzések közvetlenül a közpohti bizott­sághoz kerülnek. A beszámoló és vezetőség­választó taggyűlések, pártért- kezletek és köztársasági párt- kongresszusok egyik fontos ta­pasztalata a Pravda főszer­kesztője szerint annak megál­lapítása volt, hogy az utóbbi években a párt sorai főként a munkásosztályból származó új párttagok révén erősödtek. A Pravda szerkesztőségében lezajlott baráti találkozó so­rán közölték, hogy tekintettel az SZKP XXV. kongresszusa j iránt megnyilvánuló óriási ér­deklődésre, február 19-én, öt nappal a kongresszus megnyi­tása előtt, a moszkvai Intu- riszt Szálló épületében nem­zetközi sajtóközpontot nyitnak meg. gépipari mi- (A közlemény a 2. oldalon). Elutazott a Zöld-toki Köztársaság miniszterelnöke Mit adtak a szövetkezetek Rétságon? Nehéz megítélni Mivel a Rétságra települt szövetkzetek központjai Bu­dapesten vannak, nehéz egy- i értelműén megítélni terme­lési tevékenységük színvona­lát, gazdálkodásuk eredmé­nyeit. Csupán néhány a ko­rábbi években használt muta­tó ' alapján lehet érzékeltetni januárban végzett munkáju- keÁ TÖKÉSORSZÁGOKBA A Fém- és Vastömegcikk- ipari Szövetkezet rétsági tele­pének dolgozói ugyanazokat a termékeket, ugyanabban a formában gyártják, mint 1975- ben, amikor éves tervüket 107 százalékra teljesítették. A januári eredmények ar­ról tanúskodnak, hogy zök­kenőmentesen kezdték az új esztendőt. Kempingasztalból a tervezettnél 6 százalékkal termeltek többet a Nógrádi Sándor Szocialista Brigád tag­jait. Az Ifjú Gárda szocialista kollektíva ugyancsak 6 szá­zalékkal adott többet az elő­írtnál. Ök kempingszékeket állítottak elő. Az asztallap­gyártó Május 1. brigád ered­ménye 13 százalékkal haladta meg a tervezettet. Nemcsak a termelést, ha­nem a szállítást is folyamatos­ság jellemezte. Négy vagonra való szék, két vagon asztal került ki a telephelyről. Az előbbieket Angliába, utóbbia­kat Franciaországba szállítot­ták. Ebben a hónapban vi­szont belföldi szükségletre termelnek. Gondot okoz számukra, hogy a Mohácsi Farostlemezgyár a szerződésben előírtnál vasta­gabb méretben szállítja az asztallapokat, ami nemcsak többletmunkát okoz, hanem drágítja a termelést. KIS SZÉRIÁKBAN A Pannónia Hsz rétsági te­lepén januárban a szalagokon olyan felsőruhákat gyártottak, amelyeket Hollandiába szállí­tottak. Nem volt könnyű dol­guk. mert a bérmunkában fel­használt alapanyag minősége — selyem, jersey — nagy fel­adat elé állította az asszonyo­kat. Ugyancsak bérmunkában gyártották a Német Szövetsé­gi Köztársaságba szánt fel­sőruhákat. A bedolgozók jórészt a bel­földi ellátásra dolgoztak. A Miskolci Nagykereskedelmi Vállalatnak otthonkákat. női ruhákat, női munkaköpenye­ket, és pincérkabátokat készí­tettek. A szövetkezet ebben az év­ben ünnepli tízéves fennállá­sát. Önállósága az elmúlt éveyben sem bővült, ezért a gazdálkodással kapcsolatos kérdésekre nem tudtak vá­laszolni. Annyit tudnak, hogy a telep első negyedévi terme­lési értékterve 3 millió 777 ezer 320 forint. Ebből az. el­ső hónapra esedékes részt úgy tűnik, hogy teljesítették.. EGYESÜLÉS UTÁN — NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁG? Három szövetkezet egyesü­léséből jött létre a Finom- mechanikai Szivattyú és Anyagmozgató-G épgyár tó Szövetkezet. Ennek az új gaz­dasági egységnek 2. számú te­lepe a rétsági. Továbbra sem önállóak,nincs lebontva, az évi, negyedévi, havi terv. Nincs maghatározva, hogy mennyi értéket, milyen költ­séggel kell előállítani. A köz­pontból olyan termékek gyár­tását írják elő, amelyhez minden anyag megvan. A rétsági telep termelési ar­culata ugyanaz, mint koráb­ban volt: szivattyúkat gyárta­nak továbbra is. Csak annyit tvidtak mondani, hogy január­ban 2 millió 443 ezer forint értékű készáru hagyta el a te­lepet. Ezi magasabb, mint az előző esztendő azonos idősza­kában. Olyan felvilágosítást kap­tunk, hogy az egyesülést kői­vé tő, sorok rendezése után a központ növelni kívánja a te­lep önállóságát.

Next

/
Thumbnails
Contents