Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-05 / 30. szám

Döntött a Legfelsőbb Bíróság nem; fülemüleper Két vidéki. szomszéd te­lektulajdonos — egy nyug­díjas és egy tisztviselő — a hatósági engedélytől eltérő­en építette meg hétvégi há­zát. A nyugdíjas a homlok­zatnál, a tisztviselő pedig túl magas párkány létesítésével követett el szabálytalansá­got. Ez utóbbinak az lett a következménye, hogy nya­ralója árnyékba borította a nyugdíjas házát és elvette előle á közeli erdőre nyíló kilátást. A tanács a tisztvi­selőt megbírságolta, de mél­tányossági szempontból a terv­től eltérő kivite'ezéshez hoz­zájárult Ezek után a nyug­díjas az árnyékolásból és a kilátás e'vesztéséből szárma­zó kárának megtérítéséért szomszédja ellen pert indított. Az alsófokú bíróságok — a tanács utólagos engedélyére hivatkozva —. nem ' láttak alapot a kártérítési felelős­ség megállapítására és a ke­resetet elutasították. Törvé­nyességi óvásra, az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült. amely a következőket mondta ki: — Amennyiben az építési engedély birtokosa az építke­zés során harmadik sze­mélynek jogellenesen kárt okoz, a szerződésen kívüli károkozás szabályait kell al­kalmazni, és az illetőt a kár megtérítésére kötelezni. Min­den károkozás, amely más­nak jogvédte érdekeit sér­ti,' jogellenes. Mindkét peres fél az előírások megszegé­sével építette fel házát. Az Országos Építésügyi Szabály­zat mindenkire kötelező elő­írásainak megszegésével tör­tént építkezés kártérítés alapja lehet. Ez ebben az esetben annál nyilvánva­lóbb, mert a szabálytalanság­ról az építésügyi hatóságnak is tudomása volt és a tisztvi­selőnek csak méltányos’sági szempontokra tekintettel en­gedélyezte az engedélytől el­térő munkálatok befejezé­sét. A vita eldöntésénél te­hát elsősorban azt kell tisz­tázni, hogy a tisztviselő épít­kezése okozott-e kárt szom­szédjának. Az ügyben eljárt bíróságok az erre vonatkozó tényállást hiányosan állapí­tották meg és valamennyi kö­rülmény felderítését elmu­lasztották. . Ezért iratok be­szerzésével, esetleg szakér­tő meghallgatásával tisztáz­ni kell, hogy a peres felek az Országos Építésügyi Sza­bályzatot milyen mértékben szegték meg. Ezután lehet csak eldönteni, hogy a tiszt­viselő a nyugdíjasnak . oko­zott-e olyan anyagi kárt, ami nem merült volna fel, ha a szabályzat rendelkezéseit mindketten megtartják. — Először a nyugdíjas tért el az építési engedély elő­írásaitól — hangzik a /továb­biakban a határozat. — Ezért a felelősség megállapítása és mértéke szempontjából an­nak is jelentősége van, hogy szabálytalansága a tisztvise­lőt mennyiben befolyásol­hatta abban, hogy az építési előírásoktól ő maga is eltér­jen. Vizsgálni kell tehát a nyugdíjasnak a károkozás­ban való közrehatását, mert esetleg kármegosztás alap­jául szolgálhat. A Legfel­sőbb Bíróság mindezek alap­ján a másodfokú bíróság íté­letét hatályon kívül helyezte és új eljárást írt elő. MÉGIS TRAKTORRA ÜLT Egy mezőgazdasági ter­melőszövetkezet traktorosa utasítást kapott bizonyos munka elvégzésére. Nem en­gedelmeskedett, hanem be­tért az italboltba és alapo­san felöntött a garatra. Ami­kor a csoportvezető felelős­ségre vonta, fenyegető ki­jelentéseket tett, mire a to­vábbi munkától eltiltották és a traktor vezetésével mást bíztak meg. Az erősen .ittas ember azonban később a ki­jelölt traktorvezetőt a gépről erőszakkal eltávolította és a gépet hiaga vezette tovább. A történtek miatt fegyelmi- leg elbocsátották. A büntetés hatályon kívül helyezéséért a traktoros pert indított. A munkaügyi bíróság tekin­tettel családi körülményei­re és szociális helyzetére — a büntetés végrehajtását egy­évi próbaidőre felfüggesz­tette: A legfőbb ügyésznek az ítélet ellen emelt törvé­nyességi óvására, a Legfel­sőbb Bíróság a megyei bíró­ság ítéletét hatályon kívül helyezte és a traktoros kere­setét elutasította. Az indoklás szerint, az újabb, hasonló cselekmény­től való visszatartáson túl­menően, tekintettel kell len­ni arra is, hogy a felelősség­re vonás során kiszabott bün­tetés a tsz más dolgozóinak munkafegyelmére is kihat. Amennyiben a kötelesség­szegés súlyos, a viszonylag enyhébb büntetés kiszabása, illetve a legsúlyosabb fe­gyelmi büntetés végrehajtá­sának indokolatlan felfüg­gesztése ezt a célt. nem szol­gálja. Az eset megtörténte­kor a rendkívül csapadékos időjárás miatt a szövetkezet csak nagy erőfeszítés árán, külső segítséggel tudta a termést betakarítani, tehát a munkafegyelem alapvető kér­dés volt. Kötelezettségszegé­se tehát társadalmi szempont­ból is veszélyes, amit sú­lyosbít, hogy ittas állapot­ban, közúton erőgépet i veze­tett, s ezzel mások testi ép­ségét veszélyeztette. Felesége dolgozik, egy gyermek eltar­tásáról kell gondoskodniuk. Rendkívül méltánylást ér­demlő családi körülményei­re, illetveü szociális helyzet­re tehát nem lehet hivatkoz­ni. Figyelembe kellett ven­ni, hogy az illetőt magatar­tása fniatt korábban több­ször figyelmeztették. ezért nincs ok a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggeszté­sére. Hajdú Endre Bőríertőzések megelőzése A sokféle bőrbetegség közül csak azok fertőzőek, melyeket baktériumok, mikroszkóppal látható gombák és élősködők okoznak. Ilyen betegségben szenvedők családtagjaikat, munkatársaikat is megfertőz­hetik közös törülköző, ágy­nemű használatával. lommal fürödjünk hosszabb ideig, a hét többi napján a zuhanyozás a legmegfelelőbb a bőr tisztításához. Érzékeny bőrűek fürdés után. híg ece­tes vízzel öblítsék le magu­kat, így a bor norjnális vegy- hatása helyreáll, utána sem­leges zsíros krémmel kenjék be testüket! A zsíros bőrűek gyakran „pattanásosak”. A nagyobb mértékben termelődő faggyú begyullad, vakarással, ruha­dörzsöléssel, baktériumokkal fertőződik és gyorsan terje­dő gennyes elváltozást okoz­hat. Melegvizes, szappanos mo- sakpdás után törülközővel masszírozzuk át a bőrt. Na­gyon fontos fürdés után a hajlatok szárazra törlése, mert az érintkező bőrterületeken (hónaljban, combhajlatban, lábujjak között) gombásodás alakulhat ki, mely kellemet­len viszketéssel jár. Műszálas zoknik, műbőr cipők viselése miatt a láb nem szellőzik, jobban izzad, ezért a törül- közés után hintőpor haszná- Megelőzhetők-e ezek a be- lata «ükseges a lábujjak kö- tegségek helyes testápolással ? ' Igennel felelhetünk a kérdési' Az utóbbi hónapokban sza- fe. porodott az élősdiek által' Először is ismernünk keil okozott megbetegedések szá- bőrünket, hogy száraz vagy ma. A rühesség erős viszke- zsíros típúsú-e. téssel jelentkezik, mely külö­A száraz bőrűek érzékenyeb- nősen éjszaka tűrhetetlen, a bek a különböző kozmetiku- betegek ezért orvoshoz for- mokkal szemben, gyakran ta- dúlnak. A kezelés ellenére pasztalják, hogy bőroirosság, gyakran nem észlelnek javu- hámlós jelentkezik új szap- last. Ennek oka nem a gyógy- pan, borotválkozókrém, sam- szerekben van, hanem az pon , vagy habfürdő használa- elégtelen és nem jól alkal- ta után. Ezért javasoljuk a mázott kezelésben. A rühfer- jól bevált Babaszappant mo- • tőzés átvitele emberről-em- sakpdáshoz, borotválkozáshoz bérré elsősorban közös ágy- a korong borotvaszappant. ban történik (házastársak, Nem helyes naponta fél, szülő—gyermek között). Ezért egy órát áztatni bőrünket a akik közös ágyban alszanak, fürdőkádban, mert a terme- egyszerre kezeljék magukat, szetes védőréteget lemossuk Az ágyneműt forró vízben ki magunkról, és így könnyebb kell mosni és átvasalni ke- a kórokozók behatolása. He- zelés után, mert ennek elmu- tente csupán egy-két alka- lasztásával a betegség elhú­6 NÓGRÁD - 1976. február 5., csütörtök zódóvá válik és a vakaródzás helyén gennyes bőrbetegség alakul ki. A tetvesség szintén erős viszketéssel jár. Leggyakoribb a hajas íejbői’ön, de a többi szőrrel fedett testfelszínen is előfordulhat. Gyógyszertári gyógyszerekkel fét óra alatt gyógyítható, ezért ne kísérle­tezzünk házi szerekkel! Helyes tisztálkodással, bőr­ápolással sok kellemetlen, fájdalmas, vagy- viszkető bőr­betegséget előzhetünk meg­Or. Bodzás Magdolna bőrgyógyász szakorvos A francia ipar es as óceáni utalás A francia óceánkutató szer- I vek tovább folytatják a?t a ' küzdelmet, amelynek végső | célja a tengerfenék meghó- I dítása, vagyis az, hogy az ; ember tartós munkahelyeket tudjon létesíteni a tengerfe­néken és a helyszínen tudja végezni a tengerfenék ter­mészeti kincseinek kiakná­zását. Ebben a harcban a francia ipar fokozott mérték­ben veszi ki részét. Az 1974- es év jelentős eseménye volt e étren a Bordeaux-i OCEÁN- EXPO kiállítás, amely a ten­gerkutatás ágait szolgálja. Hajók, robotok, műszerek, ra­darok, szonárok, fúrófedélze­tek, elektronikus számítógé­pek segítik ma már az em­bert a tenger kincseinek ki­aknázásában. Ezen a kiállításon már je­lentős francia cégek képvi­seltették magukat. A világhí­rű Thomson CSF külön­féle elektronikus készülékeket vonulatatott fel. így víz alatti járművek navigációs beren­dezéseivel, víz alatti tv-kame- rákkal, ultrahangos vissz- hangmérökkel (szonár) lepte meg a látogatókat. Az egyik szonártípust víz alatt felej­tett fémtárgyak (fúrófejek, technikai berendezések stb-’ bemérésére használhatják. Egy másik nagy gyár, amely a tengerkutatás számá­ra dolgozik a víz alatti olaj­tartályok és fúrófedélzetek gyártására specializálta ma­gát. A gyár rajzokon és ma­ketteken mutatta be új fúró- fedélzétteíveit, amelyek részben úgynevezett félig- merülő platformok, másrészt tengerfenékre horgonyozható fix fedélzetek. Bemutatták az új típusokat, a „Dyposémi”-t, amely 300—600 méteres ten­germélységig dolgozhat, te­hát nemcsak a kontinentális self kutatására és kitermelé­sére alkalmas. Víz alatti úszó­rendszere úgy van kiképezve, hogy a hullámjárást lökhárí- tószerűem kompenzálja. Az Elektricité de France égisze alatt új kísérleti me­dencét terveztek, amelynek szintén a makettje volt lát­ható a kiállításon. Végső for­mában egy 60 méter hosszú és 5 méter széles csatorna- szerű medencéről van szó, amelyben a tengerjárás di­namizmusát tanulmányozhat­ják a kutatók a jövőben. Hul­lámgenerátorok, szélcsator­na, szivattyúk segítségével lehet szelet, tengermozgást, hullámzást gerjeszteni a kí­sérleti medencében, és en­nek hatását vizsgálni a gá­takra, hajókra, tartályokra, fúróplatformokra és a víz­alatti csővezetékekre. Cigarettafüst és a párválasztás Az első cigarettájukat ti­tokban éli »ívó kisfiúik vagy kislányok gyakran érzik ma­gukat felnőttnek. Egyes jól célzott cigaretta, reklámokban pedig bizonyos cigarettafajták füstjét egyenesen „férfiasnak” minősítik. Elképzelhető, hogy vannak fiatal lányok. akik nehezen szívlelik saját laká­sukban az áporodott cigaret­tafüstöt, a körmükön vagy fo­gaikon nem szívesen látják a sárga nikotinfoltokat, de a fiúknak valahogy megbocsát­juk, ha ruhájuk, körmeik, és lehelletük cigarettaszagról árulkodik. Ezért is tarthat különleges érdeklődésre az a vizsgálat, amit Nyerges Pál és dr. Vértes László^ folytatott a közelmúltban a párválasz­tással és a dohányzással kap­csolatban. Elemezték 1975. április 7-ét követő tíz héten két napila­punk, a Magyar Nemzet és a Népszava házassági hirdetése­it. Keresték. hogy hányszor esik szó ezekben dohányzás­ról. hány éves az, aki pozití­van vagy negatívan vélekedik a dohányzásról, milyen nemű és mit vár a leendő házas­társtól. Az összesen 2702 házassági hirdetés közül mindössze 5 hirdető fél akadt (életkoruk 44 és 54 év között), aki eleve ki­Havas téli táj. jelentette magáról, hogy do­hányzik, tehát nem veszi rossz néven leendő feleségétől, ha dohányzik, vagy legalább elvárja, hogy ezt a szokását ne vegyék rossznéven. Viszont nem kevesebb, mint 200 hir­dető közöltel hogy nem do­hányzik. Ebből joggal lehet következtetni arra, hogy le­endő házastársától is hasonló magatartást! vár el. 2-3-an. egyenesen jeligéül választot­ták. hogy „dohányzó ne ír­jon”, „nem dohányzom”, vagv „nem dohányzunk” — tehát nem dohányzó voltukra kü­lönös súlyt fektetnek. A két szerző hivatkozik arra. hogy a Négy évszak há­zasságkereső szolgálat, amely hazánkban házasságközvetító intézményként működik, fon­tos kérdésként kezeli a leen­dő házasfelek dohányzó vagv nem dohányzó voltát. Kérdő­ívükön nemcsak a dohányzás ténye szerepel, hanem az is,! hogy a férjet vagy feleséget keresők naponta hány cigaret­tát szívnak. Ugyanis a csal: napi 5—6 cigarettát szívó, vagy az alkalmi dohányos a dohányzást ellenző házastárs mellett könnyebben tqd le­szokni a cigarettáról, mint az, aki napi 20—30 cigarettát szív. Kívánatosnak tartják a ku­tatók, hogy a házasság előtt tanácsadáson is kerüljön te­rítékre a dohányzás kérdése. Ez férj és feleség közös érde­ke. A nem dohányzó felesé­get előnyben célszerű részesí­teni azért, mert az eset'eges 1 terhesség alatt nem kell le­szoknia a dohányzásról- és ele­ve kiesnek a magzatot veszé­lyeztető dohányzás okozta kockázatok. Sz. A. ■Özek a rezervátumban A kis-balatoni rezervátum­ban a különféle vízimadarak mellett erdei vadak is tanyát ütöttek. A nádas és a hozzá­tartozó nagy kiterjedésű be­rek a természetvédelmi őrök megfigyelése szerint állandó tartózkodási helye az őzeknek. Régebbben vaddisznók is fel­tűntek, de valószínűleg élelem hiánya miatt nem maradtak meg ezen a területen. Az őzek azonban —. mint az idei megfigyelések is tanúsítják — annál inkább élvezik ’a rezer­vátum nyugalmát. A berekben élő és a védett területet gyakran felkereső őzek száma becslések szerint megközelíti a 200-at. a Kis-. Balaton környéki őzek azon­ban rendkívül szép és fejlett testük ellenére gyenge agan- 1 csőt viselnek. I

Next

/
Thumbnails
Contents