Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-23 / 19. szám

Dtunhaprogram ot esztendőre (t.)

Hogyan élünk 1980-ban?

AZ ÖTÖDIK ötéves terv válaszol erre a mindenkit .foglalkoztató kérdésre. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 18—20, az egy keresőre jutó reálbér 14—16 százalékkal növekszik az öt esztendő alatt. Igényeink szerint lehetne e növekedési ütem gyorsabb is. Lehetőségeink azonban korlátozottak. Gazdaságilag már az 1974—1975-ben elért viszonylag magas életszint sem teljesen megalapozott. Köztudott, hogy az ugrásszerűen növekvő külgazdasági követelményekkel, az import drágulásával nem tartott lépést a belső tartalékok hasznosítása. a gazdálkodás hatékonyságának fokozása. így az életszínvonal emelésének szerényebb üteme is az elérhető legkedvezőbbnek számít, elérése és a jövő megalapozása a szokásosnál nagyobb erőfeszítést igényel a következő öt esztendőbe^

Az új ötéves tervidőszak első felében kell határkőit lépéseket tennünk a gi egyensúly javítása, földi eladósodás mérjéföragt csökkentése végett.

1976—1977-ben lesz érzéljiéi.- hetőbb az életszínvonal-ejne- lés mérséklődése is. Az 1976. évi népgazdasági terv előirányzatai közt a reáljövedelem 3. a reálbér 1.5 százalékos növekedés szerepel. Ezek megvalósulása — a fogyasztói árszínvonal 1976-ra t<

4.5 százalékos növelő figyelembe véve — a/, resőre jutó nominálbé! leges bér) 6,3, az ra jutó nomináljövedeferh' csaknem 8 százalékos ffij-óe- kedését feltételezi. Ez a szokatlanul alacsony fejlődési ütem a lakosság túlnyomó többsége számára nem is hozhat érzékelhető életszínvonal-emelkedést. Részben azérí, mert a nominálbérek és -jövedelmek csak szűk körben emelkedhetnek a fogyasztói árszínvonal viszonylag magas növekedési üteménél számottevően nagyobb mértékben. Másrészt azért, mert a közvélemény-kutatás adataiból ismerjük, hogy a lakosság csak 5—6 százalékos reáljövedelem-növekedésnél érzékeli az életszínvonal emelkedését. az ennél kisebb növekedés stagnálásnak, sőt, visszaesésnek tűnik számára. S a látszattal szemben nem lehetnek elég hatásosak és meggyőzőek a tények.

STATISZTIKAI megfigyelések alapján valószínűsíthető, hogy a viszonylag alacsony átlagos reálbér-növekedés esetén elkerülhetetlen bizonyos körben az életszínvonal átmeneti visszaesése. Az intézkedések, erőfeszítések arra irányulnak, hogy minél szűkebb legyen ez a kör. Így például a fogyasztói árszintet emelő i legnagyobb tételt a hús-, hentesáru drágulását bér- és jövedelem- ,^növeléssel ellensúlyozzák. A ítervek szerint fix összeggel í emelik a béreket, a nyugdíjakat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt.

Hatszázalékos béremelésre és hatnapi ' nyereségrészesedés képzésére a legtöbb vállalatnak és szövetkezetnek lehetősége nyílik. Ig.v is néhol, elsősorban a magasabb jövedelmű rétegeknél elkerülhetetlen lesz az átmeneti vjsz- szaesés. fi

Az ötödik ötéves terv második felében felgyorsul a reálbérek és -jövedelmek emelkedése. Az öt esztendő végeredményeképpen tehát a társadalom minden rétegének érzékelhető módon emelkedik az élet- színvonala. Azoké is, akiknél a nomináljövedelmek emelkedése az első évékben a fogyasztói árszintnövekedés hatását sem ellensúlyozza.

Amíg a személyes fogyasztás növekedési üteme átmenetileg mérséklődik, elsősorban a magasabb jövedelmű rétegeknél, addig az élet- színvonal alakulását szintén lényegesen befolyásoló össztársadalmi fogyasztás töretlenül növekszik. Igv mindenekelőtt több lakás épül 1976— 1980-ban, mint az előző ot esztendőben. Gyarapodik az állami erőforrásokból épülő lakások száma, és aránya is. Növekednek a közművesítésre fordított kiadások. Töretlenül folytatódnak az óvo- daépítkezések, s több korházi ágy és általános iskolai tanterem létesül, mint a megelőző öt évben. Ezek az invesztációk hosszú távon alapozzák meg a szociális gondoskodást, a növekvő társadalmi szükségletek magas fokú iövnbeni kielégítését.

AZ ÜJ ÖTÉVES terv nem vágyakat, az óhajokat összegezi, hanem a reális lehetőségekre épül. Kénytelen számolni azokkal a tartós, a jövőben is ható világgazdasági változásokkal, amelyek két év óta jelentős veszteségeket okoznak népgazdaságunknak. S az elmúlt két évben mi lényegében úgy dolgoztunk és éltünk, mintha nem is lennének e változások és veszteségek. Az új ötéves terv megváltozott feltételekhez igazodval lényegesen jobb. eredményesebb munkát igényel, és némileg szerényebb életvitelt ígér. Mert csak így kerülhetnek az ország bevételei és kiadásai egyensúlyba, így kerülhető el-a mindenkit érzékenyen érintő visz- szaesés.

Kovács József

(Befejező rész: Ezért a pénzért.)

Ill rr I ■ I rr r «

Jovonk jelzőszámai

ENERGIA TERME LES E,S ELLÁTÁS

Szénhidrogének /wlnyr.mo/

64 66 V.

LJ

100 */.

f&fdgéi /lethMMÜt« 19(0/

TO mill Mrd ni

ímS

Hazai termeié« 6 milliárd m

Kdolaj /lerweiéi IMO/

Évi 1 millió tonna

SzTntermeié*

33,5 24,5 millió tonna íi§|i§

Villámot energia

gm MW ul navrkeiiik n fövrt ie!nriHöV.*|»eM*$e

Tények és adatok a nép'r""laság V. ötéves tervéből

Rossz játékok

A KERMI hálózati hatósági ellenőrzése során megállapította, hogy olyan, az egészségügyi követelményeknek nem megfelelő műanyagok felhasználásával készült gyermekjátékok kerülték forgalomba, amelyek egyébként gyártási hibák miatt sem felelnek meg az előírásoknak.

Ezért a gödi fémtömegcikk- és -műanyagüzemben gyártott Fantázia autónak, ; valamint Kassa György kisiparos két termékének, a Pingvinnek és a Hápi Mobil autóskacsának a további árusítását megtiltotta. A ■ három játékot ki kell vonni a forgalomból.

Nyílt beszédű, szókimondó asszony Fájd József né, a Nóg- rád megyei Textilipari Vállalat munkásnője. Ennek köszönhette, hogy két esztendővel ezelőtt tanácstagnak választották.

Már Salgótarjánban, a Bajcsy-Zsilinszky úton laktak, amikor felszólalt egy gyűlésen. Kertelés nélkül mondta el, mi foglalkoztatja leginkább az ottlakókat. Aztán szépen leült. Meghallgatta a választ, ahogy szokásos. Később- a népfront vezetői napokig keresték, kérdezgették, ki volt az az asszony, aki olyan bátran kifejtette mondóká- ját...

így lett Fajd.né a hatvankettes választási körzet tanácstagja, és egyúttal a tanácstagi csoport vezetője.

Mindez 1973-ban történt.

Nagyon erdekesen alakult az élete. Az édesapja üvegfúvómesterként dolgozott az üveggyárban. Ausztriából

származott. Salgótarjánban ismerte meg későbbi feleségét, vagyis a fiatalasszony édesanyját. Jöttek a gyerekek. Aztán a háborús szelek visszavetették a családot Ausztriába. Fájd Józseíné mindössze négyéves volt akkor.

Mivél az édesanyja rokonai mind Salgótarjánban éltek, húsz év múlva, 24 évesen visszajött látogatóba.

— Nagyon érdekes volt — emlékezik mosolyogva — SomOrdaepiiFzta télen

Elmaradt

találkozás helyett

— No, "nem! A Zsiguliit

azért nem tesszük Jönkre. Vissza kell fordulnunk. Ha valahol beragadnánk, h at

ökör sem tudna kihúzni. — határozott a „pilóta” hangja, s már kanyarítja is a volánt visszafelé.

A szem végig pásztázza p göröngyös úttalan utat, amely 16 családot köt össze vágy zár el a világtól.

— Megpróbálkozunk a tsz- nél. Biztos akad egy terep-járó vagy traktor, amivel kimehetünk — hangunk bizakodó.

Viszmeg János, a berceli tsz elnöke a fejét csóválja. Nem tucj segíteni. — Az elmúlt hétén üzentek be ai: ordaspusztaiak, hogy küldjünk a lovaknak takarmányt. Visz- szaüzentünk, hogy egyelőre etessék a jószágot kukorica- szárral. Lehetetlen kijutni. Ha fordul az idő...

De addig, addig mi lesz az ottlakókkal? Hajt., űz a nyugtalan "kíváncsiság. Borzongató a tehetetlenség. A gyaloglásról is lebeszélnek, mert azért gondoljuk csak meg. 14 kilométer oda-vissza, ilyen időben !

Hát akkor? Elmarad a találkozás?

Biztatóan hunyorít az elnök; — Megpróbáljuk pótolni valamivel.

★

Észrevétlenül jön be a szobába. Csak akkor kapom fel a fejem, amikor közli; 13 éves koráig Ordaspusztán élt. Így ha már nem sikerült kijutnunk, szívesen mesél az ottani életről. Frissek még az emlékek, csupán négy év telt el azóta, hogy elhagyta a pusztát. Ám a négy év alatt rengeteg dolog történt Kovács Margittal, akiből azóta Mra- vik Lstvánné lett.

— Sokat gondolok vissza Ordasra. Szerettem ott élni, talán mert el sem tudtam képzelni, hogy másfajta világ is létezik. Elsőtől nyolcadikig egyedül voltam lány az általánosban. Ezért nem számítottam éppen jó gyereknek minden rosszaság rámragadt a fiúktól. Az iskola meg a természet volt a birodalmunk. Állandóan kószáltunk, s csak a tanítónk szigorúságának" köszönhettük, hogy nem betyár- kodtunk el teljesen.

A tanító, Gejger Jenő furcsa. különc ember volt. Fiatalon Budapestről érkezett a pusztára, ahol egy kis tanítólányt talált. A közös sors. a mindennapi együttes munka- férj-feleséggé kovácsolta őket. 18 évet töltöttek Ordason. Az emberek ma is tisztelettel emlékeznek rájuk. Pedig szigorúak voltak mindketten. Gyakran megfordult a pálca a kezükben. Magas követelményeket állítottak a tanulók elé. Színdarabokkal, apró műsorokkal színesítették a puszta népének életét.

— Sokat köszönhetünk nekik! A túlzott szigorúság akkor kamatozott, amikor bekerültünk Balassagyarmatra iskolába. Jómagam hároméves gyümölcstermesztési

szakiskolát végeztem, de rajtam kívül még 15-en mentek felsőbb iskolába Ordasról. A legmagasabb végzettséget -közülük a bátyám szerezte meg, technikumi érettségije van.

A pusztai emberek áldják a tanító házaspárt. Annak idején ők intézték el. hogv kikövezzék az utat. hogv új iskola épülhessen, s hogy Ordaspusztán kigyulladjon a fény.

— Petróleum mellett hosz- szúak voltak az esték. Kukoricát morzsoltunk, tollfosztás- sal ütöttük agyon az időt, bíbelődtünk az állatokkal. Egyetlen szórakozásunk a telepes rádió volt. Amikor.. 1960-ban kigyulladt a villany, felragyogott a szokatlan fény Ordason, táncot jártunk a lámpa alatt, azt sem tudtuk, hová legyünk. Hát még amikor jött a televízió! Nagyot változott az élet.

Kovács Margit 1971-ben végleg búcsút mondott a pusztának. A berceli tsz-ben növénytermesztési brigádvezető lett. Felügyeletét eav fiatal agronómusra bízták, aki jó felügyelőnek bizonyult. Egv-kettőre feleségül kérte Margitot. Nevelik a hároméves ikreiket. Tamást és Beálát. házat építettek. soóT rolnak a berendezésre. Kovács Margit szülei is megváltak a pusztától — őre? napjaikra falusi -emberek lettek. Ám szívük mélyén őrizgetik a kinti háromszobás, kőkerítéses, hidas házuk kénét. Pedig a hegyekből le n- Ivó víztömeg olykor egv évben kétszer is elmosta a kőfalat. hidastul. udvarostul;

*

A krónika szerint Ordas- puszta előbb vált községgé, mint Bércéi. Hat adófizető földbirtokos tulajdonában volt a terület, ötven család lakta. A felszabadulás után az egykori cselédek házhelyet kaptak, szétszedték a régi épületeket, helyükbe újakat építettek. Megformálták a maguk külön kis világát. Az 1970. január 1-i adatok 38 házról és 147 lakosról vallanak. Jelenleg 16 család lakja a települést. A világtól való elzártság így télidőben. a mindennapi gyaloglás a munkahelyre, számukra természetes. megszokott. A körülményeik szülte íratlan rend. törvény alapján élnek. Hetente egyszer felkerekedik valaki kosárral a hátán és viszi a faluból a kenyeret a többi családnak is. Az elköltözés gondolata azonban egyre több embert foglalkoztat. Mes'e- het. hogy pár év múlva Ordaspuszta említése számukra is csupán psv emléket jelent mint a Kovács ess*1ádn»k. Évtizedekből összerakott feledhetetlen emléket, amelyre vásvódva gondol vissza az ember.

—vkm—

Városrendezési

cs építéstervezési tcrvtanáes illákul

Az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeletben írta elő, hogy a város- és községrendezés, valamint a beruházások előkészítésében, tervezésében a népgazdasági, az építésügyi és lakáságazati célok összehangolt érvényesítésének ellenőrzése érdekében központi és területi városrendezési és építéstervezési tervtanácsok véleményezzék, ellenőrizzék a tervezési munkálatokat. Több korábbi intézkedés alapján már nyolc területi tervtanács működik az országban, s az új rendelkezés szerint rövidesen meg kell alakítani Budapesten a központi tervtanácsot is.

A rendelet részletesen felsorolja azokat az általános és részletes rendezési, beépítési terveket, amelyeket a tervezőintézeteknek be kell mutatniuk a központi és a területi tervtanácsoknak, s ugyancsak részleteiben meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket a tervek véleményezésénél kell megvizsgálni, ellenőrizni. Többek között a központi tervtanács külön ellenőrzi az ezernél több lakásos lakótelepek részletes rendezési és beépítési terveit, valamint, a városi főúthálózatot érintő lakótelepek texveit.

A tervtanácsok legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy érvényre jutassák a területrendezési-területfejlesztési jogszabályokat, hatósági előírásokat, a különböző beépítési terveknél megkövetelt műszaki-gazdasági normatívákat tehát a központi területfejlesztési és lakáspolitikai célokat. A benyújtott tervekről szagvéleményt adnak ki. amelyben a terv végleges kidolgozásához adnak szakmai segítséget a még érvényesítendő. követelmények meghatározásával és ajánlásaikkal.

Munkás tanácstag

Napokig keresték, ki az az asszony?

lyóbányára mentünk a rokonokhoz. Ott megismertem egy fiatalembert. Bányalakatos volt. Ezután már minden úgy történt, mint a regényekben. Megszerettük egymást, összeházasodtunk. és úgy határoztam, hogy visszajövök Magyarországra.

Bécs mellől egyenesen Somlyóbányára költözött. A kezdeti nehézségekre ma már vidám szívvel emlékezik visz- sza, — pedig bőven akadtak. Egy ideig a háztartást vezette, aztán mindinkább kezdett hiányozni a munka, a közösség. Kiváltotta a munkakönyvét. és varrónő lett a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál.

— Mivel Somlyón laktunk, sokat gyalogoltam, cipeltem. Ráadásul olyan volt a műszakbeosztásunk. hogy hat naP munka után két nap pihenő, akár ünnepre esett, akár nem.

Megszerezte a szakmunkásbizonyítványt. Hívták tanulni: „Rita. gyere te is...” Először aggódott, mert a magyar Írással bizony hadilábon állt. Aztán a legjobb eredményt érte el a vizsgán. Először szalaemeós lett. Hosszú idő óta ő nézi át az elkészült ruhákat. Már közölték vele az üzem vezetői, hogy meós lesz a rövidesen sorra kerülő gyárköltözködés után is.

Arra nagyon büszke. hogy brigád vezető. A brigádjukat Zójáról nevezték el. Tizenheten vannak. Megszerezték az ezüstkoszorús jelvényt.

— Nagyszerű kollektíva a mienk. Támogatunk két óvodát és a Somoskőújfalui iskolát. Az ottani bábszakkör gyerekeinek nemrégiben egyforma kis blúzt varrtunk, hogy abban menjenek szerepelni. Várjuk őket az új üzem avatására is.

Fájd Józsefné, a tanácstagi munkát komolyan veszi. Úgy örül Salgótarján változásának, szépülésének, mintha a saját hazát, bútorát mutogatna.

— Amikor édesanyám évente eljön látogatóba hozzánk, mindig büszkén viszem végig a városon. Elmondom, menynyivel gyarapodtunk. Egészen megváltozott Sal?őta-ián. Mondja is édesanyám: Jaj

lányom, most kéne itt laknom. Igazi város lett Tarján".

A tanácstagot sokan és sokszor megkeresik a választókerületében. Annál is inkább, mert ott, abban az utcában épül a szép. modern út. Ehhez bontani. költöztetni kellett- családokat. Faidnénak akadt gondja, baja bőven. Az orvosi rendelő szinte megközelíthetetlen volt. Panaszolják, ,hogv nagyot kell kerülni az énülő vásárcsanok miatt az iskolába. óvodába, bölcsődébe. A patakon elbontották a hidat, ideiglenest nem csináltak, sokan mennek keresztül-kasul.

A fiúkollégium melletti házban tizennyoc család él még mindig. Sok az idős ember, akik nem tudják, mikor kerülnek új lakásba. bontanak-e? Gyakran kérdezősködnek: „Vegyünk-e még tüzelőt, hogyan lesz hát...” Ilyenkor a tanácstag sem tud biztosat mondani.

Nagyon örülnek az új útnak. Már tervezgetik — a tanácstag közreműködésével —, hogy kerítéseket kell helyreállítani, kiskerteket csinálni, világosítani, hogy ne csak az út, hanem a környéke is szép legyen.

Cs. E.

NÓGRÁD - 1976. január 23., péntek 3