Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

Társadalmi munháhan

MEGYE t FI LM BE MUT \TÓIC

Építik a klubot

A -• balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ ifjúsági klubja új helyiséget kap. Az újonnan megválasztott klubvezetőnél — Csenni Györgynél — érdeklődtünk, mi újság a klub háza táján. A klubtagok éppen. társadalmi munkára gyülekeztek.

— Csak most kezdhettük el a klub kialakítást, mert az egyetlen, szakértőt igénylő munkát mostanra tudtá-k elvégezd — kezdte mondóká- ját a klubvezető. — Az elmúlt évi aktív klubtagság száma csökkent, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy kevesen vállalták a társadalmi munka végzését. De akik jönnek, azok nagyon lelkesek.

— Nagyon vártuk már, hogy új helyiségbe költözhessünk — folytatta Falta Hajnalka, aki a klub leglelkesebb tagjai közé tartozik. — Abban a teremben, ahol jelenleg tartózkodunk, nemcsak mi tartjuk foglalkozásainkat, hanem több szakkör is. Ha viszont készen lesz az új klub. azt csak mi használjuk, kizárólag a mi termünk lesz.

Reméljük, tényleg sokat lendít a klub életén, a saját helyiség. A törzsgárda már másodszor van jelen, hogy segítsen a klub mielőbbi elkészülésében. A kőműves- munka után maradt szemetet kel] eltakarítani. Ez után követkézig a festés, ablaktisztítás. padlókefélés, a dekorációsmunka és a terem berendezése,

— Ügy tervezzük. hogy március közepén már megtarthatjuk az „igazi” klub- avatót, hiszen ez már hivatalosan is korábbra volt tervezve.

— Mik lesznek az új klub- helyiség első programjai?,

— Először teljesen zártkörű foglalkozást tartunk, amelyen elbeszélgetünk a klub

jelenéről és jövőjéről, természetesen a jó hangulata nak megfelelően. Ezen a foglalkozáson megalkotjuk a

klub szervezeti szabályzatát ki maradhat a klub tagja, és miik a feltételei a klubtagságnak. A nyilvános klubavatót valamelyik vasárnap tartjuk. Ezen a vasárnapon a klubunk egyik tagja Nagy Zoltán — disc jockey-mű- sorát hallhatjuk. A régi programokhoz híven minden hónapban tartunk sportfoglal* kozást, kötetlen beszélgetést, zenehallgatással. Ezen kívül minden alkalmat kihasználunk neves előadóművészek, közkedvelt emberek meghívására. Legközelebb a Musz- ty—Dobay kettőst várjuk a klubba.

Ahogy elnéztük a lelkesen dolgozó fiatalokat, megállapíthattuk: jó felfogású gárda jött össze. s bizonyára színvonalas klubélet alakul ki.

V. J

Ritka kincsek csehszlovák múzeumokban

Csehszlovákiában a múzeumok, emlékművek és galériák száma mintegy 600-ra tehető, s közülük sok vált ismertté és híressé ritka és különleges kiállítási tárgyai révén. A prágai V. I. Lenin Múzeum például eredeti állapotában őrizte meg azt a helyiséget, ahol 1912-ben az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt jelentős VI. összorosz konferenciáját

tartották — Lenin elnökletével. A csehszlovák—lengyel határon, Dukla városka közelében, • ahol „dukla hadműveletek” néven ismert csata folyt a második világháború idején, a harcok helyén szabadtéri múzeum létesült. Meglátogathatjuk itt a hadszíntér legérdekesebb helyeit, s megnézhetjük a fegyvereket, amelyekkel a harcokat vívták.

Érdekes látnivalókat kínálnak az ipari és mezőgazdasági múzeumok is. A Kut- ná Hora-i (Közép Csehország)

föld alatti ércbányászati múzeumban — ahol valamikor Európa leggazdagabb ezüst- lelőhelyei voltak, a látogató megismerkedhet a középkori bányásztechnikával és gyártási folyamattal. Jicin városkában — (Északkelet" Csehor- szágban) — a Tónak gyár kiállítása betekintést nyújt a kalapkószítés titkaiba. A történelmi fejfedők különleges formáit összehasonlíthatjuk a ma előállított kalapokkal.

A morvaországi Zdár nad Sázajvou-i könyvmúzeumban mindent megtudhatunk a betűk, a nyomtatás és a könyv- kultúra fejlődéséről. A bra- tislavai szőlészeti és borászati múzeum gazdag gyűjteménye szintén egyedülálló.

A kultúrának és a művészeteknek szentelt múzeumok közt figyelemre méltó az óriáshegység mentén a legrégibb város, Hostinné antik művészeti galériája. Máig mintegy száz olyan görög és

római mű másolatát gyűjtötték össze, amelyek eredetijét egész Európa múzeumaiban és galériáiban őrzik. Megtaláljuk köztük például Myron görög szobrász ismert Diszkoszvető szobrát, az úgynevezett Szamotárákéi Niké görög istennő szobrát, a Mélosz szigeti Aphrodité istennő szobrát és sok mást. Nemcsak a gyerekeket, de a felnőtteket is vonzza a Chrudim-i Nemzetközi Bábműzeum. Királyi családok tagjai, lovagok, kézművesek, parasztasszanyok, földművesek, erdészek, rablók^ és különböző természet- feletti lények, víziszömyete- gek, ördögök, sárkányok, s más kísértetek lebegnek a nézők szemei előtt a reneszánsz palota mennyezetéről lebocsátott vékony drótszálakon. Az egész világ bábjátékosai küldenek ide fából készült figurákat, kicsinyek és nagyok örömére.

NÉPMŰVELŐK PRESZTÍZSE (II.)

ZEMÉVEL

„Hogy milyenek a műveltségterjesztés anyagi és tárgyi feltételei, hogy megkapják-e a népművelés hivatásos és társadalmi munkásai a kellő erkölcsi megbecsülést, az nem csupán az ország gazdasági helyzetének függvénye, hanem a helyi vezetőkön — a község irányítóin, a munkahelyi igazgatáson is múlik. Talán elsősorban azon, hogy milyen az ideológiai, politikai felkészültségük, szakmai és általános műveltségük, tehát hogy fölfedezik-e a műveltség emberformáló, a termelésben is megnyilvánuló hatását... A helyi irányítók müvelődésbe- li elmaradottságát leginkább a népművelés bánja, hiszen az iskola, a könyvtár, a mozi pontosan körülhatárolt tevékenységet 1 folytat. ...A hivatásos népművelőket kijelölhetik anélkül, hogy képzettségüket, műveltségüket, szervezőképességüket, általában a pályára való alkalmasságukat figyelembe vennék. A kiválasztás sokszor személyi kapcsolatoktól függ... De, még, ha az alkalmazók törekednének is a gondos kiválasztásra, az anyagi és erkölcsi megbecsülés nem akkora, hogy bőségben akadjanak jelentkezők.” (Részletek Garami I.ászló:

A falusi értelmiségről a falusi .értelmiségnek c. könyvéből.)

X

„Testületi anyagokban

sokszor foglalkoztam már ezzel a kérdéssel. Igyekeztem őszintén leírni, hogyan látom a közművelődési dolgozók helyzetét. Milyen a presztízsük? Más, mint a televízió térhódítása előtti időkben, de jobb, mint akár két-három évvel ezelőtt. Ma is sok még a megoldatlan dolog munkájuk elismerésében. Itt van például a lakásépítés. Ha egy pedagógus jön a faluba, még meg sem melegedett, már felkeresik a javaslattal: építkezzen pedagóguskölcsörinel, támogatni fogják. A népművelők számára miért nem lehet találni hasonló megoldást? A nagyfokú fluktuációnak ez az egyik oka! Más téma: gondolt

már arra, hogyan helyettesítenek egy népművelőt? Azt

mondják a munkájára: fogjuk meg és vigyétek!”

X

„En nem . nagyon értek ezekhez a témákhoz, de azt tudom mondani, nálunk miért nem becsülik túlságosan a népművelőt. Tudja, falun mindenki mindenkit ismer. Nem volt titok, hogy nagyon gyenge tanuló volt a középiskolában, és az egyik tanácson dolgozó rokona segítségével kapta meg az állást. Két év alatt ő a negyedik kultúrház igazgató...”

X

„Megvallom, azóta ismerem csak közelebbről a munkájukat, mióta tanítok a vizsgára előkészítő általános- iskolai tanfolyamon. És azóta nőtt a szememben ez a hivatás. Még a kezdet kezdetén, amikor ismerkedtem a „tanítványokkal”,

kérdezősködtem, ki hogyan vállalta a tanulást. Igen sokan az üzemekbe kijáró felnőttoktatási előadó biztatására kezdtek neki. Vagy a művelődési házban rendezett szocialista brigádok vetélkedője során kaptak kedvet. Az ő szavaikból kiderült: ha nem is járnak sűrűn a házba, tudják, milyen lehetőségeket kínál, érzékelik a népművelők javuló munkáját.”

X

„Nem a művelődés a területem a ■ pártbizottságon, de otthon a falumban és a járási székhelyen is érdekel, mi történik a kultúra berkeiben. Személyes véleményem: nemcsak a presztízsük, de minden munkájuk eredményessége elsősorban azon múlik, partnernek tekinti-e őket a község többi értelmiségije, vezetője. Ha az együttműködési készség hiányzik, akkor a képzett, hivatásszerető népművelőt több kudarc éri, mint öröm és siker. Az alacsonyabb iskolázottságú községi vezetők, az önmagukat nem képező betokosodott iskolaigazgatók, pedagógusok passzivitásán megtörhet a szép szándék, a lendület. A másik oldala a dolognak, amit gyakran emlegetnek: talán nincs még

egy olyan értelmiségi pálya, ahol ennyi szakképzetlen ember dolgozna! Bár, ha az elképzelések jók, rátermett a képesítés nélküli népművelő, még jobban megérdemli, a segítséget. hogy ne menjen el a kedve a pályától. Attól, hogy vállalja a továbbtanulást.”

X

„Minduntalan felbukkan

8 NÖGRAD = 1976. február, 25., szerda

Milos Forman csehszlovák filmrendező Egyesült Államokban forgatott filmje. az Elszakadás, amely ezen a héten kerül bemutatásra premierfilmszínházainkban, bizonyára kellemes perceket szerez az idősebb és a fiatalabb mozinézőknek egyaránt. A film Amerikáról szól, az ottani életformáról úgy, ahogyan egy jószemű, kitűnő humorú külföldi látja. A Variety kritikusa szerint az Elszakadás: „Együttérző, nagyon mulatságos mai vígjáték”. 1971- ben a Cannes-i filmfesztiválon méltán nyerte el a zsűri kü- löndíját.

Az East Village fiataljai Milos Forman Elszakadás című Amerikában készült filmjében.

Felfedezhetjük benne mind- kai szellemet, amely a Tűz azit a kedvességet, amely van, babám! alapmotívuma." Milos Forman korábbi, fiata- A film főszerepeit Lynn lókról szólói filmjeit jellemez- Carlin, Buck Henry, Linnea te, nevezetesen a Fekete Pé- Heacock, Georgia Engel és a tért és az Egy szöszi szerel- New York-i East Village fi- mét; s azt a szátírikus kriti- ataljai játsszák.

A hét másik filmújdonságát Konrad Petzold NDK-beli filmrendező készítette Jack London alaszkai elbeszélései alapján, A két aranyásó címmel. Az utóbbi időben a DEFA stúdióból sok népszerű, különösen az ifjúság körében kedvelt film került bemutatásra. Ezt a sort gazdagítja ez az izgalmas, kalandokban bővelkedő alkotás, mely most nem az indiánok titokzatos életét, hanem az alaszkai hómezőkön zajló, nem kevésbé érdekes eseményeket tárja a nézők elé. A főhős figuráját az indián filmekben általában a jugoszláv Gojko Mitic keltette életre, ebben a műben viszont a nemrég nálunk is vendégszerepeit, amerikai énekesszínész. Dean Reed alakítja, aki várhatóan a fiatalok kedvence lesz. Mellette két kitűnő német színészt láthat a közönség, Renate Blume és Rolf Hope személyében.

A salgótarjáni November 7. Filmszínház filmbarátok karének újabb bemutatójaként Lichino Visconti Közöny című alkotása kerül közönség elé. Az olasz—francia koopro- dukcióban forgatott mű Albert Camus azonos című regényéből készült 1967-ben, Marcello. Mastroanni, Anna Karina és Georges Wilson főszereplésével. A film alapállását találóan fejezi ki az alábbi regényben mondat: „Aki csak vonszolja az életét és összeroppan a súlya alatt: senkin sem segíthet”.

Mit ígér a televízió?

Ma este 18.30-kor „Éjszaka” címmel Ascher Gabriella szerkesztésében válogatás kerül képernyőre magyar mártírköltők műveiből. 21.05- kor kezdődik a „Magyar tájak” című sorozat, amely hét részben örökíti meg Magyar- ország legfontosabb tájegységeit. Elsőként a Hortobágyra és környékére látogatunk, ahol megismerkedhetünk a hazai természetvédelem egyik

a vélekedésekben a diploma, a képzettség megléte, vagy hiánya. Hogyan is állunk ezzel Nógrád megyében ? Az adatok szinte negyedévenként változnak — jelenleg is készülőben más megyébe egy főiskolát végzett népművelő házaspár. Beadta lemondását egy-két ember — de átlagosan mindössze 60 népművelőt és 80 könyvtárost számlálunk. A népművelők valamivel több mint egyharmada közép-', vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkezik. Nyolcán járnak jelenleg főiskolára, a többiek érettségivel töltik be az állást. (Hatan a képesítettnek számítók közül volt pedagógusok.) Jobb az arány a könyvtárak függetlenített posztjain: 80 százalékban

szakképzettek.

X

„Eddig nem volt kidolgozva a törzsgárdaelismerés. Tavaly megszületett a megyei tervezet. Persze, a megvalósításához kevés a mostani egyszázalék jutalomalap...”,

X

Személyes tapasztalatok, indulatok, javaslatok sokaságát hallgattam meg, miközben a népművelők presztízséről, munkájuk elismeréséről kérdezősködtem. A felvetett gondolatok sorát végnélkül lehetne folytatni. Zárszóként azonban álljon itt a számomra legel- gondolkodtatóbb vélemény. „ A népművelők presztízse és a közművelődés tekintélye, szerepének fontossága egymástól elválaszthatatlan. Aki lebecsüli a közművelődés dolgozóit, a kisujját sem mozdítja a velük való együttműködés érdekében, saját maga művelődési szemléletéről állít ki nem éppen kedvező bizonyítványt. Végső soron önmaga presztízsét csorbítja!”

Kiss G. Magdolna

legjelentősebb rezervátumával. 21.55-kor vetítik az ősi Gilgames-eposz 50 perces színesváltozatát. A tévéadaptáció, amelyet színesben sugároznak, alcíme szerint Is elsősorban a kalandos, fordulatos elemekre épít, nem annyira a klasszikus szövegre. A rendező, Rajnai András ebben az alkotásában is folytatja az elektronikus technika felhasználását kutató kísérleteit. A Gilgames címszerepét Búj tor István játssza, főbb szerepet alakít még Tordai Teri, Sáfár Anikó, Tolnay Miklós, Bánffy György, So- mogyvári Rudolf és Inke László.

Csütörtökön a Művészeti Magazin ezúttal rendhagyó tartalommal, rendhagyó helyszínről, a Fészek-klubból jelentkezik a farsangot köszöntő adásával 20.10-kor. A 2. műsorban 20.0I-kor közvetítik felvételről Shakespeare:

„Ahogy tetszik” című kétrészes vígjátékát a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában.

Pénteken 16.45-kor Miskolcról közvetítik a Magyarország —Románia férfi kézilabdamérkőzést. 21.55-kor a magyar tudósokat bemutató sorozatban vetítik a Bay Zoltánról készült 25 perces filmet. Bay Zoltán és társai 30 esztendeje

A salgótarjáni állami zeneiskola nagytermében tartották meg a Vácott, április 9— 10-én megrendezésre kerülő II. országos gitárverseny Nógrád megyei döntőjét. A meghallgatáson a balassagyarmati, a nagybátonyi és a salgótarjáni zeneiskolából összesen tizenegy tanuló vett részt, négy korcsoportban.

A zsűri tagjainak döntése alapján Nógrádot hat tanuló képviseli az országos versenyen.

A legfiatalabbak vetélkedésében a salgótarjáni Papp Edit bizonyult a legjobbnak muzikális népdalelőadásával. A második korcsoportban szintén salgótarjáni növendék, Torják Mariann lett a győzlokátoroskapcsolatba léptek a Holddal és így teremtették meg a radarcsillagászat alapjait. Most Bay professzor föleleveníti életének emlékeit, gazdag pályájánaktapasztala- tait.

Szombaton jelentkezik második adásával B. Révész László „Filmszem” című műsora, amely az új magyar' filmbemutatók között tallóz, és néhány részletet idéz a bemutatásra váró külföldi produkciókból. 20.20-kor láthatják a nézők P. G. Wode- house: „Forduljon Psmithhez” című tévéjátékát Málnay Levente rendezésében. A köny- nyed történet egy szélhámos fiatalembert állít középpontjába, aki nem egészen véletlenül vetődik egy előkelő angol kastélyba, ahol rablási és szerelmi bonyodalmakba keveredik. A játék főbb szereplői: Huszti Péter, Márkus

László, Andai Györgyi, Piros Ildikó, Béres Ilona, Feleki Kamill, Németihv Ferenc.

Vasárnap 20.Í0-kor kerül képernyőre Borisz Vasziljev: „Csendesek a hajnalok” című kisregényének szovjet film- változata, amely korábban a mozikban aratott nagy sikert A történet az emberi helytállásnak, a fasizmus elleni küzdelemnek állít megható, őszinte emléket.

tes. A harmadik korcsoportból két versenyző jutott tovább, a nagybátonyi Varga Tibor és a balassagyarmati Muraközi Nóra. A tizennégy éven felüliek vetélkedésében szintén kettős salgótarjáni siker született. A korcsoportot Ispán Judit és Dohonyi József képviseli.

Dicséret illeti a versenyzők alapos felkészítéséért azokat a tanárokat — Borsányi Mátyást és Fogarasi Bélát — kiknek lelkiismeretes pedagógiai munkája jól tükröződött a kötelező és szabadon választott művek előadásán. Különösen ki kell emelni Borsányi Mátyás eredményét, mert a hat továbbjutott versenyző közül öt az ő növendéke.

r

Hat tanuló Nófirádból

Gitárosok megyei találkozója