Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-20 / 298. szám
Ä Kubai KP Ilözponii Bizottságának beszámolója Fidel Castro beszéde (Folytatás a 2. oldalról) Vannak események, amelyek történelmi jelentőségűek a nagy politikai folyamatokban: pártunk első kongresz- szusa ezek közé tartozik — mondta bevezetőben Fidel Castro. Ahhoz, hogy idáig eljussunk, több nemzedéken keresztül, a kubai nép legjobb fiainak áldozatára volt szükség. Az elnökségben helyet foglaló külföldi delegációkat üdvözölve Fidel Castro köszönetét mondott azért a megbecsülésért. amelyet jelenlétük kifejez, majd kijelentette: Egyetlen pillanatra sem felejtjük el. hogy a nemzetközi szolidaritás nélkül, a segítség nélkül, amelyet az egész világon nyújtottak harcunkhoz osztálytestvéreink, s különösen a Szovjetunió nagyszerű népe. a kubai forradalmárok számára — akik egy hatalmas. gátlástalan és agresszív imperializmussal álltak szemben — csak az lett volna lehetséges. hogy a párizsi kom- münárokhoz hasonlóan, hősi halált haljanak. Az azonban nem, hogy győzzenek. Gvökereg gazdasági változás A beszámoló részletesen foglalkoz.ott azokkal a poliíi- kai,* gazdasági, társadalmi viszonyokkal, amelyek az Egyesült Államokat kiszolgáló különböző kormányzatok, legvégül a Batista-diktatúra uralma alatt jöttek létre. Kuba gazdasági élete eltorzult, s teljes függőségbe került az észak-amerikai vállalatoktól. A forradalom győzelmével ■— mondotta az előadó — az ország történelmében gyökeres fordulat következett be. A bukott rendszer gépezetének felszámolását, a nagyszabású államosításokat az első földre- íormtörvényt, a faji megkülönböztetés megszüntetését, az Egyesült Államok növekvő ellenségeskedéssel fogadta, megvonta a kereskedelmi hiteleket Kubától, ami súlyos megszorító intézkedések foganatosítására kényszerítette az országot. Az 19(52. októberi Karib- tengeri válságra utalva leszögezte: az Egyesült Államok a megoldás részeként kénytelen volt beleegyezni, hogy nem támadja meg Kubát. Mi — mondotta — akkor nehezen értettük meg ennek a formulának teljes horderejét. Most, 13 esztendővel később tárgyilagosan látjuk, hogy a válság rendezése a forradalmi tábor győzelmét jelentette. A Szovjetunió most még hatalmasabb, mint annak idején volt, az erőviszonyok jelentős mértékben a forradalmi erők javára módosultak, az Egyesült Államok nem térhetett ki az akkor kötött kompromisszum betartása elől. A győzelem abban állt, hogy egy ilyen kockázatos helyzetben sikerült megőrizni a békét, anélkül, hogy az alapvető politikai célokat fel kellett volna áldozni. A Központi Bizottság beszámolója elemezte azt a folyamatot, amelynek során a kubai forradalom szocialista jellege kikristátyosodott. Ebben a történelmi időszakban a kubai nép egyik legnagyobb tette volt annak a marxista— leninista pártnak újjászervezése, amely ma vezeti a forradalmat és biztosítja folyamatosságát. Lehetetlen ezt a visszapillantást anélkül elvégezni — mondotta —. hogv ne méltatnánk a nemzetközi szolidaritás szerepét. Amikor az Egyesült Államok egyoldalúan beszüntette a kubai cukor átvételét, a Szovjetunió megvásárolta a termést; ellátott bennünket olyan nyersanyagokkal és élelmiszerekkel, amelyeket akkor a világon sehol másutt nem tudtunk volna beszerezni; térítés nélkül szállított fegyvereket. A Szovjetunió a világbéke döntő tényezője. Ha nem létezne, az imperialista hatalmak ebben a növekvő nyersanyag- és üzemanyaghiány által jellemzett korban már mohun hozzálátlak volna a világ újrafelosztásához. Ezután a szónok a gazdasági élet elemzésére tért rá beszámolójának második részében. A forradalom győzelmét követő évtizedben — mondotta — Kubának több mint 300 000 embert kellett fegyverben tartania. Utóbb az ország a viszonylag békésebb légkörben nagyobb energiát fordíthatott a gazdasági fejlődés kérdéseire, s lehetővé vált. hogy több mint 150 000 fővel csökkentse a véderők létszámát. Az eredményekről szólva a Központi Bizottság beszámolója részletesen elemezte a Kuba számára kulcsfontosságú, a devizabevétel nyolcvan százalékát szolgáltató cukornádtermelés és a feldolgozó ipar fejlődését és problémáit. Noha az elmúlt két évben a termelés valamivel csökkent, az ötéves terv végére eléri a nyolcmillió tonnát. A továbbiakban megemlítette, hogy 17 év alatt megkétszereződött a nikkeltermelés, az olajfinomítók kapacitása, 3,6 millió tonnáról 5,9 Ynillm tonnára emelkedett. A megtermelt villamos energia mennyisége 2,55 milliárd kilowattóráról 6,5 milliárdra nőtt. 1938-ban 195 000 tonna műtrágyát állítottak elő Kubában, 1975-ben egymillió- kétszázezer tonnát, a cementtermelés pedig évi 660 000 tonnáról kétmillióra emelkedett. A kereskedelmi flotta ma kilencszer akkora, mint 1958*ban volt. Jelentősen fejlődtek a mezőgazdaságnak azok az ágazatai, -amelyek nem a cukortermeléssel függnek ösz- sze. A megművelt terület egésze kétszeresére nőtt a forradalom éveiben. A traktorok száma 9000-ről 54 000-re emelkedett. Ma több mint százezer hektáron termelnek citrusféléket, ami több mint kilencszerese a forradalom előttinek. Az építőmunka Impozáns eredményeinek ismertetése után a Központi Bizottság beszámolója a szocialista építőmunka problémáinak mélyreható kritikai elemzését adta. Fidel Castro az első években alkalmazott gazdaságirányítási módszerekről szólva megjegyezte; amikor úgy tűnt, hogy mind közelebb kerültünk a termelés és elosztás kommunista formáihoz, a valóságban mind messzebb jutottunk a szocializmus építésére szolgáló helyes- módszerektől. Ezután a beszámoló méltatta a kultúra, az oktatás, a tudomány egész területén elért eredménveket. Kiemelte, hogy Kubában egy esztendő leforgása alatt felszámolták az analfabétizmust, egymillió embert tanítottak meg írni-olvasnt. Óriási fejlődés jellemzi az 1 egész közoktatási rendszert. Ezek az eredmények egész Latin-Amerikában nagy visszhangot váltottak ki. . Közösen gondolkodni Rámutatott: különleges politikai és jogi jelentőséggel bír most az 1940, évi alaptörvény helyébe lépő alkotmány elfogadása. A párt első titkára a Kubai Kommunista Párt mai szerepéről szólva kiemelte: a párt a forradalom lelke, a pártban eltűnik individualizmusunk, s megtanulunk közösségi fogalmakban gondolkodni. Megkülönböztetett fontosságot tulajdonított az előadó a párttagok kiválasztásának, annak a demokratikus konzultációnak. amely minden egyes új tag felvételét megelőzi -a munkahelyen. Felhívta a figyelmet a lenini pártépítési elvek fontosságára. Közölte, hogy 1965-ben a párt tagjainak és tagjelöltjeinek száma nem volt több 50 000-nél. ez év szeptemberében számuk már túllépte a 200 00O-et. A tagoknak több mint 52 százaléka az iparban és a mezőgazdaságban működő sejtekhez tartozik. Fidel Castro ezután a nem zetközi helyzetről és a szocialista Kuba külpolitikájáról beszélt. Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) A társadalmi tisztajövedelem eddigi, csupán szerény gyarapodásának másik lényeges oka az, hogy a kivitel jóval lassabban nőtt, mint azt harmonikus gazdasági fejlődésünk megköveteli. A kivitelnek a jövő évben gyorsabban, 11—12 százalékkal kell növekednie, ami — tekintve a termelés ennél kisebb, '4—6 százalékos növekedését — azt jelenti, hogy az előállított termékekből nagyobb arányban kívánunk exportálni, mint eddig. Ezt pedig csak akkor é.hetjük el, ha a termelésből származó javak mindenütt — kiváltképp a feldolgozó iparágakban — megfelelnek a világpiac által támasztott műszaki, gazdasági és kereskedelmi igényeknek. Tudjuk, hogy ez milyen magas követelmény, ezért elérését központi intézkedésekkel is elősegítjük. A termelés és a termelékenység növekedése, a takarékos gazdálkodás és az eddiginél kedvezőbb külkereskedelmi árucsere együttes hatására várható a társadalmi tisztajövedelem olyan mértékű emelkedése, ami lehetővé teszi a gazdaság fejlesztési igényeihez, a dolgozók életének további javulásához elengedhetetlen anyagi alapok bővülését és a költség- vetést a feladatai. ellátásához szükséges pénzeszközökhöz juttatta. Az állami költségvetés teljes bevételi előirányzata az 1976. évben 335 milliárd forint, kiadási végösszege 338 milliárd forint. A bevételek 7,1 százalékkal, a kiadások 6,8 százalékkal haladják meg az előző évit. A hiány az előirányzatok szerint 3 milliárd forint lesz. A költségvetési feladatok ellátásához hitelt veszünk igénybe. A hiány és a hitelfelvétel aránya az összes kiadáshoz mérve csökken. A bevételek legnagyobb része — csaknem négyötöde — az állami vállalatoktól és a szövetkezetektől származik, amelyek jövőre csaknem 9 százalékkal többet fizetnek be az állami költségvetésbe, mint ez évben. A költségvetés 1968 és 1972 között növekvő mértékben részesedett az összes tisztajövedelemből, főleg azért, mert a vállalatok fokozatosan kisebb arányú támogatást kaptak. 1973 óta ebben fordulat állott be. A világpiaci árak robbanásszerű emelkedése miatt átmenetileg kénytelenek voltunk növelni a támogatásokat. Ez okozta azt, hogy a központosított jövedelemhányad kisebb lett, s ebben az évben már az 1968. évi alá csökkent. A jövő évben -v az ár- és pénzügyi intézkedések együttes hatására — 4—5 százalékkal növekszik a költségvetésnek jutó jövedelmek aránya. Kedves képviselő elvtársak! A szocializmus sokszor, idézett gazdasági törvénye, hogy az életszínvonal növekedése szoros összhangban legyen a gazdasági fejlődéssel. Hosz- szabb távon nem előzheti meg, de el sem maradhat tőle. Most életszínvonal-politikánkban jobb gazdasági megalapozottságra, folyamatosságra és szolidságra kell törekednünk. lesz. A lakásépítő szövetkezeti formában a telepszerű, többszintes építkezéseknél az OTP- kölcsön kamata csökken, ami egy lakásra számolva, a törlesztési idő alatt 50 ezer forint állami kedvezményt jelent a lakástulajdonos számára. Más oldalról műszaki és gazdasági intézkedésekkel korlátozzuk a lakásépítési költségek emelkedését. Egészségügyi, szociális juttatások Helyesebb jövedelemelosztási arányok Terveink szerint 1976-ban a lakosság fogyasztása 3,8 százalékkal lesz több mint idén. A tervezett átlagos reálbér-emelkedés 1,5 százalék, ami mögött 6,3 százalék nominálbér — és 4,5 százalékos fogyasztói áremelkedés van. Közismert, milyen lépéseket teszünk, hogy a fogyasztói árarányokat jobban összhangba hozzuk a hazai ráfordításokkal és az importköltségekkel. A népgazdaság érdekeinek jobban megfelelő fogyasztási szerkezet kialakulását kívánjuk elősegíteni. Még így is a fogyasztói árkiegészítéseknek csaknem felét az élelmiszerekhez, további egyharmadát a személy- szállításhoz nyújtjuk. 100 forint kiskereskedelmi forgalomra és lakossági szolgáltatásra a jövő évben 13 forint árkiegészítés jut. Ennek -révén elérjük, hogy az ármozgások a tervezett keretben maradjanak, az árképzési előírások betartását pedig szigorúan ellenőrizzük. A jövedelmek alakulásának és megítélésének két sarkalatos pontja van: a munkával arányos jövedelmek és a társadalmi Juttatások növekedése. A nominálbér-növekedés 1976-ban sem lesz kisebb, mint a megelőző néhány évben volt. így mód lesz a bérek differenciálására, s ez a termelés ösztönzése miatt szükséges is. A munka díjazását aszerint kell differenciálni, hogy a kollektíva eredményeihez saját munkájával ki mennyivel járult hozzá. Ez azt is feltételezi, hogy növekedjék a teljesítménybérben dolgozók aránya, folyamatos legyen a munkanormák karbantartása. Ugyanakkor növeljük a vezetők anyagi érdekeltségét a műszaki-fejlesztési és a szerkezetátalakítási feladatok teljesítésében, magyarán, a távlati szemlélet érvényesülésében . A helyesebb jövedelemelosztási arányok érdekében a kormány több döntést hozott. A szabályozórendszer módosítása és különféle központi intézkedések hatására jövőre az átlagos béremelkedés fele minden vállalat számára garantált,' s ez biztonságos vá’- 'a'ati bérpolitikát tesz lehetővé. , 1976-ban is sor kerül bizonyos béraránytalanságok enyhítésére. A bölcsődékben dolgozók bérét átlagosán 14—15 százalékkal, az óvodákban dolgozókét 17—18 százalékkal, de a szakképzett gondozónők és az óvónők bérét legalább 200, a kisegítőkét legalább 100 forinttal emeljük. Az I. fél évben felemeljük például a papíriparban, a folyamatos és a három műszakos munkarendben dolgozók bérét A tanácsoknál, az iskolákban, az egészségügyi és egyéb költségvetési intézményekben a bérkiegészítésekre rendelkezésre álló kereteket az eddigi 3 százalékról 5 százalékra emeljük. Az alacsony nyugdíjak gyorsabb növelésére a jövő évtől a nyugdíjemelés minimuma 50 forint lesz. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárát egy évvel leszállítjuk és az ötéves terv keretében fokozatosan azonossá tesszük a munkásokéval. A jövő évben mintegy 15 ezer szövetkezeti dolgozó veheti igénybe megérdemelt nyugdíját olyan dolgos évek után, amelyek a szocialista szövetkezetek megszilárdításának és a mezőgazdasági termelés fellendülésének történelmi időszakához tartoztak. A hús és húsfélék központi áremelésével egyidőben kü- lörí kiegészítő juttatásokat nyújtunk a bérből élőknek, ilyen módon' emeljük a nyugdijakat, a társadalmi juttatásokat. őszintén meg kell mondani, hogv ez nem jelent majd teljes ellensúlyozást valamennyi család _költségvetésá- ben, főként nem a magasabb jövedelműekében. A legfontosabbnak a többgyermekes, a kiskeresetű és a nyugdíjas rétegekről való gondoskodást tartjuk. A társadalmi szolgáltatások fejlesztésének most mar hosszú évek óA a lakásépítés a fő kérdése. 1976-ban 82 ezer lakást építünk. Az állam 16 milliárd forinttal járul ehhez hozzá. A lakásokhoz nyújtott támogatások és a hitelfeltételek módosításai elsősorban a munkásoknak, a nagycsaládosoknak és a fiatal házasoknak lesznek kedvezőek. A lakásépítési kölcsön visszafizetésének első 5 -évében a havonta törlesztendő részletet 20—30 százalékkal mérsékeljük. Az egv munkáslakás építéséhez nyújtott állami támogatás összegét 60 ezer forintról 1976-ban 80 ezer forintra emeljük. A munkáltatói kölcsön lejárati ideje minimálisan 15 év Az egészségügyi és a társadalombiztosítási törvény az el-’ látás és a szolgáltatások javítására kötelez. Az egészségügyi szervek működési kiadásai 7,8 százalékkal, a társadalombiztosítási kiadások 10 százalékkal növekednek. A kórházj ellátás feltételei ha szerényen is, javulnak. Részben az áthúzódó beruházások megvalósulásával a kórházi ágyak száma 2900-zal bővül. Korszerűsítjük a gyermekosztályokat és a betegápolás körülményeit kedvezőbbé tesszük. A népgazdaságnak egyre több jól képzett szakmunkásra van szüksége, nemcsak az úgynevezett divatos szakmákban, hanem minden területen. A munkakörülmények javítása, a nehéz fizikai munka gépesítése, a helyes bérarányok kialakítása a legfontosabb feltételei a szakmunkás-utánpótlásnak. A szakmunkásképzésre az állam 1976-ban 1,7 milliárd forintot fordít A feltételek javítása mindemellett nemcsak az államnak, hanem a társadalmi szerveinknek és a vállalatoknak is feladata és e tekintetben a társadalmi értékrendet is változtatni kell, hogy a termelőmunka megbecsülése a munkahelyeken, az intézményekben és a családban egyaránt uralkodóvá váljon. Tisztelt országgyűlés! A tanácstörvény értelmében a gazdálkodást szabályozó főbb pénzügyi előirányzatokat 5 évre kell meghatározni. A törvényjavaslat ennek eleget tesz. Az állami jövedelmek megosztásának elvei változatlanok. Az ország különböző területeinek arányos fejlődése és ellátása érdekében — hasonlóan a IV, ötéves tervhez —, a vállalati jövedelmekből a részesedés mértékét me- I gyénként eltérően állapítottuk meg a tervfeladatokkal összhangban. Üj vonás, hogy a rendkívüli esetekre előre kilátásba helyezzük a bevételekből való részesedés módosítását. A 4 százaléknál nagyobb bevételi lemaradáskor központi pénzeszközökből kiegészítjük a megyei tanács költségvetését, s a 6 százalékon felüli többletbevétel ösz- szegével a következő évi állami támogatást csökkentjük. Terszerűbb és biztonságosabb lehet tehát a gazdálkodás: megszűnik az egyoldalú előny vagy kötelezettségvállalás. A tanácsok közép távú pénzügyi tervének előirányzata. 375 milliárd forint. Ez folyó áron több mint másfélszerese a IV. ötéves terv előirányzatának. Ebből 156 milliárd forint a fejlesztési alap, 219 milliárd forint pedig a költségvetési gazdálkodás kerete. A fejlesztési kiadások több mint kétharmada a lakásépítést és a hozzá kapcsolódó kommunális létesítmények tervszerű megvalósítását szolgálja. Tanácsok és a fejlesztés Ä tanácsok 1976. évi költségvetési előirányzata csaknem 38 milliárd forint. A jövő évre rendelkezésre álló fejlesztési pénzeszközök előirányzata meghaladja a 25 milliárd forintot. Mindkét pénzforrás 7—8 százalékkal bővül, ehhez hozzájön az idei évből származó 1,5 milliárd forint többletbevétel. Az erőforrások ésszerű fel- használása, s a változó körülményekhez való jobb alkalmazkodás érdekében. 1976- tól megyei kölcsönalapot rendszeresítünk, amelyet a megyék a helyi tanácsok tartós betéteiből hozhatnak létre. Ebből meggyorsíthatják a beruházások befejezését, és területenként jobban összehangolhatják a pénzügyi lehetőségeket a kivitelező szervezetek teljesítőképességével. Tisztelt országgyűlési Helyzetünkből következik, hogy 1976-ban olyan feladatokra kell összpontosítanunk, amelyek kihatnak az egész ötéves terv időszakára. Az Ülésszakon születendő mindkét törvény végrehajtásához a kormány felelősséggel, a határozott cselekvés és a magasabb színvonalú irányítás igényével lát hozzá. Készülő intézkedéseink a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelését. a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozását, az exportképesség fokozását, a munkaerő-gazdálkodás javítását. a munkafegyelem erősítését és a takarékosság következetes érvényesülését célozzák mind a termelésben, mind a költségvetési intézmények gazdálkodásában. Ezekre irárívul az ágazati irányítás és felügyelet nagyobb aktivitása és a pénzügyi szabályozás közvetlenebb segítési szándéka Szilárd gazdaságpolitikai elveink és céljaink akkor valósulhatnak meg, ha elhatározásaink végrehajtásában mindenütt a következetesség és szervezettség lesz a jel— lp-nző, A törvényjavaslat és az eredményes végrehajtását szolgáló kormányzati intézkedések ismeretében a vállalatok. a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények véglegesíthetik az 1976. évi feladataikat rendszerező terveinket. A következő hetekben meg kell ezeket ismertetni a munkáskollektívákkal, hogy ne csak a helyi vezetés, hanem az egész termelő közösség tekintse magáénak. Olyan feladatokra vállalkozunk, amelyeket a legszélesebb körű megértés és támogatás nélkül nehéz lenne megvalósítani. Az önálló kezdeményezéshez, az aktív közreműködéshez az is kell, hogy sok*', irányú intézkedéseink egy- egy vállalatnál, intézménynél egymással összhangban valósuljanak meg, az ellentmondások feloldódjanak és minden munkahelyen létrejöjjenek terveink végrehajtásának legjobb politikai, társadalmi és gazdasági feltételei. A néhány nap múlva reánk köszöntő új esztendő feladataihoz gyürkőzve, ne feledjük, högy aki nagyobb^ tennivalókra vállalkozik, és szigorúbb felelősséget vállal, az több segítő bizalmat érdemel; az elismerést és megbecsülést pedig a szerint mérjük, hogy ki mennyivel járul hozzá szocialista hazánk közös anyagi és szellemi értékeinek gyarapításához. A kormány megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. A felszólalások befejeztével az elnöklő Apró Antal bezárta a törvényjavaslat vitáját és megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, aki ösz- szegezte a vita tapasztalatait, válaszolt a felmerült kérdésekre Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Apró Antal — aki tisztét a pénteki ülésen felváltva osztotta meg Péter Jánossal és Raffai Saroltával ,— bejelentette: végére jutottak a korábban elfogadott tárgysorozatnak. A téli ülésszakot berekesztette, a képviselőknek kellemes ünnepeket, eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánt. .
