Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOCRAD A Z M S / MP N ­3!Z OTTS AGA ES A MEGYE' TAN XXXII. ÉVF., 15. SZÁM ARA: 1 FORINT 1976. JANUAR 18., VASÁRNAP Számvetés után, új feladatok előtt A megyei tanács legutóbbi ülésének központjában a munkásosztály élet- és munkakörülményeivel összefüggő tanácsi tevékenység értékelése szerepelt. A munkásság hely­zetének javítása szoros kapcsolatban áll szocialista álla­maink eredményeivel, amelyek jelentősek — ezt három év­tizedes-fejlődésünk is bizonyítja. Megyénk munkássága ré­sze munkásosztályunknak, a megyében betöltött szerepe és társadalmi súlya szükségszerűen megköveteli valamennyi szerv, köztük a tanácsok megkülönböztető gondoskodását. Nem azért, mert a munkásság külön jogokra tart igényt és nem azért, mert vele szemben valami mulasztást kell pótolni, hanem mert a szocialista társadalom fejlesztése, az osztálykülönbségek fokozatos megszüntetése, a falu és vá­ros, a fizikai és szellemi munka közti különbségek csökken­tésé szükségszerűen megkövetelik a társadalmunk egyik alapvető osztálya, helyzetével összefüggő kérdések céltuda­tos fejlesztését. A munkásság helyzetével való törődés ezért egyet jelent pártunk politikájának gyakorlati megvalósí­tásával, s annak szerves részeként végezték a tanácsok e munkát. A munkásság élet- és munkakörülményeinek javítása állandó, folyamatos feladat 'tanácsaink és szervei számára. A tennivaló nem 1972-vel, a megyei tanács határozatának meghozatalával kezdődött, hanem jóval előbb, a tanácsok megalakulásával egyidőben váltak fontos áljami feladattá. A Központi Bizottság 1974. márciusában állást foglalt a munkásösztáíy fogalmáról — melyet a XI. kongresszus megerősített — kibővítve, a társadalom mai fejlettségi szín­vonalának megfelelően határozta meg. A tanácsoknak eb­ben a felfogásban kellett és kell gondolkodniuk és tevé- kenykedniök munkájuk minden területén. A megyei tanács ülése bizonyította, hogy a munkások élet- és munkakörülményeinek javítása nagyon összetett, széles körű feladat, alakulását sok tényező, körülmény be­folyásolja. A megye öt üzemében a munkásokkal folytatott tanácskozás, a szocialista brigádtagokkal, brigádvezetőkkel váltott eszmecsere után a munkás tanácstagok elismerően szóltak az élet- és munkakörülményeik javítása érdekében kifejtett tevékenységről. Reálisan látták az ezzel kapcsola­tos gondokat, és szóvá tették, ha úgy vélték, hogy a lehető­ségeket a tanácsok nem teljesen használták ki. A megyei tanács legutóbbi ülésén is a legtöbb szó_ a munkások életkörülményeit jelentősen befolyásoló tényező, a lakáshelyzet, a települések kommunális ellátásáról esett. Még akkor is, ha az intézkedések közül egyértelműen ki­tűnik, hogy a megkülönböztetett gondoskodás eredménye­ként javult a munkások lakáshelyzete. Hiszen az elmúlt ötéves tervben több lakás épült a megyében, mint bármely megelőző tervidőszakban. Éves átlagban 500 állami lakás került átadásra, és ezek döntő többségébe munkások és fia­talok költöztek. Az már a holnap fejlődését jelzi, hogy a kormány a közelmúltban adta meg a jogot Nagybátony és Kisterenye nagyközségeknek a munkáslakás-kategória ked­vezőbb feltételeinek alkalmazására. Ennek értelmében Sal­gótarjánban és Nagybátonyban 350 bányászcsaládot lehet igen előnyös feltételek mellett lakáshpz juttatni. A munkásokat és a lakosságot közvetlenül érinti a ke­reskedelmi ellátás, a hálózatfejlesztés, a választékbővülés és -a kiskereskedelmi árak alakulása, a fogyasztói érdekvé­delem, a szolgáltatás. E témakört szinte valamennyi fel­szólaló érintette. Annak ellenére, hogy a feladatok megol­dására a tanácsok jelentős figyelmet fordítottak, mégis sok megszívelendő észrevétel- és bírálat hangzott el. Jo­gosan teszik szóvá a munkás tanácstagok, a munkások a fogyasztói érdekvédelem hiányosságait, a kenyér minőségét egyes településeken, a húskészítmények mennyiségi, minő­ségi, választéki elégtelenségét. Remélhető, hogy a salgótar­jáni új húsüzem működésével elsősorban a választék és a húskészítmény-ellátás javul. Többen szóltak arról, hogy az elért fejlődés mellett a szolgáltatás színvonala, kulturált­sága nem felel meg mindenben az igényeknek. Ennek oka, hogy a lakossági szolgáltátó tevékenység fejlesztése helyett esetenként a nagyobb nyereséget biztosító ipari tevékeny­séget szorgalmazzák. Ezért is fogalmaztak úgy, hogy az ötö­dik ötéves terv szolgáltatásfejlesztési lehetőségeit a jogos igények kielégítésére kívánják felhasználni. Többen megfogalmazták, hogy társadalmi fejlődésünk nyomán nőtt a műveltség iránti igény és javultak a műve­lődés feltételei. A tények egyre inkább bizonyítják, hogy megyénk munkásai megértették a párt Központi Bizottsá­gának közművelődés-politikai határozatát, hiszen azóta je­lentősen fellendült a műveltség iránti érdeklődés, amit a felnőttoktatásban résztvevők száma is bizonyít. Jelentős eredményről lehetett számot adni a munkások egészségügyi ellátásáról, az üzemegészségügyi ellátás fejlő­déséről. Elmondották a hozzászólók, hogy e téren nemcsak az ellátás minőségének további javulását várják, hanem többek között a táppénzes állomány jelentős csökkentését is, a becsületes dolgozók sérelme nélkül. Az előterjesztés, a határozati javaslat és a felszólalások bizonyították, hogy a tanácsoknak a jövőben még sok feladatuk van a munkások élet- és munkakörülményeinek javításában. Feladatuk, hogy" tervszerű végrehajtását fo­lyamatosan biztosítsák. Kötelességük, hogy jól ismerjék a munkások életét, gondjait, problémáit, velük jó kapcsola­tot építsenek ki, támaszkodjanak áldozatvállalásukra, együtt — a társadalmi és tömegszervezetekkel közösen — hajtsák végre a párt politikáját. Az 1972-ben hozott megyei taná­csi határozat a munkások érdekeivel, a párt politikájával összhangban hosszabb távra határozta meg a tanácsi szer­vek feladatait. Azért is, mert a határozatban'rögzített ten­nivalók megfelelnek a XI. kongresszus munkások helyzeté­re, és a tanácsok tevékenységére vonatkozó döntéseinek, és összhangban vannak az ötödik ötéves terv célkitűzéseivel. Számvetés volt a javából. De újabb feladatokat is meg­határozott a tanács, melyek végrehajtása a tanácsi szervek­nek megtisztelő feladata és kötelessége. Púja brigyes ázsiai országokba utazott Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere szombaton hivatalos lá­togatásra indult Iránba, a Vietnami Demokratikus Köz­társaságba, Szingapúrba és> Indiába. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Marjai József, külügy- minisztériumi államtitkár és Rácz Pál külügyminiszter-he­lyettes. Ott voltak a meglá­togatandó országok budapesti külképviseletének vezetői és munkatársai. (MTI) Koholt ürügy alapján Zaire bombázza Angolát Aís Angolai Népi Köztársa­ság hadseregének támadásai, következtében az FNLA lá­zadói és az őket támogató zsoldosok az északi fronton a zairei határhoz vonulnak vissza. Roberto Holden, az FNLA vezetője elhagyta a belső viszályoktól is szétzilált csapatait 'és Kinshasába re­pült. A luandai rádió jelentése szerint az FNLA-t támogató zairei hadsereg repúlégépe- ket is bevetett hogy felta-rtsa a népi hadsereg előrenyo­mulását, és lehetővé tegye az FNLA-csapatoknak, hogy visszavonuljanak zairei bá­zisukról. A rádió közölte azt is; hogy a zairei vatíász'lom- bázók támadást intéztek Teixeira de' Sousa vasúti csomópont ellen. A bombá­zás hat ember életét köve­telte. Kinshasa, h<ogy valamiként igazolja az angolai harcok­ba való növekvő katonai be­avatkozását, azt állította, hogy „az ellenség bomba­támadást intézett” a Teixei­ra de Sousa-tól nem mesz- sze fekvő zairei Dílolo ellen. Az imperialista propagan­da zajos kampányba kez­dett az Angolai Népi Köz­társaság ellen, azzal vádol­va a fiatal afrikai köztársa­ságot, hogy ' ; .agressziót kö­vetett el Zaire ellen”. (MTI) Hét nyomdaipari vállalat kooperációjában fényszedő üzemet létesített Budapesten, hogy korszerűsítsék az ofszetnyomást. A Debreceni 'Alföldi Nyomda is részt vesz eb­ben a vállalkozásban azzal, hogy itt készítik elő a kéziratokat, a lyukszalagokat. Az üzemrészben augusztus elsejm kezdődött meg a munka és januártól már teljes kapa­citással dolgoznak. Képünkön: Rácz Lászlóné fényszedő operátor munka közben. Sikeresen zárult a negyedik ötéves terv Nagyobb feladatok a következő t ervid őssak b an Napirenden a cselekvési program Tegnap az SZMT székházá- ban tartotta idei első mun­kaértekezletét a Volán 2. számú vállalata, amelyen több mint kétszázan, szocia­lista brigádvezetők és -tagok, termelésirányítók, a szak- szolgálatok vezetői és mun­katársai, valamint a társa­dalmi szervezetek képvise­lői vettek részt. A megjelen­teket Szoo Béla, a vállalat igazgatója tájékoztatta a negyedik ötéves terv ered­ményeiről, a következő terv­időszak feladatairól, az id.ei év célkitűzéseiről, valamint a cselekvési program kidol­gozásának módszereiről.. Megállapítota: a Volán 2. számú Vállalat sikerrel tel­jesítette az előző ötéves terv­ben meghatározottakat. A vállalati eredmény 18 mil­lió forintról 25 millióra emelkedett, az egy főre jutó személyi jövedelem pedig 34 százalékkal nőtt, a tervezett 21 százalékkal szemben. Ja­vult a dolgozók munkavég­zése is: az 1970. évi 246 órá­ról a tervidőszakban 210 órára csökkent a havi . át­lagos foglalkoztatási idő. Mindezek ellenére, s te­kintettel arra; hogy a válla­lattal szemben támasztott igények növekedtek, sike­rült a szállítási feladatok ellátásában mennyiségi és minőségi javulást elérniük. Például 1970-hez viszonyítva, a múlt évben 43 százalékkal több utast szállítottak, a ter­vezettől 20 százalékkal töb­bet. s hasonlóan jó eredmé­nyeket értek el az áruszál­lítás területén is: öt év alatt az árutonna kilométer­teljesítményben közel száz százalékos fejlődést értek el, a tervezett háromszorosát. Az igazgató részleteden elemezte az 1975-ös év —, mint az ötödik ötéves terv kiindulóalapja — eredmé­nyeit, tapasztalatait, majd a résztvevőknek vázolta az idei évben a vállalati kol­lektíva előtt álló feladatokat. Az idén az előzőekhez ké­pest, további 5—6 százalék­kal nő a személyszállítási, 11—12 százalékkal pedig a teherfuvarozási tevékeny­ség, amely intenzívebb, job­ban szervezett odaadóbb múnkát kíván a vállalat va­lamennyi dolgozójától. Na­gyobb súlyt fektetnek a ta­karékosságra; a költségek csökkentésére, az eszközök jobb kihasználására, s bár a múlt év is ennek - jegyé­ben telt el, de további szem­lélet- és módszerbeni válto­zásokra lesz szükség 1976- ban is. Az igazgató részlete­sen beszélt a cselekvési program kidolgozásáról, s hangsúlyozta: szakítani kell az általános megfogalmazá­sokkal és konkrét, mindenki által érthető, érzékelhető; a párthatározatok szellemé­nek megfelelő feladatokat kell a középpontba állítani. Kitért a szocialista munka­verseny eredményeire, ame­lyek —, mint mondotta — hozzájárulnak az idei; meg­növekedett feladatok sike­res végrehajtásához. Az igazgató tájékoztató­ját követően vitára, hozzá­szólásokra került sor. Töb­ben mondták el ésszerű ja­vaslataikat. Biztonsági Tonne: Folytatódik a közel-keleti vita Az ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteken folytatta a kö­zel-keleti helyzet vitáját, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet részvételével. Ion Datcu, Románia kép­viselője felszólalásában hang­súlyozta, hogy feltétlenül tár­gyalásos úton kell felszámol­ni a veszélyes közel-keleti fe­szültségforrást, biztosítani kell a Palesztinái arab nép ön­rendelkezési jogát. A békés rendezéshez elsősorban azt kell elérni, hogy Izrael ki­vonja csapatait valamennyi megszállt arab területről, is­merje el a palesztin nép nemzeti jogait, beleértve az önálló államalapítási jogot is. A román delegátus tá­mogatta a szovjet kormány javaslatát • a Közel-Kelettel foglalkozó genfi békekonfe­rencia munkájának felújítá­sáról az összes érdekelt fél, köztük a Palesztinái Felsza­badítási Szervezet képviselői­nek részvételével. Moulaye el-Hasszán, Mau­ritánia küldötte megállapítot­ta, hogy az izraeli vezetés cionista agressziójával,, és a Közel-Keletre vonatkozó ENSZ-határozatok semmibe vételével megoldatlanul hagy­ja a helyzetet, ami súlyosan veszélyezteti e térség békéjét. Az a tény; hogy Izrael boj­kottálja a BT jelenlegi vitá­ját, ismét csak arról tanúsko­dik, hogy Tel Aviv nem haj­landó kiüríteni a megszállt területeket, nem hajlandó helyreállítani a Palesztinái arab nép elidegeníthetetlen jogait. A Biztonsági Tanács hét­főn délután folytatja a kö­zel-keleti helyzet vitáját. Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár pénteken több mint egyórás megbeszélést folyta­tott Faruk Khaddumival, a PFSZ delegációjának vezető­jével a BT ülése nyomán ki­alakult helyzetről, majd ezt követően háromnegyed órán át tárgyalt Herzog izraeli ENSZ-nagykövettel. Az AFP értesülése szerint az arab országok Szíriát és Jordániát bízták meg azzal, hogy vegyen részt a Bizton­sági Tanács közel-kéleti vi­tájában szavazásra bocsátan­dó határozati javaslat előké­szítésében. (MTI) , R asselt-bíróság Embertelenségek Latin Amerikában Szombaton „ítéletet hozott” "a Rómában ülésező úgyneve­zett II. Russell-bíróság, ame­lyet Lelio Basso független baloldáli olasz szenátor hívott életre a latin-amerikai dikta­túrák elnyomó módszereinek leleplezésére. A bíróság 11 dél­amerikai rezsimet bűnösnek talált abban, hogy megsérti az alapvető emberi jogokat, továbbá elítélte az Egyesült Államokat és multinacionális vállalatokat a latin-amerikai országok gazdasági < kizsákmá­nyolása miat. Az egy hétig tartó ülés­szakon a bíróság tagjai — rieyes személyiségek: Laura Allende, a meggyilkolt chilei elnök nővére. Juan Bosch a volt dominikai elnök, Gabriel Garcia Marquez kolumbiai író, George Wold, a Har­vard egyetem, professzora és biológiai Nobel-díjas — sok jelentést vizsgáltak át és szá­mos szemtanút hallgattak meg. Az ítélet kijelenti, hogy Argentina, Bolívia, Brazília, Chile, Kolumbia, Guatemala, Haiti, Nicaragua, Paraguay, a Dominikai Köztársaság, va­lamint Uruguay súlyosan és rendszeresen megsértik a né­pek jpgait. A bíróság rámu­tat, hogy az Egyesült Álla­mok felelős Chile és Guate­mala törvényes kormányának megdöntéséért. A santiagói junta — állapítja meg a bíró­ság — meggyilkoltatja a kül­földre menekült chileieket. Az Egyesült Államokról szólva hangsúlyozzák, hogy Washington gyarmati urai­mat tart fenn Puerto Rico- ban, s katonai agressziót kö­vetett el Kuba és Dominika ellen. Az Egyesült Államok kormánya ezenkívül előmoz­dítja, megszervezi vagy eltű­ri, hogy a törvénytelen és elnyomó latin-amerikai kor­mányzatokat fegyverrel lás­sák el. A multinacionális vál­lalatok az ítélet szerint a la­tin-amerikai országok ter­mészeti erőforrásait és lakos­ságát kihasználják és több esetben a fasiszta puccsok ki- tervelésében is közreműköd­tek. Az ítéletben név szerint említik az AFL—CIO ameri­kai szakszervezeti szövetséget, amely mesterkedéseivel be­hatolt a dél-amerikai mun­kásmozgalomba. A II. Rusell-bíróság az ülésszak befejeztével átalakul a népek jogait védelmező ál­landó társadalmi szrvezeté. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents