Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-04 / 29. szám

Kettős start Közösen munkálkodni a sikerért Eredményes tervidőszakot *árt a pásztói járás. Tervsze­rűbb volt a célkitűzések vég­rehajtásán való munkálkodás, s egyenletesebbé vált a já­rás gazdasági életének .ejlő- dése- A realitásokra épült tervek végrehajtásának fo­lyamatos figyelemmel kíséré­se eredményeként 'számotte­vően változott a járás gazda­sági arculata, erősödött az ipari, technikai bázis. Távirati stílusban így le­hetne összefoglalni annak a rendkívül sokszínű és alapos munkaértekezletnek a meg­állapításait, amelyen a járási pártbizottság kibővített ülé­sén összegezték az eredmé­nyeket, s meghatározták a to­vábbi fejlesztés alapvonásait. A vitathatatlan, kedvező elő­jelű változás azonban senkit sem tett elbizakodottá, kellő mérlegelés nélkül ítélővé. Nem lenne igaz a kép, ha nem esne szó a kritikáról, a hibák őszinte feltárásáról. Tény: szembetűnően válto- *ott a járás egészének gazda­sági, politikai arculata, s eb­ben benne van a pártszerve­zetek sokirányú tevékenysége. Az eredmények tükrözik ugyan a gazdálkodás fegyel­mének szigorúbbá válását, a munkafegyelem azonban több helyen hagy kívánnivalót. Az iparban és mezőgazdaságban egyaránt megváltoztak az üzemi keretek. Ezek tarta­lommal való megtöltése vi­szont még sok-sok feladatot ad ebben a gazdasági évben, az ötödik ötéves terv továb­bi évei alatt. Ha már a kri­tika és önkritika került szó­ba: „kidobjuk a pénzt az ablakon!” — Ilyen is van, derült ki a hozzászólásokból. A műtrágyáról van szó. Ar­ról, hogy a Szakszerűtlenül, felelőtlenül tárolt, drága pénzen vásárolt anyag veszít értékéből. Nem lebecsülendő hiányosságra hívta fel a fi­gyelmet a gazdasági vezető, hiszen a hatóapyag- és meny- nyiségveszteségbő! akár kor­szerű tárolót is lehetett vol­na építeni. Oda kell erre fi­gyelni! Ugyanúgy, mint a közlekedésből adódó gondok­ra- Az autóbuszok érkezése majdnem egybeesik a mun- kekezdéssel, s hasonló az időzítés a műszak végekor is. Mi következik ebből? ösz- szesen napi félóra kiesés a munkából — személyenként. Lehet tollat, papírt ragadni, s tessék számolni: termelés- kiesésben, forintban mennyit jelent évente. Az őszinte, kertelés nélkü­li értékelés és vita az oka: eddig jobbára a hibákról, a teendőkről esett szó. Lássuk a mérleg másik serpenyőjét, amelynek túlnyomó súlyát jelzi a mutató. Dinamikus termelésnövekedés jellemez­te az ipar fejlődését, új üze­mek létesültek, jelentősen korszerűsítették termelőbe­rendezéseiket. A korszerű technikai, technológiai eljárá­sok gyakorlati alkalmazása és továbbfejlesztése eredménye­ként öt év alatt megkétsze­reződött az ipari termelés, s az ipán üzemek nyeresége 15 millió forintról 95 millióra növekedett, örvendetes jelen­ség, hogy a fémipari üzemek — s ezek részaránya dominál a járásban — a többletter­melés 65—70 százalékát a munka termelékenységének és hatékonyságának növelésé­vel, a könnyűipari üzemek pedig a mezőgazdaságból és más egyéb területről felsza­badult munkaerő termelés­be állításával érték el. Nyilván egyetlen szakem­bert sem tesz elbizakodottá a tény: a pásztói járás mező- gazdasági' üzemei a legered­ményesebb tervciklust zárták, s a termelés növekedését évenként csökkenő költség­szint mellett valósították meg. Erősödött a törekvés a sza­Új gép érkezett Üj, nagyobb teljesítményű útseprő-porszívó gépre cse­rélte a salgótarjáni városgaz­dálkodási üzem a korábban használt Rapid utcaseprőgé­pet. A 850 ezer forint értékű IFA gyártmányú gép sokat segít a megyeszékhely útjai­nak tisztán tartásában. Az elsőrendű, hézagmentes — aszfalt — burkolatú utak tisz­títását végzi, melyből Salgó­tarjánban mintegy 190 ezer négyzetméter található. Az új gép hamarosan bemutatko­zik a város, utcáin. Szállítják a követ A megyei tanács útkarban­tartó költségvetési üzemének dolgozói fagyszabadságon vannak. A hideg idő nem kedvez az útjavítási mun­káknak. Az üzem már a ta­vaszi munkakezdésre készül. Dolgoznak a terveken, emel­lett a megye kőbányáiból az üzem raktározóhelyeire szál- lítják a nyersanyagot. Kiste- renyére, Nógrádmegyerbe, Bánkra, Nógrádkövesdre és Balassagyarmatra eddig tíz­ezer tonna követ szállítottak. kosodásra, a termelési együtt­működések létrehozására, s a termelés gazdaságossága. a munka szervezettségének és hatékonyságának is köszön­hető. A koncentrációs folya­mat eredményeként növeked­tek az üzemi keretek, s ez szintérTa korszerűbb termesz­tési eljárások, új technológiák, géprendszerek alkalmazását teszi lehetővé. Nagyok — sok­szor indokolatlanul — a kü­lönbségek, általánosságban azonban jelentősen emelke­dett a fontosabb növények termésátlaga. Az állattenyész­tés termelésen belüli aránya tovább növekedett- Az üze­mekben jelenleg nyolc száza­lékkal több például a szarvas- marha, sikerült a juhtenyész­tés visszaesését megállítani. Általános érvényű teendőként szabták meg viszont az egy tehénre jutó tejhozamok eme. lését. Lehetetlen mo6t a gazda­sági élet minden ágáról szá­mot adni. Dióhéjban csupán annyit: a lakosság életkörül­ményei a gazdasági egységek erősödésével és stabilizálódd sával párhuzamosan kedvező­en javultak. Kiemelt feladat­ként kezelték a lakáshelyzet javítását, s a lakosság egyen­letesebb, jobb ellátását szol­gálták a közműfejlesztéssel. Tovább szélesedett a járás gyermekjóléti, közművelődési, oktatási intézményeinek há­lózata. Kettős startot jelent az idei esztendő januárja. Űj gazdasági év kezdetét, amely egyben nyitánya a tervszerű szocialista gazdálkodás újabb ciklusának is. Kétszeres a fe­lelősség ! A lehetőségekkel számolva a pásztói járásban is úgy határozták meg az 1976-os esztendő cselekvési programját, hogy annak ered­ményei kellően megalapozhas­sák a tervciklus következő éveinek fejlődését. A gazda­sági építőmunka középpontjá­ba azokat a feladatokat ál­lítják, amelyek növelik a ter­melés hatékonyságát, javít­ják a népgazdasági egyen­súlyt. „Az intenzív gazdasági növekedés a munka termelé­kenységének gyorsabb emelé­sét, a termelési eszközök jobb, hatékonyabb kihaszná­lását, a pénz, az idő, az anyag és az energia takaré­kos felhasználását igényli.’ Program, méghozzá jó prog­ram, már van. A megvalósí­táson a sor! Munkásnak és parasztnak, beosztottnak és vezetőnek fokozott erőfeszí­téssel, felelősségérzettel kell munkálkodnia rajta­Mindannyiunk jobb boldo­gulása érdekében. Mai kommentárunk Tavaszra készülve A SOK TENNIVALÓ, a gyors intézkedé­sek napjait élik ezekben a hetekben a me­zőgazdasági üzemek. Legtöbb tsz-ben még csak ezután kerül sor a zárszámadó köz­gyűlésre. Ez nagyon sok elfoglaltsággal jár, de közben a mindennapi munkáról sem fe­ledkeznek meg. A nagyoroszi tsz szakem­berei mondták, hogy megkezdték a kora tavaszi műtrágyázást, hordják a szerves trá­gyát is a földekre. Semmi kétség, azok cse­lekszenek okosan, akik minden alkalmas időt kihasználva hozzáláttak ehhez, az idei termés szempontjából fontos munkához. Már régi törvény a mezőgazdaságban, hogy a rendelkezésre álló időt jól kell ki­használni, és akkor az év folyamán nem kerülnek Időzavarba, mindent időben el tudnak végezni. Az időjárás nagyon sze­szélyes. Egyszer felmelegszik, szó sem lehet arról, hogy géppel a földre mehetnének, az­tán pedig csontkeménnyé fagy minden: A közeli napok időjárása azzal tetézte, hogy a megye jelentős része hó alá került. En­nek örülnek a mezőgazdák, hiszen rendkí­vüli módon hiányzik a hótakaró. És ezt a körülményt jól ki is használják a műtrágya szórására. A megolvadt hólével földbe kerü­lő tápanyag nagyon jó hatással van a nö­vényekre. Egy gond jelentkezik viszont. Némely he­lyen úgy akarnak takarékoskodni, hogy ke­vesebb műtrágyát használnak fel. Csábító a gondolat, de nagyon káros. Igaz, hogy a műtrágya felvásárlási ára valamivel emel­kedett, a gabonáé viszont maradt. Ha a kü­lönbözetet valahol úgy akarják kiegyenlí­teni, hogy kevesebb műtrágyát szórnak szét, annak egyenes következménye lesz, az ala­csonyabb termésátlag. A közmondás szerint tehát „amit megszereznek a réven, elvesz­tik a vámon”.. Egy országos számadat ar­ra enged következtetni, hogy ezzel a gondo­lattal foglalkoznak sok . helyen. Ugyanis az AGROTRÖSZT elmúlt évi műtrágya-záró­készlete 1 millió 731 ezer tonna volt, ebből a közvetítő vállalatok 1 millió 406 ezer ton­nát értékesítettek. Nem szabad olyan áron takarékoskodni a műtrágyával, hogy alacsonyabb legyen a termésátlag. Azt már meghatározták, hogy az idén a megyében hektáronként mennyi búzát kell termeszteni, hogy az ötödik öt­éves tervre kitűzött céljainkat elérjük. Eb­ből nem szabad jottányit sem engedni. Az is biztos viszont,1 hogy a műtrágya és a vegy­szerek megemelt árát akkor tudja meg­rázkódtatás nélkül elviselni a termesztő, ha minél magasabb mennyiségben és minő­ségben állítja elő áruját. Ez természetesen nem jelenthet pazarlást a szerekkel, hanem azok tudományosan meghatározott felhasz­nálását követeli. ANNYI A TENNIVALÓ ezekben a na­pokban, hogy akaratlanul is elkerülheti a tsz vezetőinek figyelmét az idei magas ter­mésátlagra való gondos felkészülés. Ehhez tartozik a tavaszi trágyázás is. Az elfoe'a’t- ság tnellett érdemes erre nagyon komoly fi­gyelmet fordítani. Itt az ideje ennek is! — II — Kelemen Gábor Oltókés, ocrcblve, motoros kertikapa Jó hír a tavaszi dologidő be­köszöntése előtt, hogy az idén lé­nyegesen javul a háztáji gazda­ságok kisgép- és eszközválaszté­ka. A szövetkezetek árubeszerző vállalata, a SZÖVARU a múlt évi 55 millió forinttal szemben 1976- ban 70 millió forint értékű me­zőgazdasági kisgépet, eszközt, felszerelést szerez be az ÁFÉSZ- áruházak, szaküzletek részére. Ez nemcsak mennyiségében több a múlt évinél hanem egyidejűleg bővül a választék is, a iól bevált hazai gyártmányok mellett jó márkájú importtermékkel. Először az idén hoznak be a Szovjet­unióból olcsó metszőollókat, Len­gyelországból különféle gereb- lyéket, s a Belkereskedelmi Mi­nisztérium támogatásával Svájc­ból, Nyugat-Németországból, Ja­pánból kéziszerszámokai. moto­ros permetezőket. Dániából pedig motoros kertikapákat importál­nak. A hazai termelővállalatok már áz év legeiején megkezdték szál­lításaikat. A tiszakécskei Vegyép- sztr például hatezer permetezőt bocsát a SZÖVARU rendelkezésé­re, s így várhatóan a szezon kez­detén nem lesznek ellátási zava­rok. Ezt ígérik a későbbiekre is; szőllőzúzóból és szőllőprésből már gyűlnek a készletek. Számítanak arra is. hogv a ta­vasz beköszöntővel megnövekszik a kereslet építkezési kellékekből. Különféle szegekből a tavalyi 750 tonnával szemben a kötési tárgyalások nyomán ezer tonná­ra számítanak, s egyebek mellett az idén is el tudják látni a tag­szövetkezeteket drótfonattal, hul- lámosított alumínium. valamint nikeszter műanyag tetőfedővel. Erővel is győzni kell / A kereskedelemben vezető Aztán az áru beszerzése.' állásban legtöbbször férfiak Ez külön mesterség Ha va­találhatók. Azt szokták mon dani, a kereskedéshez rugal lamí nem kapnatá vagy hi­ánycikk, mindjárt hozzám másság, mozgékonyság, idő jönnek. A boltvezetők meg a és fantázia kell. Ezért keve- vevők is: Sokszor ismétlem sefib ott a nő. Annál több a el, udvariasan, türelmesen, pultok mögött az eladó. A miért nincs ez vagy az, amit szakma szinte elnőiesedett, éppen keresnek. Meg kellett ebből sok külön gond szár- is» °m az árubeszerzés mazik. Aki nő létére mégis rr t. lehetőségeit. A ke magasabb beosztásba kerül, az ugyancsak „legény” le­gyen a talpán... V ’♦—♦* V *«• V V V '»• V V V V V V V V '»♦’ V V V V V ♦♦♦ ♦.* V V V Délután 4 óra lehetett, mi­re Egyházasgergére érkez­tünk. Már lassan szürkült. •— Gordosékat^ keress ük — szólítottunk meg egy rireg fejkendős nénikét. — Sok ilyen nevű család lakik ebben a faluban. — Az új KISZ-titkárt, Gor- dos Ilonát szeretnénk meglá­togatni. — A tahidon átmenve, a falu végén egy takaros kis házban megtalálják. Siet­niük kell, mert nemsokára kezdődik a próba. Időben érkeztünk, igaz, már készülődött. — A község népitánc-cso- portjának már hosszú évek óta tagja vagyok-— kezdte a beszélgetést. Nagyon szere­tek táncolni a csoporttal. Csu­pa fiatal fiúkból és lányok­ból áll. Jó egy kis kikapcsoló­dás. mozgás a mindennapi fá­rasztó munka után. Gordos Ilona, a Volán 2- es számú Vállalat salgótarjáni telepén mint gépirónő dolgo­zik. — A tánchoz szorosan kap­csolódik az éneklés. Az már hálunk családi hagyomány, hogy mindenki jól énekel. Az egj'házasgergei Röpülj páva körbe járunk. Sok szép si­kert értünk már el. Sokan 'azt hiszik, hogy a nótákat és népdalokat csak az öregek szeretik. Ez nem igaz, mert Megszerették, megbecsülik nagyon sok KISZ-es fiatal tagja az énekkarnak. Tapasz­talatból tudom, hogy ez a szervezeti életre is pezsditő hatással van. A Ságvári Endre községi KlSZ-alapszervezetnél a na­pokban megtartott vezető­ségválasztáson a legtöbb sza­vazatot kapta. Nem véletle­nül. — Négy éve, az általános iskola elvégzése ütán felvet­tek a KISZ-be. Tavaly mint gazdasági vezető tevékeny­kedtem. Emellett számtalan más feladatot és akciót szer­veztem. Szeretem a falumat, a fiatalokat, 'és úgy érzem, közel állunk egymáshoz. Mun­kámra a járási KlSZ-bizott- ságon is felfigyeltek. Először egyhetes vezetőképzőn vet­tem részt Salgóbányán, majd Balassagyarmaton egy tanfo­lyamon. Novemberben hat hé­ten át ismét Salgóbányán is­merkedtünk a KISZ-vezetés módszertanával. Sokat tanul­tam a színvonalas és minden­re kiterjedő előadásokon. Po­litikai tudásom még erősebb és szilárdabb lett. A Kom­munista Ifjúsági Szövetség közelgő IX. kongresszusára a meghatározott irányelvek szerint . még hatékonyabb szervezeti munkával készü­lünk. — Tervei? — kérdeztük az új KISZ-titkártól. — Elsők között szerepel a klubélet megreformálása. Egy községi KISZ-alapszervezet összefogásánál nagyon sok múlik az Ifjúsági klubon. Itt lehet először meghódítani a fiatalokat. Ezért minél tartal­masabb, érdekesebb műsoro­kat és előadásokat kell szer­vezni. Érdeklődést felkeltő politikai fórumok, vitaestek rendezésével, a KlSZ-tánc- csoport felújításával, kultu­rális műsorokkal egyre köze­lebb hozni egymáshoz a köz­ség ifjúságát. Ezek összeállí­tásában nagyon sok segítsé­get ad a kultúrház vezetője. Az alapszervezet valameny- nyi tagja* Salgótarjánban és a környező üzemekben dol­gozik. Ennek ellenére mi szerencsés helyzetben va­gyunk, mert minden este ta­lálkozunk a klubban a tánc-, vagy énekkari foglalkozáso­kon. Így mindig gyorsan ér­tesülünk egymás gondjairól, őszintén elmondanak min­dent, elfogadják, sőt, kérik javaslataimat, tanácsaimat. Ez is egy