Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES MEGYEI TATI A GS LAPJA XXXII. ÉVF., 8. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. JANUÁR 10, SZOMBAT Napról napra tervteljesítés Jól kezdődött az új év a tűzhelygyárban A Lampart ZIM salgótar­jáni gyárában az elmúlt év­ben sok gonddal, bajjal küz­döttek év elején. Jelentős erőfeszítést kellett tenni azért, hogy év végére mégis 100 szá­zalék felett teljesítsék a ter­melési tervet. Persik Lajos, a termelési főosztály vezető­je többek között elmondotta, hogy tavaly 90 480 hagyomá­nyos tűzhelyet, 17 ezer széntüzelésű kályhát gyár­tottak. Elkészült 178 800 gáztűzhely, 29 200 export­villanytűzhely. Az idei tervük a tavalyinál 24 millió forint értékkel lesz nagyobb Az átmenet sokkal zökkenőmentesebb volt, mint az elmúlt évben. Volt megfe­lelő mennyiségű félkészter­mék, így a szereldék munká­ja is folyamatosan biztosí­tott. Az új év első öt munka­napján időarányosan teljesí­tette a tervet a gyár. A nagy­csarnoki gyárrészleg előnyt is szerzett. Itt belföldre és a Né­met Demokratikus Köztár­saság számára-készülnek gáz­tűzhelyek, ezenkívül exportra villanytűzhelyek is. Az új év első gyártmányai már elhagy­ták a gyárat. Ehhez hozzájá­rult a jobb anyagellátás, sőt, az importanyagokból is kellő mennyiség állt rendelkezésre. A hagyományos gyár­részlegnél. ahol a széntü­zelésű berendezéseket gyártják, év elején pro­filváltozás történt. A szükséges átcsoportosítást végrehajtották, de begyakor­lást időre is szükség van. IJz is hozzájárult ahhoz, hogy az első napokban a tervezettnél kevesebbet hozott értékben ez az üzemrész, de az utób­bi két napban már teljesítet­te tervét. Az öntödei gyárrészlegnél most sincs különösebb prob­léma. Az itt dolgozók folya­matosan biztosítják a gyár­táshoz szükséges, öntvénye­ket, egyrészt a saját üzemük, másrészt a nagyvállalat többi gyára részére. Itt azonban szükséges, hogy a selejt to­vábbi csökkentése érdeké­ben még nagyobb erőfeszí­téseket tegyenek. Tavaly az anyagellátás nem kielégítő volta miatt volumenváltozást kellett alkalmazni a salgótarjáni gyárban. Az idei ellátás sokkal meg­nyugtatóbb, bár ez a megál- 'lapítás még nem egészen egy­értelmű. Főleg a szükséges samottanyagból kellene biz­tonságosabbá. folyamatosab­bá tenni az ellátást. A gyárban egyébként több termék korszerűsítésére, a gyártmányok fejlesztésére ké­szülnek, és számolnak már most a Német Szövetségi Köztársaságba szállítandó ter­mékek bővítésével is. Új feladatok megyénk fiataljai előtt A KISZ központi bizottsága agitációs és propagandaosztá­lyának útmutatója alapján a KISZ Nógrád megyei bizott­sága kidolgozta az 1976/77. évi , akcióprogramjának me­gyei feladattervét. A mozgal­mi évben a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség szer­vezetei és tagjai tovább foly­tatják az MSZMP XI kong­resszusa határozatainak vég­rehajtását, megismerik és fel­dolgozzák a KISZ IX. kong­resszusának útmutatásait. A KISZ Nógrád megyei bizottsága fő feladatának te­kinti : Az ifjúmunkások és munkástanulók szakmai polrt tikai és általános műveltsége- nek emelését. A társszervek­kel való együttműködés to- vábbfejlesztését, kapcsolatai­nak szélesítését. A lakóterü­leti munka kiépítését és a termelőszövetkezeti KISZ.