Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-18 / 41. szám

Nógrádmegyerben valami elkezdődött A NÖGKADJIEGYEKI mű­velődési ház a mozeióadaso- kon kívül csupán egy-egy táncmulatságra nyitotta ki ajtaját. Az uj és szép épü­letre, éppenúgy mint a lalu kulturális tevéketíységére. a némaság és a cseml telepe­dett. A múlt évben kezdtd.t megváltozni a helyzet. A Ba­ltiban most már egyr.e. gyak­rabban, egyre több formában lehet felfedezni az ébrederzés jeleit. Április közepén Horváth József személyében függetle­nített művelődésiház-iga'zga- tót nevezett ki a községi ta­nács. A fiatal, agilis igazga­tó így emlékezik vissza az első napokra: — Először a tárgyi felté­teleket kellett megteremteni. Igaz, hogv egy nagy kuiltúr- ház fogadott, de a helyiségek elhanvagoltak. oiszkos-ik vol­tak. Megbeszéltük a fiatalok­kal, hogy társadalmi munká­ban kifestjük a helyiségeket, rendet csinálunk. A fiatalok, akik szabad ide­jüket szívesen töltötték vol­na egy ifjúsági klubiban, örömmel vettek részt a mun­kában. Verebélyi József. Gé- czi József és a többiek, rend­be hozták a belülről elhanya­golt művelődési házat. A berendezések megvásárlásá­hoz a KISZ járási bizottsága nyújtott segítséget. Mióta a klub „tiszta ruhát öltött”, a művelődési ház vezetője prog­ramot állított össze, azóta estéről estére kedvenc láto­gatott helye a nógrád megyeri fiataloknak. A tárgyi feltételek megte­remtése mellett a művelődé­si ház vezetője hozzáfogott a kapcsolatok kiépítéséhez, szervezéshez, az igények és lehetőségek felméréséhez. — Nem akarok nagy sza,- vakat mondani, de munkánk célkitűzésének a közművelő­dés-politikai határozat irányt szab. A célkitűzéseink között szereoel., hogv az ifjúság kul­turált szabad ideiének eltöl­téséhez a lehetőségeket meg­teremtsük. A fiatalokra a ten- niakarás, a cselekvés jellem­ző. A program összeállításá­nál ezt figyelembe is vettem. A tél folyamán két olvan szellemi vetélkedőt rendez-, tünk az úttörőcsapattal kö­zösen. amelvTe a fiatalok­nak adott témakörből gvűi- tőmunkát. kellett végezni. Ilyen volt a helvtörténet. Megyei filmbemutatók Magyar premier A héten újabb magyar film premierjét láthatja a Nógrád megyei közönség. Kézdi Ko­vács Zsolt negyedik nagy- játékfilmjét, a Ha megjön Józsefet egyelőre csak a ba­lassagyarmati Madách Film­színházban mutatják be. Az író-rendező filmjének témája rendkívül aktuális: az elmagányosodás és társtalan- ság egyre nagyobb mérete­ket öltő problémájára hívja fel a figyelmet Középpont­jában két szükségképpen együtt élő asszony, anyós és meny hétköznapi életének torzsalkodásai és egymáshoz közelítő kísérletei állnak. Az idősebb asszony, házassága válságba jutott, s ugyanilyen vágányon fut a fiatalabbé is. A film erősségének a szabá­lyos és tiszta dramaturgiai építkezést, a világos és egye­nes vonalú szerkezeti felépí­tést tartjuk. Emellett figye­lemreméltó a két kitűnő szí­nésznő, Ruttkai Éva és Mono- ri Lili alakítása, akik finom, érett színészi eszközökkel te­remtik meg a figurákat. A filmben jelentősebb felada­tot kapott Bujtor István, Koncz Gábor, Ronyecz Má­ria, Bajcsay Mária és Molnár Tibor. Az operator ezúttal is, mint Kézdi Kovács elő­ző műveiben, a Mérsékelt ég­övben, a Romantikában és a Locsolókocsiban, Kende Já­nos, akit a mozinézök fő­ként Jancsó Miklós filmjei­nek fotográfusaként ismer­hettek meg. A gyerekek számára ké­szült, s elsősorban az ő ro­mantikus kalandvágyaikat elé­gíti ki a jugoszláv Obrad Gluscevic A kis Mikula ka­pitány című alkotása. A má­Koncz Gábor a Ha megjön József című Kezdi Kovács­filmben. sodik világháború alatt ját­szódó ifjúsági film izgalmas, fordulatos meseszövése nem­csak szórakoztat, hanem bá­torságra, helytállásra, a haza szeretetére is neveli a gye­rekeket. A kis Mikula kapi­tányt Tonci Vidan játssza gyermeki bájjal, magával ra­gadó kedvességgel. A művészfilmek kedvelői­nek figyelmébe a salgótarjá­ni November 7. Filmszín­ház filmbarátok körének és a két város Art Kinoinak prog­ramját javasoljuk. Az előb­bi Luchino Visconti világsi­kerű művét, a Rocco és fi­véreit tűzte felújításban mű­sorára, míg az utóbbi Máriás- sy Félix 1960-ban készült al­kotását, a Próbaútat. Képernyőn a Gilgames-eposx A következő hetek új tévé­játék-bemutatói közül a leg­több érdeklődőt bizonyára a Gilgames, az emberiség min­den valószínűség szerinti el­ső, fennmaradt eposzának új tévéfeldolgozása vonzza majd. A 3000 éves történet — Raj­nai András rendezésében a barátság, a szerelem, az élet és halál, a halhatatlanság nagy kérdéseivel viaskodó embert állítja középpontjá­ba. A játékban a látványos, ka­landos elemek kerültek elő­térbe: párviadalok, rituális táncok, varázslatok, népme­séi próbatételek váltják egy­mást. Az elektrotechnika nyel­vén újjátermett Gilgames címszei'epét Bujtor István ala­kítja. A világirodalmat képviseli még az év eleji programban Woodehouse: Forduljon Smith-hez című népszerű re­gényének tévéadaptációja. A játék, amelyet Málnay Le­vente rendezett, vidám tör­ténet egy „mindenre képes”, vállalkozó szellemű fiatalem­berről, aki egy szép napon mint híres költő és díszven­dég vetődik egy angol kas­télyba. Eleinte csak egy gyé­mánt nyakék elrablásán fá­radozik, de csakhamar sze­relmes lesz, s újabb és újabb bonyodalmakba sodródik. A produkció főbb szereplői: Pi­ros Ildikó, Feleki Kamii, Ben- cze Ilona, Márkus László, Ba­lázs Péter és Béres Ilona. Palotai Boris: Zöld dió cí­mű tévéfilmje egy válságos sorsú kamaszlányról szól. A rendező Nemere László, a da­rab főbb szerepeit Hűvösvöl­gyi Ildikóra és Horváth Sán­dorra bízta. vagy a Kakóczi-évfordulohui. Kapcsolódó U. lULKOczi rerenc tíieientK, inu'iiXcioauganaK, megismerése niuamsa. — JSzeK aacimi az icSKOlá— Val, az uuoi'ucsapaiiai jo napcsuiaiot aianiionaK ki? — niuduman mui«U- HAivim, nogy a munnaKap- csoiaioi veiuK smei un a ng- joooan kiepnem. az uuiko- csapai vezetői az ísnola iga^- gdiuja. munnalarsuKiiaü ití- KimeneK es igy van ez for­dítva is. iKolcaonosen reszt veszúnn egymás erteKezle.ein. Nagyon suk közös renuezve- nyünk volt az elmúlt rövid idő alatt. Két csoportot mű­ködtetünk az iskolában. Gor- dos Márta vezetesevel tánc­csoportot és ezen kívül egy képzőművészeti szakkört. Ter­veink között szerepel az isko­lai klub megalakítása, amely a fizikai dolgozók gyermekei­nek általános műveltségét hi­vatott fejleszteni. A könyvtárral hasonló 16 kapcsolatot építettek ki. A két közművelődési intézmény vezetője az elképzeléseit egyezteti. A célok megvalósí­tásában kölcsönösen segítik egymást. Közösen készültek fel a mezőgazdasági könyv­hónapra. de szerepel a kö­zös programban író-olvasó találkozó. — Merényi Jánossal a könyvtár vezetőjével meg­szerveztük az olvasók klubját — újságolja a művelődési ház vezetője. Még egy évet sem töltött el Horváth József a nógrád­megyeri művelődési ház ve­zetői székében, de tevékeny­ségén keresztül már érezni lehet, hogy a falu kulturális életében valami elkezdődött. Az öntevékeny csoportok szervezése melleit a szolgál­tató műsorról sem feledkezik meg. — Közepes nagyságú köz­ség a miénk. A lakosság ér­deklődése tóbbsikú. S nekünk valamennyi, a lakosság kul­turált szórakozását. fejlődé­sét biztosító igényt ki kell elégíteni. Edig az ŐRI mű­sorát fogadtuk, február vé­gén várjuk a Bergendl együt­test Fogadjuk a járási mű­velődési központ különböző műsorait. Szeretnénk a Déry­né Színházzal is szerződést kötni. Horváth József ismeri a falu igényeit, a problémákat azt, hogy hol kell előbbre­lépni, hiszen maga is nógrád­megyeri. Hogy a község a kul­turális élet minden területén előbbre jusson, keresi, kutat­ja a megoldás legjobb for­máit. módszereit. A zenei kultúra fejlesztése érdeké­ben tárgyalásokat folyfat a megye zeneiskoláival. hogy egy-egv ismeretterjesztő hangverseny megtartására megnyerne az iskola zene karát Képzőművészeti kiállí tás. TIT-előadás. szerepel az elképzelések között. Naav gondot fordít, a honismereti munka megszervezésére. NÓGRÁDMEGYERBEN a kulturális életben elkezdődött valami, a függetlenített fia­tal művelődési ház vezetője jól látja a célokat, az utat, amelyen járni kell. Ha a len­dülete, energiája nem kopik meg, ha a község illetékesei támogatják a célok megvaló­sításában, akkor egész biz­tos. hogy a ..mélvhűtöit” ál­lapotból ébredező kulturális élet mielőbb teliesen talpra- áll Nógrádmegyerben Sz. F. Máiké György ROMJ4WAV IS SZßP Templomváros a dzsuogel oémaságában Elkobozták a kőkincspket é® azt visszaküldték Banteay Sreibe. Maréchal nagy gond­dal helyezte el eredeti kör­nyezetében. A gyönyörű em­lék, azonban tovább izgatta a műértő burzsujok fantáziá­ját. Amerikaiak is meg akad­ták szerezni. Hatalmas össze­geket Ígértek érte, előbb Franciaországnak. maid a független Kambodzsának. Kö­venként akarták New Yorkba szállítani és ott, a vasbeton- óriások közelében felállíta­ni. Nem kanták meg: az amerikabarát Lón Nol-csaoa* tok sem foglalták el. Az ott f07vt hqj’col^ került Banteay Srei fennál­lása óta a legnagyobb ve­szélybe. De nem sérült m°g. Most csodálatos csend van ott. Angkor Vat-ból ritkán utazilf óda valaki, a templom­müvet I. Survaverman 1020. város az ezerhangú dzsungel körül fejezte be. Nehéz, vál- némaságába burkolódzik, ságos időszak volt ez; trón- Varázsát a színe fokozza A ja, nagy magasságban épült, viszály, belháború pusztítót- sz^i odahordja a környék ró- A kupolákat kétszeres em- ta Kambodzsát és a külellen- zsaszín kőporát és befesti ve- ber nagyságú Siva-szobrok dí- ség' is betört a birodalomba, je Banteay Srei csöpo szen- szítik; a kupolák alatt tágas Indra. Krisna istenek és tét- télyéit. Nem is kőhöz de teik — Banteay Sreiben csak festett fához hasonlít. Sehol mellékszereplők. Itt min- jiyen gazdagon nem ábráz-',’.- dent a díszítőelem^ íoglal el. a kambodzsai erdőt és a az időtlen idő, a végtelen vo- tisztáson virító virágokat, nal, a kusza kacskaringók- indra és Visnu is virágnak kai tagolt tér. Ha valaki rá- tűnik a gyönyörű csokor kö- khmer embert faragják kő- néz, úgy tűnik, szörnyű a zepén. Némelyik dombormi­Legencla kőcsipkében A kereszt alaprajzú szen­tély, amely az óriási, csip­késre faragott piramist tart­termek. Sokszáz méter hosz- szú falaikat a Mahábhárátá- ból és a hindu legendák vi­lágából vett domborművek díszítik. Itt még nem vallot­ták be. hogy a korabeli rendetlenség az istenség kö- vpn a köz.ponti mintát úgy rül. Ám. ez csak a látszat, átszövik a szirmok és az in­Ha valaki elmélyülve szemléli dók, hogy nem Is lehet biz­az aprólékosan, finoman ki- tosan tudni, virág-e, vagy faragott kőábrát, egyhamar szont ábrázata, felismeri rajta a rendet és az Sehol ilyen állatsereglet­összhangot. A gazdag kepze- {ej nem találkoztak az is­lőerő, és a világ rendjében tenek, mint ahogyan azt a az ördögök úgy ütik, rúgják, való nagy hit sugárzik Ban- művész a Banteay Srei-i kó­hajszolják' ott a holt lelke- teay Srei templomainak dí- kapuk homlokzatára vésett angkori szeiből. mozgalmas képeken ábrázol­Itt nyoma sincs az Angkor ta Á gyermek Krisna bejár­más templomainál megeső- ja öccsével a vidéket, hogy dált nagy méreteknek. Tükör- az Esőcsinálót megkeresse, csárok. A névtelen művészek sima erdőtisztáson épült; ha Hónapok óta nem volt be. A mennyország gyönyö reit csodálatosan szép, fél­meztelen táncosnők mesés kincsek formájában ábrá­zolják. Odébb Yama, a halál­isten válogat a halottak közt: ki kerül a pokolba, ki az égbe A • pokol borzasztó: két. mint a derék polgárok a rabszolgáikat. Persze, minden angkori. A hősök, a táncosnők, a haj­Siva, Visnu. Budha arcára is a főbejárathoz vezető köve- jellegzetes khmer vonásokat zett utat nem számítjuk. a faragtak. Órákig gyönyör­ködhet az ember ebben padék. Ember, növény, és ál­lat szenved az aszálytól. Hát ahogy mennek, elébük toppan Indra és kérdi, mi járatban négyzet alakú templom alig az száz négyzetméternyi téren ........ ...................... ........ _ 12 50-ben megnyílt, sokáig épült. Nincs rajta kiemelkedő vannak. ~Mondják.Nem "nagy zárva tartott és még most építmény, mint a többi nagy dologi mondja Indra Csak sem könnyen látogatható tár- emlékművön. Angkor Vat békítsetek meg Visnuvál. Na latban. Közben rájön, hogy messze van; a régi időben, az mondia Krisna. Megindult ez éppen olyan piramis, mint őserdőn át egy napi gyalog- az esd örültek az állatok és az egyiptomiaké. a király uralkodási és temetkezési he­lye. Megnéztem a gödröt, út is lehetett a nagy szenté- a Táncraperdültek a lo­franc‘ák csak ,ko‘ vak, az elefántok, a madarak rül fedeztek fel. Ekkor tor- feiszaütak a felhők alá, hogy fent, hogy Andre Malraux, minél gyorsabban érje őket amelyben a jelek szerint Sur- íróminiszter egy párizsi re- a víz persze, Krisna könnyen yaverman maradványainak giségkereskedő megbízásából ígért, mert ő Visnu átlénye­kellene pihennie. Üres volt. expedíciót Benteay Srey. A khmer ba rokknak ez a legszebb ránk indított halott , , . . gült földi alakja volt. Meg­varosba. Felrakta szexerene a béke. zöldéit az erdő, a legszebb kofaragvanyokat vidáman élt az ember és ál­maradt emléke Szent István és elindult velük a tenger magyarországi uralkodása felé. Henri Maréchal. a nagy ^ját ^ ábrázolja a legszebb idején, az ezredfordulón ke- khmer-kutató hiába kérte, jíapu legszebb homlokdísze letkezett. Építésének első fenyegette, eljutot velük &ai- Banteay Sreiben. szakaszát 960 körül V. Yava- goníg. Ott azonban nem osz­varman. király rendelte el: a tották múpártoló lelkesedését. (Folytatjuk) íz Árion úi számú Megjelent » Corvina Kiadó több nyelvű nemzetközi költői almanachjának. az Arionnak 8. száma. A kiadvány élén * árom szovjet költő — A. Tvardovsz- kij, O. Bergholz és L. Pervo- majszki.i — versei emlékeztetnek a felszabadulás 30. évfordulóiára. A tanulmányo,'b"n neves szak­emberek foglalkoznak többek kö­zött Miroslav Krlezi írói oálvá- jával, a modern — elsősorban a lengyel —- színházi törekvések­kel» a kelet-euróoai művészek szerepével az európai avantgar- de mozgalm-’ ban. a ma^var népi-szürrealista költészettel, Jancsó Miklós filmművészetével. Az Árion 8 — híven a haevo- mányokhoz — az előző év Robert Graves-díj nyertesének. ''"b*n Ottónak ..Chile” című versét több nyelven is közli. Mai tévéajánlatunk 20.05: Muzsika az ban. cjszaká­4 NÓGRÁD - 1976. február 18., szerda Tévéjáték. Duna-Rátóton vagyunk, délvidéken, a századfordulón. Az indulatok nagyok, a cé­lok és eredmények nem tud­nak hozzájuk felnőni: kicsi­nyes célokért csak apró ered­mények születhetnek. Purcz Endre polgármester. Hivatalát nagy odaadással látja el, ám ő a ritka kivé­tel: az isten hivatalt adott neki ugyan, de nem adott hozzá észt. A szorgalmas te- hetségtelenség és tehetetlen­ség mintaképe, akinek igyek- vése, törekvése, mondhat­nánk, élete célja: szobrot ál­lítani a XVII. században élt Raimund főhercegnek. És hogyan valósul meg a „purczi-eszme”? Ügy, mint amilyen maga Purcz is, s a környezete, az egész rátóti rá­tarti, ám kicsinyes világ. Papp Dániel legjobb novel­lái között tartják számon A rátótiak címűt, amely a Mu­zsika az éjszakában című kö­tetben jelent meg. A kötet 1 Salgótarjáni bányász fúvószpnehar hátin ver senysorozatáról Alig fél éye vette át Tör­jék Vilmos, fiatal karmester a Salgótarjáni bányász fúvós- zenekar“ vezetését, lelkes mun­kája és célra törő tevékeny­sége máris lemérhető az együttes produkcióján. Nem elégedett azonban meg a szakmai munka színvonalá­nak emelésével, széles körű nevelő munkával is igyekszik hatókörét bővíteni. Ennek egyik kézzelfogható jele az a három-három hangverseny­ből álló hangversenysorozat, melyet kísérletképpen Mótra- szelén, Karancslapujtön és a Salgótarjáni Bányász Művelő­dési Házban indított. A soro­zat első koncertjei, műsorai a közelmúltban zajlottak le, es, ha mérleget még nem is készíthetünk az eredmények­ről, néhány megállapítást máris érdemes említeni. A fúvószenekarok műkö­dési köre hosszú évek óta ele­ve beskatulyázott. Elsősor­ban menetzenére, szabadtéri sektől, és jól összeállított kon­certprogrammal léptek fel. Műsorukat Suppe Ünnepi nyitányával indították. A ké­nyes bevezetőrész kezdeti el­fogódottsága fokozatosan fel­oldódott, és végül is, jó pro­dukciót hallhattunk. Külön ki kell emelni Torják Vilmos karmester zenei formálását és tempóit. Nagyon jó benyomást kel­tett a két Gershwin-dal, a Porgy és Bess című operából, melyet Torják Vilmos hang­szerelt erre az alkalomra. A puhán, könnyedén megszó­laltatott zenéi anyag nyilván segítette a két énekest, Guthy Évát és Sólyom Józsefet, akik­től a Bölcsődal, illetve a Bendzsódal életteli előadást hallhattuk. A műsor folyamán a zene­kar egyre dobban belelendült a muzsikálásba, és termés•> ■- tes, hogy igazán akkor nyi ­tották a legsikerültebb pr >- dukciót, amikor valódi re­események ünnepélyesebbé pertoárjukból játszottak tételére, térzenére predeszti­nálják ezeket az együttese­ket. Ugyanakkor mindig vol­tak olyan fúvósegyüttesek, címe lett a tévéjáték címe. i melyeknek működése főleg A „muzsika” pedig bús, szó. morú. szerb népdal, amely hivatva van aláfesteni a sze­replők lelkiállapotát. Főszereplők: Törőcsik Ma­ri és Markus László. koncertezésre irányult. A bányász-fúvószenekar sok év­tizedes múltja sem tért el a hasonló típusú együttesek delkey.il munkájától. Most azonban el- zenekar tértek a szokványos szereple­p:>l­kakat es Stiuuss Császáráé— ringőjét. Biztató volt a kezdet, és. ha a mai szerzők — egyenlői’» még tőle kissé idegen — ha ’ ;- vételét is elsajátítja az együt­tes, rövid idő alatt jó 1c cert-íúvószenekarral L v - városim’-, m r i minden adoiiouga megvan.

Next

/
Thumbnails
Contents