Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

Sok irányú fehidufok

Bemutatjuk a műszaki osztályt

A város éleiének ütőerln tarifa „kezét” Salgótarjánban a városi tanács műszaki osztálya. Gyakorlatilag egész nap felbolydult méhkashoz hasonlítható az osztály, mely a tanács földszintjén helyezkedik el. Véget nem -érő a jövés-menés, sürgés-forgás. Szűkösen vannak. De az osztály tizenöt dolgozója derekasan állja a sarat. Fiatal mérnökember az osztályvezető, Lantos Lóránt. Tőle kérdeztük a napokban: kik és milyen szervezeti felépítésben dolgoznak az osztályon?

— Fiatal, hozzáértő, agilis szakemberek. Jómagam 1973. október 1-én kerültem az osztály élére. Számos személy- csere következett be. Zömmel egyetemet és főiskolát végzett szakemberek kerültek a tizenöt fős osztályra.

A szervezeti felépítést illetően megtudtuk, hogy az osztályvezető irányítja a mélyépítési csoportot és az építési csoportot, valamint a közérdekű bejelentések ügyintézőjét, és a vállalatfelügyeleti előadót.

Az osztály feladatait a végrehajtó bizottság 1973-ban meghatározta. Ezek közül a legfontosabbak:

1. A testületi döntések előkészítése városfejlesztési, építési. közlekedési és . vízügyi kérdésekben.

2. Hatósági feladatok (építés, közlekedés, víz, energia).

3. Gazdálkodási feladatok (lakás, kommunális. közlekedési és vízgazdálkodási létesítmények fenntartása.)

4. Vállalatok felügyelete.

A testületi döntések előkészítésében az osztály igyekezett a megnövekedett követelményeknek eleget tenni. A városi tanács előterjesztésük alapján megtárgyalta és elfogadta (az utóbbi két esztendőben) a garázsok építéséről és használatáról, a temetők rendjéről, a köztisztasági tanácsrende'et módosításáról, a lakóépületek, ingatlanok házirendjéről szóló tanácsrendeletet. A végrehajtó bizottság elé terjesztett javaslatok közül — többek között — elfogadták az üzemek ötéves tervét, a Húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom indítását, az energiaellátás helyzetét és feladatait, tájékoztatót Salgótarján vízellátásáról, lakótelepek • rendezési terveit, a tömegközlekedés helyzetét.

Az osztály hatósági tevékenységének egyik legfontosabb része az építésügyi munka. Ez kiterjed az építésügyi igazgatási, szabályozott telephelyforgalmi, telekgazdálkodási, általános építésfelügyeleti, építőipari árellenőrzési és építőipari szövetkezetek felügyeletével kapcsolatos tennivalók ellátására. Az igazgatási tevékenység , alapvető feladatának tekintik a város általános rendezési tervében foglaltak betartását, melyet 1970-ben fogadott el a tanács. A munka minőségének javulását mutatja, hogy az -elmúlt években csökkent az építésügyi igazgatási határozatokat megfellebbezők száma. Az idén jelentősen mérséklődött az engedély nélküli és az engedélytől eltérő építkezések száma is.

A telekgazdálkodási tevékenységben az egyik fontos feladatnak tartják, hogy a családi lakóházépítésekhez telkeket biztosítsanak. Ilyen célra jelenleg Baglyasalján 101, Zagyvarónán 35 beépíthető telek van. Az igényeknek jobban megfelelő telkek kialakítása érdekében az osztály elkészítette a Gorkijr telepen 112 és a Sugár úton 80 telek kialakításához szükséges terveket.

Az osztály gazdasági tevékenységének lényegét a lakás- és kommunális feladatok jelentik. A széles körű, nagyon sok feladatot jelentő tevékenységet az osztály más szakigazgatási szervvel közösen látja el. Az új lakásGarázsgond

' A rendezési tervektől eltérően kialakított garázsokat a Pécskő utcában és az Arany János úton megszünteti a városi tanács. A többi, területen ggrázsfenntartó szövetkezeteket szerveznek. Meg kell

gyorsítani a vásártér, környékén, a Schuyer út környékén, a Bajcsy-Zsilinszky út környékén és a Rákóczi út 40-es számú bérház mögött levő ga- rázscsoportok- szövetkezetekbe történő szervezését.

építések előkészítése, a közműellátás biztosítása a zökkenőmentes városféjleszlést szolgálja. Sajátos gond a városban a bányakolóniák, az üzemi kolóniák és a cigánytelep szanálása. A Nógrádi Szénbányák például 1903-ban 1464 kolóniái lakást adott át a tanácsnak, melyből a harmadik ötéves tervben 322-őt szanáltak, a jelenlegi ötéves tervben 200-at szanálnak. Még mindig 927 lebontásra érett bányai kolónialakás van, melynek pótlásáról feltétlenül gondoskodni kell. A Pácskö- dombon levő cigánytelep felszámolása jó ütemben halad.

A -közlekedési, vízgazdálkodási létesítmények fenntartására jelentős összegeket fordít á tanács. Fejlődés tapasztalható a belső zöldterületek kialakításában. Míg 1974-ben 44 ezer, az idén 60 ezer négyzetméter parkfelület állt a város lakóinak rendelkezésére. A köztisztasági feladatok megoldására az osztály 320 ezer négyzetméter útfelület tisztására kötött szerződést a varosgazdálkodási üÁmmel.

A tanácstagi és lakossági bejelentések ügyintézése szintén az osztály feladatai közé tartozik. E területen számos fogyatékosság jelentkezett a munkában. A közérdekű tanácstagi és lakossági bejelentésekre ugyanis csak több hónapos késéssel adtak választ.

Tavaly óta a társadalmi munkaversenyek irányítása és az eredmények nyilvántartása is a műszaki osztály feladata. Az idén a város lakói több mint másfél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a város szépítése. érdekében.

És nincs megállás! A műszaki osztály előtt egyre nagyobb feladatok állnak. Tovább kell javítani a hatósági munka színvonalát, növelni az építkezések menet közbeni ellenőrzését, _ tervszerűbbé kell tenni a gazdálkodási tevékenységet, nagyobb éi-vényt szerezni az osztály ágazati irányító tevékenységének. Több következetességre van szükség az Ingatlankezelő Vállalat és a költségvetési üzemek felügyeleti irányításában. A bürokráciamentes, gyors ügyintézés megkívánja, hogy tovább javuljon a személyzeti munka, az osztályon dolgozók szakmai és politikai továbbképzése, mindannyiunk érdekében.

r. i.

A város szobrai

Napjainkban, amikor ta núi vagyunk az építészek, s u képzőművé zeíi ágak művelői között kialakuló mind közvetlenebb együttműködésnek, talán nem érdektelen

Salgótarján szobrairól, emlékműveiről is szólni. Hiszen Salgóia'ján az a város, amelynek új városközpontjáról, építészeti értékeiről sok szó esik az építészeti szakirodalomban. A városhoz azonban nemcsak épületei, hanem köztereinek szobrai, emlékművei is hozzátartoznak. Ezúttal sorozatot indítunk, melyben a város legfontosabb köztéri alkotásairól szólunk röviden, mindenekelőtt a város értékei mélyebb mer ismerése jegyében. Ezúttal néhány emlékműről közlünk adatokat, s alkotóikról ejtünk szót.

■ Űrt? ."'fii1 íff 1

,; :-;f i

Szovjet hősök emlékműve. Az első salgótarjáni szovjet hősi emlékmű jelenleg kissé átalakítva Forgácson áll, ahol az első szovjet katona a város területére lépett 1944. december 24-én este/ Korábbi helyéről, a hajdani Szabadság térről, a városrekonstrukció

miatt került el. Ezt az emlékművet 1946. augusztus 11- én avatták fel, avatása politikai megmozdulásnak számított.

Az új szovjet hősi emlékmű a megyei tanács, a Salgó étterem és lakóházak által bezárt téren áll, Csaba László építész alkotása. Avatása 1970. november 6-án történt, áz emlékmű legmagasabb

Finoman zúg a Dácia motorja, áz éles nap bevilágítja az út szalagját. Megszólal a vezető: — Jó, hogy jött, legalább mutatja az utat Salgótarján felé.

— Még nem járt a városban?

— Egyszer, úgy hat-hét évvel ezelőtt... Tudja, kereskedő vagyok, az ÁFÉSZ-köz- pontba igyekszem.

— És akkor, hét évvel ezelőtt, milyennek látta Salgótarjánt?

— Nem ájultam el tőle. Olyan volt a belváros, mintha ostrom érte volna. Feltúrt utak, földhányások, félig bontott épületek... Tényleg, milyen varos ma Salgótarján?

A lokálpatrióta dagadó büszkeségével sorolom: Határainkon túl is híres város- központ, építészeti remek. Pár évvel ezelőtt itt ülésezett az UNESCO építésügyi és városfejlesztési bizottsága. Gomba módra szaporodó karcsú házak, élénkülő társadalmi, kulturális élet. ..

— Na, látja, erről beszéljen! Hogy az itt élők ezt az állítólagos, csodálatos formát, hogyan töltik meg tartalommal ! ?

Erről inkább beszéljenek maguk a lakók!

X

Sétálunk az utcán, siető, vagy ráérősen szemlélődő embereket szólítunk meg. Csak úgy találomra.

Kis botja nyelére támaszkodva álldogál a Centrum Aruház sarkán, Benke Lajos bácsi nyugdíjas: — Ez boszElnézést, egy percre!

On milyennek látja Salgótarjánt?

szánt engem, ez a villany- rendőr, vagy minek is nevezik. B'igyelje csak meg!’ A piros lámpa öt percekig is világít. a gyalogosoknak meg két percet sem ad á zöld az útra. .. Egy fiatal könnyen átszalad a másik oldalra, de jómagámnak már időbe telük. A szabályozó gomb rossz, mintha nem is lenne.

Lajos bácsi bizonyára jól emlékszik a régi Tarjánra!

— Hogy jól-e? A régi utcaneveket. megnevezéseket

pontosabban tudom, mint a mostaniakat. Régiposta utca, Kassai sor, vagy a templom melletti terület, a Szilárdi udvar. . . Megfordultak az idők. Kellemes sétálgatni a főutcán. Egyedül a garzonháztól félek. Ha elmegyek alatta úgy érzem, mintha rám akarna dőlni.

— Húsz éve élek a városban. Szemem láttára alakult, formálódott Salgótarján, de a lakói nagyot változtak ez idő alatt. Mint népfrontaktíva állíthatom, hogy a lakosság kötelességének érzi a város szépítését, csinosítását. Fásítanak, parkosítanak, soksok társadalmi , munkát végeznek. Szép eredmények születnek a Húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalomban. Ügy érzem, hogy a városi tanács vezetői közelebb kerültek a lakossághoz, akik érzik, hogy a vezetők eredményesen munkálkodnak. Segítik a lakásgondok enyhítését, lassan inegoldód- nak a bölcsődei, óvodai elhelyezési nehézségek. Naponta örömmel tapasztalom, hogy a városlakókban kezd kialakulni egy egészséges lakálpatrio- tizmus. Ma már az itt élő ember büszkén mondhatja: salgótarjáni vagyok! Mint ahogy az egri, a pécsi ember már régen mondja magáról.

Bállá Ferenc, az Állami Biztosító salgótarjáni városi fiókjának vezetője vall így a városról.

Bevásárló szatyrokkal a kezében igyekszik hazafelé Szabó János, lakatos. Ilyenkor, ha délutános műszakban dolgozik, magára vállalja a család ellátásának gondját.

— Sietnék, de azért szakítok egy kjs időt a beszélgetésre — mondja, aztán lábához támasztja a tömött szatyrokat.

— Mindig irigyeltem azokat a városokat, ahol egyetemek, főiskolák működnek. Ott valahogy más a légkör, a

hangulat. Nagyon megörültem, amikor ide települt, a számviteli főiskola. Büszke voltam rá. De legyek őszinte? Többet vártam tőle. Valahogy nem érződik a városban a főiskola szelleme, az odajáró diákok elszigetelődnek a lakosságtól, nem tesznek azért, hogy * Salgótarján Igazi diákvárossá fejlődjék!

Már indulna tovább, amikor visszaszól: — Még valamit. .. A sok hercehurcával épülő sportcsarnok... Kellett már Tarjánnak, és akármilyen is, örülhetünk, hogy felépül.

— Amikor a nővérem középiskolába járt, kutya nagy dolognak számított, ha suli után beülhettek a cukrászdába egy fagyira, vagy bármire. Az meg szenzáció volt, ha egyszer egy évben elmehettek valamilyen iskolai bálba. Ezzel a szórakozásuk kifúlt — őszinte hévvel magyaráz Lakatos Tünde gimnazista. — Nekünk, mai tizenéveseknek rengeteg a lehetőségünk. A táncra, a szórakozásra ott vannak a disco-klubok, a művelődési központ pedig rengeteg komoly programot kínál; kedvezményes színházbérlet, hangverseny, Art Kino. Én csak azon gondolkozom: Élünk-e mindig a város ki-' nálta lehetőségekkel? Megbecsüljük-e az értékeket? A kérdést a tizenéveseken túl, a felnőttekre is érdemes lenne kiterjeszteni...!

— vkni —

pontja 15 méter, körülötte a teret alkalmassá tették reprezentatív politikai megmozdulások lebonyolítására is. Ez a tér azonban kissé szűkös, az emlékműnek tágasabb térre’ volna szüksége. Az emlékműről napilapokban, folyóiratok* ban jelent meg közlés, köztük a NÓGRÁD-ban is. a NÖG- RÁD’ban Végh Miklós: ötágú új üzenet című cikkét (1970. november 6.) olvashatjuk, többek között.

Csaba László Ybl-díjas építész, több mezőgazdasági épület tervezése fűződik nevéhez, s művelődési házat is tervezett.

X

Felszabadulási emlékmű. Somogyi József. Munkácsy- es Kossuth-díjas érdemes művésznek. a mai mag rar szobrászat neves személyiségének alkotása. Talpazata haraszti mészkő. 1967. november 6-án avatták. A NÓGRÁD-ban Barna Tibor Bronzba öntött óda címmel írt róla (1937. október 29.), s a lap 1967. november 7. száma is foglalkozott vele.

A salgótarjáni felszabadulási emlékmű ma már szervesen hozzátartozik a városképhez. a tér szerves része, kicsit a város szimbólurna is. Figuráit és a bronz galambokat képes levelezőlapokról is sokan ismerik az országban. Az emlékmű az ember győzelmét, felszabadulását jelképezi.

Alkotója, Somogyi József szobrász, 1916'ban született Félszerfalván. Sok köztéri alkotás^ ismert, épületplasztikát is készített. Állatszobrai közül is sokat felállítottak, például Budapesten, a Parlament egyik kapuoroszlánját 6 készítette, pótlandó a második világháborúban elpusztult szobrot. Közismert, többi között, Szántó-Kovács emlékműve Hódmezővásárhelyen, Táncolok című kompozíciójáért. melyet Kerényi Jenővel készített, s a brüsszeli világ- , kiállításon mutattak be, 1958- ban, Grand Prix-t kapott.

X

1919-es emlékmű. Tar István szobrászművész alkotása a Tanácsköztársaság téren, a pavilonsor előtt áll. Az emlékművet 1959-bsn avatták. Ez a köztéri alkotás is jellemzője a korabeli, s részben a mai városképnek is. Felavatása óta a város megújult, a mű az új városképbe is szervesen illeszkedik.

Tar István 1910-ben szü- : letett Újpesten, 1971-ben tra- ! gikus körülmények között hunyt el. Munkácsy-díjas érdemes művész. A Képzőművészeti Főiskolán 1940-ben végzett. Állami megrendelésre készült köztéri alkotásai közismertek: Zrínyi Miklós portréja (1952, Budapest), Eger vár védőinek dombormű ve

(1953). József Attila (1956, Makó) stb.

Ezeknek az alkotásoknak sorába illeszkedik a művész 1919-es emlékműve is Salgótarjánban. A monumentális alakítás utóbbi alkotói perióduséban szintén foglalkoztatta a művészt. Ez utóbbiak közé tartozik például a Tereferé- lők című kompozíciója, amely szintén Salgótarjánban van. Ezt 1966-ban adták át. Ez a kompozíció sajátos hangulatot ad a megyei tanács mögötti városrésznek. a békés mindennapi élet jelképeként.

Tóth Elemér j

\