Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-27 / 22. szám

C-vitamin télen A csipkebogyó a vadrózsa termése, amely bőven terem hazánk kopár hegyoldalain, erdők szélén, legelőkön. A leg­több csipkebogyót Nógrád. Heves, Borsod, Veszprém és Pest megyében vásárolják fel az ÁFÉSZ évente mintegy 110—130 vagonnal, az időjá­rástól függően. Már az ókorban ismerték és alkalmazták a csipkebogyót, és belőle készült italokat. Ma­gas C-vitamin-tartalmát azon­ban csak a modern tudomány mutatta ki; tízszerte annyi C- vitamint tartalmaz, mint a citrom. Szervezetünknek — különö­sen a téli időszakban — el­engedhetetlenül szükség van C-vitaminra. mert így . fokoz­hatjuk ellenállóképességünket a különböző baktériumokkal szemben. Különösen növek­szik jelentősége a csipkebo­gyónak. a téli időszakban, amikor- kevesebb a friss gyü­mölcs és főzelékféle. Felhasz­nálási módja is igen változa­tos: van aki teának issza, de főznek belőle lekvárt, készíte­nek belőle bort, pálinkát, li­kőrt. És a különféle készítmé­nyek nemcsak élvezeti célokat szolgálnak, hanem gyógyhatá­süak is. Az élelmiszerboltokban és Herbaria gyógynövényszak­üzleteiben szárított csipkehús, csipkebogyó és üdítőital for­májában találkozhatunk e termékekkel. Hazánkban mintegy 2 vagon csipkehúst és 4—5 vagon száraz csipkebo­gyót fogyasztunk el évente. Ebből a termékből Svájc, Ausztria, az NSZK, az USA és a skandináv államok is szí­vesen vásárolnak: mintegy 5 vagon csipkehúst és 6—7 va­gon csipkebogyót évente. A számok azt bizonyítják, hogy kedvelt ital lett a csip­keszörp: 1955-ben 30 vagonnal gyártottak, az idén pedig 250 vagon készült belőle, a hazai igények kielégítésére. Ezen túlmenően keresik a csipke­szörpöt, Angliában, Auszt­riában, Svédországban, Nor­végiában és Finnországban is, ahol megkedvelték nemcsak gyógyhatása, hanem kellemes üdítő hatása miatt. Az egyre fokozódó igénye­ket csak úgy tudták kielégí­teni, hogy — osztrák cégtől teljesen automata töltőgépsort vásároltak. Ez a gépsor 18—20 ezer palackot tölt meg egy 8 órás műszak alatt. A csipke­italok háromféle változata is­meretes: csipkeszörp-viroma- szörp és diviroma szörp. Az italok 85 százalékát a csipke- szörp alkotja: magas C-vita­min tartalmú, frissítő, üdítő hatású sűrítmény, mely ás­ványvízzel, szódavízzel kelle­mes ital. A lakosság ellátására félliteres üvegekben, fémzá- ras kupakkal, a nagyüzemek részére — védőitalként — 5—10 literes tételekben kerül értékesítésre. A viroma-szörp elsősorban a vérkeringési megbetegedés­ben szenvedőknek nyújt eny­hülést, Nagy C-vítamin- és magnéziumtartalma jó hatá­sú az érszűkületben, magas vérnyomásban, érelmeszese­désben szenvedők számára. Ja­vítja a gyomor és bélműkö­dést is. Diviroma szörp, diétás ké­szítmény, mely azonban hatá­sú a viroma-szörppel, édesí- tésére sorbitot használnak, így különösen az érrendszeri bántalmakban szenvedő cu­korbetegek részére ajánlatos; kellemes ízű, kitűnő üdítő, frissítő hatású szörp. Nagy Erzsébet Szófiai telefonok Az első telefonbeszélgetés 1884. novemberében zajlott le a bolgár fővárosban. A ké­szülékek két magánlakásban voltak felszerelve, amelyek körülbelül száz méterre áll­tak egymástól. Három bolgár tiszt hozta a különös szerke­zetet Oroszországból, ahol katonai szaktanulmányokat végeztek. A „távbeszélgetés” nagy szenzációt keltett: a benfentes kíváncsiak között nem ki­sebb személyiségek voltak je­len, mint Petko Karavelov miniszterelnök és Sztefan Sztambolov, a parlament el­nöke... Két évvel később Szó­fiában fel is szerelték az el­ső ötvonalú telefonközpontot, egy évre ró egy tízvonalút, 1891-ben pedig két, egyenként 50 vonalú telefonközpontot szereltek fel. A kommuni­kálásnak ez az eszköze ezzel együtt nem terjedt gyor­san Bulgáriában. Szófiában az első világháború utáni években még nem ismerték az utcai telefont; az a furcsa szokás alakult ki, hogy a gyógyszertárak telefonját használták nyilvánosként... És 1944. szeptember 9-e. a fel- szabadulás napja az egész országban még csupán körül­belül 35 ezer telefont talált. A mai helyzet illusztrálásá­ra elég néhány adat is: csu­pán a most véget ért ötéves tervidőszakban csaknem 300 ezer új telefonállomást sze­reltek fel a nyolc és fél mil­lió lakosú országban; Szófia és a bolgár nagyvárosok elő­fizetői közvetlen kapcsolással hívhatják egymást; sőt, a fő­városból közvetlenül hívható Moszkva és több más európai főváros is. 1 Főid alatti öntözés Föld alatti öntözéssel kezd­tek gyapotot termeszteni Üz­begisztánban. A talajba a szántási mélységnél lejjebb csöveket fektetnek le, ezeken juttatják el közvetlenül a gyökerekhez a nedvességet és a szükséges ásványi anyago­kat. A vízmennyiséget az idő­járástól és az évszaktól füg­gően szabályozzák. Így fele­annyi víz szükséges, mint a felszíni öntözésnél. Ugyanak­kor nincs szükség felszíni ön­tözőhálózatra — csatornákra, medincékra —, amelyek ki­terjedt termőterületet foglal­nak el. Az új öntözési mód jelentős mértékben növeli a terméshozamot is. — Kérlek, áruld el a re­ceptet — könyörgött Gary Cooper —, hogy tartod rend­ben a kertet? — Egyszerűen: locsolni és kaszálni kell mindennap — száz éven át — felelte Sellers. X Mistinquette, a híres fran­cia énekesnő, aki még nyolc­vanéves korában is a párizsi közönség kedvence volt, egyszer filmszerződést kapott. Carlo Rím rendező ugyanis hetvenötéves korában felkér­te. hogy új filmjében vállal­jon szerepet. A rendező amikor a film­ről beszélgetett a művésznő­vel, így kezdte: — Drága Mistinquette! A filmnek összesen két női sze­repe lesz. Egy öreg hölgy és egy fiatal nő. — Értem, elvállalom — Válaszolta a színésznő. — Csak azt mondja meg, hogy ki játssza az öreg hölgyet?... X Amerika két legfeesegőbb embere találkozott nemrégi­ben a Nevada állambeli Re- nóban: David Frost tévéri­porter és Cassius Clay, volt ökölvívó-világbajnok. Frost azonnal meginterjúvolta Clayt a televízió számára. — Alig jutottam szóhoz — mesélte később. — Ö az első fériü. aki többet beszél, mint én* és sikerült neki zavarba hoznia még engem is.., X Alberto Sordi olasz film­színész nemrég Londonban járt, és találkozott egy angol újságíróval, aki csapnivalóan rossz könyvet írt Olaszor­szágról. — Járt ön Olaszországban — kérdezte Sordi a szerzőtől. — Hogyne, uram! — vála­szolta meghökkenve az új­ságíró. — No. és a könyvet olasz- országi látogatása előtt vagy után írta?... X Roroy Schneidert társaság­ban megkérdezték, mi a véle­ménye a film mai és jövő­beni szerepéről. A népszerű színésznő így válaszolt: — A filmipar sohasem fog kiveszni — legalábbis míg a mozitermek sötétek— X John Huston ismert ameri­kai filmrendező, papírt és ceruzát vett a kezébe, szá­molgatott egy kicsit, majd áruba bocsátotta írországi, a XVIII. században épült kas­télyát. Huston ugyanis kiszámítot- hogy a kastély karbantartása évente ötvenezer dollárba kerül, ő viszont évente csak öt napot tölt ott. Révész Tibor "" .....................'"»■'•■inn................mi................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. A Palicsi-tó felújítása Szabadka közelében, nem messze a jugoszláv—magyar országhatártól terül el a 4,2 négyzetkilométer nagyságú Palicsi-tó, az egykoron ked­velt kiránduló- és fürdőhely, a bácskaiak „kis Balatonja”. Ez a tó — az idők sodrá­ban — elposványosodott, s ezért megtisztításra, rendezés­re, felújításra szorult. Teljes négy évi szanálási munka után 1975. november derekán a tóba tiszta, friss víz kezdett csörgedezni: meg­kezdődött az új szennyvíztisz­tító-telep bejáratása. A víz­tisztító telep szűrőberende­zésein keresztül ju,t a csapa­dék és a szabadkai szenny­vízcsatornák vize a tóba. A szennyvíztisztító-telep 45 mil­lió új dinár ráfordítással épült. Az új tisztítóberendezés bejáratása 1976. január dere­káig tart, s csak azután kez­di meg teljes kapacitással mű­ködését. Ekkor a Palicsi-tóba naponta 15 000 köbméter tisz­ta víz kerül. Nem ok nélkül mondják róla, hogy a legjobb orvos. Szereti is az egész falu. A körzetéhez tartozó 80 éven aluli betegek közül óz utóbbi időben nem sokan „hajtottak át” koporsóban a Kukuca- temető nagykapuján. Ráadá­sul ő is szereti falufát. Nem hagyná el semmiért. Pedig tok gyerek tanult 1960 óta, de mindenki más vidéken lett tanár, mérnök, o.rvos. Még író is lett egy. A Nyugatihoz közel írogatj'a cikkeit nagy sóhajtásokkal — a falujáról. Az újévi szünnapon éppen ráesett a sor: ö lett ügyeletes a központi rendelőben. Nagy meglepetésére az új év küszö­bén egy különös beteg tá- molygott be hozzá. Mindjárt megál'iapítrf'.ta, hogy szereti a hegy levét, mivelhogy a rendelőbe benyitva is rezeg- tette hangszálait a „Leliullott a rezgő nyárfa” közismert, nyakatokért dallal. Nyomban felismerte az ,,énekes csalo­gányban" Zakar Bénit, a téesz tehenészét. — Ejnye Béni. maga meg milyen betegségbe esett? KVITTÉ] Zakar Béni lehuppant a székre: — Doktor úr! Ahogy bú­csúztattuk az óévet a Fíévész kocsmában, hát fejbe suppin- tottak egu szódásüveggel. Bizony jókora daganat gyű­rűzött a haja közepétől a homlokáig. Az orra úgy fes­tett. mint egy félig sült vé­reshurka. A daganatot leke­zelte, bekötözte. Mikor aztán a tetanus-injekcióra került a sor, Zakar Béni a szép dalozdst felváltotta pogány imádságra. A doktor csende­sítette: — Nyugalom Béni. Most már maga el van látva, adok egy szép igazolást, miszerint magán az a szemtelen gazfic­kó, nyolc napon túl gyógyuló sérülést ejtett. Azzal elmegy holnap Dönci ügyvédhez, megindítja a gazember ellen a keresetet. Érti? Minden költséget az a pemahajder fog fizetni. Garantálom. Majd adok én neki, bárki is legyen. — Deám... — Nincs semmi deám. — Csakhát, doktor úr... — Azt hiszi az a nyavalyás, hogy büntetlenül lehet ' ma­napság verekedni? — Dehát doktor úr, más baj is van! — Más baj is? — A doktor felkapta a fejét. — Mi baj? — Engedjen már szóhoz jutni! Az a baj, hogy Péter vágott fejbe. Gyanú cikázott át a fején: — Melyik Péter? — Hát... a brigádvezetőm... A doktor úr bátyja. Mivel sé­relmet ejtettem, szóval a lel- kiállapotján. Azt mondám ne­ki, hogy aki megvárja az új évet, s akkor vágja le a hízó­ját. az mind bolond. Magára vette. A doktor laposakat pislo­gott. Zavarában kezébe vette a decemberi táppénzespapí­rokat. Hajtogatni kezdte, mi­közben arra gondolt, hogy le­het benne miami igazság. Péter sokszor annyi italt ereszt le magába, amennyit csak bevesz a teste. Olyankor asaán igen tekvériíí. Mégis­csak a bátyám, nem tehetek ellene — gondolkozott. Aztán a telkiismeretére hallgatott. A törvény mindenkire egyfor­mán kötelező. Most aztán fi­zet Péter egy kis tandíjat. Azzal ráhajolt az igazolás­nyomtatványra, s írni kezdte: „A mai napon megjelent első­segélynyújtás . végett Zakar Benjámin t'é esz-tehenész...” itt azonban Zakar Béni gyön­géden lefogta a kezét. Felné­zett a ,betegre”, aki másik kezével az injekció helyét ta­pogatva, kicsit józanabbal mosolygott: — Doktor úr! Nem kell ne­kem semmiféle igazolás. Mert akkor kettőt csinálhatna: Pé­ternek is egyet. Mert mindjárt jön 6 is. Mikor fejensóhajtott a szódásüveggel, én visszakéz- bül egy másfeles családi sö­rösüveggel találtam üstökön, így hát kvittek vagyunk. Dénes Géza Csipetnyi bors NXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXX' 68 éves korában, tavaly hunyt el - Josephine Baker vi­lághírű revűcsillag, aki élete utolsó heteiben is korát meg­hazudtoló frisseséggel szere­pelt Európa színpadain. Éppen Koppenhágában vendégszerepeit, amikor az egyik tapintatlan újságíró a művésznő életkora felől ér­deklődött. Baker fanyar iró­niával így válaszolt: — Harmincnégy az egyik lábam. X Agatha Christie, a közel­múltban elhunyt neves angol krimiírónő egyik regényét egy brit kritikus alaposan elma­rasztalta. Agatha Christie a kritika elolvasása után teára hívta meg a kritikust, és teá­zás közben elmesélte, hogy az ejső világháború idején ön­kéntes ápolónő volt és a kór­házak gyógyszertáraiban sok mérget ismert meg és ennek következtében regényeiben a tettes gyakorta bosszúból mér­get csempész be az áldozat teájába. Amikor a kritikus távozott, Agatha Christie így búcsúzott el tőle: — Nagyon örvendek, hogy személyesen is megismerked­hettünk... Uram, ön úgy lá­tom, bátor ember, mert min­den habozás nélkül megitta nálam a teát... X Megkérdezték Yves Robert francia rendezőt, hogyan ha­lad legújabb filmjének előké­születeivel. — Kitűnően! — válaszolta derűlátóan. — Igaz, még nincs forgatókönyvem, nincs pén­zem, nincsenek kiválasztva a színészek... de minden rend­ben lesz!... X Johnny Halliday főszerepet vállalt egy párizsi színház ze­nés színművében. Négy napig járt a próbákra, utána pedig elállt a vállalkozástól, őszin­tén bevallotta, hogy nem tud­ja észben tartani a zenés ko­média szövegét. — A gondolkodás sohasem volt valami erős oldala — jegyezte meg a popénekes egyik barátja... X Walter Finck német humo­rista így válaszolt, amikor megkérdezték tőle, mi a vé­leménye a televízióműsor ér­tékeiről: — Nem igaz, hogy a tévé-, műsor huzamosabb nézése- árt a szemnek — csak az ember lelkét öli meg. X Peter Sellers angol filmszí­nész büszkén mutogatta ame­rikai barátjának, Gary Coo­pernek a kertje gyönyörű pá­zsitját. Az állatok „hőmérője A liipotalamusz szerepe rr A környezet hőmérséklete igen fontos szerepet játszik a legkülönbözőbb állatok élet- folyamataiban és egész visel­kedésmódjában. A madarak­nál és az emlősöknél bonyo­lult, de ma már elég jól is-i mert mechanizmus révén ál­landó szinten marad a test- hőmérséklet. A környezet hő­ingadozását ezek az állatok úgy védik ki, hogy melegben fokozzák a hőleadást: a bőr vérerei kitágulnak, működés­be lépnek az izzadságmiri­gyek. fokozódik a kilégzés és a párologtatás, s mindez csök­kenti a belső hőmérsékletet: ugyanakkor a szőr- és toll­merevítő izmok elernyednek, ezáltal vékonyabb szigetelő- réteget képeznek a test körül (mindez jól megfigyelhető a képen látható állatokon). Hi­degben viszont a belső hőter­melés fokozódik, eközben csökken a hőveszteség* a pá­rolgás, és fokozódik az iz­mok hőtermelése is. A felesleges hő leadását, il­letve a hőtermelés fokozását az agyközpontban az ún. hi_ potalamusz irányítja, amely a hőérzékelést végtó érzőideg­rostok testfelületről odaveze­tett ingerületi, illetve az oda­áramló vér hőmérséklet-vál­tozása útján értesül a külső és belső hőingadozásokról. NÓGRÁD — 1976. január 27., kedd /

Next

/
Thumbnails
Contents