Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-20 / 16. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRAD ti n i n ■ m ^ i-BAuaj XXXII. ÉVF.," 16. SZÁM Bi --------------i-------iüiüiTi—T---------------------­A RA: 80 FILLÉR 1976. JANUÁR 20.. KEDD t --------------------­V ersenyt, magasabb szinten versenyszakasz kezdő­dött. A tavalyi eredmények összegezése, a tapasztalatok elemzése még folyik. Mi va­lósult meg az ígéretekből, mit kell jobban csinálni az idén? Ezekre a kérdésekre is vá­laszt ad az összegezés. Fel­adataink növekedtek, cél­jaink eléréséhez többre ,van szükség. A versenyt maga­sabb szinten kell folytatnunk es erre már a szervezés idő­szakában jó, ha mindenütt gondolnak. A termelékenység, a haté­konyság növelése, a gazdasá­gosság fokozása megkívánja a rervek folyamatos teljesíté­sét. Mit tartalmazzon a ver­senyfelajánlás? A kérdést ezekben a napokban minden­hol felteszik a kisebb-na- - gyobb kollektívákban, a szo­cialista brigádoknál. Ott, ahol a célokat időben megha­tározták, a feladatokat rész­letesen ismertették a mun­kásokkal, könnyebb a fel­ajánlások megfogalmazása. A ZIM salgótarjáni gyárában a vezetőség ajánlással segíti a versenyt.. Nem elegendő csak általá­nosságban meghatározni a cé­lokat. Az ilyen ígéreteket aligha lehet folyamatosan el­lenőrizni, számon kérni, már­pedig a verseny nyilvános­sága igényli. Ha a brigád részletesen ismeri, mikor mit kell tennie, mit várnak tőle, akkor készíthet jó tervet, ki­bővítve azzal a többlettel, amit a verseny során el akar érni. Ahány brigád, annyiféle adottság, lehetőség a jobb munkára. Van, ahol a meny- nyiség mellett elsősorban a minőség javítása kíván na­gyobb erőfeszítéseket. Másutt a selejt csökkentése a köz­ponti feladat. Több helyen új gyártmányokat kell meg­honosítani, és nem mindegy, milyen ütemben sikerül elsa­játítani az új technológiát, begyakorolni a munkafogá­sokat. A gépek, eszközök jobb kihasználása, határidők rövi­dítése, a munkaidő jobb hasznosítása, és megannyi sajátos feladat lehet, aminek kisebb, vagy nagyobb hang­súllyal, de szerepelni kell a brigádok felajánlásaiban. Az egyik műszakiakból álló szo­cialista brigád a műszaki fej­lesztési tervből vállalt több olyan feladatot a tűzhely­gyárban, ami a határidő előt­ti megvalósítást szolgálja. A szénbányáknál jelentős technikai, technológiai fejlő­désnek lehetünk szemtanúi. Ez újabb lehetőséget jelent és követelményt támaszt a szocialista munkaverseny­ben. Lehet-e szebb célt meg­fogalmazni a felajánlásban, mint a technológia gyors el­sajátítása, az új gépek haté­kony alkalmazása? A gazdasági jellegű fel­ajánlásoknak összhangban kell lenniük a kulturális cé­lokkal. A hármas jelszó töb­bet kíván a szocialista bri­gádoktól. Követendő példa az, amire az idén már több bri­gád készül. Egyénileg tesz­nek felajánlást kulturális cé­lok elérésére. Kevesebb lesz az általános, és több a kéz­zelfogható eredmény. Job­ban érvényesül a szocialista munkaverseny emberformá­ló jellege. Jelentős évet kezdtünk. Űj ötéves tervünk sikerét most kell megalapoznunk. Mindez az eddigieknél egyenletesebb munkát kíván, a feladatok napi teljesítését. Ezt kell szol­gálnia a szocialista munka- versenynek mindenütt. a munkapadoknál. ti. J. Ülésezett a salgótarjáni járási pártbizottság Területfejlesztési irányelvek — cselekvési program Hétfőn délelőtt Salgótar­jánban kibővített ülést tar­tott a salgótarjáni járási párt- bizottság. Az ülésen részt vett és felszólalt Matúz József, a megyei pártbizottság titkára is. A járási pártbizottsági ta­gokon kívül meghívták az ülésre a járási üzemek, ter­melőszövetkezetek első számú vezetőit, a tanácsi szervek vezetőit. Napirenden szerepelt a járás területfejlesztésének irányelvei az ötödik ötéves terv időszakában, valamint a járási pártbizottság gazda­sági, cselekvési programja az 1976. évi népgazdasági terv végrehajtására. Ozsvárt Fe­renc, a járási pártbizottság első titkára megnyitója után az írásos anyaghoz Kovács László, a pártbizottság tit­kára mondott igen részletes szóbeli kiegészítést. A vitában 14-en vettek részt. Sokoldalúan elemez­ték a járás helyzetét és több javaslatot tettek a soron következő feladatok megva­lósítása érdekében. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a mezőgazdaság ötéves feladatairól tárgyalt A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa hétfői ülésén megtárgyalta a IV. ötéves terv teljesítésének tapasztalatait és az V. ötéves tervben elő­irányzott legfontosabb fel­adatok megvalósításának te­endőit. A Gellért Szállóban rendezett ülésen ré6zt vett és felszólalt Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes. Ott volt Borbély Sándor, az MSZMP KB ipari, mező- gazdasági és közlekedési osz­tályának vezetője. Szabó István, a TOT elnöke beszámolójában elmondotta, hogy a szövetkezetek az el­múlt tervidőszakban általá­ban egyenletesen és dinami­kusan fejlődtek. A közös gaz­daságok mezőgazdasági ter­melése évente átlagosan 4,5’ százalékkal növekedett. A ter­melés legtöbb ágában lénye­gében javultak az anyagi­műszaki feltételek, öt év alatt csaknem 53 milliárd forint értékű beruházás valósult meg a mezőgazdasági szövet­kezetekben, s jó alapul szol­gál a növénytermesztés és az állattenyésztés további fejlő­déséhez. A szövetkezeti közös vagyon értéke 78 milliárd forintról mintegy 130 milliárd forintra emelkedett. A terme­lési előirányzatokat azonban minden részletében nem sike­rült teljesíteni Amíg a nö­vénytermesztésben — külö­nösen a gabonatermelésben — figyelemre méltó sikereket ér­tek el a közös gazdaságok, a zöldség- és gyümölcstermesz­tésben és az állattenyésztés több fontos ágában lemaradás tapasztalható. Nem növeked­tek kielégítően az állatállo­mány és az állattenyésztés hozamai — elsősorban a tej­termelés maradt el a terve­zettől. Figyelemre méltó azonban — hangsúlyozta a TOT elnö­ke—. hogy a IV. ötéves terv­időszakban bontakoztak ki az iparszerű termelési rend­szerek, tehát a termelőmunka szervezettsége, jellege mind­inkább iparszerűvé vált. Ezekhez az eredményekhez nagymértékben hozzájárult, hogy a szövetkezetekben is megszilárdult a szocialista brigádmozgalom. Az ötödik ötéves terv a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásában is magasabb szintre emeli a mércét, a kö­vetelményeket, előírja a ter­melés hatékonyságának növe­lését. a tervszerűbb munkát. Mint Szabó István a további­akban elmondotta: a terv a közös gazdaságok mezőgazda­sági termelésének évi 4,7 szá­zalékos emelését irányozza elő, ezen belül az állatenyész- tes fejlődésében évi 5,3 szá­(Folytatás a 2. oldalon) Tervek szerint halad a sal­gótarjáni' öblösüveggyár új hutaüzemének építése. A gyárrészleg üvegellátását biz­tosító automata kádkemen­ce már elkészült. Fűtését 1975. december 24-én kezd­ték meg, az üzemi hőmérsék­letet január 9-re érte el. A gyárban először ezen a ke­mencén alkalmaztak fém hő­visszanyerő berendezést. Je­lentősen növeli a termelés gazdaságosságát, ugyanis, amíg a korábban használt kera­mikus hővisszanyerők elhasz­nálódása miatt kétévenként kellett a kemencét átépíte­ni, az új berendezés négy évig biztosítja a folyamatos üzemet. A felépítésre kerü­lő két fúvóautomata közül az egyiken már az üzemi pró­bát végzik — képünkön —, s a gép még e hónapban ter­melni