Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-15 / 12. szám

Megkérdeztük Termelés­átszervezés történt A napokban nyolcvankét olva£ •ónk aláírásával kaptunk pana­szos levelet Salgótarján és kör­nyékéről. Olvasóink azt kérték levelükben, tudjuk meg, miért zárták be a salgótarjáni Bajcsy- Zsilinszky úton levő sütödét, amikor az igazán kifogástalan ké­zi dagasztású kenyeret állított elő. Az itt sütött kenyeret nem csak a környék lakói, hanem a szomszédos közeli településekről bejáró dolgozók is megszerették, naponta itt szerezték be friss kenyérigényüket. Levelükben azt írják, hogy azóta sem jutnak Ilyen jó kenyérhez a városban. Kérték, termeljen újból az üzem. x Olvasóink közérdekben hoz­zánk intézett kérdését a Nóerád megyei Sütőipari Vállalat igaz­gatójához, Lécz Lászlóhoz to­vábbítottuk, akinek tájékoztatója a következő: — A kérdéses üzemet nem zár­tuk be, az üzem ma is termel, ugyanis január elsejétől profil­változás folytán ezt az üzemet jelöltük ki zsemlemorzsa gyár­tására. Az üzemben valóban jó kenyér készült, de ilyen jó ke­nvér kapható a városban másutt Is. Ez a kis üzem három szak­emberrel csak éjszakai. tehát egy műszakban termelt kenveret, mintegy napi 12—13 mázsát. S most az átszervezés folvtán a salgótarjáni 2. sz. sütödében foly­tatják majd a szakemberek (2 fő) a kézi dagasztású kenvér sü­tését, termelését, és nem naPi }* mázsával, hanem jóval több k°- Ki dagasztású kenyér kerülhet ki a 2. sz. üzemből mint eddig, lgv tehát több kézi dagasztású kerek kenvér kerül forgalomba a vá­ros területén, s ugyanakkor a megnövekedett zsemlemorzsa­tervünket is teljesíteni tudjuk — fejezte be tájékoztatóját a vál­lalat igazgatója. Jótállás " Ma már egyre több ipar­cikkre, villamos berendezésre j;ap a vevő jótállást, mert a gyártó cég úgy igyekszik ter­mékeit előállítani, hogy az minél tökéletesebb legyen.es a vevő minél később szorul­jon rá a saját költségén va­ló javíttatásra. Vajon ez e a helyzet a lakásoknál is? Valóban itt is vari“jótállás. Az Arany János úti újonnan épült (utolsó két év alatt) lakásokat a tulajdonosok az OTP-n keresztül megvették. A szerződésben az építő vál­lalat 1 év jótállást vállalt a látható és 3 évet a láthatat­lan hibák kijavítására. Most az egyik épületben, mely 80 lakásos, egy év eltelte után bizottság szállt ki és összeír­ták a hibákat, hogy azt folya­matosan kijavítsák. Itt azon­ban adódott egy bökkenő. Majdnem minden lakásban baj van az ajtózárakkal. A zárak nem zárnak mindkét oldalról, sőt ha egyik oldal­ról bele teszi az ember a kulcsot, azt kivenni már nem tudja. De a legnagyobb baj a kilincsekkel van. Kis csavar van mindegyiken, de ez sem­miféle „mélyedésbe” nemül bele, miáltal az állandóan ki­lazul és a kilincs a kézben marad. E kis csavart heten­te kell utána húzni mindad­dig, amíg az alumínium me­nete bírja, mert az idővel megszakad és a kilincs mind­két oldalról lejön. Mikor ezt a bizottságnak felvetettük, azt felelték: „Saj­nos. az ajtózárakra nincs jót­állás, mert ez román gyárt­mány és mi is tudjuk, hogy rosszak. Tessenek átfúrni a kilincset és egy anyás csa­varral rögzíteni.” Ez igen. Mi megvettük ezt a lakást teljes jótállással. So­ha nem kértük azt, hogy im­port dolgot építsenek be. Ha viszónt azok a zárak rósz- szak voltak, amit az átvétel­kor már láttak, akkor miért vették át az illetékesek? Most az ő hanyagságukat a mi zsebünk érezze meg? A másik baj minden épü­leten a központi tévéanten­na kérdése. Ezt szerelgetik évek óta, órabérben, de egy kis szél újra elmozdítja és nagyon nagy ünnepnap az, ha az épületekben tökélete­sen lehet a televíziót nézni. Miért nem lehet egyszer tö­kéletesen beállítani és rögzí­teni? Félnek talán a szerelők, hogy utána nem lesz mun­kájuk? Ez az antennadolog már régi panasz, pedig az adó-, illetve a reléállomás mellett vagyunk, ezért is saj­nálatos az eset! M. — r. Az olvasók fóruma Levelezőink jelentik K tt " I r ozgyu les A rimóci MHSZ-szervezet megtartotta közgyűlését, ame­lyen az elmúlt évi tevékeny­séget értékelték. A közgyűlé­sen sok fiatal vett részt, ami bizonyítja a fiatalok negnö- vekedet érdeklődését az MHSZ-szervezet munkája Iránt. A vezetőség nevében Pacsik Sándor, a tartalékos klub titkára számolt be a szervezet 1975. évi munkájá­ról, az elért eredményekről és a további feladatokról. Beszá­molója 6orán számszerűleg is ismertette a klubok eredmé­nyeit. S különösen jónak ér­tékelte az úttörőkkel való fog­lalkozást. Az úttörő lövész­szakkör ugyanis igen aktívan tevékenykedik ebben a mun­kában. A 1 övész klub munkájáról szólva elmondotta, hogy a ha­gyományoknak megfelelően tevékenykedik, ami a jó hoz­záállás és a szakszerű vezetés eredménye. A további ered­ményes munka tehát biztosí­tott, mert Szabó Ferenc lö- v észklubtitkár vezetésével olyan munka folyik, melynek elismeréseként megkapta a Honvédelmi Érdemérem kor­mánykitüntetést. A lövészklub a járási értékelés alapján „ki­váló” minősítést nyert. A beszámoló megállapítot­ta, hogy a tartalékos klub tevékenysége járási szinten kiemelkedő. A felsorolt ered­ményeken kívül jelentős még, hogy a szervezet a múlt évben egy hétszemélyes fedett ál­lást épített jobbára társadal­mi munkából, melynek részt­vevői és szervezői az MHSZ- szervezet titkára és klubtitká­rai voltak, a szervezet tagjai ég szervezeten kívüliek rész­vétele mellett. A beszámoló és az előter­jesztett határozati javaslat alapján a közgyűlés feladat­ként szabta meg a 22 főből álló úttörő lövészszakkör lét­számának növelését. Továbbá a tartalékos klub munkájába be kell vonni a leszerelt kato­nákat, ezzel mintegy fiatalítva a tartalékos klubtagok össze­tételét. Mivel a szervezet je­lenlegi helyisége lebontásra kerül, sürgősen biztosítani kell az állandó helyiséget. Az elért eredmények egy­öntetűen azt bizonyítják, hogy a jövőben is megvan az alap a még jobb munka végzésére. A résztvevők közül többen szóltak hozzá a beszámolóhoz, melyek közül különösen ki­emelkedő volt Czeglédi János, járási MHSZ-titkárhelyettes hozzászólása, aki külön is ér­tékelte a szervezet munkáját, és elismerését fejezte ki a já­rási vezetés nevében. Felhí­vott arra, hogy a jövőben töb­bet kell törődni a pártoló ta­gok erkölcsi elismerésével is. Példaként említette meg az elnökségben helyet foglaló Árva Bertalant, aki szinte minden megmozdulásban részt vesz a szervezetben. A még nagyobb aktivitással, vár­hatóan a még eredményesebb munka meghozza gyümölcsét. Kiss Béla Szerkesztői üzenetek S. L. (Mátraszele): Levelét, illetve annak tartalmát jog­tanácsosunk útján az illeté­kes megyei szervhez továbbí­tottuk intézkedést kérőén. Az eredményről tájékoztatni fog­juk, meddig is kérjük szíves türelmét. Bizalmát köszönjük. X V. I. (Balassagyarmat): A közösség érdekében írott so­rait megkaptuk, az ügyben intézkedést kérünk, s remél­jük, az eredmény sem marad el. Köszönjük, hogy vállalta a szóvivő szerepét. tői az ötvenkilencedik, 1977. január 1-től az ötvennyolca- dik. 1978. január 1-től az ötvenhetedik, 1979. január 1- től az ötvenhatodik, 1980. ja­nuár 1-től aa ötvenötödik életév. X L. J. (Palotás): A táppénz­re jogosultság időtartamának megállapításánál a katonai szolgálat idejét biztosításban töltött időként kell figyelembe venni. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha ab­ban harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. X M. I. (Szécsény): A bedol­gozónak az a balesete számít üzemi balesetnek, amelyet a bedolgozói munka teljesítése érdekében kifejtett tevékeny­sége során az ehhez szüksé­ges anyag, valamint gép, szer­szám, vagy hasonló munka­eszköz használata, illetőleg kezelése okozott, és a bedol­gozó által készített termék szállítása közben érte. Üze­mi baleset továbbá az a bal­eset is, amely a bedolgozót a munka teljesítésének helyé­ről a munka (anyag) átvéte­lének, illetőleg a termék át­adásának a helyére menet, vagy onnan visszamenet ér­te. Ha a munka teljesítésé­nek a helye, a munkáltatóval kötött megállapodás szerint nem a bedolgozó személyi igazolványába bejegyzett la­kásán van, üzemi baleset az a baleset is. amely a bedolgo­zót lakásáról a munka telje­sítésének, a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére, vagy onnan visszamenet érte. X S. M. (Szanda): Az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító korhatár annál, aki a nyugdíj megállapítását a T. 61. §-ának (1) bekezdése alapján mező- gazdasági szövetkezeti tagként szerzett szolgálati idő figye­lembevételével kéri, 1975-ben a hatvanadik, 1976. január 1­X H. G. (Kisterenye): Az év végi részesedés után táppénz a megszakítás nélküli kereső- képtelenség harmincadik nap­jától jár. Jutalom után táp­pénz akkor jár, ha a kereső- képtelenség megszakítás nél­kül harminc napnál hosszabb ideig tart. Ebben az esetben a táppénz a jutalom után a keresőképtelenség első napjá­tól jár. TARTALMAS MUNKA A MŰVELŐDÉSI HÄZBAN Drégelypalánkon az új év­ben a művelődési házban olyan jellegű munka indult meg, amely hozzájárul a fi' atalok szabad idejének hasz­nos eltöltéséhez. Az ifjúsági klub keretében előadások, vi­taestek hívják a fiatalokat a klubhelyiségbe; gitárszakkör működik kezdőknek és hala­dóknak; a fotószakkör tagjai nem csak kiállítást rendeztek, hanem már filmet is készítet­tek önállóan. A fiatal, füg­getlenített kultúrotthon-igaz- gató, Pálmai István, már új terveken gondolkodik, hogy még- vonzóbbá, még tartalma­sabbá tegye a fiatalok klubok­ban töltött szabad idejét. P M Drégelypalánk Síkos utak! * Beköszöntött a téli időjá­rás és a jelekből ítélve még tartani fog egy darabig. Ez­ért úgy érzem, nem ártana egy-két jó tanácsot megszív­lelni. Az igaz, hogy a tél a hóeséssel jár együtt, mely volt is már e télen, de még lesz isi A havat a meglevő eszközökkel. igyekeztek a leg­rövidebb időn belül eltávolí­tani az utakról. De vajon a tél velejárója csak a hó? Ennél szerintem veszélyesebb volt az utóbbi hetek ónos, jeges esője. Ez ráfagyott éj­jel az utakra, de a járdákra is. Reggelenként emberek csúszkáltak a járdákon egész városunkban, az óvodába vi­vő gyermekekkel elestek az anyák. Igyekeztek sok helyen az úttestre lemenni, mert az ott közlekedő járművek job­ban fel tudták „törni” a je­get. Ez veszélyes volt, de mégsem töri vele a lábát az ember. A járdán levő jeget csak a nappali kissé felmele­gedett idő olvasztgatta. Sen­ki vagy legalább is kevesen törődtek vele, hogy a lakó­házak előtt felsózza a járdát. Gondolom, hogy az illetéke­sek a múlt nyáron beszerez­tek annyi ipari sót, amivel fel lehetne szórni a járdákat. Ha nem így van, az sajnála­tos egy-egy üzemre, hiszen még egyes üzemek előtt is síkos maradt a járda. Ügy láttam, hogy még az arra legjobban illetékes egyének, az utcaseprők sincsenek kel­lőképpen ellátva ipari sóval. Nagyon jó lenne, ha az il­letékesek akár szép szóval, akár más eszközökkel oda hatnának, hogy a jövőben a járdákról ne csak a hó ke­rüljön le rövid idő alatt, hanem a jég is. Azt hiszem, hogy ehhez segítséget nyújt­hatnak, mint eddig is a jár­őröző rendőrök, de az önkén­tes rendőrök is , felhívhatják a tulajdonos, vagy arra ille­tékes házfelügyelők figyelmét, hogy a baleseteket megelőz­zük. M — s. Mennyit főzzünk? Gyakorlott háziasszony De jó, ha tudjuk, hogy « könnyen kiszámítja, miből különböző ételekből mennyit mennyit vegyen, mennyit kell főznünk egy-egy személy­főzzön, hogy a' család minden re. íme, a hozzávetőleges mér- tagjának jusson elég az étel- ce: levesből előételként ne- ből, s lehetőleg ne maradjon gyed liter, fő (egytál) ételként másnapra. A kevésbé gyakor- fél liter. Mártásból egy sze­lőit, vagy az új asszony gyak- mélyre 1,5 deciliter, zöldség- ran túlméretezi az ebédet, a bői 25 deka, burgonyaköret- vacsorát. S aztán, ha nem hez 25 deka. rizsköret 5—7 akarja másnap is feltálalni deka, levestészta 1—2 deka ugyanazt az ételt, sok érték (személyenként egy kávéska- kárba vész. Mi most a gazda- nálnyi) tésztaféle köretnek ságos vásárláshoz, főzéshez 5 deka, tészta főételnek 8 adunk néhány tanácsot. deka. Húsfélékből a követke­Már a vásárláskor —. sőt ző mennyiség ajánlatos: cson- •előbb — döntsük el, tervez- tos húsból 15 deka, csont né}* zük meg, mit akarunk az kuli húsból 10 deka, halból asztalra rakni. Ha csak levest húsz deltát, halfilébol 15 de- főzünk, elegendő a kisebb üveg kát számítsunk személyenként, konzervbabot megvennünk. ha főzeléket, kibonthatjuk a nagy üveget is. De ha például sok a konzervdobozban, mi­Ha mégis elszámítottuk ma­gunkat, és maradt a főztünk- ből, ne dobjuk ki, de lehető­fÄ? SLar*;g™ sSr " készítsünk belőle salátát. _______ M indenféle zöldségből ízle­hozzá. kell hogy megváltoztassuk tes «űátát, köretettálaíhatunk •*«&* IfÄ - csak a vízben megfőtt találhassuk. Kelkaposzta-fo­zöldséget le kell csurgatnunk, zelékből jó ízű frankfurti le­sóval borssal ocJtWl kev4»'v“t W«*tl»lllnk, * megír». ÄSTSmS! étolajjal « kell ízesítenünk. De elkészít­hetjük tejfellel, tojás sárgájá­val, mustárral is. A főzéshez felhasznált élel­gombával, és tálaljuk rizses- húsként, a főtt marhahúst dobjuk resztéit hagymára, vagy megdarálva sertéshússal miszerek tisztításkor meale- keverve fasirt alapanyaga le- Sr#tatv»Mtefttó- hét. A főzelékmaradékból ál- fyukb "l. A°kburgonyr például talttmn 30 százalékot, a tok 25, a vö­röshagyma 10, a fejes káposz­ta 25, a sárgarépa, a karalá­bé, a kelkáposzta 30 százalé­kot veszít. Egy kiló zöldbor­sóból mindössze fél kilónyi marad tisztítás után. A gyü­mölcsök általában súlyuk tíz százalékét vesztik el. A hús­ételízesítővel, pirosaranv- nyal, húsleveskockával dúsít­va. A salátákhoz bármiféle zöldséget adhatunk. A. főtt krumplit hagymával, papriká­val ízesítsük, a megmaradt rizs rakott káposzta, tök, zöld­bab töltelékanyaga lehet. ... ... . Semmiféleképpen ne tegyük felek közül a csirke 45, a mar- ej másnapra még megfőzötten ha- 25, a disznóhús 20, a halak sem a gombát. vagy a gombá- 40 százalék^ esik áldozatul a vai készült ételeket, a hala- tisztításnál. Mindezeket már katj a felnyitott tojást, vásárláskor érdemes figye­lembe vennünk. P. K. Visszhang KRESZ-totó! Megállapított tény, hogy hazánkban a gyerekek és felnőttek az utóbbi évek­ben egyre inkább szeretik a különböző játékokat, ve­télkedőket. Elgondolkoztat­ja az embert, növeli tudá­sát és ismereteit, de szóra­koztat is. A televízióban igen sűrűn előfordul kü­lönböző játék, mely az élet több területére és korosztá­lyára vonatkozik. Nagyon sokan figyelik érdeklődés­sel ezeket, sőt részt is vesz­nek benne sok ezren. Még­is az az érzésem, hogy mindezen játékok fölé nőtt az 1975. évben indult és befejeződött Népszava KREüZ-játék. Játék? Nem. Ez nem játék volt csupán, hanem nagyon jó ötlet, ez­reket szórakoztatott, de sok mindenre meg is taní­totta őket a közlekedés te­rén. Ez annál is figyelemre méltóbb, mert mindenki közlekedik hazánkban, ha gyalog, ha autón vagy más NÖGRAD — 1976, január 15., csütörtök Levegőszennyezés Zagyvarónán közlekedési eszközön. Ä tavalyi Népszava-totó igen sajnálatos eredményeket mutatott az ismeretek te­rén az 1976. január 1-én életbe lépett új KRESZ- szel kapcsolatban. Ez akkor még annak is betudható volt, hogy új KRESZ-könyv nem állt rendelkezésre, és sok téren nem volt lefekte­tett, végleges szabály. Ezek után több lap (heti és napi) foglalkozott behatóbban a közlekedéssel „játék” for­májában is. Szinte igyekez­tek mindenkivel megszeret­tetni az új KRESZ-t. Azt hiszem, megérte a fáradsá­gukat, mert január 1-re ha­zánkba egyre többen lettek tisztába az új szabályok­kal, ha nem is százszáza­lékos még ez az eredmény. Ezek után azt hiszem, hogy a legnagyobb örömmel fogadtuk nagyon sokan a NÖGRÁD közlését, hogy e hó végén ő is indít KRESZ- totót. Gondolom, hogy az értékes nyeremények el­nyerése mellett nem egé­szen csak ez a fontos, ha­nem a közlekedés tudása, mely esetleg életünket mentheti meg. Biztos va­gyok benne, hogy sokan részt veszünk ebben, és sok százszázalékos vagy azt megközelítő eredménnyel. Köszönjük a kezdeménye­zést mind a lapnak, mind azon szerveknek, melyek a nyereményeket felajánlot­ták, mert igen nemes célra tették. Az emberi élet a legdrágább a világon, de ezt csak úgy tudjuk meg­menteni, ha tisztába va­gyunk a teendőkkel is. Mező Sándor Összeállította: Tóth Jolán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents