Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

Viláq proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BiZCTSAGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LA PJ A XXXI. ÉVF. 293. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1975. DECEMBER 14., VASÁRNAP Megválasztqlták a szakszervezetek vezető szerveit Befejeződött a szakszervezeteit Till «MFfl— XXIII. kongresszusa A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa szomba­ton reggel fél kilenckor íiárt üléssel folytatta munkáját. A kongresszus titkos szavazással megválasztotta a Szakszerve­zetek Országos ■ Tanácsának 207 és a számvizsgáló bizott­ság 23 tagját. A Szakszervezetek Országos Tanácsának tagjává válasz­tották — többek között — Lipták Józsefet, a Szakszerve­zetek Nógrád megyei Tanácsá­nak vezető titkárát és Mer- lák Ervint, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek szb-titkárát. Ezután a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szám- vizsgáló bizottság megtartot­ta alakuló ülését. A SZOT tit­kos szavazással megválasztot­ta a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnökségét, titkárságát, a SZOT elnökét, aielnökeit, főtitkárát —. Gás­pár Sándort — és a titkáro­kat, továbbá a választott tisztségviselőket. Nyílt szava­zással megválasztotta a mun­kabizottságokat és megerősí­tette tisztségükben az osztá­lyok és intézmények vezetőit. A számvizsgáló bizottság titkos szavazással megválasz­totta elnökét és titkárát. Az elnök bejelentette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa kilenc állandó mun­kabizottságot alakított, amely­nek feladata, hogy a szak- szervezeti munka egy-egy te­rületén tanácsadó jelleggel segítse a választott testület munkáját. Az egyes bizottságokban a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának tagjai, a szakszer­vezetek központi vezetőségé­nek egyes tagjai és más szak­emberek is részt vesznek. A Szakszervezetek Országos Tanácsa megerősítette tisztsé­gükben a SZOT osztályainak es intézményeinek vezetőit. A SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóság vezetője dr. Bartos István, a testneve­lési és. sportosztály vezetője Berzi Sándor, a Szakszerve­zetek Elméleti Kutató Inté­zetének igazgatója Búza Már­ton, a nőbizottság elnöke Czerván Mártonná dr., a nem­zetközi kapcsolatok osztályá­nak vezetője dr. Dobi Fe­renc, a munkavédelmi osz­tály vezetője Donáth Béla, a közgazdasági osztály vezető­je dr. Jandek Géza, a SZOT üdülési és szanatóriumi fő- igazgatóság vezetője Kiss Ká­roly, a SZOT központi iskola igazgatója Kohári József, a nemzetközi propagandabi­zottság vezetője Láncos Já­nos, a Munka szerkesztőségé­nek vezetője Rozsmann Ist­ván, a Népszava főszerkesztő­je dr. Siklós János, a kultu­rális. agitációs és propaganda­osztály vezetője Simó Tibor, a gazdasági igazgatóság veze­tője dr. Suth Péter, a szer­vezési és káderosztály vezető­je pedig Vas János. Az elnök a kongresszus ne­vében külön megköszönte azoknak a munkáját, akik eddig a SZOT, a SZOT-elnök- ség vagy a számvizsgáló bi­zottság tagjaként dolgoztak, s most nem kerültek be ezek­be a testületekbe. Külön mél­tatta Somogyi Miklós áldo­zatos tevékenységét, aki 1920 óta vesz részt a munkásmoz­galomban, s aki 80. életévéhez közeledve megvált a szakszer­vezetek számvizsgáló bizottsá­gának elnöki tisztségétől. Az elnök kérte, hogy a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának tagjaként továbbra Is segítse gazdag tapasztalataival a szak- szervezeti mozgalmat. A kong­resszus jegyzőkönyvben rög­zítette Somogyi Miklós érde­meit. Az elnök ezután rámutatott, hogy a kongresszus küldöt­tei és a meghívott vendégek nagy politikai felelősségér­zettel és a szocializmus igaz ügye iránti elkötelezettséggel tanácskoztak. A magyar szak- szervezeti mozgalom e nagy eszmecseréjén összegezték az eredményeket és a gondokat, kialakították a további ten­nivalókat. Meggyőződésünk — mondotta —, hogy a magyar szakszervezetek XXIII. kong­resszusa eredményes munkát végzett. Színvonalasan teljesí­tette feladatát, betöltötte funk­cióját. Tennivalóink világo­sak, most a cselekvésen van a hangsúly. Az elnök köszönetét mon­dott a külföldi testvérszak­szervezeteknek, amelyek kül­döttséggel képviseltették ma­gukat a kongresszuson, to­vábbá a magyar szakszerveze­tek küldötteinek és a meghí­vott vendégeknek, akik mun­kájukkal, felszólalásaikkal elő­segítették a kongresszus si­kerét. Köszönetét mondott a kongresszust előkészítő és se­gítő dolgozóknak, a sajtó, a rádió, a televízió munkatársai­nak. Az elnök tisztelettel és sze­retettel köszöntötte a szak- szervezeti tagságot, a négy­millió szervezett dolgozót, akik az élet minden területén nap mint nap — sokszor ne­héz körülmények között — részt vesznek a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben. Meggyőződését fejezte ki, hogy a következő öt esz­tendőben is számíthatnak' a szakszervezetek vezető szer­vei a tagság egyetértésére, támogatására, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselőinek, aktivistáinak cselekvő közre­működésére. Végül a kongresszus vala­mennyi résztvevőjének továb­bi eredményes munkát, sok sikert és jó egészséget kí­vánt, és a magyar, szakszer­vezetek XXIII. kongresszusát bezárta. A kongressziis az Interna- cionálé hangjaival ért véget. A SZOT elnökségének fogadása A SZOT elnöksége a ma­gyar szákszervezetek XXIII. kongresszusa alkalmából szom­bat délután a Parlamentben fogadást adott a szakszerve­zetek újonnan megválasztott vezető szervei és tisztségvise­lői, továbbá a kongresszus külföldi vendégei tiszteleté­re. A fogadáson megjelent Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Fock Jenő. Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, Né­meth Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pul- lai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára és Brutyó Já­nos, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának elnöke. A SZOT tijonnan megvá­lasztott elnöksége nevében Gáspár Sándor üdvözölte a fogadás résztvevőit, és köszö­netét mondott a kongresszus sikere érdekében kifejtett munkáért. Kádár János meleg szavak­kal méltatta a kongresszus munkáját és sok sikert kí­vánt a négymillió szervezett dolgozó képviselőinek tanács­kozásán meghatározott tenni­valók végrehajtásához, a fej­lett szocialista társadalom épí­tését és a proletár interna­cionalizmus elmélyítését szol­gáló feladatok megoldásához. Ünnepi ülés Az ENSZ-közgyűlés ünne­pi ülésen emlékezett meg ar­ról, hogy 15 évvel ezelőtt, 1960. decemberében a Szov­jetunió javaslatára fogadták el a gyarmati országok és né­pek függetlenségéről szóló nyilatkozatot. Az ünhepi ülésen felszó­lalt Kurt Waldheim, a világ- szervezet főtitkára. Mint mon­dotta, a nyilatkozat jelentősé­gét egyebek közt az is mutat­ja, hogy elfogadásának pilla­natában még' 80 millióan él­tek gyarmati sorban, azóta viszont 70 millióan nyerték el szabadságukat és független­ségüket. A kolonializmus fel­számolásának folyamatát nem lehet feltartóztatni. Gazdagabb lelt a balassagyarmati járás A IV. ötéves tervben a balassagyarmati járás terüle­tén eredetileg fejlesztésre előirányzott 30 millió 845 ezer forint a tervidőszak alatt 11 millió 78 ezer forint­tal növekedett, meiyet nagy­mértékben a tanácsok koordi­nációs tevékenységének ja­vulása eredményezett. A megnövekedett fejlesztési le­hetőségeket a községi taná­csok célszerűen használták fel. Figyelembe vették a la­kosság igényeit, a választáso­kat megelőző jelölő gyűlése­ken elhangzott közérdekű be­jelentéseidet. Legnagyobb fejlődés a gyermek-, oktatási és műve­lődési intézményeknél ta­pasztalható. A tervidőszak alatt 160-al bővült az óvodai helyek száma: a tervezettnek több mint 4,5-szeres(e. Az óvodai fejlesztések Érsekvad- kert, Magyarnándor, Cser- háthaláp. Galgaguta. Szá- csénke. Hont és Dréigelypa- lánk községekben valósultak meg. Az óvodai fejlesztések megvalósítását nagymérték­ben segítették a gazdasági egységek pénzügyi és egyéb támogatással, illetve a lakos­ság önkéntes hozzájárulással és társadalmi munkával. Az érsekvadkerti tsz 188 ezer, a bércéit tsz 150 ezer, a Magyarnándori Állami Gazda­ság 30 ezer, a MŰDÉKOR Ktsz 52 ezer forint pénzügyi támogatást adott. Eredmé­nyesek voltak a községekben szervezett „Egy nap az óvo­dáért” mozgalmak. Az általános iskolai tan­termek száma 18-al bővült, hattal több a tervezettnél. Megépült Érsek vad kerten 8, Drégelypalánkon 4. Cserhát- surányban 3, Magyarnándor- ban. Terényben és Dejtáron 1—1 tanterem. Dejtár köz­ségnél az általános iskolai tanterem építése teljes égé-, szében társadalmi, lakossági felajánlásból valósult meg. A művelődési intézmények fejlesztését is a társadalmi összefogás segítette. A pataki ifjúsági klub és klubkönyv- fár. a magyarnándori ifjúsági klub, a szandai művelődési ház építésén túl ki kell emelni a nógrádkövesdi ifjú­sági ház megépítését. A 2 millió forint értékű létesít­mény megvalósításához a területen működő gazdasági egységek és a lakosság közel 700 ezer forint értékű társa­dalmi munkával járult hoz­zá. Az egészségügyi és. szoci­ális ellátás területén a ter­vezettnek megfelelően való­sult meg a 2 orvosi rendelő építése, melyhez Szügy köz­ségben korszerű lakás is kapcsolódik. Érsekvadkerten és Bercelen az idős emberek birtokukba vették a 25—20 férőhelyes öregek napközi otthonát. A tanács és más dolgozók, valamint a. nevelők lakás­gondjainak enyhítésére 12 la­kás épült még, 6 darabbal több a tervezettnél. Magyar- nándorban 4, Drégelypalánk, Örhalom és Cserhátsurány községekben 2—2, Patakon egy lakás. A lakosság egvéb ellátásá­nak jobb kielégítése céljából az igényekkel összhangban a községi tanácsok 14.2 kilomé­ter járdái, és 4 kilométer új utat építettek, több mint 24 millió forintot fordítottak a meglevő úthálózat korszerű­sítésére, felújítására. A köz­ségek belvízrendezésére több mint 14 millió forintot köl­töttek, melyből Drégelypa­lánk mintegy 2 millió, Ma­gyarnándor—Mohora 3,5 mil­lió, Dejtár—Patak községek 4 milliós nagyságrendben része­sültek. A tanácsok saját fej­lesztési pénzeszközeikből 3 kilométerrel bővítették a vil­lanyhálózatot. és a tervezett közvilágítási lámpahely bő­vítésének a négyszeresét va­lósították meg. Megvalósult a tervidőszak alatt 4 ravatalozó építése, kettővel több a tervezettnél. Megépült a községekben 10 autóbuszváró, a tervezettnél 8-al több. Megállapítható, hogy olyan fejlesztéseket valósítottak meg a községi tanácsok, me­lyek a lakosság igényeivel összhangban voltak. Bizo^ nyitja ezt az a tény is, hogy a lakosság, a társadalmi szer­vek és gazdasági egységei- 10 millió forint értéket megha­ladó társadalmi munkával segítették a fejlesztési cél­kitűzések megvalósítását. A ZIM salgótarjáni gyárában készült exporttűzhelyek mi* nőségén őrködnek Pócsa Zoltánné vezetésével a meósok. Naponta 90—100 darab gáz- és elektromos készüléket vizs­gálnak át. Vigyáznak a jó minőségre, anyagilag is érdekelt­té tették őket: 250 forintos prémiumot kapnak, ha nincs abban a hónapban reklamáció a ZIM-esek tűzhelyeire. A leányokból, asszonyokból szerveződött csoport szocialista brigádban végzi feladatait. Szabó Gyuláné vezetésével valamennyien figyelemmel „szemlézik” a szalagról leke­rülő termékeket. — kulcsár felv. — i Lesz elegendő virsli, kocsonyahús, bejgli, bor Kevesebb déligyümöics, füstölteim várható A Nógrád megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­latnál javában tart az ünne­pi készülődés: az árúk ren­delése, fogadása, szállítása. Zavartalan lesz-e az ellátás karácsony előtt, s természete­sen utána is — érdeklődtünk a vállalat központjában. Már most megállapítható, hogy ebben az évben ha­sonló mennyiségű ’ szezonáru érkezik, mint az előző eszten­dőben. Lesz elegendő — so­roljuk fel először a sütéshez valókat — dióbél, harminc- mázsányi kerül az üzletekbe, mák, amiből tizenöt mázsát rendeltek, s tortalap is, négy- és fél ezer darab. Aki mellő­zi az otthoni süteméinykészí- tést, ötmázsányi diós 1 és má­kos bejgliből vásárolhat az ünnepi asztalra. A szokások­nak megfelelően, igény és rendelés szerint hoznak for­galomba tejet, vajat, túrót és sajtot, bár az utóbbiból ke­vesebb lesz a választék: fő­leg a dobozos kockasajtokból nem tudnak minden igényt kielégíteni. Hatvanöt-hetven mázsa virslit, húsz mázsa deb­recenit, s hetenként kétszáz­ötven mázsányi töltelékárut, húskészítményt juttat el a vál­lalat az árudákba. Kisebb mennyiségű füstöltárut lehet kapni, amelynek ellensúlyozá­sára negyven mázsa — egy­és háromkilós mirelit kocso­nyahúst hoznak forgalomba. Lesz elegendő élő és szeletelt hal, baromfi széles választék­ban. Várhatóan zavartalanul bo­nyolódik a kenyérellátás is, bár az illetékesek már most felhívják a vásárlók figyel­mét: a háromnapos ünnepre való tekintettel — figyelem­be véve a sütőipar gyártóka­pacitását —, előfordulhat, hogy nem aznapi sütésű kenyér kérül a boltokba. Tizenkétezer üveg pezsgőt, főleg Törleyt és szovjet gyárt­mányút hoznak forgalomba, közel negyvenfajta palacko­zott bort, és sörből is lesz elég: importtal pótolják a ha­zai hiányát. Kevesebb vi­szont az idén a kommersz szeszkészítmény: hiány lesz barack- és cseresznyepálin­kából. Sajnálatos, bár nem a vállalat hibája, hogy most sem tudnak megfelelő déli- gyümölcsöt a vásárlók ren­delkezésére bocsátani, ellenben 5—7.50-és áron korlátlan meny- nyiségben kapható alma és a kedvenc csemegéből, a mogyo­róból. százötven mázsányit hoznak forgalomba. És hogy az egyik leglényegesebbről is szót ejtsünk: hatezer rhéter- nek megfelelő fenyőből vásá­rolhatunk. Harcok Bejrútban A tűzszünet ellenére a liba­noni fővárosbán és az ország több más részén szombatra virradó éjszaka tovább rom­lott a helyzet. A bejrúti rá­dió szombat hajnali közlemé­nyében bejelentette, hogy Bej­rutban könnyű- és nehézfegy­verek bevetésével folynak az utcai harcok. A rádió felso­rolta azokat a körzeteket, ahol nem biztonságos a közlekedés. A felsorolásban szerepel Bej­rut valamennyi belvárosi ut­cája, beleértve a parlament környékét és a bankok kör­zetét. A közlemény szerint a nagy szállodák környékén az elmúlt három nap óla szinte megszakítás nélkül foly­nak a harcok. Ugyancsak fel­hívta a rádió az autósok fi­gyelmét, hogy a legnagyobb nemzetközi autóutakon fegy­veresek cirkálnak. így veszé­lyes a Szíriába ve&ető or­szágút, valamint a bejrút—tri- poli vonal.

Next

/
Thumbnails
Contents