Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-11 / 290. szám
Fogkezelés idejében A második nagy fogbetegség — a fogszuvasodás mellett — a foglazulás vagy fog- ágvbetegség. Mindkettőnek a kialakulása, illetve a betegség következményeképpen létrejött kóros állapotnak a mértéke attól függ, hogy a beteg milyen stádiumban keresi fel a fogorvost. A kóros állapot megszüntetése a fogorvostól gondos, hosszan tarló gyógyító munkát, a betegtől rendszeres megjelenést kíván a kezeléseken. A fogágybetegség következménye — Imint sok más esetben — végső soron a fogak elvesztése. itt a közvetlen ok a fogak nagymértékű megla- zulása. amely viszonylag hosz- szú. fájdalmatlan folyamat eredménye. Kísérőtünetként rendszerint ínygyulladást, valamint ínysorvadást találunk. Tekintettel a nem túlzottan elviselhetetlen panaszokra, a betegek sokáig halasztgatják a gyógykezelést. Annál is inkább, mivel a felnőtt korosztály betegsége, a páciens nagy része elfoglaltságára való hivatkozással nem keresi fel idő.ben a fogorvost. A betegség megelőzése, illetve gyógyítása összetett feladat. A rendszeres étkezés utáni gondos fogápolással megelőzhetjük a fogkőlerakó- dást, ínygyulladást, ezáltal a sorvadást és a foglazulást. Idejében fogorvoshoz fordulva megelőzhetjük a nagymérvű foghiányos állapot létrejöttét. A folyamatot kellő időben befolyásolva meg tudjuk állítani. illetve vissza tudjuk fordítani. Amennyiben a beavatkozás pem kellő időben, azaz a betegség előrehaladott stádiumában történik, egyre kevesebb remény van az ösz- szes érintett fog megtartására, illetve gyógyítására. A fogak tartószerkezetét befolyásoló sorvadás mértéke szabja meg a helyreállító tevékenység módját. A betegség gyógyításával szinte egviriő- ben látunk hozzá a rágóképesség helyreállításához, az esztétikai szempontok szem előtt tartása mellett. Ennek módjai lehetnek a fix és kivehető fogpótlások, sínezések és a legkülönbözőbb eljárások, melyeknek mind a fogak rögzítése a céljuk. A gondos fogápolás, kiadós rágás, főétkezések utáni gyümölcsfogyasztás mind az egészség megőrzését szolgálja. A fogak esetében a panaszok kezdetekor forduljunk' fogorvoshoz, mert ekkor várhatunk gyors, fogak elvesztése nélküli gyógyulást. Dr. Szarvas Tamás fogszakorvos Madarak a házikertben Számítógép ófrancia rendőrség szolgálatában Ünnepek előtti és ünnepi nyitvatartás az üzletekben Az üzletek nyitvatartásá- ról szóló rendelet — a KPVDSZ megyei bizottságának meghallgatásával — a Nógrád megye területén lévő nyílt árusítású üzletek karácsonyi és újévj nyitvatartási rendjét az alábbiak szerint szabályozza. December 14. (ezüstvasárnap), december 21. (aranyvasárnap). A vasárnapokon egész éven át rendszeresen nyitva tartó élelmiszerboltokon kívül differenciáltan további egységek is nyitva tarthatók, melyeknek kijelöléséről indokolt esetben a vállalatok, szövetkezetek vezetői a helyi szakigazgatási szervek vezetőivel egyetértésben gondoskodnak. Iparcikkboltok és -áruházak közül — a korábbi években kialakult szokásokhoz igazodva — szükséges, hogy Salgótarjánban a Centrum, a Pécskő és Lakberendezési Áruház, óra-ékszer, OFO- TÉRT-bolt, Balassagyarmaton a 310. sz. ruházati, valamint a 304 sz. vegyes kultúrcikk- bolt, Pásztón a szövetkezeti áruház, Szécsényben és Rét- ságon egy-egy ajóndékjellegű cikkeket árusító nagyobb iparcikkbolt nyitva tartson. December 22. (hétfő): Az élelmiszer-, iparcikküzletek és vendéglátóegységek szokásos hétfői nyitvatartási rendjüknek megfelelően üzemelnek. ^ December 23 (kedd): Az élelmiszer-, iparcikk- és vendéglátóegysegeket pénteki, míg a húsboltokat szombati nyitvatartásuk szerint indokolt üzemeltetni. Ezen túlmenően, a zavartalan ünnepi áruellátás biztosítása érdekében a lakossági igényekhez alkalmazkodva a vállalatok, szövetkezetek vezetői a helyi szakigazgatási szervekkel egyetértésben differenciáltan jelölnek ki hosszabbított nyitvatartással üzemelő élelmiszereket és iparcikkeket árusító boltokat. A vendéglátóegységek és piacok, valamint a hosszabbított nyitva- tartásra ki nem jelölt élelmiszer- és iparcikkboltok a szokásos nyitvatartási rendjük szerint üzemelnek. December 24. (szerda): Az élelmiszerboltok, húsboltok, valamint a piacok legkésőbb 16 óráig, az iparcikkboltok és -áruházak legfeljebb 15 óráig, a vendéglátóegységek differenciáltan 17—20 óráig (ettől eltérő zárási időpont csak a szállodák keretén belül működő vendéglátóegységeknél alkalmazható) tarthatók nyitva. December 25—26. (csütörtök, péntek): Valamennyi élelmiszerbolt. iparcikkbolt, -áruház, és piac zárva tart. A vendéglátóegységek, dohány- és virágboltok a vasárnapokra meghatározott rend szerint üzemelnek. December 27. (szombat): Csak az egész éven át vasárnapokon rendszeresen nyitva tartó élelmiszerüzletek. piacok, valamint a vendéglátó, az édesség-, dohány- és virágboltok tartanak nyitva, szokásos vasárnapi nyitvatartási rendjüknek megfelelően. December 28. (vasárnap): Valamennyi nyílt árusítású egység a hétfőre meghatározott nyitvatartási rendje szerint üzemel. December 30. (kedd): A húsboltok a pénteki rend szerint tartanak nyitva, a többi nyílt árusítású üzlet, piac, a keddi napokra meghatározott rend szerint üzemel. December 31. (szerda): Az iparcikküzletek és -áruházak a szombati napokra meghatározott rend szerint tarthatók nyitva, az élelmiszerboltok, piacok szombati nyitvatartási rend szerint, de legkésőbb 18 óráig üzemeltethetők. A vendéglátóegységek a szokásos szombati nyitvatartási Időtől eltérően éjjel 1 óráig, a rendezvényeket bonyolító vendéglátóegységek január 1-én reggel 5 óráig tarthatók nyitva. 1976. január 1. (csütörtök): Az élelmiszerüzletek, iparcikkboltok, -áruházak, piacok zárva tartanak. A vendéglátó- egységek, édesség-, dohány- és virágboltok a vasárnapokra meghatározott rend szerint üzemelnek. A kiskerttulajdonosoknak évről évre komoly kiadásokat jelent a rovarok elleni védekezés. A mesterséges védekezést azonban kis ügyeskedéssel könnyen kiegészíthetjük természetes védekezéssel is. A biológiai védekezésnek lényege az, hogy lehetőséget nyújtunk a rovarevő madaraknak a fészekrakáshoz, a megtelepedéshez. Így a madarak kertünket i „vadászterületnek” fogják tekinteni és megvédik kedvelt gyümölcsfáinkat. A rovarevő madarak egész évben, de különösen tavasz- sv.ai és nyáron, amikor a legtöbb kártevő rovar található a kertekben, igen sok rova.H pusztítanak el. A madaraknak magas a testhőmérsékletük, és emiatt gyors az emésztésük is. tehát igen nagy a táplálékigényük. Megfigyelések szerint a rovarevő madarak ötször-hat- szor megtöltik gyomrukat, s költés után például a széncinke 300—500-szor eteti fiait. Mivel egy etetés alkalmával a szülótnadarak két-há- fom rovart is visznek csőrükben. így egyetlen nap alatt 1000—2000 rovart is megetetnek fiaikkal. Nem lehet tehát közömbös számunkra, hogy tanyáznak-e kertünkben madarak, vagy sem. A madarak szerepe még a legjobban kezelt gvümölcsösben is hihetetlenül nagy. h'szen a rovarok olyan búvöhelveit is felkutatják, r varirtó szerek nem jutnak el. Sajnos a pjai metszésmódok a fák koronájának formáját fészekrakásra nem teszik alkalmassá, ezért a kiskerttulajdonos I feladata. hogy mesterséges fészeklelőheílyet teremtsen kertjében. Annál könnyebb a megtelepítés, minél dúsabb lombozató fáink vannák' A syümö'csfák rovarkártevőd főleg az odúlakó madarak, ez-".- között is a széncinke pusztítja legeredményesebben. Ez^rf mes'e1-- sénpsen elkészített odúkat kell kertünkben elhelyezni r íz É Legcélszerűbb, ha kertünk egyik sarkában sűrűn ültetett, dús lombozatú bokor- és facsoportot hagyunk, és ide akasztjuk ki az odúkat. Különböző odútípusokat készíthetünk, úgy, hogy a természetes' odúkat jól utánozzuk és a telepítendő madárfaj természetének és igényének megfeleljenek. Készítsünk 23—25 centiméter mély és 10—12 centiméter szélességű üreget 32— 46 milliméteres röpnyílással. Ezekbe fészkelhet a széncinke, a csurka, az örvös légykapó, a harkály és a mezei veréb. A mezei veréb gyakran elfoglalja a cinkék elől is az odút, ez ellen részben a röpnyílás csökkentésével védekezhetünk. (29—30 milliméteres röpnyílást készítsünk az odúra.) Az odú elkészítéséhez farönköt, vagy deszkalapokat használhatunk fel, puha, vagy félkemény fából. A farönkodú készítésénél ép, teljesen száraz, kérges farönköt használjunk fel, melyet hosszanti irányban kettéfűrészelünk, majd belsejét vésővel kivéssük. Ezután az egyik fél felső harmadába röpnvílást fúrunk, míg a másik félre tartólécet szegelünk, amellyel rögzíthetjük odúnkat Az pUíésA- tett félrönköket összeillesztjük és összeragasztjuk, tetejét fadugós deszkatetővel lezárjuk. A deszkatetőt a röpnyílás felett 5—8 centiméterre helyezzük el. úgy hogy 2—3 centiméterrel minden irányban, szélesebb legyen az odúnál. A deszkaodú készítéséhez 2 cm vastag deszkalapokat használhatunk fel. melyeket méretre vágva ö=sze- i'lesztünk és összeszögezünk. Fény nem szűrődhet be. mert az ilven odútól a madarak idegenkednek. őz odúkat a kihegyezés után is rendszeresen el'en- é'Uzrii VeR. tisztoga+ésát ne- d’g különösen a fiókák kfrpníUésp után. r-vrt hanyagolhatjuk el. Radios Ferenc F á U — Milán, tudod, hogy Pero kiv.i ó.in beszél eszperantóul? — Igen- hallottam-, hogy ott született' | X Cseles csempész. Egy ember érkezik kerékpáron a határállomásra Két zsák homok van nála. — Mi van a zsákokban? — teszi fel a kjérdést a vámtisztviselő — Homok — válaszol nvua zsákokat, de homokon kívül nem talál bennük semmit. Az ember másodszor is ion kerékpáron, A vámtisztviselő ismét csak homokot talál a zsákokban. így karikázik a határállomásra több alkalommal is az ember, és a zsákokban mindig csak homok van. Végül a vámtisztviselő nem bírja tovább, és megkérdezi: — Kérem- mondja. mit csempész? Nem fogom feljelenteni. — Kerékpárt — válaszol nyugodtan az ember. • go.itan az ember A vámtisztviselő átkutatja 8 NÓGRÁD — 1975. december 11., csütörtök Néhány hónappal ezelőtt Párizsban a Jules Breton utcában két Iris—«so típusú elektronikus számítógépet állítottak a rendőrség szolgálatába. Az egyik Iris a rendőrkapitányságot, a másik a belügyminisztériumot szolgálta ki. A számítógépek alkalmazását kartonok gyűjtésével kezdte a francia rendőrség. Igazoltatások során Párizs és környékének rendőrjárőrei, minden esetben perforált kartonokat fektettek fel az igazoltatott egyénekről. A kartonokra felvett adatokat betáplálták az Iris—80 számítógépek memóriatárába, függetlenül attól, hogy az illető a későbbiekben bűnösnek mutatkozott-e. vagy sem. Franciaország egyes határ- és vámállomásairól fel lehet hívni a Jules Breton utcai központot és információt lehet kérni azokról az egyénekről, akiknek adatait eddig betáplálták az Iris—80-as számítógépekbe. Napjainkban a rendőrség általában a bűnözők után érdeklődik az Iris központnál, illetve a politikai szempontból ,,gyanús” személyek adatai érdeklik. A későbbiekben az illetékesek szeretnék elérni, hogy a két Iris memórialárába Franciaország ösz- szes bűnügyi nyilvántartásának adatai be legyenek táplálva. A végső cél azonban az hogv a két Iris számítógép Franciaország minden polgárának személyi adatait befogadja. Személyi központi nyilvántartó rendszert szeretnének megvalósítani a távolabbi jövőben. Az Iris-központot azután összekötnék az ország rendőrkapitányságaival, a belügyminisztériumokkal. Az Iris -központ a jövőben a mindennani élet demográfiai adatainak apró részleteit gyűjtené össze. fráter / Fráter Fircus kopogtatott be a minap hozzám sziszegve, mivel éppen a körmére égett a gyertya, s aggódó arccal kérdezte meg, sajgó kezét rázva, mintha kereplőt tartana a kezében' hogy: — ... Amice, hallotta? Valami Gutenberg nevezetű sá- tánfajzat- a Belzebub és egy boszorkány gyermeke feltalálta a könyvnyomtatást. . . Ezentúl matricákkal és más mintákkal készítik majd a könyveket, nem lesz szükség az én kaligráfiáimra. csodálatosan szép iniciáléimra ... így igaz-e amice? — kérdezte újfent aggódó arccal Fráter Fircus- hogy hangja nyomán hallani is véltem, mint szárad be fokró fokra kalamárisa. — Hallottam. — bólintottam, mert tényleg hallottam. ■— Ó istenek, egek és minden szentek . . . Hát mégis igaz? Azt hittem, hogy ez csak a Fráter Lupusz. az örökíró, ijesztgetés tréfája volt' bosz- szúból. hogy rosszul másoltam hexametereit... Tehát igaz amice? — Igaz bizony fráter. Csak azt nem értem, hogy miért éppen most esett Gutenberg, meg a könyvnyomtatás miatt kétségbe? tfircus története — Hát mikor essen kétségbe az isten szolgája, egy kódexmásoló barát, ha nem olyankor, amikor ilyen rém* séges hírről kiderül, hogy e sátáni ötlet igaz ... Hát mikor amice? — ötszáz évvel ezelőtt kellett volna fráter, ötszáz évvel ezelőtt. Ez a Gutenberg félezer éve találta fel a könyv- nyomtatást Fráter Fircus, és maga csak most esik kétségbe? — Mit mondasz fiam? Jól hallanak az én füleim és jól látnak téged az én szemeim? Hogy már félezer éve fel van találva a könyvnyomtatás? Uramisten az egekben, én meg csak másolgatok, másolgatok' közben a könyveket meg nyomják, minta után, betűk szerint... Lehet, hogy kissé figyelmetlen voltam e világ való dolgai iránt fiam — ingatta a fejét elkeseredetten Fráter Fircus. aztán könyörgő tekintet,et vetett rám —, úgy kérdezett: — Mondd amice és most mihez fogjak én? Mihez éltek én máshoz, mint ífni. szép, kaligrafikus betűket, Szent Pál. leveleit írni, másolni.. . Ahhoz igen- de mi máshoz értek? Hát mit tegyek én már e világban? — Írjál fráter bejelentó- veleket. .. —Hogy miket fiam? — Bejelentőleveleket — mondtam, és gondosan elmagyaráztam. hogy nálunk hány szervhez, hányszor- és hányféleképpen lehet levelet írni, hogy azt mind kivizsgálják, újravizsgálják és még a vizsgálat után is lehet újabb leveleket írni. azokat mind le lehet másolni újból, masáncéira ie, megbízásból is. aztán összefűzni- kötet tonnába kötni, iktatni... — ... hé, állj meg, állj meg már szavaid árjával amice. Visszahoztad, lelkembe a bé, két.. . Hát isten erősebb-é- mint amaz a sátán? Eresebb, ugye? ... Hiába Gutenberg, az írott levél ereje tón nagyobb is még, mint ama nyomott szóé! — Bízvást! — mondtam középkori egyházi nyelven és tűnődve szemléltem, mint lohol el Fráter Fircus. hogv azonnal hozzá' rss^n eav terjedelmes levélhez, amelyben feljelenti e sorok íróját, mert fumiantíven szólt a könyv, ről. Olvasó, ne keresd e szó*- hogy ..fumigatív” a lexikonban. Sehol se keresd, mert ez a feljelentésben lesz benne, hoav lám ő: azaz én. ilyen szavakkal vezetem félre a tudni vágyó olvasót. Ámen. Gyurkó Géza Halló. központ... Naponta 1700—1800 távolsági telefonbeszélgetést kapcsolnak a salgótarjáni posta- hivatal interurbán-központjá- nak dolgozói. Újdonság az ez évben bevezetett kishatár- menti távbeszélő-forgalom — melynek lényege, hogy Salgótarjánból közvetlenül tudják kapcsolni a Losonc környéki előfizetőket. Így a hívás nemcsak gyorsabb, de olcsóbb is: percenként öt forintba kerül. Minden évben nagy erőpróbát jelent az itt dolgozóknak az ünnepi „döm- ping”, ezért kérik, ne hagyjuk az utolsó percekre távolsági — különösen külföldi — beszélgetéseinket. Mivel ezzel magunkat is sok bosszúságtól kíméljük meg, fogadjuk meg a jó tanácsot. Képünkön: a központ Ady Endre Szocialista Brigádja munka közben. Marcsó felr.