Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Felelősséggel és bizalommal Irta: Géezi János w fém a sors szeszélye, hanem átgon­dolt és elhatározott terveink, min­dennapos munkánk nyomán vál­tozik életünk, válik gazdagabbá jövőnk. A kisebb és nagyobb közösségekben, év végi számvetésünkben tehát azt vizsgál­juk: hogyan és mit végeztünk, mivel járultunk hozzá szűkebb környezetünk, egész népünk boldogulásához, mennyivel lett jobb, tartalmasabb életünk. A mérleget adó visszatekintés során összegezzük tapasztala­tainkat és kialakítjuk jövőt formáló terveinket is. Az elmúlt év munkában és eredményekben is gazdag volt. Pártunk XI. kongresszusa megerősítette eddigi kipróbált politikánkat,-s annak következetes folytatására ösztönözte a pártszerveket, a kommunistákat. Ugyancsak a kongresszus dolgozta ki a fejlett szocialis­ta társadalom építésének programját, azt a programot, amely az egyes embernek, az egész népnek a biztonságos és jobb élet távlatait, a tartalmas szocialista jövő perspektíváit kí­nálja. Dolgozó népünk, s megyénk lakossága eb­ben az esztendőben három évtized történelmi Változásait is felmérte. A felszabadulás 30. évfordulóját köszöntő rendezvények a becsü­letes, jó munka, az igaz szocialista hazafi- ság ünnepei voltak. De minden megemléke­zésen, rendezvényen és ünnepi eseményen kifejeződött a tisztelet és a hála a szabadsá­got hozó és a szocialista építésben segítő Szovjetunió iránt. Az a meggyőződés, hogy a Szovjetunióval, a testvéri szocialista orszá­gokkal való közösségünk, a proletár interna­cionalizmus eszméje és gyakorlata eredmé­nyeink egyik legfőbb feltétele. Számvetésünket és tervezőmunkánkat megalapozta, hogy a dolgozó kollektívák, a párt politikáját támogató emberek, az or­szággyűlési képviselők, a szakszervezeti tisztségviselők választásakor, küldöttértekez­leteken és a kongresszusokon, a munkahe­lyeken és az ország nyilvánossága előtt is részt vállaltak feladataink kidolgozásában. Az 1975-ös esztendő a Szovjetunió és a szocialista országok békeprogramját megva­lósító harc jelentős sikerét is hozta. Tovább erősödött a nemzetközi politikai életben az enyhülés folyamata, vereséget szénredelt In­dokínában az imperialista agresszió, s Hel­sinkiben sok százmillió ember békevágya és reménye fogalmazódott meg. A szocialista építés nagyszerű hazai eredményei, a haladó ei%k hemzetközi sikerei tovább erősítették a párt politikája iránti bizalmat, a dolgozók cselekvési készséget. Ezt tükrözi a koi.gresz- szusi és felszabadulási munkaverseny további lendülete, a szocialista munkaközösségek ösz- szefogása a lakóterület fejlesztésében. a kommunista műszakok, a munkát javító kezdeményezések. Ezt fejezi ki a közéleti politikai fórumokon tapasztalt nagyobb ak­tivitás, a felelősségérzet növekedése, a tanulás, a művelődés iránti nagyobb érdeklődés. Munkánk középpontjában a gazdasági épi- tőmunka sikeres folytatása, a IV. ötéves terv eredményes megvalósítása állt. A munkások, a parasztok, az értelmiség fegyelmezett mun­kája, erőfeszítéseik eredményeként megyénk­ben a gazdasági fejlődés jelentős, életünket, jövőnket tartósan befolyásoló szakaszát zár­hatjuk. A most befejeződött IV. ötéves terv­ben megyénk politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésében egyaránt jelentős eredményeket értünk el, előrehaladásunk egyenletesebb, tervszerűbb lett. Megvalósul­tak a terv fő célkitűzései, munkánk során mindinkább érvényre jutottak a fejlesztés intenzív vonásai. Meggyorsult a gazdaság szerkezetének átalakítása, tovább erősödött az anyagi-technikai bázis. Az ipar folyama- tns renkonstrukciójának eredményeként ter­melőberendezéseink jelentősen korszerűsöd­tek. Nagyobb részt megoldottuk az ipartele­pítés legfontosabb feladatait, az elmúlt 5 év­ben 14 új üzem létesült. A megye iparában tovább nőtt a feldolgozó ágazat, mindenek­előtt a gépipar jelentősége. Az új beruházá­sok fokozták az üveg- és kerámiaipar sze­repét, nőtt a könnyűipar, különösen a textil­es' ruházati ipar súlya. Javult a termelőerők területi elhelyezke­dése is. Különösen erőteljes Balassagyarmat, Nagybátony, Pásztó, Szécsény, Rétság és Romhány iparának fejlődése. Meggyorsult az üzemek műszaki korszerűsítése, az új tech­nológiák bevezetése, bővült a korszerű ener­giahordozók felhasználása, javult a munka szervezettsége. Az építőipar építési, szerelési teljesítményértéke emelkedett, nagyobb sze­repet vállalt beruházási feladataink megol­dásában. Tisztázódott a szénbányászat jövő­je. s ebben a munkában nagy figyelmet szen­teltünk a bányászok, megyénk munkáshagyo­mányait híven őrző dolgozók gondjainak emberséges megoldására. Agrárpolitikánk alapelveinek következetes érvényesítése, dolgozó parasztságunk helytál­lása révén igen eredményes öt évet zártak a mezőgazdaságban. Javultak a termelési­technikai feltételek, folytatódott a kedvezőt­len adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakítása, az iparszerű termelés fejlesztése. Erősödött a törekvés^ a termelési együttműködések, társulások létrehozására, az intenzívebb gazdálkodásra. Tovább ja­vult a gazdálkodás színvonala. A lakosság életkörülményei a tervezettnek megfelelően, néhány területen ezt meghaladó mértékben javultak. Elsősorban a két vá­rosban és a nagyközségekben új lakótelepek, parkok, játszóterek épültek, szebbek, kultu- ■ róltabbak lettek településeink. Eredeti elha­tározásunknál több: 9300 lakás épült. Kö­zel 400 elavult bányakolóniai lakás szűnt meg. Salgótarjánban felszámolták a pécskő- dombi cigánytelepet. Ezzel sok éves adóssá­gunkat törlesztettük. Az elmúlt fél évtized­ben — a kultúra megnövekedett szerepének megfelelően — tovább javítottuk a megyé­ben a művelődés feltételeit, csökkentve ez­zel történelmi eredetű hátrányainkat. Az óvodai férőhelyek száma 1700-zal bővült, ja­vultak a diákszociális ellátás feltételei, s megkezdte működését Salgótarjánban me­gyénk első felsőfokú oktatási intézménye, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola. Kisebb mértékben javultak a közművelődési felté­telek és tovább fejlődtek a sportolási lehe­tőségek. Az emberekről való fokozott gondos­kodás jegyében fejlesztettük megyénk egész­ségügyét. Elsősorban a bölcsődei férőhelyek és a kórházi ágyak száma nőtt. Salgótarján­ban átadás előtt áll az új megyei rendelőin­tézet. A kereskedelmi áruellátás és a lakos­sági szolgáltatás is kiegyensúlyozottabbá vált, új ABC-áruházak, vendéglátóipari egységek épültek. Az eredményes munka ellenére sem sike­rült minden területen kielégíteni a növekvő szükségleteket, a jogos igényeket. A jelent­kező feszültségek feloldása részben az V. öt­éves terv időszakában várható, másik ré­szük még hosszabb távú feladatot jelent. Továbbra is feladatunk marad a lakáshely­zet javítása, még többet kell tennünk a kommunális ellátás színvonalának emelésé­ért, a bejáró dolgozók életkörülményeinek javításáért, a művelődési feltételeinek kor­szerűsítéséért. A IV. ötéves terv időszaka fejlődé­sünk egyik leggazdagabb szaka­sza, a tervgazdálkodás legered­ményesebb ciklusa. Kiemelkedő sike­rek, már korábban megindult és most felgyorsult, kedvező irányú folyamatok, a reális tervekre, ésszerű javaslatokra ala­pozó szemlélet erősödése jelzik az elmúlt fél évtized legfontosabb eredményeit. Le­küzdöttük korábbi nehézségeink jelentős ré­szét, s jó alapot teremtettünk a következő évek munkájához. Az elért eredményeket értékeljük és becsüljük, megyénk dolgozói­nak erőfeszítéseit tiszteljük. Azokét a mun­kásokat, parasztokét, értelmiségiekét, akik tudasukaal. szcr„amiuKkal szolgálják a kö­zösséget, munkájukkal formálták önmaguk és környezetük mindennapjait, szocialista jö­vőjét. A világgazdaság kedvezőtlen jelensé­gei — mindenekelőtt a tőkéspiaci csereará­nyok romlása —amelyek a tervidőszak má­sodik felében népgazdaságunkban is jelent­keztek, bennünket is érintenek. A megvál­tozott körülmények, a még kihasználatlan belső tartalékok szükségessé teszik, hogy me­gyénk gazdaságának jövőbeni fejlesztésében érvényt szerezzünk a magasabb minőségi kö­vetelményeknek. Pártunk XI. kongresszusa kijelölte to-' vábbfejlődésünk feladatait, elfogadta a fej­lett szocialista társadalom építésének prog­ramját. Ennek megvalósításában, a KB 1975. novemberi irányelvei alapján jelentős helyet foglal el az V. ötéves terv. A tudatos jövő alakításának ötéves programját az ország- gyűlés megvitatta és törvényerőre emelte. Dolgozóink .többsége megismerte a terv fő céljait, legfontosabb összefüggéseit. Világo­san látják, hogy a célkitűzések a dolgozó emberek érdekeit Szolgálják, ezért maguké­nak vallják azokat. így a terv a párt máso­dik programja. Céljaink világosan kifejezésre juttatják po­litikánk fő irányvonalának töretlen jellegét. Az elmúlt évek eredményei mellett ez ké­pezi ötéves tervünk legbiztosabb alapját, fej­lődésünk zálogát. Az V. ötéves terv dinami­kus növekedést irányoz elő. A nemzeti jö­vedelem 30—32 százalékos emelkedése a megváltozott és mind bonyolultabbá váló külgazdasági viszonyok közepette feszített, de teljesíthető. A növekedés megalapozott, mert figyelembe veszi a gazdasági fejlődés tar­tósan ható tényezőit csakúgy, mint a változó körülményeket. A terv, a gazdaságpolitika meghatározó, lényegében változatlan elvei mellett számol a módosult viszonyokkal. / A dinamikus növekedés biztosítja, hogy társadalmi, gazdasági folyamatainkra a kö­vetkező öt évben is a további fejlődés lesz a jellemző. De ennek egyetlen járható útja az egyes ágazatok arányos és tervszerű fej­lődése, a gazdasági hatékonyság fokozása, a termelés korábbinál rugalmasabb alakítása. A dinamikus növekedés, a további felemel­kedést biztosító terv alapvetően a szocialista nemzetközi munkamegosztásra, az egyre szé­lesedő és intenzívebbé váló kapcsolatokra épül. Különösen hangsúlyt kap a Szovjet­unióval való sokoldalú együttműködés. Terveink tudományos igényességgel készül­tek, dinamikus fejlődést biztosítanak, a fel- emelkedés eszközeit és módszereit jelölik •meg. Megvalósításuk nem csupán elhatározás kérdése. Öt év múlva csak akkor adhatunk a terv sikeres teljesítéséről számot, ha je­lentősen javítjuk a munka hatékonyságát, ha következetesebben feltárjuk a belső tartalé­kainkat, ha a gazdaság, a gyártmány- és ter­mékszerkezet változása érdekében folytatjuk a megkezdett munkát. Céljaink megvalósítá­sa jobb és fegyelmezettebb munkát igényel, a vezetők átgondoltabb és kezdeményezőbb tevékenységét, a szocialista brigádok, a leg- öntudatosabb munkások példamutatását kí­vánja. Ez az alapja, biztosítéka az életszín­vonal emelésének. Az V. ötéves terv megyénk társadalmi, gazdasági fejlődésében is jelentős. A nép- gazdasági igények, az országos • célkitűzések saját munkánkat is meghatározzák. Elkészí­tettük és a közeljövőben elfogadásra a me­gyei pártbizottság elé terjesztjük a terület- fejlesztés öt évre szóló irányelveit és az 1976. évi cselekvési programunkat. A megye közép távú területfejlesz­tési irányelveinek kidolgozását alapos elemzés előzte meg. Meg­vizsgáltuk eddig elért eredményeinket, korábbi intézkedéseink hatását. Elemez­tük gazdaságunk jelenlegi állapotát, a termelőerők színvonalát, gyártmányaink és technológiánk helyzetét, az új technika al­kalmazásának irányát és ütemét, adottsága­inkkal összefüggésben megvizsgáltuk gazda­ságunk fejlődésének jövőbeni lehetőségeit. Elemeztük a jövő igényeit, változásait' és az ezek nyomán várható társadalmi, gazdasági hatásokat. Terveinket sokoldalú, körültekintő konzultációkon egyeztettük. Az irányelveink­ben szereplő céljaink . reálisak, jó alapot nyújtanak gazdaságunk további dinamikus növekedésére. Megyei feladataink meghatározásánál abból kell kiindulnunk, hogy azok az alapvető népgazdasági fejlesztési érdekekkel össz­hangban legyenek. Fontos feladatunknak tartjuk a termelés szerkezetének további ja­vítását, a gyártmányok korszerűsítését, a gazdaságtalan termékek előállításának csör.- kentését. Mindezek a fejlett technika es technológia széles körű alkalmazását teszi * szükségessé. A következő tervidőszakra elsősorban a meglevő üzemek rekonstrukciója, bővítése lesz jellemző. Általános szemléletté kell vál­ni annak a felfogásnak, hogy az új technikát nem kizárólag új üzemcsarnokokban lehet alkalmazni. Gazdaságunk egészében a haté­konyság. az intenzív módszerek megvalósítá­sa kerüljön a középpontba. Mindez csak a munka termelékenységének gyorsabb eme­lésével, tevékenységünk általános javításá­val, ésszerű takarékossággal, a dolgozók es a vezetők sokoldalú kezdeményezéseivel ér­hető el. Az iparfejlesztés fő irányainak helyes mes- választása további fejlődésünk kulcskérdése. A kohászat, a gépipar súlya tovább növek­szik. A gyártmányszerkezet folyamatos javí­tásával kapcsolódjék jobban a központi fej­lesztési programokhoz a hazai szükségletek kielégítéséhez, exportkötelességeink teljesí­téséhez. Jó lehetőségeink vannak az üveg- es kerámiaipar dinamikusabb fejlesztéséhez. A szénbányászatnak a feltárás, a korszerűsítés mellett jobban ki kell elégíteni a növekvő igényeket. A könnyűipar perspektívái adot­tak. Mindenekelőtt a termelékenység növelé­sét, a választék bővítését és a minőség javí­tását állítsuk középpontba. A beruházási te­vékenységünkkel az építőipari szervezetek munkájának is tovább kell javulnia. A fej­lett technika széles körű alkalmazása pedig az építési és szerelési munkálatok javításá­val jár együtt. A mezőgazdasági termelés szerkezete lé­nyegében kialakultnak tekinthető. A követ­kező tervidőszakban a meglevő üzemi kere­tek között a korszerűbb technológia beveze­tésére, az iparszerű termelés alkalmazásának szélesítésére, a társulások, a közös vállalko­zások bővítésére törekszünk. A hozamok nö­velése változatlanul fő feladatunk. Az állat­tenyésztés fejlesztése, a tej- és hústermelés fokozása, természetesen feltételezi a megfe­lelő mennyiségű és minőségű takarmányala- pot. Erőforrásaink ésszerű felhasználása az élet­körülmények további kedvező változását eredményezi. A lakásépítést változatlanul egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk. Folytatjuk az elavult bányász- és üzemi ko­lóniák felszámolását. Javítjuk a kommunális szolgáltatások, a kereskedelmi ellátás szín­vonalát, az egészségügyi, a közoktatási, a közművelődési, valamint a tömegsport és az iskolai testnevelés feltételeit. Ezek az elképzelésen a megyei szükségle­tekből fakadnak, s a mi lehetőségeinkr# épülnek. Nem a minden irányú fejlődést cé­lozzák, s nemcsak a külső tényezőkre a'a- poznak. Ezért nagyon fontos követelmény a jövőbeni munkánkban a következetesség, a fegyelem, a különbőz3 gazdasági folyamatok állandó elemzése, a széles körű társadalmi •jsszefoyf.s. Okosabban kell gazdálkodnunk a rende'- kezesre álló munkaerővel. Ez bizonyos átcso­portosítást igényel egyes vállalatok és ága­zatok között, de az üzemeken belül is. Más­részt már most meg kell szervezni a szük­séges munkaerő szakképzését, illetve átkép­zését. A pártszervezetek, a kommunisták fe’e'ős- sége az V. ötéves terv végrehajtásában mag­határozó jelentőségű. A pártszervek és szer­vezetek vezetőinek fel kell készíteniük a párttagságot a feladatok egységes értelmezé­sére, célkitűzéseink következetes végrehajtá­sára. Ennek érdekében nagyfokú politikai aktivitást és széles körű társadalmi tevé­kenységet szükséges kibontakoztatnunk. A kommunistáknak a növekvő feladatok dásában személyes példamutatásukkal kel! élenjárniuk. Az 1976-os esztendő az V. ötéves terv megvalósítása szempontjából döntő jelentő­ségű. Már az idén is komoly erőfeszítést igénylő feladatokat kell megoldanunk. Ez évi munkánk pedig hatással lesz a követke­ző évek fejlődésére is. Lehetőség van terve­ink valóra váltására. Szocialista gazdaságunk szilárd, számíthatunk a Szovjetunió, a KGST, a szocialista integráció lehetőségeire. I tt Nógrád'oan is lehetőség van vállalt célkitűzéseink teljesít s íére, jelentős belső tartalékokkal ren­delkezünk, megyénk lakossága, a mun­kások. a parasztok és az értelmi- ség bízik a párt politikájában, egyet­ért célkitűzéseinkkel, kész azok megvalósítá­sára. Lehetőségeink gondos számbavétele, fel­adataink körültekintő, meghatározása, a de'* gozók cselekvőkészsége a legfőbb biztosíté­ka további sikereinknek.

Next

/
Thumbnails
Contents