Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

J­A salgótarjáni Centrum Áruház játékosztályán javában folyik a karácsonyi vásár. Az Idei áruválaszték 25 százalékkal bővebb a tavalyinál, és örvendetesen megnövekedett • kombinációs készséget fejlesztő játékok száma. A csúcs forgalmi tolongás csökkenté­sére önkiszolgáló rendszert vezettek be. — M. Z. — Megszólalt a hallgató... ÍS beszélő szobortól a televízióig Látogatás Mátraszöllöson Tanács az ifjúságért — 1922-ben végeztem a tanítóképzőt. Édesapám bá­nyász volt, így bányatársula- ti iskolában tudtam állást keríteni magamnak. Egy évig , Baglyasalján tanítottam, majd Etesre kerültem. Akko­riban nagy újság volt a rá­dió. A felnőttektől a diákokig mindenki a maga kis vevő­jét bütykölhette házilag. Kü­lönösen fellendült a mozgás, mikor 1924-ben elkezdték építeni a lakihegyi nagyadót. Alkatrészeket, szakkönyve­ket az eldugott kis faluban nem lehetett kapni. De ki­tudódott, hogy osak egy kristály kell hozzá a detek­torba, meg telefonhallgat.'), ami akkor már közismert volt. Csereberéltük az alkat­részeket egymás között. Nem tudnám megmondani ponto­san mikor történt, de arra emlékszem, hogy délután volt, amikor az én kis ve­vőmben legelőször megszólall a hallgató. Édesanyám, mi­kor először a fülére tettük, s meghallotta, nem akarta el­hinni, hogy Budapestről hall­ja a hangot. ..Menjetek már! Nem valamelvikőtök beszél’ a szomszédban ?” Aki visszaemlékszik, jóval túlvan a hetedik évtizeden. Jelenleg Salgótarjánban ia- kik, Kerényi Dánielnek hív­ják, Nyugdíjas pedagógus, kis házban él a Zalka Máté ut­cában. Ennek ebédlőjében beszélgetünk. A szoba zsú­folt. mindenütt képek. néni és művészi kerámiák. szob­rocskák. A sarokban kétol­dalt virágokkal díszített hat­szögletű lépcsőzetes alapza­ton Marconi életnagyságú ezüstszürke mellszobra. A nyugdíjas pedagógus tovább mesél: — Nagy dolog volt, és el is terjedt, hiszen alig kel­lett hozzá valami. Azután kiderült, hogy a kis készü­Január 10. és 15. között nyolcadszor rendezik meg a magyar filmek szemléjét Pé­csett. A vetítéssorozaton az idén készült magyar alkotá­sokat mutatják be Pécs, Mo­hács, Szigetvár, Komló, Sik­lós, Pécsvárad és Szentlőrinc filmszínházaiban. A hagyo­mányos szemlén előrelátható­an 23 művet láthatnak a -kri­tikusok és az érdeklődök. Ezek közül 15 már bemuta­tott alkotás, s nyolc filmnek itt lesz a bemutatója. A filmszemle egyik érdekessé­ge, hogy hat elsőfilmes ren­dező alkotása szerepel a programban: Grünwalskv Ferenc: Vörös reavtiem. Zsombolyai János: A kengu­lékek zavarják egymást. Be­tiltották őket. de különben is abbamaradt volna, mert megjelent az elektroncső, ahogy akkor mondták a „lámpás rádió”. A másik már nem kellett senkinek. Én is elhatároztam,, hogy új készüléket készíttetek. Egy bányamérnök vállalta, hogy megépíti az elképzelésem szerint. Így született meg — mutat a sarokban álló szo­borra. Értetlenül nézek, mi­re magvarázni kezd: — Mindig szerettem seriét elgondolásom szerint alakí­tani a környezetemet. Arra gondoltam. miért legyen négyszögletű a rádióm. Meg­terveztem a hatszögletű for­mát. Háromrészes lett. A legfelső legkisebb részben a telepek, később a transzfor­mátor kapott helyet. A kö­zépső rész oldala kinyitható, itt van a készülék. Az aljá­ban a nagy Phil'n«; hangszó­ró. 1928-ban készült el a ké­szülék. s kitűnően működött. Az volt a kérdés, mi kerül­jön a tetejére, s hogyan dí­szítsem. Akkor úgy tudtuk, hogv Marconi volt a rádiózás atvja. Kísérleteivel tele vol­tak az űisá^ok. Némi utána­járással megszereztem a cí­mét. Levelet írtam neki Londonba, s erre elküldte a képét aláírásával. A szobrot ennek és néhánv úisáffkbri- gásna«- az aiaoián Bóna Ko­vács Károly készítette el. Ö tervezte a virágtartókat is. Csudájára jártak az én rá­diómnak. Beszélő szobo'-m-k is mondták, s jól szólt. T.en- szívesebben zenei közvetítése­ket hallgattunk. Nagyon sze­retem a zenét és a családom is Átvészelte a készülék a háborút, s mikor rrvugdribs meneteim után ideköböz. tünk, 1962-ben még műkö­dött. Akkor már volt e<?v másik rádiónk, kis népzádió. Azért vettük, hogy a kony­ru, Csányi Miklós: Kenyér és cigaretta, Kabay Barna: Legenda a nyúlpaprikásról, Lugossy László: Azonosítás, és Dárday István: Jutalom- utazás című filmjét láthatják az érdeklődők. A szemle idején üzemek­ben, munkásotthonokban, művelődési házakban, ifjúsá­gi klubokban az alkotók részvételével művész-közön­ség találkozókat rendeznek. Ezenkívül több szakmai ta­nácskozást szerveznek, ahol kritikusok, alkotók és film- forgalmazók kultúrpolitikai, esztétikai szempontok figye­lembevételével vizsgálják a legújabb magyar filmter­mést. hában is legyen készülék. Az öreg két év múlva hagyott végleg cserben. Nem sokat törődtem a karbantartásá­val. Egyszer-kétszer javí­tották, de az alkatrészek leg­nagyobb része még ma is az eredeti fél évszázados darab. Rendbe lehetne hozni, de tulajdonképpen mindent ki kellene benne cserélni. Azt nem vállalná senki, hogy eredeti formájában állítsa helyre, hiszen pótalkatiüsz már nem kapható hozzá. Fel­ajánlanám egy múzeumnak, mint technikatörténeti érde­kességet. Hiszen valóban egyedi darab, szép is és úgy érzem, nemcsak nekem ér­ték. Hadd légyen a közé! Kerényi bácsi halad a kor­ral. Tíz évvel ezelőtt televízi­ót vásárolt, s a rádiót, tele­víziót naponta hallgatják, né­zik. Előbbiben a híreket, ze­nei közvetítéseket, utóbbiban pedig a filmeket szeretik legjobban. — A * televízió egy kicsit családtag nálunk. Hat gyer­mekemből a legelsőt, Nárcisz lányomat, aki meteorológus Budapesten, leggyakrabban ott látom. Sokszor előre megírja, melyik műsorban nézhetem meg. Idén ötvenéves a Magyar Rádió. Az idős pedagógus születésétől fogva hűséges hallgatója. Minden reggel hét órakor bekapcsolja. Hogy hallja a híreket, mi történik a nagyvilágban. Lantos Béláné tíz esztende­je varrónő a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál. Azóta jár be Somoskőújfaluról. Sok­sok kötény, blúz, szoknya, ru­ha került ki a keze alól. Lantos Béla. a férje, laka­tos a vízműnél. Ugyancsak régi, megbecsült szakember. A ház. amiben laknak, most mar az övék. — Végre, hogy ezt mond­hatjuk — sóhajt Lantosné. — Hosszú évekig spóroltunk, amíg három részletben kifi­zettük az árát. Négy gyerek mellett elég nehéz feladat. A legkisebb há­rom és fél éves. most kez­dett az ősszel óvodába jár­ni. — Mindnyájunk kedven­ce. A kisebbek és nagyobbak egyformán elkényeztetik. A tizennégy éves kislányom, Té­riké gondolta ki a nevét. Elég különleges, Izabelinek hívják. Még mindegyik gyerek ta­nul. Az édesanya nagyon büszke a legnagyobb fiára, Zoltánra. Villanyszerelőnek készül. — Nem mondom, hogy t ki­AZ ELMÚLT HÉTEN ké­szítette el együttműködési szerződését a Mátraszőllősi községi Tanács és a helyi KISZ-alapszervezet. Célja: a párt ifjúságpolitikai határoza­tának érvényesítése, az ifjú­sági szervezet és a tanács kapcsolatának javítása, a kö­zös feladatok koordinálása, a korszerű munkamegosztás ki­alakítása, a KISZ-szervezet jogainak támogatása, és az ifjúság hatékonyabb bevoná­sa a helyi feladatokba. — A pályaválasztás, pálya­kezdés gondjai sokat enyhül­tek az utóbbi években az if­júsági törvény hatására — kezdte a beszélgetést Sirkó József községi tanácselnök. Általános iskolások részére gyárak, mezőgazdasági üze­mek látogatását tervezzük évente háromszor, négyszer. A KISZ-saervezet aktivistái­nak bevonásával fejlesztjük a szakköri tevékenységeket. — Milyen szakkörök mű­ködnek az iskolában, és ezek hogyan segítik elő a fiatalok továbbtanulását — kérdeztük Engelberth Katalin tanárnőtől. — Még év elején felmérést készítettünk a gyerekek kö­zött, hogy ki, milyen szak­körben tevékenykedne? Ahol a legtöbb jelentkező volt, és a lehetőségeink is engedték, elkezdtük a foglalkozásokat. Így hetente egy alkalommal találkozhatnak a rádiózást és az orosz nyelvet szerető fia­talok. A sportot kedvelő di­ákoknak a nemrégiben elké­szült pálya ad otthont. A to­vábbtanulást elősegítő mate­matikai előkészítőkön a hát­rányos helyzetű tanulók kap­nak segítséget. Hegy ezeknek milyen jelentőségük van? Arra a legjobb példa, hogy iskolánkból már évek óta minden nyolcadikos gimná­A téli ünnepekre, a vaká" cióra sok meglepetést tarto­gat fiatal hallgatóinak a Ma­gyar Rádió. Erre az időszakra számos hangjátékot tűztek műsorra. Például a közel­múltban lezajlott gyermek rádió- és mesejátékpályázat díjazottjai közül, több ebben a periódusban jut a nagy nyilvánosság elé. „Minden egér szereti a sajtot” címmel hall­hatjuk Urbán Gyula első díjas darabját, ugyacsak karácsony­kor hangzik el Csukás István ..Utazás a szempillám mögött” című. második díjas mesejá­téka a költészetről. Lázár Ervin rádiójátéka, amelynek ..Gyere haza. Mik- ka-Makka!” a címe. ugyan­csak második díjat nyert a rádióspályázaton. A történet kezdetén mindenki vidáman él, egészen addig, amíg el nem jut hozzájuk a .-rémhír”: na­gyon elszaporodtak a pomo- gácsok... ..Amíg a csengő megszólal” — ezzel a címmel jelentkezik tűnő tanuló. De szorgalmas, törekvő gyerek. És nagyon- nagyon szeret szerelgetni. — meséli. — Már pici korától kezdve húzogatta a drótokat. Sokszor azt mondjuk, hogy már elárasztanak bennünket ezek a „madzagok”... Ez persze, csak vicc. Mert Lantos Béláné azonnal hozzá­teszi : — ' Még villanyradiátort is csinált nekem Tériké, a nagylány, hete­dikbe jár, ő otthon a kisma­ma. — Bátran rábízhatom a ki­csit. Felöltözteti, rendbe teszi, elviszi az óvodába. A harmadik gyerek, Géza, ötö­dikbe jár. Lantosné három évig volt otthon gyermekgondozási sza­badságon. — Jól jött ez a kis kikap­csolódás. Elláttam a legki­sebbet. De a három másiknak ziumban, szakközépiskolában vagy szakmunkásképzőben tanul tovább — hallottuk a tanárnőtől. # — A TANÁCSI vezetés, ne­velési, oktatási célkitűzései­hez tartozik — gondos felmé­rés után — a felnőttoktatás keretében a cigányok tanítá­sa, politikai és kulturális ne­velése — folytatta a tanács­elnök. Az V. ötéves terv if­júságpolitikai koncepciójá­ban a szociális helyzet prob­lémái közül a családalapítás támogatása, s ezen belül a lakáshoz jutás kerül az első helyre. Az Ifjúság letelepedé­sének segítésére a tanács az elkövetkezendő években is b'ztosítia a házhelyigények kielégítését. Tovább fejleszt­jük a már beépített terüle­teken ,a kommunális szolgál­tatást. — Milyen az. ifjúsági KISZ- élet a községben — kérdez­tük Kaszala Katalintól, aki 1971 óta tagja a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetségnek. — Nagy gondunk, hogy a tagok városokban, Salgótar­jánban, Balassagyarmaton és Budapesten három műszak­ban dolgoznak. így nehéz kö­zös időpontot találni, amikor mindenki ráér. Hetente egy­szer találkozunk és ilyenkor beszéljük meg a következő időszak feladatait. A művelő­dési otthon szervezésében író­olvasó találkozót és irodalmi vetélkedőket rendeztünk. Ezek az esték jól sikerültek, és sok fiatalt mozgattak meg. A politikai oktatásokat forró hangulatú vita követi. A vetélkedőkön aktuális politi­kai események szerepelnek — hallottuk. — A fiatalok közéleti ak­műsor a gyerekeknek decem­ber 24-én a Koesuth-adón délután. Itt az egyik riport a karácsonyi szokásokat eleve­níti fel, s egy kis rádiójáték is elhangzik a „Pingvin kará­csonya” címmel. A Táskarádió decebmer 21- én az év „Ifjúsági hőseit” invitálja mikrofonja elé- a diákolimpia győztesét, a vi­lágbajnok sportolót, az élet­mentő esztergályost. a szán­tóverseny győztesét stb A ..miniportrékban” megismer­kedhetünk a vendégekkel, akik karácsonyi ajándékul verset, prózát, zenét, paró­diát: vagy valamilyen má? produkciót kérhetnek. De­cember 22-én lesz hallható Alekszandr Salimov ,.A hal­hatatlanság ára” című regé- nvének rádióváltozata. A já­ték főhőse egy fiatal haladó gondolkodású csillagáéi, aki szembeszáll az önmagukat halhatat'anná tévő maradiak táborával. A húszas stúdió „Milyen is nagy szüksége volt rám. Segítettem a tanulásban, akit kellett, kicsit szigorúbban fogtam. Az idén augusztusban le­járt a három esztendő. Lan­tosné is jelentkezett a mun­kahelyén. — Hogyan fogadták? — Nagy szeretettel. A sza­lagvezetőm, művezetőm egy­aránt leült mellém. Beszél­gettünk. Otthoni dolgokról, gyerekekről, családról. Aztán, a munkáról. A négy gyerekre tekintettel az első hetekbe^! egy műszakban dolgoztam. — Könnyebb volt? — Könnyű is, meg nehéz is. Mert nem egy brigáddal, hanem ahogy a váltás hozta, kettővel dolgoztam együtt. Később otthon is, itt is „be­tivitásának fejlesztésére —; szólt közbe Sirkó József el­nök — a tanács, a KISZ- és a helyi pártszervezet előké­szíti az arra alkalmas fiata­lok tanácstagi jelölését, illet­ve a már megválasztottak egyes bizottságok vezetőségé­be történő felvételét. Továb­bá biztosítjuk az ifjúság szakmai továbbképzésé*- is. De vigyázni kell a néhol még meglevő követelődző, csak a jogokra koncentráló szemlé­let megváltoztatására is. — Az ifjúság szabad ide­jének kulturált felhasználás­ra, az ehhez szükséges tár­gyi és anyagi feltételek biz­tosítására is nagy gondot for­dítunk. A művelődési otthon támogatását mintegy 10 szá­za'ékkai növeli a községi ta­nács. Üj szakkörökkel, illet­ve a régiek fejlesztésével ha­tékonyabb szakköri tevékeny­ség megvalósítása a cél. — Klubfoglalkozások ke­retében irodalmi színpadot és népitánc-csoportot alakítot­tunk ki. A különböző ren­dezvényeken mindig szívesen szerepelünk, táncolunk, éne­kelünk — fűzte hozzá Kasza­la Katalin. — A KISZ-szervezettel együtt a község ifjúságának nyári táborozást és „Ismerd meg hazádat” kirándulást szervezünk. A fiatalok sport­köri lehetőségeinek fejleszté­séhez a tanács évi 25 ezer fo­rinttal járul hozzá — közöl­te végül Sirkó József. ELMONDHATJUK, hogy követendő példa a párt ifjú­ságpolitikájának megvalósí­tására a Mátraszőllősi községi Tanács és a helyi KlSZ-szer- vezet összehangolt munkája. b. zs. j színű a kékmadár?” címmel arról faggatja a meghívotta­kat. milyennek is képzelik a boldogságot. Operaparádé címmel kilenc általános isko­la egy-egy versenyzője vizs­gázik a rádió 6-os stúdiójá­ban az operák világában szer­zett jártasságából. A szemé­lyesen megjelenő operaéneke­sekkel interjút is készítenek a versenyzők. Tarbay Ede ..Meleghozó” című rádiójáté­ka. január 1-én. három ma­nótestvérről szól. A megle­hetősen lusta manók életébe az hoz izgalmat, hogy talál­koznak a hétfejű sárkány­nyal ... ..Csak egy kis gondolkodás — csak egy kis kémia” cím­mel a korábban meghirdetett pályázat már jutalmazott nyolc legjobb részvevője áll a mikrofonok elé a 14-es stú­dióban. ök a mindennapos kémia ismeretén túl kultúr­történetből. kémiatörténetből és kísérlet magyarázatból vizsgáznak. rázódtam”, úgy éreztem, is­mét vállalom a két műsza­kot. — Sikerült? — Igen. Már az első hóna­pokban is olyan ezernyolc­száz forint körül kerestem. Ügy érzem, most meg lesz a kétezer is. — Furcsa volt visszajönni? — Nem szakadtam én el az üzemtől. Mindig részt vettem a kismamák találkozóján, ahányszor csak hívtak. Ilyen­kor kérdezgették a munkatár­saim, mikor jössz már? Meg­látogattak, ajándékot hoztak, hívtak vissza. Alig vártam, hogy a gép mellé üljek. Ott­hon is van varrógépem, a gyerekeknek, a rokonoknak gyakran varrogattam, alakít­gattam, bütyköltem. Talán a zaj zavart az első napokban. Aztán azt is megint megszok­tam. Nagyon szeretek varrni, emberek között lenni, tudni, hogy hasznos, amit csiná­lok. .. — «salai — NÓGRÁD — 1975. december 12., péntek 5 Január 10 — 15 között Magyar filmek szemléje — sáspár — 4—-------------------------------------------­N agy családok Szeretettel vártak... Rádióprogram fiataloknak «A

Next

/
Thumbnails
Contents