« alapszervezetek megalakítá­sát és megerősítését. Az úttö­rőszövetség 30. évfordulója tiszteletére meghirdeteti „Születésnapi ajándék" ak­ció sikeres befejezését. A szocialista munkaver­senyben, a brigádmozgalom­ban és a társadalmi munka­akciókban részt vevő fiatalok célja, a nagyobb tudás meg­szerzése és az eredményes munkavégzés. Ennek megva­lósítását az „Ifjú kommunis­ták az V. ötéves terv telje­sítéséért” akció biztosítja. A KISZ megyei bizottsága há­rom vándorzászlót alapít, me­lyet minden mozgalmi év vé­gén a munkaverseny ered­ményei alapján a három- leg­jobb alapszervezet nyer el. Nógrád megye mozgalmi múltjának ápolására és a KISZ megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére hon­ismereti pályázat kereteben üzemek, iskolák. községek ifjúsági mozgalmának törté­netével. helytörténeti doku­mentumok gyűjtésével és azok feldolgozásával foglal­koznak a fiatalok. A szocialista országok if­júsági szervezeteivel a test­véri együttműködést szolgálja a K^mszomol Kemerovo te­rületi bizottságával és a SZISZ Besztercebánya kerü­leti bizottságával való szoros kapcsolat. Ebben az évben is két alkalommal harminc fiatal látogat el Kemerovó- ba. Az edzett ifjúságért tömeg­sportmozgalom követelmé­nyeinek teljesítéséhez a já­rási és városi bizottságok minden lehetőséget biztosíta­nak. A fiatalok a „Jó tanuló, jó sportoló” versenyen és az aranyjelvényes sportolók me­gyei seregszemléjén bizonyít­hatnak. A feladatterv egyik legfon­tosabb része a közművelődés- politKkai határozat feladatai­nak végrehajtása. Nem feled­keztek meg a gyermekgondo­zási segélyen levő kismamák­ról sem, számukra a megyei könyvtárral közösen a KISZ megyei bizottsága olvasópá­lyázatot szervez. Az ifjúmun­kás művészeti seregszemle já­rási és megyei bemutatói tág teret biztosítanak a fiatalok tehetségének kibontakozásá­ra. A nagyüzemi, nagyközségi, intézményi, tanintézeti KISZ- bizottságok, valamint a csúcs­vezetőségek január közepéig készítik el a feladatok meg­oldására az akcióprogramo­kat, melyeket az alapszerve­zetek a második taggyűlés időszakában fogadnak el. Biszku Béla látogatása Nyíregyházán Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja,, a Központi Bizottság titkára, Szabolcs-Szatmár megye or­szággyűlési képviselője csü­törtökön és pénteken látoga­tást tett Nyíregyházán. A megyei pártbizottság székhá­zában dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke fogadta a KB titkárát, aki csütörtökön a nyíregyházi üzemek életével ismerkedett. Felkereste a Szabolcs-Szatmár megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalatot, ahol Vincze József igazgató és Czapár Mihály .párttitkár rövid tájékoztató­ja után elbeszélgetett a vágó­csarnok, a feldolgozóüzem, a tmk dolgozóival élet- és munkakörülményeikről, a szo­cialista brigádok munkájáról. Biszku Béla ezután a Tiszán­túli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi erőművét kereste fel. Ott Molnár János, a Tl- TÁSZ igazgatója, Csathó Já­nos, a nyíregyházi üzemigaz­gatóság vezetője, Salamon Pál párttitkár és Dohanics László erőművezető tájékoz­tatta az energiaellátás helyze­téről, a villamosvezeték­hálózat bővítéséről, a fejlesz­tési elképzelésekről. A KB- titkár végül a Kelet-magyar­országi Közmű- és Mélyépítő Vállalat központját látogatta meg. Bíró László városi ta­nácselnök tájékoztatója alap­ján az időszerű városfejlesz­tési kérdésekről folytatott eszmecserét városi és a me­gyei tanácstagok csoportjá­val. ■Biszku Béla pénteken részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén, amelyen Szabolcs-Szatmár megye ne­gyedik ötéves terve végrehaj­tásáról. az új középtávú terv gazdaságpolitikai célkitűzé­seiről és az idei feladatokról szóló előterjesztéseket vitat­ták meg. Ezt követően részt vett a megyei képviselőcso­port ülésén, ahol az idei munkaprogramot hagyták jó­Az elmú't év eredménye: 277 ezer négyzetméter új útfelület Javult a forgalom biztonsága A utóbbi évek legnagyobb munkálatait végezte, illetve vé­geztette 1975-ben a KPM Nógrád megyei Közúti Igazga­tósága. Tovább korszerűsö­dött. a kor követelményeinek megfelelő szinthez közelít a kezelésük alá tartozó közel ezer kilométeres úthálózat, je­lentősen nőtt a forgalom biz­tonsága, javult az utazók tájé­koztatása. irányítása. A múlt évben az Egri Közúti Építő Vállalat kivitelezésében több mint 40 kilométernyi úthosz- szon végeztek felületmegerő­sítési munkálatokat, s ennek összterülete meghaladja a 277 ezer négyzetmétert. Aszfalt- szőnyeggel látták el — a töb­bi közöt — 22. számú. Rétság —Salgótarján főútvonalnak a-z Érsekvad kerttől a nagyoro­szi elágazóig tartó szakaszát, a 21-es számú közlekedési fűútvonal Jobbágyi és Pásztó közötti szakaszát, valamint a balassagyarmat—aszódi út Nógrádkövesd és Szügy kö­zötti részét. A megyei igazga­tóság saját kivitelezésében több mint 306 ezer négyzet- méternyi felületen végzett fe­lületi lezárást. 208 ezer néev- zetméteren itatásos hengerlést, és 115 ezer négyzetméternyi út szélesítését fejezték be. E munka nagyságára jellemző, hogy elkészültükhöz közel 100 ezer tonna kőanyagot használ­tak fel. A múlt évben újították fel, illetve korszerűsítették pél­dául a karancsberényi, a szú­pataké a nógrádmarcali. a vanyarc—káliói, a Cered Zabar közötti és a csécsei bekötő utakat, a többivel együtt 55,1 kilométer hosszúságban, s ebből 'több mint 41 kilométer­nyi szakaszon útszélesítést is végeztek. A 21-es út új salgótarjáni, párhuzamos szakaszán 1975- ben befejezték az elektromos hálózatok áthelyezését. a közművek — szennyvíz- és csapadékcsatornák, víznyo­mócsövek és megszakító szi­várgók — építését megkezdték a zagvvaoálfalvi, a baglyas- aljai felüljáró és a tarján-na- taki híd kivitelezési munká­latait A múlt évi. több mint 30 millió forintot érő munka során elkészült a végleges út­alap és az aszfaltburkolat a Katona József utca és a tár- ján-pataki híd között. A KPM megyei igazgató­sága ugyancsak jelentős te­vékenységet folytatott a for­galom biztonsága, gyorsasága, növelése és az utazók tájé­koztatása érdekében. A múlt év során a Salgótarján—Ózd és hatvan—Somoskőújfalui fő közlekedési utak megyei szakaszán teljes hosszúságban felszerelték a fényvisszaverő előjelző és irányító táblákat. Több mint 400 új KRESZ-táb- lát helyeztek ki — közülük a fele szintén fényvisszaverő —, a 2.. a 22. és a 23-as szá­mú útvonalakon pedig szin­tén sötétben is láthatóra cse­rélték ki t a kilométerjelző táblákat. A 2-es és a 21-es fő közlekedési útvonalakon be­fejezték több mint 3000 ru­galmas, fényvisszaverő fóliá­val ellátott, műanyag vezető- oshlop kihelyezését. s 1500 méter acélszalagkorlátot épí­tettek be a 2-es számú fő köz­lekedési útvonal veszélyes szakaszaira. Mindezek mellett még 400 kilométer hosszon végeztek útburkalatfestést, amelynek közel a fele szintén sötétben is látható, fény­visszaverő. A múlt évben készült el a héhalom—erdőtarcsai úton átvezető híd is. amelynek ki­vitelezési munkp'atRit szintén az Egri Közúti Építő Vállalat végezte. ünnepség a TIT-szckházban Kiosztották az idei Madách-emlékérmeket és alkotói ösztöndíjakat Mendele Ferenc, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelő­ség igazgatóhelyettese átveszi Hoffer Istvántól, a megyei tanács elnökétől a kitüntetést. A salgótarjáni TIT-székház- ban tegnap tartották meg a Nógrád megyei Tanács ál­tal 1964-ben alapított Ma- dách-emlékérmek, valamint az 1973-ban létesített Ma­dách alkotói ösztöndíjak idei díjkiosztó ünnepségét. Me­gyénk jelentős kulturális eseményén megjelent Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tag.ia, a Nógrád megyei pártbizottság első tit­kára, a megye és a város párt- és állami vezetésének számos képviselője. Az emlékplakettet a megyei tanács minden évben azoknak adományozza, akik kiemel­kedő tevékenységet végeztek a Madách-életmű megőrzé­sében, népszerűsítésében, me­gyénk szellemi, kulturális éle­tének fejlesztésében. Az alko­tói díjakkal pedig, Madách örökségének szellemében a megye tehetséges fiataljai­nak kibohtakoztatását segí­tik elő, a megye irodalmi, mű­vészeti életét, az alkotói te­vékenységet jutalmazzák. Az emlékplakettet és az al­kotói ösztöndíjat Hoffer Ist­ván, a Nógrád megyei Ta­nács elnöke nyújtotta át a kitüntetetteknek, illetve a fiatal alkotóknak. Emlékpla­kettben részesült dr. Vonsik Gjmla, a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat főtitká­ra, a korábban Nógrád me­gyében végzett politikai, mű­velődésirányító tevékenysé­géért, és azért a fáradozásért, amellyel hozzáiárult a megyei ismeretterjesztő munka fel­tételeinek fejlesztéséhez, a nyári egyetem első ízben va­ló megrendezéséhez. Mende­le Ferenc, az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség tu­dományos igazgatóhelyettese és dr. Román András, az Or­szágos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség műszaki tanácsadó­ja azért a falurekonstrukciós tervéért részesült a kitünte­tésben, melyet Hollókő nép- művészeti hagyományainak, népi építészetének megőrzé­sében végeztek. Dr. Boros Sándor, az MSZMP Nqgrád megyei Bizottságának titká­ra a tudományos és kulturá­lis élet irányításában végzett közel két évtizedes munká­jáért kapta meg az emlékpla­kettet. A Madách alkotói ösztön­díjat Földi Péter rajztanár­nak, a Somoskőújfalui mun­kásokat bemutató sorozatter­véért, Kő-Szabó Imrének, a rétsági járási hivatal munka­társának készülő regénye be­fejezéséért ítélte oda a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Az ünnepséget a salgótar­jáni József Attila megyei Művelődési Központ kama­rakórusának szereplése és a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola két növendé­kének szavalata tette hangu­latosabbá, s résztvevők meg­tekinthették Szülő 7o’f'->n''k, az elmúlt évben Madách al­kotói díjjal kitüntetett gra­fikusnak munkásmozgalom- történeti, illetve Mark Twain illusztrációsorozatát. Vacsora Gromiko tiszteletére Mijazava Kiicsi japán kül­ügyminiszter pénteken vacso­rán látta vendégül szovjet kollégáját, Andrej Gromikót. A japán külügyminiszter ki­jelentette, hogy Gromiko lá­togatása hozzájárul a két or­szág közötti baráti kapcsola­tok fejlesztéséhez. Meggyő­ződését fejezte ki, hogy a ja­pán—szovjet kapcsolatok még szorosabbá válnak és tovább szélesednek. A szovjet külügyminiszter felszólalásában a többi kö­zött hangoztatta: Az utóbbi években mindkét fél sokat tett a két ország kö­zötti kapcsolatok fejlesztése és szilárdítása terén. Ugyan­akkor a kapcsolatok jelenle­gi szintje még nem jelenti a határt. A különböző téren való kapcsolatok további bő­vítésére vannak tartalékok és e tartalékok mozgósításához a legfontosabb az, hogy. vilá­gosak legyenek a kitűzött cé­lok, A Szovjetunió síkraszállt és síkraszáll a Japánnal való jószomszédi kapcsolatok szi­lárdítása mellett. Ez a Szov­jetunió elvi politikája. Természetesen — folytatta Gromiko — országaink kap­csolataiban. akárcsak más ál­lamok kapcsolatában, akad­hatnak problémák, amelyek­nek megoldásához idő és tü­relem szükséges. Fontos azon­ban, hogy a szovjet—japán kapcsolatok fokozatos fejlesz­tését ne tegyük függővé ezek­től a problémáktól.

Next

/
Thumbnails
Contents