Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-29 / 24. szám
Színházi esték Asztalosinduló A MAGYAR DRÁMÁK felfedezésének és felkarolásának már hagyományai vannak Szolnokon. Szinte nem múlik el színházi évad. hogy a Szigligeti Színház társulata ne rukkolna elő valamilyen érdekes. izgalmas, mai gondjainkkal nyíltan és felelős- séggel szembenéző magyar produkcióval. Dicséretes törekvése ez az újító kedvű, társadalmi hivatását komolyan vállaló színháznak. s nekünk pedig külön örömünk. Ebben az évadban immár a második magvar ősbemutatót láthattuk. Örkény István Kulcskeresőkje után most a fiatal Vámos Miklós Asztalosinduló című darabja került bemutatásra, következetesen folytatva a sort, melyet a színház vállalt évekkel [ezelőtt a mai magyar drámák születésének inspirációjában, bemutatásában. Ma, amikor a színház válságáról egyre gyakrabban beszélnek a szakmai berkekben, ez a dráma is bizonyíték arra, hogy ha valóban válságról van szó, akkor az nem általánosítható. Vámos Miklós a szolnoki színházzal együttműködve igazi, élvezetes drámát írt. Műve végig leköti a néző figyelmét, érdekeltté teszi a játékban. Persze, az igazság kedvéért azt is megjegyezzük, hogy az Asztalosinduló nem hibátlan alkotás: expozícióját a kelleténél hosszabbnak találjuk és a főhős cselekvésének indítékait sem érezzük mindenkor kielégítőnek. Ezek azonban olyan apróbb hiányosságok, amelyek alig-alig csökkentik az egész értékét, igazságosságát, hitetlenségét és időszerűségét. Vámos Miklós dbben a művében — a Veszprémben bemutatott első darabja, az Égszakadás, földindulás után — már nem pusztán biztató ígéret, hanem elégséges színpadi ismerettel rendelkező, tapasztalt drámaíró. Van általános érvényű, közösségi mondanivalója, melyet kiforrott, sajátos stílusban tud megszólaltatni. A darab műfaji megjelölése, „versenymű emberi hangokra két tételben” első pillanatban zavarba ejti az embert: valamiféle vagánvkodó. kihívó különcködést seitet. De ez távol áll a szerzőtől, értől győz meg a darab tiszta hangja, világos gondola+mene- te. A műfaji megjelölés itt félreérthetetlenül a történet lényegére utal, arra a szüntelen, feszített hadakozásra, versengésre, amely a főszereplő önnönmagában. valamint közte és a környezete között végbemegy. ÁCS GYÖRGY asztalos- mester, a főhős, dolgos, nyughatatlan, cselekvő ember, akit önmaga és családja sorsa jobbrafordításának emberileg nagyon is érthető vágya fűt. Egész életében mindent csak ezért tett, és a végén mégis minden a visszájára fordult. Nem érti, miért, hagyják el sorra azok, akiket szeretett, akikért cselekedett. Ács György erve nem talált választ, de talál a néző, mert tudja, hogy a közösségi társadalomban az egyén boldogulása a közösségen kívül és még inkább a rovására, ahogyan ő teszi, lehetetlen, immorális. Ily módon a főhős bukása törvényszerű. De vajon ez a törvényszerűség azt jelenti-e, hogy Ács tragikus alkat ? Semmiképpen sem. Mert olyan fafejű makacssággal fújja a magáét — és teszi —, hogy alakja és sorsa részvétünkön kívül marad. Ács eltorzult személyiségű ember, aki számára az értékek forrása és mértéke a pénz, megvásárolhatóságuk. Vámos Miklós Ács György tanulságos történetét, a mai ízléshez és színpadi igényeihez korszerűen igazodva, groteszk hangnemben, tér- és időfelbontásos szerkezetben írta meg. A rendező. Valló Péter számára a legnagyobb nehézséget minden valószínűség szerint ez a bonyolult szerkezeti felépítmény jelenthette: hogyan sikerül megfelelő színpadi keretet tálálni a különböző tér- és időbeli elemeknek, amelyek végül is logikus rendben és érthetően rajzolják fel a történetet. Valló Péternek, a díszlettervező Naimányi Lászlóval közösen, sikerült meglelnie ezt a keretet, kifeiezési formát. Áttekinthető, stílusos, jól ,.be- látszbato” színpadteret alakítottak ki. Az Asztalosinduló színészei, kivétel nélkül mind. nagyszerűen formálták meg szerepeiket. Kitűnő alakítás Polgár Géza esendő és mulatságos asztalossegédje. Ti már Éva nagyravágyó, zsörtölődő mesterasszonya, Sarlai Imre becsületes apaszerepe, Piróth Gyula » szenvedélyes sógora, Peczkay Endre simulékony, ravasz ügyvédje. És csak dicséret illeti 'meg a többieket is: Koós Olgát, Szabó Ildikót, Baranyai Ibolyát és Hanga Erikát/ A legnagyobb és egyben legnehezebb szerep Ivá- nyi Józsefnek jutott. Az ő vállain nyugszik, áll, vagy bukik az előadás; egyetlen pillanatra sem távozik a színről. Iványi József egyike legkiválóbb színészeinknek, sikeresen birkózik a feladattal. A figura ellenszenvességét elegáns, intellektuális, mértéktartó játékstílusban állítja elénk, csupán az erőteljesebb vőnások ábrázolásával maradt adós. A valóságban és a darab szerint is. úgy érezzük, hogy Ács György határozottabb, rámenősebb ember, hiszen így éri el célját. AZ ASZTALOSINDULÓ Vámos Miklós igaz és hiteles drámája méltó előadókra talált a Szigligeti Színház művészeiben, akik ezzel az előadással az idei színházi szezon egyik legkidolgozottabb, és legérdekesebb előadását produkálta. Sulyok László A honismeret hasznáról S\a\ tévéajánlatunk ' 22.15: VAJDA LAJOS. A magyar avantgarde művészet legkiemelkedőbb mesteréről Vajda Lajosról készített fimet a televízió. Vajda Lajos a szentendrei festészet, a magyar szürrealizmus egyik legnagyobb, mindmáig nagy hatást sugárzó egyénisége. Tragikusan rövid művészi pályája, amelynek utolsó éveit még a munkaszolgálat és a íüdővész is megrabolta, rendkívüli ívelésű. Főiskolai tanulmányaiban az egyszerű és sommás formák uralkodtak. Kassák hatására átmenetileg absztrakt kompozíciókat fest, Párizsból 1934-ben hazatérve — ahol montázsain az emberi létezés világméretű drámájának adott hangot — a mindinkább bizonytalan történelmi szituációban — a jelenségek ősképéig akart visszanyúlni, amelyet a népművészetben talált meg. Szentendrén megfogalmazza konstruktív — szürreális sematikáját. Képünkön: Jelenet AZ ACÉLT M EGEDZIK című magyarul beszélő szovjet filmsorozat II. rész: „Megpróbáltatások’’ epizódjából. A szeretett és jól ismert város vagy község, a „szőkébb” haza történetének megismerésének szándéka szép hagyományokra tekinthet visz- isza. Lelkes emberek gyűjtögették a néprajz, a munkásmozgalom tárgyi, avagy szóbeli emlékeit. Az itt élt emberek szokásait kutatták, ápolva a nyelvjárás meglevő értékeit. Védték, a műemlékeket, az ismert vagy kevéssé ismert természeti kincseket, a vidék büszkeségeit. Mindez régóta megszokott, és mindenképpen nagyon hasznos. Vannak olyan városok. községek, ahol könyveket is kiadtak, büszkén vállalva a haladó hagyományok őrzőjének rangját De igazi tömegmozgalommá, olyan tevékenységgé, amely az általános iskolás kisdiákoktól kezdve a nyugdíjasokig sokakat érint. a Hazafias Népfront keretein belül vált a honismeret. . Mintegy tizenöt esztendeié hogy szervezett formában törődünk a hon megismerésével. Nemrégiben országos hon- ismerti konferencián jöttek össze a mozgalom irányítói és képviselői, hogy elmondják tapasztalataikat, ismertessék a jó módszereket, és nem utolsósorban beszéljenek köt- vetkező legfontosabb tennivalókról. Gyakran hangoztatjuk, hogy a honismeretnek milyen óriási jelentősége van a szocialista hazafiságra nevelésben. Gondoljuk csak el. mekkora élményt jelent azoknak a kisiskolásoknak. akik meglátogatják a munkásmozgalom veteránjait, -ahol szinte meseszóval. ..első kézből” hallanak az elmúlt korok harcairól, a sztrá ’’-okról, az embert formáló életről. Sokat segítenek a néomű- vészet értékeinek megbecsülésében a „mini” osztály — vagv iskolamúzeumok. Nagvobb méretekben egy-egv kö^s’g népművészeti értékéinél: összegvűitése Nálunk, Nósrád megyében sok-sok olyan iskola és falu van — felsorolni őket szinte lehetetlen — ahol joggal büszkélkednek összegyűjtött tárgyakkal. Kisebb- nagyobb közösségek írják a községek, települések krónikáját, amely ugyancsak fontos része a honismeretnek. De beszélhetnénk a helyes történelemszemlélet kialakításáról, a forradalmi múlt megfelelő értelmezéséről is. .amely nélkül szocialista nemzeti hagyományaink. értékeink elképzelhetett enek. A népfront a maga eszközeivel továbbra is mindent megtesz a honismereti munka gyarapodásáért kibontakoztatásáért. Méltán várnak azonban segítséget a szakkörök. iklubok tagjai a tanácsoktól. múzeumoktól, szakemberektől Akik irányítanak, támogatnak. hasznos tanácsokkal látná'- el az ifiú. avegv kevésbé ifiú „kutatókat”. így még inkább betölti maid hivatását a honismereti munka. — cse — 99Ú traval ó” készül Ez a legnagyobb iskola Balassagyarmaton — a 38 osztályba 1000 diák jár. Első hallásra furcsának tűnhet — micsoda iskola lehet az? — hogy mindössze 13 tanterem áS az oktatás szolgálatában. (És még — szombat kivételével mindennap vagy délután, vagy este — megfordulnak itt levelezés és esti tagozatos hallgatók is, 350-en.) Érthetőbb lesz a kép, ha eláruljuk az iskolatípustz a 2317. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetről van szó, amely á Kereskedelmi Szakmunkásképző kihelyezett tagozatával „társbérlőként”, kollégium nélkül él együtt, és . házigazdája” a dolgozók szakközépiskolájának. A kollégium már nem sokáig fog hiányozni: az V. ötéves terv második évére 250 férőheiy- lyel szerepel a középtávú művelődési tervben, folyik a tervkészítés. A megfelelő feltételek hiányára hivatkozva legegyszerűbb lett volna talán csak az oktatással törődni. Hiszen nagyon nehéz a három nap tanítás, három nap gyakorlat mellett a bejárókat még kulturális programokra is invitálni. De mégsem ez történt, inert az órán kívüli művelődési alkalmak gyarapítását nagyon fontosnak tartották ebben az iskolában. Jelesre vizsgázott a szemlélet „Hái'om darab könyvünk van otthon...” Regényt még nem olvastam végig” —az osztályfőnöki órákon, a magyar, a történelem tanítása ] 1 A kezembe nyomják a papi.ezírl dolgoztam egész évben. A végén kuss. A piacon nem adnak érte egy buz- nyákot. Az ilyen bizonyítvány a iegiobb. senki nem sajnál. S csak kevesen irigyelnek. Apám úgy fogja, mintha szent- írást tartana a kezében, adják kézről-kézre, úgy bámulják. mind a családi fotót. Hozzá még az anyám a szemét is dörzsöli. Mindenki legalább háromszor megnézi, jó! lát-e. Az. öreg végül mégis elszánja magát az intervenciói«, persze konfekció duma, amit mond. Kétségtelen egyéniség. Én csak hallgatom., hogy egy ház omlott össze benne. Most derül ki. milyen szoros a kapcsolat fogyasztóimmal. Esznek engem. Érzem, ott helyben megfagyok a családi élet melegében. Két négyesem is van. de erről frankón úgy nem esik szó. mint az OTP-rész- letről. amit az öreg magánjellegű okokból általában csak késve tud befizetni. Lelom- bozódok. Míg rágják a bizo- nvítványom. az újságra sandítok. kiolvasom, hogy a Vénuszon nincs élet. Milyen jó az ott lakóknak. 4 NÓGRÁD - 1976. január 29., csütörtök ] Na mindegy, ez is elmúlt, s ahogy kiszellőztetem a fejem, úgy döntök, itt az ideje, hogy rendbe szedjem a klub ügyeit. Azt a bizonyítványt meg majd csak lenyelik. Még a Napóleon fölött is napirendre tértek. Legalábbis úgy emlékszem, valami hasonló szex-epei a történelemben. Csak a néném tudná tartani a száját. Ha még egy szót szól, közlöm vele, bogy a kölnitől, amit használ olyan illatos, mint egy sertéskombinát. Ilyenkor legjobb beindítani a magnót. Hála istennek beállt a csend az egész vonalon. Senkinek nincs már egy ép gondolata, . mint a megjelenteknek az író-olvasó találkozón. Ahogy a család nőtagjai kivonulnak, az öreg mindjárt megenyhül. Tőlem kér információt, miért bukott meg a Lakinger. Nem tudta bemutatni a bikini tervezést, elektronikus számítógépen, mondom én. Az más, komoly pofát vág, de magában röhög, Az előbb már azt hittem csöngettek, most meg egyszerre megenyhült a helyzet. Egyből megette az ügyet, csak bírjam szöveggel. Mit nem tud még a Lakinger? Miért zárják be a húsboltokat éjszaka. Klasszikus, mondja az apám, jár neki, hogy ezért meghúzzák. Még valami jó szöveg kellene, s az öreg a zsebemben. Mondom neki, azt hitte, hogy a Wartburgot a Heine müvekben gyártják. A néném közben ismét átmegy a szobán, jár-kel, mint aki bepörgött. Ringatja magát, mint egy kiszuperált sétahajó, Aztán leül, keresztbe rakja a lábát, a melle alatt átfödi a könyökét. Eszi a kefét, amiért nyomom az öregnek a halandzsa szöveget, és úgy teszek, mintha semmi se történt volna. Szerencsém, hogy éreztem a helyzet izomzatút, és tudtam hová kell nyúlni. Szóval az a lényeg, hogy az öreg ért engem, a néném pedig any- nyit lát az egészből, mint a vak kefeárus a vevő szakállá- ból. A Lakinger majdcsak megtanulja azt a rohadt helyesírást. az a fő. hogy magam kimásztam a bajból. A konyha felől érkező szagokból érzem, hogv az anyám \ már süti a rántoltát, az öreg pedig helyezkedik a tv előtt, villanyfényes közvetítés következik a stadionból. (Folytatjuk) közben nem ritkán bukkannak elő ’•súlyos kulturális hátrányok. Sok gyerek vallásos nevelést kapott a családi házban .sokuknál hiányoznak az indítékok a művelődésre, a szabad idő okos felhasználására. Van tehát feladat bőven, ha az intézet pedagógusai és vezetői céljuknak tartják, hogy a szakmunkás-bizonyítvány mellé másfajta „útrava- lót” is adjanak a növendékeknek: alapot, példát a helyes életmódhoz, ösztönzést az önművelés igényéhez. Mit tettek mindezért? Függetlenített kulturális nevelőtanárt alkalmaztak Pásztor Pálné személyében» aki a délelőtt-délután egyaránt működő ifjúsági klub háziasz- szonya, „összekötő” a város művelődési intézményei és az iskola között. Egyébként ő is diák jelenleg: levelezőn végzi a népművelés szakot. A függetlenített könyvtárosi!) szülési szabadsága idején a több mint ötezer kötetből álló könyvtár, a délelőtt-délután egy-egy órás nyitvatar- tás is reá hárul. Az egyre színesebb, gazdagabb prog- ramok arról árulkodnak: munkájának kezdenek beérni a gyümölcsei. A függetlenített státusz azért kevés: a művelődési célok megvalósításához a vezetés. a tantestület pozitív szemléletére egységes segítségére is szükség van. Intarziák és „Rákóczi- kutatás ’ Ez sok téren megnyilvánul. Például a klub berendezéseben, a könyvvásárlásra szánt évi 30—40 ezer forintban, a szakkörök, művelődési csoportok kialakításában, irányításában. Az egyetemi végzettségű tanárok általában „fáznak” a szakmunkás-képzőktől: szívesebben vállalnak állást középiskolákban. Itt „megragadtak” a jól képzett, hivatásukat szerető tanárok. Hogy miért? Érzik, hogy megbecsülik őket, és nehéz, de szép feladatokat látnak maguk előtt. Mert a pedagógiai munka szépsége nemcsak a tanulmányi versenyekre felkészítő. a jó képességeket tehetséggé formaló tanárnak osztályrésze átérezheti az is. akinek sikerül megszerettet- ni egy verset, megértetni a színházba járás örömét, hasznát az irodalmat addig fitymáló, a kulturális dolgok iránt közömbös tanulóval! .. De hogyan ismerik meg a diákok érdeklődési körét, vonzódását a zsúfolt tanrend, a kevés közismereti óra mellett? Nem eget rengetően nagy ötlet. de követésre érdemes: ki mit tud?-ot hirdetnek az első félév során Oldott légkörházi bemutató ez, ahol gátlások nélkül igyekszik mindenki a legtöbbet nyújtani. Idén is húsz versmondó jelentkezett, volt panlomin, jódlizás, népitánc, népdaléneklés) táncdal nem.... Működik két irodalmi színpaduk, két kórus (egy kamarakórus és egy Röpülj, páva) — az utóbbit az igazgatóhelyettes, Arató János vezeti. Mint elmondta szívesen foglalkoznak a népdalkincs kutatásával is, sok szép helyi népdal került már így elő. Március végére várják Vass Lajos karnagyot, aki a balassagyarmati középfokú iskolák diákjaival találkozik majd. A helytörténeti szakkörösök jelenleg a Rá- kóczi-évforduló jegyében ku- -tatgatnak, illetve tanulják a kutató munka menetét. A következő évek célkitűzésének teljesítéséséhez ez nagyon fontos lesz: szeretnék megírni az iskola történetét a felszabadulástól napjainkig. Az iparművészeti szakkör fain- tarzia-képei, a Csináld magad-szakkör gyönyörű dísz- táígyai — gyertyatartók, fafaragások — az alkotás öröme mellett csiszolják ízlésüket, lakberendezési igényeikéi. Kajícsolaiok A vas- és fémszerkezet-lakatos, géplakatos, kőműves-, gépszerelő, kotő-iiui'kolo tanulókból három év múlva ifjúmunkás lesz. Sokat segíthet a beilleszkedésben, a munkássá válás kiteljesedésében, ha ismerik — színéről- visszájáról egyaránt — a leendő munkahelyet, a munkáskollektívák légkörét, az üzem társadalmi és gazdasági vezetőit, a szocialista demokrácia fórumait. Ehhez pedig elengedhetetlen a kapcsolatteremtés. így született meg az együttműködési szerződés a Fémipari Vállalattal, az Ipoly Bútorgyárral, a BU- FI-val. Közös vetélkedő, ünnepélyes szakmunkásfogadások mutatják többek közötte kapcsolat hasznát. Az iskola nyitottsága nemcsak az üzemekre, a többi középfokú iskolára, kollégiumaikra is egyre inkább vonatkozik. A jó klubrendezvények, és a nemrégiben lezajlott chilei szolidaritási ünnepség J_ol példázzák az együttműködés lehetőségeit. Ez az akció más szempontból is biztató volt: a művelődési központ szinte műhellyé alakult a felkészülés napjaiban, a fiataloi: örömmel jártak be. Ez a magátló értődő otthonosság lökést adhat a művelődési rendezvények gyakoribb látogatásához, ezért szeretnék. i i minél több délutáni program, kötetlen ismerkedési, „barátkozási” lehetőségük lehetne a tanulóknak a művelődési házzal és a könyvtárral egyaránt. Ezek a kapcsolatok — háttérben az iskola pezsgő kulturális életéve! — döntőek lehetnek a m'i -r- dási szokások kialakulása > Érdemes továbblépni ezen az úton! Kiss G. Magdolna ’
