Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-03 / 2. szám

Bányász dalosok számvetése Ezen a-i estén a salgótarjá­ni Bányász Művelődési Ház dalostermében nem próbára, nem is szereplésre érkeztek az ének szerelmesei. Egy év munkájának mérlegét készí­tették el. amelyet Podosz Gyula, a Bányász férfikórus elnöke tárt a dalosok elé. A több mint félévszázados nagy múltú öntevékeny cso­port egvéves munkájának ér­tékelésekor a napokban Po- dosz Gyula visszatekintett az 1974-es esztendőre is. amikor a kórus kéthetes angliai sze­replésen vett részt. Az 1975- ö.s évben a munkásdalosok in­kább a megyében szerepeltek több alkalommal. Balassa- gvarmaton. Szécsényben, Nagybátonyban. a megyeszék­helyen jutalmazták nagy taps­sal műsorukat. Számos politi­kai rendezvényen szerepeltek, így többek között dallal ked­veskedtek március 8-án a nőknek, szerepe'tek a felsza­badulási ünnepségeken, a bá­nyásznap alkalmából, vala­mint a megyei dalos találko­zókon. és a Vándor Sándor kórusfesztiválon. A kórus (először fennállása óta)' nagy_ fába vágta a fejszét akkor, amikor 1975-ben filharmóniai hangverseny-szereplést vállalt. E jelentős feladatot is köz­megelégedésre végrehajtotta az együttes. Az éves számvetés során néhánv hiányosságra is felhív­ta a jelenlevők figyelmét a dalkör elnöke. így többek kö­zött kifogásolta, hogy több kó­rustag rendszertelenül láto­gatja a próbákat, sőt volt olvan szereplés is, amelyet le kellett mondani a gyér lét­szám miatt. Hangsúlyozta, a jövőben sokkal nagyobb fe­gyelemmel, új számok beta­nulásával, a régi műsor fel­újításával kell készülni a so­ron következő szereplésekig, fellépésekre. A salgótarjáni Bányász fér­fikórus dirigense Virág László karnagy is elemezte az önte­vékeny csoport munkáját, ö különösen szakmai szempont­ból mondott sok hasznos ész­revételt. Egyben felhívta a jelenlevők figyelmét az 1976- ban sorra kerülő minősítési versenyre,- ahol meg kell vé­deni a korábban elért arany­koszorú diplomával minősíté­si fokozatot. Erre az alkalomra teljesen új műsorral készül a Bányász kórus. Az ünnepi számvetésen azoknak a dalosoknak, akik egész évben - szorgalmasan lá­togatták a próbákat, és aktí­van részt vettek a kórus mű­vészeti életében, jutalmakat nyújtottak át. Köszöntötte az együttest Baranyi László is. a Nógrádi Szénbányák Vál­lalat szakszervezeti bizottsága, valamint a Bányász Művelő­dési Ház társadalmi vezetősé­ge nevében. Többek között kiemelte, hogy ennek a mun­káskórusnak nagy szerepe van a párt művelődéspolitikai ha­tározatának megvalósításá­ban. Az együttes eddigi mun­kájáért az említett szervek el­ismerését tolmácsolta és kér­te, hogv a jövőben is szerez­zenek örömet a bányász lakta községek, telepek lakóinak, széphangzású dalaikkal, igé­nyes műsoraikkal. Az éves számvetés vala­melyest különbözött, .eltért a korábbiaktól. Ugyanis voltak olyan esztendők, amikor a be­számolók után a dalosok is véleményt nyilvánítottak, esetleges javaslataikat tol­mácsoltak. Ez alkalommal plmaradtak a hozzászólások, idő hiányában. Azonban a Bánvász dalkör vezetősége a közeljövőben szeretne lehető­séget nyújtani, hogy az önte­vékeny csoport tagjai is ki­fejthessék véleményüket, el­mondhassák elképzeléseiket. Az ünnepi számvetés jó han­gulatban zár>’u, Demény László Mai íévéajánlatunk 22.20: Menyegző. A világhírű lengyel rende­ző, Andrzej Wajda alkotása Stanislaw Wyspianski azo­nos című drámájából ké­szült. A Menyegző 1901-ben került először bemutatásra, s ma már talán a legismer­tebb irodalmi alkotás Len­gyelországban. (Kötelező is­kolai olvasmány, s dialógu­sainak egy része bekerült a mindennapi szóhasználatba is.) „Az geész lengyel kultu­rális örökségből, mindabból, amit a színpad számára ír­tak. ez a dráma a legkülö­nösebb, a legeredetibb” — mondotta Waida, s hogy mindenkihez eüuthasson, az eredeti mű szelleméhez hű filmet készített belőle. Diák akadémia Kari-Mar x-Stadtban Érdekes kezdeményezés született az NDK egyik nagy iparvárosában. Karl-Marx- Stadtban. A helyi Műszaki Főiskola, a városi tanács és az Ifjúsági Szövetség össze­fogásával úgynevezett diák­akadémiát szerveztek. Az igényes név igényes progra­mot jelez: tehetséges közép- iskolások felkarolását és ér­deklődési körüknek megfelelő támogatását. A diákakadémia keretében ismert tudósok vezetik be szaktárgyuk rejtelmeibe a fi­atalokat. A diákakadémia mostani első évfolyamán 250 fiatal vesz részt, azok. akiket isko­lájuk és az Ifjúsági Szövetség erre alkalmasnak talált. A kiválasztásnál csupán egyet­len feltételt szabtak. a ki­emelkedő tanulmányi ered­ményt, illetve valamilyen te­rületen megmutatkozó tehet­séget. A diákakadémia tanul­mányi ideje két év. Alap- és felsőfokú évfolyama van a VII—XI. osztályos fiúk és lányok .számára. Az oktatás témaköre igen változatos, de a gyakorlati élethez közelálló tudományos területeket érint. Az alapfo­kú oktatás 8 előadás-sorozat­ból áll. Ezek felölelik a ta­nulás módszerét, a műszaki tudományoknak a társadalmi életben betöltött szerepét, kü­lönféle közgazdasági témá­kat stb. Az „akadémisták” jelen le­hetnek a műszaki főiskola bármelyik szemináriumán és kollokviumán, illetve az if­júsági szövetség diákparla­mentjein. A középiskolás diákok így nem csak a főiskola légkörével ismerkednek meg. hanem a főiskolai előadások feldolgo­zásának, elsajátításának mód­szerével, sőt ösztönzést kap­nak magán tanulmányok foly­tatására. bekapcsolódhatnak az alkotó tudományos mun­kába. Tehát a diákakadémia a pályaválasztást is elősegíti. A diákakadémiák az egyé­ni hatáson túl széles körű társadalmi formáló erővel is rendelkeznek, mert tagjai se­gítik társaikat a tanulásban, a pályaválasztásban és nem utolsósorban hozzájárulnak a tanulás megszerettetésé­hez. Az Ar1 Kino mŰForón Máriássy Félix filmjei . Az Art Kinő első negyed­éves programjában Salgótar­jánban és Balassagyarmaton Máriássy Félix filmjei sze­repelnek. Balassagyarmaton január 7-én, a Madách Film­színházban, Salgótarjánban ja­nuár 9-én, a József Attila Mű­velődési Központban a Roko­nok vetítésével kezdődik a sorozat. Ezt követően Balas­sagyarmaton a szerdai. Sal­gótarjánban a pénteki napo­kon lesznek vetítések. Sor­rendben a Csempészek, a Fa­pados szerelem, a Próbaút, a Fügefalevél és az Imposzto- rok című filmeket vetítik. Verseny után a nyomdában Eredményt hirdettek a Nóg- rád megyei Nyomdaipari Vál­lalat salgótarjáni telepén a Ki minek mestere szakmun­kásverseny résztvevőinek. A nyomda Rózsa Ferenc KISZ- szervezete, kéziszedő és gép­mester szakmákban hirdette meg a versenyt. A vetélkedő fiataloknak politikai tájéko­zottságukról, elméleti és szakmái felkészültségükről kellett számot adni. bizonyí­tani a versenybizottság előtt. Az elméleti és gyakorlati verseny után a gépmestert szakmában Vass József. a sz°dő szakmában Bize Gvula lett az első. Kiváló eredmé­nyeket értek el: Kosár Józs°f. Nemed! József, Mata Irma és Buda I ló! A díjakat. Pénzjutalmat, léki a not a vállalat igazga­tója adta át a verseny győz­teseinek Ezu'án szakmai ér­tékelésre került sor. A két első helyezett részt vesz az országos döntőben, amely márciusban lesz meg­tartva a budapesti Kossuth Nyomdában. A rangos ver­senyen való jó szereplés, tisz­tás helytállás érdekében már elkezdték a felkészülést. Űrhajó-felszerelés a koraszülött­gyógyászatban Az űrhajókban használatos oxigénsátort felhasználták a Minnesota Egyetemen a kora­szülötte^ inkubátorához. A készülék a zárt rendszer elve szerint működik, gondoskodik az inkubátor megfelelő oxi­gén koncentrációját és méri a koraszülött oxigénfogyasztá­sát. Megjött a kenyér Varsányba. (Kulcsár József felvétele) Testnevelési továbbképzés Pécsett megszervezték az óvónők testnevelési tovább­képzését, azzal a szándékkal, hogy magasabb színvonalra emeljék az óvodákban folyó gyermektornát. A kicsinyek rendszeres testnevelése ugyan­is nemcsak a fizikai fejlődé­süket segíti, hanem kedvező­en formálja személyiségüket is. Tanácsi határozat alapján — az- országban elsőként — bevezették a gyakorló óvónők testnevelési . továbbképzését, amelynek során a nevelők el­sajátítják a magasabb szintű foglalkoztatás elemeit. A száz­órás oktatási program alatt az óvónők speciális gyakor­lati any; ggal ismerkednek meg, s ennek nyomán a há­rom-négy éves gyermekek számára olyan tornagyakorla­tokat állíthatnak össze, ame­lyeket a kicsinyek, játékosan, élvezettel hajtanak végre. Je­lenleg huszonöt résztvevője van a tanfolyamnak. A külföld HUMORA Sc>béria töfaín (I.) Valljuk meg, ha Szibériá­ról hallunk, ma is a rég­múltból örökölt kének vil­lannak elenk: kietlen. mo­csaras földrész, dermrítő hideg. ősi vad természet, ahova valamikor számíizöt- teket hurcoltak, ahol a kul­túrának csak a nyomai ta­lálhatók é- embernek ervál* talán nem való ott az élet. Manapság már tarthatatlan az előítélet! Szibéria e'kén- /.élhetetlen gazdagsága. foko­zatos kiaknázása cáfolja a 'múltat, az előítéleteket. Gi­gantikus fejlődésével eevre Inkább az ember szolgálatá­ban áll. Az Angara menti Bratszkban cgv ie'szó ra­gadta meg a figyelmemet: „Szibéria gazdagsága az egész országé!” Ennek a transzparensnek jegyében vettük sorra: merre jártam, mit láttam, s hallottam. Az APN hírügynökség ven­déglátását élvezvén Kelet- Szi bériában ismertem meg pzt a mindenki számára ér­dekfeszítő, izgalmas világot. Fővárosa, a Bajkál melletti félmilliós Irkutszk jó ötezer kilométerre fekszik Moszk­vától. A távolságot jól ér­zékelteti az, hogy az időkü­lönbség Moszkvához képest öt, hazánkhoz mérten hét óra. Tehát messze van. A repülőgép Moszkvából nyolc óra alatt teszi meg azt az utat, amelyet a gyorsvonat napok alatt. 4 NÓGRAD - 1976. j< Másodszor járok ezen a (újon. Mégis, amikor kézbe vettem Leonyid Sankarev könyvét, hogy adataiban bú­várkodjam, kiderült: keve­set tudok erről a különös földrészről. Sankarev a kö­vetkező címet adta könyvé­nek: „Honnan jött és hová megy Szibéria?” A múlt században is voltak már olyan előrelátók, akik azt mondották: „Szibéria a gyárak, üzemek országává kell váljék.” De még ennek a századnak az elején is akadt a fejlődésnek olyan ellenlábasa, aki hirdette: „...Szibéria csak arra hiva­tott, hogy ellássa a világpia­cot nyersanyaggal.” Az idő­közben született csodák a tizenkilencedik század jós­latát bizonyítják. Öt évvel ezelőtt a szibériai mocsarakban 168 olajmezőt találtak, 333 óriási olajré­teggel. Azután következett egy gyors összehasonlítás Kuvaittal —. hiszen terüle­téhez képest ezt az országot tartják a legnagyobb olaj­termelőnek a világon. ahol 560 négyzetkilométeren ma­gasodnak fúrótornyok. Vajon utolérhető ez az évente 110 millió tonna olaj? A szakér­tők szerint: igen! Tatárföl­de 3., szombat dön, az ország második leg­nagyobb kőolajtermelő vidé­kén 25 évig tartott, míg el­érték az évi 100 millió ton­nát, Tyumenyben viszont 1974-ben már több mint 110 millió tonnát termeltek. Szamotlor kútjai az Ob folyó jobb partján egyenként 1400—1500 tonna olajat ad­nak havonta. Csupán ezek­nek a kutaknak a teljesít­ménye 4—5 esztendőn belül egyenlő lesz az egész kuvai­ti termeléssel, talán meg is haladja. A geológusok sze­rint ehhez hasonló nagysá­gú, gigantikus kőolajmező nem csupán egyetlen van. Szibéria gáz- és olajlelő helyé­nek területe 1 650 000 négy­zetkilométer. Északon óriási gázlelö- helyekre bukkantak. Nadim- Purszk területén a prognózis 23 trillió köbméter gázt je­lez, ilyen óriások találhatók Urengoj, Medvezsje, Kom- szomolszkoje, Jubitye'noje és Gubkinszkoje környékén. Közülük is a legnagyobbak Dél-Jamaljében, az Arktika partján és a Vaszjugáni-mo- csarakban találhatók, s hogy a képzelet is csaponghasson, egyetlen urengoji gázkút éven át annyi fűtőanya­got ad, mint amennyit egy 2 millió tonna szenet adó bá­nya. Egy tomszki koníerenci­Mindenütt hatalmas elektromos vezetékek húzódnak. án hangzott el 1967-ben, hogy csupán Nyugat-Szibériá- ban szénből és olajból olyan hatalmasak a készletek, amelyek elérik az Amerikai Egyesült Államok termelését. A közgazdászok szerint ez a terület adja majd a Szovjet­unió olajtermelésének felét, a gáz kétharmadát. Szibéria évmilliók óta óriási szénpárnán fekszik; a Szovjetunió 22 szénmedencé­jéből 14 itt található. Egy kuznyecki medence felér négy dombasszi medencével. De még ennél is nagyobbak a lenszki, a tunguszkiji, a kanszko-acsinszkiji és a dél- jarvtszki medencék. A természet valaha na­gyon bőkezűen adakozott: számos helyen valósággal a felszínen van a szén. A ha­talmas fenyőerdők gyökérze­te jóformán átfonja a sze­net, s ez az exkavátor mar­kolóival még elérhető mély­ség. Ötven-hatvan méter vastagságban, vékony föld­lepel alatt fekszik a szén. A számítások szerint több mint 7 trillió tonna szén nyugszik itt, ami a Szovjet­unió szénkészletének több mint 90 százaléka. Megfele­lő feltételek között évente 1 milliárd tonna szén volna kitermelhető. Ilyen készle­tekkel a világ egyetlen szén­medencéje sem rendelkezik! A gazdasági előrejelzők úgy vélekednek, hogy 2000 körül Szibéria szolgáltatja majd-a Szovjetunió európai részé­nek a szénfűtőanyag 90 szá­zalékát. Ehhez azonban még meg kell oldani a szállítást, amelyet a merészen gon­dolkodók úgy képzelnek, hogy a szén továbbítása nyo­más alatt, csővezetéken tör­ténik majd. Weither Dániel (Következik: Gazdagodik a címer.) j MILÁNÓ A nagymama elábrándozva meséli lány unokájának: — Hidd el, Natalia, a nő életében csak egy szerelem létezik... — És ki volt a te nagy sze­relmed, nagyika? — kérdi az unoka. — A tengerészek... ★ BUKAREST — Mondd meg már nekem, te Emil, mitől olyan harmo­nikus a ti házaséletetek? — Nincs különösebb titka, Vasile. Én elviselhetetlenül horkolok, a feleségem pedig süket, mint az ágyú... * TEXAS Joet, a texasi gengsztert meglátogatja a börtönben a felesége. — Hogyan tudsz megélni? — aggodalmaskodik Joe. — Ez ne aggasszon, fiam! Még legalább három évig ki­jövök abból a pénzből, ami a nyomravezetésedért volt ki­tűzve. .. HAMBURG — Elégedett vagy a felesé­geddel? — Elégedett vagyok. Az egyetlen, amit kívánhatok magamnak: a következő se legyen rosszabb... j

Next

/
Thumbnails
Contents