Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

Ä Kubai KP Ilözponii Bizottságának beszámolója Fidel Castro beszéde (Folytatás a 2. oldalról) Vannak események, ame­lyek történelmi jelentőségűek a nagy politikai folyamatok­ban: pártunk első kongresz- szusa ezek közé tartozik — mondta bevezetőben Fidel Castro. Ahhoz, hogy idáig el­jussunk, több nemzedéken keresztül, a kubai nép leg­jobb fiainak áldozatára volt szükség. Az elnökségben helyet fog­laló külföldi delegációkat üd­vözölve Fidel Castro köszö­netét mondott azért a meg­becsülésért. amelyet jelenlétük kifejez, majd kijelentette: Egyetlen pillanatra sem fe­lejtjük el. hogy a nemzetközi szolidaritás nélkül, a segítség nélkül, amelyet az egész vilá­gon nyújtottak harcunkhoz osztálytestvéreink, s különö­sen a Szovjetunió nagyszerű népe. a kubai forradalmárok számára — akik egy hatal­mas. gátlástalan és agresszív imperializmussal álltak szem­ben — csak az lett volna le­hetséges. hogy a párizsi kom- münárokhoz hasonlóan, hősi halált haljanak. Az azonban nem, hogy győzzenek. Gvökereg gazdasági változás A beszámoló részletesen foglalkoz.ott azokkal a poliíi- kai,* gazdasági, társadalmi vi­szonyokkal, amelyek az Egye­sült Államokat kiszolgáló kü­lönböző kormányzatok, legvé­gül a Batista-diktatúra ural­ma alatt jöttek létre. Kuba gazdasági élete eltorzult, s teljes függőségbe került az észak-amerikai vállalatoktól. A forradalom győzelmével ■— mondotta az előadó — az ország történelmében gyöke­res fordulat következett be. A bukott rendszer gépezetének felszámolását, a nagyszabású államosításokat az első földre- íormtörvényt, a faji megkü­lönböztetés megszüntetését, az Egyesült Államok növekvő el­lenségeskedéssel fogadta, megvonta a kereskedelmi hi­teleket Kubától, ami súlyos megszorító intézkedések foga­natosítására kényszerítette az országot. Az 19(52. októberi Karib- tengeri válságra utalva le­szögezte: az Egyesült Álla­mok a megoldás részeként kénytelen volt beleegyezni, hogy nem támadja meg Ku­bát. Mi — mondotta — ak­kor nehezen értettük meg ennek a formulának teljes horderejét. Most, 13 eszten­dővel később tárgyilagosan látjuk, hogy a válság rendezé­se a forradalmi tábor győzel­mét jelentette. A Szovjetunió most még hatalmasabb, mint annak idején volt, az erővi­szonyok jelentős mértékben a forradalmi erők javára mó­dosultak, az Egyesült Álla­mok nem térhetett ki az ak­kor kötött kompromisszum be­tartása elől. A győzelem ab­ban állt, hogy egy ilyen koc­kázatos helyzetben sikerült megőrizni a békét, anélkül, hogy az alapvető politikai cé­lokat fel kellett volna áldozni. A Központi Bizottság be­számolója elemezte azt a fo­lyamatot, amelynek során a kubai forradalom szocialista jellege kikristátyosodott. Eb­ben a történelmi időszakban a kubai nép egyik legnagyobb tette volt annak a marxista— leninista pártnak újjászer­vezése, amely ma vezeti a forradalmat és biztosítja fo­lyamatosságát. Lehetetlen ezt a visszapil­lantást anélkül elvégezni — mondotta —. hogv ne méltat­nánk a nemzetközi szolidari­tás szerepét. Amikor az Egyesült Álla­mok egyoldalúan beszüntette a kubai cukor átvételét, a Szovjetunió megvásárolta a termést; ellátott bennünket olyan nyersanyagokkal és élelmiszerekkel, amelyeket akkor a világon sehol má­sutt nem tudtunk volna besze­rezni; térítés nélkül szállított fegyvereket. A Szovjetunió a világbéke döntő tényezője. Ha nem lé­tezne, az imperialista hatal­mak ebben a növekvő nyers­anyag- és üzemanyaghiány ál­tal jellemzett korban már mo­hun hozzálátlak volna a világ újrafelosztásához. Ezután a szónok a gazdasá­gi élet elemzésére tért rá be­számolójának második részé­ben. A forradalom győzelmét követő évtizedben — mon­dotta — Kubának több mint 300 000 embert kellett fegy­verben tartania. Utóbb az ország a viszonylag békésebb légkörben nagyobb energiát fordíthatott a gazdasági fejlő­dés kérdéseire, s lehetővé vált. hogy több mint 150 000 fővel csökkentse a véderők létszá­mát. Az eredményekről szólva a Központi Bizottság beszámoló­ja részletesen elemezte a Kuba számára kulcsfontossá­gú, a devizabevétel nyolcvan százalékát szolgáltató cukor­nádtermelés és a feldolgozó ipar fejlődését és problémáit. Noha az elmúlt két évben a termelés valamivel csökkent, az ötéves terv végére eléri a nyolcmillió tonnát. A továbbiakban megemlí­tette, hogy 17 év alatt meg­kétszereződött a nikkelterme­lés, az olajfinomítók kapaci­tása, 3,6 millió tonnáról 5,9 Ynillm tonnára emelkedett. A megtermelt villamos energia mennyisége 2,55 milliárd ki­lowattóráról 6,5 milliárdra nőtt. 1938-ban 195 000 tonna műtrágyát állítottak elő Ku­bában, 1975-ben egymillió- kétszázezer tonnát, a cement­termelés pedig évi 660 000 ton­náról kétmillióra emelkedett. A kereskedelmi flotta ma ki­lencszer akkora, mint 1958*ban volt. Jelentősen fejlődtek a mezőgazdaságnak azok az ágazatai, -amelyek nem a cukortermeléssel függnek ösz- sze. A megművelt terület egésze kétszeresére nőtt a forradalom éveiben. A trak­torok száma 9000-ről 54 000-re emelkedett. Ma több mint százezer hektáron termelnek citrusféléket, ami több mint kilencszerese a forradalom előttinek. Az építőmunka Impozáns eredményeinek ismertetése után a Központi Bizottság be­számolója a szocialista építő­munka problémáinak mélyre­ható kritikai elemzését adta. Fidel Castro az első évek­ben alkalmazott gazdaságirá­nyítási módszerekről szólva megjegyezte; amikor úgy tűnt, hogy mind közelebb kerültünk a termelés és elosztás kom­munista formáihoz, a való­ságban mind messzebb jutot­tunk a szocializmus építésére szolgáló helyes- módszerektől. Ezután a beszámoló méltat­ta a kultúra, az oktatás, a tu­domány egész területén elért eredménveket. Kiemelte, hogy Ku­bában egy esztendő leforgása alatt felszámolták az analfa­bétizmust, egymillió embert tanítottak meg írni-olvasnt. Óriási fejlődés jellemzi az 1 egész közoktatási rendszert. Ezek az eredmények egész Latin-Amerikában nagy vissz­hangot váltottak ki. . Közösen gondolkodni Rámutatott: különleges po­litikai és jogi jelentőséggel bír most az 1940, évi alaptör­vény helyébe lépő alkotmány elfogadása. A párt első titkára a Kubai Kommunista Párt mai szere­péről szólva kiemelte: a párt a forradalom lelke, a pártban eltűnik individualizmusunk, s megtanulunk közösségi fo­galmakban gondolkodni. Megkülönböztetett fontos­ságot tulajdonított az előadó a párttagok kiválasztásának, annak a demokratikus konzul­tációnak. amely minden egyes új tag felvételét megelőzi -a munkahelyen. Felhívta a fi­gyelmet a lenini pártépítési el­vek fontosságára. Közölte, hogy 1965-ben a párt tagjainak és tagjelöltjeinek száma nem volt több 50 000-nél. ez év szep­temberében számuk már túl­lépte a 200 00O-et. A tagoknak több mint 52 százaléka az iparban és a mezőgazdaság­ban működő sejtekhez tarto­zik. Fidel Castro ezután a nem zetközi helyzetről és a szocia­lista Kuba külpolitikájáról beszélt. Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) A társadalmi tisztajövede­lem eddigi, csupán szerény gyarapodásának másik lénye­ges oka az, hogy a kivitel jóval lassabban nőtt, mint azt harmonikus gazdasági fejlő­désünk megköveteli. A kivi­telnek a jövő évben gyorsab­ban, 11—12 százalékkal kell növekednie, ami — tekintve a termelés ennél kisebb, '4—6 százalékos növekedését — azt jelenti, hogy az előállított termékekből nagyobb arány­ban kívánunk exportálni, mint eddig. Ezt pedig csak ak­kor é.hetjük el, ha a terme­lésből származó javak min­denütt — kiváltképp a feldol­gozó iparágakban — megfe­lelnek a világpiac által tá­masztott műszaki, gazdasági és kereskedelmi igényeknek. Tudjuk, hogy ez milyen ma­gas követelmény, ezért eléré­sét központi intézkedésekkel is elősegítjük. A termelés és a termelé­kenység növekedése, a taka­rékos gazdálkodás és az ed­diginél kedvezőbb külkeres­kedelmi árucsere együttes ha­tására várható a társadalmi tisztajövedelem olyan mér­tékű emelkedése, ami lehető­vé teszi a gazdaság fejlesz­tési igényeihez, a dolgozók életének további javulásához elengedhetetlen anyagi ala­pok bővülését és a költség- vetést a feladatai. ellátásához szükséges pénzeszközökhöz jut­tatta. Az állami költségvetés tel­jes bevételi előirányzata az 1976. évben 335 milliárd fo­rint, kiadási végösszege 338 milliárd forint. A bevételek 7,1 százalékkal, a kiadások 6,8 százalékkal haladják meg az előző évit. A hiány az elő­irányzatok szerint 3 milli­árd forint lesz. A költségve­tési feladatok ellátásához hi­telt veszünk igénybe. A hiány és a hitelfelvétel aránya az összes kiadáshoz mérve csök­ken. A bevételek legnagyobb ré­sze — csaknem négyötöde — az állami vállalatoktól és a szövetkezetektől származik, amelyek jövőre csaknem 9 százalékkal többet fizetnek be az állami költségvetésbe, mint ez évben. A költségvetés 1968 és 1972 között növekvő mértékben részesedett az összes tiszta­jövedelemből, főleg azért, mert a vállalatok fokozato­san kisebb arányú támoga­tást kaptak. 1973 óta ebben fordulat állott be. A világ­piaci árak robbanásszerű emel­kedése miatt átmenetileg kénytelenek voltunk növel­ni a támogatásokat. Ez okoz­ta azt, hogy a központosított jövedelemhányad kisebb lett, s ebben az évben már az 1968. évi alá csökkent. A jövő év­ben -v az ár- és pénzügyi in­tézkedések együttes hatásá­ra — 4—5 százalékkal nö­vekszik a költségvetésnek jutó jövedelmek aránya. Kedves képviselő elvtársak! A szocializmus sokszor, idé­zett gazdasági törvénye, hogy az életszínvonal növekedése szoros összhangban legyen a gazdasági fejlődéssel. Hosz- szabb távon nem előzheti meg, de el sem maradhat tő­le. Most életszínvonal-politi­kánkban jobb gazdasági meg­alapozottságra, folyamatos­ságra és szolidságra kell tö­rekednünk. lesz. A lakásépítő szövetkezeti formában a telepszerű, több­szintes építkezéseknél az OTP- kölcsön kamata csökken, ami egy lakásra számolva, a tör­lesztési idő alatt 50 ezer forint állami kedvezményt jelent a lakástulajdonos számára. Más oldalról műszaki és gazdasági intézkedésekkel korlátozzuk a lakásépítési költségek emelke­dését. Egészségügyi, szociális juttatások Helyesebb jövedelemelosztási arányok Terveink szerint 1976-ban a lakosság fogyasztása 3,8 százalékkal lesz több mint idén. A tervezett átlagos re­álbér-emelkedés 1,5 százalék, ami mögött 6,3 százalék no­minálbér — és 4,5 százalékos fogyasztói áremelkedés van. Közismert, milyen lépése­ket teszünk, hogy a fogyasz­tói árarányokat jobban össz­hangba hozzuk a hazai rá­fordításokkal és az import­költségekkel. A népgazdaság érdekeinek jobban megfelelő fogyasztási szerkezet kiala­kulását kívánjuk elősegíteni. Még így is a fogyasztói ár­kiegészítéseknek csaknem fe­lét az élelmiszerekhez, továb­bi egyharmadát a személy- szállításhoz nyújtjuk. 100 fo­rint kiskereskedelmi forga­lomra és lakossági szolgálta­tásra a jövő évben 13 forint árkiegészítés jut. Ennek -ré­vén elérjük, hogy az ármoz­gások a tervezett keretben maradjanak, az árképzési elő­írások betartását pedig szi­gorúan ellenőrizzük. A jövedelmek alakulásá­nak és megítélésének két sar­kalatos pontja van: a mun­kával arányos jövedelmek és a társadalmi Juttatások nö­vekedése. A nominálbér-nö­vekedés 1976-ban sem lesz kisebb, mint a megelőző né­hány évben volt. így mód lesz a bérek differenciálásá­ra, s ez a termelés ösztön­zése miatt szükséges is. A munka díjazását aszerint kell differenciálni, hogy a kollek­tíva eredményeihez saját mun­kájával ki mennyivel járult hozzá. Ez azt is feltételezi, hogy növekedjék a teljesít­ménybérben dolgozók ará­nya, folyamatos legyen a munkanormák karbantartása. Ugyanakkor növeljük a veze­tők anyagi érdekeltségét a műszaki-fejlesztési és a szer­kezetátalakítási feladatok teljesítésében, magyarán, a távlati szemlélet érvényesü­lésében . A helyesebb jövedelemel­osztási arányok érdekében a kormány több döntést hozott. A szabályozórendszer módo­sítása és különféle központi intézkedések hatására jövőre az átlagos béremelkedés fele minden vállalat számára ga­rantált,' s ez biztonságos vá’- 'a'ati bérpolitikát tesz lehető­vé. , 1976-ban is sor kerül bizo­nyos béraránytalanságok eny­hítésére. A bölcsődékben dol­gozók bérét átlagosán 14—15 százalékkal, az óvodákban dol­gozókét 17—18 százalékkal, de a szakképzett gondozónők és az óvónők bérét legalább 200, a kisegítőkét legalább 100 forinttal emeljük. Az I. fél évben felemeljük például a papíriparban, a folyamatos és a három műszakos munka­rendben dolgozók bérét A ta­nácsoknál, az iskolákban, az egészségügyi és egyéb költ­ségvetési intézményekben a bérkiegészítésekre rendelke­zésre álló kereteket az eddi­gi 3 százalékról 5 százalékra emeljük. Az alacsony nyug­díjak gyorsabb növelésére a jövő évtől a nyugdíjemelés minimuma 50 forint lesz. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárát egy évvel leszállítjuk és az ötéves terv keretében fokozatosan azo­nossá tesszük a munkásoké­val. A jövő évben mintegy 15 ezer szövetkezeti dolgozó ve­heti igénybe megérdemelt nyugdíját olyan dolgos évek után, amelyek a szocialista szövetkezetek megszilárdításá­nak és a mezőgazdasági ter­melés fellendülésének törté­nelmi időszakához tartoztak. A hús és húsfélék központi áremelésével egyidőben kü- lörí kiegészítő juttatásokat nyújtunk a bérből élőknek, ilyen módon' emeljük a nyug­dijakat, a társadalmi juttatá­sokat. őszintén meg kell mon­dani, hogv ez nem jelent majd teljes ellensúlyozást vala­mennyi család _költségvetésá- ben, főként nem a magasabb jövedelműekében. A legfonto­sabbnak a többgyermekes, a kiskeresetű és a nyugdíjas rétegekről való gondoskodást tartjuk. A társadalmi szolgáltatá­sok fejlesztésének most mar hosszú évek óA a lakásépítés a fő kérdése. 1976-ban 82 ezer lakást építünk. Az állam 16 milliárd forinttal járul ehhez hozzá. A lakásokhoz nyújtott támogatások és a hitelfeltéte­lek módosításai elsősorban a munkásoknak, a nagycsalá­dosoknak és a fiatal házasok­nak lesznek kedvezőek. A la­kásépítési kölcsön visszafize­tésének első 5 -évében a ha­vonta törlesztendő részletet 20—30 százalékkal mérsékel­jük. Az egv munkáslakás épí­téséhez nyújtott állami támo­gatás összegét 60 ezer forint­ról 1976-ban 80 ezer forintra emeljük. A munkáltatói kölcsön le­járati ideje minimálisan 15 év Az egészségügyi és a társa­dalombiztosítási törvény az el-’ látás és a szolgáltatások javí­tására kötelez. Az egészség­ügyi szervek működési kiadá­sai 7,8 százalékkal, a társada­lombiztosítási kiadások 10 százalékkal növekednek. A kórházj ellátás feltételei ha szerényen is, javulnak. Részben az áthúzódó beruhá­zások megvalósulásával a kórházi ágyak száma 2900-zal bővül. Korszerűsítjük a gyer­mekosztályokat és a betegápo­lás körülményeit kedvezőbbé tesszük. A népgazdaságnak egyre több jól képzett szakmunkás­ra van szüksége, nemcsak az úgynevezett divatos szakmák­ban, hanem minden terüle­ten. A munkakörülmények javítása, a nehéz fizikai mun­ka gépesítése, a helyes bér­arányok kialakítása a leg­fontosabb feltételei a szak­munkás-utánpótlásnak. A szakmunkásképzésre az ál­lam 1976-ban 1,7 milliárd fo­rintot fordít A feltételek ja­vítása mindemellett nemcsak az államnak, hanem a társa­dalmi szerveinknek és a válla­latoknak is feladata és e te­kintetben a társadalmi érték­rendet is változtatni kell, hogy a termelőmunka meg­becsülése a munkahelyeken, az intézményekben és a csa­ládban egyaránt uralkodóvá váljon. Tisztelt országgyűlés! A tanácstörvény értelmében a gazdálkodást szabályozó főbb pénzügyi előirányzato­kat 5 évre kell meghatározni. A törvényjavaslat ennek ele­get tesz. Az állami jövedelmek meg­osztásának elvei változatla­nok. Az ország különböző te­rületeinek arányos fejlődése és ellátása érdekében — ha­sonlóan a IV, ötéves tervhez —, a vállalati jövedelmekből a részesedés mértékét me- I gyénként eltérően állapítot­tuk meg a tervfeladatokkal összhangban. Üj vonás, hogy a rendkívüli esetekre előre kilátásba helyezzük a bevé­telekből való részesedés mó­dosítását. A 4 százaléknál na­gyobb bevételi lemaradáskor központi pénzeszközökből ki­egészítjük a megyei tanács költségvetését, s a 6 százalé­kon felüli többletbevétel ösz- szegével a következő évi ál­lami támogatást csökkentjük. Terszerűbb és biztonságosabb lehet tehát a gazdálkodás: megszűnik az egyoldalú előny vagy kötelezettségvál­lalás. A tanácsok közép távú pénz­ügyi tervének előirányzata. 375 milliárd forint. Ez folyó áron több mint másfélszerese a IV. ötéves terv előirányza­tának. Ebből 156 milliárd fo­rint a fejlesztési alap, 219 milliárd forint pedig a költ­ségvetési gazdálkodás kere­te. A fejlesztési kiadások több mint kétharmada a la­kásépítést és a hozzá kap­csolódó kommunális létesít­mények tervszerű megvaló­sítását szolgálja. Tanácsok és a fejlesztés Ä tanácsok 1976. évi költ­ségvetési előirányzata csak­nem 38 milliárd forint. A jö­vő évre rendelkezésre álló fejlesztési pénzeszközök elő­irányzata meghaladja a 25 milliárd forintot. Mindkét pénzforrás 7—8 százalékkal bővül, ehhez hozzájön az idei évből származó 1,5 milliárd forint többletbevétel. Az erőforrások ésszerű fel- használása, s a változó körül­ményekhez való jobb alkal­mazkodás érdekében. 1976- tól megyei kölcsönalapot rendszeresítünk, amelyet a megyék a helyi tanácsok tar­tós betéteiből hozhatnak lét­re. Ebből meggyorsíthatják a beruházások befejezését, és területenként jobban össze­hangolhatják a pénzügyi le­hetőségeket a kivitelező szer­vezetek teljesítőképességével. Tisztelt országgyűlési Helyzetünkből következik, hogy 1976-ban olyan felada­tokra kell összpontosítanunk, amelyek kihatnak az egész ötéves terv időszakára. Az Ülésszakon születendő mind­két törvény végrehajtásához a kormány felelősséggel, a határozott cselekvés és a ma­gasabb színvonalú irányítás igényével lát hozzá. Készülő intézkedéseink a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelé­sét. a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozását, az exportképesség fokozását, a munkaerő-gazdálkodás javí­tását. a munkafegyelem erő­sítését és a takarékosság kö­vetkezetes érvényesülését cé­lozzák mind a termelésben, mind a költségvetési intézmé­nyek gazdálkodásában. Ezekre irárívul az ágazati irányítás és felügyelet nagyobb aktivi­tása és a pénzügyi szabályo­zás közvetlenebb segítési szán­déka Szilárd gazdaságpoliti­kai elveink és céljaink akkor valósulhatnak meg, ha elha­tározásaink végrehajtásában mindenütt a következetesség és szervezettség lesz a jel— lp-nző, A törvényjavaslat és az eredményes végrehajtását szolgáló kormányzati intéz­kedések ismeretében a válla­latok. a szövetkezetek, a ta­nácsok és az intézmények véglegesíthetik az 1976. évi feladataikat rendszerező ter­veinket. A következő hetekben meg kell ezeket ismertetni a munkáskollektívákkal, hogy ne csak a helyi vezetés, ha­nem az egész termelő közös­ség tekintse magáénak. Olyan feladatokra vállalkozunk, amelyeket a legszélesebb kö­rű megértés és támogatás nél­kül nehéz lenne megvalósíta­ni. Az önálló kezdeménye­zéshez, az aktív közreműkö­déshez az is kell, hogy sok*', irányú intézkedéseink egy- egy vállalatnál, intézmény­nél egymással összhangban valósuljanak meg, az ellent­mondások feloldódjanak és minden munkahelyen létrejöj­jenek terveink végrehajtásá­nak legjobb politikai, társa­dalmi és gazdasági feltételei. A néhány nap múlva reánk köszöntő új esztendő felada­taihoz gyürkőzve, ne feledjük, högy aki nagyobb^ tennivalók­ra vállalkozik, és szigorúbb felelősséget vállal, az több segítő bizalmat érdemel; az elismerést és megbecsülést pedig a szerint mérjük, hogy ki mennyivel járul hozzá szo­cialista hazánk közös anyagi és szellemi értékeinek gyara­pításához. A kormány megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fo­gadja el. A felszólalások befejeztével az elnöklő Apró Antal bezár­ta a törvényjavaslat vitáját és megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, aki ösz- szegezte a vita tapasztalatait, válaszolt a felmerült kérdé­sekre Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett össze­gekkel egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Apró Antal — aki tisztét a pénteki ülésen felváltva osztotta meg Péter Jánossal és Raffai Saroltával ,— bejelentette: végére jutot­tak a korábban elfogadott tárgysorozatnak. A téli ülés­szakot berekesztette, a kép­viselőknek kellemes ünnepe­ket, eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánt. .

Next

/
Thumbnails
Contents