Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-21 / 44. szám
Járuló feltételek mellett Művelődési eredmények Balassagyarmaton Máiké György: ROMJAIBAN IS SZÉP (8.) Csak egy aranykard maradt A nagy A művelődési központ új épülete összehasonlíthatatlanul kedvezőbb körülményeket teremtett a közművelődési munka számára Balassagyarmaton az előző évekhez képest. S ezek a kedvező körülmények — a jobb munkaszervezés. az igényesebb helyzetfelmérés, a társadalmi kapcsolatok átgondoltabb kiépítése révén — eredményesebb tevékenységgel is párosultak. Számszerű mutatói a rendezvények számának megduplázódása, a megsokszorozódott nézőszám és a bevételi terv túlteljesítése. Ez utóbbit konkrétan is érdemes megjegyeznünk: a tervezett 200 ezer forint helyett 350 ezer forint bevételre tettek szert a különböző rendezvényekből, metyek között csupán két alkatommal (!) szerepelt bál. Milyen változások, tényezők magyarázzák a jelentősnek mondható eredményességet? tJJ MUNKATÁRSAK A már említett ' jellemzők mellett különös figyelmet érdemel a személyi feltételekben — igaz, csak az utolsó negyedévben — bekövetkezett változás. Az Intézmény két új népművelővel gyarapodott, s ennek következtében már több idő és energia jut a tényleges közművelődési feladatok, az úgynevezett tartalmi munka megvalósítására. Az elsők között átszervezték a munkamegosztást. Határozottabb, élesebb kontúrokkal rajzolták fel az egyes munkaköröket. A hat munkatárs már képes átfogni mindazokat a közművelődési munkaterületeket, amelyek az intézmény státuszából szükségszerűen következnek. Hosszú időn keresztül gondot okozott a szakképzettség hiánya. Ez úgy látszik, további gond marad a jövőben is, mert a két új munkatárs közül egyik sem végzett népművelő. A régiek közül csupán a klubokkal foglalkozó előadó szerzi meg az idei nyáron a szakképesítést. Viszont csaknem valamennyien több év óta, aktívan foglalkoznak népműveléssel, s ketten országosan Ismert amatőr művészeti csoportot vezetnek. A gyakorlat, a köz- művelődési munka szeretete tehát mindenképpen mellettük szól, természetesen, hosz- szabb távon, életre szólóan csak egy feltétellel: az elméleti képzettség megszerzésével. Az intézmény az elmúlt esztendőben jelentős többlettá- mbgatásban részesült. A megyei tanács művelődésügyi osztálya 90 ezer forintot adott a munkásművelődés feltételeinek megteremtésére. Így szerezték be a felnőttoktatás eredményes művelése számára elengedhetetlenül szükséges technikai, szemléltetőeszközöket, amellyel korábban nem rendelkeztek. A Népművelési Intézet 30 ezer forintos támogatását az audiovizuális eszközök és a döntő részben 20 —25 éves fotószakköri felszerelés kiegészítésére és kicserélésére fordították. Ily módon jelentős hátrányokat sikerült leküzdeni. BŐVÜLŐ TÁRSADALMI KAPCSOLATOK Minden közművelődési intézmény csak úgy tud eleget tenni társadalmi és közművelődés-politikai feladatainak, ha széles társadalmi alapokra helyezi tevékenységét. Közvetlen, élő és tartalmas kapcsolatot alakít' ki a vonzáskörzetébe tartozó üzemekkel, vállalatokkal, szövetkezetekkel, más kulturális intézménnyel, s ebből a kapcsolatból építi, erre alapozza egész munkáját. Hogyan vélekedik az intézmény társadalmi kapcsolatairól az igazgató? — Kapcsolataink szintjét egy fokkal magasabbnak érzem az egy, vagy fél évvel ezelőttinél — mondja Halmai László. — A kulturális intézményekkel eddig sem volt különösebb problémánk, s most már remélem, hogy az üzemekkel sem les£. Munkánk egyik fontos feladatának tekintettük a termékeny, élő kapcsolat kialakítását. Törekvéseink sikerrel jártak. Megalakíthattuk a szocialista brigádvezetők klubját, amelynek egyik érezhető hatása, hogy rendezvényeinken ma már j óval több a munkás, mint korábban volt. Nagyon sok ötletet, segítséget kapunk tőlük. A művelődő kisközösségek sorában különösen a klubok fejlődtek számottevő mértékben. Az elmúlt évben alakult meg a niese-, a kismama-, a szocialista brigádvezetők és a pedagógusok klubja; rövidesen munkához lát a nyugdíjasklub is. Ezzel csaknem valamennyi társadalmi réteg számára biztosítva lesz a közösségi művelődés és szórakozás lehetősége. A kapcsolatok további erősítését a nagyobb üzemekkel kötendő szocialista szerződések megkötésével, a közös érdekek alapján kívánják megvalósítani. Ennek sorában rendeznek brigádtalálkozókat a bejáró dolgozók lakóhelyein. KEZDEMÉNYEZÉSEK A HÁLÓZATI TEVÉKENYSÉGBEN Legtöbb járási feladatokkal is rendelkező intézményben a hálózati tevékenység jelentette — és még jelenti is — a leggyakoribb gondot, általában többnyire a korlátozott, vagy minőségileg elégtelen személyi és tárgyi feltételek miatt. Az utóbbi hónapokban ezen a területen is történtek figyelemre méltó kezdeményezések. — Ebbéli tevékenységünk a munka koordinálásában és megszervezésében szorul javításra — fűzi hozzá Halmai László. — Az eddigieknél jobban kell egyeztetnünk elképzeléseinket és lehetőségeinket a megyei művelődési központtal, valamint a járási könyvtárral. A szükséges személyi feltételekkel rendelkezünk. a tárgyiakkal nem. Hónapok óta nem sikerül, az alacsony bérlehetőség miatt, gépkocsivezetőt kerítenünk a mikrobuszra. A műsorpolitikai célok megvalósításában, a már említett visszacsatolási módszerekkel, az intézmény egyre szélesebb társadalmi rétegek véleményére és igényeire támaszkodik. Igyekszik sokrétű, az igényesebb és a kevésbé igényes nézők érdeklődését egyaránt kielégítő műsorprogramokat kialakítani, a programokban rejlő nevelési lehetőségeket kiaknázni. Ma talán ez a legnehezebb a népművelésben: milyen közművelődési formák alkalmazásával lehet elmélyültebbé és hatékonyabbá tenni a munkát? Megkeresésük sok ismeretet, türelmet és elmélyültséget igényel. A balassagyarmati intézmény elképzeléseivel, terveivel magasra állította a mércét, olyanra, amelyre erkölcsileg kötelezték az előző évi eredmények. Sulyok László Angkor lakói sokat adtak a tisztaságra. Tudatában voltak, hogy a betegségeket úgy kerülhetik el, ha munka után, étkezés előtt kezet mosnak. A ház mellett fürdőmedencét építettek maguknak: a vizet benne gyakran cserélték. Előbb a gyerekeket fürdették meg benne, aztán a felnőttek következtek. Ouan mester elmondja egy kalandját is: tanúja volt vagy ezer pucér asszony csoportos fürdésének. Forró nap volt, az emberekről csurgóit a veríték. Estefelé a folyóban 'száz és száz, szép khmer lány és asszony úszkált és lubickolt. Nem is szégyelték magukat. Maga is közéjük vegyült. Nem kergették el, éppen ellenkezőleg — locsolták, víz alá nyomták. A kínai követ nem volt szégyenlős ember: többször is ír a nők szépségéről. Ha közeledni próbált némelyikhez, nem kapott kosarat. Más helyen ismeri be csak, hogy egy asszony visszautasította közeledését; elnézését kérte, de nem akarja megcsalni a férjét. Amikor a királyi palotában akadt dolga, ott is a fehérnép látványa kötötte le. Dicséri a király öt feleségének szépségét: arcukat a 3a- de-kő ragyogásához, keblüket a friss tejhez hasonlította. Bőrük nem bámulhatott meg a napon — kislány korukban már beköltöztek a palotába és azt soha többé nem hagyhatták el. Uruk egyébként kedvelte a változatosságot; a királyasszonyokon kívül 5000 ágyas várta-leste, hátha egyszer magához rendeli a király; ők takarítottak, varrtak, mostak, főztek; sorsuk kegyetlen lehetett, mert Ouan szerint gyorsan öregedtek. A tizenöt esztendős korában ragyogóan szép leány húszéves korában olyan volt már, akár a negyvenéves kínai nő. Sok minden tetszett Ang- korban a kínai követnek; lelkesen emjjékezik meg az erdőről, az állatvilág gazdagságáról. A vevő arannyal, ezüsttel. vagy szövettel fizetett. A szövet volt ezek közül a legkedveltebb. Az erős, izmos férfi rabszolgát. a szép és szende rabnőt száz szövetdarabért árulták. Idősebb férfiért, csúnyább nőért 30—40 darabkát adtak csak. A jómódú angko- ri embernek száz rabszolgája volt; a tehetősebb megelégedett ötvennel. Akit csak tíz rab szolgált, szegény embernek számított. A rabszolgák jogtalanok voltak; fészerben, ólban aludtak, silány ételt kaptak; ha uruk házában akadt dolguk, a küszöbön térdre rogytak, majd arcukra borultak. Lehajtott fejjel tűrték az ütlegel. Ha engedetlenek voltak, vagy szökést kíséreltek meg, uruk megölhette, tüzes vassal megbélyegezhette, megvasalhatta őket. A rabszolga munkájára nagy szükség volt. A király és udvartartása súlyos adót szedett Angkor szabadjaitól, hogy eleget tehessenek kötelezettségüknek. Nagy földdarabot .műveltettek szolgáikkal. A faluközösségek is rabszolgákkal végeztették el a legnehezebb munkát. A király abban az időben hatalmának csúcspontján állt. Á kínai követ elmondja, az uralkodó hogyan vonult végig a városon. A menetet katonazenekar nyitotta meg: utána selyemzászlóerdő következett. Figyelmét aztán ötszáz szépséges, fiatal leánv menete ragadta meg. Bullájuk sokszínű, sötét hajukat a mező tarka virágaiból font koszorú díszítette. Kis kezükben égő gyertya — a hűség és az odaadás megannyi apró jelképe. A legszebbek hozták a királyi hatalom drágaköves jelvényeit. A gyönge szüzek csoportját fegyveres amazonok felvonulása követte. Mögöttük, ló, vagy kecske vontatta, arannyal, drágasággal díszített hintó- sor: a királyi udvar nagyságai, tisztek, papok, adószedők, kincstárnokok. A herszentcly cegek és a miniszterek, a kf» rálynők es a kedvenc ágyasok elefántháton vonultak fel. A király maga a legszebb,' vén elefántra szerelt aranytoronyban jelent meg alattvalói előtt;, az állat két hosz- szú agyarát aranylemezzel vonták be. Körülötte testőrei. Magas növésű, durva arcú nemesek — széles pengéjű, görbe kardjuk éle a tömeg felé ford.ult. A szerzetesek népes csoportja görnyedve cipeli a királyi hátalom jelképét, az óriási méretű, színaranyból készült szent kardot... A fél. évezreddel lekésett látogató hajlamos arra, hogy azt higyje: a kínai utazó a bayoni dombormű hatására, annak alapján írta le ezt a ragyogó parádét, és a szerény emberek nyomorúságát. De nem. Ha az ember tovább halad észak felé, rájön, hogy a falu népe most is nagyjából úgy él Kambodzsában, mint Ouan mester idejében. Ráadásul a Phnom Penh-i volt királyi palota kincseskamrájában ma is őrzik az óriási méretű, színaranyból készült szent kardot, Angkor egyetlen ránkmaradt ingóságát. (Vége) MMmiHllllllllltMIflMMMMUMIilMM Mai tévéajánlatunk 22.40: Hedda Gabler. Angol tévéfilm. Az Ibsen színművéből készült filmben a címszereplő Ingrid Bergman mellett a legkiválóbb angol művészek játszanak. Emlékezetesen formálják meg Hedda Gabler tragédiáját. A jómódú katonatiszt leánya nem ment feleségül szerelméhez Éjiért Lövborghoz, mert mindketten erős akaratúak voltak, egyik se hajtott fejet a másik előtt. Éjiért tehetséges ember volt, írásai, kutatásai híressé tették nevét. A szerelmi csalódás után ivásnak adta magát. Hedda már egy középszerű ember felesége, amikor évek múlva újból találkozik Ejlerttel. Az asz- szony rádöbben, nem hagyhatja el már férjét, de azt sem engedi, hogy Éjiért boldog legyen. S a férfi a Hed- dától kapott fegyverrel agyonlövi magat. Hangverseny A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ nagytermében február 23-án a Johann Sebastian Bach kamaraegyüttes és Keveházi Gyöngyi zongoraművész hangversenyét rendezik meg. A balassagyarmati kamaraegyüttes tagjai Drahos Béla (fuvola), Fogarasi Béla (gitár), Szűcs Ferenc (cselló) és Ko- mády Gerzson (ének) zeneiskolai tanárok. A nagy érdeklődésre számot tartó koncert Bach, Ravel és Muszorgszkij műveiből ad ízelítőt, s a résztvevők a magyar népzene kincsestárából is hallhatnak részleteket. Az esten Martos László működik közre. Neveztek Hagyományossá vált, hogy a munkásfiatalok országos versmondóversenyét az Üvegipari Művek salgótarjáni öblösüveggyárának Kossuth Művelődési Háza rendezi. A versmondóversenyre az idén április 9—11 között kerül sor. A rangos versenyre már beérkeztek a nevezések. Minden megye öt ifjúmunkás versmondót küld a seregszemlére, Budapest pedig tizenöt fős „csapattal” vesz részt az erőpróbán. A 110 versenyző fogadására, a verseny lebonyolítására a művelődési ház az előkészületeket megkezdte. Üsletháa és lakások Pásztón a Szabadság úton — a pártbizottsággal szemben levő területen — megkezdték a régi. rossz állapotban levő házak szanálását. A nagyközségi tanács az így felszabaduló területen ezer négyzetméter alapterületű ÁBC-áruházat és 28 lakást kíván építtetni a helyi ÁFÉS2, illetve az OTP együttműködésével. Az épülettömb egyben része a község új centruménak. A SZÖVTERV már elkészítette a beépítési tervet. OMOSKÖI ÖDÖN KÉPEIRŐL Nemrég nyílt meg Szé- csényben, a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ szervezésében Somoskői Ödön festőművész kiállítása. Ennek kapcsán szívesen ejtünk szót a fiatal művész munkásságának néhány jellemzőjéről. Annál is inkább tesz- szük ezt, mert Somoskői Ödön azok közé tartozik, akik műveiken keresztül is mind szorosabb kapcsolatban kívánnak jutni a közönség szélesebb rétegeivel. Követendőnek véljük a törekvést. Szívesen hívjuk fel a figyelmet a, megyei kiállítási program azon tárlataira. amelyek üzemekbe, kisebb községekbe, iskolákba, intézményekbe viszik a művészetet. Legutóbbi alkalom- ‘mai Somoskői Ödön képeivel éppen Salgótarjánban, a Lampart Zománcipari Művek gyárának galériájában találkoztunk. Ez a kiállítás akkor — tapasztalatunk szerint — felkeltette a munkások érdeklődését, eleven hatást gyakorolt. Hogyan vélekedik Somoskői Ödön művészi tevékenységéről? Mint írja, hitvallása: „Megfesteni a változó világot ügy, hogy az általam érzett emberi és társadalmi igazság munkáimban minél jobban kiteljesedjék. Színeim: égetett siena, umbra, sárga, okker, angolvörös, melyek természetes formáikban is megtalálhatók. Engem valahogyan a földre, mint ősanyagra emlékeztetnek, melyből terem az élet. Nagyon szeretem a földet, a frissen szántott föld mély, termékeny illatát, s ezzel birkózó, küzdő ember kérges tenyerét, mélyen barázdált, kemény arcát, melyet a munka tett ilyen nemessé és igazzá”. Rokonszenves hitvallás. Ügy tűnik, Somoskői Ödön képes arra, hogy eszerint irányítsa alkotótevékenységét. Képeinek jellemzői között tehát mindenekelőtt a fegyelmezett alkotói folyamatról tanúskodó jegyeket emeljük ki. A fiatal művész fegyelmezett festő. S jói átgondolt tartalmak megfogalmazója. Milyeneké? Egyrészt, nagyon közel érzi magához a földet, a természet jelenségeit, az évszakok váltakozásának fegyelmezett rendjét, s a mozgó, változó világ zajai közé időnként és helyenként szorosan ékelődő csendet. A természet sok- arcúságára utalnak művészetében a változatos „földtani” formák ábrázolásai is. Például a Dolomitok, a Folyópart, a Tengerpart, az Adria, az Áradás című műveket említhetjük, többi között megállapításunk igazolására. E formák, természeti jelenségek ábrázolásai nem önmagukért valók. A fiatal művészt — amint azt minapi beszélgetésünkkor " említette — élénken foglalkoztatja az ellentmondás, amely az ember és a természet egymástól való távolodásának, elszakadásának tényében nyilvánul meg. A természettől eltávolodó ember bizonyos értelemben önmagától távolodik. önmaga „elveszítéséhez” járulhat hozzá. Ez nem csupán az egyén szempontjából jelenthet veszélyt. Elég, ha csak a pusztuló vizekre, levegőre, földre, a halmozódó szemét, melléktermékek, mérgező anyagok veszélyeire utalunk. Reális gondjaink ezek. A csend foltjait hordozó tiszta folyópart, a tenger világító kékje, a művész által kedvvel festett csendéletek nyugalma az „ellenpontot” jelzi, s figyelmeztetj óvja magát az ember! Ablakokat fest, rajzol szívesen- Somoskői Ödön. Ezekből az ablakokból változatos kilátás nyílik. Időnként mesz- szire látni, valódi kitekintésre nyújtanak lehetőséget. Az úgynevezett egyszerű emberek világa jön közel, a tevékeny emberé, a munkálkodó és az eszméért harcolni, életet adni is tudó emberé. (Ez utóbbira említjük példaként a Vörösőr című képet.) * Somoskői Ödön grafikái szervesen tartoznak képéhez, ugyanazon gondolati tartalom hordozói Rol-pns-en- ves szerénységgel m -ká!- kodó művész Som >s' ">n, (tű tli|
