Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-03 / 28. szám
Komerovrtn is túl A természet esztétikája Szibéria gyöngyszeme a Barkái-tó 7 Miért Vannak, akik állítják, hogy az erdő akkor szép, ha maradéktalanul megtelel a gazdasági célkitűzéseknek. Ez azonban tévedés, mert a gazdasági célszerűség' kevés ahhoz, hogy az erdő igazán szép legyen. Egy másik nézet szerint akkor szép az erdő. ha valamiképpen felé.ke6ítünk bizonyos fákat, például a nyiladékok mentén egzótafe- nyőkből fasorokat, vagy máshol mesterséges vízeséseket létesítünk. De — úgy gondolom — ez nem az, ami igazán szóba jöhet. Az esztétikai törekvésnek általában szervesen kell kapcsolódni az alapvető gazdasági intézkedésekhez és beavatkozásokhoz. Az erdőgazdálkodás egyik jelentős célja ma már a meghatározott gazdasági feladatok mellett az erdő látogatói, a kirándulók igényeit is figyelembe venni, pszichológiai hatást elérni Ha az erdőt művészi alkotásnak tekintjük, akkor talán építészeti műhöz hasonlítható. Alkonyat a Bajkál-lavon A Bajkál-to' télen A régi orosz népdalok, népmesék is gyakran foglalkoznak a föld legmélyebb tavával, a Bajkál-tóval. Hatalmas kiterjedésű 31 500 négyzetkilométerével tengernek is bediene. Mélysége eléri az 1940 métert. Valóságos geológiai misztérium, hogyan keletke, zett ez a hatalmas édesvízgyűjtő medence. A Bajkál-tó északkeleti partján fekszik a Barguzin természetvédelmi rezervátum. Lenyűgöző szépségű a táj ezen a vidéken, bár az időjárás kissé zdhd, különösen októbertől december végéig, amikor az északnyugati szelek süvöltenek a hegyek felől. A szélviharok leveleket és sötét felhőket sodornak. Néha korán beáll a tél és őszszel a tó partján a szél járás jégbarlangokat képez. A barlangokra ráesik a hó és ezek a különös képződmények sokszor májusig megmaradnak. PRÉMVADÁSZOK FÖLDJE Hosszú időn keresztül lakatlan vidék, afféle szűz terület volt a Bajkál-tónak ez a partszakasza. Száz évvel ezelőtt jelentek meg itt az első orosz prémvadászok. Nem izgatta őket a zord időjárás, annál inkább egy erdei állat, amelynek prémje a szó szoros értelmében „királyi prém” volt. Orosz régensek, cári nagyurak, földbirtokosok kedvelt prémje, a cobolybunda. A coboly három évszázaddal ezelőtt Finnországban, Oroszország európai és ázsiai területein még gyakorta előfordult. Időközben fokozatosan kipusztították prémje miatt, de a Bajkál-tól lakatlan partvidékén a múlt században még szapora állat volt. A coboly valamivel kisebb mint az európai nyuszt, viszonylag hosszú szőre, puha, selymes fényű gereznája • miatt jóval értékesebb a nyusziénál. Egyszóval az orosz trapperek a múlt század hetvenes éveiben kezdték el vadászni a cobolyt a Bajkál-tó partján, többek között a mai Barguzin rezervátum területén. A cári rendszer bukásakor már csak 20—30 coboly maradt Barguzin erdeiben. A szovjethatalom idején azután gondos szaporítási és védelmi intézkedések következtében ismét feltámasztották ezt a kipusztulásra ítélt állatot 1934-ben már 4—500 volt számuk a Bargüzin rezervátumban, napjainkban már annyira elszaporodtak, hogy a rezervátumon kívül a szovjet hatóságok megengedték a coboly rendszeres vadászatát. (A rezervátum területén védelem adatt áll.). A zoológusok is szükségesnek tartják a coboly megtizedelését