Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

Megnyílt a Kubai Kommunista Párt 1. kongresszusa A Kubai Kommunista Párt I. kongresszusának színhelye az 5 ezer személyes Marx Ká­roly Színház. Az épület homlokzatán a felírások: A haza és a szocializmus új győzel­meiért: Kijen a párt I. kongresszusa! Bajnok Zsolt és Király Fe­renc, az MTI tudósítói jelen­tik: Havannában, az ötezer sze­mélyes Marx Károly Színház­ban szerdán helyi idő szerint reggel 8 órakor — közép-eu­rópai idő szerint délután két órakor — megkezdődött a Ku­bai Kommunista Párt első kongresszusa. A tanácskozáson, amely rendkívüli jelentőségű ese­mény, a Kubai Kommunista Párt és az egész ország, La- tin-Amerika és a nemzetkö­zi munkásmozgalom számára, kétszázezer párttag képvisele­teben 3 136 küldött vesz részt. A Marx, Engels és Lenin, va­lamint a kubai függetlenségi- harc és forradalmi mozgalom történelmi alakjainak képével díszített teremben 86 testvér­párt, haladó mozgalom és szervezet küldöttsége is helyet foglalt A Magyar Szocialista Munkáspárt delegációját a Központi Bizottság első titká­ra, Kádár János vezeti, aki a kongresszus elnökségében foglalt helyet. Ugyancsak az elnökség tagja volt többek között Todor Zsivkov. a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint a többi szo­cialista országból érkezett kül­döttségek vezetői. Ott volt a nemzetközi munkásmozgalom számos kiemelkedő egyénisége, köztük Alvaro Cunhal, a Por­tugál Kommunista Párt fő­titkára, Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt első titkára és Georges Marc­hais, a Francia Kommunista Párt főtitkára. Meghívott vendégként van jelen a kongresszuson Hen­riquc Pastorino, a Szakszerve­zeti Világszövetség elnöke es Hortensia Allende, a meggyil­kolt chilei elnök özvegye. Pontosan 8 órakor a küldöt­tek tapsvihara közben fog­lalták el helyüket az elnök­ségben a Kubai Kommunista Párt vezetői, élükön Fidel Castróval, a KKP első titká­rával. A tanácskozást Roúl Castro, a KKP másodtitkára nyitotta meg. A küldöttek megválasztot­ták a kongresszus vezető szer­veit, munkabizottságait és jó­váhagyták a napirendet. A Kubai Kommunista Párt legfelsőbb fórumának napi­rendjén összesen 27 téma sze­repel. A párt Központi Bi­zottságának beszámolóján kí­vül — amelynek előadója Fi­del Castro — megkülönbözte­tett érdeklődés előzi meg az olyan témák vitáját, mint a párt programnyilatkozata, az új ötéves terv, az új szocialista alkotmány irányelvei, a párt szervezeti szabályzatával kap­csolatos kérdések. Helyi idő szerint 9 óra 20 perckor lépett a szónoki emel­vényre Fidel Castro, hogy megtartsa a Központi Bizott­ság beszámolóját. A párt első titkárát a küldöttek- és a meghívott vendégek helyük­ről felállva, hosszan tartó, lel­kes tapssal köszöntötték. Fidel Castro beszéde, amely nem csupán a győzelem óta eltelt 17 esztendő munkáját elemzi, hanem először ad mar­xista—leninista szempontból átfogó részletes elemzést a ku­bai függetlenségi harc több mint százesztendős küzdel­mének egészéről, s vázolja a jövő feladatait, szerdán és csütörtökön, tehát két részben hangzik el. A párt első titká­ra a beszámoló első részében a történelmi múlt legfőbb ál­lomásait elemezte. Gomes a kabinet öt a lak ittasáról tárgyal Costa Gomes portugál köz- társasági elnök szerdán fogad­ta a kormánykoalícióban resztvevő három párt képvise­lőit és a kabinet tervezett át­alakításáról tárgyalt velük. A személyi változásokat, mint ismeretes, az tette szükséges­sé. hogy a demokratikus nép- p rtban szakadás következett be Sa Carneiro főtitkár mere­ven kom-munistaellenes vo­nala miatt, és a párt több mi­nisztere lemondott tárcájáról Az átfogóbb politikai esz meesere este kezdődik a: MFA forradalmi tanácsánál öttagú küldöttsége és a hé legnagyobb párt képviselői kö zött annak a politikai doku mentumnak felülvizsgálásé ról. amelyet az áprilisi vá lasztások előtt írtak alá a: MFA és g pártok vezetői a; ország politikai szerkezetéről- Letartóztatták' Carlos Cru; A szovjet külügyminiszté­rium moszkvai vendégházá­nak márványtermében két napon át tanácskoztak hét európai szocialista ország kül- pgymimszterei. A megbeszé­lésről kiadott közleményt ért­hető figyelemmel fogadta a nemzetközi közvélemény. Kü­lönféle fórumokon sokszor elhangzott az a megfogal­mazás, hogy lehetőségekkel és veszélyekkel terhes nap­jainkban, a huszadik század harmadik harmadában immár meghatározó erővé vált a szocialista világrendszer léte és tevékenysége. Európa a világpolitikai porond hagyo­mányosan egyik döntő je­lentőségű színhelye. Ez a két alapvető tény önmagában is logikussá teszi, miért ol­vassa érdeklődéssel a közvé­A moszkvai lemény és miért elemzi a megfigyelők népes serege gondosan a moszkvai közle­ményt. A dokumentum mondani­valója egyértelmű és világos: aláírói ennek rendelték alá a szerkezeti felépítést is. Az ok­mány emlékeztet az elért eredményekre, majd azokra a közvetlen feladatokra, ame­lyek sikeres megoldása elen­gedhetetlenül szükséges a to­vábblépéshez. A jelenlegi helyzet bizta­tó elemeit, tudományosan pontos fogalmazással így rög­zítette a tanácskozásról ki­adott közlemény: „a külügy­miniszterek megelégedéssel NÖGRÁD — 1975. december 18., csütörtök de Oliveira őrnagyot, volt egészségügyi miniszterhelyet" test, akit a katonai zendülés leverése óta körözött a rend­őrség. A felfüggesztett lisszaboni napilap, a Diario de Noticias új igazgatótanácsa elbocsátot­ta a lap tizennégy munkatár­sát, köztük az eddigi igazga-' tót és helyettesét, akiket a lap ba'oldali irányvonaláért fe­lelősnek tartanak. <MT1) köziem iny állapították meg. hogy min­den bonyolultsága és ellent­mondásossága ellenére a mai világnézet meghatározó vo­násává vált az államok kö­zötti egyenjogúságon alapúi) békés és baráti kapcsolatok fejlődése...” Mindazok, akik átélték a hidegháború hosszú esztende­it, akik tevékeny figyelem­mel kísérték a szocialista or­szágok akkori, nagyon nehéz helyzetben kifejtett erőfeszí­téseit a békéért — jelentősé­gének megfelelően értékelik a külügyminiszteri tanácsko­zásnak ezt a megállapítását. Ez egyben azt a felismerést is jelenti, hogy a jogos elé­gedettség ne tétlen várako­zásra, hanem további.- küzde­lemre serkentse a béke min­den hívét. Tanácskozik az országgyűlés i (Folytatás a 3. oldalról) tás javítását. A tőkés külke­reskedelmi mérleg egyensúly­ba hozásának, a fejlődés fo­lyamatos biztosításának elen­gedhetetlen feltétele* hogy az import ésszerű helyettesítése mellett — a kivitel és a beho­zatal az előirányzott mérték­ben növekedjék. A hagyomá­nyos kereskedelmi formák mellett a tőkés viszonylatok­ban is előtérbe kell állítanunk a gazdasági együttműködés fejlettebb formáit, a köcsö- nös előnyökön és érdekeltsé­gen nyugvó, hosszabb távra sm!ó termelési kooperációt. Intenzív munkára van stsíik" sé-r ann^k érdekében is, hosv jobban bekapcsolódjunk azok­nak a fe’’ődó országoknak T-zda'ágfet'p'ztési nrogram- i-’-bq. aho-oan növekvő nyers­anyag- és energiaigényeink egy részét is ki tudjuk elégí­teni. — A tőkésországokkal foly­tatott gazdasági kapcsolato­kat általános külpolitikai tö­rekvéseinkkel összhangban, a szocialista közösség érdekeit is szem előtt tartva alakít­juk. Együttműködésre törek­szünk. de ennek a kölcsönös előnyökön, a hátrányos meg­különböztetésektől mentes, egyenlő elbánáson kell ala­pulnia. — A megváltozott világ­gazdasági helyzet, a nemzet­közi munkamegosztásban va­ló aktívabb részvételünk meg­követeli. hogy jobban feltár­juk a világgazdaság változá­sainak a magvar népgazda­ságra gyakorolt hatásait, ösz- szeTigeé-seit. hogv rugalma­sabban tudóink alkalmazkod­ni a megváltozott feltételek­hez. A jó kezdet íél siker — Most, amikor az ország­gyűlés a szocializmus építésé­nek a következő 5 évre szóló nemzeti programját iktatja törvénybe, gondolnunk kell arra is. hogy az 1976-os esz­tendővel kezdőét veszi a terv végrehajtása. Mint ismeretes, pártunk Központi Bizottsága jóváhagyta az 1976. évi nép- gazdasági terv irányelveit, amelyek összhangban vannak az ötéves terv céljaival. — A jó kezdet, fél siker. El kell érnünk, hogy mar a jövő évben kibontakozzanak, megerősödjenek azok a folya­matok, amelyek megalapozzák a további évek kiegyensúlyo­zott fejlődését. Ez megfon­tolt, de határozott központi és helyi intézkedéseket köve­tel. Mire irányuljanak ezek az intézkedések? Mindenek­előtt a gazdaságos és verseny- képes termékek arányának növelésére, a gazdaságtalan termékek termelésének korlá­tozására, a gazdaságos export növelésére, tartós és biztonsá­gos értékesítési kapcsolatok kiszé'esítésére. a munkaerő­gazdálkodás javítására, a mun­kaerő tervszerű átcsoportosí­tására- a munkafegyelem erő­sítésére, az adminisztratív létszám csökkentésére, a ta­karékosság következetes érvé­nyesítésére, az energia- és nyersanyag ésszerű felhaszná­lására. a költségvetési intéz­mények gazdálkodásának ja­vítására, az igazgatási tevé­kenység egyszerűsítésére- egy­szóval anyagi és szellemi erő­forrásaink, nagy tartalékaink jobb hasznosítására. lést, szervezettséget, szemlé­leti és cselekvési egységet kö­veiéi. A munka minőségét nemcsak az anyagi termelés­ben, minden más területen is javítani kell. A gazdasági fej­lődés feltételei — összhang­ban gazdaságirányítási rend­szerünk bevált alapelveivel — a központi irányítás, vala­mint a vállalati önállóság és felelősség egyidejű erősítését követeli. A központi irányítás erősítése azt célozza, hogy egyértelműbbé, következete­sebbé és összehangoltabbá te­gyük a döntéseket, Hogy a gazdasági folyamatok szabá­lyozása jobban szolgálja a népgazdasági terv megvalósí­tását, a társadalmi érdekek érvényesítését. A központi döntési rendszert úgy kell to­vábbfejleszteni, hogy elejét vegyük a szükséges döntések elhúzódásának, a felelősség el­mosásának. Ugyanakkor nagy jelentősége van annak, hogy a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok öntevékenysége, kezdeménvezőkészsége foko­zód iék. Fontos, hogy a köz­ponti szervek , irányító mun­ka ia jól ötvöződjék a válla­lati önállósággal, bátorítsa a kezdeményezést a tervben ki­tűzött célok szolgálatában. — A bonyolultabbá vált feladatok megoldásának elen­gedhetetlen feltétele a veze­tés színvonalának emelése, az üzemi, munkahelyi demokrá­cia erősítése, az egyszemélyi felelősség érvényesítése. Ter­veink teljesítése a vezetőkkel szemben az eddiginél sok te­kintetben magasabb követel­ményeket támaszt, nagyobb felelősséget, fegyelmezettébb munkát igényel. A vezetők többsége ma is eredményesen látja el feladatát, politikai, szakmai hozzáértése, emberi magatartása alapján alkalmas arra, hogy a nagyobb köve­telményeknek megfeleljen. Gyakori azonban, hogy azonos műszaki és gazdasági feltéte­lek mellett dolgozó vállálatok, szövetkezetek gazdasági ered­ményei és teljesítményei kö­zött elfogadhatatlanul nagyok a különbségek. A gyengébb eredmény az esetek nagv részében a nem megfeie'ö színvonalú vezetésnek tulajdo­nítható. A szükséges személyi cse­rék mégis elmaradnak, és ez így nincs rendjén. Ugyanak­kor lobban meg kell becsű'- ni azokat a vezetőket, ak:'c következel esek a párt- és az állami határozatok érvénye­sítésében, önállóak és határo­zottak a döntésekben, a vég­rehajtás, a . munkafegyelem megkövetelésében, jó szerve­zők és kezdeményezők, akik támaszkodnak a dolgozókra, erősítik az üzemi demokráci­át, megteremtik a feltéte’eit annak, .hogy a szocialista munkaversenv a terv céljai­val összhangban, lendülete­sen folytatódjék. — Amikor most törvénybe foglaljuk a következő terv­időszak célkitűzéseit, olyan programról határozunk, amely igazodik a valóságos helyze­tünkhöz, figyelembe veszi ed­digi eredményeinket, reálisan számol erőforrásainkkal, a fej­lődés belső és külső feltéte­leivel. A terv megvalósítása a gazdasági fejlődést, népünk életkörülményeinek további .javítását, a fejlett szocialista társadalom építésének folyta­tását jelenti. Ötödik ötéves . tervünk a további előrehala­dás, a szocialista építőmunka olyan programját jelenti, ame’y a nemzet. egészét, dol­gozó nénünk boldogulását szolgálja. Ezért megvalósításá­ban bizton számíthatunk mun­kásosztályunk. parasztságunk és értelmiségünk, egész dol­gozó népünk cselekvő támo­gatására. Ez tervünk sikeres végrehajtásának legfontosabb biztosítéka. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt képviselőtársaknak is elfogadásra ajánlom — zár­ta beszédét Németh Károly. — Gondoskodni kell arról is, hogy a folyamatos munka feltételeinek biztosításával egy- időben növekedjék a teljesít­ménybérben dolgozók száma, hogy a műszaki és a szerve­zési feltételekkel összhangban a munkanormákat mindenütt folyamatosan tartsák karban, fordítsanak nagyobb figyelmet a termelő állóalapok foko­zottabb kihasználására, az üzem- és munkaszervezés megjavítására. Határozottan véget kell vetni a gazdasági lehetőségeinket meghaladó költekezéseknek, a még sok helyen tapasztalható hivalko­dó reprezentálásnak. a feles­leges külföldi utazásoknak, a pazarlásnak. — A törvenytervezetben "oglalt célok elérése a veze- és minden szintjén a koráb­ól évekénél nagyobb eröfeszí­Tennivaló van éppen elég. Konkrét tartalommal kell megtölteni a Helsinki fel­ajánlotta kereteket. az is­mert BT-határozatok szelle­mében fel kell számolni vég­re a békét fenyegető közel- keleti veszélvg cot, uj ered­ményeket kel! elérni a fegy­verkezési hajsza csökkentésé­nek legfontosabb küzdőtere­in, a SALT-tárgyalásokon, a bécsi haderőcsökkentési meg­beszéléseken és az ENSZ le­szerelési fórumain, tovább kell lépni a gazdasági együtt­működés ígéretes útján. A szocialista diplomácia hatalmas „hátországa" volt eddig is a haladó milliók te­vékeny támogatása, a szoci­alista országok dolgozóinak hétköznapi munkája A moszkvai közlemény e „hát­ország” számára is köszöne­tét mond és biztatást ad. Dr. Bognár József (Bp. 24. vk.) Az országgyűlés terv- és költségvetési bizott­ságának elnöke előadói beszé­dében elöljáróban elmondotta, hogy a benyújtott törvényja­vaslatot az országgyűlés ál­landó bizottságai megvitatták. Álláspontjuk egységes volt: a terv reális, jól megalapozott. Hangsúlyozta az előadó, hogy a legfontosabb gazda­ságstratégiai feladatnak a fejlődéssel, illetve a fejlődé­si folyamat egyensúlyi viszo­nyaival kell összefüggésben lennie. Az ötéves népgazda­sági tehvnek az a koncepció­ja. hogy a szocialista társa­dalom belső dinamikájából adódó növekedési ütemet — ez a tervidőszakban 30—32 százalékos nemzeti jövedelem- emelkedés — fenn kell tarta­ni, de a világgazdasági vál­tozások következtében meg­bomlott egyensúlyviszonyo­kat fokozatosan helyre kell állítani. — Nyilvánvaló — húzta alá az előadó —, hogy a népgaz­dasági terv az előttünk álló legfontosabb gazdaságstraté­giai feladatot helyesen hatá­rozza meg, s ennek megfele­lően olyan cselekvési rend­szert Ír elő, ösztönöz, illetve feltételez, amely a magyar gazdaság jelenlegi körülmé­nyei között a legnagyobb eredményt adhatja. Az összes tényező mérlege­lése alapján bízunk abban, hogy a tervben foglalt hatal­mas feladatokat sikerrel vég­rehajtjuk — zárta beszédet dr. Bognár József, majd a bi­zottság nevében indítványoz­ta: az országgyűlés emelje törvényerőre az V. ötéves tervről szóló javaslatot. Az előadói beszédet köve­tően megkezdődött a vita a népgazdaság V. ötéves tervé­ről szóló I törvényjavaslat fö­lött. Az első hozzászóló Szépvöl­gyi Zoltán volt. Dj*. S/éjiYÖlgti Zolfini (Bp. 57. sz. választókerület) A Fővárosi Tanács elnöke ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a törvény tervezetein elő­irányzott megnövekedett fel­adatok, s a terv feszített cél­kitűzései határozott, célirá­nyos és következetes intézke­désekkel teljesíthetők. Hoz­zászólása befejezéseként hang­súlyozta: meggyőződése, hogy az ötödik ötéves tervről szó­ló törvény megfelel szocialis­ta céljainknak, biztosítja, tár­sadalmi életünk, s a népgaz­daság fejlődését, az életszín­vonal növelését. A törvényjavaslatot elfo­gadta és elfogadásra ajánlot­ta. Számos felszólalás hang­zott még* el az országgyűlés téli ülésszakán. Utoljára Bata János képviselő kért szót. * A szerdai tanácskozás — amelyen az elnöki tisztet fel­váltva töltötte be Apró Antal, Péter János és In okai János — ezzel véget ért. Az ország- gyűlés csütörtökön az V. öt­éves tervről szóló törvényja­vaslat tárgyalásával folytat­ja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents