Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-20 / 43. szám

Aranyi pl vön xea sftnrlJóvő Az általános Iskolában kezdte Nógrád 34 aranyjelvényes sportolója közül tízen a sal­gótarjáni városi MHSZ lö­vészklubjában tevékenyked­nek. A Bartók Béla úti Általá­nos Iskolában 12 éves korá­ban ismerkedett meg a lég­puskával Krieger Sándor. Edzője akkor a szakkörveze­tő Sándor Vilmos volt. Krie­ger Sanyi szorgalmas a ta­nulásban és az edzéseken is lassan túltett a többieken. A nyurga fiatalembert 1974. novemberében igazolta ver­senyzőjévé a városi lövész­klub. Hamar beilleszkedett a lövészek táborába, és alig telt el egy-két hónap, már elérte a 330 köregységet, ami aranyjelvényes szintet jelen­tett. Földi László, a klub ed­zője észrevette a fiatal sport­lövő tehetségét, és mindent megtett azért, hogy javulja­nak az eredmények. Krieger Sándor sok versenyen indult, megszokta a lóversenyek lég­körét. Időközben felvették a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskolába, és a ta­nulás mellett változatlan szorgalommal látogatta az edzéseket. Az eredményei hó­napról hónapra javultak. A 300 körnél nem volt megál­lás, hanem egyre nagyobb köregységek következtek, mígnem 1975 novemberében elérte a 374 kört! Csupán egyetlen kör hiányzott az I. osztályú szinthez! Nagy volt az öröm a sportlövők tábo­rában, hiszen a felnőttek kö­zött is jegyzett eredmény,1 a legjobbkor jött a szombathe­lyi vidékbajnokság előtt. A csúcsformát tartani kell! — adták ki a jelszót, és a téli edzések nagy intenzitással folytak -a gépipari szakkö- zépiíkdla pincelőterén. És az eredmény nem maradt el. Szombathelyen a 40 lövé- ses légpuska-versenyszám- ban az ifjúsági fiúk verse­nyében Krieger Sándor 375 körös teljesítménnyel bajnok­ságot nyert! Az országoson — megfelelő tapasztalat hiá­nyában — a nagy drukk miatt, a legjobbak versenyén 350 köregységet ért el, de a társai vigasztalták. „Sebaj, lesz jobb, hiszen van még idő!” Így igaz! Szorgalmát is­merve Krieger Sándor bizo­nyosan tovább javítja ered­ményeit! Kosár József La foci a rúgó -1 éli cl scg U u t ató akció Az MLSZ szervezésében a Magyar Rádió, a Képes Sport és a Népsport közreműkö­désével ebben az évben ' is megrendezésre kerül a lab- darúgó-tehetségkutató akció, amelynek célja felkutatni az 1961 62-ben született tehet­séges fiatalokat. Várják a je­lentkezéseket azoktól a fia­taloktól, akik tehetséget érez­nek magukban, és 1961. szep­tember 1. és 1962. augusztus 31.-e között születtek. A ki­kötés: a jelentkezők ne le­gyenek leigazolva labdarú­gócsapatba! Jelentkezni személyesen, vagy írásban, február 29- ig lehet a városi labdarúgó­szövetségnél (3100 Salgótar­ján, Bajcsy-Zsilinszky út 17.), a Magyar Rádió Szó­rakoztató Osztályán, vagy a Képes Sport szerkesztőségé­nél. A városi kiválasztó ver­seny április 12-én, hétfőn 14.30 órakor lesz az SKSE­stadionban. A jelentkezők a kapnak. A játéktudást 1— kiválasztó versenyszámok- 20 pontig értékelik, és a leg- ban (60 m síkfutás, fekvőtá- több pontot szerzett 10—15 masz, emelkecjés-ruganyos- fiatalt javasolja majd a zsü- ság, emelgetés). ^a teljesít- ri a megyei kiválasztó ver- ménytől függően pontokat senyre. Jelentkezési lap Beküldendő: 1976. február 29-ig. Név: Lakcím: Született: év hó nap. Labdarúgó-sportágban igazolt versenyző-e?: igen nem Mely labdarugó-egyesületnek i gazolt tagja?: Mely poszton, vagy posztokon játszik legszívesebben?: ka­pus, hátvéd, középpályás, esa tár. Melyik lába erősebb? bal jobb 1976. február sportoló aláírása SPORT Verejtékez 60 pere után bravúros győzelem SBTC—Egri Dózsa 6:0 (1:0) Salgótarján, 1000 néző. v.: Barna. SBTC: Szűcs — Mik­lós (Varga), Kmetty, Kovács II., Kegye — Angyal, Varga (Kajdi) Básti — Szoó, Földij Jeck. Eger: Csank (Rozsnaki) — Fodor, Zsidai. Patvaros, Csató — Csuhaj, Galántai, Pócsik — Bartha (Horváth), Víg, Mártha. I A mély salakon helyzetek­ben bővelkedően Indult a ta­lálkozó. Földi már a 2. perc­ben a 11-es pontról lőtt a jobb kapufa mellé. Már.tha válaszát Szűcs bravúrral véd­te. A 11. percben Földi és Angyal szalasztott el gólszer­zési lehetőséget, majd újból Mártha hibázott. A 21. perc­ben kapu előtti kavarodás után a labda Szoó elé pat­tant, a lendületesen érkező szélső 16-oson belülről élesen a jobb sarokba bombázott. 1:0. A gól után is változatos volt a küzdelem, a kihagyott tarjáni helyzeteket egriek követték. A 30. percben Jeck alapvonalról ívelt középre Szoó előrevetődve fejelt a léc fölé. A 34. és a 38. perc­ben Mártha, illetve Víg hi­báztak gólhelyzetet. Szünet után az első negyed­órában az egriek veszélyeztet­tek többet. Szües két ízben is bravúrral mentetté hálóját a góltól. A 60. percben Jeck kéthúzásos gyors támadás vé­gén a védők felett átszállt labdát mintaszerűen lekezel­te. majd egyből a hálóba vágta. 2:0. A 70. percben a magasan felugró Varga egy középre ívelt szögletét védhe- tetlenül fejelt a léc alá. 3:0. A 72. percben Kajdi. "’Zsidai pár­harc végén Kajdi a hálóba talált. 4:0. A 75. percben Kajdi az alapvonaltól meg» kaparintott labdát a fedezet­lenül hagyott Földi elé ját­szotta, a középcsatár közel­ről a hálóba pofozta. 5:0. A 82. percben Varga éles, lapo« lövése zárta a gólok sorát. 6:0. A nehéz talajon meglepően változatos és jó iramú volt a találkozó. Hatvan percen át kiegyensúlyozott volt a küz­delem, a támadók mindkét oldalon egy sereg biztos gól­helyzetben hibáztak. A máso­dik hazai gól utón az Egri Vasas védelme teljesen össze­roppant, átjáróház volt. Az utolsó húsz percben a Stécé- csatárok tetszés szerint érték el góljaikat. Jók: Báiti, Varga. Jeck; Szoó, ill.: "Csuhaj és Mártha. —mátyus— j Salgó Kupa Jó keademényexé»---------—------- labdarúgótorna S erdülócsapatok részvéte­lével Salgó Kupa néven áp­rilis 9—11 között labdarúgó- tornát rendez a városi lab­darúgó-szövetség Salgótar­jánban. Jó kezdeményezés­nek tartjuk a ioma kiírását, hiszen ebben az időpontban tavaszi szünet van az isko­lákban és a játékalkalommal, a versenylehetőséggel bizo­nyára élnek a csapatok és a fiatalok. A torna egyébként kispályás (6 fős csapatokkal) és a nevezéstől függően cso­portmérkőzéseken döntik el a továbbjutást. Ä döntőkre áp­rilis 11-én kerül sor. A tor­nán az 1963. szeptember 1. után született fiatal labda­rúgók játszhatnak, akik iga­zolt játékosai valamely egye­sületnek. A torna győztese elnyeri és egy évig védi a városi szövetség serlegét, a Salgó Kupát. A tornán díjaz­zák a legjobb teljesítményt nyújtó kapust, mezőnyjáté­kost és díjat kap a legsport- szerübb csapat, a legtöbb gólt elért játékos! A rendezők szállásról is gondoskodnak — minimális áron — azon csapatok részére, amelyek nem salgótarjániak. A Salgó Kupával kapcsolatban már­cius 19-én technikai értekez­letet tartanak a rendezők. MILYEN SZAKMÁT TANULJAK? I Vasúti járműszerelő KORUNKBAN a szakmun­kások szerepe és jelentősége állandóan fokozódik. Ö az a munkás, akinek a keze- munkáját mindenütt érzé­keljük. A szakmunkás a ter­melési feladatok első, számú végrehajtója. A szakma tanu­lása,* a szakmunkásnál}’a egy egész életre szóló élet­célt jelent. De a szakmunká­ik előtt nyitva áll a to­vábbtanulás lehetősége is. A szakmák között az egyik legszebb a vasúti járműsze­relő munkája. Azoké a szak­munkásoké, akiknek döntő szerepük v.an a megye vasúti forgalmának — sőt a me­gyén túl is — zavartalan le­bonyolításában. a vasúti von­tatás fejlesztésének megol­dásában. A vasút — hason­lóan Salgótarján és a megye iparszerkezetének átalakuló­iéhoz — az átalakulás idő­szakát, éli. Nem is olyan so­kára a füstös, pöfögő gőzös helyett Diesel- és villanymoz­donyok húzzák az összes ko­csit vasútvonalainkon. Mind­ez a vasútnál is egyre több, jól képzett szakmunkást igé­nyel. A vasúti járműszerelő a gőzmozdonyok, a Diesel- és villanymozdonyok, személy­es teherkocsik, különleges rendeltetésű kocsik sínpá­lyán mozgó és sínpályához nem kötött járművek között dolgozik. A vasúti járműsze­relő munkája, tevékenysége nagyon hasonlatos a jármű­lakatos és a járműszerkezeti­lakatos szakmákhoz. De több ettől, mert gépszerelő jellegű munka. Akárcsak a gépszerelőnek, vagy az autószerelőnek, a vasúti járműszerelőnek is jól kell ismernie az alkatrészek kézi és gépi forgácsolását, a kovácsolást, a hajlítási és az egvengetést. Tudnia kell ezeket az alkatrészeket sze­gecseléssel, forrasztással, he­gesztéssel összekötni, mene­tet fúrni és menetet metszeni. De érteni kell a csővezetékek és szerelvényeik, fogaskere­kek, tengelyek, gördülő- és csúszócsapágyak szereléséhez, cseréjéhez és javításához. A vasúti járműszerelő szak­munkás tevéknysége sajáto­san eltér a gépszerelőétől, mivel a Diesel-mozdonyok, vasúti kocsik, vasúti jármű­vek javításával foglalkozik. Ismernie kell e járművek al­vázát, gépezetét, futóművét, s egyéb szerelvényeit, hogy megállapíthassa hibáit és eredményesen javíthassa azokat. A javításokhoz, szere­lésekhez, a hibák legcélsze­rűbb javítási műveleteinek megállapításához és szakszerű elvégzéséhez elengedhetetlen a járműszerelő szakmunkás önállósága, gyorsasága és ta­lálékonysága. VASÚTI járműszerető szakmunkásfiatalokat a MÁV kisterenyei vontatási főnök­sége vár beiskolázásra. A kis­terenyei fűtőházban a jármű­szerelő szakmunkástanulók a szakmunkástanuló intézet oktatóitól, illetve több évti­zedes gyakorlattal rendelke­ző szakemberektől . tanulják a szakma mesterfogásait. A 'második évtől már közvetle­nül a szakmunkások mellett, szocialista brigádokban dol­goznak. Azok a fiatalok, akik most jelentkeznek vasúti járműszerelő szakmunkásta­nulónak, még látnak gőz­mozdonyt a fűtőházban. De három év múlva, márcsak Diesel- és villanymozdonnyal találkoznak! Arra az időre ugyanig megoldódik a vasút­vonalak diese’esítése és vil* lamosítása. A vasúti járműsztrelő akmára kedvet érző tanu- k az elméleti képzésre a 1. sz. Ipari Szakmunkás- ípző Intézetben jelentkez­őnek Salgótarjánban. Je- ntkezésüket május 31-ig /ti ith ati.ák’ hp A salgótarjáni 211. sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Inté­zetben jelenleg 1300 szak­munkástanulót oktatnak. Az intézet a szakmunkásképzés mellett biztosítja a * végzett szakmunkástanulók befejező szakközépiskolai képzését is. Aki tehát eredményesen szer­zett szakmunkás-bizonyítványt, az két- vagy hároméves ta­gozaton tóvábbtanulva érett­ségit tehet. Társadalmunk megkülön­böztetett figyelmet fordít a szakmunkástanulók képzé­sére. Ennek egyik nagyszerű példája, hogy Salgótarjánban épül mintegy 100 millió fo­rintos költséggel az ország egyik legnagyobb és legkor- szferűbb szakmunkástanuló intézete. Az intézet 20 tan­termes iskolából. 300 férőhe­lyes kollégiumból • és 3900 négyzetméter alapterületű tanműhelyből, valamint sport- és kulturális ' létesítmények­ből áll. Klubszobák, játék­termek, könyvtár, olvasóte­rem, szakköri helyiségek áll­nak a tanulók rendelkezésé­re. AKÁRCSAK a többi tanuló, a vasúti járműszerelő szak­munkástanulók is több szo­ciális juttatásban, szolgálta­tásban, kedvezménybén ré­szesülnek. Az első és legfon­tosabb kedvezmény a szabad­jegy, amivel csaknem ingyen közlekedhet a tanuló. Szabad idejében pedig bejárhatja ve­le az ország legszebb váro­sait. tájait. A gyakorlati munkához a fűtőház biztosít munkaruhát, védőruhát és téli felszerelést, csizmát és meleg vattaruhát. A kedvez­ményes étkeztetés keretében napi egy forintért kaphatnak a tanulók ebédet. A vasúti járműszerelő szakmunkások tanulását ösz­töndíjjal támogatja a fűtő­ház. Az ösztöndíj mértéke at­tól függ, hogy a szakmunkás- tanuló hányadik évfolyamon tanul és milyen a tanulmá­nyi eredménye. A vasúti jár­műszerelő szakmunkástanu­lók a részükre járó állami ösztöndíjon felül társadalmi ösztöndíjban is részesülnek, ennek mértéke 300 forint, ám kiváló eredmény esetén el­érhető magasabb ösztöndíj is. A kedvezményeken túl a szakmunkástanulóknak az anyagi erőkhöz mérten jutal­mat adhatnak. A harmadik év második félévében kiváló eredményt felmutató szak­munkástanulót szakmunkás­órabérben foglalkoztatják. A szakmunkástanuló fia­talok előtt nyitva áll a to­vábbtanulás útja. A szakma megszerzése után mehetnek szakközépiskolába, de a fia­talok a korlátlan képzési le­hetőségekkel élve magasabb vezető beosztást is elérhetnek. Átképzéssel lehetőség nyílik, arra, hogy a vasúti járműsze­relők elsajátítják a Diesel- és villamosmozdony vezeté­sét. illetve kiképzést kapnak a vasútnál alkalmazott összes jármű vezetésére. Az anyagi lehetőségeken túl a többi vállalathoz hasonlóan a' kisterenyei fütőház is vál­tozatos kulturális és sporto­lási lehetőségeket kínál szak­munkástanulóinak. A vasúti munka, jellegénél fogva, nem eléggé ismert a fiatalok előtt. Pedig a vasút­nál 1980-ra a fokozott gépesí­tés révén — úgyszólván tel­jesen megszűnik a fizikai munka. A vasút dolgozóinak tevékenységében egyre in­kább a figyelem, a pontosság és a gépek kezeléséhez szük­séges felkészültség kap sze­repet. A VASÚT újjászületésének korszakában, a die^elesítés és a villamosítás nagyszerű sza­kaszában várja a perspektí­vát kereső fiatalokat! Fiatalok, jelentkezzetek va­súti járműszerelő tanulónak! Jelentkezni lehet a salgó­tarjáni 211. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézetben. (x). NÖGRÁD - 1976. február 20., péntek 'J

Next

/
Thumbnails
Contents