Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

Befejezéshez közelednek az őszi mezőgazdasági munkák. Sok helyen okoz gondot az enyhére fordult időjárástól fellazult, sárossá vált talaj. így többek között a litkei Kos­suth Termelőszövetkezet földjein is gyakran előfordul, hogy a vontatóvezetőknek át kell ülniük a tábla szélín készenlétben álló lánctalpas traktorra, hogy kihúzhassák elakadt gépüket a sárból. — fotó: Mafcsó — Kertünk — télen A természet ritka ajándé­kaként még november dere­kán is virágok pompáztak kertjeinkben. Jó idő volt a szüretre, a sokféle termény gondos betakarítására. A szor­galmasabb kertbarátok már az ásáson is1 túlvannak, s ha úgy tetszik akár „ölbe tett kezek­kel várhatják” a tavaszi nyit- nikéket. A vérbeli kertész azonban télen sem tétlen. Tennivaló akad bőven, vegyünk most sorra néhányat. Mielőtt új terveket ková­csolnánk vegyük szemügyre ez évi munkánk sikereit és kudarcait. Számvetésünket megkönnyíthetik évközi írá­sos. feljegyzéseink — ha van­nak ilyenek. Különösen az idei rendhagyó, időjárási for­dulatokban bővelkedő évjárat szolgálhat sok éven át hasz­nosítható tapasztalatokkal. Kertünk ezernyi jelensége, eszménye, változása szinte kí­nálja magát a — szakszerű és tömör — megörökítésre. Nem lehet igazán jól kertész­kedni „kisokos” néikül. A mérleg készítését az ön­képzésnek kell követnie. Most bőven van idő kideríteni pél­dául azt, hogy miért fodro- sodott meg kora tavasszal az őszibarackfa levele, vagy hogy mivel védekezhetünk eredmé­nyesen a meztelen csigák in­váziója ellen. A szakkönyvek rendelkezésre állnak részint otthon, részint a könyvesbol­tokban. Az évközben felgyü­lemlett szakfolyóiratok cik­keit is érdemes figyelmesen átolvasnunk, egyes bonyo­lultabb kérdésekre választ keresnünk: A családellátó kiskert gaz­dája idejekorán kezdjen hoz­zá a tavaszi munkák terve­zéséhez. Tűzzük ki legfőbb célul, hogy kicsinyke íöldda- rabunk minden eddiginél job­ban szolgálja a család kor­szerűbb, egészségesebb táp­lálkozását. El kell érnünk, hogy a vitamindús zöldfélék a lehető legkorábban saját termelésből kerüljenek asz­talunkra. Ezt legkönnyebben a fólia alkalmazásával tudjuk elérni. Ha ezekben még nincs' elegendő gyakorlatunk, szük­ségtelen a nagylégterű, ma­gasépítésű fóliaházakat eről­tetni. A hagyma, a saláta, a hónaposretek és a szamóca szedése egyszerű kivitelű fó­liaágy vagy alagút segítségé­vel is előbbre hozható. Ter­mészetesen, ennek tervét is a téli hónapkban tanácsos el­készíteni. A korai vetemé- nyezésekhez szerezzük be idő4 ben a szükséges magokat. A tavalyról megmaradt készle­teket csak próbacsíráztatás után használjuk fel. Bizony­talan eredetű maggal ne kí­sérletezzünk. mert sok feles­leges bosszúság forrása lehet. Ha palántát nevelünk, eszkö­zeit készítsük elő. Készítsük el a veteményeskert vázraj­zát, jelöljük meg milyen nö­vényt hova szánunk. Ne feledkezzünk meg a té­lire tárolt termények rend­szeres átvizsgálásáról. Egy- egy hibás gyümölcs, burgonya vagy káposzta elkerülheti fi­gyelmünket és frövid idő alatt tömeges romlást okozhat. Ezért a válogatást nagy gond­dal végezzük. Munkaeszközeinket, szer­számainkat is vegyük kézbe. A hibákat javítsuk ki, ha szükséges selejtezzünk és vá­sároljunk új eszközöket. Vizs­gáljuk át permetezőberende­zéseinket is, a gépet és tar­tozékait tisztán és karbantart­va tegyük téli pihenőre. Tartsunk szemlét méregrak­tárunkban. A lejárt szereket különítsük el, az elfogyottat pótoljuk. Gondoskodjunk a mérgek hermetikus zárásáról, hogy illetéktelenek — főleg gyermekek — véletlenül se kerülhessenek közelébe. Enyhe téli napokon folya­matosan végezzük fáink téli ápolási munkáit: a kéregkapa­rást és drótkefélést. Ez a jövő évi vegyszeres növényvéde­lem sikerének alapja. Fagy­mentes napokon telepíthetünk is, elsősorban málnát, de olt­ványokat is. Kulin Imre Jozef A. TalJo: Vállalati Mikulás Vállalatunk legrégibb dol­gozói még emlékeznek arra, hogy valamikor régen léte­zett náiunk egy kedves szo­kás: a főnökök közül valaki Mikulásnak öltözött és a nőknek, valamint a fiatalabb munkatársaknak szentjános­kenyeret és fügét ajándéko­zott. — Kétlem — mondta Fu- csini, a sofőr —, hogy feltá­madna ez a szokás. Mégis­csak klerikális bűze van! — Persze — ugrott fel dü-1- liösen Krákoráková —, a hús­véthétfőnek nincs klerikális bűze, mivel tizenhárom koro­nás bor és egyéb itókák sza­gát árasztja. Ha a Mikulás pálinkát hozna, a férfiak kö­zött rögtön akadnának bajno­kok, akik megívédelmeznék. De a Mikulás csak cukorkát hoz- . . Legalább az öreg Ko- curikban lenne annyi becsü­let, ha már egyszer Miklós­nak hívják, hogy eszébe jutna a régi szokás 1 Valaki megsúgta ezt Kocu- rik igazgatónak azzal a kie­gészítéssel. hogy bizonyára he'yreállíthatná megtépázott hírnevét, ha a nőknél be­hízelegné magát egy kis édes­séggel. A zsugoriságáról híres Mi­kulás Kocurik, aki két fillé­rért képes lehajolni a reumás térdével, fogcsikorgatva má­szott el a csemegébe. Hoíz- szas tépelődés után, nagy ön­megtagadással megvette a legolcsóbb díszdobozt. A pénz­tárnál olyan fájdalmas gri­maszt vágott, mintha éppen csőrlőre húznák- Aprópénzzel fizetett, amit a hivatali új­ságok és más vállalati maku­latúra eladásával spórolt össze. Visszafelé az úton ke­serű szemrehányásokkal il­lette magát, hogy micsoda té­kozló lett belőle. Akik látták, azt állítják, hogy a felismer- hetetlenségig megváltozott, úgy ki volt kelve magából- Gondolataiba merülve senkit sem vett észre. Azon törte a fejét, hogyan tudná a jutal­mazásokból. a prémiumokból vagy a napidijakból visszasze­rezni a díszdoboz árának leg­alább százszorosát. Bezárkózott az irodájába és gondterhelten számolgatta, hogy a doboz ára nem lépi-e ezerszeresen túl horribilis ha­vi jövedelmének a felét. Csak ezután hívta be a nőket. és adta át nekik a dobozt, hogy osszák el maguk között a bon­bont­Hanem olyasmi történt, amire Kocurij? nem számított. A nők nem nyúltak a doboz­hoz­— Ki eszik ma édességet? — mondta Krákoráková. — Le akarunk fogyni- Az édes­ség egészségtelen, és irgalmat­lanul meghízik tőle az em­ber. Menjen vele a ligetbe, cukrosbácsinak­A doboz ott maradt az asz­talon. Kocurik összehívta az osz­tályvezetőket. miniatűr po- hárkákba töltött nekik a rep­rezentációs bpdös törkölyből és fájdalmas hangon előadta, hogyan sértették meg a nők. Az osztályvezetők elmagya­rázták neki. hogy a desszer- tesdobozok ideje valóban le­járt, mivel az orvostudomány megallaoítofta. hogy az édes­ség egészségtelen. Kocurik szemmel láthatóan fogyni kezdett, mint egy só- rög a vízben. Magához, ren­delte a gazdasági igazgató- helyettest , és síri hangon megkérdezte nem venné-e meg tőle a dobozt­— Hogy jövök én ahhoz — suttogta egy haldokló hang­ján —, hogy megkárosodjak a Mikulás miatt? A gazdasági igazgatóhelyet­tes orvost akart hívni. — Nem segít rajtam az or­vos — ragadta meg Kocurik a helyettese kabátujját —. te vagy az egyetlen reménysé­gem. Az egyetlen reménység ös­szeszedte az eszét, és azt ta­nácsolta Kocuriknak. hogy öltözzön Mikulásnak és vál­laljon szerepet pgy rek'á r film­ben, ahol cukorka helyett sjs kekszet fog szétosztani- E szo­lid propaganda segítségével megkeresheti a díszdoboz árát. És mivel a reklámügy­nökségnek statisztákra ;s szüksége vpn, akik boldogan majszolják a kekszet, a be­osztottjai is szerepelhetnek. Kocuriknak eleinte nem nagyon tetszett az ötlet, túlsá­gosan. extravagánsnak ta:~ tóttá. Persze minden zseniá­lis ötletnek ez a sorsa- ßem a relativitáselmélet, sem Ce­zanne képei kezdetben nem váltottak ki lelkesedést. A vé­gén azonban mégiscsak bele­ment. És a siker ezúttal nem is váratott sokáig magára- Szombaton reggel megjött a seaédoroducer helyettesé­nek harmadik asszisztense és kiosztotta a statisztáknak a honoráriumot. Noha nem vo’t fehér szakálla, sem püsoök- süvege, mégis mindnyájan, meghajoltunk előtte és egv- némelv bátrabb nődolgozónk a kezét is megcsókolta. így mégiscsak megértük, hosv hozzánk is eljött a Mi­kulás­Szlovákból fordította: Zahemszky László Pásztói esetek A meztelen csigfák kártételéről A konyhakertek kártevői a meztelen csigák. Az esős évek, így az idei is, tömeges elsza­porodásuknak kedvezett. Kár­tevésük alkonyattól a hajna­li órákig tart, nappal csak esőben merészkednek elő, s mindent elfogyasztanak, ami útjukba kerül. Ha megvizs­gáljuk az idei év csigatöme­gének faji összetételét kony­hakertjeinkben, a mérleg a kerti meztelen csigák (Deroce- ras-fajok) javára billen. Ha­zánkban a csupasz csigák 21 faja ismeretes, ezek zöme hegyvidéki erdőlakó ugyan, de kártételükkel a magasab­ban fekvő falvakban számol­hatunk. Ezt megerősíti az alábbi tanulságos eset. Él hazánkban egy rendkívül rej­télyes és ritka házas csiga az aprotfcrmetű tűcsiga (Acicula petitina), mely a magyar gyűjtemények egyik kuriózu­ma volt, hiszen alig tucatnyi példányát ismerték. A meg­lepetés 1972-ben Zala megyé­ben Bázakereítye, a tsz üveg­házában történt, ahol az ap­rócska állat 42 ezer forint kárt okozott. Ez is bizonyít­ja az állattani kutatások fon­tosságát, hiszen nem tudhat­juk, melyik ritkának tartott, és alig ismert állatfaj töme­ges megjelenése okozhat ér­zékeny károkat, és nehéz . órákat a szakembereknek. A csupasz csigák idei invá­ziójának nagyságát megfele­Libanoni élmények (IV.) Nincs béke a cédrusok alatt Sok minden 1 bebizonyoso­dott már; azóta. Igazuk lett azoknak, akik a helyzet rom­lására figyelmeztettek. Nem egyszerűen nyugtalanság, ha­nem már igazi háború dúl Bej rútban is, más városok­ban is. A belső feszültség nőtt, a falangisták minden fegyvernyugvást törékennyé tesznek. Gyermekek kezébe Is fegyver került, ágyúk lö­vik a Földközi-tenger part­vidékének gyöngyét. Él-e még barátom, Dzse- mal? És áll-e még az épület a csodálatos pálmával a Rue de Rome elején? És a hegyre kaoaszkodó Utcán miként ke­rüli az aknakrátert az egyes busz? El lehet-e még jutni a Rue de l’Independence — a függetlenség utcája! — felől a Nida szerkesztőségébe? Va­jon hová menekültek a macs­kák a ; huPámoala tetőről, ahová reggelente ráláttam éb-edés útón? . O'vassa: az ember a híre­ket. nézi a kéneket, és még kevésbé pld közömbös ma­radni a közeli múlt élményei után. Főlleg. ha végiggondol­ja a sort, és tudja: a gyöke­rek ott rejlenek a hajdani francia gyarmatosítás korá­ban, hogy Libanon történel­mébe idestova 40 éve mindig beleszól a 163 bank, a hazai és a nemzetközi tőke, hogy az esztelen pusztítás és rom­bolás ma nem más, mint az imperializmus pozíciójátéká­nak kegyetlen következmé­nye. Vajon hová bújtak a vízi­pipázó örmények, hol lapul kordájával az ananászáms, hogyan fél és reszket gyer­mekével a menekülttábor pa­lesztin asszonya? Megannyi, már-már személyes kérdés, a lángoló házakról szóló ké­pek, a harcokról tudósító írá­sok mögött mindig ott rej­tőznek az ismerősök, a jól megjegyzett házak, utcák. Egy libanoni lap tulajdono­sával beszéltem a nyáron Bagdadban. Amikor országá­ról esett sző. ez a különben óvatos politikus azt mondta: ..A mi tragédiánk abban van. hosv az arab világot meg­osztották. Libanon egyetlen kártya csupán, amivel ha­li NÓGRÁD — 1975. december 9., kedd zárdírozni lehet. Ha úgy hozza a sors, bedobnak minket”. Ami akkor hihetetlennek tűnt, az ma a valóság. Sajnos, Libanon mai hely­zete igazolás azoknak, akik előre látták, hogy az ameri­kai megosztó politika mi­ként szül feszültséggócot itt, a hajdani Fönícia amúgy is puskaporos földjén. — Tud­ja, uram — mondta az egyik taxisofőr —, már cédrusunk sincs, békénk se lesz. Csőd ez, , lassan leállíthatjuk a ko­csit, nem lesz. aki idejöjjön. — Keserű jóslata volt ez a sárga-drapp kocsi vezetőjé­nek. akinek talán azóta már el is égett az autója. vagy benzin híján ott rostokol va­lahol egy mellékutcában. Egy bejrúti újságíró kol­léga jut az eszembe, aki így fogalmazta meg pesszimista véleményét: — Se részleges csapatszét­választás. -se alkudozás nem hozhat kibontakozást! Az arab üav egyetemes szemlé­lete nélkül minden csak ront­ja a libanoni helyzetet is. Libanonban nincs béke a néhány cédrus alatt. Üresen áll a repülőtér 'máskor olv barátságos, luristacsalogató ! „ nmjjJB Tf X-i, *» (S9HÍ'1! * «SgkM I... v A kikötői negyedben véget ér a pompa (A szerző felvétele) előcsarnoka is. Talán csak a tenger csapdossa úgy 1 a partot, mint régen, talán csalt a vízre csapó sirályok nem érzik a változást. Kiégetten mered az égre a Luna-park óriáskerekének váza. és áramszünet miatt megvakult a világítótorony reflektora is. Ázsia kapujában, a Közel- Kelet Svájcában, a foinikok egykor virágzó országában a levantei gyors üzleti beszéd zsongító zsivaja helyett vagy ijesztő a csend, vagy fegy­verzaj rémít 1975 őszén. Bürget Lajos lóén érzékelteti az alábbi pásztói példa: 2—3 óra alatt mintegy 500 példányt lehetett összegyűjteni! 90 százalékán a kerti meztelen csiga (Dero- ceras agreste és a reticula- tum) 9 százalékán a Milax budapestensis nevű fekete színű állat, a fennmaradó egy százalékon a lágycsiga (Leh- mannia) és a nagy meztelen csiga (Limax maximus) osz­tozott. Négy évvel ezelőtt ta­pasztalták Pásztón a mezte­len csigák ilyen nagytömegű elszaporodását. Hogyan védekezzünk elle­nük? A különféle speciális szereket mellőzve, csupán azokat említem, amelyek megtalálhatók minden ház­tartásban. Legegyszerűbb, ha porrátört mésszel hintjük be a veszélyeztetett területet al­konyaikor, s ezt érdemes egy óra múlva megismételni. El­terjedt a konyhasó hasonló alkalmazása is. A maróanyag a csigát bőséges nyálkakivá- lasztásra ingerli, míg csak áz teljesen ki nem merül, és el nem pusztul. Varga András Humor A múzeumban két gyerek nézi a múmiát. Különösen kí­váncsian szemlélik azt a k:s táblát, amelven á következő felirat áll: 2450. — Mit jelent ez a kis tábla? — Valószínűleg annak az autónak a rendszáma, amely elgázolta ezt a szerencsétlent. X Egy skót kalapot vesz az üzletijén. Húsz esztendő múl­tán újra ugyanabba az üzletbe megy. Belep' és így köszön: — Jó napot kívánok, már megint éri" vagyok! . X — Ez téli alma? — kérdi a vevő az üzletben. — Igen. — Érdekes, tavaly Is azt mondták, hogy az alma kitart a tél végéig, d,e nálunk csak szeptember végéig tartott, ad-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents