Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-15 / 268. szám

Portugáliai helyzetkép Engedett a kormány az építők követelésének Simó Endre, az MTI tudó- titója jelenti: A portugál építőipari mun­kások pénteken reggel ki­kényszerítették a kormánytól a kollektív szerződésre vo­natkozó követeléseik teljesí­tését: öt órakor megállapo­dást írtak alá a bérlistáról. Ezzel szemben a legfelsőbb forradalmi tanács és a kor­mány elutasította azt a kö­vetelésüket, hogy azonnali hatállyal váltsák le funkció­jából a munkaügyi minisz­tert és államtitkárt. Az építőipari munkások reggel elhagyták a minisz­terelnökségi és az alkotmá- nyozó nemzetgyűlési palota környékét és í,,győzelem” jelszóval végigvonultak a főváros utcáin. A miniszterelnöki hivatal nyilvánosságra hozta az épí­tőmunkások és a miniszter- tanács küldöttségének tár­gyalásairól aláírt közös köz­leményt. Eszerint a megálla­podás főbb pontjai: novem­ber 27-ig életbe lép az épí­tőmunkások által javasolt bértáblázat (ami a különböző kategóriák számára 20—45 százalékos béremelést foglal magában), vizsgálatot indí­tanak a munkaügyi minisz­tériumban. megvizsgálják az építőipar fellendítésének le­hetőségeit (vagyis fokozott mértékben gosdoskodnak a munkanélküli építömunká- sok foglalkoztatásáról.) A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának politikai bizottsága csütörtök esti nyilatkozatában tá­mogatásáról biztosította az építőipari munkások harcát, de elhatárolta magát attól a szélsőséges akciójuktól, amellyel akadályozták Aze- rvedo miniszterelnököt, illet­ve az alkotmányosé nemzet- gyűlés képviselőit szhbad mozgásukban. „A harcnak ez a formája nem felel meg a dolgozók érdekeinek” — áll a nyilatkozatban. A párt a munkaügyi minisztériumot és a kormányt tette felelőssé a szociális vita kiéleződésé­ért. Elítélte a szocialista pártnak, a demokratikus néppártnak és a demokrata szociális centrumnak újabb hazai és nemzetközi kam­pányát, amellyel azt akarják elhitetni, hogy a kommunis­ták diktatúrára törekednek és hogy az építőipari munká­sok harca a „baloldal puccsis­ta törekvéseinek része”. A párt jogosnak minősítette az építőipari munkások követe­léseit, határozott harcra szó­lított fel azonban „az ultra­baloldal, álforradal.mi jel­szavakkal harcba vonuló osztályellenséggel” . szemben. A szocialista párt, a nép­párt, és a szociális centrum csütörtökön este és pénteken hajnalban több antikommu- nista gyűlést és tüntetést szervezett, elsősorban az or­szág északi és középső ré­szein. A viseui megmozdulás néppárti szónoka „polgár­háborúra” szólította fel a jelenlevőket a „kommuniz­mus veszélyének kiküszöbö­léséért”. Portóban néhány ezer ember megrohamozta az Intersindical, a kommunista diákszövetség és több bal­oldali párt épületét. szét­zúzta berendezését. A rend­őrség és a katonai rendőrség nem akadályozta meg az ak­ciókat. Lisszabonban csütörtökön este hivatalosan bejelentet­ték. hogy Meló Antunes őr­nagy, Portugália külügymi­nisztere a súlyos belpoliti­kai helyzet miatt lemondta csehszlovákiai látogatását, amely pénteken kezdődőit volna. Bizalmat szavaztak eddigi vezetőiknek a portugál Anop hírügynökség dolgozói és megtagadták Santos tájékoz­tatásügyi miniszter rendele­tének végrehajtását. amely­ben azonnali hatállyal le­váltotta tisztségéből a hír- ügynökség igazgató tanácsát. Az Anop egyik főszerkesz­tő-helyettese „reakciósnak” nevezte a miniszter intézke­dését. mert az egy olyan hír­szolgáltatás elnémítására irányul, amelynek felelősei baloldali szellemben tolmá­csolják a portugál politikai és társadalmi életben végbe­menő folyamatokat. Annak a véleményének adott hágót, hogy az Anoppal szemben foganatosított akció része annak az általános jobbolda­li offenzívának, amellyel a forradalmi átalakulással szemben álló erők elenőrzé- sük alá akaják vonni az ál­lamosított sajtóorgánumokat is. Utalt az O Sgculo ellen nemrég indított támadásra, a rádióadók szeptember végi ideiglenes katonai megszál­lására, illetve a Renascenca rádió adóberendezéseinek felrobbantására. „El akar­ják hallgattatni a baloldal hangját” — mondta a főszer­kesztő-helyettes. Az Anop hírügynökséget Vilaverde Cabral személyé­ben olyan vezérigazgató irá­nyítja, aki a baloldali Por­tugál Demokratikus Mozga­lom nevű párt központi bi­zottságának tagja. Almeida Santos tájékoztatásügyi mi­nisztert a szocialista párthoz közelálló „független” politi­kusnak ismerik. (MTI) Felháborodást keltő izraeli magatartás Mint az Izvesztyija New York-i tudósítója beszámolt róla, ENSZ-körökben felhá­borodást keltett, hogy Herzog izraeli ENSZ-képviselő, miu­tán kijelentette: Tel Aviv nem. hajlandó figyelembe venni a közgyűlés határoza­tát, a küldöttek szeme láttá­ra széttépte a határozat szö­vegét. A felháborodást még csak fokozta, hogy az Egye­sült Államok bizonyos körei megfélemlítő, fenyegető és rágalmazó kampányt indítot­tak az ENSZ-tagállamok többsége ellen. azok ellen, kik megszavazták a cionizmust el­ítélő határozatot. Meglepő — folytatja a tudósító —. hogy nemcsak az amerikai lapok hanem egyes amerikai politi­kai személyiségek is bekap­csolódtak a hisztérikus kam­pányba, amelynek során fő­ként a harmadik világ orszá­gait sértegetik. Az amerikai kongresszus­ban az utóbbi napokban sok szó esik arról, hogy esetleg „megtorló intézkedéseket” fo­ganatosítanak mindazok ellen, akik a határozatra szavaztak. Ezeknek az országoknak a száma, mint ismeretes 72. Az Izvesztyija tudósítója rámu­tat, hogy a „cionista lobby” raeli agresszorok és pártfogó­ik közel-keleti politikájának kudarca idézte elő. Az a fék­telen kampány, amelyet a „cionista lobby” indított el az Egyesült Államokban, mélysé­ges felháborodást kelt az ENSZ-delegátusok körében. A világ számos országa határo­zottan elítéli az Izraellel kap­csolatban. álló köröknek azt a próbálkozását, hogy akara­tukat rákényszerítsék az ENSZ-re. — állapítja meg vé­gül a moszkvai esti lap tu­dósítója. Joszip Bros Tito jugoszláv államfő, a kommunisták szö­vetségének elnöke egynapos látogatást tett Újvidéken. A „Popeda” gépgyárban beszé­det mondott, s megállapította: „Fel kell számolnunk a fize­tésképtelenséget, meg kell fé­keznünk az inflációt, vagyis, meg kell oldanunk problémá­inkat és ez valcmennyiiink közös feladata. A helyzet már most jobb, mint egy fél évvel ezelőtt volt. A termelés ismét növekszik és az árak sem emelkednek ellenőrzés nélkül mint korábban. Az árakra különösen nagy gondot kel) fordítanunk.” Kevés ember közömbös a zsebét, illetve életszínvonalát érintő kérdések iránt Ezért nem meglepő, hogy déli szom­szédunk, Jugoszlávia közvéle­ményét jelenleg elsődlegesen a gazdasági kérdések foglal­koztatják. Az évek óta vágtá­zó inflációt az utóbbi időben sikerült ugyan „ügetésre” kényszeríteni, de ebben a for­mában is érzékenyen érinti a dolgozó emberek életszínvona­lát. Sokan kérdezik, miért nem tud ktlábolni ebből az ország, illetve látszik-e már legalább „az alagút vége”? Á politikai és gazdasági ve­zetők legfrissebb válaszai egyelőre nem adnak tápot a de- űlátásnak. Dr. Berislav Se- fer miniszterelnök-helyettes parlamenti beszámolójában közölte, hogv az idén csupán egv százalékkal nőtt a terme­lékenység. A jugoszláv sajtó „riasztónak” minősítette az adatot, amelyből — más. hisztériáját elsősorban az iz­F fennállásának századik évfordulóját ünnepli a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola. Az ebből az alkalomból ren­dezett ünnepségen — képünkön — Övári Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára köszönti a tanári kart és a hallgatóságot. 2 NÖGRAD - 1975. november 15., szombat | Magyar—olasz közös közlemény Magyar—olasz közös közlemény a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének hivatalos olaszországi látogatásáról. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Aldo Moronak, az Olasz Köztársaság kormánya elnökének meghívására 1975. november 11—14. között hivatalos látogatást tett Olaszországban. A látogatás alkalmával Lázár Györgyöt fogadta Giovanni Leone, az Olasz Köztársa­ság elnöke. A magyar miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Aldo Maróval, az olasz kormány elnökével és Mariano Rumor külügyminisz­terrel. A megbeszéléseken részt vett a két ország külkereskedelmi minisztere, dr. Bíró József és Ciriaco de Mita. A két miniszterelnök beható eszmecserét folytatott a magyar—olasz kapcsolatokról ál a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélések tükrözték a magyar és az olasz nép hagyományos barátságát. A látogatás alkalmával Lázár György és Aldo Moro magyar—olasz közös nyilatkozatot írt alá. Lázár György miniszterelnök tolmácsolta Giovanni Leone köztársasági elnöknek Lo- sonezi tálnak, a Magyar Népköztársaság Elöki Tanácsa elnökének meghívását hivata­los magyaronszági látogatásra. Leone elnök a meghívást köszönettel elfogadta. A Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke hivatalos látogatásra hivta meg az Olasz Köztársaság kormányának el­nökét. Aldo Moro a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatások Időpontját diplo­máciai úton állapítják meg. (MTI) Impozáns, tömegeket mozgató seregszemle I)r Oibáu László nyilatkozata a ézovjft k ultiba napja'ról November 4-től 13-ig orszá­gos érdeklődés mellett ren- deték meg hazánkban a Szov­jetunió sok nemzetiségének művészetét bemutató szovjet kultúra napjainak esemény- sorozatát. A gazdag és magas színvo­nalú programról- s azok fo­gadtatásairól. dr. Orbán László kulturális miniszter, nyilatko­zott az MTI munkatársának: — Még nem áll módunk­ban részletesen elemezni a gazdag tapasztalatokat, annyi azonban már bizonyos: órási sikert arattak a szovjet kul­túra napjainak műsorai. A szovjet kultúrának még soha ilyen seregszemléje, ilyen tö­megeket megmozgató ünnepe nem volt hazánkban — egy­behangzóan vall erről a kö­zönség, a szakma, a sajtó és a kritikusok ítélete. Az előa­dások telt. sőt legtöbbször zsúfolt házak előtt zajlottak, a múzeumok előtt nagyon so­kan álltak sorba, bejutásra várva. A színházakban, hang­versenytermekben tíz- és tíz­ezrek, a rádió és a televízió műsoraiból pedig milliók is­merkedhettek e kultúra klasz- szikus örökségével, és a leg­újabb. a kortársi művészet eredményeivel, csaknem féle­zer szovjet művész és alkotó, minden művészeti ágat felvo­nultatott ezen az impozáns szemlén, amelynek eseményei nem korlátozódtak a főváros­ra: városainkban és nagyköz­ségeinkben, jóformán vala­mennyi vidéki és ipa­ri, mezőgazdasági üzemben ismerkedhettek a nézők a szovjet irodalom és művészet, eszményeinket sugárzó erejé­vel­— Növelte az érdeklődést, hogy kiemelkedő, nagy tehet­ségű együtteseket és előadó­művészeket üdvözölhettük: a Leningrádi Filharmónia szim­fonikus zenekarát, a Szovre- mennyik Színházat, a Lenin­grádi Állami Kirov balett" együttes tagjait, a sok fotó-, nagy sikerű képzőművészeti kiállításokat, remekműveket, könyvtárlatot, a TASZSZ-nak a Szovjetunió életét bemutató fényképkiállítását láthattuk. A mozik két olyan kiváló al­kotást tűztek műsorukra, mint a Hazáért harcoltak és a Vö­rös kányafa. Az Operaház megrendezte a klasszikus, va­lamint a szovjet operák és balettek hetét, amelynek mű­sorain a főszerepeket világ­hírű szovjet művészek éne­kelték. illetve táncolták. A Budapesti Gyermekszínház szovjet vendégrendezőt foga­dott és A varázslatos muzsika című előadással ajándékozta meg kis nézőit. A ..komoly” és a „könnyű” műfajok — gyakorta mesterségesen emelt — válaszfalain is kapuk nyíl­tak; a Pesznyári együttes és a különböző tematikus cso­portok magas színvonalú, igé­nyes szórakoztató műsorai va­lóban a közízlést formálták. A művészeti szövetségek konferenciákat. kerekasztal- beszélgetéseket rendeztek, ahol magyar és szovjet alko­tóművészek, esztéták és tudó­sok találkoztak, eszmecseréi­ken barátságok szövődtek, ki­munkálták a folyamatos együttműködés további prog­ramját. Művészeti szövetségeink területi szervezetei — saját erőikre támaszkodva — tol­mácsolták a szovjet zene — és irodalom alkotásait. A színházak és a mozik mellett a művelődési házak, könyv­tárak a könyvkiadás és -ter­jesztés, valamint a hangle­mez-kereskedelem is részt vál­lalt a szovjet kultúra ma ran­gos eredményeinek megismer­tetéséből. a rádió és a televí­zió gazdag és értékes önálló műsorokat sugárzott. — A szovjít kultúra napjai ismét bizonyították, hogy a szovjet irodalom és művészet korunk legnemesebb, a szo­cializmus, az igazi humaniz­mus, a béke, és a népek kö­zötti barátság eszméit hirdeti nagy erkölcsi felelősséggel, magas művészi színvonalon. Vonzóan szól korunk kérdé­seiről, formába önti a kom­munizmust építő szovjet nép érzelmeit, hírt ad a testvéri népek életéről, s ez az alapja sikerének. Az eseménysorozat jelentőségét növelte, hogy azon Pjotr Gyemicsev elvtárs- nalk. a Szovjetunió Kommu­nista Pártja KB Politikai Bi­zottságának póttagjának, a Szovjetunió kulturális minisz­terének vezetésével magas szintű szovjet küldöttség vett részt, és találkozott kultu­rális életünk, művészetünk képviselőivel. összegezve: kulturális éle­tünk emlékezetes, maradandó értékű eseményként könyvel­hetjük el, hogy csaknem két héten át a szovjet kultúra nagyszerű alkotóival és jeles képviselőivel találkozhat­tunk, ismerkedhettünk a szovjet emberek életével, be­pillantást nyerhettünk a szov­jet nép legbensőbb világába. A szovjet kultúra napjainak rendezvénysorozata olyan je­lentős politikai eseménnyé vált, amely tovább erősíti kulturális kapcsolatainkat, a népeink közötti testvéri ba­rátság kötelékét. (MTI) Jugoszlávia bctközuapiai Hadüzenet a hanyagságnak ugyancsak nyugtalanító gazda­sági mutatók hozzáadásával — a közgazdász szakírók messzemenő következtetése­ket vontak le. Országos mére­tű politikai mozgalom kezd kibontakozni. Mielőtt azonban erre rátérnénk, nézzük meg előbb a jugoszláv népgazdaság más kedvezőtlen jelenségeit is, amelyek a társadalom fo­kozott mozgósítását tették szükségessé az egyensúly hely­reállítására. A tervezett 7,5 százalék he­lyett az ipari termelés ebben az évben csak 6,2 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor — miközben az ipar országos át­lagben teljesítőképességének csupán háromnegyedét hasz­nálta ki — az előirányzott­nál 5 százalékkal többel nőtt a foglalkoztatottak száma. El­sősorban ez rontotta a terme- lékenvség mutatóját A reál­bér növekedésére számítottak az idén. ehelyett pedig — az alacsomv termelékenység és a még eléggé magas infláció kö­vetkeztében — csökkenés állt be. Ugyanezen okok (magas önköltségi árak formájában) csökkentik, a jugoszláv áruk versenyképességét a világpia­con, ami az export számottevő visszaesésével járt. E bűvösnek látszó körből — hangsúlyozzák a politikai és gazdasági vezetők — az egyet­len kiút: a termelékenység­nek az eddiginél magasabb növekedése. A NIN című belgrádi hetilap felmérése szerint az egy dolgozóra ha­vonta jutó 186 munkaórából csupán 151 órát fordítanak ef­fektiv munkára (35 óra vész el a munkára való várakozás­ban, betegségek, indokolt és indokolatlan távollétek miatt.) „Lusta nemzet lennénk?” — kérdezi a lap. S mindjárt megállapítja, hogy erre éke­sen rácáfol a Nyugat-Európá- ban dolgozó és az ottani mun­káltatók körében nagy megbe­csülésnek örvendő 1,1 millió jugoszláv vendégmunkás. „Ér­dekes lenne összehasonlítani termelékenységüket az itthon maradt társaikéval” veti fel a NIN. A gazdaság stabilizációjá­ról sok fórumon folyó vita nyomán össztársadalmi mére­tű itampány kezdődött a mun* kafegyelem megjavításáért, a lógósok ráncbaszedéséért, va­gyis a termelékenység növe­léséért. A kritika élét azon­ban elsősorban a termelés fe­lelős irányítóinak szegezik. Mert —. hangsúlyozzák a vita résztvevői — ésszerű határo­kig lehet és kell is fokozni a munkatempót, de jobb mun­kaszervezés híján ezzel csak korlátozott sikereket lehet el­érni. S rámutatnak az infra* struktúra hatékonysága és a termelékenység közötti össze­függésekre is. Ha például a vasút nem teljesíti a szállítási tervét, vagy a városi közleke­dés 20 perc helyett két órán át bumliztatja a dolgozót üze­méig. akkor egy sor vállalat termelékenységét csökkentik. Számottevőek a jugoszláv népgazdaság belső tartalékai.' Kiszámították, hogy ha a két­harmad részben automatizált, illetve félautomatizált jugo­szláv ipar meglevő — s jelen­leg csupán 75 százalék erejé­ig igénybe vett — kapacitá­sát 2—3 százalékkal növel­nék, akkor az egész ipari ter­melés 8 százalékkal növeked­hetne. Mégpedig minden pót- beruházás; nélkül. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ve­zetésével indított társadalmi akciónak, amely hadat üzen a hanyagságnak és a népgazda­ság felépülését tűzte ki célul, jó esélyei vannak a sikerre. P V. t

Next

/
Thumbnails
Contents