Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

HA MEGROMLIK AZ ALMA fi határozatok végrehajtásáért AZ ELTELT hónapokban a dolgozók kö- reucn vcgzeli pártniunkánk középpontjában a kongresszus dokumentumainak ismerteté­se állt. A következőkben a fő hangsúlyt a kongresszus határozatainak megvalósítására, a határozatok végrehajtásának segítésére, el­lenőrzésére kell fordítanunk. A kongresszu­si dokumentumokban megfogalmazott tenni­valók megvalósításán túl gyorsítani kell a két kongresszus között hozott és ma is ér­vényben levő határozatok végrehajtását. Mindenekelőtt a negyedik ötéves terv sike­res befejezésére, a Központi Bizottság 1974. December 5-i és 1975. július 2-i, a gazdasági éiet fellendítésére vonatkozó határozatainak végrehajtására kell mozgósítani minden erőnket. A XI. kongresszus beszámolója az elért eredmények mellett szóvá teszi: „.. .különö­sen fontos, hogy a mindennapi munkában nagyobb figyelmet fordítsunk a párthatáro­zatok egységes értelmezésére és következe­tes képviseletére”. A határozatok egységes értelmezése a vég­rehajtás alapja. A döntések után nincs helye a kétértelműségnek, az ingadozásnak. Az ilyen magatartás a végrehajtás elhúzódását, feszültségek kialakítását jelentené. A végre­hajtásban persze adódhatnak viták, amelyek­nek megvan a fontos és nélkülözhetetlen sze­repük is. Az azonban egyértelmű, hogy ezek a viták nem gátolhatják meg a cselekvést. A figyelemnek a meglevő vitában is a határo­zatok további megértetésére, a tudatos, a meg­valósítás mikéntjére kell irányulnia, s a ha­tározatok végrehajtásának szervezését, az ellenőrzést, a megvalósítást kell szolgálnia. Az eszmei, politikai munka, az ideológiai nevelő tevékenység megerősítése, fellendíté­se kétségtelenül szükséges eszköze a kong­resszusi határozatok végrehajtásának. A kommunistáknak kötelességük, hogy pártunk határozatait ne csak hirdessék, hanem ha kell, kiálljanak védelmükben a munkahelyü­kön és környezetükben, nyílt fórumon és négyszemközt egyaránt. Politikai munkánk a valóságból induljon ki. A téves nézeteket vallókkal bátrabban, személyekre és konkrét tenidiua vonainoztaivá vitatkozzunk. A vi­tákban azonban meggyőző érvekre van szükség, s ezek hiteles kifejezéséhez — a tények bizonyító erején túl — nélkülözhe­tetlen a meggyőződés és az optimizmus is. A pártszervek igényeljék a tömegszerve- zeleklöl és mozgalmaktól, hogy egy-egy ha­tározat végrehajtásában önálló feladatokat lássanak el es jellegüknek megfelelően moz­gósítsák tömegeiket. Mindenki alakítsa ki a maga területén a tennivalókat, ne várják mindig a pártszervek „külön” határozatát. A párthatározatok szellemében mindenki meg tudja találni sajátos közegeiben vég­zendő feladatát. Erősítsük azt a szemléletet, hogy mindenki a saját területén, a kapott megbízatások végrehajtásáért felel elsősor­ban. Azt vizsgálják, hogy kinek hogyan le­hetne jobban teljesíteni a reá eső feladato­kat és ne a „külső” , okokra való hivatko­zással akarják magyarázni a hiányosságokat. A jelenlegi időszakban legfontosabb fela­datunk, hogy a gazdasági építőmunkánkban következetes, határozott cselekvési egység érvényesüljön, hogy a gazdasági célkitűzé­seink végrehajtásához megnyerjük a dolgo­zók széles tömegeit. A DOLGOZÓKKAL öntudatukra támasz­kodva értessük meg: azért, hogy jobban él­jünk, hogy a közös javakból többet kap­junk vissza ahhoz, először olcsón, korszerű­en, gyorsan kell termelnünk. Közismert: el­osztani csak azt lehet, amit megtermeltünk. Az Igények egyre bővebb kielégítésének, az életszínvonal emelésének alapja a fegyelme­zett, jó munka, a termelés és a termelé­kenység emelése, a költségek csökkentése, amelyek nem egyszerű kampányfeladatok, hanem következetes, a gazdaságot teljes egé­szében átfogó, hatékonyabb tevékenységet kívánnak. Bíró József Fizikai munkások eredményes továbbképzése a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban idén meghaladta a 900 ezer hektárt a termelési rendszerek terüle­te, az állattartók a IV. ötéves terv időszakában mintegy 250 nagyüzemi telepet vettek át — s a műszaki, technikai kor­szerűsödéssel együtt a jól képzett szakemberek iránt is fokozódott az igény. A me­zőgazdasági egyetemek, főis­kolák a tervidőszakban fo­kozták a képzést, 1975-ben csaknem 2000-en fejezték he a felsőoktatási intézmények­ben tanulmányaikat. De leg­alább ennyire jelentős volt az elmúlt években a MÉM irá­nyításával működő szakmun­kásképző intézetek tevékeny­sége, amely a korábbinál lé­nyegesen nagyobb mértékben segítette a fizikai dolgozók szervezett továbbképzését. Az új technológiákkal köz­vetlen kapcsolatban levő dol­gozók szakmai tudásának el­mélyítésére, a legújabb isme­retek átadására a minisztéri­um illetékes főosztályának irányításával az ország kü­lönböző vidékein 12 intéz­ményben szerveztek tanfolya­mokat, előadás-sorozatokat. A tanfo’yamon továbbképzés során 1971—75. között több mint 55 ezren sajátították el a korszerű műszaki-biológiai ismereteket Hajózási íVI ügyelet A közlekedés és postaügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével hajózási fel­ügyelet létesítését/ rendelte el. A hajózási törvény ugyanis egységes rendszerbe foglalta a hajózás hatósági feladatait, s meghatározta, hogy a ha­tósági jogköröket mely tárcák lássák el. A KPM-ben a mos­tani szervezetben a hajózás hatósági és vállalati feladatai eléggé összefonódnak. Ezért a január elsején hatályba lépő miniszteri utasításnak meg­felelően a jogszabályokban rögzített, korábban a KPM hajózási főosztályának hatás­körébe utalt, egyes hatósági feladatokat a KPM hajózási felügyelet látja el. A felügye­let első fokon hozott határo­zatairól másod fokon a közle­kedés- és postaügyi miniszter dönt. Különösen eredményes volt a fizikai munkások tovább­képzése a legutóbbi tanévben. A szakmunkásoknak kétféle továbbképzést szerveztek. A képesítést adó tanfolyamokon a korábbinál lényegesen több hallgató vett részt; míg 1974- ben 700 volt a résztvevők száma, idén már az első fél­évben több mint ezer dolgozó tanult. Különösen nagy volt az érdeklődés a másik oktatási forma, az úgynevezett céltan­folyamok iránt;' ezeket azért szervezték, hogy az üzemi szakemberek, a lehető leg­gyorsabban, szinte soron kívül ismerkedhessenek meg a leg­újabb technológiákkal, egye- bek között az iparszerű ter­melési rendszerek gépsoraival, valamint az állattelepek ki­szolgáló berendezéseivel. A tanfolyamokon az. idén a ta­valyinál mintegy 7000-rel töb­ben, összesen 18 ezren kaptak bizonyítványt. A vállalati helyi tanfolyamok is népsze­rűek. Ezeken ugyan képesítést nem kapnak a továbbtanulók, de az elsajátított ismerete­ket jól felhasználhatják a min­dennapi gyakorlatban, és en­nek előnye — közvetett módon — keresetük növekedésében is megmutatkozik. Bázisgazdaság A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium és az állami gazdaságok köz­pontja a szőlőoltvány-előállí- tás bázisgazdaságává jelölte ki a Badacsonyi Állami Gaz­daságot. A megnövekedett ha­zai szőlőtelepítési igény és az exportszükséglet kielégítésére ( hét állami gazdaság, társasá­gi együttműködés formájában fejleszti a szölőoltvány-ter- mesztést. Az együttműködés eredmé­nyeként a tervek szerint 1980- ban már 5—6 millió alanyt ol- ] tanak be a magyar szőlőkul- túrának és a korszerű szőlő-1 művelési technológiának leg­jobban megfelelő fajtákkal. Összefogással 700 ezer forint A lakóhely szeretete, az ahhoz való ragaszkodás gon­dolatának jegyében szervezte ebben az évben a Nőtincs községi közös Tanács VB, a helyi és társközségek Haza­fias Népfront-bizottságaival Nőtincs, Szendehely, Felső- petény és ösagárd községben a társadalmi munkát. A la­kosságot arra kérték, hogy a sokszor kis dolognak látszó, de jelentőségében mégis nagynak mondható részkérdé­sekben adjon segítséget. E kérelem nem is maradt ered­mény nélkül. A nyári szün­időben valamennyi iskolában, óvodában, az ihtézmények ve­zetőinek szervezésével, irá­nyításával, a szülői munka- közösségek segítségével meg­történtek a nyári nagytakarU tások, a kisebb felújítási és karbantartási munkák. A KISZ, de egy-egy válla­lat is segíti az iskolákat. Így a DCM váci gyáregységének szocialista brigádjai a Szen­dehelyi Általános Iskolában, a Felsőpetényi Ásványbánya Vállalat dolgozói a Felsőpe- tér.yi Általános Iskolában és a községben adtak jelentős segítséget. A lakosság a szülőföld sze- retetéről nyújtott tanúbizony­ságot, amikor a vízelvezető á; kok, sáncok, átereszek tisz­títását végezte el a nyár fo­lyamán, amikor egy-egy zi­vatar sokszor tönkretette a korábban végzett munkát, ürömmel mondhatjuk, s ad­hatunk számot év végi jelen­téseinkben arról, hogy több mint 700 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett területünk lakossága. Vidovszky András VB-titkár, Nőtincs Az AGROFIL áprilisban kezdte meg. az ÄFOU megbízásából, egy új üzemanyagtöltő államás kivitelezési munkálatait Salgótarjánban, a zagyvapálfalvi elágazónál, a 21-es út új szakaszának csatlakozása előtt, A napokban már a műszaki átadása is befejeződött. A közei nyolcmillió forint költséggel készült beruházás jelentősen enyhít az autósok, mo­torosok gondjain, hiszen az ÁFOU által eddig forgalmazott valamennyi üzemanyag és egyéb cikk kapható lesz. Jelenleg a f'ltöltési, üzembe helyezési munkálatok folynak. Az új benzinkutat várhatóan január első felében adják át rendeltetésének. Kulcsár József felvétele unkaerő-ga sdálkoflds fii it rí k afegyetem AZ ELSŐ pillanatra talán szokatlannak tűnik a cím­ben jelölt gondolatpárosítás, ezert elöljáróban két ténnyel igyekszem vázolni mondan­dóm lényegét. A Magyar Kábelművek ba­lassagyarmati gyárában no­vemberben 190-en mulasztot­tak igazolatlanul. A salgótar­jáni öblösüveggyárban Do­monkos Zoltán, amikor a szigorúbb és határozottabb fegyelmezés szükségességéről váltogattuk a szót, az alábbi esetet mesélte el: — Nemrég az egyik műve­zető két erősen ittas dolgo­zót hazaküldött. Ön sem hi­szi, akárcsak én 'akkor, de így történt. Két óra múlva beteglapot lebegtettek a mű­vezető előtt. Az orvos kiírta őket! Gondolhatja, mit érzett a művezető. Amíg ilyesmi történik, én bizony nem na­gyon hiszek a nagyobb fe­gyelem lehetőségében. bár megítélésem szerint egy ki­csit nagyobb fegyelemmel je­lentősen emelhetnénk mun­kánk eredményeit. Valóban többszőr előfordul, hogy egyik-másik szerv, illet­ve egy. vagy több ember ha­nyag. felszínes munkája, el­lentétes cselekedete miatt át­menetileg, vagy hosszabb idő­re megíeneklenek. zátonyra futnak azok a helves politi­kai, gazdaságpolitikai el­képzelések. célkitűzések, amelyek a közös ügy. elkép­zelés mielőbbi megvalósítását szolgálják. Ilyen esetek hal­latán a jót akaró, jó szándé­kú. becsületes emberek egy része elkedvetlenedik. Kö­zülük többen nekikeseredve csak annyit mondanak: más a szó és más a tett. Akár az együk, akár a má­sik megtörtént esetből indu­lunk ki, rögvest érzékeljük, hogy a munkaerő-gazdálkodás és a munkafegyelem egymást feltételező fogalmak. az egyik nélkül nem létezik a másik. A kábelgyárból igazolatla­nul mulasztók kétszeres gon­dot okoztak: először is az ő munkájukat el kellett végez­ni a becsületes, munkájukat szerető törzsgárdatagoknak, ugyanakkor távollétük lehe­tetlenné tette a vezetésnek, hogy a meglevő munkaerőt oda csoportosítsa át, ahol az ez évi terv, illetve a devi­zát hozó exportterv teljesíté­se megkívánja. Az öblösüveg­gyárban viszont az orvos el­járása morálisan is rombolta a művezető rend és fegye­lem megteremtésére irányu­ló törekvéseit. Ebből a két szélsőséges esetoől nem lenne célszerű messzemenő következtetést levonni — mondhatná valaki. Ha viszont nem emelnénk fel tiltakozó szavunkat, akkor elfeledkeznénk arról a né­pi bölcsességről, hogy a sok jó alma között, ha egy meg­romlik, s otthagyják, akkor lassan, de biztosan a többi is tönkremegy. De nemcsak az előbbi megnyilvánulások fékezik a munkaerő-átcsoportosítást és a szigorúbb munkafegyelem megvalósítását, annak a jó érzésnek erősödését, hogy a kapott pénzért keményen meg kell dolgozni. Mostaná­ban elsősorban a teljesít­ménybérben dolgozóktól le­het hallani, hogy valóban testreszabott a normájuk, hogy a munkaidő végeztével közülük többen így sóhajta­nak, fel: most iól kidolgoz­tam magam. Velük ellentét­ben vannak olyanok. , akik ma még, a lázas semmit­tevést igyekeznek fáradsá­gos munkának feltüntetni. Elég megnézni a munkaidő­ről készült felvételeket’. tüs­tént kitűnik, hogy a munka­erővel való gazdálkodás míg nem tartozik erényeink köze. Ha az ember időnként szi­vére hallgatna, bizony meg­szakadna, mert egyesek sza­vakban „halálra” dolgozzák magukat. Tevékenységű : eredménye viszont csak annyi, amennyit egv munká­ját valóban szerető, mun­kásember félkézzel és fe'e idő alatt elvégez. Utóbbiak nem nagyon szólnak, nehog'- különféle jelzőkkel illess’k őket. Pedig nekik mindeó erkölcsi alapjuk megvan ah­hoz, hogy véleményt nyilvá­nítsanak. ítéletet mondja­nak azok felett, akiknél a szó és a tett naivon mesz- sze van egymástól Sírni tudni kell +- kelt né­hány évvel ezelőtt' szavnvra a szállóige. Azóta sok kelle­metlenséget okozott, mert egyik-másik termelő-gazdál­kodó egységben teret. illet­ve támogatást kapott. To­vábbi meggátlása, visszaszo­rítása, káros hatásainak meg­szüntetésé csak akkor lehet­séges, ha szembeállítjuk vele a helyes szemléletet és. gya­korlatot, hogy nem muszáj elhinni azt, amit az előbb említett emberek mondanak. Sőt! A síránkozóknál min­dig a teljesítményt kell néz­ni, dolgozzanak az élet bár­mely területén, vezető be­osztásban, vagy beosztottként, műszaki vezetőként, vagy alkalmazottakként a tanács­nál. vagy a banknál, a beru­házási vállalatnál, vagy a tervező intézetnél. E téma kapcsán még egy összefüggésre kívánok kitér­ni. Ez pedig az én házam, az én váram, illetve üzemré­szem szűk, prakticista szem­lélet meggyökeresedett volta, és káros hatása. Még a leg­nagyobb előrelátás. alapos­ság. körültekintés után is megtörténik, hogy gyáraink egyik üzemrészében tornyo­sulnak a tennivalók, másutt pedig órabérben egymást né­zegetik a dolgozók. Ilyenkor a gyár és a munkások leg­sajátosabb érdeke, hogy ott legyen a több dolgozó, ahol arra nagy szükség, van. Rosszul felfogott, vnsy vélt érdekből ilyenkor az üzemve­zető, vagy a csoportvezető a megértő segítés helyett a miért nem tudom, a miért nem lehet szempontot igyek­szik bizonyítani. Nem gon­dolnak arra. hogy felfogásuk és gyakorlatuk rossz i ránc­ba tereli a dolgozni akarók fegyelmét, miközben gátol­ják a meglevő munkaerő ész­szerű felhasználását. Ráadá­sul hiszik, hogy ők a jó fi­úk! Ellenkezőleg. Kár* okoz­nak a munkásoknak. mert elzárják őket attól. hogy szakmai tudásukat bővítsék, új területeket iíir>«r4»r>®’: meg, sajátítsanak el, hogy keresetcsökkenés nélkül töU- sék el a napi nyolc ó"á'. Nem Hátnak tovább üzemré­szük határánál, s ezzel meg­nehezítik irányító munkáju­kat NE ENGEDJÜK megbékél­ni azzal, ami béklyóba köti a nagyszerű em^-ri «-> dást és cselekvőkészséget, amely akárcsak eddig, a jö­vőben is. megteremtője a többre és jobbra vágyó, gaz­dagodó életünknek. Venesz Károly Uj munkasszallősok Hosszú évek után most tud­ta megszüntetni az úgyneve­zett magánbérleményeket a Komárom megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. Korábban ugyanis több száz építőmun­kás meglehetősen mostoha körülmények között, magán - házaknál, alkalmi szállásokon lakott. Most már a vállalat valamennyi vidéki munkavál­lalója megfelelő körülmények közé került. 1200 építőmun­kást helyeztek el a vállalat szállóiban, ahol a kényelmes szobákon kívül könyvtár, klub, számos szórakozási és sportolási lehetőség áll ren­delkezésükre. Többek között Tatán. Tatabányán. Oroszlány­ban és Komáromban építet­tek: új munkásszállásokat. NÓGRÁD — 1975. december 30., kedd i

Next

/
Thumbnails
Contents