Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-28 / 50. szám

Választás Naoybáíonyban r A NAGYBÁTONYI Bá­nyász 'Művelődési Ház zsú­folásig magtelt termében rendezték meg a bányavárosi Hazafias Népfront bizottságá­nak újjáiválasztását. Az ösz- szeiöveíelen részt vettek a nagyközségben dolgozó mun­kálok. parasztok, értelmisé­giek. A megnyitó után Valah László bányai' árosi HFN-elnök számolt be a bizottság négy­éves munkájáról. A párt-, az állami. és tömegszervezetek részvételével az elmúlt négy év során a X. kongresszus és a központi bizottsági hatá­rozatok következetes megva­lósításán munkálkodott a bánvavárosi népfront a lakó­területi munkában. A közös akciók és rendez­vények összehangolását mu­tatják az eredmények. Javult tíz állami élet demokratizmu­sa, a tanács és a lakosság kapcsolata. A nagyközség tár­sadalmi és politikai életében tovább erősödött a munkások politikai befolyása. Megoldó­dott a nők foglalkoztatása a harismyagyárban és a FÜTÖ- BER révén. Az elmúlt négy évben kiemelt szerepet ka­pott a lakásépítés. A negye­dik ötéves terv során 400 család költözött új lakásba. A tanács által átadott lakásokba főleg fizikai dolgozók és fia­tal-házasok költöztek. A népfront. javította kap­csolatát a szakmai szakszei-V vezetőkkel, s a KISZ-szel. So­kat tett a munkások közéleti aktivitásának fokozásáért, az ifjúság szocialista szelle­mű neveléséért. A BESZÁMOLÓ további ré­szében szóit arról, hogy a szövetségi politika erősítésé­ben még sok tennivalója van a bányaváros! népfrontnak. A nők, a fiatalok, az értelmi­ségiek sajátos problémáit ré­teg* alálkozókon kell megbe­szélni. Az eddiginél szervezet­tebben kívánatos foglalkozni a kisiparosok közéleti és po­litikai nevelésével. Sok ten­nivalója van a HNF-nak a cigány! ak osság . fejlesztése, nevelése területén, különös tekintettel az általános mű­veltség növelésében, valamint a munkában való részvétel­ben. , A művelődéspolitikai cél­kitűzések megvalósításában kiemelt feladatként kezelte a HNF a munkások politikai és szakmai műveltségének eme­lését. Az utóbbi években több mint 200 fizikai dolgozó vé­gezte el az általános iskola nyolc osztályát. Sokat javult a bizottság kapcsolata "a nagy­község üzemeiben, intézmé­nyeiben és hivatalaiban dol­gozó szocialista brigádokkal. Kidolgozták azokat a legfon­tosabb tennivalókat, melyeket a település szépítésében, fej­lesztésében tenni kell. A ne­gyedik ötéves terv során közel hétmillió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. Valah László szólt a peda­gógusok, orvosak közéleti munkájáról. A bizottság a műszaki értelmiséget nagyobb számban szeretné látni a tár­sadalmi munkában! Az előterjesztéshez Szántó Gvörgy, Kadlót Ernő, Szabó Károly és Kazinczi Pál szólt hozzá. Ezt követően megvá­lasztották a 35 tagú Hazafias Népfront-bizottságot és a tíz­tagú elnökséget. A HNF elnökének ismét Valah Lászlót, titkárának pe­dig Mrázik Ferencet válasz­tották. A megyei küldöttérte­kezleten a bányavárosiakat Valah László és Vasicsek La- josné 'képviseli. A választás után a bizott­ság öt évre szóló cselekvési programot fogadott el. —s. o,— \ Orvosok az üzemekben Nem véletlen, hogy az üzem­orvosok egyszerre a figyelem középpontjába kerültek. Az egészségügy egyik nagyon fontos területén dolgoznak. Az ipari üzemekben, de a mező- gazdaságban is fokozódnak azok a környezeti ártalmak, amelyek „kivédése“’ csak az eddiginél sokkal szervezettebb, megelőző-gyógyító munkával lehetséges. Egy példa: a zajártalom a tej árakban — Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek, Balassagyar­mati Fémipari Vállalat, nagy- bátonyi gépüzem. mátranová- ki Ganz-MÁVAG — több mint 2500 embert érint köz­vetlenül. Egy szűrővizsgálat — melyet a fémipari vállalat­nál végeztek — a dolgozók 44 százalékánál mutatott ki hal­láskárosodást. Rendszeres szakvizsgálat viszont csak a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben és a Ganz-MÁVAG- ban van. Az üzemi munkakörülmé­nyek nagyban befolyásolják nemcsak a termelés arányait, a; légkört, hanem a dolgozók egészségét is. Ezért időszerű az üzemegészségügy javítása, melyet nemrég ben a kormány is megvitatott, konkrét intéz­kedéseket javasolva a tovább­ién ásre. Núgrádban a megyei tanács legutóbbi ülésén tárgyalták az üzemegészségügy tenniva^ léit. A megyében négy fő­foglalkozású, és hat részfog­lalkozású üzemorvos dolgozik. Másutt kórházi, vagy körzeti orvosok vállaltak üzemi ren­deléseket. Maguk az üzemek is egyre inkább sürgetik az orvosi ellátás megszervezé­sét. Az üzemi orvos jobban ismeri a helj'színi körülmé­nyeket, így alaposabb munkai tud végezni, mint az elfoglalt körzeti, vagy szakorvos. Meg­felelő és jól felszerelt rende­lő fogadja a betegeket a ko­hászati üzemekben, az öblös- és síküveggyárban, a ZIM sal­gótarjáni gyárában, a VOLÁN- vállalatnál, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Magyar Kábelművek balas­sagyarmati üzemében, a VE- GYÉPSZER-ben és a kányá- si bányaüzemben. Üj rendelőt létesítenek a romhányi Épí­tési Kerámiagyárban és a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­ben közösen a városi tanács­csal. , Korszerű rendelőket ala­kítanak ki Szorospatakon, Ti- ribesen és a ménkesi üzem­nél. Mindez nem elegendő, mert sok vállalat van, ahol még csak a kezdeti lépések­nél tartanak. A megyei tanács egészség- ügyi osztálya külön feladat­tervet készített az üzemegész­ségügyi ellátás javítására. Se­gítik a végzős orvosok letele­pedését, az üzemorvosok munkakörülményeinek javítá­sát. üzemorvosi tanfolyamot szerveznek, amely lehetőséget ad szakvizsga megszervezésé­re. Szintén kedveznek az üzemegészségügy iránti érdek­lődés felkeltésének az Egész­ségügyi Minisztérium rendel­kezései, amelyek jelentős üzemorvosi pótdíj fizetését te­szik lehetővé. így minden bi­zonnyal kevesebb lesz a be­töltetlen üzemorvosi állás. Nemcsak országosan, hanem Nógrádban is! — cse — Munkaigényesebb termék ári 'I ' A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói az idei meg­növekedett gazdasági igények miatt arra törekszenek, hogy árbevételüket munkaigénye­sebb termékek előállításának fokozásával segítsék. A sza­lagéul zó ben ennek megfelelő­en 35 tonna domborított szalag és mintegy 3 ezer tonna pán­tolószalag előállítását tervezik. Még csak február végén já­runk. de máris tapasztalható, hogy a kitűzött újszerű fel­adatok megoldásán fáradoz­nak az üzem szocialista bri­gádjai. Az első negyedév eddig ese­dékes terve 177 tonna hóke­zelt pántolószalag előállítását írja elő. Ebből 249 tonnát gyártottak. Ugyancsak fontos a magasabb árbevétel szem­pontjából a DEXION-Salgó szerkezeti- elemek magasabb tervének maradéktalan telje­sítése. A DEXION-üzem dol­gozói szintén arra töreksze­nek, hogy megfeleljenek a feladatnak és az év elejétől pontosan teljesítsék a napon­ta előírt programot. A havi terv esedékes része 405 ton­na DEXION-elem lenne. Ez­zel szemben 416 tonna DEXION -elemet gyártottak eddig az üzem dolgozói. A termeléssel egyidőben a szállítás ig jól összehangoltan folyik, hogy a megrendelők időben megkapják a kohászati üzemek igényesebb termékeit. Kongresszus ilőtt Fiatalok párbeszéde AZ IFJÚSÁGI szervezetek ezekben a hetekben ismét bi­zonyíthatják érettségüket. Különösen mozgalmas idő­szakot élnek, hiszen alig zaj­lottak le az elmúlt év mun­káját értékelő taggyűlések, itt a következő alkalom az eszmecserére. A KISZ KB által közreadott kongresszusi levélben foglaltak, s az idei akcióprogram szerepel a tag­gyűlések napirendjén. A KISZ IX. kongresszusa esz­tendejében torlódnak a fel­adatok. Bár a fiatalok az if­júsági szövetség- célkitűzéseit legkifejezőbben úgy támogat­ják, ha ki-ki a saját terüle­tén becsületes példamutató munkát végez, joguk s egy­ben kötelességük a kiemelke­dő esemény előkészítésében való „másfajta” résztvétel is. A kongresszusi levél azután született, hogy az MSZMP XI. kongresszusán a KISZ elis­merő és biztató szavakat ka­pott, s a dokumentum akkor tölti be eredeti hivatását, ha a megye ifjúkommunistái a tőlük megszokott felelősség­gel saját ügyüknek tekintik a kongresszusi levéllel kapcso­latos alkotó véleménynyilvání­tást. Nem többről van szó, mint az összegyűlt tapaszta­latok, tanulságok közzétételé­ről, a javaslatok, ötletek, kez­deményezések csokorba fogla­lásáról. A törekvés sem lehet más: előremozdítani az ifjú­sági mozgalmat, színvonala­sabbá tenni az alapszerveze­tek ténykedését. Az elmúlt négy és fél év alatt számos intézkedés szü­letett a fiatalok érdekében. Az ifjúság nevelése társadal­mi üggyé vált. Elegendő csu­pán az ifjúsági törvényre hi­vatkozni, s azokra az intézke­désekre, melyek következté­ben javultak az ifjabb kor­osztály élet- és munkakö­rülményei, űjabb lehetősége­ket kaptak a közügyekbe va­ló beleszólásra, s nap mint nap érezhették a felnőtt nem­zedék rájuk irányuló segítő, óvó figyelmét. Most a KISZ-tagjain a sor, hogy a kongresszusi terembe képzelve magukat, a szónoki emelvényre, szót váltsanak közös dolgaikról. Így válhat­nak a IX. kongresszus mun­kájának igazi részeseivé. Sok a megbeszélnivaló! A Nógrád megyei fiatalok zöme közvetlenül a termelés­ben, gyárakban, szövetkeze­tekben dolgozik. A gazdasági eredmények alakulásában döntő szerepe van helytállá­suknak. Bőven tudnának er­ről szólni a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek, a síküveg­gyár, a BRG. a szécsényi EL- ZETT, s a többi üzem, vezetői. Arról a lelkesedésről, ami fellelhető az ifjúsági szocia­lista brigádokban, társadalmi munka alkalmával, védnök­ség!, segítési mozgalmakban. A taggyűlésen azon a sor, hogy az alapszervezetek fel­tárják tartalékaikat, s kezde­ményezéseikkel a munka ha­tékonysága. a minőség, szer­vezettség. munkafegyelem ja­vítása szolgálatába állítsák. Az igény jogos velük szempen, mert életkori sajátosság a környezetükben tapasztalható hiányosságokra való friss rea­gálás. A változtatni akarás eddig sugallt tippjei közül nem egy, százezres hasznot hozott már. S ha erre koráb­ban szükség volt, az V. öt- évés terv célkitűzéseinek meg­valósítása során még inkább az lesz. AKAD TÉMA, ha a tanu­lás vetődik fel. Megyénkben jelentős számú fiatal nem végezte el a 8 általánost. Az alapszervezeteknek kötelessé­ge kezdeményezni, hogy 16— 20 éves korban pótolják a mulasztottakat, s hogy a mun­kapadok mellől egyre többen üljenek a középiskola pad­jaiba, járjanak felsőfokú ok­tatási intézményekbe. A for­mák egy része adott. A má­sik részét ki kell „találni”: miként tudnak a munka mel­lett tanuló fiatalok helyzetén könnyíteni. Jó lehetőségek kí­nálkoznak, hogy az eredeti mellett újabb, rokon szakmá­kat sajátítsanak el az ifjú szakmunkások. Vagy itt a szabad idő hasz­nos eltöltésének évenként visszatérő gondja. A mód­szerek széles választéka adott, s alakítható. A fő szempont azonban változatlan: a KISZ- nek nincs „semleges” tevé­kenysége, minden akciója az elkötelezettséget, a politikai jellegét mélyíti. A példamutató munka, az ismeretek gyarapítása, s a szabad idő célszerű eltöltése együttes feltétele, hogy a KISZ-tagok értően szóljanak bele az iskola, munkahely, lakóhely dolgaiba, élni tudja­nak a szocialista demokrácia bővülő lehetőségeivel. A KISZ-szervezetek eddig is kezdeményezték, hogy a kü­lönböző választott testületek­ben növekedjék az arra rá­termett, a korosztály es a társadalom érdeke t egyaránt következetesen képviselő fia­talok aránya. A párt programnyilatkoza­ta 15—20 évre nagyszerű szocialista távlatokat muta­tott. Ez a mai fiatalság elő­revetített jövője. Létfontossá­gú tehát felnőni az elkövet­kező feladatokhoz, s a KISZ hétköznapi cselekedeteit e célkitűzések sikeres végrehaj­tásának szolgálatába állítva — legyen szó az egyén ér- kölcsi-politikai. világnézeti arculatának formálásáról. a munkássá válás, a pályaválasz­tás elősegítéséről, a párttaggá nevelésről — azon fáradozni, hogy az ifjúság mindinkább szükségét érezze az alkotó cselekvésnek. A mostani KlSZ-taggyűlé- sek kiváló alkalmat kínálnak ehhez. Pásztótól Rétságig, Drégelypalánktól Kisterenyéig mind többet hallani a kong. resszusi levelet forgató ifjú szakmunkásokról, diákokról, mérnökökről, s lehetne to­vább sorolni a rétegeket, mert a dokumentum közvet­ve vagy áttételesen, az egész magyar ifjúsághoz szól. A „nagy párbeszéd” során nem új feladatok bukkannak felszínre. A sajátosságok, a helvi teendők kerülnek a fi­gyelem középpontjába, s hogy az elhangzott javaslatok az idei akcióprogramba, az egyé­ni feladatvállalások közé so­rakozzanak. A kongresszusi készülődés, vagy közkedvelt elnevezéssel „második taggyűlés” nem kü­lön akció. Szerves része an­nak a szívós munkának, amit a KISZ-alapszervezetek — különösen a KISZ KB 1974. áprilisi határozata óta — emelkedő színvonalon, haté­konyabban végezne^. A moz­galomban azonban nincs ál­landó szint. Hétről -hétre ú jí­tani kell vezetőknek és ta­goknak egyaránt. S NEM SZABAD megfe­ledkezni róla: a taggyűlés, a kongresszusi levél feletti vi­ta csupán állomása a hosszú távra megszabott munkának —. s mint eddig is — a mi­nősítés a tettek alapján tör­ténik. Szabó Gyula Ismerős arcok Hiányzik a szolgálat Lents Miklósné nem titkolja a korát, ötvenhét esztendős. Kaja őszbe fordult, alkatán nyomot hagyott az ülöíoglal- kozás. Arcához úgy hozzá- forrt a csendes mosoly, hogy akkor sem tűnik el, mikor elszomorodik. Halk hangon beszél: — •clu,,., Gciíci — KcUágJU — A posta nálunk családi örökség. Nagyapám Párizsban tanult. Puskás Tivadarnál dolgozott, mikor az első tele­fonközpont Magyarországon megszületett. Édesapám Bécsben tanult híradástechni­kát — így ment akkoriban. Itthon iskola sem volt. Édes­anyám külföld-központban dolgozott. Nem csoda, hogy én is a postánál keresem a kenye­rem. Harminchat esztendeje lé­pett postai szolgálatba, s az­óta ig Pásztón dolgozik. — Ablak mellé kerültem. Voltam mindenféle beosztás­ban : , pénztáros, rádiós, tele­fonos, előfordult, hogy egy­szerre mind a három is. Olyan jó érzés volt az embereknek segíteni. Igyekeztem a lehe­tő legjobban kiszolgálni őket, minél maradéktalanabbui el­intézni az ügyeiket. Nem tu­dom a maiakkal hogy van. de mintha nem lenne bennük annyi lelkesedés. Mi valahogy mégis mások voltunk... vagy nem jól látom? Tizennyolc évig ült az ab­lak mögött. Kezelt leveleket, pénzt, vevényeket. azután a telefonközpontba került. So­kan vannak, akik a hangjáról Ismerik meg. Jelenleg a nagyközség telefonközpontjá­nak vezetője. Pontos beosztá­sa: távbeszélőközpont) rende­ző. Sokan fordulnak hozzá ügyes-bajos dolgaikkal, s amennyiben módjában áll, se­gít is mindenkinek, Tulajdon­képpen ez köti Pásztóhoz. Könny szökik a szemébe, alig tudja legyűrni a sírást: — Itt temettem el drága édesanyámat. Nagyon szeret­ték az emberek. Még egészen idős korában is jártak hozzá. Egy-egy csomagot megcímzett, blankettát kitöltött azoknak, akik nem voltak elég járato­sak az ilyesmiben. Egy uno­kahúgom él még itt. Rajta kívül senkim, és mégis ide tartozom, hiszen itt élek tíz- esztendős korom óta. Negyvenhét éve él Pásztón, harminchat évet' dolgozott, két évvel a nyugdíjkorhatá­ron túl. Idén április negyedi­kén, a születésnapját már mint nyugdíjas ünnepelheti. — El sem tudom képzelni. Nagyon fog hiányozni a szolgálat. Az egész élet haj­rája után furcsa lesz. köteles­ség nélkül... Szinte felesleges­nek érzi magát az ember. Senki sem felesleges. aki dolgozni akar. Lenté Miklós­né nyugdíjas munkájára is igényt tartanak Pásztón a postán. Amikor kedve támad, bemehet dolgozni, s bizonyá­ra lesznek olyanok, akik ügyes-bajos dolgukban ta­nácsért felkeresik a Lenin út 24 szám alatt.- (gáspar) NÓGRÁD - 1976. Utam 24, aomtat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents