Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-13 / 10. szám

Ilefleh for fénybe n az V. ötéves terv (5.) Nemzetközi gazdasági kapcsolataink Gazdasági előrehaladásunk egyik kulcskérdése, miként alakulnak nemzetközi gazda­sági kapcsolataink. A terv a nemzetközi munkamegosztás­ban való részvételünk to­vábbi dinamikus növekedése­vei számol. Milyen eredmé- . nyekkel jár .a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel fokozása? Egyszerű példával élve: a KGST-orszá- gok közül Magyarországon a legköltségesebb a szénterme- 4 lés, geológiai adottságaink miatt. A Német Demokrati­kus Köztársaságban, Cseh­szlovákiában, illetve Lengyel- országban lényegesen kisebb munkaráfordítással értéke­sebb szenet lehet felszínre hozni. Ugyanakkor nálunk a mezőgazdasági termékek termeléséhez kedvezőbbek a feltételek. Nyilvánvaló, hogy a munka hatékonyságát nö­veli. ha a kedvezőbb terme­lési ’ előfeltételekkel rendelke­ző országokból növeljük az energiahordozók és villamos energia behozatalának ará­nyát és olyan termékekre koncentráljuk eröforrásain- kat. amelyeket mi tudunk kedvezőbben előállítani, ér­tékesíteni. A nemzetközi munkamegosztás tehát lehe­tővé teszi a rendelkezésre ál­ló nyersanyag . és munkaerő gazdaságosabb hasznosítását, a munkaráfordítások ■ csök­kentését. a belföldi termelés gazdaságosságának fokozását. Ugyancsak a nemzetköz^ együttműködés, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételt teszi lehetővé, hogy lépést tartsunk a gyorsuló műszaki fejlődéssel. A ku­tatási feladatok megoszlása elősegíti, hogy szűkítsük az általunk folytatott kutatások körét és szellemi, anyagi erő­forrásainkat a számunkra legkedvezőbb területekre irá­nyítsuk. Ugyancsak jelentős előny származik abból is, hogy a nemzetközi kapcsola­tok lehetővé teszik a na­gyobb szériákban történő ter­melést és ezzel természetesen a ráfordítások csökkentését. Fő célunk az ötödik ötéves terv időszakában is a szocia­lista nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, az ebben rejlő lehetőségek ki- i'.asználása. Számunkra a KGST keretében megvalósu­ló együttműködés nyújtotta es nyújtja a jövőben is ha­zai építőmunkánk szilárd, nemzetközi támaszát. Erőtel­jesebben munkálkodunk a KGST Komplex Programjá­nak megvalósításán, a szo­cialista gazdasági integráció eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztésén. Szélesítjük a ter­melési együttműködést, a kooperációt, a kereskedelmi kapcsolatokat, a szakosodást a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunió­val. Részt veszünk azoknak a célprogramoknak a megvaló­sításában és kidolgozásában, amelyek arra irányulnak, hogy hosszú távra megala­pozzuk a szocialista közösség nyersanyag- és energiaszük­ségletének kielégítését. Részt vállalunk a Szovjetunió te­rületén a celluloid, azbeszt, foszforit, vasérckoncentrátu- mok és ferroötvözetek gyár­tását szolgáló kapacitások, az orenburgi gázvezeték építé­sében. Az ötödik ötéves terv so­rán, az előző ötéves terv összforgalmúhoz viszonyítva a KGST-országokkal több mint 40 százalékkal növek­szik külkereskedelmi forgal­munk, ezen belül a gépke­reskedelem 60 százalékkal. Kialakulóban vannak a gép­iparban azok a fő termék- csoportok. amelyekre anyagi és szellemi erőinket kon­centrálva a technikai hala­dás követelményeinek megr felelhetünk. Ide tartozik pél­dául a fényforrás-gyártás, a vákuumtechnikai gépgyártás, a nehéz híradástechnikai be­rendezések gyártása, az orvo­si műszergyártás, az automa­tikai és telemechanikai be­rendezések, valamint az au­tóbuszok és egyes járműegy- ' ségek gyártása. Mintegy 60 százalékkal nö­veljük az energia és ener­giahordozók behozatalát, dön­tően a Szovjetunióból. A vegyipari termékek importja 30—35' százalékkal emelke­dik. amelynek jelentős része szakosítási kooperációs, illetve termékcsere-megállapodáso- kon alapul. Az egyéb anya­gok behozatala 28 százalék­kal növekszik. Erősítjük gazdasági kap­csolatainkat a fejlődő orszá­gokkal, mindenekelőtt azzal, hogy az eddiginél nagyobb mértékben bekapcsolódunk gazdaságfejlesztési program­jaikba. A békés egymás mellett élés elveiből kiindulva a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire építve fejleszt­jük kapcsolatainkat a tőkés­országokkal. Tervek szerint 60 százalékkal növeljük lö­késországokba irányuló ex­portunkat. s 40 százalékkal az importunkat. Ez utóbbi jelzi azt is, hogy az ötödik ötéves tervben fokozott erő­feszítéseket teszünk a tőkés­import helyettesítésére. A tőkésországokkal folytatott gazdasági kapcsolataink bő­vítése lehetővé teszi, hogy megteremtsük a termelés ter­vezett bővítéséhez szükséges — és más forrásokból be nem szerezhető — energiát és nyersanyagot, valamint gé­peket és technikai berende­zéseket. Az eddigi tapasztalatok fi­gyelembevételével — a fejlő­dés változó feltételeinek meg­felelően — az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai cél­jaival összhangban további intézkedések történnek a gaz­dasági szabályozórendszer továbbfejlesztésére. A gazdasági szabályozók módosításának vezérfonala, hogy’ olyan közgazdasági fel­tételeket teremtsen a vállala­tok számára, amelyek előse­gítik a gazdálkodás haté­konyságának növelését, kife­jezésre juttatva a gazdasági feltételeinkben bekövetkezett változások következményeit, minden területen erőforrása­ink gazdaságosabb hasznosí­tására, fegyelmezettebb mun­kára. a termékszerkezet kor­szerűsítésére. az exportképes­ség növelésére és ésszerű ta­karékosságra ösztönözzön. Az ösztönzés erősítése mel­lett a gazdasági szabályozók megváltozása azt is eredmé­nyezi, hogy a gazdasági, pénzügyi egyensúly helyreál­lítása érdekében a költségve­tés és a vállalatok közötti jövedelemmegosztás a terv­időszak elején valamelyest az államháztartás javára módo­sul. Ez a vállalatok egy ré­szét átmeneti időszakban ne­héz feladat elé állítja, mivel csökken a nyereségük. Erre mégis szükség van, főként, hogy a költségvetés túlzott terhei — amit az elmúlt években a világpiaci árak változása miatt volt kényte­len vállalni — enyhüljenek. Karvalics László Következik: Munka, delem, életszínvonal. jove­Az energia­felhasználás szabályozása A villamos energia gazda­ságos elosztását és felhaszná­lását célozza a nehézipari mi­niszter új rendelete, amely az elektromos hőíejlesztő készü­lékek áramfelhasználását szabályozza. Az energiaszol­gáltatás gazdaságosságát je­lentősen javítja, ha a napi áramfogyasztásban egyenlete­sebben osztják meg a hálózat, az erőművek terhelését. Ezzel a módszerrel felesleges be­ruházásoktól lehet megkímél­ni népgazdaságunkat, hiszen a napi csúcsidőszakban az áramellátási teljesítmény min­den egykilowattos növeléséhez mintegy 50 000 forint értékű erőművi és hálózatfejlesztési beruházásra lenne szükség. Ezért a rendelet kimondja, hogy a helyiségfűtést szolgá­ló villamos hőtároló berende­zés. hőtároló kályha, elektro­mos fűtőtestét kizárólag éj­szaka és napközben pedig csak a meghatározott kis terhelésű időszakban szabad bekapcsol­ni az elektromos hálózatba. Előírja a rendelet, hogy ki­zárólag a csúcsidőszakon kí­vüli napszakban szabad a há­lózatra kapcsolni a 50 literes, vagy annál nagyobb űrtartal­mú hőtároló villamos vízme­legítő berendezést, és a helyi­ségfűtést szolgáló kétkilo- wattos fűtőteljesítménynél nagyobb höfejlesztő készülé­ket, még akkor is, ha ez a készülék kisebb fűtőteljesít­ményű fokozatra is kapcsol­ható. A rendelet intézkedik ar­ról is, hogy a továbbiakban a lakótelepeken sütés-főzés, víz- melegítés és helyiségfűtés cél­jára csa’,,- külön engedély alap­ján szabad villamosenergia­felhasználást tervezni, illetve ilyen házgyári lakástípusokat kialakítani. Ugyancsak enge­délyt kell kérni az állami energetikai és energia-bizton­ságtechnikai felügyelettől a 30 kilowatté», vagy annál na­gyobb fűtőteljesítményű hő­fejlesztő készülék tervezésé­nél, megrendelésénél és üzembe helyezésénél. Az ilyen régebbi készülékeket — ame­lyekre a felhasználóknak ko­rábban a jogszabályok szerint nem keLlett engedélyt kérni, továbbra is működtethetik, de a nyilvántartás érdekében március végéig be kell jelen­teni az energiafelügyeleti ha­tóságnak. A rendelet a kihirdetéssel hatályba lépett. íiilka nyűiteménv A debreceni Déri Múzeum szakemberei megkezdték a nemrégiben 'elhunyt Kerék­gyártó Sándor mézeskalácsos hagyatékának számbavételét. Az ezerötszáz darabból álló ritka gyűjteményt a mézes- kálácsos végrendeletében a múzeumra hagyta.. Debrecen­ben a leghíresebb mézeska­lács-készítő dinasztia volt a Kerékgyártó-család. Elkészült a kiírás A napokban készítette el a eszköz, makett, terv. újítás és BRG salgótarjáni gyáregysé- találmány — járuljanak hozzá gének gazdasági és KISZ-ve- a XI. pártkongresszus határo- zetősége az ..Alkotó Ifjúsági” zata és a népgazdasági ter- kiállítás és pályádat kiírását, vek megvalósításához. Elősegi- Ennek célja: mozgósítani a teni a fiatalok szakmai és po- fiatalokat, hogy munkaköri és litikai ismereteinek gyarapí­tanulmányi kötelezettségei­ken túl, egyéni és csoportos alkotásokkal — mestermun­ka, gyártmány, szemléltető tását, valamint az átlagon fe­lülit nyújtó ifjú szakmunká­sok, tanulók, anyagi és erköl­csi elismerését. MUNKÁSARCOK Erezni a munka örömét Már éreztem, sokak szájá­ból sablonosnak, fenuköit- nek tetszik, legszívesebben meg se hallaná az ember, amikor csak úgy foghegyről odavetik a kérdésre: szeretem a munkám, érzem a munka örömét. Igen, sokan vála­szolnak így; tizennégy igazo­latlan hiányzót „elért” dol­gozó is mondta ugyanezt ne­kem, bár igaz, a miértre nem válaszolt már. .. Neki viszont elhiszem. Mert bár fiatal, huszonnyolc éves mindössze, de eddigi sok, kemény munkáját is úgy vé­gezte, hogy soha nem kapott még csak dorgáló szót, egyet­len egyszer sem. Igen, sokáig a munka neheze jutott neki: csillés volt a bányáknál, Szék­kutason, Inászón, másutt is, a visszafejlesztés után meg az építőiparhoz került, se­gédmunkásnak. Aztán ekként kezdte itt, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat­nál is leszerelése után, négy évvel ezelőtt: földet ásó, ci- pekedő, kétkezi munkásként. Most meg? — Vízvezeték-szerelő va­gyok, 'kitanultam a mestersé­get. Mert éreztem, több van ' bennem attól, hogy csak má­sok utasításait hajtsam végre, l szóval, hajtott a tánulni- vágyás, a más emberré válás. Éreztem: nem lehet életcé­lom a segédmunka. Nem is lett. \ — Járjuk a megyét, épí- . tünk, szerelünk tervszerű karbantartási munkákat vég­zünk. Nagyon sokszor meg­fordulunk, persze elsődlegesen itt, helyben, Tarjánban, az­tán Mátranovákon, Mátra- szelén, Mizserfán és a kör­nyező községekben, mindig azt tartva szem előtt: ne le­gyen fennakadás a vízellá­tásban. Mert a víz ugye, nél­külözhetetlen. .. Tudja, ami­kor csőtöréshez vonulunk ki, nem azért mondom, hogy magunkat dicsérjem, úgy dol­gozunk, mint a megszállottak. Akkor nincs különbség sze­relő és segédmunkás, brigád­vezető és gépkocsivezető kö­zött: nem válogatunk, s vá­runk egymásra a munkában. És — bevallom —, ilyenkor nem a tervek teljesítésén, vagy a pluszmunkáért járó pénzen jár az eszünk, hanem arra gondolunk: kisgyerekek is, aprók, lakhatnak azokban a házakban. Szóval az emberség a haj­tóerő. S ezt ő is érzi: tizen­nyolc hónapos éppen a kis­lánya. Susán Gyula — mert róla esik szó . —. bárnai. Onnan buszozik be minden nap Tar- jánba. Korán kel, amikor meg üélutános, későn fekszik. Mi­re van még a munkán kívül ideje? — Az otthoni munkára! Mostanában vettünk egy szép nagy, háromszobás lakást, rendbe kell tenni és ott van hozzá még a porta is. Szóval, nem unatkozom. — Ez minden? — Dehogyis! ,Szívesen ol­vasgatok, tévét nézek a még rendelkezésemre álló' kevéske szabad időben, tanulok, no, és persze, a kicsi... Felesleges megkérdezni, sze- reti-e. mert amikor beszél ró­la, látom, meglágyulnak arc­vonásai. Amik egyébként ke­mények, csak ritkán mosolyra változók. Állunk az udvaron, fázósan dörzsölgeti kezeit; kintről jöttek éppen, karban­tartási munkát végeztek. Hallgatunk egy sort és mond­ja aztán, kérdezés nélkül: — Tudja, nagyon megsze- re!tem-kedveltem ezt a szak­mát. Örömömet lelem benne, s egy sikeres munka után olyan jó érzés jár át, hogy elmondani sem tudom. Pedig nehéz volt eleinte: berázód- ni, barátokat, ismerősüket lel­ni. .. De sikerült. És így még jobb! — A jövő? Tervei? — Természetesen, tovább­ra is itt szeretnék maradni. Tervezem, hogy továbbtanu­lok és bár úgy gondolom, ez nem nagyon tartozik ide, de... Nem is tudom, hogy fogalmaz­zak. Szóval, alig pár napos párttag vagyok; azt akarom, hogx ott is helytálltak. Meg aztán, ez már prózaibb el­képzelés: a tavasszal szeret­ném otthon is az úi lakásba bevezetni a vizet. Én. egye­dül! — mosolyodik el. Nem mondja, de 'tudom, mire gondol: csak nem bízza másra ezt a munkát egy — mégha .a frissnél is frissebb — vízvezeték-szerelő. . .?! K. Gy. A SSÉCSÉÍIYI múzeumban Népszerűségnek örvendenek Szécsényben, a nemrégen meg­nyitott kastélymúzeumban a kiállitott tárgyak és ereklyék, melyek a nagyközség múltbeli életét reprezentálják. * Sok-sok fiatal és diák látogat el a kiállítótermckbe. A látogatók csak papucsokban juthatnak be a múzeumba. Figyelemre méltó, elismert helyre kerültek id. Szabó Ist­ván szobrászművész 'alkotásai Szécsényben, melyek bá­nyász- és palóctémákat ábrázolnak. A vitrinekben elhelyezett tárgyak régészeti leletként ke­rültek napvilágra, melyeket helyreállításuk után eredeti szépségükben tekinthetnek meg a látogatók. A kastélymú­zeum helytörténeti anyaga jó alapul szolgál az általános és középiskolások történelmi tanulmányaihoz. A századforduló hangulatát idézik az eredeti bútorokkal, használati tárgyakkal berendezett lakószobák, melyekből a bányászcsaládok egykori otthonát ismerhetjük meg. A szécsényi kastélymúzeum anyaga idegenforgalmunk egyik látványossága. Kulcsár József képbeszámolója NÓGRÁD — 1976. január 13., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents