Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-09 / 7. szám

Változások Varsányban Másfél évvel ezelőtt a KISZ kb dicsérő oklevelét nyerte el a varsányi községi KISZ- alapszervezet, melynek titká­ra Bárány Menyhért volt. Ne­héz és kitartó munkával ér­demelték ki a címet. Az alap­szervezet 38 tagja főként az iparban, Salgótarján, Balas­sagyarmat, Budapest és Szé- csény gyáraiban és üzemei­ben dolgozik. Sokan csak a hét végén látogatnak haza. A taggyűlések, foglalkozások és előadások időpontjának kivá­lasztása, mindig nagyon kö­rülményes volt. De sikerült! A kisszámú szervezet önálló ifjúsági kultúrcsoportja és népi táncosai sok sikert arat­tak a járás kulturális ren­dezvényein, versenyein. Tarta- mas és színvonalas politikai előadásokon a fiatalok min­dig aktívan vettek részt. Az ifjúsági klubot pezsgő élet és vidámság jellemezte. Igv le­het összefoglalni a községi KISZ-alapszervezet 1074—75- ös mozgalmi munkáját. Di mi történt ezután? A körülmények nem sokat változtak, csak annyiban, hogy Bárány Menyhért 1975. janu­árjától a szécsényi • mezőgaz­dasági termelőszövetkezet ba­romfitenyésztő telepére ment dolgozni, később elköltözött Varsányból. Ez erősen rá­nyomta bélyegét az ifjúsági szervezet életére is. A fiatal telepvezetőt lekötötte mun­kája és nem tudott elég időt szakítani titkári teendőinek megfelelő ellátására. Hiány­zott az aktív szervező, vezető ember, aki eddig összefogta a falu fiatalságát. Elmarad­tak a foglalkozások és meg­valósításra vártak az akció- programban vállalt feladatok és kötelezettségek is. A fia­talok tulaidonkéopen csak névleg voltak KISZ-esek. mun­kájuk messze elmaradt a ko­rábbi évekétől. A fölfelé íve­lő pálya hirtelen a mélypont-1 ra esett vissza és így is ma­radt közel hat hónapig. Ez­után Bárány Menvhért ké­résére új titkárt választottak. A bizalmat Bárány Mihály, a varsányi termelőszövetke­zet állattenvésztési hrígádve- zetőie kapta meg. Igv 1975. december elejétől mint meg­bízott községi KiSZ-titkár te­vékenykedik. Számára még nehezebb volt az újbóli kez­dés. A gondokat és feladato­kat ismerte, mivel előzőleg mint vezetőségi tag dolgozott az alapszervezetben. Űjult. erővel látott hozzá a terve­zetek és programok kidolgo­zásához, az új vezetőség szer­vezéséhez. Közösen újjávarázsolták a KISZ-klubot, kifestették, megjavították a hibás beren­dezéseket. December közenén a helyi pártszervezettel és a községi tanáccsal közösen fó­rumot szerveztek,' ahol a leg­aktuálisabb politikai és gaz­dasági kérdésekről esett szó. I Az első alapszervezeti tag­gyűlésen megvitatták és ösz- szeállították a KISZ IX. kongresszusára való felkészü­lési tervet, az 1976. évi FIN helyi programját, megválasz­tották a vezetősávvá! asztó KISZ-taggyűlés jelölő bizott­ságának taslait. Elkészítették és ütemezték az 1975—76-os mozgalmi év hátralevő idő­szakának fe'adattervezetét is. Örömmel mondbatiuk. hogy s'került i az elindulás. .Sike­rült a hullámvölgyből kiléo- ni és elkezdeni az aktív, te­vékeny ifjúsági munkát. b. zs. GépesHeti erdőgazdálhedás Tíz nemzetközi bemutató lesz az idén a kőbányai vásárközpontban A kőbányai vásárcentrum­ban, a Budapesti Nemzetkö­zi Vásár területén ez év vé­gére fejeződik be a fejlesztés második