jele annak, hogy megszerettek és megbecsül­nek. * A beszélgetés végeztével sietve indultunk el a tánc­csoport próbájára. (b. zs.) reskedelem sokféle útvesz­tőjét, a közlönyöket, rende­leteket. .. Hiába, a hatáskörö­met pontosan leíró jegyzék, X más az élet, a gyakorlat. __ Várion „„óv Gyakran kell hirtelen dön­ö sszeszámoiom. ‘ Szurdokpüs- m^eon,d?' pökiben és Jobbágyiban ősz- Í°^’ ™ a a ^J°bb’/ S°* szesen tizennyolc boltot bíz- . ^ vásárlók eideke­tak rám. Az ÁFÉSZ-nál ná- b® t Sokszor ereztem, nehez lünk a beosztásom hivatalo- eke m ^gye" san alapegység-vezető. Azt fii- SJm • *’, ^ "em szem, osztályvezetői „rang- Lanfdöm nem^lnne Meri nak” felel meg. A boltok között legtöbb az élelmiszer. De van hús- és Sokféle feladat, ezer ten­nivaló, nem vitás. Sokszor több a gond, az elfoglaltság, nemegyszer a bosszúság, mint az öröm. Ha tagadnám, nem lennék őszinte. Hozzá­teszem mindjárt, hogy nagyon szeretem amit csinálok, nem cserélném fel másért. a húsrendeléstől kezdve adminisztrációig mindent én uc van nus- es csinálok. Van, hogy dicsér- zöldségbolt, TÜZÉP-jelep, ital- ni kell embereket, akad, bolt, presszó, bisztró. A pász- ho§y elmarasztalni, tói ÁFÉSZ-nál hét alapegy- * Való-e nőnek ilyen beosz- seg-vezeto dolgozik Közülük tás? Ha van elég energiája, ^nagam vagyok csak no. nem számolja a munkaidő óráit, és rátermett, akkor igen. Mivel egyre több a keres­kedelemben az asszony és a lány, a terhes és a szülési szabadságon, vagy „Gyes’-en levő kismama, talán jobban megéltem a családi gondjai­kat, bizalmasabb a kapcsola- ' torn a munka;ársaimma!. mini Evekig könyveltem Pász- egy férfinek. Ennyiből e'őny tón az ÁFÉSZ-központban. a nővoltom. Bizony, erővel i« Gépkönyvelési csoportvezető kell győzni. Sokat talpalni voltam. A számok alapossá, nagykereknél, üzletekben, ha meggondolttá és precízzé te- az ember jól akarja végezni szik az embert. A kétszer amit rábíztak, kettő az mindig annyi ma­rad. Legfeljebb az összeadás- A megbecsüléssel, a fi- ban, szorzásban, kivonásban zelésemme! elégedett va- lehet tévedni Amit aztán az Az is igaz, hogy az ember hosszabb vagy rövi- élelem döntő részét a munka debb idő alatt, de helyre- teszi ki Itthon aranylag Ke- hoz... veset tartózkodom. Iivenkoi is sokszor rámnyitiák az aj- A kereskedelem más. Itt tót: „Györgyike, jó! cs:ná- áruban kell gondolkodni, em- lom-e. .. vagy másként kel­berekkel bánni. Jó két évvel lene...?” Most szabadságol: ezelőtt kérdezték meg tőlem: vagyok egy hete. de már tü- „Mondja, Vinczéné, lenne ked- relmetlenkedem. mi is lehel ve elvállalni a jobbágyi és bent? püspöki boltjainkat? Alap­egység-vezető beosztásra gon- Szabad időmben olvasok dőltünk...” vagy kötögetek, az m'-.dif „ , megnyugtat. Kétfé1“ *-’ifo­Mivel itt lakom Jobbágyi- lyamra is járok. Sjig5tar- ban, rövid tűnődés után igent iánba és Miskolcra. Mind i mondtam. A fiam már ki- kettő szakmai isme-eteket ad nőtt a kezem alól. önálló, Nyáron a szabadságom alat’ Pakson dolgozik. Hetente jár elutazom, az az igazi kikao- haza. Az időmmel lényegében csolódás. Tavalv Siófokot magam rendelkezem. „Meg- voltam, az idén Hévízre sze- próbálom — válaszoltam." retnék menni Ezzel kezdődött az én ke­reskedői pályafutásom. Az el- Ennyit magamról. Sokszoi ső hetekben nagyon féltem neh®7- de mindig érdekes a ső hetekben nagyon féltem, hogy elrontok valamit. Több mint negyven dolgozó a ti­zennyolc boltban. Ahány em­ber. annyiféle gond egyéni probléma.. . munkám. Ez ad értelmet dolgoknak. ^ Elmondta- Vin'c-ze Jánosné Lejegyezte: Csatai Erzsébet NÓGRAD - 1976. február 4., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents