Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-14 / 267. szám

Bujáid változások Eltűnőben a népművészei? Népviseletéről híres nógrádi község — ez az, amit legtöb­ben Bujákról tudunk. A pász­tói járásban élők hozzáfűzhe­tik: a járás második legna­gyobb községe. A Budapesti Kézműipari Vállalatnál dol­gozók tudják: üzemüknek ki­helyezett telepe van itt. A budapesti, ikiadi, hatvani, és tu-gyen belü’i munkásbuszok utasai a több száz Bujákról ingázó társukat látják fel- és lesaál'ni naponta. Az átutazó szeme kíváncsian kutatja a folklór ny «mait: a palóc épít- ke/é-t, a bu.áki népviseletet — de mindkettőből rpár csak kevés látható. Ha a turista megnézte a bujáki vár rom­jait. a szeme a faluban a jó­módról árulkodó házakon, a kisvendéglő és a művelődési ház, moz1 korszerű épületein akad meg. A HELYBELIEKRE ÉPÍTVE Mindaz, ami a községet jel­lemzi — egy-egv adottság és lehetőség — természetesen ha­tással van a művelődésre is. Nem szabad számításon kívül hagyni, igazodni kell hozzá. Ezért nem könnyű Nagy La­jos dolga a művelődési ház élén — bár három és fél éve már. hogv a kissé rokon pe­dagógusnál vá.r ól . ,á tpá rtol t ” n népműveléshez — keresni kell az új és új lehetősége­ket. — Hétszázon felül van a kijáró dolgozók száma — Bu­dapesttől Selypig. Salgótarján­tól Nagybátonyig, nagy szó­rással A hajnalban induló, naponta több órát utazó em­berekre csak elvétve lehet számítani. Helyben 250—300 fő dolgozik — ők a termelő- szövetkezetben, a Barnevál- részlegben és a kézműipari vállalat telemén találtak mun­kát. Velük jó a kapcsolatunk, a vezetőkkel meg szoktam be­szélni a terveket, programo­kat. A kijárók munkahelyei­vel a nagy szóródás és a tá­volság miatt szinte lehetetlen felvenni a kapcsolatot — a n agyba ton vi FÜTÖBER az egyetlen kivétel talán. — Hallottam, jdén végre si­került általános iskolai tan­folyamot indítani, amiben so­káig saját maga is kételke­dett. .. — Kollektív munka ered­ménye, hogy a 8« órás vizs­gára előkészítő formában he­tedik osztáiy indult. Nagy szervezés voltl A tanácselnök, az iskolaigazgató, a termelő- szövetkezet személyzeti elő­adója is segített összegyűjteni azok nevét, akiknek hiányos az általános iskolai végzettsé­ge. Mindenkivel elbeszélget­tünk — azt tapasztaljuk, hogy bár érzik, látják a szükséges­ségét. nagyon húzódnak, fél­nek az emberek. Ügy nézett ki, nem jön össze a minimá­lis létszám se — de végül si­került. Külön örömet jelent, hogy később még jelentkezett egy kijáró házaspár is — ez nagy szó! A pedagógusok és a tanulók egyaránt optimisták — reméljük, jövőre a nyolca­dikban két csoport is össze­jön. Sokan vannak, akik két szakmával is rendelkeznek, a fizikát, matekot, biológiát job­ban tudják, könnyebben át­látják, mint egy érettségizett — az ő iskolaformájuk ez a 80 órás.., HAGYOMÁNYŐRZÉS — SIKEREKKEL A mai művelődés fő bázisai a kiscsoportok. a szakkörök, ahol a szabad idő szűkös óráit mindenki a számára legked­veltebb módon töltheti el. Persze, a kijárás ebben is ko­moly gátló tényező! A megol­dás: keresni az utánpótlás le­hetőségeit helyben, az iskolá­ban, az üzemi telepeken. — A népiitánc-szakkwr tag­jai, hol hetenként háromszor is összejönnek, hol pedig egy­szer se. A felnőttciterások péntekre rögzítették a próbák időpontját, így az eljárók is részt tudnak venni ezeken. Működik még iskolai citera- szakkör, beindítunk egy hon­ismereti kört is. Ebben és a népi táncban is egyaránt szá­mítunk a felsős tanulókra. A különféle népművészeti, népi használati tárgyakkal körülvéve a művelődési ház bejárata melletti üveges kis helyiségben e^y nagymére.ű padlóváza, oklevél tűnik a lá­togatók szemébe Az országos népviseleti bemutatóról Buják négyfős csapata hozta el az első dijat — pedig ott voltak a kalocsaiak is! Ezt jutalmaz­ták M'hálv Béla keramikus- művész modern alkotásával és egr népszerű magyarnóta- a já n dék műs orra 1, LESZ-E KÖZŐS FENNTARTÁS? A hagyományőrzés mellett egyre nagyobb teret kap eb­ben a_ községben is a többi művelődési, szórakozási for­ma. Színházi előadások (a helyi szocialista brigádok rendszeres látogatói, a tér melö«zövet'<ezet a belépők egy részét megvásárolja minden alkalommal tagjainak), kép­zőművészeti kiállítások, TIT- előadások, tanfolyamok is szerepelnek a művelődési ház programjában. Szóba került a közös fenntartás kérdése — de nem sikerült zöldágra ver­gődni Ott jártunkkor megkér­dez ük a termelőszövetkezet elnökét. Opolosik Imrét, mi az oka ennek? — Tízezer forinttal támo­gattuk eddig a művelődési házat, és pár ezret kites-z a tegyek vásárlása is. A szociá- l:s, ku'turá’is alaoból éven*e 10—'4 dolgozó eljut külföld­re. Hévízen húszán voltak Idén. budapesti színházláto­gatásra, a helyi előadásokra, a 80 órás tanfolvam költségei­re is ebből ke’l futnia. Nem bizalmatlanságból, konzerva­tivizmusból nem akarjuk a közös fenntartást, hanem mert a jelenlegi alap kevés hozzá. Ha növelni tud juk, ak­kor a támogatás összegét is növeljük maid. Addig nem tudunv mást mondani. Persze, a vözös t°rvezés, az egvüttműködés addig sem szünetelhet — ez nem az anyagiakon múlik. . . Kiss G. Magdolna Népkönyvtár Lenin gr ádban A leningrádi Mílij sugárút egyik ódon épületének falán kis tábla hirdeti, hogy a ház­ban népkönyvtár müköd.ik. Az egész könyvtár csak két szoba, de a régimódi szekré­nyekben, egyszerű polcokon több mint 11 ezer kötet sora­kozik. A könyvek többsége szépirodalmi alkotás, de nagy számban akadnak más termé­szetű művek is, mint például a Gyermeknevelés, a Rádió- technika alapjai. Van*Gogh levelei, vagy a Földrészek é3 óceánok titkai. Az olvasók ez.ek közül is mindig szívesen választanak. S ha valaki nem tud eligazodni a tengernyi könyv között, segítenek a könyvtárosok. Ezen a délutá­non három idősebb nő volt a könyvtáros. Mint kiderült, az egyik volt tervező, a másik könyvelő, a harmadik mérnök, de most mindannyian nyug­díjasok, a könyvek szerelme­sei, és ismerői. — Egy kis nyugdíj-kiegé­szítés? — érdeklődtem. — Szó sincs róla — mo­solyodon el egyikük. Társa­dalmi munkában csináljuk, s az egyetlen fizetségünk a kö­szönő szó. Ég tényleg, szüntelenül hang­zik a .,köszönöm”- — Köszö­nöm — mondja egy egyete­mista, aki egy köteg Irodalmi folyóirattal távozik. Most pe­dig egy munkásnő köszöni meg. hogy segítettek a törté­nelmi regények között válasz­tani. Köszönő szavakat, azonban nemcsak az olvasók monda­nak. hanem a könyvtárosok is. hiszen a könyvek felét ma­guk az olvasók adományozták a könyvtárnak. Egy fiatalember, éppen há­rom kedvenc könyvét hozta el: egy kalandregényt, egy verseskötetet és egy útiköny­vet, a távoli Thaiföldről. — Hadd olvassa el más is! Természetesen vásárolnak is könyveket. A házkezelőség. a lakbérekből befolyó összeg két százalékát kulturális cé­lokra fordítja, a többi között könyvvásárlásra. folyóiratok előfizetésére. Az 1959-ben megnyílt nép­könyvtár. nem egyedülálló Leningrádban. Ma már több mint 250 ilyen — társadalmi aktívák által patronált — könyvtár működik a városban. Jelena Dorosinszkája Napirenden: a világnézeti, erkölcsi-politikai nevelés helyzete és feladatai Novemberben és december­ben országszerte nevelőtestü­leti értekezletet tartanak: va­lamennyi alsó- és középfokú oktató-nevelő intézmény pe­dagógusai megvitatják a vi­lágnézeti, erkölcsi-politikai nevelés helyzetét és feladata­it. Az országos vitának az a célja, hogy a gyakorlati pe­dagógiában is érvényesítse a XI. .pártkongresszus határoza­tait. Milyen adatok á.i „k a ku­tatók rendelkezésére a tanu­lóifjúság világnézeti, politikai, morális helyzetképéhez? — erről tájékoztatta dr. Daróczy Sándor, a neveléstudományok kandidátusa, a Magyar Tudo­mányos Akadémia pedagógiai kutatócsoportjának tudomá­nyos csoportvezetője az MTI munkatársát. — A pedagógiai kutatók az elmúlt években kiterjedt vizs­gálatokat végeztek a középis­kolás korú tanulók világnéze­ti portikai, erkölcsi helyze­téről. A vizsgálatban úgyneve­zett reprezentatív felmérés formájában mintegy 3 ezer középiskolás tanuló vett részt. A nevelési folyamat jobb megértéséhez mindenekelőtt a fiatalok világnézeti, politi­kai, erkölcsi nézeteit és az életcélról kialaku'ó álláspont­ját leginkább befolyásoló, ori­entáló ne\’elssi tényezőket, azok szubjektív tanulói meg­ítélését tolták a vizsgálat tár­gyává. Érdekes adatokat tárt fel például a napilapok. a fo­lyóiratok olvasottságának vizsgálata Az adatok szerint a tervszerű pedagógiai munka révén a fiatalok politikai tá­jékozottsága és ilyen jellegű igénye ugrásszerűen emelke­dik. A tapasztalatok bizonyít­ják, hogy a fiatalok külpoli­tikai kérdésekben folyamato­san és jól tájékozottak, bel­politikai kérdésekben már ke­vésbé a gazdaságoolitikai és a kultu’-á'is kérdésekben pe­dig ismereteik szegények. Fi­gyelemre méltó adatokkal szolgált a szocializmusról val­lott tanulói vélemények fel­dolgozása. A diákok a legfon­tosabb szocialista vívmányok­nak a tanuláshoz való jogot, a szociális gondoskodást, vala­mint a munkához való jogot tartják. A szocializmus nega­tívumaként a bérek és az árak aránytalanságát, a pro­tekcionizmust és a bürokra­tizmust említik Külön vizs­gálódás tárta fel. hogy a fia­talok mit tartanak korunk legnagyobb vívmányainak és kérdéseinek. Az adatok ne­mek, iskolatípusok szerint je­lentős szó-ódást mutatnak. I/egfőbb pozitívumnak az űr- halózás eredményeit, az or­vostudomány vívmányait, a bék^* pgvmás mellett élést, az atomenergia feltárását emlí­tik. Az anyagi helyzetük elemzése is mutat néhány jel­lemző adatot. A fiúk zöme 50—290. a lánvok többsége vi­szont 20—100 forint havi zsebpénzt kap. A lányok ta­karékosabbak. többet költe­nek kulturális célra, mint a fiúk «kik inkább különféle hobbikra, szórakozásra stb. fordítják pénzüket. A további oktató-nevelő műnkét orientáló néhánv kö- vetvezf“tés terrpészeteseo megszü’e*ett. A kutatóknak az pz állásponttá, hogv a fia. tatok t'<da*ában tó' tükröző­di1- p eZOcipUzTTtUS társad a1 mi vnió®á«a. Többségük ismeri, vá'lalia a munkához, a tulaj­donhoz, az embertársaihoz fű­ződő új viszonyt, jelentős ré­szük helyes világnézeti, poli­tikai és morális meggyőződés­sel nyilatkozik a kérdések­ben. A tudatukban még meg­levő rendezetlen gondolatokat korunk ellentmondásai szülik. Ugyanakkor a világnézeti a politikai, a szocialista etikai kérdéseket illetően tudati szintjüket jobban közelíteni kell társadalmunk fejlettségi fokához. Politikai, erkölcsi fogalmai­kat az oktatás-nevelés eszkö­zeivel alaposabbakká, ponto­sabbakká szükséges tenni, tö­rekedni kell arra, hogv -a dol­gokat kevésbé szubjektiven közelítsék meg. Szükséges, hogy ebben a korban a fiata­loknál egyre inkább az önne­velés vegye át a külső orien­tálás szerepét Főbb teve. kenvségeik alkalmasak a szó­éi a’ista személyiség formá’á- sára, de a tevékenységrend­szert jobban kell orientálni, még szervezettebbé tenni. Ér­zékenyebbé kell nevelni a fi­atalokat a belpolitikai kérdé­sek iránt, Je'entős pozitívum, hogv a fiataloknak főként a családi közösséghez fűződő kapcsolata-. a diákközössé­gekhez va'ó tartozásuk szálai sokka' erősebbek, mint azt a közvélemény hiszi Ez a csa­ládi és az iskolai intézmé­nyes nevelés hatékonyságá­nak korsz°rűsé"ének bizonyí­téka. KÉT TREK A Hasznos ajándék A kisfiú dobot kapott szü­letésnapjára A szomszéd né­hány napig türelmesen hall­gatta, hogyan dobol a boldog gyermek, de végül már meg­unta. Vett egy kést. és a gyer­meknek ajándékozta: — Adok neked egy szép kést, fiacskám. Nézd meg. mi van abban a dobban! Tévedés lehetséges — Nagypapa, tegnap latiam a papát és a mamát csókolóz- ni... A gyerek látja, hogy a nagypapa nagyon mérges, és megpróbálja helyrehozni a hibát: — De nem vagyok egészen biztos benne. A mamát azt jól láttam, de lehet, hogy a másik nem a papa volt.. • MAI TÉVÉAJÁNLATUNK 21.35: ADVENT OROMÉ. Ördögh Szilveszter novellájából készült a té­véjáték, amely a harmincas évek végén játszódik, falun egy nyomorúságos' körülmények között élő család otthonában. Radó Gyula rendező mondja. — Nemrégiben indult útjára a Fiatal költők, űj versek című sorozat. Az Advent örömével Ördögh Szilveszter novellájának feldolgozásával most 'ennek a sorozatnak prózai párját szeretnénk in­dítani. A műsorban helyet kap egy interjú is a szerzővel. Akit arról kérdeztünk, hogy egy huszon­éves fiatal író miért foglalkozik ezzel a nyomorú­sággal terhes múlttal, amelyet nagyszülei elbeszé­léséből, környezetéből ismert meg. A tizenhárom jelenetből álló film főszerepeit Molnár Tibor, Nagy Anna, Kútvölgyi Erzsébet, Ba­logh Katalin játssza. Képűn Kön: jelenet Ortiogi Szilveszter: ADVENT ÖRÖME című tévétilmbö.. (November 14., péntek, 21.35) 9 Zloj gárdahadnagyot, aki először komszomoltag, majd párttagjelölt volt. s aki a Donyeck területen született, Sztyepán Lukjanovicsnak hív­ták (vagy Lukiesnak. ahogy az néhány dokumentumban olvasható.) Huszonkilenc éves korában esett el a csatatéren. Bátor, félelmet nem ismerő harcos volt, de mellét nem díszítet­ték érdemrendek. A Vörös Csillaggal negyven­négy szeptemberében tüntet­ték ki. Éppen hadikórházban feküdt akkor, s a kitüntetést nem adták át neki. Még ak­kor sem sikerült átnyújtani neki. amikor visszatért a csa­pattestéhez: nyomban harcba kellett indulnia. A kitüntetési NOGRAD - 1975. november 14., péntek osztály kartonján ez a meg­jegyzés áll: „megsebesült, a ki­tüntetést nem kapta meg”. Ké­sőbb, 1952-ben a körzeti had­kiegészítő parancsnokságon ezt írták: „a kitüntetettet nem sikerült megtalálni, hozzátar­tozói nincsenek” A második érdemrendet, a Bogdán Hmelnyickij III. fo­kozatát Sz. L. Zloj már halá­la után kapta meg. MASENYKA TRAGÉDIÁ­JA. „Bátor, vidám tekintet, férfiasán rövidre nyírott haj. Marija Szemjonovna Batrako- vának hívták. Mi. gyerekek, már az első napokban meg­szerettük, később pedig büsz­kék lettünk rá. A többi osz­tály tanulói irigyeltek ben­nünket. .. Mindez harminc- nyolcban történt... A mi tanítónőnk pilóta... Gyakran kértük, meséljen ne­künk repüléseiről. a repülő­gépekről és ejtőernyőkről. .. Mindig e'rr'er'tünk megnézni, amikor tanítónőnk repült és ejtőernyőugrást végzett.., Emlékszem, amikor hazamen­tem, '»tanítónénit- látszottam. Mindenben szerettem volna Marija Szemjonovnára hason­lítani. Ez az álom mindig új­ra meg újra visszatért, és íme, mo6t tanítónő vagyok ugyan­abban az iskolában, ahol va­lamikor tanultam, s ahol Ma­rija Szemjonova tanított”, Ligyia Stil-Uljanyenko visszaemlékezéseiből idézzük e sorokat, aki a jenakijevói 15- sz. ..Marija Batrakova” iskola tanítónője. ..Üdvözlet Dobropolje vá­rosból! Hát igen. Sok. nagyon sok esztendő telt el a Nagy Honvédő Háború befejezése óta. de a háború okozta sebek, még mindig nem hegedtek be, a súlyos veszteségeket pedig semmivel sem lehet pótolni. Amikor harmincnyolcban meghalt édesanyánk, öten ma­radtunk apánkra: Vera, Má­sa. Vászja- én, Galinya és Ljonya. 8—20 évesek voltunk. Mennyi nehézséget kellett el­viselnünk' Rajtunk kívül ezt senki sem tudhatja igazán. Ezeket a nehézségeket csak azért tudtuk leküzdeni, mert apánk nagyszerű ember volt, nekünk, gyerekekneic szentel­te életét (1965-ben halt meg), két nővérem. Vera és Mása — amennyire tudta — pótolta édesanyánkat­A háború előtt a Donyeck területi Jenakijevóban lak­tunk. Mása tanítónő volt. és szabad Idejében a repülőspor­tot űzte. Akkoriban niég kis­lány voltam, de mindig kisza­ladtam a repülőtérre. s ujjongtam a gyönyörűségtől, amikor a nővérem felszá'U a levegőbe, vagy ejtőernyűug- rast végzett. Erős akarat kell ahhoz, hogy mindennap éjjel két-három órakor felkeljen az ember, és keresztülszelje az egész várost. Mi a Vörös Ok­tóber telepen laktunk, a re­pülőtér pedig Jenaktjevó túl­só végében terült el- túl a 15. számú iskolán, ahol Mása dol­gozott. Nővérem többször el­vitt engem a repülőklub ün­nepi ülésére. Rábízott olyan­kor a barátaira, ő pedig min­dig az elnökségben foglalt he- lyat. s rendszerint felszólalt... Július 22-éa *. repülőklu­bot evakuálják. Egész csalá­dunk kikísérte Mását- Persze nem gondoltuk volna, hogy utoljára látjuk. Rábízták az egyik repülőgép vezetését. Addig integettünk utána, míg csak a repülőgép el nem tűnt a látóhatár mögött. 1965-ben, a győzelem nap­jának évfordulóján, valameny- nyiünket- meghívtak Jenakije- vóba. Édesapánk, már súlyos beteg volt és nem tudott el­utazni. Az ünnepség alat a je­lenlevők előtt kihirdették, hogy megérkeztek Mása Bat­rakova hozzátartozói. A város lakosai jól ismerik ezt a ne­vet. Mása Batrakova nevét viseli a 15 számú iskola és egy utca. Másáról sokat írtak és írnak a lapok, folyóiratok, megemlítik a nevét a köny­vekben. tévéműsorokban. Rengeteg levelünk van Mása frontbe'i barátnőitől, a buda­pesti úttörőktől, olyan embe­rektől. akik jó! ismerték Má­sát, s e'lenkezően- o'vanoktól Is. akik soha. egyetlen egy­szer sem látták” (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents