Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

Irodalmi életünkről Lapunk korábbi számaiban dók számára, rögzítheti ben- széles skálán vitathatnák meg képzőművészeti és zenei éle- nük az írás felelősségének mindazt, ami őket érdekli és tünkkel foglalkoztunk. A nóg- tudatát, a zsurnalisztika ke- érinti. Lehetőséget teremte- rádi művészeti életben való rétéi között alakíthatja- nénk arra is, hogy más szer- vizsgálódásunk befejezéseként fejlesztheti tehetségüket, kesztcségek • munkatársaival, irodalmi életünk helyzetét, (Ahogy erre — külső mun- nem nógrádi írókkal, költők­katársak foglalkoztatása, új- kel is találkozhassanak. S ságíró-stúdió szervezése ré- komolyabb segítséget adnánk vén — törekszik is a szer- ahhoz, hogy ne csak a Pa- kesztőség.) S bár, mint poli- lócföld legyen egyedüli pub- tikai napilap, nem tekínthe- likációs terük. S nem utolsó ti elsődleges feladatának az sorban minél gyakoribb ta- irodalmi élet alakítását, nyíl- iáikozás, szükséges az iroda- ván vállalnia kell a közölhe- |0m iránt érdeklődők külön- tőség szintjét már elérő, de- fejlődésének lehetőségét néz­zük meg. Véeh Miklóssal, a Palócföld című megyei folyó­irat főszerkesztőjével beszél­getünk. — Ha az irodalomról kerül szó, általában speciális hely­zetben vagyunk — jegvzi meg Végh Miklós. — A képzőmű­vészeti és a zenei életünknek is megvan a kialakult szer­vezeti struktúrája, intézményes megjelenési formája. Tehát például a képzőművészeknek i megvan a helyi, illetve terü­leti csoportja, a kiállítási le­hetőségei több szinten is; a zenei életben adott a zeneis­kolai hálózat, a koncertlehe­tőség. Mindez egyben azt is jelenti, hogy szinte automati­kusan,, szükségszerűen szer­veződnek e csoportok, for­mák köré azok az emberek,, akik képzőművészettel, zené­vel foglalkoznak a megyében. Az irodalmi élet nem rendel mar korántsem beért fiatalok „is- tápolását”. — Mi a Palócföld szerepe az irodalmi elet szervezése­ben? — Nem lehet kikerülni a Palócföld felelősségét, hiszen ez az az orgánum, amely még fedőlapjára is kiírta, hogy: (többek között) szépirodalmi folyóirat. A Palócföld eseté­ben (más szinten) ^ugyanazok a sajátosságok érezhetők, mint amelyekről a NOGRÁD fele közössegeinél. — Mennyiben tölti be funk­cióját a megyei tanács Ma­dách Imre alkotói díja? — Minden író, költő álma, hogy egyszer kötetet jelentes­sen meg. Kérdés, hogy anya­gi körülményei, munkája, egyénisége folytán önmagától ei ttrdja-e érni. Mindezek mi­att tartom hasznosnak a há­rom éve létrehozott alkotói díjat. Ez a díj ugyanis bizal­mat, erkölcsi megbecsülést s egyben jelentős anyagi támo­vgj' wen jcícihuö anyagi lanio­dal kapcsolatban részben szól- gatást jelent az arra érdemes tam. Már tudniillik az; fela- szerzőknek. Ügy érzem, azat datunk, hogy az_ országos szín- kotói díj által nyújtott .ked tét is szem előtt tartva ád- vezmények jelentősége "meg nein icímei- - - vczmenyeic jelentősege meg kezik ezzel. Gyakorlatilag junk teret olyanoknak, akik kívánná, hogy következeteseb most is csupán » mmma meg a központi folyóiratok- h~, |j a Palócfold lehet kifejezetten az irodalmi élet bázisa. További sajátos­ság az irodalmi életben az is. hogy míg a képzőművészetben ismerünk kvalifikált, úgynevezett hi­vatásos művészeket és ama­tőröket, a zenei életről szól­va is ismerünk különböző mű­vészkategóriákat, addig az Iro­dalomban erről nem beszél­hetünk. Az író ember „pro­dukciója” függetlenkedik szer­zőjétől, nincs profi, vagy amatőr író. Az írónak — legalábbis valamilyen szinten — már a legelső megjelenés­még a központi folyóiratok­ban nem publikáltak, de te­hetséget árulnak el. Hiszen csaknem minden vidéki folyó­iratnak megvan a maga ki­alakult szerzőköre. Hogy ben kérjük számon a díj jó­voltából készült műveket. Ez a számonkérés eddig felémás módon történt. — Bezárólag mondanám, hogy korántsem lehetünk — • ívűi messze ne menjünk, például a elégedettek a megye jelenle miskolci Napjaink sok alko- gj irodalmi állapotával, s vai tót mondhat magáénak, aki- tennivalónk, hogy javuljon két ő publikált először, sőt Tapasztalataim viszont az segített kötethez. Hasonló ne- mutatják, hogy e területen i: mes szándék mindig megvolt —.akárcsak másutt — légin a Palócföldben is, csak a lap kább attól kell félnünk, hogj belső feltételei nem voltak tehetséges emberek egynémelj olyanok, hogy hangsúlyozót- sikertelenség, bizonyos lehe^ tan foglalkozhatott volna e tőségek hiánya miatt hajla- kérdéssel. A lap két évtize- mosak arra, hogy falaka den át megjelent úgy, hogy építsenek maguk köré. Nen társadalmi munkában tévé- kevesek jellemhibájává válik- — ______________veve- aeveseK jellemhibájává válik k or profiként kell jelentkez- kenykedő szerkesztőség, szer- az, hogy inkább hajlamosai , A? a ker . s’ hogyan lehet iíesztőségi helyiség nélkül vé- a félretoltság szerepében tét Nogradban is elemi, hogy gezte munkáját. Hogy ez mi- szelegni, naggyá kiáltani k mind többen legyenek, akik jyen fontos tényező, az abból magukat ahelyett, hogy foly első jelentkezesükkor profi js játszik, hogy amióta a kö- tonos munkával építenék to szinten tudnak irm. rülmények gyökeresen meg- vább saját tehetségüket. Eh — Felteszem a kérdést: változtak, azonnal élőbb, moz- hez az szükséges, hogy mind vannak-e írók, költők Nóg- gékonyabb kapcsolat alakult azok, akik az itt felvetet rádban? Ki — érzésem szerint — a lap kérdésekben érdekeltek (s it __ Azt ke]j mondanom tér- és az írók, költők, valamint kifejezetten nemcsak az írók m észetesen vannak olyan em- az irók és írók közö_tt. Tehát ra. költőkre, képzőművészekre berek akik a publikáció le- az úgynevezett belső muheiy- zenei elet munkatársaira, gon hetősé°ének szintjét valami- munkában határozottan sike- dolok, hanem pedagógusokra lyen mértékben megütik. rült előbbre • lépnünk. Ennek népművelőkre is) kölcsönö; Ugyanakkor a kibontakozás- eredménye az is, hogy az el- felelősséget vállaljanak egy nak (kötet, több megjelenés) multkét fvben ÚJ szerzőket másért. S ez nem szervezet több alapfeltétele van. Az sikerült felmutatnunk A to- keret kérdésé hanem a szán- egyik, hogy bázist kell mögé- vábbiakban szeretnénk több a deke és a tette hiszen a: jük kiépíteni, amely felhajtó- Pa,lócföld áltál szervezett al- egyes ember elobbrehaladas.- kaimat teremtem, ahoi a szer- nem lehet független’ szellem zők a legáltalánosabb elvi, el- társaitól, környezetének előbb- méieti kérdésektől kezdve a rehaladásától. leggy akorlatiob gondjaikig Tóth Elemér jük kiépíteni, amely felhajtó­erőt jelenthet számukra. Olyan pezsgést kell teremteni körükben, amely ösztönzi őket. A másik feltétel, hogy többfajta olyan szervezett le­hetőséget kell teremteni szá­mukra, ahol objektív érték­ítélet találkozhat szembe munkásságuk jó és rossz ol­dalaival, a mai társadalmi és irodalmi élet magasabb szin­tű követelményeivel. S ahol mindezek alapján támogatást kapnak ahhoz is, hogy akár önerőből, akár e fórumok se­gítségével kitörjenek a csak nógrádi kategóriából. — Elvileg mindezzel egyet­érthetünk. De mit értsünk ez alatt a gyakorlatban? Milyen bázisra, szervezeti keretekre gondoljunk konkrétan? — Azt mondanám, hogy már az iskolai oktatási rend­szerünkben nagyobb gondot kellene fordítani arra, hogy jobb nyelvismeretre, íráskész­ségre neveljük a gyerekeket. Természetesen, nem azért, hogy valamennyiükből író, költő legyen. Ez a közéleti demokratizmus további ki­bontakoztatásának is egyik lé­nyeges előfeltétele. A továb­biakban pedig fel kell fedez­nünk azokat a fiatalokat, akik­ben az író, költő megmutat­kozik. S nekik időben meg kell mutatni az utat, hogy merre menjenek, hol jutnak olyan körbe, ahol csiszolhat­ják magukat. Ha történetileg tekintjük a kérdést: min alapulhat, alakulhat az irodal­mi élet, azt mondhatnám, a napi sajtó ebben mindig sze­repet játszott. A kezdő írók soha nem húzódoztak attól, hogy a napi sajtómunkában részt vegyenek, azon csiszolód­janak. A NÖGRÁD az a naponkénti publiKációs te­rep, amely rendszeres lehe­tőséget teremthet az írástu­KEREK.ES IMRE: EGY VAKáCIÓ TÖRTÉNETI (KISREGÉNY) jep . iCj 17. srácokon rövid farmernadrá; Pénztárca, útlevél a farzsel ben,, panorámás napszemüveg! Ma van egyébként tizen- a homlokon, a szerelés sz; hatodik születésnapom. Edina bályos. Jól mutatnak, ez má lapja maradt a zsebemben, igen, kihúzom a mellem, úg helyette feladtam magamnak érzem magam, mintha tőler egy dísztáviratot. Este hétig számítanák a világtájaka Tudom, hogy jó srácok eze úgy külön-külön, a Bánicl is, a Kelemen is, a Wiegne is, csakhát így együtt... Szc vegelek nekik, a lapokra rs- -------- gasszanak bélyeget, miegymá l os óra hattol nyolcig, szem- Megnyugtatnak, de ez csak tanúkat keresek, hogy való- látszat, látom rajtuk, olya ban ott lakom-e, ahová ci- idegesek, mint egy elektron meztem. Az sem ártana, ha kus kémközpont. Hogy a 1« valaki jelentést írna állapo- nyeg ki ne maradion, isrm tómról, látni szeretném ma- ■ gam. Minden szerelem elmú­lik egyszer. Ez több mint 24 órája tart. várok ró, nem árt, ha az ember néha ünnepli önmagát, de a postás nem csönget. Le­het, hogy rossz címet írtam a táviratra? Lemegyek a parkba, különben is hivata NÓGRÁD - 1976. február 1., vasárnap Másnap reggel már korán ismét ott ülök a pádon, a Bánickiék indulnak, én mon­dom a búcsúszöveget. Kék­fehér csíkos rajtuk az ing­trikó, mellükön ott a címer. Minden a legnagyobb rend- ____ _____________ b en. A bringák csillognak^ buszról. Behajtanak a forg versenygépek ezek a javából, lomba. keresztbecammi a csomagtartón a hátizsák, a egy villamos és már nem _______________________, látni őket. Ilyen az élet. L assan egyedül maradc tetem a vámszabályokat, csőn veszem a nép hangjí nehogy nekem vámcsalá kövessenek el. S minthogy Klub nevében búcsúzom, fe hívom figyelmüket, őrizzt meg a Klub becsületét. H mályosak a szemeim, ahof elindulnak, én pedig lemar dók, mint haladó gondolk dású ismerőseim a jseggr Ü]KÖNYVEK A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közül két Lenin-kö- tettel kezdjük: megjelent a Lenin összes művei 19., vala­mint 46. kötete; utóbbi Le­ninnek 1893. és 1904. között írt leveleivel. Sok szép repr dukció is illusztrálja Oel- macher Anna: A szocialista képzőművészet nyomában cí­mű összefoglaló művét. A Ki kicsoda? című életrajzi lexikon ez alkalommal har­madszor kerül az olvasóhoz. Az újabb kiadást az elmúlt három esztendő változásai te‘- ték szükségessé; a lexikon a legfrissebb életrajzi adatok­kal tájékoztat a kiemelkedő személyiségekről. hazai és külföldi kiprtársainkról. Szóra­koztatva hozza közel hozzánk Ausztrália különleges világá*, embereit és tájait Szemes Piroska színvonalas úti­könyve, az Ausztráliai nao- fényben. a szerző sok #zép fényképfelvételével. Az Európa Könyvkiadónál a romániai Kriterion Kiadóval közösen jelentette meg a Go­ethe és a világirodalom, vala­mint Wesselényi Miklós: Bal­ítéletekről című kis köteteit. A nálunk is évtizedek óta népszerű és olvasott Jack Lon­don válogatott elbeszéléseit tartalmazza a Messze földön. Egy új Tolsztoj-kötet is meg­jelent. a Családi boldogság. Nagyváradi szinikritikák a Holnap évtizedében a címe annak a kis ízléses kötetnek, melynek gazdag anvagát In- dig Ottó válogatta. Klasszikus amerikai elbeszélők műveiből ad jól szerkesztett válogatást a Lélekvesztőn címmel a mindenki elmegy. Ügy érzem magam, mint zsebtolvaj a núdisták között. Hivatalosan itt a nyár, ideje, hogy né­hány fogalmat tisztázzak, ki hiszi el nekem, hogy egy nyarat el lehet tölteni ezen a pádon. Egy nyáron át nézhe­tem. amit most is látok, a Radics néni a zöldségesnél válogat, megint húslevest főz, a Keszlerné tolja a gyereket, takargatja, a park túlsó ol­dalán már gyülekeznek a nyugdíjasok. Délelőtt sakk, este ulti, nem olyan rossz a helyzet, nekik ezért még fi­zetnek is. Elmegyek veterán­nak. Megjelenik a Lipták úr, botjával vigyázzt vezényel a láthatatjan századnak. A töb­biek röhögnek, aztán újra hallgatják a mesét. .Harmad­magával és két lóval vissza­vert egy egész orosz hadsere­get. Az ellenség is gratulált, jókívánságait küldte, a had­műveletet meg kellett ismé­telnie, hogy' filmen is meg­örökíthessék. Aki nem hiszi, járjon utána, ma is tanítják a katonaiskolákban. így a szöveg. Mindannyian meg­öregszünk. Reggel locsolták az utcát, a parkban most száll a pára és a por, amit az öreglányok az ablakon át kiróznak a ron­gyokból. Miért éppen ők ne? Már jó néhány este nincs han­gulatom az iváshoz, érthető, hogy aggaszt, legújabb fejlő­dési szakaszom. Most is itt írok a pádon, világos nappal, a szabadban. Elgondolkozom a jövőn, itt az ideje, hogy valami tisz­tességes pályát válasszak ma­gamnak. Legyek körültekin­tő, mondjam azt, hogy író könyvesboltokba került an­tológia. A Századok -r- Embe­rek című sorozat két új kötele a Brutus és a köztársaság végnapjaj, Gérard Walter tol­lából, valamint a világhírű finn író. Mika Waltari köny­ve. Az emberiség ellenségei. A Zsebkönyviár új Kötete a Vízbarázdák című Vercors-mű, a Modern Könyvtár pedig K. Singh: Át Pakisztánba. Meg­jelent Eörsi István válogatott műfordításainak kötete, a Ru­hapróba. Több fontos műszaki könyv is napvilágot látott a közel­múlt hetekben. A Műszaki Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg a Lévai Tamás és Száva István szerkesztésé­ben megjelent fontos Kézi. könyvet, címe Ipari beruházá­sok előkészítése, lebonyolná- sa. Az Automatikus anyag- mozgatás szerzője a nemzet­közi hírű Yves Logé. A kör­nyezetvédelmet szolgálja C, smetana műve. a Zaj- és rez­gésmérés. Szerzői kollektíva munkája a Vízveszély és víz- gazdálkodás a bányászatban, szerkesztette dr. Martos Fe­renc, Sok érdekes képet, raj­zot, grafikát is tartalmaz a Közlekedésünk az ezredfor­dulón (szerk. dr. Czére Béla). A kiadó az Oktatási Minisz­tériummal közösen jelentette meg A magvar felsőoktatás 1945—1975 című összefoglaló művet; ebben dr. Klement Tamás a szocialista felsőokta­tás 30 éves fejlődését, kiala­kulását ismerteti, sok képpel. A tudományos filmezéshez ad hasznos szakmai tanácsokat Raffai Anna könyve. A filmdokümentumnk készíté­se. Az Ipari . Szakkönyvtár legfrissebb kötete a Oépgvár- tástecbnolósis, I. G. Koszma- csev munkája. A Zrínyi Könyvkiadó új­donsága Az egyén és a had­sereg című tanulmánykötet; A kiadó egy másik könyve A biológiai fegyver és az elle­ne való védekezés. Széles­körű érdeklődésre tarthat szá­mot Bőgős László és Vajda Péter izgalmas történelmi krónikája a vietnami nép hő­si felszabadító harcáról, helytállásáról. A dzsungelhá­borútól a győzelemig címmel. Megjelent A katonai vezetés időszerű kérdései című kiad­vány második kötete. Sok kén is illusztrálja Horváth Árnád akarok lenni? Számtalan pél­da bizonyítja, milyen jól él­nek, stex van, már az elő­legtől vastagok. Megírom az év legunalmasabb könyvét, nagy divat, az a fő, hogy ír­janak róla sok kritikát! Vi­rágzik az irodalom, mond­ják, pedig annyit ér az egész. és Nasv István György köms munkáját; az űrkutatás iz­galmas történetének címe A csillagok felé. Sokadig kiadás­ban látott napvilágot Szamos Rudolf népszerű könyve, a Kántor nyomoz. Mai tévéajánlatunk mint a homokimport Szaúd- Arábiában. Szóval, nehéz ne­kem ez a szépirodalom. Test­21.30: Színészmúzeum hezállóbb lenne számomra, ha nekem jutna a megtisztelte­tés, és én fedezném fel a nyo­másmérőt az agyban'. Ne­hogy komolyan vegyenek, már minthogy én se vettem magam komolyan, amikor azt mondtam, hogy leálltam az Edinával. Ma még nem je­lentkezett. Amennyiben ha­nyagol, és én se találom ott­hon, délután kilátogatok az ál­latkertbe, elbeszélgetek a majmokkal. Tisztes társaság. Mindig a helyükön találha­tók. Törzs Jenő. A felszabadulás előtti színjátszás ragyogó te­hetségű művészét, Törzs Je­nőt mutatja be a Színészmú­zeum. Aki maradandó sikere­ket aratott a Thália Társa­ságban, a Magyar Színházban, a Belvárosi majd a Vígszín­házban. Első nagy sikerét Postand Sasfiókjának reichstadti her­cegével aratta. A felszabadu­lás után a Nemzeti Színház Ha mégis úgy alakulna, hogy módom lesz rá, ma lesz a napja, hogy megmondom az Edinának, nem illik az arcá­hoz az az ártatlan mosoly. Hagyja azt a madonnáknak, jobb szeretem. Messziről lá­tom, hogy a Lakinger már ott ül a pádon, az orrát piszkál­ja. Szemben a paddal egy ku­tya fekszik, őt figyeli. Ügy látom, ez a mai nap legna­gyobb eseménye. Egyébként úgy döntöttem, hogy az ittmaradt kis társa­sággal kirándulást szervezek a Hűvösvölgybe, Tervem az, hogy útbaejtjük majd azt a nagy,,fényes, kör alakú Hotelt. (Folytatjuk) szerződtette, de itt .már csak Csehov A dohányzás ártal- masságáról című jelenetét játszhatta el. s alig egy év múlva, az üldöztetés idején szerzett ' betegségében meg­halt. A legváltozatosabb jel­legű és hangú szerepekben mutatta meg mély átélőképes­ségét és magas fokú művészi tudatosságát. Számos filmsiker is fűződik nevéhez —akárcsak színpa­don, a felvevőgép előtt is több Jókai-hőst formált meg. Ismertebb filmjei: a Fekete gyémántok, Az aranyszemű hölgy, a Meseautó, a Halálos csönd...

Next

/
Thumbnails
Contents