Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-16 / 294. szám
— Tsíen Mzony, eaaE "ÍJszakásiban van igazolatlan hiányzóm. Az is csak azért, mert néha elalszom. Nem, nem az ital miatt, hogy is képzeli; nem vagyok én olyan, kérdezzen meg itt bárkit...! Csak tudja, úgy van az, hogy délutános az asszony, én meg este ledűlök égy kicsit a két gyerekkel, hogy nyugodtab- ban elpihenjenek. Aztán mi lesz a vége? Megszunnvadok, lekésem a buszt, a munkásjáratot, amikor meg felébredek, hát persze, hogy nem tudok mivel műszakba menni. — Nincs csörgőórájuk? — De van..., van. Csak tudja, amikor én egyszer elalszom, a tank is düböröghet mellettem — Szomszédok...? — Nincs nekem csak egy, sz is öreg, régen nyugdíjas; nekem kellene inkább őt éb- resztgetni... Mondom, az asz- szony rúg' ki az ágyból, tizenegy körül, amikor hazaér dél- utánosiból, de akkor már késő. — Szóval: csak a gyerekek békés nyugodalma miatt szokott igazolatlanul hiányozni? — Esküszöm magának...! Isién bizony, csak emiatt! — Ez hányadik munkahelye ? — Nem is tudom. Várjon, kiszámolom... A nyolcadik, igen, ennyi helyen voltam már. — A jövő héten, mint mondták, ismét éjjeles műszakban dolgozik... — Tudom. Már előre félek tőle. — Megszunnyad? — Nem tudom. De ha még kétszer elalszom, már be sem jövök. Isten bizony, nem vinne rá a lelkiismeret; inkább más helyet keresek. — Hová menne? — Nem tudom. — És a két gyerek? ■— Keres az asszony... — Lesz fizetés vagy előleg azokban a napokban? — Lesz. De miért kérdi? (O. Vilmos, 34 éves horganyozó, endrefalvi lakos, keresete 2800—3000 forint között van. Ebben az évben hétszer mulasztott igazolatlanul. A gyárrészleg munkaügyi vezetőjének hivatalos statisztikája szerint mindig az előleget és a fizetést követő napokon. .. A beszélgetés végén azt mondja O. V.: bánja mulasztásait, s kér: intézzem el neki, mert tudja, én biztos befolyásos vagyok, hogy két műszakra járhasson. Mert akkor tényleg nem alszik el. Fizetés és előleg után sem? — kérdem tőle. Mit képzel?! — néz rám szúrósan —, nem olyan vagyok én. ★ — Négy igazolatlan hiányzóm volt ebben az évben, bár Ébresztő! ebből kettőt jóváírtak, mert az akkor történt, amikor a feleségem állapotos volt és otthon kellett vele maradni. — És a másik kettő? — Tudja, családi ügy. .. Szlovákiából voltak itt rokonaink, húsz éve nem láttuk egymást. Első nap, már ahogy ez illik, ittunk a viszontlátás örömére. Másnap bementem, szabadságot kérni, de nem adtak, pedig volt még jó néhány nap. Másnap megint otthon maradtam. Illik a vendéget, akit réges-régen nem láttam, otthagyni? — Nem tudta előre, hogy jetinek? — Tudtam, tudtam én. . . De azt reméltem, utólag is engedélyezik a szabadságot. Meg porjetkám is volt, ha jól gondolom, két nap.. . és mégsem. — Hányadik munkahelye ez? — A harmadik. És magának ? Visszakérdez, majd hábo- rog: micsoda dolog — mi fogalmazzunk nyomdafestéket törően —. így bánni. egy ió szakmunkással, mármint veié, aki mások helyett is szívesen dolgozik, s mégis igazolatlant írnak neki, pedig.. . És távozáskor bejelenti a munkaügyi vezetőnek: vegye .tudomásul, ha jövőre nem kao nyereség- részesedést, megválik a gyártól. (O. R. nyolc éve dolgozik a gvárban, 28 éves. két gyermek apja. Dobkezelő, havi keresete átlagosan 2800— 3100 forint között van.) ★ — Hány igazolatlan hiányzóm van ebben az évben?Nem tudom. — Sok, kevés ? — Nem tudom. — Mégis.,. — Ha jól gondolom, tizennégy. A válaszra rábólint, statisztikát nézve a munkaügyi vezető. — Miért hiányzik igazolatlanul? Nem elég a szabadsága? — Tudja, iskolába járok... Aztán van úgy, hogy elalszom, már nem érkezek bejönni. — Kifárasztja a tanulás? — ... Tudja, utána összejövünk a haverokkal... Meg