Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-27 / 22. szám
C-vitamin télen A csipkebogyó a vadrózsa termése, amely bőven terem hazánk kopár hegyoldalain, erdők szélén, legelőkön. A legtöbb csipkebogyót Nógrád. Heves, Borsod, Veszprém és Pest megyében vásárolják fel az ÁFÉSZ évente mintegy 110—130 vagonnal, az időjárástól függően. Már az ókorban ismerték és alkalmazták a csipkebogyót, és belőle készült italokat. Magas C-vitamin-tartalmát azonban csak a modern tudomány mutatta ki; tízszerte annyi C- vitamint tartalmaz, mint a citrom. Szervezetünknek — különösen a téli időszakban — elengedhetetlenül szükség van C-vitaminra. mert így . fokozhatjuk ellenállóképességünket a különböző baktériumokkal szemben. Különösen növekszik jelentősége a csipkebogyónak. a téli időszakban, amikor- kevesebb a friss gyümölcs és főzelékféle. Felhasználási módja is igen változatos: van aki teának issza, de főznek belőle lekvárt, készítenek belőle bort, pálinkát, likőrt. És a különféle készítmények nemcsak élvezeti célokat szolgálnak, hanem gyógyhatásüak is. Az élelmiszerboltokban és Herbaria gyógynövényszaküzleteiben szárított csipkehús, csipkebogyó és üdítőital formájában találkozhatunk e termékekkel. Hazánkban mintegy 2 vagon csipkehúst és 4—5 vagon száraz csipkebogyót fogyasztunk el évente. Ebből a termékből Svájc, Ausztria, az NSZK, az USA és a skandináv államok is szívesen vásárolnak: mintegy 5 vagon csipkehúst és 6—7 vagon csipkebogyót évente. A számok azt bizonyítják, hogy kedvelt ital lett a csipkeszörp: 1955-ben 30 vagonnal gyártottak, az idén pedig 250 vagon készült belőle, a hazai igények kielégítésére. Ezen túlmenően keresik a csipkeszörpöt, Angliában, Ausztriában, Svédországban, Norvégiában és Finnországban is, ahol megkedvelték nemcsak gyógyhatása, hanem kellemes üdítő hatása miatt. Az egyre fokozódó igényeket csak úgy tudták kielégíteni, hogy — osztrák cégtől teljesen automata töltőgépsort vásároltak. Ez a gépsor 18—20 ezer palackot tölt meg egy 8 órás műszak alatt. A csipkeitalok háromféle változata ismeretes: csipkeszörp-viroma- szörp és diviroma szörp. Az italok 85 százalékát a csipke- szörp alkotja: magas C-vitamin tartalmú, frissítő, üdítő hatású sűrítmény, mely ásványvízzel, szódavízzel kellemes ital. A lakosság ellátására félliteres üvegekben, fémzá- ras kupakkal, a nagyüzemek részére — védőitalként — 5—10 literes tételekben kerül értékesítésre. A viroma-szörp elsősorban a vérkeringési megbetegedésben szenvedőknek nyújt enyhülést, Nagy C-vítamin- és magnéziumtartalma jó hatású az érszűkületben, magas vérnyomásban, érelmeszesedésben szenvedők számára. Javítja a gyomor és bélműködést is. Diviroma szörp, diétás készítmény, mely azonban hatású a viroma-szörppel, édesí- tésére sorbitot használnak, így különösen az érrendszeri bántalmakban szenvedő cukorbetegek részére ajánlatos; kellemes ízű, kitűnő üdítő, frissítő hatású szörp. Nagy Erzsébet Szófiai telefonok Az első telefonbeszélgetés 1884. novemberében zajlott le a bolgár fővárosban. A készülékek két magánlakásban voltak felszerelve, amelyek körülbelül száz méterre álltak egymástól. Három bolgár tiszt hozta a különös szerkezetet Oroszországból, ahol katonai szaktanulmányokat végeztek. A „távbeszélgetés” nagy szenzációt keltett: a benfentes kíváncsiak között nem kisebb személyiségek voltak jelen, mint Petko Karavelov miniszterelnök és Sztefan Sztambolov, a parlament elnöke... Két évvel később Szófiában fel is szerelték az első ötvonalú telefonközpontot, egy évre ró egy tízvonalút, 1891-ben pedig két, egyenként 50 vonalú telefonközpontot szereltek fel. A kommunikálásnak ez az eszköze ezzel együtt nem terjedt gyorsan Bulgáriában. Szófiában az első világháború utáni években még nem ismerték az utcai telefont; az a furcsa szokás alakult ki, hogy a gyógyszertárak telefonját használták nyilvánosként... És 1944. szeptember 9-e. a fel- szabadulás napja az egész országban még csupán körülbelül 35 ezer telefont talált. A mai helyzet illusztrálására elég néhány adat is: csupán a most véget ért ötéves tervidőszakban csaknem 300 ezer új telefonállomást szereltek fel a nyolc és fél millió lakosú országban; Szófia és a bolgár nagyvárosok előfizetői közvetlen kapcsolással hívhatják egymást; sőt, a fővárosból közvetlenül hívható Moszkva és több más európai főváros is. 1 Főid alatti öntözés Föld alatti öntözéssel kezdtek gyapotot termeszteni Üzbegisztánban. A talajba a szántási mélységnél lejjebb csöveket fektetnek le, ezeken juttatják el közvetlenül a gyökerekhez a nedvességet és a szükséges ásványi anyagokat. A vízmennyiséget az időjárástól és az évszaktól függően szabályozzák. Így feleannyi víz szükséges, mint a felszíni öntözésnél. Ugyanakkor nincs szükség felszíni öntözőhálózatra — csatornákra, medincékra —, amelyek kiterjedt termőterületet foglalnak el. Az új öntözési mód jelentős mértékben növeli a terméshozamot is. — Kérlek, áruld el a receptet — könyörgött Gary Cooper —, hogy tartod rendben a kertet? — Egyszerűen: locsolni és kaszálni kell mindennap — száz éven át — felelte Sellers. X Mistinquette, a híres francia énekesnő, aki még nyolcvanéves korában is a párizsi közönség kedvence volt, egyszer filmszerződést kapott. Carlo Rím rendező ugyanis hetvenötéves korában felkérte. hogy új filmjében vállaljon szerepet. A rendező amikor a filmről beszélgetett a művésznővel, így kezdte: — Drága Mistinquette! A filmnek összesen két női szerepe lesz. Egy öreg hölgy és egy fiatal nő. — Értem, elvállalom — Válaszolta a színésznő. — Csak azt mondja meg, hogy ki játssza az öreg hölgyet?... X Amerika két legfeesegőbb embere találkozott nemrégiben a Nevada állambeli Re- nóban: David Frost tévériporter és Cassius Clay, volt ökölvívó-világbajnok. Frost azonnal meginterjúvolta Clayt a televízió számára. — Alig jutottam szóhoz — mesélte később. — Ö az első fériü. aki többet beszél, mint én* és sikerült neki zavarba hoznia még engem is.., X Alberto Sordi olasz filmszínész nemrég Londonban járt, és találkozott egy angol újságíróval, aki csapnivalóan rossz könyvet írt Olaszországról. — Járt ön Olaszországban — kérdezte Sordi a szerzőtől. — Hogyne, uram! — válaszolta meghökkenve az újságíró. — No. és a könyvet olasz- országi látogatása előtt vagy után írta?... X Roroy Schneidert társaságban megkérdezték, mi a véleménye a film mai és jövőbeni szerepéről. A népszerű színésznő így válaszolt: — A filmipar sohasem fog kiveszni — legalábbis míg a mozitermek sötétek— X John Huston ismert amerikai filmrendező, papírt és ceruzát vett a kezébe, számolgatott egy kicsit, majd áruba bocsátotta írországi, a XVIII. században épült kastélyát. Huston ugyanis kiszámítot- hogy a kastély karbantartása évente ötvenezer dollárba kerül, ő viszont évente csak öt napot tölt ott. Révész Tibor "" .....................'"»■'•■inn................mi................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. A Palicsi-tó felújítása Szabadka közelében, nem messze a jugoszláv—magyar országhatártól terül el a 4,2 négyzetkilométer nagyságú Palicsi-tó, az egykoron kedvelt kiránduló- és fürdőhely, a bácskaiak „kis Balatonja”. Ez a tó — az idők sodrában — elposványosodott, s ezért megtisztításra, rendezésre, felújításra szorult. Teljes négy évi szanálási munka után 1975. november derekán a tóba tiszta, friss víz kezdett csörgedezni: megkezdődött az új szennyvíztisztító-telep bejáratása. A víztisztító telep szűrőberendezésein keresztül ju,t a csapadék és a szabadkai szennyvízcsatornák vize a tóba. A szennyvíztisztító-telep 45 millió új dinár ráfordítással épült. Az új tisztítóberendezés bejáratása 1976. január derekáig tart, s csak azután kezdi meg teljes kapacitással működését. Ekkor a Palicsi-tóba naponta 15 000 köbméter tiszta víz kerül. Nem ok nélkül mondják róla, hogy a legjobb orvos. Szereti is az egész falu. A körzetéhez tartozó 80 éven aluli betegek közül óz utóbbi időben nem sokan „hajtottak át” koporsóban a Kukuca- temető nagykapuján. Ráadásul ő is szereti falufát. Nem hagyná el semmiért. Pedig tok gyerek tanult 1960 óta, de mindenki más vidéken lett tanár, mérnök, o.rvos. Még író is lett egy. A Nyugatihoz közel írogatj'a cikkeit nagy sóhajtásokkal — a falujáról. Az újévi szünnapon éppen ráesett a sor: ö lett ügyeletes a központi rendelőben. Nagy meglepetésére az új év küszöbén egy különös beteg tá- molygott be hozzá. Mindjárt megál'iapítrf'.ta, hogy szereti a hegy levét, mivelhogy a rendelőbe benyitva is rezeg- tette hangszálait a „Leliullott a rezgő nyárfa” közismert, nyakatokért dallal. Nyomban felismerte az ,,énekes csalogányban" Zakar Bénit, a téesz tehenészét. — Ejnye Béni. maga meg milyen betegségbe esett? KVITTÉ] Zakar Béni lehuppant a székre: — Doktor úr! Ahogy búcsúztattuk az óévet a Fíévész kocsmában, hát fejbe suppin- tottak egu szódásüveggel. Bizony jókora daganat gyűrűzött a haja közepétől a homlokáig. Az orra úgy festett. mint egy félig sült véreshurka. A daganatot lekezelte, bekötözte. Mikor aztán a tetanus-injekcióra került a sor, Zakar Béni a szép dalozdst felváltotta pogány imádságra. A doktor csendesítette: — Nyugalom Béni. Most már maga el van látva, adok egy szép igazolást, miszerint magán az a szemtelen gazfickó, nyolc napon túl gyógyuló sérülést ejtett. Azzal elmegy holnap Dönci ügyvédhez, megindítja a gazember ellen a keresetet. Érti? Minden költséget az a pemahajder fog fizetni. Garantálom. Majd adok én neki, bárki is legyen. — Deám... — Nincs semmi deám. — Csakhát, doktor úr... — Azt hiszi az a nyavalyás, hogy büntetlenül lehet ' manapság verekedni? — Dehát doktor úr, más baj is van! — Más baj is? — A doktor felkapta a fejét. — Mi baj? — Engedjen már szóhoz jutni! Az a baj, hogy Péter vágott fejbe. Gyanú cikázott át a fején: — Melyik Péter? — Hát... a brigádvezetőm... A doktor úr bátyja. Mivel sérelmet ejtettem, szóval a lel- kiállapotján. Azt mondám neki, hogy aki megvárja az új évet, s akkor vágja le a hízóját. az mind bolond. Magára vette. A doktor laposakat pislogott. Zavarában kezébe vette a decemberi táppénzespapírokat. Hajtogatni kezdte, miközben arra gondolt, hogy lehet benne miami igazság. Péter sokszor annyi italt ereszt le magába, amennyit csak bevesz a teste. Olyankor asaán igen tekvériíí. Mégiscsak a bátyám, nem tehetek ellene — gondolkozott. Aztán a telkiismeretére hallgatott. A törvény mindenkire egyformán kötelező. Most aztán fizet Péter egy kis tandíjat. Azzal ráhajolt az igazolásnyomtatványra, s írni kezdte: „A mai napon megjelent elsősegélynyújtás . végett Zakar Benjámin t'é esz-tehenész...” itt azonban Zakar Béni gyöngéden lefogta a kezét. Felnézett a ,betegre”, aki másik kezével az injekció helyét tapogatva, kicsit józanabbal mosolygott: — Doktor úr! Nem kell nekem semmiféle igazolás. Mert akkor kettőt csinálhatna: Péternek is egyet. Mert mindjárt jön 6 is. Mikor fejensóhajtott a szódásüveggel, én visszakéz- bül egy másfeles családi sörösüveggel találtam üstökön, így hát kvittek vagyunk. Dénes Géza Csipetnyi bors NXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXX' 68 éves korában, tavaly hunyt el - Josephine Baker világhírű revűcsillag, aki élete utolsó heteiben is korát meghazudtoló frisseséggel szerepelt Európa színpadain. Éppen Koppenhágában vendégszerepeit, amikor az egyik tapintatlan újságíró a művésznő életkora felől érdeklődött. Baker fanyar iróniával így válaszolt: — Harmincnégy az egyik lábam. X Agatha Christie, a közelmúltban elhunyt neves angol krimiírónő egyik regényét egy brit kritikus alaposan elmarasztalta. Agatha Christie a kritika elolvasása után teára hívta meg a kritikust, és teázás közben elmesélte, hogy az ejső világháború idején önkéntes ápolónő volt és a kórházak gyógyszertáraiban sok mérget ismert meg és ennek következtében regényeiben a tettes gyakorta bosszúból mérget csempész be az áldozat teájába. Amikor a kritikus távozott, Agatha Christie így búcsúzott el tőle: — Nagyon örvendek, hogy személyesen is megismerkedhettünk... Uram, ön úgy látom, bátor ember, mert minden habozás nélkül megitta nálam a teát... X Megkérdezték Yves Robert francia rendezőt, hogyan halad legújabb filmjének előkészületeivel. — Kitűnően! — válaszolta derűlátóan. — Igaz, még nincs forgatókönyvem, nincs pénzem, nincsenek kiválasztva a színészek... de minden rendben lesz!... X Johnny Halliday főszerepet vállalt egy párizsi színház zenés színművében. Négy napig járt a próbákra, utána pedig elállt a vállalkozástól, őszintén bevallotta, hogy nem tudja észben tartani a zenés komédia szövegét. — A gondolkodás sohasem volt valami erős oldala — jegyezte meg a popénekes egyik barátja... X Walter Finck német humorista így válaszolt, amikor megkérdezték tőle, mi a véleménye a televízióműsor értékeiről: — Nem igaz, hogy a tévé-, műsor huzamosabb nézése- árt a szemnek — csak az ember lelkét öli meg. X Peter Sellers angol filmszínész büszkén mutogatta amerikai barátjának, Gary Coopernek a kertje gyönyörű pázsitját. Az állatok „hőmérője A liipotalamusz szerepe rr A környezet hőmérséklete igen fontos szerepet játszik a legkülönbözőbb állatok élet- folyamataiban és egész viselkedésmódjában. A madaraknál és az emlősöknél bonyolult, de ma már elég jól is-i mert mechanizmus révén állandó szinten marad a test- hőmérséklet. A környezet hőingadozását ezek az állatok úgy védik ki, hogy melegben fokozzák a hőleadást: a bőr vérerei kitágulnak, működésbe lépnek az izzadságmirigyek. fokozódik a kilégzés és a párologtatás, s mindez csökkenti a belső hőmérsékletet: ugyanakkor a szőr- és tollmerevítő izmok elernyednek, ezáltal vékonyabb szigetelő- réteget képeznek a test körül (mindez jól megfigyelhető a képen látható állatokon). Hidegben viszont a belső hőtermelés fokozódik, eközben csökken a hőveszteség* a párolgás, és fokozódik az izmok hőtermelése is. A felesleges hő leadását, illetve a hőtermelés fokozását az agyközpontban az ún. hi_ potalamusz irányítja, amely a hőérzékelést végtó érzőidegrostok testfelületről odavezetett ingerületi, illetve az odaáramló vér hőmérséklet-változása útján értesül a külső és belső hőingadozásokról. NÓGRÁD — 1976. január 27., kedd /