Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

Túllátni a szaktárgyakon Néhány meg jegyzés az ú/ tantervek tantestületi vitái kapcsán Mind több szó esik pap­jainkban az új tantervekről. Nemrég a Parlamentben tar­tott , sajtótájékoztatón is szó­lott' róla az oktatási minisz­ter. A közelmúltban pedig az MTIi munkatársát tájékoztat­ták az Oktatási Minisztéri­umban, egyében túl, az új tantervek előkészületeiről. Mint. elmondották, az új tantervek előkészítését az 1972Tes oktatáspolitikai párt- határozat megjelenése után kezdjék meg. Az irányelvek, egyéb fontos állásfoglalások 1973-ban. 1974-ben megszü­lettek. Az 1974 75-ös tanév feladata volt a tantervek ter­vezetének elkészítése. A munka mostani szakaszában ezekét az előzetes • , terveket bocsátják vitára. Az új dokumentumok be­vezetését megfontoltan készí­tik elő. Ez — többi között — azt ip jelenti, hogy bevezeté­sét a minisztérium nem kí­vánja elsietni, természetesen, lassítani sem. Naéy gondot helyeznek minden feltétel megteremtésére, s a progra­mot a bevezetés előtt minden részletben tisztázzák. Közismert az az új mozza­nat is, hogy a Magyar Tu­dományos Akadémia bizottsá­gai kezdettől, 1973-tól részt vesznek a tantervek tudomá­nyos korszerűsítésében. A je­lenlegi szakaszban rendkívül nagy fontosságot tulajdoníta­nak annak, hogy a pedagógu­sok á tervezeteket minden részletre kiterjedően vitassák meg, közöljék észrevételeiket, javaslataikat. X Megyénkben három általá­nos iskolában (Diósjenőn, Dejtáron, a salgótarjáni Rá­kócziban) és a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban folyt a közelmúltban tantes­tületi vita a készülő új tan­tervekről. Nincs szándékunk­ban a vitákat összefoglalni, azok tapasztalatait a megfe­lelő fórumon összegezik, illet­ve használják fel. Legutóbb a ginináziumi vita zajlott le 1 Néhány gondolatot vetünk fel. Mindenekelőtt azt, hogy a kiadott vitaanyagok, az Alapelvek a gimnáziumok ne­velőmunkájához, valamint A tanórán és az iskolán kívüli nevelés terve a gimnázium­ban alkalmasak voltak arra, hogy megfelelő alapot te­remtsenek az eszmecseréhez. A továbbiakban megemlít­jük, hiszen összefügg a témá­val, a megyénkben is nemrég lezajlott nevelési értekezlete­ken szintén több helyen fel­vetődött, hogy az ismeret már önmagában is fontos esz­köz a világnézeti-politikai- etkölcsi nevelésben. A tan­testületekben úgy beszéltek a készülő tantervekről, hogy azoknak egészében sugallniuk kel! az objektív valóság egy­séges szemléletét, megismeré­sét. A kérdések között felme­rült: ami á ' nyújtandó isme­reteket illeti, az eddigi tan­anyagcsökkentésről, tanári szabadságról megjegyezhet­jük, hogy még nem egészen hozta a várt hatást. A fele­lősség a jövőben rendkívül nagy abban a kérdésben is, hogy helyesen válasszuk ki az oktatandó anyagot, csak azt tanítsuk majd, ami szük­séges és elégséges is! Továb­bá, ne egymástól elszigetelt szaktárgyakat tanítsunk, az oktatandó anyag átgondolt egész rendszert képezzen. Csak ezen az alapon teremt­hetjük meg a feltételeit a hatékonyabb nevelésnek, ne­mes céljaink elérése jegyé­ben. Egységes a vélemény abban is, hogy a tanórán kívüli ne­velés súlya, szerepe megnőtt napjainkban. S ez a jövőben, az úgynevezett nyitott iskola- koncepció mind eredménye­sebb megvalósulása következ­tében csak növekedni fog. A nevelés tervezésének és szer­vezésének tehát a tanórán túl egyre fontosabb szerep jut az iskolán kívül is. Kitűnően fogalmazza meg ezt a vita­anyag is: „A tanuló szemé­lyisége akkor fejlődhet célirá­nyosan, harmonikusan, ha egész élettevékenysége, élet­módja megszervezésében a pedagógiai tudatosság és tervszerűség érvényesül, ha a különböző tevékenységtípusok célszerűen és arányosan épülnek be életünkbe." Ter­vezhető-e tanórán, iskolán kí­vüli élet? Igen, tervezhető. Olyan alapelvek birtokában, amelyek a célok oldaláról közelítik a neve'.és eszközeit. A tervezetből is kiderül, ré­szeiben — természetesen — nem teljesen új a tantervi anyag. Már a mostani peda­gógiai gyakorlatban rengeteg olyan alkalmat teremtenek — és teremthetnek — az isko­lákban, amely megfelel az új tantervi koncepciónak is. Napjainkban mind erőtel­jesebben hangoztatjuk a pe­dagógiában, hogy az ismere­tek alkalmazására kell képes­sé tenni mindenekelőtt a fi­atalokat. Az új tan tervek is figyelembe veszik ezt az el­vet. A permanens művelődés nemes célja helyett, illetve azzal összefüggésben mindin­kább a dinamikus műveltség kategóriájának hangoztatása lép előtérbe. Kissé leegysze­rűsítve a dolgot arról van te­hát szó, hogy a tanuló a tudássá vált ismereteit az életben alkalmazni, használ­ni is tudja! Nem elég folya­matosan művelődni, a folya­matosan szerzett tudást fo­lyamatosan alkalmazni is kell. Természetesen, az új tan- tervekhez új tankönyvek is készülnek. Elhangzott az is több helyen: az új tantervek annyit érnek, majd amennyi belőlük tankönyv formájá­ban is megvalósul. Jó tan­könyvekre lesz szükség — egyében túl — a jó tanter­vekhez. Sok múlik majd azon is, hogy a szaktanárokat ho­gyan sikerül továbbképezni. Egész továbbképzési rend­szerünkben például mind nagyobb súlyt kell fektetni arra, hogy a pedagógusok kö­zött mielőbb egységes termé­szet- és társadalomszemié'et alakuljon ki. Minden pedagó­gusnak ügyelnie kell arra, hogy ma már a tantárgyakon túlra is kell látni. T. E. Mai tévéajánlatunk Huntól1 a ke 21.10: Farkas Ferenc: Bűvös nek egyik epizódját dolgozza fel. Zulejka férjét, Hasszánt börtönbe zárják, igaztalan vádakkal gyanúsítják. Az asszony férje igazát keresve végigjárja a mestert, a muf­tit, a vezírt és a kádit. De se- mesegyűjtemériyé- gítséget mindegyikük csak szekrény. Az opera tévéváltozata. A Kunszery Gyula szövegé­re készült opera az Ezeregy­éjszaka Zulejka szerelme zálogául ígér, A furfangos asszony csábítóit egyszerre hívja ma­gához, s szekrénybe zárja őket. De a látványos, fordu­latos történeten túl persze a már világsikert aratott zene adja a fő élményt. Európa elrablása Napi 10—14 órát ül ko­rongja mellett, és széles mo­sollyal csevegve gyúrja ugyanabból a figurájából a több századikat. Mert iparos is a keramikus, : hangoztatja, és ne panaszkodjon, ha saját magát kell másolnia, hiszen két egyformát úgysem tud csinálni. Határidők szólítják, megrendelések a világ legkü­lönbözőbb tájairól. Ezért dol­gozik annyit és ezért kapha­tók oly’ ritkán kerámiái a hazai boltokban. Kumpost Éva humort te­remtett a magyar kerámiá­ban. Olyan természetes köny- nyedséggel mintázza szelíden ironizáló figuráit, mint ami­lyen könnyedén árad a szó a beszédes emberből. A világ­ból elsősorban nem a szakma érdekli, hanem az emberek. Türeímes és alapos megfi­gyelője az életnek: munká­jában éppen abból építke­zik, amit magatartásformá­inkból felfog: a hiányossá­gainkból, és túlzásainkból, ál- szemérmességünkből és álsze­rénységünkből. A felszabadulás utáni . első munkás-paraszt generációval Almásfüzitőről került az Iparművészeti Főiskolára. Orvos akart lenni, de nem ő, az osztályfőnöke döntött úgy, hogy iparművész legyen. So­ha nem gondolt nosztalgiával az orvosi pályára azóta sem, mert az a véleménye, hogy adottságainkban többféle em­ber lehetősége rejlik. Ezért nem igaz, hogy csak egyféle pálya boldogíthat. Amikor 1973-ban megkapta a Munkácsy-díjat, arra gön­nt! vég es” korsók dőlt: utat amit álló Mert jön, káig csak dani meny néről nem nem a munkásságát, az kellett volna díjazni, a tudatlanságtól az ön­ítéletalkotásig megtett, aki olyan messziről mint ő, kegyetlenül so- hallgat, míg egyszer ki tudja és meri mon- a másoktól eltérő véle- ét; versről, könyvről, ze- . Ez a legnehezebb út, a c : - sííipsú kerámiát volna őket. Híres órakompo­zícióinak egyikében a pasz- torórák karikatúráját mintáz­ta meg. Az anyaságot is úgy fejezte ki, ahogyan még ed- d!g senki: a nagy víziló vi­gyázza kicsinyét. Léghajójá­nak nagyon is földi védan- gyalai — az utasokkal együtt, — kétségbeesett arccal vár­ják a felszállást, mintha egy­általán nem lennének bizto­Természetes könnyedséggel mintázza szelíden ironizáló fi­guráit (Fotó: MTI—KS) létrehozni. Az szerinte sok­kal könnyebb, „gyerekjáték”. Egyik figurája: az égnek dobott talpakkal heverésző juhász, akinek a hátára tele­pedtek juhai. Mintha vala­miféle hagyományosan ma­gyaros életformát gúnyolna, odafricskázva az orrunk alá. Kecskéi, ostoba képű angya­lai, ezerféle emberi tulajdon­ságról valló ördögei, bájos ví­zilovai különlegesen beszéde­sek. Oroszlánjai szelídek, gyá­vák, gyámoltalanok, mintha királykodó gőgüknek címezte ?5 Soha ennyire elégedetlen nem voltam Beszélgetés a megyei művelődési központ igazgatójával Lassan újabb évet hagyunk fi 7 • | z____f ^ 7 _____ _____ ___#„ 9? m agunk mögött. S ez köve­telményként veti fel minden­ki előtt a végzett munkájával való nyílt, őszinte számadás megtételét, az eredmények és fs’ W6k GSGtLcfiCs ku— cl arcok pontos’ számbavételét fejleszteni a tanulóifjúság ben támasztott művelődéspo- — Az intézményre vonat- Híszen csak a végzett munka művelődését segítő komplex litikai követelményekkel, kozóan hogyan ítéli meg a sokoldalú józan elemzése te- formákat. A diákszínházra, társadalmi igénnyel, amelyek szubjektív tényezőket? remtheti ’ meg^ a jövőbeli si- az iskolamozira gondolok itt, egyre határozottabban, és ka- — Amikor erről beszéltem, keresebb tevékenység szűk- nem utolsósorban a Gyér- rakteris-ztikusabban fogai- elsősorban ebből indultam có.ícvnrit ahnvpií fpltételeit tek, mesélünk! rendezvényei- mazódnak meg. Az intézmény ki... a _ ' re, amely szakmai tevékeny- fokozott következetességgel — A megyei művelődési — Milyen évet zárt a sál- ségünk országos hírét növel- próbál eleget tenni ezeknek központ szakmai, módszerta­gótarjárii József Attila me- {e — Valamennyi amatőr a művelődési igényeknek, de ni intézmény is. Hogyan si­gyei Művelődési Központ? művészeti csoportnál, a szim- objektív és szubjektív okok- került betölteni ezt a jelada­_ Az i(jei munka összegzé- fonikus zenekarnál, a bábo- bői nem elég felkészült, hogy tot? s e még nem történt meg __ soknál, fotósoknál komoly nekik megfeleljen. — A legelégedetlenebb ép­k ezdi válaszát Kerekes Lász- *«kmai fejlődés^ mutatkozik. _ Pontosan mlt é az ob_ Pen hálózati tevékenységünk- ló. az intézmény igazgatója. Növekedett a művészeti el- f ( é szubjeiitív okok J<el vagyok. Ezt kellett a leg- — E2V azonban biztos: soha menyt feldolgoz» kiadványok melyebbről kezdenünk. A ennvire1 elégedetlen nem vol- száma, az üzemi kollektívák ’ ' legfiontosabb területeken a tam a teljesítményünkkel, számára szervezett tárlatve- — Az objektív okokról esik rendcsináló, alapvető moz­Persze ez nem jelenti azt, zetés. Helyi szolgáltatásaink a legtöbbet szó. Szinte divat gások azonban megtörténték. ho°v mennyiségében és mi- sikeresebbek. jobb műsor- már a helyre, az anyagi esz- Van egy viszonylag felkészült nös"é«ében is rosszabb lenne nolitikét valósítunk meg, s közökre hivatkozni, ^ hölgy ifjúsági klubvezetőréteg. a a munkánk az előző éveké- úgy érzem, propagandatevé- több kellene. A népművelők- továbbképzésben egyf-'óa n£i kenvsógünk magas szímvona- nek most már inkább a hely- rendszeresség kialakult, ép­. ,, lú. jobban segíti a közönség zetüket és lehetőségüket kel- pen így a megye öntevékeny Hogyan értsük zt. eligazodását, orientálását. lene felmérniük, és ezen be- művészeti mozgalmának be­— Hadd ismertessek egy 'u 1Ü1 megkeresniük a fejlesztés mutató rendszere. fejlesztési statisztikát. December 1-ig \Vii Zt/,„ ViLit útíát- Ha a szubjektivumok- koncepciója, szolgáltatásainak 489 különféle saját kiscso- . J? n , . ! ban racionális rendet tudunk minősége jelentős segítséget portos és nagyrendezvényünk 7. amiről kézi teremteni- akkor lényegesen nyújtott a községi intézmé­volt 174 525 látogatóval, j .? , ... ’ eredményesebb lesz a .mun- nveknek, általános tájékozott­Mennyiségi szempontból te- e n 4 kánk. Ezek a szubjektivumok ságunk több és megbízha­hát elértük azt a határt, ami — Nincs ebben semmi fúr- az emberben rejlenek. A nép- több, mint korábban. Csak után már többet nem érdé- csaság. Mert az intézmény művelő — alapvető feltétel amikor mindezt felméri az mes Nagyrendezvényeink- tevékenysége valóban klmu- — rendelkezzen a szükséges ember, akkor érzi, hogy még nél a kihasználtság a leg- tathatóan egyre jobban fej- szakmai ismeretekkel, adott — hasonlattal élve — mindig több esetben maximális, most lődik, ám mégsincs összhang- pillanatban el tudja különí- a léc alatt fut el, mert a lé- már ténylegesen is, nemcsak ban, teljes harmóniában a le- teni a lényegest a lényegte- cet magasabbra emelik és mi papíron. Igyekeztünk tovább- hetőségekkel, a velünk szem- lentől, mérlegeljen alapvető is magasabbra emeltetjük. és nem alapvető közt. társa- Hogy ne verjük, le ahhoz “ ~ ~ ■ T dalom politikai érzékenység- kell szervezettebb, tudato­4 NÓGRÁD — 1975. december 14,, vasárnap J gél rendelkezzék. sabb fellépés, szakmai felké­szültség, hogy azt mondja a magasugró, tényleg formában van, jól kondicionált. Folya­matos és magas szintű belső műhelymunka nélkül elkép­zelhetetlen a módszertani te­vékenység. — A munkásművelődés to­vábbfejlesztése a« intézmény egyik kiemelt feladata volt. Ebben úgv érezzük, nem si­került előbbrelépni. — Fájó, hogy éppen ezt a feladatot kell a következő évre átvinnünk. Mulasztás következtében maradt el né­hány forma. Ennek felelőssé­gét érzi az ember. A jövőben nagyobb felelősségtudat és ha­tározottabb fellépés szükséges. A következő év munkája körvonalazottabb középtávú terv birtokában folyhat... Ismerve képességeinket és lehetőségeinket, a legfonto­sabb célokat és társadalmi követelményeket, lényege­sebb súfyt kell adnunk a differenciált és hatékony munkásművelődést segítő tevékenységnek, s tovább kell folytatnunk a jövő mun kásának, a fiataloknak a ne velését, s a hálózati munkát is szervezettebbé és hatéko­nyabbá kell tenni. Mi lehet az önkritikus sza­vak után a? úiságíró meg­jegyzése? Mindenekelőtt az, hogy: a helyes és jó elkéoze- léseket az intézmény kollek­tívája egységes akarattal, fe­lelőssége teljes tudatában maradéktalanul valósítsa is meg. Sulyok László sak abban, hogy valaha i* visszatérnek. Nem is csoda, hiszen a légtartály elzáró nyílásán maga az ördög ül, kaján pofájával. Ki mondhat­na biztosabbat élete léghajó­járól? Kumpost Évából hiányzik a becsvágy. Nem tulajdonit nagy fontosságot sem magá­nak, sem a szakmájának. Szakmát mond, ipart és nem művészetet. Magára vonat­koztatva gúnyolódva mondja ki a „művésznőt”, s gúnyol­ja a szemléletet, mely értéke fölé emeli a tevékenységeket; ne mondjuk a mesterségre, hogy művészet, a munkára, hogy alkotás, az ötletre, hogy ihlet... Egy szava van min­dennek a jelölésére: meló. Nyilatkozni talán éppen az­ért nem tud, mert amit csi­nál, azt természetesnek tart­ja és mert a legbonyolultabb dolgokat is profán módon leegyszerűsíti, a legtömöreb­ben, egyetlen szóra. A műhely sarkából csendes megfigyelőként vehettem részt az életében néhány napig és másokat beszéltet­tem róla. Ilyennek látjuk. Ónody Éva.' Humor — Amióta ismerem önt*’ kolléga úr. egyszer sem nyi­totta ki a száját- az értekezle­ten. — De kérem, elfelejtette; hogy az ön előadása hányszor kényszerített engem é«ít=«ra! X — Boldog lentiek, ha nem kellene annyit beszélnem hogy ne igyál! — Ne beszélj, és légy bol* dog! X — Papa. 500 dinár sok, vagy kevés ? — Ez attól függ fiacskám, hogy nekem kell-e azért meg­dolgoznom. vagy anyád köl- ti-e el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents