Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

Vállalatok, szövetkezetek: Pénzügyi vizsgálatok tapasztaiatai a monyéban A Pénzügyminisztérium Be­vételi Főigazgatóság területi igazgatósága es megyei hiva­tala figyelemmel kíséri a gaz­dasági és pénzügyi folyama­tokat, a vállalatok, szövetke­zetek gazdasági működését. Ebben az évben végzett vizs­gálataink tapasztalatai alap­ián az alábbi főbb területe­ket emelem ki. TERMELÉSI SZERKEZET Kedvező tapasztalatunk, hogy a minisztériumi vállala­tok e kérdést je’entőségének megfelelően kezelik, terméke­ik gazdaságosságát figyelem­mel kísérik, a termékszerke­zet javítására intézkedéseket tesznek. Az intézkedések elle­nére több tennivaló mutatko­zik a tanácsi és szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodó szerveknél összességében megállapít­ható, hogy az intézkedések ha­tására csökken a gazdaságta­lan termékek részaránya, fo­kozódik a termékcserélődés üteme. Fokozottabban előtér­be kell hélyezni a gazdaságos­ság javítását TAKARÉKOSSÁG, BELSŐ EIXENÖRZÉS. MUNKASZERVEZÉS Legidőszerűbb feladataink közé tartozik a gazdálkodó szervek takarékossági intéz­kedéseinek és azok végrehaj­tásainak figyelemmel kíséré­se. A takarékossági tervek realitását, megvalósulását vizs­gálva az a megállapításunk, hogy a vizsgált körben a ter­vek megvalósítása jó ütem­ben halad. Kimagasló ered­ményt elsősorban a miniszté­riumi szektorba tartozó nagy­vállalatoknál tapasztaltunk. A tanácsi vállalatok és szövet­kezetek tervteljesítése ettől alacsonyabb, sőt több helyen lemaradások jelentkeznek, idő­arányos tervüket nem teljesí­tették. A gazdálkodó egységek je­lentős hányada takarékossági feladatát nem értelmezte tel­jes körűen, csak néhány terü­letre vonatkoztatta. Hiányoz­nak az átfogó, hatékonyságot növelő gazdasági feladatter­vek. Az intézkedések többsége anyag- és energiacentriku- san készült, melyen belül nem tükröződik kellően k népgaz­dasági szempontból nagy je­lentőséggel bíró tőkésimport­ból származó anyagokkal való takarékos gazdálkodás. Meg­állapításaink szerint a tartalé­kok feltárása sem történt meg mindenütt alaposan. A vállalati belső ellenőrzés feladatának ellátását, színvo­nalának emelését folyamato­san figyelemmel kísértük, eh­hez rendszeres segítséget nyúj­tunk. Megállapításunk, hogy a minisztériumi vállalatok és a nagyobb tanácsi vállalatok vezetői felismerték a tevé­kenység jelentőségét és létre­hozták az ehhez szükséiss szervezetet. A kisebb vállala­toknál és szövetkezeteknél a belső ellenőrzés színvonala las­san javul. Az üzem- és munkaszerve­zés vizsgálati tapasztalatai mu­tatják, hogy a gazdálkodó szervek nem fordítanak kellő gondot a belső szállítási te­vékenység gépesítésére, kor­szerűsítésére, holott a korsze­rű termelési technológia meg­kívánná. A- kézi munkaórák aránya még mindig jelentős, számot­tevően a vizsgált időszakban sem csökkent. Elgondolkozta­tó, hogy a központi irányí­tási költségek növekedése az utóbbi három év alatt megha­ladta az árbevétel-növekedést. Az okok között a létszám és a bérek növekedése egyaránt szerepet játszott Nem kedvező az a jelenség sem, hogy az összlétszám át­lagos növekedésének ütemét meghaladja a központi irá­nyítási létszám átlagos növe­kedése. A kívánt mértékben nem fejlődött az ügyvTtelgé- pesítés, és ahol e területen fejlesztettek, ott sem követke­zett be megtakarítás az ad­minisztratív létszámban. Az ipari anyagellátás rend­je, szervezettsége mutatja, hogy aa ipari vállalatok — főleg a kisebb tanácsi válla­latok és szövetkezetek — sok esetben nem tudják anyag- szükségleteiket a gyártó vál­lalatoktól beszerezni. Meg­rendeléseiket nem fogadják. A szállítási határidőt nem tartják be, több esetben a be­szerzésre bolti egységet jelöl­nek ki. Ezek a termékforgalmi utak, a szabálytalanság mel­lett, jelentős többletköltséget okoznak, és drágítják a ter­mékek árát. Vizsgálataink több kiske­reskedelmi vállalatnál és szö­vetkezetnél — forgalmuk nö­velése érdekében — nagymér­tékű ipari anyagellátási, ter­melőeszköz-kereskedelmi te­vékenységet állapítottak meg. Ez a tevéken;: ség jogtalan ha­szonszerzést idéz elő, melynek elvonására minden esetben gazdasági bírság kiszabását j indítványoztuk TERMELŐI ARAK, TÁMOGATÁSOK, LELTÁROZÁSOK Feladatainkból eredően rend­szeresen vizsgáljuk a vállalati nyereségnövekmény és a ter­melői ár vállalásainak össze­függéseit. valla mint a terme­lői. árváltozások pénzügyi el­számolását. Töíbb esetben kel­lett megállapítani, hogy a vál­lalati nyereseg növekedésének oka részben a vállalat hibás ármunkája, mely abból ered, hogy olyan kö ttségtényezőket szerepeltetnek az. árban, ami jogosulatlan. Az. ilyen irreális árkalkulációk nyomán kelet­kezett nyereségeket gazdasá­gi bírság útján »el kell von­ni. Gazdaságpolitikánkban hang­súlyozott szerepet kap a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek fejlesztése, egyesülése­ik segítése. Biizel párhuza­mosan biztosítani kell az e te­rületre biztosított állami, il­letve tanácsi támogatások ész­szerű felhasználását. Tapasz­talatunk, hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek be-x ruházási tevékenységében még sok javításra váró terület van, s körültekintőbben kell biztosítani ai felépült létesít­mények gazdaságos kihasz­nálását. Mint minden év végén, most is szükségszerű, fontos hang­súlyozni a gazdálkodó szervek leltározási tevékenységének je­lentőségét. Vizsgálataink bi­zonyítják, hogy" a leltározási munkafolyamat szinte vala­mennyi fázisában hibák, pon­tatlanságok találhatók, amit a munka Vállalati megtervezé­sének és megszervezésének fo­gyatékosságaira „ vezethetünk vissza. Sok hibát és következetlen­séget tártunk fel a leltárak értékelésénél, az eltérések megállapításánál és a leltár­hiányok esetén szükséges fe­lelősségre vonásoknál is. E te­rület problémái legélesebben a szövetkezeti szektorba tar­tozó gazdálkodó szerveknél ve­tődnek fel. A főbb tapasztalatokra az­zal a céllal mutattam rá, hogy a belőlük leszűrhető követ­kéz jelesek segítsék a követke­ző év gazdálkodását és a mó­dosított szabályozók alkalma­zásának előkészítését. Mang Béla igazgató Fővárosi munkásőrök Salgótarjánban Az cv utolsó négy napját Sal­gótarjánban tölti a Budapest II. kerületi második munkásőr- zászlóalj 2o fos delegációja. A csoportban a munkásöri m^nka elismeréséül törzstagok, alegység- parancsnokok szerepelnek. Jelinek Jenő, a budai II. zászlóalj pa­rancsnoka társaságában a vendé­gek eddig megtekintették az öb­lösüveggyárat, hétfőn pedig a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe látogattak el. A megye legna­gyobb ipari üzemében Bu^sák Jó­zsef, e gyár munkrsörszázad pa­rancsnoka fogadta és köszöntötte a fővárosi munkásőröket. Rövid eszmecsere után üzemlátogatás következett, majd a vendégek megtekintették az alegység elhe­lyezési körletét. Miután alaposan szemügyre vet­ték az ízlésesen berendezett fegv- verszobát, . beszélgetésre került sor. Jelinek Jenő egységparancs­nok érdeklődött a vállalati mun- kásőrszázad tevékenységéről, az alegységben a párttagság arányá­ról. az állományszervezésről és egyéb, a fegyveres testületet érin­tő kérdésekről. A budai munkásőrök salgótar­jáni tartózkodásuk alatt, nem csunán a dinamikusan fejlődő várossal, hanem annak környé­kével is ismerkednek. Automata berendezések Nyugat-Magyaronszág vas­úti fővonalain automata biz­tosító berendezéseket szerel­nek fel. Ezeken a vonalakon naponta mintegy 100 000 utast és 40 000 tonna árut szállíta­nak. Elsőként a Celldömölk— Székesfehérvár vonal korsze­rű automata biztonsági rend­szere készült el. A szakemberek most dol­goznak a Szombathely—He­gyeshalom közötti vonal mo­dern biztonsági apparátusán­Kitüntetett postások Kiváló társadalmi munkáért Hárman kapták meg a kö­zelmúltban a-Kiváló Társa­dalmi Munkás jelvényt Sal­gótarjánban a megyei posta­hivatal dolgozói közül. Mind­hármukra jellemző, hogy hosszú évek. sőt évtizedek óta dolgoznak a postán. Nem kímélve erejüket, idejüket, mindig teljes szívvel. j Hellebrand Györgyné, . hu­szonegy eve postás. Hosszú idő egy munkahelyen. — Hogyan kezuődóil? — Mint a legtöbben, én is először az ablashoz ültem. Szedtem a pénzt, leveleket, táviratokat. — Érdekes lehetett... — Az ember bőven szerez tapasztalatokat. A postán jó­formán mindenki megfordul. Az egyik ügyfél ilyen, a má­sik olyan. Udvariasak, ked­vesek, netán ingerültek, tü­relmetlenek. Van. aki néha- néha goromba. — Ilyenkor? — Nekünk kell nyugodtnak maradni és nem visszakia­bálni. A csöndes hang leg­többször hat, lecsillapítja a kedélyeket. Egy biztos, na­gyon észnél kell lenni! Mert szerteágazó, amit az ablak mögött ülők nap mint nap csinálnak. Hellebrand Györgyné az évek során jóformán min­dent megtanult és mindenütt dolgozott, ami egy megyei postahivatalban adódik. Ma hivatalvezető-helyettes. Több kitüntetés birtokosa, kiváló dolgozó. Bármilyen munka adódik, soha nem vonja ki magát. — Egy nőnek nehezebb? — Duplán kell bizonyítani. Ott a hivatal, a család, a gyerekek. Egyébként az a véleményem, minden munka és minden hivatás csak úgy szép, ha lelkiismeretesen csi­nálták En szeretem az enyé­met, érdekesnek, vonzónak találom. Ennél igazibb vallomás nem szükséges. 2. — Amikor gyerek voltam, édesanyám meg apám gyak­ran emlegette: „Látod fiam, milyen jó beosztása van a Gáspár Gyula bácsinak. Ál­lami alkalmazott, nyugdíjas állás. Ruhát kap, jó íize- •ést...” Gyula bácsi volt ugyanis a postás, aki mi­felénk járt. Juhász Lajos megfogadta a szülői tanácsot Postás lett. Ennek harmincnégy eszten­deje. A salgótarjáni posta- hivatalban ebből huszonhatot töltött. — Távírászként kezdtem. Jártunk versenyekre, akko­riban sok díjat nyertem. A táviratok továbbítása, fogadá­sa mindig izgalmas, érdekes dolog Volt főpénztáros, csoport- vezető. szakszervezeti megbí­zott. Ma posta-osztályvezető. — Nem bánta meg? — Egy percig sem! El sem tudom képzelni magam más­nak, mint postásnak. Ügy van ez, hogy, aki nem sze­reti igazán e mesterséget, az másutt leeres magának munkát De. aki ittmarad, megszokta, megszerette. az innen is megy nyugdíjba. 3. Dr. Jäeger Edéné ma már mosolyog azon. hogy valami­kor nem akart a postára ke­rülni. — Eszembe se jutott. A családban senki nem ^volt postás. Ha ábrándoztam, vagy tervezgettem, mindig más járt az ‘ eszemben. Csakhogy öten voltunk a családban. Édesapám az üveggyárban dolgozott, szükség volt az én keresetemre is. A postán volt felvétel. A tizenhat éves kislány pedig beült a postai íelvuvőablak mögé. — Nagyon izgultam, ho­gyan is kell csinálnom. mi lesz ott velem. Kezdetben zavart, a nagy forgalom, hogy jöttek-mentek az embe­rek... Persze ez régen volt. JJe­gemé távközlési osztályveze­tő. — Ha jól meggondolom, végigtanultam az életemet. Mindig munka mellett, leve­lező tagozaton. Így érettsé­giztem. aztán jött a posta­segédtiszti, utána a postatisz­ti iskola, hogy az egyebekről már ne is beszéljek. Mellé a társadalmi munka, amit mindig szívesen csináltam. — A postán? — Dolgoztam pénzfelvé­telnél. aztán hosszú évekig a telefonközpontban ültem. Ma is azt tartom, ez volt az igazán érdekes, sok-so^ él­ményt adó. Ellenőrré nevez­lek ki, majd osztályvezető lettem. Az egykori riadt kislány magabiztos szakember lett. Megtanult intézkedni, együtt gondolkodni a beosztottjaival. Megválasztották szocialista brigádvezetőnek is. — A kitüntetés? — Nagyon örültem, jó ér­zés tudni, hogy megbecsül­nek. * A kitüntetést mindhárman hosszú évek során végzett közéleti tevékenységükért kapták — Cs. E. — 1 Várják a nőket, segítik is őket a népfrontbizottságok A népfrontmozgalom nő­politikái munkájának tapasz­talatairól tájékozódott az MTI munkatársa a HNF or­szágos nőbizottságánál. El­mondták, hogy a párt nő­politikái határozatának meg­jelenése óta a népfrontban kifejtett sok irányú politikai munka aktív részesei lettek a mozgalomban tevékenykedő nők tízezrei. Jelenleg a népfront válasz­tott testületéiben 31,4 szá­zalék a nők aránya, a helyi bizottságok vezető tisztségei­ben jóval alacsonyabb (7—10 százalék), a titkári tisztségek­ben pedig 20—25 százalék. Szükségesnek tartjuk — mondták —, hogy a nők ará­nya jelentősen emelkedjék a bizottsági-elnöki funkciók­ban a népfrontmozgalom he­lyi szerveinél és tovább ja­vuljon a titkárok között is. A nők példás felelősséggel dol­goznak a szülői munkaközös­ségekben, a pedagógiai bizott­ságokban, kiemelkedő a rész­vételük a gyermek- és ifjú­ságvédelemben, az idős em­berekkel való törődésben. Je­len vannak a népfront kü­lönböző — béke és barátsági, város- és községpolitikai, al­kotmányjogi, művelődéspoliti­kai — munkaközösségeiben. A népfrontbizottságok többsé­ge tudatosan törekszik arra, hogy a megüresedett közéleti posztokat arra alkalmas nők­kel töltsék be. A Hazafias Népfront ered­ményes nőpolitikái munkájá­hoz elengedhetetlen a más társadalmi szervekkel való ha­tékony együttműködés. Az or­szágos nőbizottság értékelése szerint jó a kapcsolat a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­val, részt vesz a HNF a KISZ lányok és fiatal asszonyok ta­nácsának munkájában, s most | van kialakulóban az ígéretes együttműködés a SZOT nő­bizottságával. A más társa­dalmi szervek nőbizottságával való kapcsolat, együttműkö­dés különösen eredményes a kisebb településeken, ahol szinte nélkülözhetetlen fel­tétele a sikeres munkának. A legtöbb akciót, rendez­vényt közösen szervezik. A népfront nőpolitikái mun­kájának továbbfejlesztésére a mozgalom illetékes vezető testületéi elhatározták, hogy az eddiginél is fokozottabb mértékben hívják, várják a nőket, segítik is őket a köz­életi tevékenységnek ezen a sajátságos — kinek-kinek kedve, érdeklődési köre sze­rint feladatokat, munkát kí­náló — területén. Emeletráépítés Tatabánya-Újvárosban öt« letes módon gyarapítják az új otthonok számát. Az ötve­nes évek elején épült háztöm­böket folyamatosan felújítják:1 és bevezetik a központi fű­tést. A felújítási, korszerűsíté­si munkákkal egyidejűleg több háztömbre újabb emeletet építenek, s ezzel házanként 11 új lakást nyernek. Ez a mód­szer • nagyon gazdaságos, mert ilyen módon egy-egy lakás el­készítése ISO 000 forintba ke­rül. fele annyiba, mint a vá­ros más részein épülő új ott­honok. Az első régi háztömbön már befejezték az emeletrá­építést, s a jövő évben újabb házak bővítését kezdik meg. Fék a gyermekkocsin Tizenhatezer gyerekkocsi készül 1976-ban Miskolcon, a Vasipari Vállalatnál, az ország egyik- legnagyobb gyerekko­csi-gyárában. Az új évben Miskolcon két új típus — összecsukható sport- és ugyancsak össze­csukható mélykocsi — gyártá­sát is megkezdik- Az újonnan tervezett , gyermekkocsik már az 1977. január elején életbe lépő szabvány szerint készül­nek, és a balesetek elkerülé­sére valamennyit fékkel látják el. I Jó eredménnyel zárják az esztendőt Balassagyarmaton, a kábelgyárban. 700—750 mil­lió forint termelési értéket állítottak elő ebben az esz­tendőben, s jövőre már 900 millió forint értéket- tervez­nek. Termékeik széles válasz­téka keresett a bel- és kül­földi piacokon egyaránt, így a nyugat-európai országoktól Ázsiáig számtalan országba exportálják a különböző ká­belféleségeket. A korszerű gé­pek mellett szakmunkások se­rege dolgozik, többen szak­középiskolákban és felsőfokú intézményekben tanulnak to­vább. Védett kastélyparkok A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága újabb kastély-parkokat nyilvánított védetté: a görcsönyit, a mar- gitmajorit és a gödreszent- mártonit. Ezzel kilencre emelkedett azoknak a volt főúri, vagy főpapi parkoknak a száma, amelyek tanácsi vé­dettséget élveznek és a jövő­ben erborótum-jellegüen mű­ködnek. Elsősorban a pihe­nést, a felüdülést szolgálják, emellett idegenforgalmi lát­ványosságot is nyújtanak a világ minden tájáról szárma­zó fa- és cserjekülönlegessé- gek. —kulcsár— NÖGRÁD - 1975. december 30., kedd 5 t

Next

/
Thumbnails
Contents