Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-27 / 49. szám

Z MSZMP MOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI XXXII. ÉVF.. 49. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR PUAvRMiUJJUMK 1976. FEBRUÁR 27., PÉNTEK ViL'g proletárjai, egyesüljetek! Tanácskozik az SZKP kongresszusa Csütörtökön a moszkvai Kremlben folytatta mun­káját az SZKP XXV. kongresszusa. A kongresszus har­madik munkanapját az elnöklő Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Ezt követően a küldöttek folytatták a Központi Bizott­ság beszámolója es a Központi Revíziós Bizottság jelen­tése feletti vitát. Szergej Medunov, a krasznodarszki határterületi pártbizottság első titkára felszólalásában rámutatott, hogy a párt a! kongresszus iccéjén egységesebb és alkotó energiával telítettebb, mint valaha. Az eltelt öt év rö­vid időszak, de korunkban, a felgyorsult idő korában néha öt év egy egész korszakkal ér fel. A gazdaság fej­lődésének eredményei, amelyek még nagyobb szabású tervek megvalósítását teszik lehetővé, megteremtik a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa gyorsított ütemű létrehozásának lelléleleit — hangoztatta. Gejdar Alijev, az Azerbajdzsáni Kommunista Párt KB első titkára hangsúlyozta, hogy a XXV. pártkong­resszus a lenini elvekhez való hűség demonstrációjaként kerül be a Szovjetunió történelmébe. A szovjet békeprogramot világszerte százmilliók helyeslik. Peking szocializmusellenes és békeellenes ál­láspontját bírálva a szónok hangsúlyozta, hogy a mao­isták lázító politikai irányvonalát a világ egész haladó közvéleménye elítéli. Tegnap a küldöttek meleg ünnep­lése mellett- lépett a szónoki emelvényre Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kádár János : Nincs erő, mely feltartóztatná * az előrehaladást A Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának csütörtök délelőtti ülésén fel­szólalt Kádár János, a Ma­gyar Szocia’ista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kongresszuson részt vevő magyar pártküldöttség vezetője. A szónoki emel­vényre lépő Kádár Jánost a küldöttek és a külföldi de­legátusok helyükről felállva, hosszan tartó tapssal köszön­tötték. Tisztelt kongresszus! ( Kedves elvtársak! Kádár János hangoztatta: A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége nevében őszinte köszönetét mondok a meghívásért és átadom önök­nek, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXV. kongresz- szusának, a kommunizmust építő nagy szovjet népnek a magyar kommunisták, a szo­cializmust építő magyar nép testvéri üdvözletét és leg­jobb kívánságait. Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusainak min­denkor nagy nemzetközi je­lentősége volt, így most a XXV. kongresszus munkáját is nagy figyelem kíséri az egész világon. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelme óta a Szovjetunió népei Lenin pártjának veze­tésével, hallatlan nehézsége­ket leküzdve, óriási felada­tokat megoldva haladtak elő­re történelmi útjukon. A munkásosztály, a nép hatal­ma,': a szovjet rendszer ' de­mokráciája, a kizsákmányo­lástól megszabadult nép al­kotó ereje megteremtette a világ első, hatalmas, szocia­lista országát, a Szovjetuniót. A nemzetközi helyzet kedve­ző változásainak 1917. óta a Szovjetunió a döntő tényező­je és ma is az. A szovjet nép vállalta mindenkor a legna­gyobb áldozatokat a világ békéjéért, a népek szabadsá­gáért, a társadalmi hala­dásért. A Szovjetunió múltja nagy történelmi tanulság, jelene követendő példa, jövője ra­gyogó ígéret a világ népei számára. A Szovjetunió Kommunista Pártja kong­resszusainak mindig van mondanivalója a szocializ­must építő népek, a nemzet­közi kommunista mozgalom, a nemzeti felszabadító moz­galmak, az egész haladó em­beriség száihára is, mert a Szovjetunió történelmi ta­pasztalatai mindig figyelemre méltóak és soha el nem évülnek. A Központi. Bizottság be­számolója mély, marxista—le­ninista elemzéssel, meggyőző­en tárta elénk, hogy a XXIV. kongresszus irányvonalát az élet igazolta, és határozatai %ak végrehajtásával a szov­(Folytaiás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Havasi Ferenc, a v Minisz­tertanács elnökhelyettese tá­jékoztatta a kormányt a Szovjetunióban február 9— 13, közöt folytatott, a két or­szág gazdasági együttműkö­désének időszerű kérdéseit érintő megbeszéléseiről. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vet­te. A külügyminiszter} jelentést tett Dimitri Biciosznak, a Görög Köztársaság külügy­miniszterének február 11— 13. között, illetve Max van der Stoelnek, a Holland Ki­rályság külügyminiszterének február 17—19. között ha­zánkban tett hivatalos láto­gatásáról. A kormány a be­számolókat jóváhagyólag tu­domásul vette. A Minisztertanács a hon­védelmi, valamint az igazságügy-miniszter elő­terjesztésére megtárgyal­ta a honvédelmi törvény tervezetét és úgy határo­zott, hogy azt az ország- gyűlés elé terjeszti. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal je­lentését a népgazdaság el­múlt évi fejlődéséről. A Mi­nisztertanács a jelentést el­fogadta és felhívta az ille­tékes miniszterek és az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit. hogy a tapasztalato­kat és tanulságokat irányító munkájuk során vegyék fi­gyelembe. A munkaügyi miniszter je­lentést tett az elmúlt évi munkaügyi helyzetről. A Mi­nisztertanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette és úgy határozott, hogy még ebben a fél évben megtár­gyalja a munkaerő-gazdálko­dással, a munkaidő-kihaszná­lással és a munkaszervezéssel összefüggő feladatokat. A Minisztertanács megtár­gyalta a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetéről és a termelés fejlesztése érdeké­ben szükséges intézkedések­ről szóló előterjesztést. A kormány az előterjesztést el­fogadta és úgy foglalt állást, hogy a szocialista nagyüze­mek elsődleges fejlesztése mellett hatékony segítséget kell adni a családi munkán alapuló háztáji és kisegí­tő gazdaságok termelési lehetőségeinek teljesebb kihasználásához, és számukra hosszabb távon is megtartani és fejleszteni kell a termelési és értékesí­tési biztonságot. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi 'miniszter jelentést tett az ez évi gazdasági mun-» kákra való felkészülésről. A kormány a jelentést elfogad­ta és a termelés tervszerűsé­gének biztosítása érdekében felhívta az érintett miniszte­reket, az országos hatásköríj szervek, valamint a vállala­tok vezetőit, hogy a mező- gazdaság és az élelmiszer­ipar előtt álló feladatok sike­res végrehajtására a szüksé­ges intézkedéseket tegyék* meg. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a külkereskedelmi minisz­ter jelentését a szocialista or­szágokkal aláírt 1976—1980. évekre szóló árucsere-forgalmi és fizetési megállapodasokrol, valamint az ez évre szóló árucsere-forgalmi jegyzőköny­vekről. Felhívta a külkeres­kedelmi miniszter figyelmét, hogy a népgazdasági tervben meghatározott igények ki­elégítésének figyelembe­vételével keresse az áru­csere-forgalom bővítésé­nek lehetőségét. Az igazságügyminiszter elő­terjesztésére a kormány ren­deletet hozott az igazság­ügyi szakértőkről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Leleményesen, ötletesen Színvonalas újítások az új esztendőben A gazdálkodás hatékonysá­gának növelésében mindig fontos szerepe volt az újító­mozgalomnak. Az új gazdasá­gi szabályozók különösen in­dokolttá teszik, hogy minden eszközt _ felhasználjanak és hasznosítsanak a gazdálkodás hatékonyságának növelésé­ben. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben értik az újítás szerepét a hatékonyabb gaz­dálkodásban. éppen ezért az év elejétől kezdve különösen pezsgő muVka indult meg az eredményesebb újítás érdeké­ben. A gyárban 1974-től szá­mítják az újítómozgalom fel­lendülésének időszakát. Ezt megelőzően is fellelhető volt az ésszerűbb technikai megol­dásokra való törekvés, hi­szen évente átlagosan 330— 340 újítási javaslatot nyújtot­tak be. 1974-ben már 500 fölé ..ugrott" a benyújtott újítási javaslatok száma, s 197.5-ben hasonló színvonalon, 546 újí­tás segítette a jobb technikai megoldások, korszerűbb tech­nológiák kialakítása révén az eredményesebb gazdálkodást. 1976-ban a gazdasági sza­bályozórendszer jelentős ösz- szeget von le a nyereségből. Ezért a szocialista brigádok és műszaki dolgozók újító munkájára minden eddiginél nagyobb szüksége van a vál­lalatnak. A gondjaival és problémái­val együtt élő dolgozók, mint­ha az eddiginél is nagyobb lendülettel láttak volna a gazdaságosabb technikai megoldások kidolgozásához. Minden olyan tényezőt figve- lemmel kísérnek, amely vala­melyest is magán viseli az avultság jegyeit, és keresik, kutatják a korszerűbb techni­kai megoldásokat, az olyan lehetőségeket, amelyek taka­rékosabbak a korábbiaknál. 1976. február 20-ig a ko­hászati üzemek dolgozói 90 újítási javaslatot nyújtottak be. Ezek színvonala megköze­lítően azonos. Egyes javasla­tok még gazdaságosabbnak ígérkeznek az előző évinél. Turcsány László és Füreder Gábor a nagyobb teljesítmé­nyű motorok védelmére nyúj­tott be újítást, amely a biz­tonságos üzemeltetés mellett a folyamatos és zökkenőmen­tes termelést is segíti. Hegyes Ferenc é^ Sipos Ákos a sza­lagedzőben használatos edző­olaj megtakarítására dolgozóit \ ki figyelmet érdemlő újításr. Ez a megoldás lehetőséget kí­nál arra. hogy a jövőben a fáradtolajat iá hasznosítani tudják, és így segítik az idei energiamegtakarítási ; felada­tok sikerét. Figyelmet érdemel, hogy az 1976. január elsejével a nagy­üzemhez csatolt kisterenyei gyáregység dolgozói is bekap­csolódtak az újüómozga lórii­ba. Eddig három újítási ja­vaslat érkezett be. Ezek nem­csak a számszerűséget növelik, hanem a termelékenység ja­vításához, a termelés haté­konyságának növeléséhez is segítséget nyújtanak. Mindent, egybevetve, az 1976-os- év az újítómozgalom szemszögéből kedvezően indult, és ha a dolgozók leleményessége, öt­letessége töretlen marad, ak­kor a tenniakarás, az alkotó­kedv nagy hasznára lesz a Salgótarjáni Kohászati Üze­meknek.

Next

/
Thumbnails
Contents