a rezervátum környékén. Évtizedeken keresztül megfigyelték ugyam is, hogy ez az állat nem tűri meg a rágcsálókonkurrenci- át és kíméletlenül elpusztítja rokonait, így a szibériai görényt és a hölgymenyétet. A BIOLÓGIAI EGYENSÚLY FENNTARTÁSA A cobolynak viszonylag nagy élettér kell, 1 coboly kb. 1 négyzetkilométer területet igényel. így a Barguzin rezervátum 1300—2500 cobolyt tud csak eltartani. Ez a rágcsáló egyébként az aljnövényzet ragadozója, falánk állat és bizony a rezervátumban kilopkodja az etetőkből a más állatoknak szánt táplálékot. Különösen a diót kedveli. Nem veti meg azonban a törvényes zsákmányt sem, a mezei egeret és a mókust is pusztítja. A coboly túlsza- porodása tehát a biológiai egyensúly felbomlásához vezethet. Ennek az egyensúlyi helyzetnek a fenntartására a szovjet zoológusok, biológusok nagy gondot fordítanak. A rezervátum területén a barna medve is védelem alatt áll, de erőfölénye miatt nincs riválisa. Mivel a húsételt nem veti meg, időnként el-elkap egy szarvast, vagy jávor- szarvast és be is lakmározik belőlük. A kutatók rájöttek, hogy a jávorszarvas sem „bűntelen” állat. Az elmúlt évtizedek folyamán a rezervátum környékéről elszaporodott jávorszarvasok kitúrták helyükből a szibériai rénszarvasokat. A réncsordák messzibb tájakra vándoroltak el. A Barguzin rezervátum területén 40 emlős-, 230 madár-, 4 hüllő-, 2 kétéltű- és mintegy 50 halfaj él. Érdekes lenne tudni, hogyan került ide például a borjúfóka, amelynek legközelebbi rokonai sokezer kilométerre élnek a Jeges-tengerben. A kutatók feltételezik, hogy valamelyik jégkorszakban, talán százezer évvel ezelőtt, úszott ide feltehetően a Léna folyón, amely nem messze ered a Bajkál-tótól és lehet, hogy valamikor összeköttetésben állt a tóval. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai szekciója az elmúlt évtizedben 120 kutatási témát ért ki a rezervátumban bolgozó kutatók számára. Ezeket be is fejezték. A témák nemcsak az állattant érintik, de más területeket is (botanika, zoogeog- ráfia, geomorfológia) felölelnek. A BAJKÁL-TÓ VIDÉKÉNEK FEJLESZTÉSE A tudományos kutatók központja a rezervátum területén a Davcsa-nevű kis település, ahol 15 kényelmes faház, klubhelyiség, fürdő, laboratóriumok szolgálják kényelmüket. Közlekedés csak helikopteren lehetséges. Ninnapsütésben csenek elvágva a külvilágtól a vasúthiány ellenére sem. A Barguzin rezervátumba évente érkeznek a kutatók a Szovjetunió különböző területeiről, sok esetben külföldről is. A Bajkál-tó azonban nemcsak a tudományos kutatás és a természetvédelem szempontjából jelent fontos helyet ebben a nagy kiterjedésű országban. Napjainkban a rezervátumon kívül, a Bajkál- tó északkeleti partján nemzeti parkot fejlesztenek. A tervek szerint a Szovjetunió egyik legnagyobb turisztikai és klimatológiai centrumát építik ki és igyekeznek kiaknázni a jövőben a Bajkál-tó erőforrásait- További kutatócentrumok építése meilett szanatóriumokat, moteleket, campingtáborokat létesítenek a tó partján. A pihenni, üdülni, a természet szépségeiben gyönyörködni vágyókat is várja a jövőben a Bajkál-tó, Szibéria gyöngyszeme. Igaz, hogy néha süvölt itt a szél,, de viszonylag magas a napsütéses órák száma nemcsak nyáron, de tavasszal és ősszel is, a levegő ’ kristálytiszta, a színek és a fények pedig oly szépek, hogy aki évtizedek óta itt él, az nem cserélné fel más vidékkel. mert az erdő is térben he- heivezkedik el. .ameiv a szemlélő mozgása, he!vváltoztatása során tárul f°l előtte. A szép erdő a sétálónak a harmonikus kompozíciók megújuló látványát nyújtja. De hogyan alakíthatja ki ezeket az erdész, melyek ezen a területen az alapelvek, módszerek, fcfgások? Az erdő képe akkor egységes, ha valamiféle keretbe foglaltan mutatja magát, akkor nem egyhangú, ha belső változatosságot nyújt. A különböző erdőművelési eljárások alkalmazásánál igyekeznek az erdészek elZöldségfermesztés gépekkel A zöldségtermesztés fejlesztésére — mint ismeretes — 1971-ben és 1974-ben kormányhatározat született. Ezekben meghatározták a termelők és a feldolgozóipar feladatait, egyebek között azt. hogy miként lehet fokozni a gépesítést. A kormányhatározat nyomán 1975- ben a termelés hozzávetőleg a tervezett struktúra és fejlődési ütem szerint alakult, a termelők mintegy 114 ezer hektáron termesztettek zöldségféléket. és mintegy 1,7 millió tonna termést adtak a fogyasztóknak és a feldolgozóiparnak. Mindezt részben a gépesítés magasabb színvonala tette lehetővé. 1976-ban a növénytermesztésnek ebben az ágazatában további előrelépés várható. A termelési szerződéseket ezekben a napokban kötik meg a termelők és a felvásárlók. a biztonságos ellátás érdekében arra lenne szükség, hogy a termőterületet 120 ezer hektár fölé növeljék. a jobb zöldségellátás azonban nemcsak a terület nagyságán múlik. Legalább ekkora jelentősége van a gépesítésnek. az AGROTRÖSZT tájékoztatása szerint a konzerv- paradicsom betakarítását a termelők szovjet és magyar gyártmányú kombájnokra bízhatják, ezekből elegendő áll a gazdaságok rendelkezésére, a hagymatermesztő gazdaságok 25—30 gépsort szerezhetnek be, ezek kiszedő, rendrerakó és rendfelszedő egységekből fiúnak. Zöldborsó-be takarj tő gépekből többféle típust hoznak forgalomba. Ü.idonság a Budapes i Mezőgazdasági Gépgyár berendezése amely a korábbinál kétszer nagyobb teljesítményű. Az AGROTRÖSZT több mint ezer magyar és szovjet gyártmányú borsóadaptert rendelt, ezeket a gabonakombájnokra szerelhetik fel. A zöldbab és a fűszerpaprika betakarítására alkalmas hazai gépekből mintegy 30 áll idén a termelők rendelkezésére, a gyökérzöldség felszedésére az NDK-ból 6o berendezést hoznak be. Mintegy 300 csehszlovák gyártmányú burgonyavető gépet vásárolhatnak az üzemek, burgonyabetakarító gépekből hazai típus növeli a választékot. Mezőgazdasági fóliából — amely iránt egyre nőnek az igények — javulnak a beszerzési lehetőségek. A Tiszai Vegyi Kombinát idé ■> 7 ezer tonna fólia szállítását vállalta. a zöldségtermesztésben használt fóliasátrakat vázszerkezettel együtt hozzák forgalomba és fűtőberendezést is árusítanak hozzájuk. Táj fiut k aín lóg us A szovjet távol-keleti hid- rometeorológiai kutatóintézet munkatársai tájfunkatalógust állították össze. A katalógus a Csendes-óceán trópusi övezetében 1958—1972 között keletkezett 380 tájfun adatait tartalmazza. A kutatók a hatalmas atmoszférikus viharok sajátos törzslapjait készítették el, a vihar útjának térképével, meghatározva minden tájfun koordinálóit,a centrumban levő minimális nyomást. Adatokat gyűjtöttek a szél maximális sebességéről, pályájáról, hatósugaráról. A statisztikai adatok szerint a legtöbb tájfun, összesen harminchárom. 1967-ben volt. A Bajkál-tól szép az érni, hogy az erdei képek kompozíciójában jelentős szerepet játszó fényt, árnyékot szabályozzák, meghatározzák a fény mennyiségét és irányát, a fény és árnyék elosztását. Tehát az erdész ezzel az erdei színház „világításmesterévé” válik. Az erdészeti tevékenység beavatkozhat a fák é6 egyéb növények rajzolatának, sziluettjének J formálásába, a vonalak módosításába, egyesek eltörlésébe, vagy hangsúlyozásába. Az ágnyesés például megszünteti a faállomány rajzolatában a vízszintes és a ferde vonalak uralkodó jellegét. a gyérítés pedig a görbe és beteg fák eltávolításával egyszerűbbé teszi a rajzolatot, kiemeli a függőleges vonalakat. Az erdei látkép szépsége az arányok összhangjától is nagymértékben függ. A fák magassága közötti arányok ilyenek. Az egyformán magas fákból álló faállomány egyhangú, unalmas. Ha alacsonyabb fák is vannak második koronaszintként — vagy. ha cserjéket is telepit az erdész, máris megváltozik a kén. eltűnik az_ unalmas egyhangúság. Az erdőben az alacsony törzsű, széles koronáié fák éppen úgy nem szépek. mint a túlságosan megnyúlt, keskeny koronájúak. Az erdőben nemcsak a szép jelenik meg. vagy „állítható elő” az esztétikai kategóriákból. hanem fellelhetők a tragikus. a komikus, a kecses, a fennkölt, a vidám, a nemes egyes vonásai is. akár természetes állapotú, akár mesterségesen formált fák között, erdőrészletekben járunk. erdő? Egy görbe törzsű, csavart növésű, ágas vén fa tragikusnak hat, viszopt egy sudár tölgy fenséges. A nyír rendkívül kecses, a fiatal bükkös a tavaszi fényben dei’űs légkört áraszt. Minden erdőféleségnek megvan a maga különleges légköre, amit az erdész még külön ki is hangsúlyozhat, az erdő esztétikai értékének differenciálódását elősegítheti. Erdei tájainkban az esztéti- kai kategóriák végtelensége található meg, ezeket kell az erdésznek tiszta formájukban megmutatni. Az erdő szépségét összes érzékszervü n kkel érzékel h etjük. A látással érzékeljük az p'-dő kénéit, a növények. a fák színét, a férv és árnvék változását: szaglással a virágok, a füvek, a fák. a gombák. a svanta és a talaj illatát: hallással a levelek susogóját; az énekesmadarak daléi és hallhatjuk az erdő csodálatos csendiét: de érzékelhetjük a hőmérsékletet, a szelet, a páratartalmat is. Az erdőt minden évszak felrúg házzá a maga sajátos szépségével. A tavaszi erdő madárdahól hangzik, a fák lombba szökkennek, a talajt virágszőnyeg borítja és a virágok, illata tölti be a levegőt. A nyár kellemes hűvöst, békés nyugalmat, nyugtató csendet ad az erdőbe menekülő fáradt embernek. Az őszi erdő színpomoájával bűvöli el a látogatót. A téli erdő a havas világ tiszta derűjével, a ragyogó verőfénnjml, a friss hideg levegővel és előkelő nyugalmával hat. Prókay Gyula Gyorslista az 1976. február 2-án megtart ott lottó-jutalomsorsolásról, (Nógrád számai), melyen az l.heti lottószelvények vettek reszt: 9 231 652 ut., 9 233 406 hg., 9 259 889 ut, 9 268 270 kmvt., 9 272 218 ut., 9 292 324 ut., 9 309 453 textil., 9 321 216 ut., 9 326 669 trád., 9 327 929 kmv., 9 328 998 ut., 9349 865 hg„ 9 362 761 hg., 9 371 107 sztv., 9 384 784 ut., 9 410 244 ut., 9 417 299 ut., 9 431 818 trád., 9 435 548 ut., 9 443 447 kmv., 9 458 231 ut., 9 458 544 trád., 9 497 048 ut., 9 498 897 kmv., 9 512 797 ut., 9 514 930 ut„ 9 519 1181 kmv., 9 547 024 kf., 9 548 234ut., 9 562 762 kf., 9 577 964 ut„ 9 598 678 ut., 9 604 769 kmv., 9 609 498 ut., 9 610 091 tetőtől, 9 613 623 kf., 9 621 146 sztv., 9 622 420 ut., 9 630 673 ut., 9 631 116 sztrád., 9 638 258 ut., 9 645 867 ut., 9 046 936 ut., 9 663 946 hg-, 9 682 516 sztm., 9 683 723 ut., 9 683 725 ut., 9 684 970 textil, 9 689 288 ut., 9 690130 ut., 9 709 305 hg., 9 709 351 tetőtől, 9 742 334 sztv., 9 744 054 kmv., 9 769 741 kf., 9 771 312 ut., 9 780 892 ut., 9 800 270 trád., 9 801 750 Ut., 9 806 695 kmv., 9 813 757 kmv., 9 816 800 kmv., 9 826 203 ut., 9 827 740 kmv., 9 847 246 ut., 9 853 630 ut„ 9 860 695 ut., 9 862 472 ut., 9 892 293 ut, 9 893198 ut., 9 897 717 ut., 9 897 879 ut, 9 907 008 kmv., 9 914 311 ut., 9 917 655 sztrád., m.. 9 924 097 ut., 9 928 539 ut, 9 930 578 ut, 9 936 144 lj és ut., 9 937 X12 ut., 9 938 738 kmv., 9 963 206 kmv., 44 542 908 ut., 44 543 144 ut., 44 555 504 kf., 44 555 861 kmv.; 44 556 082 trád., 44 556 647 ut 44 835 764 tetőtől-talpig, 44 845 350 ut, 44 850 815 ut., 55 540 271 ut., 55 538 687 szrád., 55 544 528 ut., 55 546 476 textil, 55 551 940 tv., 55 824 240 sztv., 55 842 285 ut., 55 847 877 ut, 62 243 053 kf., 62 243 407 textiW 62 244 304 kf., 62 249 999 kmv." - 62 254 530 tetőtől, 62 255 403 kmv., 62 266 507 hg., 62 267 354 hg., 62 289 726 sztrád., m,, 62 317 251 ut.. 62 319 365 kmv., 62 332 907 ut., 63 401 519 sztv., 63 452 006 ut, 63 457 834 Zsug. ut., 63 459 800 kmv.. 63 475 417 ut.. 63 475 778 tetőtől, 63 505 569 ut, 63 509 044 kmv., 63 511 090 ut., 63 512 486 sztrád.. m„ 63 512 718 ut, 63 525 568 ut. 63 526 922 textil. 63 528 566 ut., 63 534 733 hg., 63 571 689 sztv., 63 580 184 ut., 63 593 481 lj., 64 024 232 ut., 64 025 972 hg., 64 026 472 tetőtől, 64 045 863 ut., 64 049 801 ut., 64 050 373 ut, 64 055 282 ut„ 64 057 804 ut., 64 060 117 sztv., 64 061 133 ut., 64 062 579 sztrád., m., 64 065 800 kmv., 64 083 977 ut, 64 096 6130 ut., 64 112 211 ut., 64 131 995 üt. Fent közöljük a Nógrád megyében vásárolt szelvények közül kisorsoltak számát. A gyorslista tájékoztató jellegű, közvetlenül a húzás után készült, ezért az esetleges tévedésekért felelősséget nem vállalunk. A számok és tények tükrében A SZOCIALISTA GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ komplex programjának elfogadása óta (1971) a KGST- országok több mint 270 gyár- tásszakosítási és kooperációs megállapodást kötöttek egymással. E megállapodások végrehajtása elősegíti a tagállamok ipari koncepcióját és növeli a termelés korszerűsítésének gazdaságosságát. ★ A KGST-országok vetőmag-termesztési együttműködése az 1973 szeptemberében életbe lépett multilaterális nemzetközi gyártásszakosítási megállapodásra épül. E megállapodás értelmében a részt vevő országok 28 alapvető fontosságú mező- gazdasági kultúra vetőmagfajtáit javítják meg. AZ 1970—1974-ES ÉVEKBEN AZ NDK-BÖL a többi szocialista országba irányuló exporton belül a szakosított termékek aránya 1 százalékról 17 százalékra emelkedett. A Szovjetunióban ugyanezek a mutatók így alakultak: 0,7, illetve 27 százalék. i
