Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-15 / 268. szám

Portugáliai helyzetkép

Engedett a kormány az építők követelésének

Simó Endre, az MTI tudó- titója jelenti:

A portugál építőipari munkások pénteken reggel kikényszerítették a kormánytól a kollektív szerződésre vonatkozó követeléseik teljesítését: öt órakor megállapodást írtak alá a bérlistáról. Ezzel szemben a legfelsőbb forradalmi tanács és a kormány elutasította azt a követelésüket, hogy azonnali hatállyal váltsák le funkciójából a munkaügyi minisztert és államtitkárt.

Az építőipari munkások reggel elhagyták a miniszterelnökségi és az alkotmá- nyozó nemzetgyűlési palota környékét és í,,győzelem” jelszóval végigvonultak a főváros utcáin.

A miniszterelnöki hivatal nyilvánosságra hozta az építőmunkások és a miniszter- tanács küldöttségének tárgyalásairól aláírt közös közleményt. Eszerint a megállapodás főbb pontjai: november 27-ig életbe lép az építőmunkások által javasolt bértáblázat (ami a különböző kategóriák számára 20—45 százalékos béremelést foglal magában), vizsgálatot indítanak a munkaügyi minisztériumban. megvizsgálják az építőipar fellendítésének lehetőségeit (vagyis fokozott mértékben gosdoskodnak a munkanélküli építömunká- sok foglalkoztatásáról.)

A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának politikai bizottsága csütörtök esti nyilatkozatában támogatásáról biztosította az építőipari munkások harcát, de elhatárolta magát attól a szélsőséges akciójuktól,

amellyel akadályozták Aze- rvedo miniszterelnököt, illetve az alkotmányosé nemzet- gyűlés képviselőit szhbad mozgásukban. „A harcnak

ez a formája nem felel meg a dolgozók érdekeinek” — áll a nyilatkozatban. A párt a munkaügyi minisztériumot és a kormányt tette felelőssé a szociális vita kiéleződéséért. Elítélte a szocialista pártnak, a demokratikus néppártnak és a demokrata szociális centrumnak újabb hazai és nemzetközi kampányát, amellyel azt akarják elhitetni, hogy a kommunisták diktatúrára törekednek és hogy az építőipari munkások harca a „baloldal puccsista törekvéseinek része”. A párt jogosnak minősítette az építőipari munkások követeléseit, határozott harcra szólított fel azonban „az ultrabaloldal, álforradal.mi jelszavakkal harcba vonuló osztályellenséggel” . szemben.

A szocialista párt, a néppárt, és a szociális centrum csütörtökön este és pénteken hajnalban több antikommu- nista gyűlést és tüntetést

szervezett, elsősorban az ország északi és középső részein. A viseui megmozdulás néppárti szónoka „polgárháborúra” szólította fel a jelenlevőket a „kommunizmus veszélyének kiküszöböléséért”. Portóban néhány

ezer ember megrohamozta az Intersindical, a kommunista diákszövetség és több baloldali párt épületét. szétzúzta berendezését. A rendőrség és a katonai rendőrség nem akadályozta meg az akciókat.

Lisszabonban csütörtökön este hivatalosan bejelentették. hogy Meló Antunes őrnagy, Portugália külügyminisztere a súlyos belpolitikai helyzet miatt lemondta csehszlovákiai látogatását,

amely pénteken kezdődőit volna.

Bizalmat szavaztak eddigi vezetőiknek a portugál Anop hírügynökség dolgozói és megtagadták Santos tájékoztatásügyi miniszter rendeletének végrehajtását. amelyben azonnali hatállyal leváltotta tisztségéből a hír- ügynökség igazgató tanácsát.

Az Anop egyik főszerkesztő-helyettese „reakciósnak” nevezte a miniszter intézkedését. mert az egy olyan hírszolgáltatás elnémítására

irányul, amelynek felelősei baloldali szellemben tolmácsolják a portugál politikai és társadalmi életben végbemenő folyamatokat. Annak a véleményének adott hágót, hogy az Anoppal szemben foganatosított akció része annak az általános jobboldali offenzívának, amellyel a forradalmi átalakulással

szemben álló erők elenőrzé- sük alá akaják vonni az államosított sajtóorgánumokat is. Utalt az O Sgculo ellen nemrég indított támadásra, a rádióadók szeptember végi ideiglenes katonai megszállására, illetve a Renascenca rádió adóberendezéseinek

felrobbantására. „El akarják hallgattatni a baloldal hangját” — mondta a főszerkesztő-helyettes.

Az Anop hírügynökséget Vilaverde Cabral személyében olyan vezérigazgató irányítja, aki a baloldali Portugál Demokratikus Mozgalom nevű párt központi bizottságának tagja. Almeida Santos tájékoztatásügyi minisztert a szocialista párthoz közelálló „független” politikusnak ismerik. (MTI)

Felháborodást keltő izraeli magatartás

Mint az Izvesztyija New York-i tudósítója beszámolt róla, ENSZ-körökben felháborodást keltett, hogy Herzog izraeli ENSZ-képviselő, miután kijelentette: Tel Aviv nem. hajlandó figyelembe venni a közgyűlés határozatát, a küldöttek szeme láttára széttépte a határozat szövegét. A felháborodást még csak fokozta, hogy az Egyesült Államok bizonyos körei megfélemlítő, fenyegető és rágalmazó kampányt indítottak az ENSZ-tagállamok többsége ellen. azok ellen, kik megszavazták a cionizmust elítélő határozatot. Meglepő —

folytatja a tudósító —. hogy nemcsak az amerikai lapok hanem egyes amerikai politikai személyiségek is bekapcsolódtak a hisztérikus kampányba, amelynek során főként a harmadik világ országait sértegetik.

Az amerikai kongresszusban az utóbbi napokban sok szó esik arról, hogy esetleg „megtorló intézkedéseket” foganatosítanak mindazok ellen, akik a határozatra szavaztak. Ezeknek az országoknak a száma, mint ismeretes 72. Az Izvesztyija tudósítója rámutat, hogy a „cionista lobby”

raeli agresszorok és pártfogóik közel-keleti politikájának kudarca idézte elő. Az a féktelen kampány, amelyet a „cionista lobby” indított el az Egyesült Államokban, mélységes felháborodást kelt az ENSZ-delegátusok körében. A világ számos országa határozottan elítéli az Izraellel kapcsolatban. álló köröknek azt a próbálkozását, hogy akaratukat rákényszerítsék az ENSZ-re. — állapítja meg végül a moszkvai esti lap tudósítója.

Joszip Bros Tito jugoszláv államfő, a kommunisták szövetségének elnöke egynapos látogatást tett Újvidéken. A „Popeda” gépgyárban beszédet mondott, s megállapította: „Fel kell számolnunk a fizetésképtelenséget, meg kell fékeznünk az inflációt, vagyis, meg kell oldanunk problémáinkat és ez valcmennyiiink közös feladata. A helyzet már most jobb, mint egy fél évvel ezelőtt volt. A termelés ismét növekszik és az árak sem emelkednek ellenőrzés nélkül mint korábban. Az árakra különösen nagy gondot kel) fordítanunk.”

Kevés ember közömbös a zsebét, illetve életszínvonalát érintő kérdések iránt Ezért nem meglepő, hogy déli szomszédunk, Jugoszlávia közvéleményét jelenleg elsődlegesen a gazdasági kérdések foglalkoztatják. Az évek óta vágtázó inflációt az utóbbi időben sikerült ugyan „ügetésre” kényszeríteni, de ebben a formában is érzékenyen érinti a dolgozó emberek életszínvonalát. Sokan kérdezik, miért nem tud ktlábolni ebből az ország, illetve látszik-e már legalább „az alagút vége”?

Á politikai és gazdasági vezetők legfrissebb válaszai egyelőre nem adnak tápot a de- űlátásnak. Dr. Berislav Se- fer miniszterelnök-helyettes parlamenti beszámolójában közölte, hogv az idén csupán egv százalékkal nőtt a termelékenység. A jugoszláv sajtó „riasztónak” minősítette az adatot, amelyből — más.

hisztériáját elsősorban az izF fennállásának századik évfordulóját ünnepli a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen — képünkön — Övári Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára köszönti a tanári kart és a hallgatóságot.

2 NÖGRAD - 1975. november 15., szombat |

Magyar—olasz közös közlemény

Magyar—olasz közös közlemény a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének hivatalos olaszországi látogatásáról.

Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Aldo Moronak, az Olasz Köztársaság kormánya elnökének meghívására 1975. november 11—14. között hivatalos látogatást tett Olaszországban.

A látogatás alkalmával Lázár Györgyöt fogadta Giovanni Leone, az Olasz Köztársaság elnöke.

A magyar miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Aldo Maróval, az olasz kormány elnökével és Mariano Rumor külügyminiszterrel. A megbeszéléseken részt vett a két ország külkereskedelmi minisztere, dr. Bíró József és Ciriaco de Mita.

A két miniszterelnök beható eszmecserét

folytatott a magyar—olasz kapcsolatokról ál a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről.

A megbeszélések tükrözték a magyar és az olasz nép hagyományos barátságát.

A látogatás alkalmával Lázár György és Aldo Moro magyar—olasz közös nyilatkozatot írt alá.

Lázár György miniszterelnök tolmácsolta Giovanni Leone köztársasági elnöknek Lo- sonezi tálnak, a Magyar Népköztársaság Elöki Tanácsa elnökének meghívását hivatalos magyaronszági látogatásra. Leone elnök a meghívást köszönettel elfogadta.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hivatalos látogatásra hivta meg az Olasz Köztársaság kormányának elnökét. Aldo Moro a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatások Időpontját diplomáciai úton állapítják meg. (MTI)

Impozáns, tömegeket mozgató seregszemle

I)r Oibáu László nyilatkozata a ézovjft k ultiba napja'ról

November 4-től 13-ig országos érdeklődés mellett ren- deték meg hazánkban a Szovjetunió sok nemzetiségének művészetét bemutató szovjet kultúra napjainak esemény- sorozatát.

A gazdag és magas színvonalú programról- s azok fogadtatásairól. dr. Orbán László kulturális miniszter, nyilatkozott az MTI munkatársának:

— Még nem áll módunkban részletesen elemezni a gazdag tapasztalatokat, annyi azonban már bizonyos: órási sikert arattak a szovjet kultúra napjainak műsorai. A szovjet kultúrának még soha ilyen seregszemléje, ilyen tömegeket megmozgató ünnepe nem volt hazánkban — egybehangzóan vall erről a közönség, a szakma, a sajtó és a kritikusok ítélete. Az előadások telt. sőt legtöbbször zsúfolt házak előtt zajlottak, a múzeumok előtt nagyon sokan álltak sorba, bejutásra várva. A színházakban, hangversenytermekben tíz- és tízezrek, a rádió és a televízió műsoraiból pedig milliók ismerkedhettek e kultúra klasz- szikus örökségével, és a legújabb. a kortársi művészet eredményeivel, csaknem félezer szovjet művész és alkotó, minden művészeti ágat felvonultatott ezen az impozáns szemlén, amelynek eseményei nem korlátozódtak a fővárosra: városainkban és nagyközségeinkben, jóformán valamennyi vidéki és ipari, mezőgazdasági üzemben ismerkedhettek a nézők a szovjet irodalom és művészet, eszményeinket sugárzó erejével— Növelte az érdeklődést, hogy kiemelkedő, nagy tehetségű együtteseket és előadóművészeket üdvözölhettük: a Leningrádi Filharmónia szimfonikus zenekarát, a Szovre- mennyik Színházat, a Leningrádi Állami Kirov balett" együttes tagjait, a sok fotó-, nagy sikerű képzőművészeti kiállításokat, remekműveket, könyvtárlatot, a TASZSZ-nak a Szovjetunió életét bemutató fényképkiállítását láthattuk. A mozik két olyan kiváló alkotást tűztek műsorukra, mint a Hazáért harcoltak és a Vörös kányafa. Az Operaház megrendezte a klasszikus, valamint a szovjet operák és balettek hetét, amelynek műsorain a főszerepeket világhírű szovjet művészek énekelték. illetve táncolták. A Budapesti Gyermekszínház szovjet vendégrendezőt fogadott és A varázslatos muzsika című előadással ajándékozta meg kis nézőit. A ..komoly” és a „könnyű” műfajok — gyakorta mesterségesen emelt — válaszfalain is kapuk nyíltak; a Pesznyári együttes és a különböző tematikus csoportok magas színvonalú, igényes szórakoztató műsorai valóban a közízlést formálták.

A művészeti szövetségek konferenciákat. kerekasztal- beszélgetéseket rendeztek, ahol magyar és szovjet alkotóművészek, esztéták és tudósok találkoztak, eszmecseréiken barátságok szövődtek, kimunkálták a folyamatos együttműködés további programját.

Művészeti szövetségeink területi szervezetei — saját erőikre támaszkodva — tolmácsolták a szovjet zene — és irodalom alkotásait. A színházak és a mozik mellett a művelődési házak, könyvtárak a könyvkiadás és -terjesztés, valamint a hanglemez-kereskedelem is részt vállalt a szovjet kultúra ma rangos eredményeinek megismertetéséből. a rádió és a televízió gazdag és értékes önálló műsorokat sugárzott.

— A szovjít kultúra napjai ismét bizonyították, hogy a szovjet irodalom és művészet korunk legnemesebb, a szocializmus, az igazi humanizmus, a béke, és a népek közötti barátság eszméit hirdeti nagy erkölcsi felelősséggel, magas művészi színvonalon. Vonzóan szól korunk kérdéseiről, formába önti a kommunizmust építő szovjet nép érzelmeit, hírt ad a testvéri népek életéről, s ez az alapja sikerének. Az eseménysorozat jelentőségét növelte, hogy azon Pjotr Gyemicsev elvtárs- nalk. a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának póttagjának, a Szovjetunió kulturális miniszterének vezetésével magas szintű szovjet küldöttség vett részt, és találkozott kulturális életünk, művészetünk képviselőivel.

összegezve: kulturális életünk emlékezetes, maradandó értékű eseményként könyvelhetjük el, hogy csaknem két héten át a szovjet kultúra nagyszerű alkotóival és jeles képviselőivel találkozhattunk, ismerkedhettünk a szovjet emberek életével, bepillantást nyerhettünk a szovjet nép legbensőbb világába. A szovjet kultúra napjainak rendezvénysorozata olyan jelentős politikai eseménnyé vált, amely tovább erősíti kulturális kapcsolatainkat, a népeink közötti testvéri barátság kötelékét. (MTI)

Jugoszlávia bctközuapiai

Hadüzenet a hanyagságnak

ugyancsak nyugtalanító gazdasági mutatók hozzáadásával — a közgazdász szakírók messzemenő következtetéseket vontak le. Országos méretű politikai mozgalom kezd kibontakozni. Mielőtt azonban erre rátérnénk, nézzük meg előbb a jugoszláv népgazdaság más kedvezőtlen jelenségeit is, amelyek a társadalom fokozott mozgósítását tették szükségessé az egyensúly helyreállítására.

A tervezett 7,5 százalék helyett az ipari termelés ebben az évben csak 6,2 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor — miközben az ipar országos átlagben teljesítőképességének csupán háromnegyedét használta ki — az előirányzottnál 5 százalékkal többel nőtt a foglalkoztatottak száma. Elsősorban ez rontotta a terme- lékenvség mutatóját A reálbér növekedésére számítottak az idén. ehelyett pedig — az alacsomv termelékenység és a még eléggé magas infláció következtében — csökkenés állt be. Ugyanezen okok (magas önköltségi árak formájában)

csökkentik, a jugoszláv áruk versenyképességét a világpiacon, ami az export számottevő visszaesésével járt.

E bűvösnek látszó körből — hangsúlyozzák a politikai és gazdasági vezetők — az egyetlen kiút: a termelékenységnek az eddiginél magasabb növekedése. A NIN című belgrádi hetilap felmérése szerint az egy dolgozóra havonta jutó 186 munkaórából csupán 151 órát fordítanak effektiv munkára (35 óra vész el a munkára való várakozásban, betegségek, indokolt és indokolatlan távollétek miatt.) „Lusta nemzet lennénk?” — kérdezi a lap. S mindjárt megállapítja, hogy erre ékesen rácáfol a Nyugat-Európá- ban dolgozó és az ottani munkáltatók körében nagy megbecsülésnek örvendő 1,1 millió jugoszláv vendégmunkás. „Érdekes lenne összehasonlítani termelékenységüket az itthon maradt társaikéval” veti fel a NIN.

A gazdaság stabilizációjáról sok fórumon folyó vita nyomán össztársadalmi méretű itampány kezdődött a mun* kafegyelem megjavításáért, a lógósok ráncbaszedéséért, vagyis a termelékenység növeléséért. A kritika élét azonban elsősorban a termelés felelős irányítóinak szegezik. Mert —. hangsúlyozzák a vita résztvevői — ésszerű határokig lehet és kell is fokozni a munkatempót, de jobb munkaszervezés híján ezzel csak korlátozott sikereket lehet elérni. S rámutatnak az infra* struktúra hatékonysága és a termelékenység közötti összefüggésekre is. Ha például a vasút nem teljesíti a szállítási tervét, vagy a városi közlekedés 20 perc helyett két órán át bumliztatja a dolgozót üzeméig. akkor egy sor vállalat termelékenységét csökkentik.

Számottevőek a jugoszláv népgazdaság belső tartalékai.' Kiszámították, hogy ha a kétharmad részben automatizált, illetve félautomatizált jugoszláv ipar meglevő — s jelenleg csupán 75 százalék erejéig igénybe vett — kapacitását 2—3 százalékkal növelnék, akkor az egész ipari termelés 8 százalékkal növekedhetne. Mégpedig minden pót- beruházás; nélkül. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetésével indított társadalmi akciónak, amely hadat üzen a hanyagságnak és a népgazdaság felépülését tűzte ki célul, jó esélyei vannak a sikerre.

P V. t