volt ügy, hogy az apám beteg volt, otthon kellett maradnom. — És a többi ? Lehorgasztott fej, csend. K. Károly, a fiatalember, mindössze huszonegy éves, szánja- bánja „bűnét”, de nem tud forma, amelyben az arányosság megjelenik. Ennek megfelelően beszélünk piaci egyensúlyról, mint az arányosságnak az áruviszonyok közepette megjelenő formájáról. A piaci egyensúly természetesen a kereslet-kínálat viszonyát jelenti. Ha az újratermelési folyamat meghatározó összefüggését keressük, azt a termelés es a szükségletek közötti kapcsolatban találjuk meg. Ehhez képest minden más összefüggés csak e két Szélső pont közötti, vagy azon belüli részösszefüggésnek tekinthető. Így tehát az újratermelés mindenkori adott állapota a termelés és a szükségletek viszonyát fejezi ki. A z arányosság megvalósulásánál a szükségletek közül az effektiv szükségletek és a termelés összhangjáról kell szólni. Ugyanis gyakorta találkozunk azzal az állásponttal, amely szerint a piaci egyensúly lényegében nem más. mint az arányosság. Az arányosság a piaci egyensúllyal összefüggésben, mindig a lényegi összefüggéseket jelenti. A piaci egyensúly az arányosság, a tartalom megjelenési formája. A kereslet és kínálat azonr ban korántsem olyan arányosság, amely minden egyensúlyt kifejez. Az arányosságot a piacnak olyan egyensúlya biztosítja, amelynél a kereslet és kínálat a társadalmi termelés és az effektiv szükséglet tartós összhangján nyugszik. Nyilvánvaló, hogy egy gazdaságban, egy társadalomban ilyen egyensúly létrehozása csak tudatos gazdasági vezetés mellett alakítható ki. Az arányosság tehát általános törvényszerűség, amely a társadalmi termelés és a szükségletek meghatározott kapcsolatán alapszik. A szocializmusban a termelési eszközök társadalmi tulajdona alapján a termelés közvetlen célja a társadalom bővülő szükségleteinek kielégítése. A termelés tehát e célnak van alárendelve. Az arányosság fenntartása a társadalom tudatos tevékenysége. A tudatosság a legáltalánosabb értelembe véve az .emberi tudattal, az emberi cselekvéssel függ ösz- sze. Emberek, a társadalmi csoportok, az osztályok meghatározott magatartását fejezi ki. A tudatosság tehát úgy is felfogható, mint az objektív valóság és a társadalmi tevékenység viszonya. A társadalmi tudatosság a gazdasági fejlődés lényegének, a fejlődés tendenciáinak megértését jelenti. Hogyan érvényesül a gazdasági folyamatokban a tudatosság? A gazdasági folyamatokban rejlő . ellentmondások felismerése és feltárása a megoldás első lépését jelenti. Mert a szocialista gazdaság fejlődése sepi ellentmondásmentes folyamat. De éppen a tudatosság az, amely segíti az ellentmondások társadalmi szintű feloldását. A tudatosság ugyanakkor az objektív viszonyok, a törvények megismerésével a tudományos előrelátást is lehetővé teszi. Azt, hogy a vezetés, az össztársadalmi érdekeket kifejező, reáiis céio- kat tűzzön ki. Nem tekinthetők reális cémagafMosan feTetnf; nemTwe több igazolatlan hiányzása. Miért? Nem válaszol, kerüli a kérdező tekintetét. — És ha néhány újabb igazolatlan hiányzás után elbocsátják, felmondanak? — Elmegyek. — Hová? — Nem tudom... Nem is érdekel. Talán a bányához. Ott mindig kell a munkáskéz. — Az igazolatlanul hiányzó keze is? — Ott majd nem mulasztok! ★ Benkö Józseffel, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hu- zalmű-gyárrészlegének munkaügyi vezetőjével beszélgetünk apró irodájában, s újságolja, milyen intézkedéseket hoztak ebben az évben az igazolatlan mulasztások csökkentésére. .. Nyomtatványokat mutat közben, amelyek közül az egyik három, munkában nem töllött nap után szólítja fel a dolgozót a munkahelyi megjelenésre, vagy betegségi igazolás felmutatására, a másik — ha az előzőre nem érkezik megnyugtató válasz — már a Munkatörvénykönyv idevágó paragrafusát idézi, amelynek végkicsengése: felmondás. S miközben bajaikat ecseteli, s néhány híres-hírhedt mulasztóról mond történeteket, jelenik meg O Győző. Leszámol. — Miért? — „Kirúgtak” — imbolyog. — Az oka...? Volt há..., há. . . három igazolatlanom — akadozik a nyelve. — Hat! — helyesbíti a munkaügyi vezető. — No, látja, ezért a semmiségért. .., ezért — néz rám, mint egy mentsvárra, és kétszeri sikertelen kísérlet után harmadszorra zsebre vágja munkakönyvét ★ . A Salgótarjáni Kohászati Üzemek termelő * gyárrészle- gei között létszámban, termelési érték volumenében is a huzalmű a legnagyobb. 1974. első tíz hónapjában a fizikai létszám 643 volt, a termelésből igazolatlan hiányzások miatt kiesett munkanapok száma 793. 1975. hasonló időszakát vizsgálva — és hozzátéve: a megtett intézkedések hatására a második fél évben az arány jelentősen csökkent, s lényegesen kisebb a fluktuáció de az első fél év rendkívül magas mulasztási százaléka következményeként 1254 (!) nap esett ki a termelésből. amelynek forintra vetített értéke meghaladja a kétmillió-hatszázezer forintot: Ébresztő! Karácsony György Vdióban az udvaron hevei Ezzel a közkeletű szójátékkal kezdi a vallomást a háromtagú újítóbrigád egyik résztvevője' Török Jenő művezető, a balassagyarmati Fémipari Vállalat öntödéjében: — A téma valóban az udvaron hever. csak le kell nyúlni érté. Mármint azért, amelyikből értékes. a takarékos gazdálkodást segítő újítások szülét1 nek. Mert a háromtagú brigád az idén hatnál több olyan újítást adott be, melyeknek alkalmazásával jelentős mennyiségű alumíniumot, munkaidőt és energiát tudnak megtakarítani. Az újítások megszületése különböző módon történt. — Az új öntési technológia bevezetésének sondo'ota né1* dául a fehérasztal mellett. Mert a munkásemben ha nem is akarja, akkor is beleszövi véletlenül beszélgetésébe, bekapcsolja szórakozásába azt a témát- amivel napközben foglalkozik — állítja határozottan a művezető. — Ennek a lényege az, hogy nem homokformába, hanem kokillába öntünk. Csak a kísérleti gyártás történt meg' mivel az ehhez szükséges szerszámok még nem készültek el — folytatja Szrenka István fémöntő' a brigád másik tagja. — Rövidesen ez is meglesz — avatkozik a beszélgetésbe — a körünkben tartózkodó Zor* ván György újítási felelős, aki néhány perccel korábban olyan lelkesedéssel beszélt az újítókról és újításaikról- mintha ő maga is az alkotók közé tartozna. Az említett új öntési technikát alkalmazzák a csatornatönk készítésénél. Mivel e terméknek hét családja, van, jelenleg a kerti csapokat ön- tik kokillába. Egy darabnál 7 forint 12 fillér megtakarítást érnek el. Ebből a termékből egy évben 4500-at állítanak elő. Senki se higyje. hogy a két hét alatt papírra vetett elképzelés, illetve javaslat máról- holnapra megvalósult. A kísérleti öntés során több szakmai részkérdéssel kellett megbirkózni. — Ez az újítás a legjelentősebb az összes között, de ez okozta a legtöbb problémát is — összegzi a dolgot Szrenka István. — Anyagtakarékosságot eredményezett a 7-es típusú huzalorsó gyártásának technológiai módosítása is — veszi vissza a szót a művezető. — Az öntőformába betétet raktunk. Ezzel a módszerrel egy öntvénynél 2 kiló 40 dekával csökkentettük az aluBalról jobbra: Szrenka István és TJröU Jenő újítók a 7-es típusú huzalorsó gyártásának új technológiai módosítását ismertetik. minium felhasználását. Ugyanakkor kevesebb energia is szükséges a megmunkálásához — szól ismét Szrenka István. A T 2-es elosztó szekrény aljának előállításánál is olyan módszert dolgoztak ki. amely ismét jelentős anyagmegtakarítással jár. — Két napon belüli ezért megkapják az újítási díjat — egészíti ki az előbbieket az újítási előadó. Munkavédelmi jellegű újítás is szerepel a nevük mellett. A fáradozásért kapott pénzen kívül, vajon mi ösztönözte őket arra. hogy jobban körülnézzenek saját portáiukon. — Szocialista brigád vagyunk. Az ezüst fokozat megszerzéséért vállaltuk, hogy az idén termelési felajánlásaink teljesítése mellett még két újítást is beadunk — így a művezető. — Erre ösztönzött bennünket a gyártmányok összetétele, no meg a decemberi párthatározat is — közli Szrenka István. Ö egyébként a pártalapszervé* zet vezetőségének és a megyei pártbizottságnak is tagja. Nem mondja, de érezni lehet szavaiból, hogy kezdeményezéseikben része van a kommunista példamutatásnak is. A brigád betegszabadságon levő harmadik tagja. Keresztúri Tibor, a Gábor Áron Szocialista Brigád vezetője. Jó munkája mellett közéleti ember is. Helyettese a szakszervezeti bizottság titkárának és tagja a Szaksze-vez'^-’k -•Tegvei Tanácsának. Pé'öáiuk >ói biáonvít'a szavaik é« tetteik összhangját. Megoihennek-e a felfelé ívelő úton? — N°m' Van mé- néhány elképzelésünk. Cs^k lewen idő leírására, illetve kidolgozására — mondja Török Jenő. művezető. Az ezt követő kíváncsi érdeklődésre röviden ennyit mond: ez is anyagmestek»rí- tásra irányul Kívánjuk, hogy1 mielőbb megvalósuljon. V. K lóknak azok a feladatok, amelyek nem veszik figyelembe a társadalmi érdekeket. Az érdekegyeztető tevékeny- • ség, az érdekek rangsorolása a tudatossággal összefüggő feladat. A fejlett szocialista társadalom felépítésével összefüggésben a ipind egyre bonyolultabbá váló gazdasági feltételeink közepette, — mind külső, mind belső feltételekről van szó — az érdekek felismerésének, egyeztetésének rendkívül fontos szerepe van. De a társadalmi tudatosság alapvető feltételei közé tartozik az is, hogy a társadalom képes legyen egész tevékenységét a reális célokhoz igazítani, és ezek a népgazdasági tervekben tükröződjenek. A tudatosság társadalmi szintű érvényesülésének nagy jelentősége van. Az ösztönös- ség a szocializmustól idegen, a szocialista célokkal ellenté- tétes tendenciák kialakulásához vezet. De a célok és a megvalósításuk módszerei között is megfelelő összhang kell, hogy legyen. Hiába vannak jó céljaink, helyesen kitűzött terveink, ha azok megvalósításának eszközei, módszerei nem aktivizálják a társadalom tagjait a tervek megvalósítására. A szocialista gazdaság tervszerű fejlődése gyakorlatilag a népgazdasági terveken keresztül valósul meg. A terv- szerűség tehát egyrészt, mint törvény nagyon szorosan ösz- szefügg a tervezéssel, azonban a kettő nem azonos. A terv- szerűség objektív törvény, a tervezés e törvényszerűség megvalósulásánalc eszköze, módszere. A népgazdaság tervszerű fejlődésének megvalósítása a szocialista állam Irányításával megy végbe. Miért töltheti be a szocialista állam a gazdaság központi irányításának szerepét? Egyrészt azért, mert a döntő termelési eszközök tulajdonosa a szocialista állam. Ezért közvetlen és aktív szerepe van e tulajdon gyarapításában, felhasználásában, irányításában, a gazdálkodás kialakított rendjének megszervezésében. A szocialista állam oly osztályokat képvisel, amelyek alapvető érdekei egybeesnek a társadalmi fejlődés, a gazdasági fejlődés objektív törvényszerűségeivel. Ez az osztálytartalom teszi lehetővé a gazdaság nép- gazdasági érdekek alapján történő szervezését és irányítását. A szocialista állam, amelyet a munkásosztály és annak marxista—leninista pártja vezet, e talajon képes felismerni a gazdasági fejlődés törvényeit, és ezeket fel is tudja használni az egész társadalom érdekében. yilvánvaló tehát, hogy a szocialista államnak különleges helye, pozíciója van a gazdaságban. A szocialista állam a központi irányítást a demokratikus centralizmus elve alapján gyakorolja. A szocialista állam szerepe tehát abban van, hogy a felismert / gazdasági törvények alapján, ennek megfelelően irányítja a népgazdasági tervek kidolgozását. Biztosítja a tervek végrehajtását, megszervezi ezt, és ellenőrzi e te- vékenj’séget, biztosítja a legszélesebb néptömegek aktív részvételét a terv megvalósításában. Mészáros Ottó Meghálált bizalom — Már csak kettő hiányzik, és meg is van a lakatosok harminc kérdésből álló vizsgaanyaga. Egyszerűek a kérdések, de egy-két „rázósabb” is van közte — újságolta Dropcsa László, az ELZETT Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységének technikusa. Beszélgetésünket a tmk- műhely esztergapadja mellett folytattuk. — Alig két hónapja dolgozom az irodában. Előtte két évig a karbantartó részlegnél, mint géplakatos tevékenykedtem. De ma is, ha keresnek. legtöbbször a műhelyben találnak meg. Nem szakadtunk el egymástól, sőt kapcsolatunk még szorosabb lett. Most tudom csak igazán hasznosítani elméleti ismereteimet a gyakorlat tapasztalataival. Egy éve pedig a tmk- műhely KlSZ-alapszervezeté- nek titkára lettem, örültem, a dolgozók bizalmának, és éreztem, hogv bizonyítanunk kell. A társadalmi munkákban jól helytálltunk, és novemberben megkaptuk a KISZ kb dicsérő oklevelét. Szerényen egy díszes oklevelet húzott elő az eddig kezében szorongatott irattartóból. Mikor visszatette, egy másikat is megpillantottam. — Ezt én kaptam — magyarázta a KISZ-titkár. Szakmunkás-vetélkedőn géplakatos szakmában indultam. A gyárrészlegben első lettem, és a központi versenyen a negyedik helyet szereztem meg. A következő évben is indulok az Ifjú szakmunkások politikai. elméleti, szakmai és gyakorlati vetélkedőjén. Itt bizonyítani szeretnék. — Mivel foglalkozik szabad idejében? — tettük fel a kérdést. — Abból bizony nagvon kevés van, mert a gyári munka és a KISZ-titkárság mellett a nagyközségi KISZ vb-nek is tagja vagyok. Át* tekintő élemzéseket és gondos munkát követe,1 a IX. kongresszusra való felkészülés. Szívesen foglalkozom újításokkal. Legutóbb egv síkköszörű átalakítási számításait és munkáit készítettük el. Most csigakerék — marógép beépítésén és felszerelésén dolgozunk. A mai technika mindig több és több szaktudást igényel a dolgozóktól. Ezért ’ elhatároztam. hogy egyetemre vagy főiskolára jelentkezem. A avarban elkezdtünk egyelőkészítő tanfo- lyamot matematikából és fizikából. Fiatal mérnökök tartanak előadást hetente kétszer. Ez hagy segítséget nyújt az otthoiíi tanuláshoz, és ahhoz. hogv feladataimat még jobban és tökéletesebben elláthassam. b. zs. Elkészült a 60 (‘zredlk A győri Rába Magyar Va- Rába-Man motorral. Szóló gon- és répgyárban 1969-ben motorként is sokat értékesí- avatták fel a közúti jármű- tett a gyár. Dunai hajókat, gyártás egyik büszkeségét a könnyű motorvonatokat Rába-Man Diesel-motor gyá- ugyancsak hajtanak győri rat. Építésében és felszerelésé- motorok. A hagyományosnak ben, a nyugatnémet Man és a számító európai piacokon kífrancia Renault cég szakem béréi is közreműködtek. Most került le a 60 ezredik nagy teljesítményű Dieselmotor a szerelőszalagdkról, amelyet Diósgyőrbe szállíta- nak. A legtöbb motort autó- "ozoJa- buszba építették be, de több vül újabban Közel-Keletre.’ több dél-amerikai országba és Afrikába is eljutnak a győri Diesel-motorok. A gyárnak, alig van több mint ezer dol- mégis az idei éves termelési érték, túlhaladja a száz kamion közlekedik már három és fél milliárd forintot. í NÓGRÁD — 1975. december 16., kedd 3
