Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-20 / 298. szám
I Háznál rozsdátlanít Űtnak indult az ország első mozgó korrózióvédő állomása. A KSZE — a szekszárdi kukoricatermesztési rendszer — a partnergazdaságoknak végzendő új szolgáltatásként gépkocsiba épített berendezéssel végzi a nagy értékű gépek, kombájnok, traktorok, vetőgépek, ekék. egyéb munkagépek és alkatrészek korrózió elleni védelmét. (MTI-fotó: Gottvald Károly felvétele) Jogok kötelességekkel Az üzemi demokráciáról beszélgettünk legutóbb néhány szakmunkással. Elmondták tapasztalataikat. Azt, hogy egyre inkább érzik: a vezetők számítanak a munkások véleményére. Megszaporodtak a fórumok is, ahol időben, részletesebb tájékoztatást kapnak a feladatokról és az üzem gondjairól. Véleményt mondhatnak, és arra a vezetők adnak is választ. Megmondják, mit lehet, és azt is, mit, miért nem lehet megvalósítani. Több dologban, például a bérezésben is egyre inkább találkozik a munkahelyi kollektíva véleménye a vezetői döntésekkel. — A vezetőség mindinkább együtt sír, vagy nevet —, mondta az egyik arra célozva, hogy az élet kudarcokkal is együtt jár, nemcsak eredményekkel. — Egyeseknek már túl nagy ez a demokrácia — szólt közbe''a másik, és amikor kérdően ránéztünk, folytatta: — A demokrácia jogokat jelent a munkások számára. Ezt nagyon hamar meg lehet tanulni, és egyénileg értelmezni, amit a példák bizonyítanak. Egyesek úgy képzelik, hogy a munkahelyről késhetnek, hiányozhatnak, lóghatnak, csinálhatnak selej tét. Van, aki félreérti a tulajdonosi szemléletről hallott dolgokat olyannyira, hog egyet és mást az üzem tulajdonából hazavisz. Hát erre gondoltam én. Ha kell, még sorolhatom a példákat. Jog ugye az is, hogyha valaki megbetegszik, a gyógyulásához mindent megkapjon. Az is jog talán, ahogy egyesek értelmezik? Van egy jó hónapjuk, túlórákkal, tú [műszakokkal, vasárnapi munkával, köznyelven szólva jó bázist teremtenek maguknak. A következő hónapban meg, amikor nehezebbek a körülmények és kevesebb keresetre van kilátás, inkább kiügyeskedik a táppénzes papírt. A jogokat említette, de közben a kötelességekről beszélt nagyon is meggyőzően. A demokrácia ugyanis jogokon alapuló kötelességek összessége. Ez a kettőség nem választható széjjel semmilyen ügyeskedéssel. Ahol a kötelességek teljesítésével baj van, ott a jogok érvényesülése sem lehet teljes. Divatos mét ma is csak a jobb oldaláról megközelíteni ezt a kérdést és megfeledkezni a kötelességekről. A SZOT XXIII. kongresszusán is sok szó esett erről, a szemléletváltoztatás szükségességéről. Arról, hogy az élet minden területén jobban érvényt kell szerezni a kötelességek teljesítésének. Ahogy a szavak alapját, értékét, rangját az illető ember becsületesen jól végzett munkája adja meg, úgy a jogok is csak a kötelességek teljesítésének megfelelően érvényesülhetnek. Jó dolog az, hogy az üzemekben a munkások közül egyre többen nemcsak felismerik ennek jelentőségét, hanem ?zóvá is teszik a hibákat, lazaságokat. A kérdés csupán az, hogy ez a véleményük mikor érvényesül kellően a vezetésben. Meddig lehet még megfelelő következmények nélkül, az egész kollektívát károsító hibákat, fegyelmezetlenségeket elkövetni, egyeseknek sokszor semmibe venni a munkaviszonnyal járó kötelességeket. Az elkövetkezendő időre szóló feladataink nagyobbak, feszítettebbek. Megvalósításuk mindenkitől jobb munkát követel. Céljaink elérése a demokratizmus és ezen belül az üzemi demokrácia további fejlődését is feltételezi, vagyis a jogokkal együtt a kötelességek érvényre juttatását. Sokat tehetnek ezért a munkások a véleményük nyilvánításával közvetlen a munkahelyen és a különböző fórumokon. De most talán a vezetőkön még több múlik. Kárt okoz ugyanis az a vezető, aki elnéző a hibákkal szemben, holott beosztásánál fogva nemcsak joga, hanem kötelessége is megfelelő intézkedéseket tenni. A demokrácia fogalmába ugyanis ez is beletartozik. B. J. Automa tizált baromfi-feldolgozó Gépesítéssel pótolják a hiányzó munkaerőt a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. A vállalatnál, amelynek évi termelési értéke az idén már elérte a kétmilliárd forintot, a baromfihús-feldolgozás egyes szakaszai, mint például a zsigerelés. a darabolás, még. mindig kézi erőt igényelnek. Kecskeméten a termelés teljes automatizálását új vonal beállításával kezdték, Kiskunhalason pedig általános rekonstrukcióval teremtik meg ennek feltételeit. A központi gyárban — Kecskeméten — decemberben helyezték üzembe az első teljesen automatizált feldolgozó gépsort, amely óránként ötezer konyhakész csirkét állít elő. Á Búvár új száma Megjelent a Búvár decemberi száma. A karácsonyi magazin gazdag tartalmából felhívjuk a figyelmet a bioszféra nemzetközi kutatásáról, a magyar botanikusok kubai növénytérképező expedíciójáról, a kanadai hódok elszaporodás ról, a Bükk-hegység természeti értékeiről és a Szigetköz utolsó madárparadicsomáról szóló, sok érdekes felvétellel illusztrált cikkekre. A Fotólesen című új rovat a békák éjszakai életéről készült ritka pillanatképeket mutatja be. A növénykedvelők a téli virághajtatásrói és a cserepes növények teleltetéséről, az akvaristák a törpe csíkossügérről és a műszaki újdonságokról, a madártenyésztők a szobamadarak táplálékválogatásáról, a gombászok pedig a bocskoros gomba termesztéséről találhatnak hasznos gjakorlati útmutatásokat a természetkedvelők képes olyóiratának új számában. A palotási program Megújult erővel új célokért A palotási mezőgazdasági termelőszövetkezet tekintélyes üzem a megyében. Szorgalmas, munkaszerető a tagsága, magas szaktudású a vezetősége. Széles a határa, amely Palotástól Bérig, onnan Szarv^sgedéig, aztán Kis- bágyonon, Szirákon, Egyhá- zasdengelegen át Héhalomig, hét község határát egyesíti. A gazdaság vezetésének tehát nem kicsi a feladata, ha azt akarja, hogy a nagyüzemi . gazdálkodásnak megfelelően végezzék a munkát. A tevékenységét ezért korszerű alapokra kell helyezni és minden tekintetben rendnek kell lenni. Ezt a gondolatot a termelőszövetkezet vezetősége fogalmazta meg a közelmúltban, amikor az egész területet átfogó tanácskozás kezdődött a különböző kollektívákkal. Megteremtették az alapot A tanácskozás alapjait a pártvezetőség teremtette meg, amit aztán jóváhagyott a párttaggyűlés. A feladatokat megjelölő határozatok így kerültek a tsz vezetősége elé, onnan a szakvezetői ülésre, aztán folyamatosan a termelési egységekhez, a szocialista brigádokhoz, majd végül a közgyűlés hagyja jóvá. A termelőszövetkezetben tehát úgyszólván mindenki megismeri a gazdálkodást alapjaiban meghatározó, az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek megfelelő, a népgazdasági és üzemi érdekek összhangját és az életszínvonal-politika megvalósítását szolgáló intézkedési tervet. A napokban megyei vezetők tettek megjegyzést a tsz elnökének arról, hogy szem- betűnőek a gabonatermesztésben levő eltérések a termelőszövetkezeten belül. A palotási terméseredmény például lényegesen magasabb, mint az egyházasdengelegi. Vájná Tamás ekkor fogalmazta meg, hogy egy újonnan egyesült mezőgazdasági üzemben azért van legnagyobb szükség egységes szemlélet kialakítására, hogy többek között ilyen eltérések ne legyenek. És megfogalmazták az intézkedési tervükben: „... a termelőszövetkezetben a feladatok végrehajtása során törekedni kell az egységes értelmezésre és a cselekvés összhangjának megteremtésére...” A legnagyobb erénye a palotási egyesült tsz vezetőinek, hogy szigorúan ragaszkodva a realitásokhoz végzik a munkájukat. A tagság nélkül jelentősebb intézkedéseket nem hoznak. A tervidőszakra célul tűzték az ésszerű területhasznosítást. A több mint ötezer hektár szántót négy- ezerkilencszáz hektárra redukálják, amely teljes összhangban van a' célkitűzéseikkel. Nem gazdaságos Béren a szántóföldi művelés a domborzati viszonyok és a sekély termőrétegű talaj miatt. Ezért gyepesítenek, amivel megfékezik az eróziót és a gyepet az abban a térségben létesítendő juhtenyésztéssel értékesítik. Még azt is megvizsgálták — mert nem közömbös —, honos-e Béren a juhtenyésztés. Hagyománya van, tehát a tagság támogatását is maguk mögött tudhatják. Ésszerű módosítás Módosítják a szántóföldi növénytermesztés szerkezetét is. A gazdaságtalan növény termesztését szigorúan megszüntetik, emelik viszont a jól fizető és gépesíthető növénytermesztést. Ebből néhány számadatot: a búzatermő területet 1700 hektárról 2000 hektárra emelik. Hetven hektárral a cukorrépatermő területet, hatszázról hétszázra az évelő pillangósok területét. A növénytermesztést szoros összhangba hozták a gazdaságossággal, valamint azzal a nagyon fontos feladattal, hogy kiszolgálja az állattenyésztést. Az állattenyésztési ágazat kialakítását hosszú tanulmányok, tudományos intézetekkel való tanácskozások előzték meg. Miután mérlegelték a helyzetet, úgy döntöttek, hogy az állattenyésztés fejlesztésére rendelkezésre álló erőforrásokat a szarvasmarha- és juhtenyésztésre koncentrálják. Nem engedték meg maguknak az anyagi erőforrások szétaprózását. A tervükben szerepel öt esztendő alatt megvalósítani, hogy a jelenleg 320 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet 460 férőhelyesre bővítik. A húshasznosítású állatok részére pedig 300 férőhelyes új telepet építenek. Ezen túl pedig egy másik 300 férőhelyes hízómarhatelepet rekonstrukcióval felújítanak. Hasonlóan rendezik a 150 férőhelyes üszőnevelő telepet is. Mint említettük, a szarvas- marha mellett juhtenyésztéssel foglalkoznak. A tenyészet számára 2000 férőhelyes juh- telepet létesítenek. A termelőszövetkezet a fejlesztési program elkészítésével a Gödöllői Agrártudományi Termelésfejlesztési Intézetet bízta meg. Az országos programmal összhangban alakítják az állattenyésztést, amikor a tejtermelés mellett a hústermelést is felszínen tartják. Az állomány létszáma öt esztendő múlva így alakul : tejelő tehén hatszáz, húshasznosítású kettőszáz, tehát összesen nyolcszáz darab. A juhállomány pedig 2000 darabra emelkedik. A tervet csakis korszerű, magas színvonalú munkával lehet megvalósítani,' amelynek feltétele, hogy rátermett emberek végezzék. A palotásiak a terv megvalósítására nagyon alaposan felkészültek. Az üzem- és munkaszervezést folyamatosan tökéletesítik, színvonalát emelik. Ebben fő helyet foglal el az önállóság biztosítása, az ágazatvezetők felelősségének emelése, az inoroduktív tevékenység csökkentése. Arról is gondoskodnak, hogy a nagy teljesítményű berendezéseket jól kihasználják, melyek értéke öt év múlva 200 millió Ft fölé emelkedik. ő Középpontban az ember A tagság játssza a legnagyobb szerepet a tervek megvalósításában. Ezért a munkaerő-gazdálkodás, az ésszerű munkaerő-átcsoportosítás, az inproduktiv erők fokozatos csökkentése állandó feladatot jelent. Az életszínvonal- és bérpolitikában érvényesítik az^ egyenlő munkáért, egyenlő bér elvét. Alkalmazzák a rendelkezésre álló ösztönzőket a munka jobb végrehajtása érdekében. Mindezekben nagy szerepet játszik a vezetés színvonalának állandó emelése, a szocialista brigádokra támaszkodás, a kollektívákban rejlő további lehetőségek folyamatos felszínre hozása a magasabb szintű termelés megvalósítása érdekében. Nagy feladatok előtt állanak a palotási egyesült tsz tagjai, vezetői, alkalmazottal. Munkájukat az egész megye nagy figyelemmel kíséri: Mindenki, akit érdekel, bízik abban: példamutató munkával, szép eredményekkel bizonyítják be, hogy a Nógrád megyei termelőszövetkezetekben még sok-sok lehetőség van a megújuló nagyüzemi gazdálkodás korszerűsítésére. Bobál Gyula Éveken keresztül sok-sok gondot jelentett Nógrádban a táppénzesek rendkívül magas száma. Nógrád az utolsó, vagy utolsó előtti helyet foglalta el a tizenkilenc megyét számítva. A Társadalombiztosítási Igazgatóság statisztikusa most összesítette 1975. január 1-től december 1-ig a táppénzes állományt. Ezek szerint 5850 beteget tartottak nyilván. Ez 1 458 426 táppénzes napnak felel meg. Ezzel a 13. helyen vagyunk a megyék között. ■ár Megyei rendelőintézet, Salgótarján. Az első emeleten felülvizsgálat. Az íróasztal mögött dr. Fábián Zoltán igazgató főorvos. Segítőtársa, valamennyi karton alapos ismerője, Koppándi Györgyné. Reggel nyolckor kezdődik a felülvizsgálat. Egymás után érkeznek a páciensek. Már táppénzes állományban levők, és olyanok, akik az itteni vizsgálattól várják betegállományba vételüket. Mert a körzeti orvos, illetőleg annak a tizenkét szak- rendelésnek az orvosai — kiknek joguk van betegállományba venni a valóban betegeket — nem találván a panaszok jogos okát, keresőképesnek mondták őket. ök ezen a fórumon keresték igazukat. Sokféle ember, sokféle eset. Némelyik igencsak tanulságos. * Fiatalember. Művezető az építőknél. Munka közben gépkocsibaleset érte, még tavaly. Bár javult az állapota, mégis bottal jár. Felülvizsgálat a rendelőintézetben Főorvos űr, nagyon beteg vagyok... — Hogy érzi magát? — Szeretnék már meggyógyulni. Sajnos, lassan megy... — Volt gyógyfürdőben? — Igen, az sokat segített. — Akkor megpróbálom magát ismét elküldeni. Ott megfelelő utókezelést kap, amelyet indokoltnak tartok. Utána, remélem, már dolgozhat. Külön nehézség, hogy a fiatalembernek — beosztása miatt — gyakran kell járnia az épülő házak emeleteit... * A szívére, a gyomrára panaszkodott a következő látogató. Ha ilyen komoly a baj, — azt állítja, — nincs más hátra, mint részletes, sokoldalú szakorvosi kivizsgálás. Elküldték röntgenre, belgyógyászhoz, laboratóriumba. Mindenütt azt írták a papírjára, hogy semmi baja. Természetesen munkaképesnek találta a főorvos, aki a felülvizsgálatot végezte. Ezután következett a nagyjelenet: — „Micsoda orvos maga! Ügy látszik, semrpihez sem ért... Ki tudja, hol tanult?!’ Talán belém lát, hogy tudja a bajomat? Ilyen elintézés...” Ügy bevágta az ajtót, hogy lehullt a vakolat. A következő fórumhoz, a döntőbizottsághoz ment. Hogy vegyék táppénzes állományba. Más orvosok vizsgálták meg, akik ugyancsak semmi baját nem találták... Egy kányási bányász már három esztendeje, 1972-ben szenvedett üzemi balesetet. Rendkívül csúnya lábtörés, melyét operáció követett. Tartósan gipszet kapott, ez év nyarán újból műtétre volt szükség. Nehéz eset, nehezen gyógyuló baj. Akit ért, szívesen dolgozna. Az állapota az orvosi vélemények szerint javul, de lassan. Leszózalékolásra indokolt. Van törzsvendég is. Egy középkorú férfi — két éven belül — éppen huszonegyedszer jelentkezett a felülvizsgálaton. A huszonegy esetből kétszer találták betegnek. Pedig minden alkalommal alanosan kivizsgálták panaszait. Küldték sebészetre, belgyógyászatra, röntgenre, laboratóriumba és még ki tudja, hová. Foglalkozott vele több orvos, asszisztens- nő, laboráns. Készítettek röntgenfelvételeket, ami ugyancsak nem olcsó mulatság.. Lényegében ok nélkül. Hogy közben hányszor volt a körzeti orvosnál vagy szakrendeléseken, nem tudni... ★ Fiatalasszony, az egyik nagy gyárban dolgozik. Papír, lelet nélkül jön, hogy őt a körzeti orvos a falujában nem vizsgálta meg. Pedig neki fáj a dereka, a háta, a szíve, a feje, meg még láza is van... Gyors hőmérő- zés. Láza semmi. Azonnal elküldték szakorvoshoz. Mindenünnen negatív lelettel jött vissza. Keresőképes. A két nap, amit „betegségkereséssel” töltött, igazolatlannak számít... Az egészségügy a maga területén már évek óta mindent megtesz a táppénzes állomány csökkentésére. Természetesen, nem a beteg emberek kárára. Az ellenőrzéseket megszigorítják, de sok múlik az orvosok szakmai munkáján is. Rendkívüli felülvizsgálatokat tartanak azokban az üzemekben, ahol túl magas a táppénzesek száma. Még egy dolog: Nemrégiben tíz nagyüzemben „feltérképezték” azokat, akik egy év alatt ötször, vagy annál többször voltak rövid ideig táppénzen. Az indokolatlan betegállomány ugyanis mindannyiunk zsebéből veszi ki a forintokat. Egyúttal országosan új — a valóban betegek érdekeit jobban szolgáló — táppénzbevételi szabályok bevezetése várható. — csata! — NÓGRÁD - 1975. december 20., szombat
