Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-30 / 25. szám

Hűség a vállalathoz — Ha ma kezdhetném, fes­tő, vagy rajztanár lennék. Gyermekkorom óta hobbym ez. amihez hű maradtam. Grafikákkal, akvarellekkel kiállításokon is részt vettem. Az élet másként hozta — mondja dr. Baán János,* a Nófgit’di Szénbányák nyug­- díjba vonult gazdasági igaz­gató-helyettese. 7- A reálgimnáziumban érettségiztem 1932-ben. Akkor halt*meg az apám. Raktámok volt a bányánál. Engem is oda vettek fel napidíjasnak. Voltam raktári kiadó, bér- számfejtő. azután kerültem a könyvelésre. Nvolc évig napi- díias-gyakornok! Nagy szó volt az. ha valakit kineveztek bánvatisztvisjlőnek. A joaot levelezőn — úgy mondták akkor — mezei jogászként végeztem. Mikor lett főkönyvelő? — A bányák államosítása • tán, 1947-ben neveztek ki. Volt feladat bőven Sok át­szervezés. Amikor trösztösítet- ték a szénbányákat, 18 önátló vállalat tartozott hozzánk. Üjabb szervezések történtek. Visszafejlesztés, melléktevé­kenység kialakulása. Új gaz­dasági mechanizmus, szabály­zók bevezetése, vagyis minden évben valamin új, ami az ügy­vitelszervezésben is változta- sze áll a műszakiakra, a már­tást igényelt. nökökre is, akiknél ugyancsak — Kezdet kezdetén kevés szükséges a közgazdasági is­volt a számviteli, közgazdasá- meret. A műszakiak és a köz- gi szakember. Ilyen középis- gazdaságiak munkájának az kola sem .volt Salgótarjánban összhangja nagyon fontos do- a felszabadulás előtt. Nekem log. Egymás munkakörének is meg kellett szerezni a köz- tiszteletben tartása, egymás gazdasági ismereteket. Ez hat segítése vezethet csak ered- évet jelentett munka mellett, ményre. Ezt egyébként több — Nagyon sok változás tör- mint négv évtizedes gyakor- tént és akadt gond is. A do- lat alapján állíthatom . A táció-gazdálkodás. esetenként szekér is csak úgy halad elő- sorbanállás. hitel, amíg nem re. ha mindenki egvirányba stabilizálódott a vállalat gaz­dasági helyzete. Küzdelmes évek zajlottak, és bizony a munkaidő a rni számunkra nem mindig volt nyolc óra, hanem sokkal több is. — Sok minden megválto­zott azóta. Nemcsak a köve­telmények növekedtek. ha­nem a feltételek is javultak. Már nemcsak középiskola, hanem számviteli főiskola is van Tarjánban. Ez a személyi feltételekben óriási előnyt je­lent véleményem szerint a réeivel szemben. A követel­mények pedig egyre nagyob­bak és én. csak azt tanácsol­hatom a fiataloknak. ho«v húz. Az ütem felgyorsult, és ma nem lehet lemaradni, együtt kell haladni. — A Nógrádi Szénbányák­nál 44 évet töltöttem. Itt él­tem az életem nagy részét, ezért érthető, hogy a vállalat további sorsa is érdekel. Az eredményeknek ugyanis na­gyon tudok örülni. A munka­társaimnak több sikert kívá­nok. — Hogy lesz ezután? Nehéz erről beszélni, de úgy gondo­lom. több időm jut a régi hobbymra. A vázlatfüzetet ma is mindig magamnál hordom — mondja, és előhúzza a tás­kából. Ez a füzet sem üres. tanuljanak, a közgazdasági is- Már — vázlatot tartalmaz; meretek mellett tegyenek Ezután bizonyára jobban szá­szért megfelelő műszaki isme- dnak Jó pihpnést. és si- retekre is. Ezen a területen ^ kívánunk ehhez eredményes munkát ugyanis csak így lehet végezni. Per- B. J. A lengyel Ipar Ä most .végéhez közeledő ötéves időszak jelentős vál­tozásokat hozott a lengyel iparban, amely számos terü­leten megközelítette a világ- szívonalat. Öt év alatt — 1971—1975. között — ipari beruházások­ra fordították az egész nép­gazdaság beruházási összegé­nek — közel 2000 milliárd zlotynak — csaknem a felét. Ennek eredményeképpen az ipar állóeszközei — épületek, termelési eszközök, berende­zések — mintegy 66 száza­lékkal nőttek, s ezen belül a gépek és a berendezések csak­nem megkétszereződtek az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva. Ennek eredményeképpen je­lentősen növekedett az ipari termelés és az ipar rész­aránya a nemzeti jövedelem képzésében. Az ipari terme­lés átlagosan évi 10 százalék­kal növekedett, ami igen je­lentős, ha tekintetbe vesszük a világátlag évi 6 százalék­nyi növekedését. Aránya a nemzeti jövedelem képzésé­ben elérte az 58 százalékot, s ez nagy fokú iparosításra mu­tat. Ugyancsak magas az ipar részaránya a foglalkoztatást tekintve; 11,5 millió dolgozó közül 5 milliót a szocialista ipar foglalkoztat. Ez a nagy­szabású fejlődés az ipar struk­turális átalakításával páro­sult és így a legkorszerűbb iparágakban rendkívül dina­mikus gyarapodást eredmé­nyezett. A gépipar például több mint másfél millió em­bert foglalkoztat és az egész ipari termelés 30 százalékát adja. Ezen belül a leggyor­sabban azok az ágazatok fej­lődnek. amelyeket a korsze­rűség hordozóinak nevezünk: az elektronika, az automa­tika és a hajógyártás, meiy utóbbi Lengyelország egyik büszkesége. Hasonló ütem jellemzi a vegyipart, s ezen ■ belül a gyógyszeripart, a mű­anyag- és szintetikus szálak gyártását. A korszerűsödést nagyban elősegítette a külföldről vá­sárolt legmodernebb gépek és berendezések üzembe állí­tása, s e gépek és technoló­giák jórészét a KGST-orszá- gokkal való együttműködés­nek köszönheti Lengyelor­szág. Az 1971—75-ös időszak­ban vásárolt összes licencek a felszabadulás óta vásárolt licenceknek a felét teszik ki. Ma már elmondható, hogy Lengyelország ipari termékei versenyképesek a világpiacon, mert közülük számos igen közel áll a világszínvonal­hoz. Ez.zel magyarázható, hogy az ipar árulistáján közel 4000 új termék szerepel. A legközelebbi évek köve­telménye a még dinamiku­sabban fejlődő ipar. A jó szóról A kiemelkedő, az átlagon felüli, vagy a jó munka elismerésének nem a pénzjutalom és a fizetés- emelés az egyetlen és kizárólagos módja. Meggyőződésem, hogy többség­ben vannak azok, akik a közös­ség előtti elismerő szavaknak, a vezetői dieseleteknek legaiaoo úgy örülnek, mint az anyagi el­ismerésnek. Az emberek nem tömjénezésre és magasztalásra várnak, csupán arra, hogy ne c3ák mulasztásaikat vegyék észre, ne csak a kevésbé sikerült munka­darabokat szedjék ízekre, az el­lenőrzéskor, hanem legyen szavuk akkor is, amikor eredményes a munka. Napjainkban — a politikai és gazdasági célkitűzéseink megva­lósítása érdekében — gyakori je­lenség, hogy a vezetőnek szavak­kal is lelkesíteni kell munkatár­sait, beosztottjait. Mégis előfor­dul, hogy a sikeres feladatmegol­dás után elmarad a jó szó. Meg­esik, hogy a kollektíva vezetője megelégedéssel fogadja a felette­ismerést, dicséretet, mert köteles­ségük a jó munka, a feladat megoldása, ám a munkakedvüket, mégis növeli, ha észreveszik őket. Nemcsak a munkapadnál, az íróasztalnál dolgozók örülnek, ha elismerést, dicséretet kapnak. Vá­gyik erre a vezető is! Még akkor is, ha önmagának nehezen vallja be. Sok vezető vélekedett úgy, hogy örülne, ha a beosztottaktól kapna egy-egy elismerő szót. Az ilyesmi azonban ritka mint a fe­hér holló. Ugyan / ki vállalná hogy munkatársai nízelkedőnek, dörgölődzőnek, s ki tudja még minek tartsák? Egyszer — vezetők és beosztot­tak társaságában — az egyik gsz- tergályos mondta, hogy az em­berek nem szokták emlegetni, ha jól fűtött szobában nem fáznak. Mire a brigádvezető nem keve­sebb szellemességgel felelt: — Né­ha azonban jól esik a „fűtőnek”, ha megjegyezzük, hogy milyen kellemes meleg van! A Jó szónak, az elismerésnek sek elismerését, arról azonban ösztönző erejét, személyiségformá­egyszerűen megfeledkezik, hogy továbbítsa azoknak, akik a mun­ka nehezét végezték. Az egyik beszámoló taggyűlésen a hozzászóló nagyon kardosko­dott azért, hogy az elismerő sza­vakat ne csak értekezleteken és ünnepélyes alkalmakkor mond­ják a vezetők. Persze vannak olyanok, akik illő szerénységgel megjegyzik, hogy nem várnak el­lő szerepét nem szabad lebecsül ni, állapítják meg, pedagógiai, pszichhológial könyvek. Az em­berek csak ott érzik jól magukat, dolgoznak szívesen, ahol nemcsak számszerűen tartják őket nyilván, hanem számítanak munkájukra, erkölcsileg és anyagilag is meg­becsülik őket. Vonatkozik ez ve­zetőre és beosztottra egyaránt. fl pénzügyi szabálysértések vizsgálata A SZABÁLYSÉRTÉSI ha- nem jelentős. A pénzügyi delkezéseknek. A tárgyalások tóságok működésének törvé­nyessége felett gyakorolt ügyészi felügyeletnek — az eljárások tömeges jellegénél fogva is — politikai és tör­vényeségi szempontból ki­emelkedő jelentősége van. Ez magyarázza azt, hogy az ügyészségek viszonylag gyak­ran vizsgálják a szabálysér­tési ügyekben eljáró hatósá­gokat, illetve a szabálysérté­sek egyes kategóriáit. A Nóg- rád megyei Főügyészség és az alárendeltségébe tartozó ügyészségek 1975. első felé­ben a községi tanácsok, já­rási hivatalok és városi ta­nácsok igazgatási osztályai és a megyei tanács vb. igazga­tási osztálya által elbírált sza­bálysértési ügyeket vizsgál­ták. E vizsgálatok megállapí­tásairól egyébként lapunk is beszámolt. Az elmúlt év má­sodik felében a pénzügyi sza­bálysértési ügyek vizsgálatá­ra került sor, amelyekben a tanácsok pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervei járnak el. A vizsgálat megállapításai­nak ismertetése előtt arról kell említést tenni, hogy mi az a pénzüg/i szabálysértés? Te­kintettel arra, hogy a vizsgá­latot végző ügyészségek csak adózással kapcsolatban elkö­vetett szabálysértési ügyeket találtak vizsgálataik során, így emiatt az egyéb pénzügyi szabálysértések ismertetése mellőzhetőnek látszik. Pénzügyi szabálysértést kö­vet el a vonatkozó jogszabá­lyok ' szerint az, aki adóköte­lezettségének megállapítása szempontjából jelentős tényt vagy adatot a hatóság előtt valótlanul ad elő, vagy el­hallgat, és ezzel, vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti. Ugyan­csak pénzügyi szabálysértést követ el az is, aki a hatóság megtévesztésével őt meg nem illető adómentességet vagy adókedvezményt vesz igény­be. Az ismertetett eseteken kívül szabálysértést képez az adóra és illetékekre vonatko­zó rendelkezések megszegése akkor is, ha a cselekmény folytán adórövidítés vagy az ádóbevétel csökkenése nem állapítható meg. Az ügyészségek vizsgálatai 1974. második fél évében és 1975. első fél évében lefolyta­tott pénzügyi szabálysértési eljárások törvényességének ér­tékelésére terjedtek ki. Meg­állapították az ügyészségek, hogy az elbírált ügyek száma szabálysértéseket az ügyész­ségek 1972. folyamán is vizs­gálták, és akkor a vizsgála­tok jóval nagyobb számú sza­bálysértési ügyet érintettek. Tekintettel arra, hogy a szabálysértési ügyek az adó­zással voUak1 kapcsolatosak, így azután a feljelentések je­lentős számban a községi ta­nácsoktól érkeztek az elbí­rálásra jogosult szervekhez. Pénzügyi szabálysértés miatt egyébként érkezett feljelen­tés a Nógrád megyei Tanács VB. ipari osztályától is. A feljelentések megalapozottak voltak, amit bizonyít az a kö­rülmény is, hogy mindössze két esetben került sor az el­járás megszüntetésére. során az elkövetők védekezé­süket előterjeszthették, le­hetőséget kaptak ezenkívül az esetleges bizonyítási indítvá­nyok előterjesztésére is. A felvett jegyzőkönyvek tartal­mazták az ügyek eldöntése szempontjából lényeges kö­rülményeket és adatokat. Figyelemreméltó jelenség­ként észlelték az ügyészségek, hogy állami vállalatot, vagy efeyéb állami gazdálkodó szer­vet, állami költségvetési szer­vet, szövetkezetét terhelő kö­telesség megszegésével kao- csolatban, szabálysértési el­járás a vizsgált időszakban nem indult. A vizsgált szabálysértési ha­tóságok helyesen döntöttek a A SZABÁLYISÉRTÉSI ha- bűncselekmények és a sza­tóságok az ügyek jelentős ré­szében tárgyalás mellőzésével hoztak határozatot. A szabály­sértési hatóságok ugyanis je­lentős egyéb munkaterhükre tekintettel igyekeztek- a gyor­san elintézést biztosító meg­oldást választani. Tárgyalás mellőzésére azonban csak meghatározott feltételek ese­tén van lehetőség. A jogsza­bályi előírások értelmében pénzbírságot akkor lehet tár­gyalás mellőzésével kiszabni, ha a szabálysértés tényállása tisztázott, és a nevelő hatás így is elérhető. Az ilyen ügyekkel kapcsolatban az ügyészségek azt állapították meg, hogy a tárgyalás mel­lőzésének a fettételei meg­voltak. A szabálysértési ha­tóságoknak a tárgyalás mel­lőzésével hozott határozatai és a határozatok elleni jogorvos­lati eljárásra vonatkozó ren­delkezései megfeleltek a jog­szabályi előírásoknak. Azokban az ügyekben, ahol tárgyalás tartására került sor, a tárgyalások ugyancsak meg­feleltek az eljárásjogi ren­bálysértések elhatárolásáról. Hozott határozataik kellően indokoltak, megjelölték az enyhítő és súlyosbító körül­ményeket. A határozatok fel« tüntetik a szabálysértést meg­határozó jogszabályokat, to­vábbá tartalmazzák a jogor­voslatra vonatkozó rendelke­zéseket. A kiszabott bírságok összege általában megfelelő. Egyes esetekben azonban az ügyészségek álláspontja sze­rint magasabb összegű bír­ság kiszabása lett volna in­dokolt. Az esetek többségében a szabálysértési hatóság a bírság kiszabásánál figyelem­be vette a cselekmény súlyát, az elkövetők személyi körül­ményeit vagy az esetleges is­mételt elkövetést. A vizsga­latot végző ügyészségek sze­rint a bírság kiszabási gya­korlat megfelel a jogpolitikai elvekben foglaltaknak. A szabálysértési hatóságok a jogerős határozatok végre­hajtására a szükséges intéz­kedéseket kellő időben meg­tették. IJr. Varga Emil Biró Mária 1969-ben tanulóként került a salgótarjáni Salgó Cipőipari Szövetkezethez. Két éve az ifjúsági brigád vezetője, idei céljuk a szocialista brigád cím elnyerése. KISZ-alapszervezetében a gazdasági vezetői teendőket látja el. Ma pénteken tartják vezetőségválasztó taggyűlésüket. Képünkön Kormos Mártával, a jelölőlistáról beszélget­nek. Mai kommentárunk A megvalósításon múlik Az asszonyokat, lányokat, ha dolgoznak — de a gyer­mekgondozási szabadságon levő kismamákat, háziasszonyo­kat is —, gyakran nehéz bevonni a közéletbe, ök azok, akik műszak vagy hivatal után sietnek haza. Legtöbbjüket várja otthon, a második műszak, főzés, a gyerekekkel va­ló törődés, mosás, a családi gondok. Nehezen tudnak időt szakítani a különféle előadások­ra, programokra, találkozókra. Főként akkor húzódoznak, ha rossz tapasztalatokat szereztek. Időt áldoztak olyan prog­ramokra, amelyekről végül kiderült, hogy nem is igazán érdekesek, újat nem adtak. Ezért törekszik a Hazafias Népfront megyei nőbizott­sága, hogy olyan összejöveteleket szervezzen, amelyek va­lóban vonzóak. Üj ismereteket adnak, megérik a két-három órát, amelyet az asszonyok, lányok szabad idejükből erre fordítanak. Éppen ezért az idei esztendőre sokoldalú, az időszerű eseményeket figyelembe vevő, mindenkit foglalkoztató té- nákból állították össze a munkatervet. A nőbizottság — segítve a városok és községek nép­frontbizottságát, jó ötletekkel, megvalósítható elképzelé­sekkel —, a maga eszközeivel részt vesz a népfronttá'asz- tások előkészítő munkájában. Egyre több asszonyra, lány­ra van szükség vezető tisztségekben, a népfront választott testületéiben. Ehhez okos javaslatokat várnak a tanácsko­zásokon részt vevő nőktől. A nőbizottság figyelmet fordít arra is, hogy a taná­csokba, a népfront- és lakóbizottságokba beválasztott asz- szonyok közéleti tevékenységét megkönnyítve, ankétokat, fórumokat rendezzen A nők és a közélet címmel, amelyek bátorítást, segítséget adnak a mindennapok kisebb-nagyobb tennivalóihoz. Gyakori a panasz, hogy a dolgozó asszonyok közül ke­vesen szereznek szakképesítést, sokan a nyolc általánost sem fejezik be. őket az eddiginél sokkal hathatósabban szükséges segíteni, támogatni. Azért, hogy minél többen kapjanak kedvet a tanuláshoz, érezzék értelmét és célját a tudás megszerzésének. Könnyíteni, segíteni kell vaiameny- nyiüket, hogy ne akadjanak el 'félúton, a munka és család mellett minél többen szerezzenek bizonyítványt. Említést érdemel a különféle szakkörök — főzési, ké­zimunka —, és tanfolyamok szervezése, amelyekre szíve­sen vállalkoznak az asszonyok, mert egyre nagyobb d'vat a kötés-horgolás és más kézimunka. Közben lehet felolva­sást tartani, beszélgetni általános műveltséget érintő dol­gokról. A család és az anyaság szépségének bemutatása elvá­laszthatatlan a nőbizottságok programjától. Külön ['gyei­met érdemelnek a gyermekgondozási szabadságon levő kis­mamák. Sokat tehetnek a népfrontklubok, hogy vendégül lássák a kismamákat, megvitatva az őket leginkább érdek­lő és érintő kérdéseket. A szülői munkaközösségek irányítása, a szülök parla­mentjének összehívása, a neveléssel kapcsolatos problémák sokakat érintenek, hiszen a legtöbben egyúttal szülők is. És ki viselne gondot, karolná fel az idős embereket, mint a népfront nőbizottságának asszonyai, lányai? A tervek, elképzelések — amelyeket még hosszan le­hetne sorolni — gyümölcsözőnek ígérkeznek. A többi a meg­valósításon múlik. — csata! — J NÓGRÁD — 1976. japuár 30., péntek 5

Next

/
Thumbnails
Contents