üteme, amely sze­rint 260—270 millió forint értékű beruházással gazdago­dik a vásárközpont. A HUNGEXPO terveinek megfelelően ebben a fejlesz­tési szakaszban újabb létesít­mények épültek; korszerűsí­tették az energia-, telefon- és közműhálózatot, és az elő­irányzottnál nagyobb arány­ban váltották fel aszfaltozás­sal az utak s járdák burko­latát. A nyár végére a főbe­járat mellett felépül a 11 szintes F jelű épület, az úgy­nevezett kéoviscieti ház, amelvbc-n a külföldi és a ha­zai külkereskedelmi vállalatok irodáit, az állandó kiállítási propagandaközpontját, vá­sárok idején pedig a kollektív kiállítók irodáit, a szocialista országok kereskedelmi kama­ráinak képviseleteit helyezik el. Az év második felében ad­ják át az E jelű épületet, a vásárcentrum legkorszerűbb vendéglátóhelyét, amelynek 2000 adagos konyhája látja el meleg étellel, hidegkonyhai és cukrászati készítmények­kel az épület gyorsbüféjét és 400 személyes éttermét, va­lamint a legnagyobb kiállítá­si csarnokokban működő bü­féket. A tavaszi BNV meg­nyitásáig 300 személyes ta­nácskozótermet és még négy kisebb tárgyalótermet ren­deznek be a K jelű épületben, amelynek második emeletén a külföldi kiállítók klubja kap hel vet. Ugyancsak a ta­vaszi BNV-ig két nagy telje­sítményű futódarut szerelnek fel a C jelű épületben, hogv egyszerűsítsék a legsúlvosabb kiállítási tárgyak elhelyezé­sét. Ezenkívül korszerűsítik, bővítik a vásárközpont 111. számú bejáratát, s szépítik az egész kiállítási területet. A HUNGEXPO idei prog­ramja szerint a vásárközpont­ban 10 nemzetközi bemuta­tót; három szakvásárt és hét szakkiállítást rendeznek. Áp­rilisban 'kezdődik a program, egyszerre három nemzetközi seregszemle: a Portenvita kör­nyezetvédelmi, a Hungaro- klíma fűtéstechnikai és a Construma építőgép-kiállí­tással. Az immár hagyomá­nyos tavaszi és őszi BNV-n, valamint az Agromasexpón túl nemzetközi szakkiállí­tást rendeznek kereskedelem­technikai, korrózióvédelmi, anyagmozgatási és elektroni­kai termékekből is. Gazdag programot állított össze a HUNGEXPO a hazai termékek külföldi kiállításai­ra is. . Az erdőgazdálkodás — er­dősítés, erdőápolás, erdővéde­lem, fakitermelés — a leg­nehezebb emberi munkák egyike. A nyersanyagtermelő ágazatok között munkaerő- igény szempontjából az első helyet foglalja el (ez az egyik magyarázata az építőanyag- és papírárak emelkedésének) A megnövekedett feladatokat csak fokozott gépesítéssel le­het megoldani az erdőgazdál­kodásban, s ez vezet el a I munkaerőigény csökkenéséhez is. A komplex gépesítési tö­rekvésre jó példa az az új fakitermelő berendezés, amit egy svéd cég szakemberei fejlesztettek ki. A rendkívül nagy erőkifejtésre képes, hid­raulikus „izmokkal” rendel­kező berendezés teljes egészé­ben — koronával és gyökér­rel együtt — emeli ki a fe­nyőféléket a földből. Ezután levágja a törzsvéget és a gyökérzetet, s csak magát a szálfát „teszi félre”. E mód­szer alkalmazásával elmarad az egyik legnehezebb műve­let, a tuskóeltávolítás; de jót tesz a talajnak is a kieme­léssel egvütt járó fellazítás, a szellőztetés. Ám nem kevésbé fontos feladat a rakodás és a szál­lítás gépesítése sem. A lánc­talpas-, vagy terepjáró gumi­abroncsokkal ellátott daruk — a speciális markolószer­kezettel — ma már hozzátar­toznak a korszerű erdőgazdál­kodás képéhez. Közös gyógyszerJiulalás Moszkvában a KGST keretein belül megkezdődött a szív- én ér­rendszeri betegségek gyógyítását szolgáló preparátumok kutatásá­val foglalkozó szakemberek ta­nácskozása. a testvérországok tu­dósainak együttműködéséről Na- talja Kaverina, az orvostudomá­nyok doktora, a Szovjetunió far­makológiái tudományos kutatóin­tézetének laboratóriumvezető professzora, a sZoviet küldöttség vezetője egyebek között a kö­vetkezőket mondotta: —• Közös kutatásaink jelentős része összefoglalóan szív- és ér­rendszeri betegségek gyógyításá­nak lehetőségeivel foglalkozik. Ehhez a betegségcsoporthoz kap­csolódik napjaink legszomorúbb statisztikája: világszerte az in­farktus és az érelme*-'c«edés áll az első helyen a halálokok kö­zött. Ez a* oka annak, hogv a gyógyításukat lehetővé tevő gyógyszerek kutatása is túlmegy egv-egy ország keretein, s világ­méretű közös erőfeszítéseket kö­vetel. E téren is nagv lehetősé­gek állnak a szocialista országok szakemberei, közöttük a farma­kológusok előtt. Bulgária. Cseh­szlovákia. Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió szakemberei most igen fontos problémával foglal­koznak, melynek pontos elneve­zése: a szív- és érrendszeri meg- betee*r.iések gyógyítását és meg*- előzését szolgáló preparátumok kutatása s tanulmányozása. Tudósaink együttműködés#' m'r évek óta tervek alapján folvik. s magában foglalja a kutatási eredmények kicserélését, a közös kutatásokat és a tudományos ta­nácskozásokat is. Sikeres együtt­működésünk anyagi kifejezése az a sokféle új preparátum, ame­lyeket a KGST-ország; okban. így például Magyarországon. Cseh­szlovákiában. az NDK-ban, Ro­mániában dolgoztak ki. Természetesen az említett téma nem meríti ki a KGST-országok tudósai által közösen tanulmá­nyozott problémák széles körét. A testvérországok tudósai hat irányzatot választottak ki a mo­dern farmakológia legfontosabb yvLoblémái közül, amelyeket koor­dinált tervek alapián tanulmá­nyoznak. Ezek a kérdések sz'^s területet fognak át, a magas vér­nyomás komnlex gyógvílás nak eszközeitől egészen a vér alvadá- sát befolyásoló anyagokig. Új nevelőotthon épül Kisterenyén Az Oktatási Minisztéri­um gondozásában! úgyne­vezett vegyes korhatárú, új nevelőotthont építenek Kis­terenyén. A több mint 260 személyes otthonban 6-tól 18 éves korig állami gon­dozott gyermekeket helyez­nek el. Elvégezhetik az ál­talános iskolát, a gimnáziu­mot. Az otthonban négy me­gye állami gondozott gyer­mekeit helyezik el. A mintegy 70 millió fo­rintos költséggel készülő új létesítményt a tervek szerint 1976 végén, 1977 elején adják át rendelteté­sének. !//////////# ///////////////////ZZ* ■SSSSSSASSSJ'SSSSSJ'SSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Zavarba jöttem n múltkori­ban. Külföldi vendégei voltak a gyárnak, megnézték az üzemrészeket, majd amikor visszafelé mentünk az iroda­házba. meglepetten torpantak meg egy számunkra közös lát­vány előtt. Gyerekkocsit toló, pólyátokat dajkáló fiatalasz- szonyok lépkedtek velünk együtt az úton. Mellettük férj, nagypapa, nagymama. A hangulatosan, alkalomhoz il­lően berendezett tanácste­rembe igyekeztek, ahol a nem'zet’gzínű szalagos anya­könyvvezető is ott állt az üdvözlők csoportjában. Mi a vendégekkel mögöttük. Végig­nézték a névadó ünnepséget, tapsoltak az úttörők kórusá­nak, gyönyörködtek a kicsik­ben. Később azonban feltet­ték a kéidést: mi is valójá­ban ez a névadó 0nn°^sé2? , Hogyan fonódott össze annyi­ra az emberek élete munka­helyükkel, hogy még a leg­bensőságesebb családi ese­ményt is ebben a körben tartsák? Zavarba jöttem —, mert annyi’rá'<3 válasz kínálkozott- Elm"’’4Suitom volna hogy a társadalmi ünn?r*’*qek szép, új népszokássá válnak. Be­Szép új szokásaink szélhettem volna a kezdetek­ről, amikor még értetlenség fogadta a próbálkozásukat. A folytatásról, amikor megcson- tosodott szokásokat egyre többen kívánták felváltani valami újjal, s ehhez már a szakemberek. a népművelők adtak segítséget. Felismerve az igényt, összeállították az új „illemtankönyvet”, amely a mai emberhez szól, a mi gondolkodásaink szerint te­remt ünnepélyes kereteket az ünnepi alkalomnak — ha nem is mindenben tökéletesen. Mesélhettem volna a brigá­dokról, amelyek ugyancsak családi( eseménynek tartják, ha valamelyik társuknál meg­szaporodik a família. De ak­kor a brigádmozgalomról is szólni kellett volna, hiszen ennek története nélkül az is érthetetlen, hogyan erősödnek a munkahelyeket és az ottho­nokat összekötő ezerféle szá­lak. De ekkor már a% üzemi demokráciát, a munkások és vezetők kapcsolatának válto­zásait sem tehetett volna ki­hagyni a felsorolásból, szólni kelíett volna az önálló vé­leményalkotásra nevelő köz­szellemről, hiszen a szálak erősödésének ez a talaja. A bőség ejtett zavarba, ezért hát inkább a történetet mond­tam el. Az anyakönyvet elő­ször aláírt házaspár. Margit és Pista történetét. Régen is­merem őket. Az életüket, az indulásukat. Mind a ketten faluról kerültek a gyárba, itt tanultak szakmát, itt ismerték meg egymást és a munkás­sorsot. Évekig éltek albérlet­ben, hajnalban keltek, késő éjjel kerültek ágyba, így vé­gezték el mind a ketten a technikumot. Mégsem voltak keserűek soha. Gyűjtöttek, élére állították á forintokat, remélték, iesz nekik is önál­ló otthonuk. Tavaly kaptak lakást, saját pénzük és gyári kölcsön fedezte az előzetes befizetést. Tavaly töltötték otthon először a karácsonyt. Máskor mindig a szülőkhöz utaztak, kimenekültek az al­bérletből, de megfogadták, ha egyszer saját lakásuk lesz, soha többé nem mennek ka­rácsonyi vendégségbe, hanem ők várják a családot. Tavaly költöztek, a kicsi nemrég szü­letett. A névadó ünnepség előtt beszélgettem velük, én is azt kérdeztem: miért? Miért ezt választották? Margit és Pista összenézett, mosolyogtak. Őket megkeresztelték aftnak idején, ‘ a szülők tulajdon­képpen most is nehezteltek, miért fosztják meg az unokát az egyházi szertartástól; de ' hát nem az ő dolguk, nem szólnak bele. Ők viszont tu­datosan döntöttek a névadó ünnepség mellett. A maguk sorsából tanulták meg, hogy csak saját magukra és munka­helyük közösségére támasz­kodhatnak. Attól semmi nem lesz könnyebb, semmi nem változik, ha egy csecsemőt egy vélt, magasabb hatalom kegyelmébe ajánlanak. Neki is azt kell megtanulnia, amit a szüleinek, a masa helyét magának kell megtalálnia a világban. Azok között. akik most tanúskodtak az anya­könyvi bejegyzésnél — roko­nok. munkatársak, bar^M csa­ládjában. V. E. Bizonyítványosztás után Hétfőn kiosztották a félévi bizonyítványt. Sok kis- és nagydiák vitte haza örömmel a megérdemelt jó jegyeket. Mások ppdig szorongva-szégyenkezVe, az otthoni kedve­zőtlen fogadtatástól tartva indultak el. az iskolából. Így van ez rendjén! Ám a gyengébb bizonyítvánnyal haza­felé igyekvők között nem egy van, aki szidás, számonké­rés helyett dicséretet érdemelne. Aki talán közepesnél nem ért el jobb eredményt, mégis' annyi igyekezete, munkája van benne, hogy más gyerek a jeles bizonyít­ványért sem küzdött meg jobban. Hány lurkónak telik úgy el a gyerekkora, hogy soha nem ízleli meg a sikert a tanulásban, hogy soha nem dicsérik meg az eredményéért! Pedig mennyire igyeke­zett, milyen szorgalommal ült le mindennap a könyvei mellé! Nem is csoda ezek után, ha csak kellemetlen él­ményei maradnak az iskoláról, a könyvet, a tanulást, egy életre megutálja. Valamelyest megértem ugyan pe­dagógus kollégáimat, akik nem szívesen mondják a szülő szemébe, hogy csemetéjük csak hármasra képes tan­tárgyukból. Ezen az anyuka, apuka a legtöbb esetben megsértődik. De vállalni kell ezt a népszerűtlen felada­tot éppen tanítványainak érdekében. Jobban kell tuda­tosítanunk, hogy a jó tanulmányi eredmény nem egye­dül a szorgalmon múlik, a gyerek képességei' is döntők e tekintetben. Minden tanulónak van valamilyen erős oldata, jó ké­pessége. Az egyik ügyesen fogalmaz, a másik jól szá­mol, nyelvérzékkel rendelkezik, vagy a kézügyessége Ki­tűnő. A szülőnek a pedagógus segítségével ezt. az erős ■ oldalt kell felderíteni, fejleszteni, itt követelni, nem el­hanyagolva persze, a gyengébb részeket sem. Társadalmunk egyenlő erkölcsi és anyagi megbecsü­léssel értékeli tagjait, akár fizikai, akár szellemi pályán működnek, ezért nem tragikus, ha Petiről vagy Jancsi­ról kiderül, hogy a számtan gyenge oldala, vagy a nyelv- készsége csekély. A szülőnek meg kell ismerni gyerme­két, képességeit. Ezek ismeretében most már előveheti a bizonyítványt, és elmondhatjá: számtanból hármasod van, no, ez derék dolog, nagyon örülök neki. De mi ez a magyar négyes? Ebből a tanárod szerint játszva elérhet­néd az ötöst, s lám, mégse sikerült, elszomorítasz, Peti! Valahogy így kellene értékelni. Ezek után elmondhat­juk, nem csak a színjeles bizonyítvány dicséretes. Ka a gyerek a képességei szerinti eredményt érte el, az a ki­tűnővel egyenértékű, mégha csupa hármas is van beje­gyezve az ellenőrzőbe. Ha képességei alatt teljesít, meg kell vizsgálni, mi az oka. Nincs-e sok külön elfoglaltsá­ga? Nyugodt feltételek között tanul-e? Esetleg az'érdek­lődését kellene valahogy felkelteni a tantárgy iránt? Az értékelésből a bezzeg szót feltétlenül ki kell hagy­ni. Ne vessük össze a bizonyítványt a szomszédok Pisti­kéjével. Még a testvérekét is nehéz összehasonlítani. Nem azonosak a képességeik, nem azonos nehézségi fokú anya­got tanulnak. S ne emlegessük fél éven át, hogy milyen rossz jegyeket hozott januárban, az értékeléssel zárjuk le a bizonyítvánvtémát, mert a sokszori korholás nem hat ösztönzőleg, inkább kedvét szegi a gyereknek. Átányi Horváth László NÖGRÁD - 1976. január 9., péntek i

Next

/
Thumbnails
Contents