Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-21 / 299. szám

rr

’’'T r^yrjA táj központ

EZEN A SZÜRKE 6zombat délutánon kevés látogató járt a szécsényi volt Forgach- kastélyban, a megyei múzeumok kiállítóhelyén.

— Kiállítóhely?

— Igen, de szeretnénk önálló múzeumot létrehozni Szécsényben — válaszolja dr. Horváth István, a Nógrád megyei Múzeumi Szervezet igazgatója. — Keresünk egy történészt, aki egyúttal a leendő múzeum igazgatói teendőit is ellátná Pályázatot hirdettünk. Szolgálati lakás, a létesítmény jó anyagi feltételei adottak. Még nincs jelentkező.

A rendszeres kiállítási

program már felkeltette az. érdeklődést, a látogatók máris így emlegetik a volt For- gách-kastélyt: a szécsénvi

múzeum. Két állandó kiállítás várjg az érdeklődőket, a budapesti Mezőgazdasági Múzeum által rendezett Vadászati és vadgazdálkodási, valamint a Nógrád megye régészete című (időben az Árpád-korig tartó) kiállítás.

Időszaki kiállítások is vannak, Így a Szécsénv történetét bemutató, helytörténeti tárlat, s idős Szabó István Knssjth-díias érdemes művész. Bánvás7_sorozatát bemutató káozőművés7.eti kiállítás.

(A Bányász-sorozat egyébként a megvei múzeumi szerrezet tulajdona )

— Jövőre több képzőművészeti tárlatot rendezünk Szécsényben, részben a Megyei József Attila Művelődési Központtal közösen — mondja dr. Horváth István. — így például februárban Kondor Béla Nógrádba került hagyatékát mutatjuk be, ősz- szel pedig Ijőrárt János festőművész kiállítását. Mindkettő Salgótarjánban is megnyílik. Szécsényben rendezünk jövő októberben kiállítást Ivényi Ödönnek, s Cso- hány Kálmánnak. Ez utóbbi kiállítást vándoroltatjuk,

— A képzőművészeti kiállítási program tehát változatosnak ígérkezik Milyen egyéb bővítések, illetve programok szerepelnek még a tervekben ?

— Nem csupán a jövő évi tervekről beszélek. Néhány év múlva bővítjük a régészeti állandó kiállítást. Távlati

elképzeléseink között pedig

az szerepel, hogy a kastély volt dísztermét múzeumi előadóteremmé alakítjuk át. Itt alkalom nyílik múzeumi programok (kamarahangverseny, előadások) lebonyolítására. Ugyancsak tervezzük. hogy könyvtárat rendezünk be a múzeumban, ennek magja a dr. Belitzkv János által a múzeumi szervezetnek adományozott, történelmi jellegű könyvtár lesz. Ez az anyag jelen’pg nem hozzáférhető a széles nyilvánosság számára. Ugyancsak későbbi tervünk közt szerepel az oldalszárnyban berendezendő iskolatörténeti kiállítás mag- nvitása. Az oldalszárny helyreállítsa 1976 ban kezdődik. A hástvatoronyban pedig a későbbiekben az inolvt^rnóci leietekre alapozott kőtárat rendezünk be.

Az Országos Termész°tvé- delmi Hivatal, az egri Parkerdő Gazdaság bevonásával a szécsénvi kastélv kertjét barokk stílusban állítja helvre. így a szécsénvi volt Forgách- kastélv. önmagában is értékes barokk énület. egyre gvarapodó kiállításaival e táiköznont szíve lesz. Innen megközelíthető Ioolvtamóc. illetve Hollókő, a megye két értékes látnivalója.

— A TERVEK FELI ME- LÖEK. • Addig is, milyen programokat nyújthat a múzeum?

— Mindenekelőtt javítani kívánjuk a kiállítások tartalmi és technikai színvonalát — válaszolja a megyei múzeumok igazgatója. — Jövőre elsősorban a tárlatvezetések színvonalát szeretnénk emelni. A tárlatvezetésben magnetofonokat hívunk segítségül, amelyek német, szlovák és magyar nyelven szakszerű szöveget szolgáltatnak a látogatóknak. Egyéb programjaink a közművelődés-politikai határozat végrehajtása jegyében szerveződnek, s a programokat a többi közművelődési intézménnyel közösen kívánjuk megvalósítani. Nagyobb gondot fordítunk a propagandára is, például a megye múzeumairól, kiállítóhelyeiről rövidfilmet készíttetünk. amelyet a megyei moziüzemi vállalat időnként (például a múzeumi és műemléki hónap idején) játszik a mozikban.

— Szécsény, véleményünk

Mai tévéajánlatunk

SI M: Nők kérték.

Az önök kérték különkiadása.

A népszerű kívánságműsorban ezúttal a nők éve alkalmából asszonyok, lányok kívánságát teljesíti a televízió. Munkásnők és közéleti funkciót betöltő asszonyok, népiszerű és kevéssé ismert szakmák képviselői, művészek, tervezők, pedagógusok, tudósok, kétkezi munkások beszélnek hivatásukról. munkájukról. S tér mészelesen a műsor jellegének megfelelően kívánságaikat is elmondják, amelyek nyomán zenés és prózai műsorok hangzanak el.

A műsor szerkesztője Buzá- né Fábri Éva riporter Tamási Eszter rendező Koltay Beáta, operatőr Bánhegyi István. Képünkön: Jelenet a Manndli majd megoldja című magyarul beszélő NSZK— svájci tévéfilmsorozat III. részéből a Nagy lehetőség című epizódból

(XII 21 — Vasárnap —

15.00 h )

NÖGRÁD — 1975. december 21., vasárnap

szive

szerint, más jellegű Ismeret- terjesztő tevékenységre is alkalmas, a múzeumi kiállítások bemutatásán túl.

— Valóban, maga a barokk kastély apropót és alkalmat jelenthet például a barokk zene, képzőművészet, irodalom bemutatására Tervezzük is ilyen programok megvalósítását. a Megyei József Attila Művelődési Központtal közösen. A művelődési központ kamarazenekara, kórusa szép programokat adhat

*

Barokk zene? Igen! Nem hagyhatjuk azonban említés nélkül azt sem, hogy a tervek szerint egyre gazdagodó, s már ma is tartalmas programot nyújtó szécsényi múzeumhoz még nem nőtt fel a helyiség tisztasága általában, s főként nem a vendéglátás. Az ilyen jellegű „infrastruktúra” megteremtése,

természetesen, nem a múzeum feladata, s még csak nem is elsősorban anyagi kérdés. Szemléletbeli! A múzeumban, helyesen, nemezpapucsba bújik a látogató. Ha kilép a kapun, rendezetlen utca. hideg. füstös vendéglátóhelv várja. Ez ellentmondás. Változtatni kellene rajta!

A múzeumi köztudat jó pár évvel elmaradt Nógrád- ban. Most kezdjük e lemaradást pótolni. Kezdeti sikerek máris vannak Például — főként a szécsényi kiállítások megnyitásának köszönhetően — idén a múzeumi hónap során a múzeumi tárlatok látogatottsága meghaladta — Nógrádban először — a százezret. Szécsényben áprilistól szeptemberig — tehát nem is az úgynevezett szezonban — csaknem harmincezren jártak a múzeumban. A múzeum iránt nagy az érdeklődés a községben. Ha nem is forradalmasította a tudatot, de érezhetően jelen van a helység életében. Például rendkívül aktív helytörténeti gyűjtés folyik.

Érdemes Salgótarjánból is Szécsény be látogatni Az üzemek szocialista brigádjai például kulturális vállalásaik között szerepeltethetik a programot. Igazán tartalmas múzeumi sétára nyílik lehetőségük

T. E.

Udvariasság..,?

Az áruház zsúfolt osztályán négy eladó, egy vezető, huszonhárom vevő. Az „apró" osztályon egy vevőt körülrajong a négy eladó és a vezető, huszonkét vevő türelmetlenül vár a kiszolgálásra. A nyilván nagy becsben tartott vevő középkorú asszony. Az eladók és a vezető készségesen kisérik:

— Talán erre a PY—84-es csőre gondol> asszonyom?

— Ha AT 500 as készülék, csakis ezt a sorkimenőt ajánlhatom.

— Parancsoljon még két hosszabbí töt.

A huszonkét vevő a másik oldalon magára hagyva türelmetlenkedik.

— Szemtelenség! Azt az egyetlen asszonyt vajon mért rajongják ennyire körül? ... Biztosan „valaki" lehel... Ezt nevezik udvariasságnak? Velünk ki törődik.

Aztán ezt hallják:

— Hogyne, nagys’asszo- nyom. Színest is fog.

Majd látják, hogy a pénztárhoz kísérik.

A négy eladó végre hozzájuk vágtat:

— Tessenek imraácsolni!

A huszonkét elkeseredett vevő közül egy félénken megkérdezi:

— Ekkora udvariasság! Ki érdemelte ezt ki? Talán a

m'-Os-t-T 'o/>n-> volt"

F.gu Törpe f;e • n: ■. fiatal .'l adó o^ah'l ni és s lnii

— Ah. dehogy. Régi ..ked vés" vevőnk. Kleptomanias.

D. G.

Szolnok műrésxváro*

a

Bemutatjuk

szolnoki művésztelepet

A jelentős képzőművészeti kezdeményezések, mozgalmak a művészettörténet tanúsága szerint valamely tájhoz, vidékhez kötődtek. Rendszerint a vidék felől áradt az a termékenyítő hatás, amely művészetünket felfrissítette, gazdagította, és tovább lendítette. így Szolnok esetében is megállapítható, hogy e város fontos tényezője kulturális életünknek.

Első felfedezője és hangadója e tájnak August von Pettenkofen volt a múlt század közepén. Az osztrák festőt megejtette e vidéknek és népének varázsa. Vissza-visz- sza kellett Szolnokra térnie, mert azt a mélyen egyszerű, realisztikus és ízes hangot kereste, amelyre itt talált rá. A génius lóéinak kifürkészhetetlen vonzása az, ami múzsájává tette Szolnokot, csakúgy, mint osztrák festőtársainak J. G. Raffaltnak, Ottó von Thorennek, Leopold Carl Müllernek, Tina Blaunnak és a kiváló Anton Romako- nak.

E mesterek munkásságával megismerkedhetett Szolnok közönsége Kaposváry Gyula kezdeményezése révén. azon a nagyszerű kiállításon, amelyet 1975—76- ban Szolnokon, majd Budapesten, Becsben és Grazban rendeznek meg a Magyar Nemzeti Galéria, a szolnoki Damjanich János Múzeum, a bécsi Historisches Múseum, a grazi Neue Oa'eria am Lan- desmúzeum Joanneum és a bécsi österreichische Galerie anyagából. E kiállítás képei megmutatják, hogy SzoinoK Város es határa bőséggel kínálta a legváltozatosabb témákat, amelyek közül festőink legszívesebben a kirakodóvásárok kifogyhatatlanul mozgalmas jeleneteit örökítették meg.

Itt dolgoznak naphosszat festőállványuk előtt a következő generáció hazai művészei is, mint Deák Ebner Lajos. Bihari Sándor, Böhm Pál, mindig a látható valósághoz. az élethez ragaszkodva beszéltek a népről. Műveikben felvetődnek a szabad ég alatti megvilágítás. a levet') .s fény r'.ékel tel égé. nek k T'l'.'sei Eredményeik mulatják — os ez a szolnoki festészet nagy érdeme —, hogy a tematikus népéletfestészet

és a plainair célkitűzések mennyire összeegyeztethetők. Hogy munkásságuk milyen érlelő hatású volt a hazai hagyományok keretében az legvilágosabban olyan művekben mérhető le, amelyek témájukban a múltba nyúlnak vissza, de szellemük mégis új: a Szolnokon többször dolgozó Koszta József —, aki az ismert Muskátlis leány című művét is itt festette — például visszatér Deák Ébnerhez Hazatérő aratóinak tárnájában.

Fényes Adolf neve a szolnoki festészet fémjelzői közé tartozik. Szolnokon a napsütött paraszti udvarok látványa, az árnyékok hűvössége, a meszelt falak ragyogása derítette fel e mester palettájának korábban sötét hangvételű színvilágát. Híressé vált „Szegény ember” képeivel az agrárproletarius megviselt arcát hozta festészetünkbe. Hasonló indítá- súak Mednyánszky László „Csavargói” és „Szegénylegényei.” Mednyánszky is azok között volt, akik 1899-ben a kultuszminiszterhez folyamodtak, hogy segítse őket Szolnokon „mint a magyarság egyik jellegzetes központjában való letelepedésben”- de már ezt megelőzően is gyakorta megfordult e tájon.

A szolnoki hagyományt számba véve meg kell említeni Aggházy Gyula, Hegedűs László, Mihalik Dániel, Olgyai Ferenc. Permuttér Izsák és Zemplényi Tivadar nevét. A művésztelep történetével összeforrott a Pólyafivérek, Szlágyi Lajos, Zom- bori Lajos, Vidovszky Béla és Zádor István neve és emlékezetes marad Bor’oereki Kováts Zoltán és Mattioni Eszter itteni működése.

A korán elhunyt Aba- Novák Vilmost kivételes hely illeti meg a szolnoki művészet rangadói között. Aba-No- vák elbeszélő kedve, új festői látásmódja hívta életre a Biharival megtorpant eseményábrázoló népéletkép műfaját. Alakjainak kifejezésteljes besz.édességével,

részletekbe ható éles megfigyelésével meséli el a szolnoki vásárok életet. Paraszt- kepeivel és cirkugzjelenetei- vel a maga látta Szolnokot fedezte fel festészetünk számára és tette halhatatlanná életművét

A háború pusztítása tönkretette a művésztelepet. A szinte helyrehozhatatlannak látszó épületeket a Képzőművészeti Alap az 1955—57- es években felépítette. A telep ma a városi tanács eredményes , gondozásában áll és kivételes alkotó lehetőséget biztosít az itt dolgozó művészeknek. Közöttük elsősorban Chiovini Ferenc neve fémjelzi a nagy múltú művésztelepet, a hagyományokra épült, orsaágszerte számon tartott népszerű művészetével. Művésztársai Baranyó Sándor, Berényi Ferenc, Bokros László, Fazekas Magdolna, Meggyes László festőművészek, Nagy István, Simon Ferenc, Szabó László szobrászművészek ugyancsak

gazdag eredményekkel vesznek részt a hazai és a határon túli kiállításainkon.

De nemcsak a művészek, hanem az illetékes hatóságok is eredményesen vesznek részt abban a munkában, amelynek célja a szocialista ország kulturális életének minél sokoldalúbb fellendítése. Korábban országos érdeklődést váltott ki a megyei tanács kezdeményezte Művészeti Triennálé seregszemléje. A városi tanács — a művésztelep gazdájaként — most hozta tető alá a regi tervet, a vendégműtermek megszervezését, ami a művészeti élet kölcsönhatású felfrissítését célozza. Ugyanez a szempont vezette Szolnok tanácsát a külföldi kapcsolatok kiépítésénél, amikor tartós és jól bevált barátságot kötött a tallinni, a finnországi és a francia művészek egy-egy csoportjával.

A Közép-magyarországt Képzőművészek Szervezete Szolnokon van, amely körülmény a Bács mégyei művészeknek, Kecskemét, Baja, Jászberény és a környező városok és községek festőinek és szobrászainak is kiállítási lehetőséget biztosít Szolnokon.

Mindez ' arra vall, hogy Szolnokon nem honol a tes- pedés szelleme és a 900 éves város példamutatóan kiveszi részét korunk elvégezetlcn művészeti feladataiból.

Bcnyi Lászlf