Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-08 / 33. szám
A szovjet sport az olimpiai játékok előtt A szovjet testnevelési és sportbizottság elnöke. Szer- gej Pavlov válaszok -- APN tudósítójának kérdé — Milyen reményekkel indulnak az 1976. évi nagy erőpróbának a szovjet sportolók? — Az 1972. évi téli és nyári olimpiai játékokon a szovjet csapatok mind az aranyérmek, az érmek, mind a nem hivatalos pontverseny tekintetében vezető helyen végeztek. Már önmagában az a tény arra kötelez, hogy nagy felelősségérzettel készüljünk az idei versenyekre. A téli számok közül a bobversenyben és nyáron a gyeplabdában — amely most kezd nálunk kibontakozni — nem veszünk részt, különben minden számban rajthoz állunk. Mind Innsbruckba, mind Montreálba népes csapatokat küldünk és reméljük, hogy sikerrel szerepelnek. — Mire alapozza ezt a véleményét? — Mindenekelőtt az olimpiai játékokon szerzett tapasztalatainkra. A nyári játékokon 1952 a télieken 1956 óta veszünk részt. Azóta az előbbieken, vagyis hat alkalommal 211, a télieken öt alkalommal 38 aranyérmet szereztünk. Olimpiai esélyeinkkel a szovjet versenyzők világ- és Európa-bajnokságokon elért eredményei alapján számolunk. Ezek az eredmények kielégítőek. Egy példa: 1975- ben versenyzőink a nyári olimpiák 23 versenyszámában, Európa- és világbajnokságokon 127 érmet, közöttük 57 aranyérmet szei _ztek. A jövő szempontjából biztató, hogy a szovjet sportolók közül sokan teljesítették az olimpiai szinteket. Egyedül 1974 és 1975 években a nyári számokban 1206, a téliekben 194 versenyzőnk ért el kiemelkedő eredményeket. A rendelkezésünkre álló adatok sokoldalú elemzése alapján kijelenthetjük, hogy több sportágban, mint például a szabad- és kötöttfogású birkózásban, a kajak- és kenuversenyekben, a röplabdában és vízilabdában a szovjet sportolók megőrzik előkelő, vezető helyüket. Más számokban sikeresen szerepelnek és érmekre számítanak, közöttük aranyra is, csak úszásban és vitorlázásban nem gondolunk nagyobb eredményekre. — Mit tudhatunk meg az ellenfelekről? — Az Egyesült Államok sportolói különösen úszásban erősek. Például az 1975. évi világbajnokságon 9 arany-, 10 ezüst-, 9 bronzérmet szereztek. A könnyűatlétikai számokban, műugrásban, vitorlázásban, lovaglásban, íjászatban, különböző lövész számokban szintén komoly erőket vonultatnak fel. Az NDK versenyzőiről külön meg kell emlékezni. Mind a téli, mind a nyári játékokon erős csapattal vonulnak fel. Az utóbbi év.ek versenyei azt mutatták, hogy úszásban, könnyűatlétikában, evezésben, kajakban és kenuban, télen szánkóban, biatlonban, női gyorskorcsolyázásban, műkorcsolyázásban, sáncugrásban és más számokban is igen jó teljesítményekre képesek. Más szocialista országok is erős csapatokkal vonulnak fel. Bulgária súlyemelésben, birkózásban, könnyűatlétikában, Kuba ökölvívásban és evezésben, Románia gimnasztikában vonultat fel figyelemre méltó csapatot. Így minden számban nagy küzdelem várható, ami azt hiszem csak használ a versenyeknek. A szovjet sportolók részvételét az olimpián mindig úgy Ítéljük meg, mint magának az olimpiának a jelentőségét korunk világában. Különösen most. a történelmi jelentőségű helsinki konferencia után, a nemzetközi feszültség csökkenésének időszakában értékeljük a közeledés eszközeként az olimpiai játékokat. A Szovjetuniónak 87 országgal van aktív sportkapcsolata és 70 nemzetközi sportszervezet munkájában vesz részt. Erőfeszítéseket tesz a sport demokratizálása, az együttműködés hasznosítása érdekében. — Az ötéves tervidőszak utolsó évéig, 1975-ig — amely az olimpiára való felkészülés utolsó éve —, milyen eredményeket ért el a szovjet sportmozgalom? — A két olimpia közötti időszakban a szovjet sport jelentősen fejlődött. A sport- egyesületeknek már 52 millió szovjet ember a tagja. Létesítményeink köre is jelentősen bővült, de a testedzéssel, versenysporttal összefüggő tudományos kutatások száma is emelkedett. A két olimpia között a Szovjetunióban 114 stadion, 7236 sport- csarnok, 220 nyitott uszoda, 1376 síbázis, 5800 lőtér stb. épült. Ezek közül ki kell emelni a moszkvai evezőspályát, az alma-atai Medeo jégpályát, a raubicsi stadiont Minszk közelében, a bakurinai síbázist. A tömegsport növekedése és anyagi bázisának bővülése még több kiváló képességekkel rendelkező sportolót hozott felszínre. Mi azt gondoltuk, hogy öt év alatt 27— 27,5 ezer sportmestert tudunk a követelményekre felkészíteni. Az élet túlhaladta elképzeléseinket, mert a magas szintű normákat 29 800 sportolónk teljesítette. Szinte mindegyikük sikerre számíthat, még a nemzetközi versenyeken is. Minden elbizakodottság nélkül mondhatom, hogy elégedettek vagyunk eddigi eredményeinkkel. — Milyen problémákkal küzd a szovjet sportmozgalom? Mi a legvitatottabb kérdés és miként oldják azt meg? — Számos probléma akad. Még a sikeresnek tartott számokban is komoly munkát kell végezni. örülünk például a szovjet labdarúgók 1975. évi sikereinek. A Kijevi Dinamó a kupagyőztesek kupájában és a szuperkubában ragyogó eredményt ért el, a válogatott bekerült az Euró- pa-bajnokság negyeddöntőjébe, az olimpiai csapat az elsők között kapott jogot a montreali szereplésre. De a szovjet nemzeti bajnokság átszervezése a legnagyobb vitát váltotta ki, mind a sajtóban, mind a különböző szintű értekezleteken. Komoly problémákat kell leküzdeni a mezőgazdasági dolgozók tömegsportjával, az anyagiműszaki sportbázisok kihasználásával, a sporteszközök gyártásával kapcsolatban. — Mondana néhány szót a szovjet sportmozgalom jövőjéről? Ebben milyen szerepet játszik az, hogy az 1980. évi olimpiát Moszkvában rendezik? — Már elkészültünk a szovjet sportmozgalom fejlesztésének 1990-ig terjedő előzetes tervével. Feltételezzük, hogy 1980-ban a különböző sportágakban 63—65 millióan fognak rendszeresen foglalkozni testedzéssel. 1990- re már 80—85 millió aktív sportolóval számolunk. A fejlődés üteme igen gyors, így nincs kizárva, hogy számaink szerénynek bizonyulnak. A kitűzött célok eléréséhez jelentős mértékben hozzájárul az 1980-as moszkvai olimpia. Már most érezzük hatását. A hírt, a megrendezés jogának odaítélését nemcsak a szovjet főváros, hanem az egész ország lakossága örömmel fogadta. Különösen a fiatalság, az iskolások foglalkoznak vele, hiszen nekik lehetőségük van arra, hogy részt vegyenek a versenyeken. ■ Minden bizonnyal ezért is érzékelhetjük az ifjúsági és iskolai sport megélénkülését. Természetesen a felnőttek érdeklődése is megnövekedett a sport iránt. Ahol a jövő bajnokait nevelik Nógrád nagy múltú egyesülete, az SKSE ebben az esz- versenyzőket a minőségi tendőben ünnepli megalakulásának 75 éves évfordulóját. A szakosztályokhoz irányítsák. jubileumra az egyesület legfiataljabbjai, a sportiskolások is készültek sőt már az előző évben „letették névjegyüket”, - Hogyan foglalna össze a felhívták eredményeikkel a figyelmet a kék-fehér klubra, sportiskola ez évi feladatait.. Bombaként hatott a hír, amikor egymás után „szállították” — Tevékenységünket meg- o sportiskolás atléták a bajnoki címeket az országos serdü- határozza az egyesület 75 lőbajnokságról. Nem kevesebb, mint tíz bajnoki címmel, éves jubileuma.. Szeretnénk aranyéremmel tértek haza Budapestről, nem is említve a minél jobb eredményeket el- többi dobogós helyezést. Az eredmények mögött tudatos, érni. Munkánkat a megyei kemény munka van! Felkerestük az SKSE sportiskolájának fejlesztési terveknek megfe- vezetőjét, Nagy Istvánnál, aki tavaly augusztustól irányítja lelően végezzük, szolgálva uz SKSE sportiskolásainak tevékenységét, ö maga is spot Salgótarján kiemelt helyzetűit, vívott. Biológia-testnevelés szakos tanár, salgótarjáni, tét, minőségi sportját, Öröm- évekig tanított falun, dolgozott a Mártírok úti iskolában, mel számolok be arról, hogy Szereti a sportot és ez minden szavából érződik, amikor eredményesen folyik egy har- az iskola tevékenységéről beszélgetünk. madik szakosztály, a birkózó szervezése. Ez újabb feladatot jelent, ugyanakkor szívesen — Hogyan értékeli múlt év eredményeit? — tettük fel a kérdést a sportiskola vezetőjének. — Talán egy rövid bemutatással kezdeném. Két szakosztályunk van. Az atlétáknál 1Í9, a vívóknál 133 diák Jellemző, hogy a szakosztálynál a középfokú iskolás tanulok szama összesen 32. az el- nárt Jellemző, hogy a két látunk munkáhoZj hiszen van szó, amelynek nagy hagyományai vannak Salgótarjánban. Je- — A kapcsolatoknak dön- íenleg az évfolyamrendszer tő szerepe van a kiválasztás- kiépítése folyik a birkózóknál és a folyamatos munká- nál. A Rákóczi úti és a Ga- , nál. Vagy még mindig talál- garin iskola háziversenyei sportol. A két szakósztalyban koznak a régi szemlélettel: „a alapján június 27-ig meglesz összesen 9 edző, koztuk Sesének nem adunk gyere- az a 30 diák. aki csatlakozik hármán fofoglalkozasban fcet”? a meglévő 45 birkózópalántáfoglalkozik a fiatalokkal. ' hoz. Nem titok, hogy létesítAz atléták eredményei, — Örömmel mondhatom, ménygondokkal küzdünk, és úgy gondolom, első helyre ki- hogy kapcsolataink nem „sze- talán mi várjuk a legjobban vánkoznak, hiszen a sportis- mélyes” jellegűek, hanem si- az új sportcsarnok átadását, kola fennállása óta egyetlen került partnerként elfogadtat- A vívók például egy teremben évben sem sikerült olyan jó ni a sportiskolát. Minden se- dolgoznak edzésnaponként há- eredményt produkálni, mint gítséget megkapunk a műve- rom csoporttal. Az atlétáknak tavaly. Az atléták 31 olim- lődési osztálytól, a sportfelü- sokat jelent, hogy a klubház piai pontot szereztek (1974-ben gyelőségtől, az iskolák veze- fölött megépül egy futófolyo- 17-et) és 127 bajnoki ponthoz tőitől. Hogy mást ne mond- só. Ez nem kis pénzbe kerül, segítették az egyesületet. A jak, edzőinket az igazgatók s a földmunkánál segítenek a három aranyjelvényes spor- fogadják az iskoláknál és kohászati üzemek szocialista, toló mellett 14 ezüstjelvényes tárgyalnak velük. A régi brigádjai. Szeretnénk ebben van, akik közül többen előre- szemlélet nem mondom, hogy az esztendőben a B kategóriás léphetnek ebben az évben. A nem él még, de egyre inkább szintet elérni az atlétaszak- vívók 15 olimpiai pontot ér- eltűnőben van. A szülők is osztálynál. A szakemberkép- tek el és bajnoki pontjaik megértették és egyre inkább zésben sem lesz megállás. A száma 101 volt. Az aranyjel- megértik, hogy miről. van szó, TF kihelyezett edzői szakára vényes vívók tízen vannak, a milyen célt szolgál a sport- tízen készülnek, járnak elő- 9 ezüstjelvényes és a 34 iskola. Természetes, hogy a készítőre. Két edzőnk szaked- bronzjelvényes sportoló mel- legtöbb diákot a Malinovszkij zőire jár Budapestre a TF-re. lett. Mindkét szakosztály úti testnevelés-tagozatos isko- Mindent egybevetve szeret- sportolói megfelelő számú la adja. (Még jobb lesz a nénk kapcsolatainkat javíta- versenyen vettek részt, s a helyzet, ha a következő tan- ni, erősíteni, olimpiai pontkülönböző bajnokságokon, évben megkezdi működését a jaink számát — az idén már minősítőversenyeken jól sze- másik tagozatos iskola Zagy- a birkózóktól is várunk pon- repeltek. • vapálfalván). Egyébként az tokát — gyarapítani, és még — Korábban többször el- ..adom, vagy nem adom'’ több aranyjelvényes sporto- hangzott, hogy a szervezés, a kérdéshez csupán annyit: a lót nevelni az egyesületnek, kiválasztás nem tervszerű a közeljövőben a nevelési költ- Salgótarján és Nógrád megye sportiskolánál. Hogyan segí- séget a labdarúgás mellett sportjának — fejezte be a tettek ezen? más sportágakra is kiterjesz- beszélgetést Nagy Istvánná, az _ Ma is érzékeliük a ko- tik' érdekeltté teszik az is- SKSE sportiskolájának veráb bi évek ter^zerttlenségeU. kolákat is> hl®' a tehetséges zetóje. (sz. 1.) Évfolyamainkat igyekszünk, folyamatosan pótolni. A város valamennyi iskolájára kiterjesztett felmérő- és válogatóversenyeket szerveztünk. Ezekhez segítséget kaptunk a városi sportfelügyelőségtől, a városi tanács művelődési osztályától és nem utolsósorban az iskolák testnevelő tanáraitól, akik nagy számban hozták el tanítványaikat a válogatóversenyre. A helyzet ennek ellenére nem megnyugtató, mert tapasztalatunk, hogy a középiskolába lépéssel,nemcsak a sport abbahagyására nagy a kényszer, de számottevő más sportág „elszívó” hatása is. Hiba például, hogy a sportiskola edzői között nem találunk középiskolai taSKSE-atléták ed zesen Talánki Imre a súlylökést magyarázza. A távolugrást teremben is kell gyakorolni. Ki tud többet a sportmozgalomról? Folytatjuk vetélkedőnket. A szét gépkocsin tette meg. Kill. forduló kérdései a követ- ről van szó és melyik olimpi- kezők: án történt az eset? I. Mi volt az 1936-os téli VII. Játszott-e Szalay Mik- olimpia legnagyobb meglepe- lés az SBTC fiatal edzője a tése? magyar labdarúgó- váloga tottIí. Botos Andrásnak, hány ban? olyan érme van, amelyet vi- VIII. Világhírű magyar ze- lágvensenyen szerzett? neszerzót is meghívtak az Ifi. Hány aranyjelvényes egyik olimpián a bíráló, bi- versenyzője van Nógrád me- zottság tagjai közé. Kit, mi- gyének? kor, miiyen számhoz? IV. Az egyik olimpián a ,A válaszokat levelezőlapon repeltek először a szovjet kérjük szerkesztőségünk élsportolók? mére (3109 Salgótarján PetőV. Norvégia szerezte a ler Í'), fe1^ruár. 13'án’ több érmet a téli olimpiákon, a61? e i orai5 beküldeni. Egy olimpián azonban nem ragasszák fel nyertek aranyat, korcsolya- g J a fej torosáéi vényt: zásban. Mikor? VI. Az egyik olimpián a maratoni futás győzteséről kiderült, hogy a táv nagy róSporf ki mit tud n. Lehet jelentkezni! A Magyar Rádió tehetségkutató akciója A Magyar Rádió ebben az esztendőben is megrendezi labdarúgótehetség-kutató akcióját. Várják azoknak a tehetséges fiataloknak a jelentkezését, akik 1961. szeptember 10 és 1962. augusztus 31. között születtek. A jelentkezési lapot március 31-ig kell a Magyar Rádió címére (Magyar Rádió, 1800. Budapest) visszaküldeni. A jelentkezők a felbélyegzett levelezőlapra írják rá: „Labdarúgó tehetség-kutató akció”. Jelentkezési lap Név: Születési év: hó: (Csak az 1961. szeptember 1.—1962. augusztus 31. között születettek jelentkezhetnek). Lakcím (irányítószám, község, város, járás, megye): Igazolt játékos-e? (NB-s csapatban és sportiskolában’igazoltak ne jelentkezzenek)