kezd. A 'másik automa­tát, és az ahhoz kapcsolódó kehelyprést ezután kezdik szerelni. Február második fe­lében ezek a gépek is üzembe ; állnak. (Marcsó felv.) üttörővezetők országos tanácskozása Zánkán Zánkán, a balatoni úttörő­városban hétfőn megkezdő­dött az úttörővezetők január 24-ig tartó országos tanács­kozása. Az előadásokon és, a konzultációkon az úttörő­szövetség országos, megyei- járási-városi és kerületi ve­zetői, továbbá az úttörőházak igazgatói és munkatársai, ösz- szesen mintegy 350-en vesz­nek részt. A tanácskozáson megtár­gyalják a résztvevők az úttö­rővezetők VI. országos konfe­renciájának határozataiból adódó időszerű feladatokat is. Megvitatják ezen kívül az 1976—77-es úttörőév prog­ramját is. Megismerkednek a résztvevők a KISZ IX. kongresszusának előkészítő munkájával, tanácskoznak a KISZ- és az úttörővezető-tes­tületek együttműködésének további javításáról is. Emberi léptékű környezetért I. Iförnyezefesztétikai konferencia Salgótarjánban A megyében élő épitészeti szakemberek, képző- és ipar­művészek és nem utolsósorban politikai és kulturális éle­tünk megyei és városi vezetői számára teremtett fórumot a hétfőn megtartott I. környezetesztétikai konferencia Sal­gótarjánban. E találkozás létrehozásában a MTESZ Építés- tudományi Egyesületének megyei szervezete, az Üvegipari Művek salgótarjáni ‘ síküveggyára, a Wógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, a MTESZ iparesztétikai szakosztálya és a Nógrádterv működött együtt, részt vállalva a program­ból is. Megszűnt a Pécskő utcai cigánytelep Új lakónegyed részletes rendezési tervét hagyták jóvá Ülésezett a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Hétfőn, ülést tartott a Salgó­tarjáni városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága, amelyen a testület számot vetett tavalyi várospolitikai tevékenységé­vel. A többi között beszámol­tak különböző társadalmi és tömegszervezetek vezető tes­tületéivel kötött együttműkö­dési szerződések végrehajtá­sáról, a tanács végrehajtó bi­zottsága gazdálkodásának köz- igazgatási, rendeletalkotói, és városépítői tevékenységének főbb momentumairól. A tes­tület várospolitikai tevékeny­ségét tavaly októberben a Nógrád megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága is megtár­gyalta. A testület tavalyi munká­jának középpontjában — akár az előző években — a város­rekonstrukció lebonyolítása, illetve továbbfejlesztése állt. A IV. -ötéves terv időszakára kitűzött háromezer lakás megépült, sőt a tervet vala­melyest túl is teljesítette Sal­gótarján. Az előírt ütemben folytatódott az elavult koló­niák felszámolása, s soron lé­vő beruházások előkészítése, a sokgyermekes családok la­káshoz juttatása. Sok évtize­des óhaj, törekvés teljesedett be a pécskő-dombi cigányte­lep megszűntetésével, amely­re már csupán az itt-ott ék­telenkedő falmaradványok emlékeztetnek. Tavaly meg­tárgyalta és jóváhagyta a testület a nyugati városrész rendezési tervét, valamint a Pécskő-domb beépítésének be­ruházási programját. A végrehajtó bizottság hét­fői ülése foglalkozott egy újabb lakónegyed, az öblös- üveggyárral szemben lévő te­rület részletes rendezésével is. A rendezést a Rákóczi út idén megkezdődő „négvsávú- sítása” is sürgeti. A Városépí­tési Tudományos és Tervező Intézet által kidolgozott rész­letes rendezési terv értelmé­ben e körzetben három ház­tömbben összesen kétszáztíz lakást, ezenkívül munkásmű­velődési központot, szolgálta­tóházat, üzleteket, irodahá­zat; továbbá tizenhat tanter­mes általános iskolát, százöt­ven személyes óvodát, nyolc­vanszemélyes bölcsődét hoz­nak majd létre, sok pihenő­parkkal, játszótérrel. A testület ezenkívül vb- jogkörben hozott tanácselnöki határozatokat hagyott jóvá. megtárgyalta a vb és a városi KISZ-bizottság együttműkö­dési megállapodásának vég­rehajtását, jóváhrígyta a vb 1976. évi munkatervét, módo­sította városgazdálkodási üze'- mének szervezeti és működési szabályzatát, tanácsülés, elé kerülő javaslatot dolgozott ki a városi sportcsamokintéz- mény létrehozására. A konferenciát Juhász Gyu­la, a salgótarjáni síküveggyár igazgatója nyitotta meg. Mint elmondta, nem véletlen, hogy ez a — művészi és ipari erőket mozgósító — jószándé­kú fórum Salgótarjánban bontakozott ki, hiszen az új­jászülető munkásváros méltó keretet adhat az együttgon­dolkodáshoz, a közös cselek­vés ösztönzéséhez. A célokról kifejtette: e tanácskozásnak segítenie kell az egyes szak­területek előtt álló munka kijelölésében, a tervezők, a kivitelezők, az anyaggyártók, vagyis a vállalatok, üzemek és a művészek együttműkö­dését koordinálnia. Mindez nagy munkát jelent, össze­hangolt szellemi szárnyalást igényel. Megtörni a beton­szürke épületek monotóniáját, külső építészeti sivárságát, sematikusságát úgy, hogy köz­ben az anyagszerűségre, a tartalom és forma összhang­jára is ügyeljen az alkotó, s műve emberi -léptékű, egyén­re és közösségre pozitívan ha­tó legyen. A megnyitó szavak után Finta József állami díjas épí­tész vitaindítóját hallgattál? meg a konferencia résztve­vői. Építészet, és környezet címmel arról szólt, hol is a hiba, ki a felelős a szürke­ségért. A társadalmi célok humánumát épített környeze­tünk csak kevés esetben su­gározza. Az alapvető hiba az alacsony igényszintben keres­hető, az épített világ alkotói között megbomlott munka­kapcsolat mellett. Olyan komplex környezet teremté­sét kell célul. kitűzni, mely az építészet, az esztétika, a ter­mészet és az ember összhang­ját szolgálja. Ezután előadások következ­tek. Dr. Müller Ferenc főis­kolai tanár a technikai anya­gi környezettervezés rend­szertanáról, Dargay Lajos szobrászművész Dezigne és építészet, Buczkó György iparművész Építészet és üveg címmel tartott elqadást. Lan­tos Ferenc festőművész a vizuális nevelés és környezet- alakítás viszonyáról beszélt. Délben a konferencia részt­vevői megtekintették Szath- mári Béla Környezetművészet című kiállítását a József At­tila Művelődési Központ üvegcsárnokában. Délután vá­rosnéző séta közben megis­merkedtek Salgótarján építé­sével. Fontos programmal, vitával zárult a .konferencia: a jelenlevők kifejtették véle­ményüket a nem csupán szakmai, de társadalmi szem­pontból 'is fontos környezet­esztétikai problémákról. Botka Miklós, az Építéstudományi Egyesület megyei szervezete elnökének zárszavával ért vé­get az első, de remélhetőleg nem utolsó salgótarjáni kör­nyezetesztétikai konferencia. Tanácskozás az ipar és a külkereskedelem kapcsolatáról Az ipar és a külkereskede­lem kapcsolatáról % kezdődött háromnapos konferencia hét­főn az Építők Dózsa György úti székházában, ahol mint­egy ezer szakember vitatja meg a külkereskedelmi és a termelővállalatok között a teljes összhang kialakításá­nak lehetőségeit. A szervezé­si és vezetési tudományos tár­saság és a Magyar Kereske­delmi Kamara rendezte kon­ferenciát dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter nyi­totta meg. , Mint a miniszter / beveze­tőjében egyebek között el­mondotta, külkereskedel­münkben az V. ötéves terv­időszakban is alapvétőén meghatározó szerepe lesz a szocialista országoknak és fő­ként a Szovjetuniónak. Emel­lett a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával a tőkésorszá­gokkal is fejlődhet külkeres­kedelmünk.

Next

/
Thumbnails
Contents