Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

i Húszmilliárd forint az építőipar állóeszköz’ állományának fejlesztésére Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium vezetői megvizsgálták az építő- és építőanyag-ipar hosszú távú fejlesztési céljainak és az ága­zat V. ötéves tervének össz­hangját, és meghatározták a legfontosabb feladatokat. Az elemzések szerint az ötéves és a hosszú távú fejlesztési céloknak a megfelelő időszak­ra vonatkozó lgefontosabb előirányzatai lényegében azo­nosak, dé mivel a hatékony­ság követelménye a távlatban számítottnál jobban eltőtérbe került, a felszereltség bővíté­sénél nagyobb ütemben kell növelni a termelést, tehát jobban ki kell használni a rendelkezésre álló eszközöket, .és a munka- és üzemszerve­zésben rejlő tartalékokat. Ezt a célt szoglálja. hogy a ko­rábbinál . szélesebb körben hasznosítják az építés nagy­üzemi, iparosított termelési módszereit, amelyek különö­sen fontos forrásai a ter­melékenység növelésének. A népgazdaság V. ^ ötéves tervének megfelelően az építőipar ebben az időszak­ban évente 5,5—6 százalékkal bővíti termelését, ezen belül az ÉVM-vál'alatok 6,8 a taná­csi vállalatok 5.7 az építőipa­ri szövetkezetek 5.4 százalék­kal. A korábbinál jobban fi­gyelembe veszik' az egyes építési szektorok. szerve­zetek műszaki-gazdasági le­hetőségeit, az építési igények összetételében, kielégítésében egyaránt, hogy rugalmasab­ban alkalmazkodhassanak a változó igényekhez. A népgaz­daságnak különösen fontos állami nagyberuházásoknál az előző levridőszakhoz vi­szonyítva mintegy 70 száza­lékkal nagyobb építési fel­adatot kell elvégezni. Az építőipari ágazathoz tartozó szervezetek ebben a tervidőszakban. 246 ezer la­kást építenek fel. Ebből az ÉVM vállalatai 190 ezret. a tanácsi vállalatok 18 ezret, és az építőipari szövetkezetek 34 ezret adnak át. A NÉP épí­tőipari ágazatba tartozó szervezetek is építenek csak­nem 20 ezer lakást, a kisipari és lakosság kivitelezésében pedig mintegy 175 ezer új otthonnal számolnak. A nép- gazdasági tervnek megfelelően a lakásépítkezéshez kapcsoló­dóan mintegy 20 milliárd fo­rint értékű munkával bővítik a vízellátást, a szennyvíz­tisztító-kapacitásokat, és a csatornahálózatot. Az épület­fenntartási munkát évente 6—6,5 százalékkal (az előző tervidőszaknál kétszer gyor­sabb ütemben) növelik, s en­nél is dinamikusabban, évi 7,5—8 százalékkal a lakások, a középülete^ és az egészség­ügy! létesítmények fenntar­tását. E fontos igények ki­elégítésére elsősorban a taná­csi, szövetkezeti építőiparnak kell jól felkészülni. Az építőipai- feladatainak teljesítése érdekében a terv­időszakban 19—20 milliárd forint beruházással fejlesztik az állóeszköz-állományt, s ebből mintegy 10 milliárd fo­rintot költenek az építőipari gépállomány fejlesztésére. Az építőamyag-ipar ebben a tervidőszakban lényegében a IV. ötéves tervben elért fej­lődés ütemével megegyezően évente 5,4 százalékkal bővíti ' termelését. Ennél jóval na­gyobb feladat termelési szer­kezetének korszerűsítése, aminek révén magasabb mű­szaki színvonalon kell kielé­gíteni a belföldi igényeket, teljesíteni a kölcsönös meg­állapodásokban vállalt szo­cialista exportkötelezettsé­geket, és bővíteni a tőkés­exportot. Csaknem 50 száza­lékkal bővítik a cement, 67 százalékkal a padlóburkoló lap termelését, s megkétszerezik az azbesztcement hullámle­mez és a falburkoló csempe gyártását. Népi tehetségeh Koreában Sok hivatásos énekes, ze­nész és táncos kezdte pálya­futását a különböző klubok színpadán a népi Koreában. Ebben az országban jelenleg csupán falun több mint két­millió dolgozó működik kü­lönböző öntevékeny művé­szeti kollektívákban. Lég- jobbjaik, részt vettek a falu­si öntevékeny művészeti cso­portok Phenjánban megren­dezésre került fesztiválján. A legnagyobb sikert a je- nan járásj Raesin mezőgazda­sági termelőszövetkezet ama­tőr művészei aratták. A szö­vetkezetben dolgozó parasz­tok csaknem valamennyien részt vesznek az öntevékeny művészeti munkában _ még a mezőgazdasági munkálatok dandárjának idején is. Agitá- ciós brigádokat szerveztek, s nem csupán a falujukbéli emberek előtt lépnek fel, de előadásokat tartanak a szom­szédos falvak lakossága szá­mára is. A kollektívát Li Cse Dók vezeti. Ennek az ember­nek az életsorsa a Koreában a néphatalom évei során vég­bement változásokat tükrözi. Apja egy' japán földbirtokos földjén béreskedett, s ha el nem jött volna 1945. augusz­tusa, a fiú természetesen nem végezhette volna el a szakis­kolát, nem kerülhetett volna közel a művészethez. A Ra- csin szövetkezet kórusának repertoárján szerepel a nép­hatalom himnusza is. A dal szövegét maga Li Cse Dók írta, s a himnusz zenéjét iso szerezte. [ Különleges íengervíslíssíító A tengervíz tisztítójaként lehetne reklámozni a mol­lusc cardiuniót, a Kaspi-ten- ger mikrofaunájának egyik képviselőjét. Az élőlény, amely szív alakjáról kapta elneve­zését. fontos szerepet játszik a tengervíznek a kőolaj­szennyeződéstől való meg­tisztításában. Legalábbis er­re a következtetésre jutot­tak Szovjet-Azerbajdzsán zoológiái intézetének mun­katársai. A megfigyelések azt bizo­nyították, hogy a szóban for­gó tengerben élő gerincte­lenek hatalmas családjából csupán néhány organizmus képes magbirkózni azzel a szennyeződéssel, amit a ten­ger vizében a beléje ömlő kő- olajtermékek okoznak. A re­korder ezek közül a mol­lusc cardium, amely naponta 15 liter vizet szűr át. A feles­leges anyagoktól igen ere­deti módon szabadul meg: egyfajta váladékkal vonja be őket, s az így borított szeny- nyeződést a tenger fenekére bocsátja, ahol az hosszú idő­re betemetődik. \ -------------­K ertbarátok, kiskert­tulajdonosok! A Vetőmag Vállalat ál­tal forgalmazott, színes- tasakolású vetőmagvak kaphatók Balassagyarmat, Pásztó, Kisterenye, Salgó­tarján ÁFÉSZ-boltjaiban. Hatszaz mezőgazdász Huszonöt éves a Szécsényi Mezőgazdasági Szakközépiskola Történelmi levegőt árasztó környezetben, a középkori fe­rences templom, a szécsén\ i vár romjai, a restaurált és múzeumnak berendezett For- gách-kastély szomszédságá­ban áll a Szécsényi Mezőgaz­dasági Szakközépiskola, amely idén ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját. Persze, egy iskolába nem azért iratkozik be valaki, mert hangulatos környezetben van, hanem mert benne ér­dekes élni, tanulni, a vá­lasztott szakmát, hivatást alaposan elsajátíthatja, s mert az iskola elvégzése után szép és érdekes élet, munka, hivatás várja. A Szécsényi Mezőgazdasági Szakközépiskolát ilyen inté­zetnek tartja az a mintegy hatszáz szakember, alá az eltelt huszonöt év folyamán növénytermesztő állatte­nyésztő oklevelet szerzett. S ilyen iskolának tartják azok is, akiknek munkájuk során Szécsényben végzett mező­gazdasági szakemberekkel kellett együttműködniük. De voltaképpen mire tanít, mire képesít a szécsényi is­kola? Az igazgató, Racskó Pál válaszol: — Intézetünkben szakkö­zépiskolai növénytermesztő- állattenyésztő képzés folyik. A mezőgazdasági termelés olyan pálya, amely sok bio­6 NÖGRÁD - 1??6. lógial és kémiai Ismeretet feltételek. Ez a két tudomány tehát a fundamentum, ezt kell alaposan megtanulni ná­lunk. Mégpedig úgy, hogy az innen kikerült szakemberek­nek szüntelenül látniuk, ér­zékelniük kell a termelés bio­lógiai hátterét — annak pél­dául környezetvédelmi kon­zekvenciával együtt. — Az iskola négyéves. Fel­vételi vizsga nincs, csak elő­zetes beszélgetés és helyszí­ni egészségügyi alkalmassági orvosi vizsgálat. A kötelező közismereti tantárgyak — magyar nyelv és irodalom, történelem, orosz nyelv, ma­tematika, fizika mellett biológiát, kémiát, növényter­mesztést, állattenyésztést, géptant, munkaszervezést, munkavédelmet oktatunk. — Az elméleti előadások gyakorlati foglalkozásokkal párosulnak. Általában öt nap jut az elméleti oktatásra, az intézmény jól felszerelt elő­adótermeiben, laboratóriu­maiban. A hatodik nap a gyakorlaté, mégpedig általá­ban olyan gazdaságban, amelyben a diákok a nagy­üzemi termelés, a koncent­rált, mechanizált telepek minden előnyével megismer­kedhetnek. Így a hallgatók szemlélete eleve a modern szocialista nagyüzemi mező- gazdasági termelés követel­ményeinek megfelelően ala­kul. ár 24., kedd » — A gyakorlati foglalkozás rendszerébe tartozik az úgy­nevezett naposi gyakorlat is: egy-egy tanuló évente átlag kilenc napot tölt a kijelölt gazdaságban, meghatározott szakmai teendők önálló elvég­zése céljából. Az elméletben tanultak elmélyítését szolgál­ja a négy-hathetes nyári gya­korlat is, amelyet kijelölt ál­lami gazdaságban vagy ter­melőszövetkezetben töltenek a hallgatók. A negyedik év­folyamon a hallgató általá­ban a korábbi gyakorlat he­lyén mint brigádvezető dol­gozik az egész tanévben. El kell végeznie a középszintű vezető feladatát a munka ki­jelölésétől, megszervezésétől, a munkával kapcsolatos ad­minisztrációs tennivalókig. — Intézetünkben évente harminc—harmincöt tanuló fejezi be tanulmányait, érett­ségi vizsgát tesz, illetve je­lentkezés alapján bizonyos szakmákban szakmunkásvizs­gát. Az iskola elvégzése után dolgozhat iparszerűen terme­ld mezőgazdasági üzemben, szakmunkásként. Technikusi minősítő vizsga letétele után szövetkezetben, állami gazda­ságban, más mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemben mint középfokú irányító be­töltheti brigádvezető, telep­vezető, beosztott agronómus, beosztott üzemgazdász, mag­'táros-magvizsgáló, törzs­könyvező. áruszakértő-áruát- adó tisztét. A következő tan­évtől mezőgazdasági gépész szakot indítunk, amelyen hallgatóink elsajátíthatják a mezőgazdasági gépek, beren­dezések üzemeltetését, kar­bantartását, javítását. — Az intézetben szerzett érettségi bizonyítvánnyal egyébként bármely főiskolára felvételre jelentkezhetnek. Általában a főiskolákon, egye­temeken köt ki minden érett­ségiző évfolyamunk negyed­része. A megyében sok vég­zett „szécsényisből” lett ter­melőszövetkezeti elnök, ió- agronómus, főállattenyésztő, de van köztük körzeti állat­orvos, kutató Martonvásáron. Van aki jogász lett, sőt egy végzett hallgatónk bábszín­házrendezőnek készül! — Ezzel azt akarjuk érzé­keltetni, hogy intézetünk a mezőgazdasági pályára készíti fel hallgatóit elsősorban — de az élet teljességére is. Ez a törekvés áthatja iskolánk egész szellemét. Háromezer- kötetes szakkönyvtár, sok szakfolyóirat, tudományos tá­jékoztató közlemény áll a ta­nárok és diákok rendelkezésé­re. Ifjúsági klubunk, irodal­mi színpadunk, komolyzenei hanglemezklubunk van. Di­ákjaink sikerrel vesznek reszt a megyei és országos szak­mai és kulturális pályázato­kon, vetélkedőkön. Elénk a sportélet. Saját tenisz-, kézi­labda-, röplabda-, kosárlabda­pályával rendelkezünk. KISZ- szervezetünk a társadalmi munka kezdeményezője, íf- .iugárdaszakasza mindenütt ott van, ahol segíteni kell. Géptanórán a diákok. — Szép, izgalmas tehát az élet az iskolában és érdekes, hasznos élet, biztos megélhe­tés vár a diákokra az isko­la elvégzése után: a jelenle­gi II. évfolyamból például több mint tízen társadalmi ösztöndíjasok. Nem egy me­zőgazdasági nagyüzem — Ma- gyarnándor, Szécsény és több más gazdaság — „biztosra” akar menni. Törzstenyésze­tük egyedi nagyon értékes, kényes állatok, a technoló­giai berendezések egyre bo­nyolultabbak, az iparszerű növénytermesztés terjedésé­vel teljes gépláncok működ­tetését kell összehangolni, karbantartásukról gondoskod­ni. Mindezt akárkire nem bízhatják. A „szécsényisekre” igen! S' már ezért a bizalo­mért, megbecsülésért is ér­demes a Szécsényi Mezőgaz­dasági Szakközépiskolába jár­ni. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents