Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

Révész Béla (1876 Esztergom — 1944 Auschwitz) ' Mint inas hamar megismer­te a dolgozó emberek keserves életét- Mikor a nehéz inas- élettől megbetegszik, gimná­ziumba megy. Tanulmányait Esztergomban és Budapesten folytatja, majd érettségi után újságíró lesz. Jár Párizsban és Berlinben. Egy ideig a Friss Újságnál riporter. 1906-tól a Népszava munkatársa, évekig szerkesztőségi titkár és az irodalmi rovat vezetője: ta?ia a szociáldemokrata pártnak. 1907—1908-ban a Népszava Olvasótára szerkesztője. A tí­zes évek elején Zigány Árpád­dal szerkeszti a Renaissance című folyóiratot. 1912-ben Bárdos Artúrral megalapítja az Új Színpadot, s egy ideig igazgatója lesz. A Tanácsköz­társaság idején az írói direk­tóriumnak és az írói szak* szervezete vezetőségének tag­Naturalista íróként, a nyo­mor, együttérző ábrázolójá­nak indult, s hamarosan az elnyomottakkal azonosuló, a szervezett munkásosztály szemléletét is magáévá tevő szocialista íróvá érett. Nyil­ván gyermekkora, ifjúkori nyomorának élményéi Esz­tergomban, Budapesten mun- kások-lakta külvárosában, a gyárvárossá fejlődő Újpes­ten mélyítették el szociális látását és érzékenységét. Esztergomból a környezeté­ben élő különcködő beteg lelkek vibráló szomorúságát és a komor papi város ünne­pélyes, áhitatos légkörének hangulati benyomásait hozza magával. Újpesten a gyárak szirénáinak búgó hangja, az üzemek zakatoló dübörgése váltja fel az esztergomi ha rangok kongását. E kettős Máthé Györgyi ROMJ41BAN IS SZÉP (4.) Angkor Vat és építői rja; a Népszava egyik főszer-. g0zik, amikor aztán erősödő élmény kíséri írói útján: a kesztője, s az ekkor induló új fülbetegsége miatt megválik „proletárnovellák’’ sötét tó­szocialista irodalmi folyóirat az Új Idők főmunkatársa. A a szerkésztői munkától, de nusú, de eljövendő győztes írásaival munkatársa marad a harcokat idéző történetei proletárdiktatúra megdöntié- iapnak. 1931-ben Baumgar- „ih se után Bécsbe emigrál, 1922- ten-d.íjas. 1944-ben a Gestapo melle a kom°r patoszu, bib ben tér hcizs. 1925—s Nép- elhurcolt«!, Auschwitzban liotikussn ünnepélyes huns— szava szerkesztőségében dől- pusztult el. hordozás szegődik. Világnézetünk alapjai Megjegyzések egy óralátogatás kapcsán VILÁGNÉZETÜNK ALAP- jár. Minden évfolyamon' mű- származéka... Bizonyos ér­JAI órára látogattunk el egy ködik matematika, fizika, telemben a fizika nem tesz tagozatos orosz, angol tagozat, az idén egyebet, mint általános filo- első osztálytól biológia, ké- zófiai törvényeket igazol, de­matematika-fizikai osztályba, a IV. A-ba, a sal­gótarjáni Bolyai János Gim_ mia tagozat is. A szakosított monstrál. A fizikában lehet a náziumban. Az osztály 35 ta- tantervű osztályok az gú, körülbelül kétharmada fi- tárgyban olyan magas zikai dolgozók gyermeke. Lé­nyegesen több a fiú, mint a lány. (Ez a matematika, fizi adott legközvetlenebbül szemlélni szín- sok-sok, a fizikainál általáno- vonalú képzést adnak, amely- sabb filozófiai törvényt. Szűk­re elég, ha csak egy példát ségesnek tartom, hogy a ter- említünk. A matematika ta- mészettudósok ma is humán ka tantárgyak jellegének kö- gozatról a 34 tanuló közül oldalról hatoljanak be a ter­vetkezménye.) Az órát Fegy­veres Zsigmond tanár tartot­ta, dinamikus óravezetés ta­núi voltunk. Volt feleltetés, új anyagot is feldolgoztak. Az adott szakterületen rendkí- óra szakmai értékelését azon- vül magas szintre jutott fia­31-et felvettek egyetemre, fő- mészet világába. Az a fizika­iskolára, mint mondani szók- oktatás, ismeretterjesztés, ták, első nekifutásra, mely nélkülözi a filozófiai Óhatatlan tehát, hogy az vonatkozásokat, nem épít rá­juk, eredménytelenségre van ban a továbbiakban mellőz­zük, nem tartozik közvetle­nül tárgyunkhoz. Összegezésképpen jegyez­zük meg, hogy a tanulók jó általános, az óra érdeklődés közepette ítélve— Világképet formálni a fizikában is csak a filozófia közvetítésével lehet”. Említünk még egy kezde­ményezést a Bolyaiból: a ter- tanárok talok, a területen kívül eső dolgok iránt viszonylag ki­sebb mértékben érdeklőd­nek. Az is igaz viszont — s ezt Herold László említi —, mészettudományos képességekről tettek bizony- hogy miután a tantárgyi szint- idegen nyelvű folyóiratok cik- ságot, s bár az aktivitás az nél mélyebben látják a dolgo- keit jelölik ki tanulmányo- osgtályban nem volt ezúttal kát, megmutatkozik e kész- zásra a diákoknak. Idén elő- mindvégig ség előnye a világnézeti, poli- szőr idegen nyelvű források zajlott, tikai, társadalometikai kérdé- felhasználásával — esetleg idegen nyelven — hangoznak Többi között a nemzetközi sek tárgyalásánál is. Tehát a élet napi eseményeit, illetve tanulók általában is problé­azok összefüggéseit megvilá­gító időszerű kérdésekről is szó esett, például az antiim. maérzékenyebbek. Az érdeklődés ilyen fokú differenciálódása azonban, ha el természettudományos elő­adások. X Az ismeretgyűjtésről, is­meretszerzésről beszéltünk, az úgynevezett „racionális oldal­ról”. Hogyan állunk az isme­retek átélésével, az azonosu­vi­perialista erőkről, a monopol- nem 1S meSy a többi tan­tőkés állam jellemzőiről, a tárgy rovására, nem egészsé­természeti és társadalmi tör- Sss jelenség. Mindjárt meg­vények közötti azonosságok- jegyzem, indokolt — nem az ról és különbségekről, a for- iskola „mentségére”, de az f?teK. radalmak jellegéről. Sőt, ősz- igazság kedvéért — felhozni, lassal• A megszerzett, s szefüggésben. e kérdésekkel, hogy az egyetemi, főiskolai SZ^, f,? r"agas szinten rep­Angoláról, a Francia KP kong- felvételi rendszer gyakorlata .f,1.0 meí—... h°8yan is ludas az érdeklődés erőtel­jes differenciálódásában. Pél­dául a szaktárgyi átlag szere­pének hangsúlyozása a fel­vételin. A tanulónak, ha to­Angkor Vat. Amikor II. Suryavarman, a középkori Kamdobzsa-Chenla Mátyás ki­rálya 1113-ban trónra lépett, már biztos elképzelései vol­tak az óriási templomról. Angkor Vatról. Messze föld­ről összehívta hát a legkivá­lóbb építészeket, Visnu és Siva isten akaratának leg­jobb ismerőit; aztán, amikor együtt felvázolták a nagy mű alaprajzát, a nagyobb termek belső berendezését, a Nagy Király meghívta leghí­resebb művészeit: Visnu és Siva dicsőségére készítsenek olyan lenyűgöző szoborcsodá­kat, amilyeneket emberi szem még sose látott és ábrázol­ják a Szent Könyv pánda- váinak diadalát a kauravá* kon, hogy az a khmer har­cosokat is lelkesítse a csa­rnok és a thaiak ellen vívott szent háborúban. És azok megértették a Nagy Király szavát: építsé­tek fel II. Suryavarman ki­rály dicsőségének templomát. És a miniszterek is megkezd­ték a legfontosabbat: a rab­szolgák ezreit szállították el a nagy hegyekbe, az Aurol felé, követ fejteni. Csak a Angkor Vat romjaiban is szcp tárnában. Talán elhitte Yayavarman sem látta meg a kész Angkort, mielőtt örök álomra hunyta a szemét. Ez a nagy boldogság csak VIII. Yayavarmannak, Buddha alá­zatos lelkű és kegyetlen szí­vű szolgálójának jutott, 1250 körül. A hosszú építkezés, a köz­ben lezajlott világnézetváltás nem ártott Angkor Vatnak. Az őstisztelő khmer királyok tiszteletben tartották II. Sur­yavarman elgondolásait, (amelynél különbet más nem is tervezhetett volna). Az akarat egysége és határozott­sága teremt rendet ebben a szövevényes óriásban; még Siva és Buddha szobra is békésen megfér egyazon fo­lyosón. Híveik bezzeg mind­máig az ő nevükben hábo­rúznak egymással. A bejárathoz vezető, mintegy 150 méter hosszú, kőkígyókkal díszített út aránylag egyszerű építmény. A felénél, jobbra és balra kis épületek romjai — az őrség, vagy a beléptidíjszedők ré­szére szolgálhattak. A díszte- lenség azonban tudatos — az út végén ott magasodik a a Meru szent hegyének mintá­király nevét őrizte meg az költőknek, hogy tízezer évig jára épült Hármas Kupola. emlékezet — az ott elpusz­tult rabszolgák csontját Is elemésztette az idő. fog élni. Hatvankét Innen úgy tűnik, könnyen el- korában érhető valójában azonban na­meghalt. És hol volt még az gyón messze van még és És időben megkezdődött az építkezés befejezése. II. Dha- meredek emelkedőkön kell építkezés. Némelyik kőko- ranindravarman losszust négy elefánt vontat- varman ta a kijelölt helyre. Tűz varman II. Yaso- felkapaszkodni, hogy az em* és Tribhuvanditya- bér elérjen céljához, alatt Angkor Vat Az első falat dísztelen osz­emésztette az erdőt; a szob- építése alig haladt. A másik lopsor tartja. Mesterien Id ­rászok légiója porlasztotta Nagy Uralkodónak, kalapácsával és vésőjével a sziklát, amíg céljukat elér­ték. II. Suryavarman emléke kodása alatt mindent VII. Ya- képzett sarokbástyák és a yavarmannak volt elég ideje falrész felénél széles, dísze- rá. Harmincnégy éves ural- Sen faragott kapuk szakítják arra meg az oszlopcsarnokok egy­ma is él. De a szobrok alko- összpontosított, hogy az Új hangúságát. Széles, tágas, tóiról, álmaikról, vágyaikról, Hit, Buddha dicsőségére el- dísztelen udyar következik, a kőpor okozta szilikózisuk- készítse a nagy templom- utána újabb négyszög; ezt r/Vl líilcnnntt. t.íiHpiükről SPrrr varrtét __- _______________um ^ a r ól, kiköpött tüdejükről sem mit nem tudunk. már csak egyenként 100 mé­várost. Ha elődei a munkások ez- tér hosszú, de magas, dúsan A király számítása sokban reit és a művészek százait faragott, négy fal veszi kö- bevált, mindennap megnézte, foglalkoztatták, ő tízezer rm innen alig látszik vala­mennyi épült meg: ha vala- munkást és ezer szobrászt mj Meru szent hegyéből Ne­tapasztalt, gyűjtött össze erre a célra. hol lemaradást azonnal intézkedett. Jaj volt annak, aki nem teljesítette a Angkor Vatnak VII. Yaya- magát annak, aki a szentély­hezen megmászható lépcső- És azok megértették, hogy fokokon kell feltornásznia királyi tervet. Egyben tévedett csak a Nagy Király — az élete tar­varman dicsőségéről kell a századoknak hírt. vinnie. És ők sem érték el a célt. VII. be igyekszik. (Folytatjuk) resszusáról. A tanulók e kérdésekben — a nemzetközi élet napi esemé­nyeit is beleértve — tájéko­zottságról tettek bizonyságot. szabatosan fogalmazták meg vább akar tanulni, részben te­mondandóikat. Ennyit önma­gában a jó légkörű óráról. . X Lépjünk azonban túl egy hát érdeke, hogy csak a ma­ga területével törődjön. Fo­kozottan így van ez a tagoza­tokban. Ámbár megjegyezhetnénk, 1 ágnézeti óra jeHeraz^én történnek J6 vább. jelentkezik a tevékenység­ben, emberi magatartásban? Vannak pozitív jelek. Pél­dául az egyéni teljesítmé­nyek nyújtásában, az önépítés­ben, a mozgalmi munkában sok az eredmény. Sikeresen folyik például a szaktanterem- patronálás. Sorolhatnánk a példákat, a magas szintű szak­köri tevékenységet, és így to­Kis „kerekasztalt” szervez­tünk óra után. Beszélgető partnereink Fegyveres Zsig- mond, Jonas József, Herold László igazgató. Először a IV. A osztály­sek — s ezek is a Bolyaiban —, amelyek célja, hogy pró- a szakmai differenciálódás töménységét. Többi között, e kísérletek kö­zé tartoznak a feladatmegol­Az is igaz viszont, hogy pél­dául az építőtáborozás a múlt nyáron a Bolyaiban rosszul sikerült. Éppen az a lehetőség csúszott ki tehát a kézből, amely — többi között — al könyvet nézzük. Részben a ]e- dó verg k a ál áza6tok kalmas lehet b.zonyos maga­gyek utalnak ra, de Fegyve- rends nem utolsósorban tartásnormak, közösségi élet­re® Zsigmond erősíti is: a ta- _ Bolvai-nannk renrWénv- íorma’ áldozatvállalás kiala­nulók jó képességűek, külö­nösen aktívan érdeklődnek a kítására. r-ros't'>« 'r(> A MAGYARÁZAT? Nehéz a Bolyai-napok rendezvény­sorozata, amelyek mind-mind , . . ., , a természettudományos és tár- .. sadalomtudományos érdeklő- taborío;iaso*­dés harmonikusabb arányai­nak megteremtését célozzák. Éppen a teljesebb értékű, harmonikusabb emberesz­mény nevelése jegyében. iránt (következhet ez. ismét a tagozat jellegéből is), de nem ilyen fokozott az érdek­lődés a társadalomtudomá­nyok iránt. Ügy tűnik tehát, hogy ér­deklődésüktől a társadalom- elmélet kérdései távolabb es­nek. (Mondjuk: tanulja, aki például jogásznak készül?) Mindenesetre tény, hogy az érdeklődés erőteljesen diffe­renciálódik már a középisko­lában. A kérdés vizsgálata a Bolyai Gimnáziumban már csak azért is indokolt, mert a tanulók több mint fele sza­kosított tantervű osztályba HOGY MENNYIRE szük­ség van erre, nem kell bi­zonygatnunk. Jegyezzük meg azonban Fényes Imre, az ÉLTE természettudományi kara elméleti fizikai tanszé­ke tanárának néhány monda­tát, amely az Élet és Iroda­lom idei január 31 -i számá­ban jelent meg. Kérdésre vá­laszolva mondotta: „Minden egzakt tudomány a filozófia időpontját. Ennek ellenére, az is nyilvánvaló, hogy a Bolyai­ban ezen negatív jelenség le­győzése a jövő egyik fontos feladatát jelzi. T. E. Képernyő előtt A lehetséges realitás története Tükröt tartani a természet- akik jelleme, emberi tartása nyos krimiknél, így nem sok nek, az embernek... Ha nem egy az egyben azonos a szov- szót érdemes vesztegetni rá. is szó szerint, lényegét te- jet történés szereplőiével. Ugyancsak a héten láthattuk kintve ezt mondatja Sha- A nagy kérdés pedig az: az Osztrovszkij-regény, Az kespeare Hamlettal a színház, kockára tehetjük-e egy bri- acélt megedzik sorozat ne­a színészet hivatásáról. gádnak a szigorú termelési gyedik részét. Az utóbbi két Ezt a tételt rég éreztük tényékhez való makacs kötő- epizód történése mintha alabb- annyira megvalósítottalak, kö- dése miatt egy nagyválla- hagyott volna lendületéből, a vetkezetesen érvényesítettnek lat, tröszt jó hírét — mely, történés, a cselekmény hely- mint az elmúlt hét egyik mint kiderül, minden reális ben toporog a pszichikai tévéjátékában, amikor is Álé- alapot nélkülöz xandr I. Gelman Egy érte- Az eredmények „lakkozá- kezlet jegyzőkönyve című sának” szép számú tábora művének magyar produkció- van még napjainkban is, ezért ját láthattuk az alkotói sze- kockázatos vállalkozás az rénységéről közismert Zsurzs olyanoké nem egy helyütt, Éva rendezésében. akik ellent tudnak és mernek „A Tizenkét dühös ember- mondani a valóságellenes ál­lapotoknak, melyek — végső soron — az egész közösséget károsítják, anyagi és erkölcsi értékekben egyaránt. vonta tot- részekhez hez hasonló izgalmas vita­drámát —, amelyből a tévé­játék készült — egy eszten­deje változatlanul rendkívü­li sikerrel játsszák Leningrád­Lehet-e erkölcsi alapja egy hányada meglehetős előbbremenetel is tabb a korábbi mérten. Félünk, hogy a pénteki nap fő adásidejének programja sem nyerte el a tévénézők nagyobo táborának tetszé­sét. A Távoli városok — kö­zeli barátok című, a Szovjet­unió különböző tájaira ve­zérlő játékos társasutazás részt vevő csapatainak nagyobb tájéko­ban. Egy váratlanul összehí- olyan vezetőnek irányító zatlanságról “tett bizonysá­\Tl\ T + nh.ii nenn hontnlzATllr Ír1 n/tc7Tio hotnHűCflro o Íz i o Ir i c _ .... J vott pb-ülésen bontakozik ki posztja betöltésére, aki a kis- egy brigád, egy vállalat, egy polgári megalkuvók sodrá- egész tröszt belső világa. Itt sában viteti magát a kedve­déről fény arra, hogy ki mi­lyen méi fékben és miért fe lelős egy rosszul vezetett nagy vállalatnál elburjánzott hibá kért.” — olvashatjuk a mű sorelőzetesben. A történet szovjet környe zetben zajlik, és mégis, mint ha saját, „magyar” társadal ző árral, ahelyett, hogy az ár ellenébe fordulna? A té­véjáték egyértelmű, világos feleletet ad rá, még úgy is, hogy a döntő pillanatban Ba- tarcev agyában és lelkiisme- Kállai István és Szálkái Sán­got válaszaiban, így a mű­sor végül teljes érdektelen­ségbe fulladt, a díjakat pe­dig bőkezű jótékonysági ado­mánynak éreztük. A szombat este a könnyed szórakozás jegyében zajlott. NÓGRÁD - 1976. február 17., kedd rétében a jobbik én győze­delmeskedik, s a jó ügy, az igazság oldalán adja le vok- mi valóságunk kórtüneteit sát, vállalva felelőssége kö- szemlélnénk a képernyőn. Ha vetkezményeit nem ilyen neveket hallanánk Ismételve: azért említhet- emiegetni,. mint Misa. Mile- jük kivételesen általános ér- nyinan, Szoladuhin, Batarcev, vényű társadalmi töltetűnek István, Kálmán György nyugodtan behelyettesíthet- a tévédrámát, mert a szovjet Máthé Erzsi, öze Lajos köz- nénk Kiss. Nagy, Kovács, Sza- problematikában önmagunk reműködésével, majd Farsan- bó és más magyar nevekkel, problémáit véltük felfedezni, s 8' kabaré címmel Angyal Já­____________________ ez a felfedezés javító erejű nos, Kállai István, Peterdi Pál, le het további társadalmi-gaz- S- Nagy István, Szuhai Ba dór „elképzelhetetlen tévé­riportja, A fej, az Okosabban kéne élni... könnyed, önfe­ledt, néhol ei-elgondolkodtató szórakózást nyújtott Avar István, Almási Éva, Bara Margit, Bessenyei Ferenc, Mai tévéajánlatunk 21.35: Szabó Pál — « emlékű- ben az író egykori kőműves- zések tükrében. társai. sofőrje. harcostársai. be­Szabó Pálról, az íróról. » noli- szél Szabó Pál felesége és leá- tikusrói. s az elvhű emberről nya is. A film riportere Czíne szól ez a film. áruelv ;♦ hereto’ . Mihálv irortalomfíir énész. ?k* író*érsfk családtagok. ismerősök áriátoknál, tényekkel, elemesei e^i^fp-r/cei nvnvn.án fézüH. A egészíti ki a portréfilmet. Szabó forcratőeso^ort. felkereste Szabó Pál, n Szülőföldem, P’barvirrV'. P;i, f Pj'.;,rulrr:',t. .1,01 „Emeerck”. „ Ta'n-latnvi az (ró éiríc nagv részit t*’' 1 . s almi mi is olv sokan emlő- 1'**<*” 'ímű nasrv sikerű könyvek kezuek rá. Megszólalnak a film- írója az idén lenne 83 eves. daságépítő munkánk minden­napos gyakorlatában. Egyébként a szovjet tévé­játék magyar változatában Inke László, Vajda László, Lőte Attila, Nagy Attila, Há­mon Ildikó, Sinkó Iászló nyújtott átlagon felüli, embe­ri alakítást. Új bűnügyi filmsorozat kez­dődött szerdán Az utas cím­mel. A háromrészes történet nem nyújt többet a szokvá­lázs, Tomsits Rudolf összeál­lítását élvezhettük nagy­számú színészgárda tolmá­csolásában. Említésre méltó a vasárna­pi programból a Folklór '75 című műsor mely az elmúlt esztendő figyelemreméltó nén- zenei törekvéseiből mu'ato't be néhány kiemelkedőt a táncházakban és ifjúsági klu­bokban népszerű ifjúsági együttesek előadásában. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents