Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

/

A SZOT-kongresszus küldötte

Nagyon jó érzés tudni

— Előfordult, hogy valamiért elkeseredett?

— Amikor összetornyosult a fejem felett a munka. HaTréfáIkozáera is kész. élet- szólóban ugyanazért a mun- vidám asszony Győrik Ferenc- káért a férfi szakmunkások né, a salgótarjáni öblósüveg- ezer forinttal többet kapnak, gyár műhelybizottsagarak mint a betanított női dolgo- tagja. De komoly és határo- zók. Hangsúlyozta, hogy ezt a marjában nem tudtam, hogy zott. amikor a közösségért nagy különbséget indokolat- melyikhez kezdjek. Ez sem kell tenni. cselekedni. Kém lannak tartja. tartottt sokáig. Ilyenkor fércsoda, SZIT-tesként lopako- — Történt valami? jem biztat: — Amit elkezdtél,

dott életébe a közösségi gon- 1 — A központi bérfejlesztés- azt csináld tovább becsülete- dolkodás. Ezt fokozta később bői a betanított munkásnők is sen.

az a tevékenysége, amit a ma- megkapták a szakmunkások- — Igaztalan lennék, ha elnak járó nyolc százalékot, hallgatnám a segítőtársak ne- plusz azt, amit a vállalat biz- veit. Földi Jenő bácsi, üzem- tosított. A különbség jelentő- vezető nem veszi félvállról a Ami van, azt szakszervezeti munkát. Ellentom. kezőleg: igényli segítségün

Máskor meg két leszerelt

gyár és szovjet barátság elmélyítése érdekében végzet*. Ezután átmeneti pihenő következett. Férjhez ment' gyei'- sea csökkent. meket szült, s hat évig; mint ind°k°'tnak tartom, háziasszony tevékenykedett.

Fordulópontot jelentett életében. amikor újra dolgozni kezdett.

— Építkeztünk, kevés volt e*z egy kereset. így hat úgy döntöttünk én is dolgozni megyek. Ide, a korongoscsiszolóba jöttem égetőnek — mondja.

Ennek már tizenhárom éve.

Harhar felfigyeltek rá. E’ő- r/ör beteglátogatónak kérték fel. Megbízatását nemcsak hozzáértéssel* meleg emberséggel. hanem lelkiismeretesen végezte. Ezzel , még jobban magára irányította a figyelmet. A közéleti tisztséget viselő emberek igaz; segítőtársat véltek benne felfedezni Nem csalódtak! 1962-ben a dolgozók megválasztották műhely bizottsági tagnak. 1969-ben már

két. meghallgatja vélemé- kiskatona pótszabadság ügyé- nyűnket, kívánságainkat.

Ilyenkor vita is kerekedik. Ha valamiben nem tudunk megegyezni, alszunk rá egyet, másnap tisztább, józanabb fejjel újra kezdjük. Mi is engedünk, ő is másképpen lát, értékel bizonyos dolgokat, utána mindig megegyezünk. De nemcsak ezért , tudunk eredményesen dolgozni. Főművezetőnk. Jandala Károly, az építők megyebizottságának elnöki tisztjét látja el, az üzemben pedig a szakszervezeti bizottság elnöke. Régi mozgalmista, akitől nagyon sokat tanultam, aki sokat segít nekem és többi társamnak — mondja mély meggyőződéssel a hangjában.

Győrik Ferencné valóban szívből, érzésből és meggyőződésből, nem pedig az előrejutás szándékáért vállalkozót«

,

_ , - . és vállalkozik a közösség szolv

ék^^rmaW az SZMTl ben járt el. A két nap helyett patára. Tizenhárom" évig

ben. háromszor választották Varga Gyula igazgató harmat „^zu éveke^T1“ mellett' be a, Épúők Szakszerbe- engedélyezett közbenjárása- Hosszú evek™ ^genncsernek központi vezetosegebe. _ Nehogy azt higyje; hogy munkáját. Hogy ez a betegség

Amikor az utóbbira sor ke- mi, szakszervezeti tisztségvi- müyen fájdalommal járt, azt rült, megkérdezte férje véle- selők nagy dolgokat viszünk csak azt tudja, aki szenvedte, menyét is. Az megértőnek bi- véghez. De nagyon jó érzés Kérésére ez év januárjában zonyult- s csak arrnvit mon- tudni, hogy segítettünk. Amit árukísérői beosztásba került, dott: — Te nagyon jól tudod, vállaltam, azt nagyon szíve- . Életében igazi nagy örömöt mikor. mit és hogyan kell sen csinálom, a véremben íelent> hogy fia az ő és férje cselekedned. Ez a bizalom, ez van- nyomdokába lépett. Róla is

az együtt gondolkodás szinte — Mondott már nemet is? ^0t mor‘úanak. akárcsak édesszárnyakat adott további tévé- _ Természetesen mert ez al?f.Jardk aki , birtokosa a Kikenységéhez. is az éleThlz tSik IÍvé^ ,a‘° D°lg0*° tüntetésnek,

s az eleihez taitozik. Egjeb- elnyerte a szocialista brigád

kent mindent megbeszelek ezüstérmét, megkapta a Szak- G°ld°s Tiborral,, a muhelybi- szervezeti munkáért oklevelet zottsag titkárává!. és az ezüstjelvényt. Nemrég

—--------------------------------------------^ pedig a Munka Érdemrend

b

ronz fokozatát vette át a

II

Az egyik központi vezetőségi ülésen felszólalásában kifogásolta, hogy a korongoscsiIJanepel

a Magyar Rádió

ötven évvel ezelőtt, 1925. december elsején ünnepi hangversennyel kezdődött Magyarországon a rendszeres rádióadás. Az idősebbek még emlékeznek arra az időkre, amikor fülhallgatót teltek fejükre, mert még nem volt hangszóró, de ha csend volt körülöttük, híreket, majd hangverseny- és színházi közvetítéseket hallgathattak. Sokan a rádió közvetítésével ismerték meg Móricz Zsig- mond, Babits Mihály, Németh László nevét és műveit. Amikpr még nem volt televízió és kevesen jutottak el színházba, a rádióból ismerték a magyar színművészet es előadóművészét legjobbjait: Ödry Árpádot, Ascher Oszkárt, Bajor Gizit, Basilides Máriát, Palló Inrét Székelyhídi Ferencet és szellemi életünk nagyjait.

Hazánkban ma 1.00 háztartásra 76 előfizető és 1.34 rádió jut. Olyan természetes, hogy amikor felébredünk, bekapcsoljuk a rádiót, és innen tudjuk a pontos időt, a legfrissebb hirekef, az idöjárásjelentést és mindazt a sok információt, amely hozzátartozik mindennapi életünkhöz. Mit jelent, ha nem volna rádióközvetítés? Ezt csak azok tudják, akik 1944—45 szörnyű napjait átélték.

A felszabadulás utáni Magyar Rádió Kossuth nevét viseli. A mi rádiónk tudatos folytatója a szabadságharc forradalmi hagyományainak, a magyar nép és a szocialista országok érdekeinek képviseletét abban a szellemben folytatja, ahogyan azt a háború alatt Moszkvában a Kos- suth-adó tette.

A rádió elsősorban hatalmi eszköz, politikai intézmény elválaszthatatlan a társadalmi rendszertől, jelképe is annak a hatalomnak, annak a politikának, amelyet képvisel. A mi rádiónk a nép hatalmát, pártunk politikáját, a szocializmus teljes felépítését, az igazi kultúra terjesztését, a testvéri országokkal való együttműködést és a népek közötti barátságot szolgálja. Azért, hogy sokrétű, fontos feladatát minél jobban betölthesse, államunk sokat tesz, folyamatosan javítják a. személyi és technikai feltételeket.

Ma már nemcsak Budapesten, hanem az ország nagyobb városaiban működnek stúdiók és állandó tudósítók. Ez év áprilisától dolgozik Salgótarjánban a Magyar Rádió Nógrád megyei tudósítója. Az első adások közt beszámolt arról, hogy határidő előtt átadták a síküveggyár Zagyva III. építkezését, a megyei pártbizottság első titkára a 10 kiemelt nágyüzem legfontosabb feladatairól szólt, tudósítást hallottunk arról, hogy először ballagtak végzős diákok a számviteli főiskolán. Havonta 20—25 Nógrád megyei eseményről hangzik el tudósítás és hír a rádióban. Egy-egy fontosabb helyi eseményről öt percen belül értesülhet az ország. Balassagyarmaton, a Balassy Gimnáziumban elkészült a felvétel, • a Salgótarjáni Kohászati Üzemek új termékéről, majd a Nógrád megyei fiatalok pályaválasztásáról hallhatunk legközelebb a rádióban.

Élőadásban, vagy magnófelvétellel jelentkezik a tudósító és így a fővárosi stúdióba, az ország közvéleménye elé kerül hazánk minden fontos híre, eseménye, az élet örömei, gondjai. így lesz rádiónk az egész ország rádiója.

parlamentben.

Jóleső érzéssel megy a SZOT-kongresszusra, mert van miről számot adni. Immár másodszor ül a küldöttek között. A tanácskozáson hallot- ak birtokában bizonyára még odaadóbban szolgálja azt a közösséget, amely őt hosszú éveken át bizalmába fogadta.

— V. K. —

Kongresszusra készül megyénk ifjúsága

íüssy Józsefnek a KISZ Nógrád megyei bizottsága első titkárának nyilatkozata

1976. májusára összehív- Természetesen ezzel fel- ban végzett munkát, a leg- ták a KISZ IX. kongresszu- adatuk nem zárul le, hanem utóbbi választás óta, varsát Beszámoltunk arról, hogy felelősségteljes politikai mun- mint a kongresszusi akció* a KISZ Nógrád megyei bi- kát indítanak. Az előkészü- program teljesítését. Ennek

zottsága csütörtöki ülésén let fontos területe a káder- értelmében a megyei küldő: megvitatta és elfogadta a munka, a különböző szintű gyűlésnek négy. a járási ki" - IX. kongresszusra, valamint vezető testületek, küldöttek döttgyűléseknek kettő, az a megyei küldöttgyűlés elő- választásának áttekintése. E alapszervezeteinknek egy év készületeire tett intézkedési' munka során a KISZ-tagok- munkájáról kell számo* ad- tervet. Mit tartalmaz ez a kai széleskörűen beszélgetve ni. Az értékelések adjanak terv. milyen feladatok állnak biztosítani kell, hogy politi- számot arról, hogyan erősö- megyénk KISZ-szervezetei és kailag szilárd, vezetésre al- dött szövetségünk kommu- -szervei. megyénk ifjúsága kalmas. munkaképes vezető nista. politikai jellege, réteg- előtt? Munkatársunk ezekről testületek alakuljanak ki. A munkánkban milyen fejlőbeszélgetett Füssy Józseffel, vezetőségek és vezetők jelö- désről tudunk beszámolni, s a KISZ Nógrád megyei bi- lésénél elsőrendű követel- hogyan vettünk részt az ifzottsága első titkárával. mény legyen a politikai, jóság nevelésében kialakuló

mozgalmi munkára való fel- társadalmi munkamegosz- •— A ^megyei bizottságnál- készülés és készség; pártunk tásban. A felkészülés egvik

fontos részének az alapszer*

tál elfogadott intézkedési politikájának, a KISZ célki- terv a .KISZ IX, kongresszu- tűzéseinek tettekben mes- sára készülés politikai, szer- nvilvánuló képviselete' a fi- vezési kérdéseit tartalmazza, ' atalokkal való elvszerű, köz- Meghatározza a különböző vetlen kapcsolat, szintű' irányító bizottságok,

és alapszervezetek feladatait. KISZ-szervezeteink kongIsmerjük a Központi Bizottság határozatát. amely

resszusi felkészülését egysé- az új irányítási rendszer he

ges politikai feladatnak tekintjük. E munkában mind annyiunk számára hármas összefoglalni? meghatározó elvről kell szólnunk. A kongresszusra kérezetéséről döntött. Miben lehetne a -lényegét röviden

vezeti taggyűléseket. küldöttgyűléseket az előzetes kon g resszusi dokumentumok vitáiát és a választásokat tartjuk.

— Ezeken a tanácskozásokon. taggyűléseken, küldöttgyűléseken felelős döntéseket hoznak a fiatalok. Mit vár ezektől a fórumoktól?

— Megyebizottságunk várja a taggyűlésektől

azt

és

— A KISZ központi bi szülés szervesen , illeszkedjen zottsága már az 1974. áprili

a valóságos társadalmi fo- si határozata során utalt ar- küldöttgyűlésektől, hogy fe* Ivamatokba és tartalmát a ra, hogy szükséges a vezető lelősségteljes munkával. ií- társadalmunk előtt álló leg- testületeink munkástílusó- júkommunistákhoz méltóan, időszerűbb, legfontosabb fel- nak, munkamódszerének to- tekintsék át az elmúlt. időadatokból merítse; politikai vábbfejlesztése. Pártunk XI. szakot, értékelve a közösség, kampányunkat a KISZ-alap- kongresszusa így fogalma- és ezzel együtt az egyenes; szervezetekben az ifjúsági zott: „A KISZ fontos felada— munkáját önmaguk és a kö- tömegek között kell folytat- ta, hogy javítsa tovább mun- zösség iráni érzett felelősség* nunk: tartalmában; for- kamódszerét, vesse el mind- geh Politizálni kell if.jűsámájában tényszerű. kőnk- azt, ami elavult, a növekvő gunknak. tudatos, meggyőző rét értelmileg és érzel- követelmények és a fejlődő munkával formálva egymás mileg is meggyőző munkát igények szerint tökéletesítse véleményét, s helyes irányfolytassunk. A kongresszura munkastílusát”. A határozat ban befolyásolva magatartá- készülés első legfontosabb e feladat egészére, az irá- sukat. tetteiket. Központi feladata, hogy a jelenleg ér- nyitásra vonatkozik, és ab- Bizottságunk elvárja minden vényben levő akcióprogramot ban is kiemelve a szerkezet- KISZ-tagtól, hogy a kong» minden alapszervezetünk re és a végrehajtó munka resszusi levél kapcsán vélevégrehajtsa. Ebben az idő- erősítésére vonatkozó fel- ménvt mond. és állásfog- szakban megyei bizottságunk adatokat. Ez a gyakorlatban ‘al az ifjúságot érintő legfon- azt varia, hogv a felkészülés azJ- jelenti, hogv ésszerűbb t°sabb kérdésben. Azokban, keltse fel az aktív politizálás arányokat kell kialakítani az amelyek szövetségünk jövő- igényét, illetve adjon teret elvi _ irányító munka. és a íét mutatják és amelyekben, az igénvek kibontakozására. Határozatok hatékonv végre- nekünk és az utánunk kö— Milyen politikai. szer- hajtását segítő szervező mun- vetkező KISZ-tagokpak. élvezési feladatok állnak ma ka között. Több erőt kell for- n'- cselekedni kell. Célunk, és az elkövetkezendő hetek- dítanunk módszertani segí- bogy megyénk , több mini: 17 ben a KISZ-bizottságok tésre a személyes meggyőzés ezer KISZ-tagja, a KISZ- előtt? szélesítésére. szervezetek e munkából politikailag megerősödve, tö— KISZ-biaottságaink — A kongresszusra való meg befolyásé t szélesítve kefeladata, hogy az egységes készülés során, milyen kőnk* följön ki. Mindezeket a fel- értelmezes után áttekintsek rét tennivalói vannak az adatokat akkor fogjuk sike- terüleieiken a KISZ IX. alapszervezetnek, a KISZ-bi- rosen teljesíteni, ha ezzel kongresszusára, a járási, vá- zottságnak? rosi, nagyüzemi küldöttgyűlésekre készülés feladatait, — Minden szinten feladat:

testületi üléseiken intézke- Áttekinteni a KISZ VIII. dési terveiket határozattá kongresszusa, és az 1974. áp- emeljék. rilisi határozat végreiiajatásáegyütt hely téliünk a munkában, a tanulásban egvaránt — fejezte be nyilatkozatát Füssy József.

Somogyvári László

Egy éven és három napon

át Bárány István nagyon szomorú ember volt, de senki nem tudta, meg, mennyire sajog a szíve a fájdalomtól.

Amikor a gulyát lehajtotta a Borsósra és a patak mentén kísérte a legelésző jószágokat, a vezértehén nyakában zenélő csengő hangja vigasz- . talta. De otthon tekintetéből talankodott senki ■ sem olvashatta le, mi

dúl a lelkében. Keskeny arca fel a lány kertjét! az élet terhétől redőzött. Elindultak. Szép napos volt Az egyik szeme serült és az idő, de hideg a szél. A könnyezik. Mindig felemelt hirteien tégy nem engedett ovf} ■|al’ ttyuStalan terme- fej az udvaron. A kerti föld

A harmadik leány

val megtelt a kiskonyha. Le- az unokák is. Az idősebbik hetetlen volt nem megkós- lány várandós. A fiú, ápja tolni. Később a felesége ér- mellett a tehenészetben dol- kezett haza, majd a középső gozik. , Munkabíró ember. A lány. Velük váltott még né- legfiatalabb lány fél eszten- hány szót, azután már nyug- dő óta vezetője a tsz-ben dol- lankodott. gozó asszonyoknak. Szép, ke^ . ... . , rek arcú, telt asszony lett.

— Feleseg, gyerünk, ássuk

sen megkötött házasság kettészakad. Bárányék is nehezen viselték el. Amikor éjszaka, menekülve, hazatér: a lány, sorra viszaküldték a aPJa férjéhez. Amikor huszadszor, megtépázva a veréstől, megfeketedett mellekkel, foltos combokkal, remegő félelemmel betámolygott az éjszakából a szülői házba, az öreg Bárány annyit mondott.

— Pedig de sokat szenve- — Most már többé nem dett... — mondta az édes- kell visszamenned!

anyja- Jó maga viszont azonnal

Ezért a legkisebb leányért elment, hogy meggyőződjön, fájt olyan sokat az apa szí- személyesen mi történt a nászettel. Az élet kényszerítette h^ia is keménv maradt. De Ye\ Menyecak®nek vitték,^ ott szi házban. Jó szándékkal, a az örökös készenlétre. Hiá- mentek ásni. mert nagyon be'yben a faluban, de férjé- nézeteltérések elsimításának

,,„i i...jüi. megérteni reményében lépett be. Gonba, hogy az évek rohannak, elhanyagolt felette, testét -------------v

olt

nagyon az idén a

vei nem tudták

nem engedi hiztáíi ° lövőre már rpndhpn egymást. Ki tudná miért, Bá- dolataiban visszatértek annak megfáradni. lesz Bárány Ist^n arcán a rányék telket vettek nekik’ az éjszakának a keservei.

A napokban is - ahogyan ,-edőket a nyugalom meglá- es hazePltesre készülték. Most Hangja alig hallható amikor szokta — hajnal három óra- gyüotta. Már kezében volt az ls .?U van .meg az anyag, felidézi.

kor kelt fel, irány a szövet- ásó, de először a portát járta ™aidne™ • szazezer forint J1' ~ Menekülnöm kellett. . .

kezet! major, kifejni a tehe- végig. Benézett a tehenekhez teka' . sem hla: A bíróság hosszan vizsgálneket, azután rendbe tenni és fellazította alattuk a szál- "yuk\ Talán éppen Bárányné ta Bárány István leányának őket. Délután amikor szürkéi- mát. Két fejőst tart a ház- taPmtott a lényégre. válóperét, es nemrégen dönlett a tábi hegyek felett, éj- tájiban a család tejellátásárá, A szeletet hiányzott csu- tött. ha nem érti meg cgv- szakai szolgálatra ment a ami marad a tejből, azt el- Pan ;- , mást a két fiatal, utuk váljék

munkásőrségbe. Reggel, adja. Odébb a sertésólban Friss még a seb Bárány kette, jussukat érdemeik sziámikor hazatért csas éppen négy megtermett hízó, már István szívén, amit leánya rint kapják meg. Azóta tért egy falatot kapott a szájába, vághatok. Az udvaron apró- keserű sorsa okozott. A bí- vissza a békesség Bárány

ment a szomszédba Tóth Fe- jószágok. Azoknak is vetett róság is egy évre és három István szívébe. Arcának keriékhez, hogy segítsen az egy marék szemest, a felesé- uapra tudott dönteni ügyük- mény vonásai meglágyultak,

átvevőhelyre vezetni a hízott gg" Az utcára néző házuk den- Nehezen felejti, amit Nem fáradt a munkában,

üszőket. Azután dőlt le egy még vakolatlan. Hogy rendbe átéltek. Az emlékektől meg- dolgozik, hogy a gyerekek,

órácskára, de csak kint a jöttek nyáriban, ' a faragott lócán, herül. mert ott jó meleg volt. Az embert nappal kivetné magából a vetett ágy.

a dolgaik, arra is sor

arca.

Békességben, a világgal megelégedve élte életét Bárány István Varsányban, idősebb amióta a közösbe lépett. Az

keményedéit az — Tizenkilenc küldtem a lányt huszadik alkalommal tam, értelmetlen.

A falu nehezebben tér naaz unokák szépen éljenek, esetben bánat ne szomorítsa szivüket, vissza A Amikor az ünnepeken együtt vannak hangos tőlük a ház, Bárány István arca pedig ellágyul a boldogságtól.

belátDélután jött az

unoka, a szép kerekszemű pedig már régen, negyedszá- pirendre, amikor a törvénye- Bobál Gyula

serdülőlány, azzal beszélge- zada történt. Azóta felnőttek

tett, kóstolgatták a frissen a gyerekek, három leány, és "j ~ “ : — ‘ ~

sült bodakot, aminek illata- egy fiú. Szépen növekednek ( NOGRAD - 1975. november 30., vasárnap O

I