Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-04 / 259. szám

A munkapadot választotta — Ha kézi előtolással dol­gozzuk meg az idomot, pon­tosabb lesz' a méret és elke- rülhető az éles átmenet. Vi­gyázni kell, nehogy túllépjük a méretet — hallottuk Földi Istvántól, mikor munkatársa" val megbeszélte a feladatot. A műhelyben a marógé­pek már nem dolgoznak, az asztalon szerszámok, reszelők hevernek. Kicsit távolabb az esztergagépek villogó acélfor­gácsokat vésnek az anyagról. Itt dolgozik Földi István esz­tergályos. — Immár 34 éve vagyok a Lampart ZlM salgótarjáni gyárában. Ha gondolataimban visszatekintek, nem is sok ez az idő, de ha az évek szá­mát nézzük, úgv már igen. A sajtolóüzemben kezdtem, mint betanított munkás. Ha eev kis időm volt, mindig a gé­pek körül „sündörögtem”. Kü­lönösen az esztergát csodál­tam. Néhány évvel később, inas koromban büszke voltam, mert abban az időben a mes­terek hamar adtak eav-két pofont, de én sohasem kap­Salgólarjánból tam. Már akkor bennem élt. a szakma szeretete. ami az évek múltával csak tovább erősödött. A régiek közül ma már kevesen vagyunk az üzemben. Engem is sok helv- re csábítottak, de maradtam — mesélte. — Miért? — Ha azt mondom, hogy megszerettem, csupán ígv nem igaz. A nehéz időkben korszerűtlen génekkel és egészségtelen körü'mények között dolgoztunk, most tá­gas műhelyekben, modern esztergapadokon végezhet­jük munkánkat. Csak íev le­het értékelni a gyár harminc­éves fejlődését. — Minden barátom, akik­kel együtt kezdtem, ebben az üzemben do’gozik és a közös élmények és emlékek is ide fűznek. Mi, öregek job­ban megtanultuk az élet lec­kéjét, a mai fiataloknak már nem kell annyit felelni be­lőle. Igazolatlanul a 34 év alatt sohasem hiányoztam. Iga­zoltan is csak nagyon keve­set. Örömmel jöttem és jö" J\yergesiíjtaluba vök ma is a gyárba. Nem szégyellem a fizikai munkát, és nem is félek tőle. Lehető­ségem volt arra, hogy iro­dába kerüljek, de akkor is a munkapadot választottam. Csendesen törölgetni kezd­te gépét az olajos ronggyal, majd így folytatta: — Ha otthon leülünk be­szélgetni. sokszor mesélek a gyárról és a benti munká­tól. Talán ennek köszönhető, hogv fe’eségem és a leányom is ide jött dolgozni. Ez nagy öröm számomra, mert nvur díjas koromban lesz maid, aki mesél róla. (b. zs.) Ifjú vájárok vetélkedője A KISZ kb. a NIM. ifjú­sági bizottságának kezdemé­nyezésére a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezete és a Magyar Szénbányászati Tröszt a_ felszabadulási munkaver­seny keretében szakmai-poli­tikai vetélkedőt szervezett a bányászatban dolgozó fiatal vájárok részére. tápunk október 11-i számában tudósítást közöltünk a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában készülő desztillációs torony gyártási munkálatairól, amelyek a napokban be­fejeződtek. Speciális, forgózsámolyos gépjárművön, előre meghatározott útvonalon szállították — Budapesten át — Nyergesújfaluba, a Viszkózagyárba, a harminc méter hosz- szú, több mint két méter átmérőjű berendezést, amely jelentős szerephez jut a műanyagprogramban. Képünkön: emeléshez készítik elő a VEGYÉPSZER csarnokában a desztillációs tornyot. — angyal A vetélkedőn a 35 év alat­ti vájárok vehettek részt, akik valamelyik elővájási, fejtési vagy fenntartó szocialista brigád tagjai. A vetélkedőt először a vál­lalatok szervezték meg. Így került sor Nagybátonyban, no­vember 2-án a Bányász Mű­velődési Házban a nógrádi fiatal vájárok vetélkedőjére. Ezen 8 csapat indult és a csapatok 3—3 főből állták. Az igen érdekes és izgalmas vetélkedő győztese a mén- kési csapat lett 749 ponttal. Jutalmuk 5 000 Ft. Második helyen a szorospataki brigád végzett 705 ponttal. Öle 4000 Ft jutalmat kaptak. A har­madik helyen a kányásiak végeztek 667 ponttal, jutal­muk 3600 Ft volt. Negyedik helyre a tiribesi aknaüzem bri" gádja került 663 pontos tel­jesítményével, amiért 2000 Ft- ot kaptak. Az 5—8. helyezett brigádok értékes könyvjuta­lomban részesültek. A vetélkedő második, orszá­gos szakaszára decemberbe”. Tatabányán kerül sor, ahová a vállalatoknál első helyezést elértek jutnak el. Összefogással keresik a megoldásokat A GÉPÜZEMBEN mi való­sult meg a komplex intézke­dési tervből ? Időarányosan végrehajtják-e a felelősök a feladatokat? Az időközben szükségessé vált módosítások­kal bővítik-e a tervet? Rend­szeresen napirenden tartja ezeket a kérdéseket a nagy- bátomyi gépüzem párt végre­hajtó bizottsága. A tavaly decemberi pártha­tározat végrehajtása ugyanis nagyon összetett és folyama­tos feladatot jelent. Az idén részleteiben is vizsgálták a gazdasági hatékonyság, a tar­talékok feltárásának, haszno­sításának lehetőségeit. Napi­rendre tűzték az üzem- és munkaszervezés helyzetét. Kritikusan elemzik ezeket a kérdéseket a végrehajtó bi­zottság tagjai. Az utóbb em­lített jelentést például nem fogadták el, kiegészítésre vizs- szaadták a felelősnek. A szocialista munkaverseny, • bérpolitika, a káder- és sze­mélyzeti munka, az utánpót­lás biztosításának kérdései ugyancsak napirendként sze­repeltek a testületi üléseken. A melléktevékenység jelenle­gi helyzetét is értékelték és meghatározták a jövő felada­tait. Az üzemi létszámgazdál­kodás tapasztalatait és hiá­nyosságait is elemzés alá vet­ték s a javítás érdekében ha­tározatot hoztak. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit szintén vizs­gálták. Az alapszervezetek napirendjén is szerepelt az üzemrész gazdálkodása, a ha­tékonyság. tartalékok haszno­sításának kérdései. A pártbizottság mellett mű­ködő közgazdasági munkabi­zottság munkájával sok segít­séget ad egy-egy kérdés ala­pos elemzéséhez, a lehetősé­gek feltárásához, és a határo­zatok előkészítéséhez. Legutóbb rendkívüli napi­rendként beszámoltatták Szom­széd Istvánt, az üzem igazga­tóját az 1975-re szóló komp­lex intézkedési terv időará­nyos végrehajtásáról. A terv nem örökérvényű, az élet többször módosítást követel. Így történt itt is. Sokoldalúsá­gára jellemző, hogy eredetileg 48 intézkedési feladatot jelöl­tek meg. de időközben ez a szám újabb tennivalókkal, 59- re módosult. Ebből 21 már teljes egészében megvalósult. A részben végrehajtott, és már folyamatban levő intéz­kedések száma huszonnégy. A tervben megjelölt, de meg nem valósított intézkedés 14, amiből 9 olyan, hogy időköz­ben került a feladatok közé. A végrehajtó bizottság meg­állapíthatta, hogy az intézke­dési terv végrehajtása a ta­valy decemberi párthatározat elveinek megfelelően halad. Egy sor szervezeti intézkedés történt, bár még erre a jövő­ben is szükség lesz. Az acél- tárnok, süvegek javításánál az átfutási idő az intézkedések hatására csökkent, és így 1622 támmal, 975 süveggel többet javítottak ki. A szénszállítás és -osztályozás szervezettebbé vált. Határidőre elkészült a kistérenyei szigetelő és előké­szítő műhely. A kárnyási kö­télpályái feladó állomás auto­matizálása megtörtént. A gép­műhely darusítása úgyszintén. A kieső időkről 300 mun­kanapfelvétel alapján tanul­mány készült, amit intézke­dés követett. A normák felül­vizsgálata, karbantartása is megtörtént, ami 1500 műszak- megtakarítást eredményezett. Az anyagmozgatás és tar­goncakapacitás jobb kihasz­nálása érdekében az anyag­raktárba vezető út részben készült el. Sürgetése fontos dolog. Lehetne sorolni tovább a példákat. A végrehajtó bi­zottság tagjai viszont nem a már megvalósult intézkedé­sekre. hanem a még hátrale­vőkre hívták fel a figyelmet. Végül emlékeztető készült ar­ról, hogy mit tartanak leg­fontosabbnak. Határidők, fe­lelősök megjelölésével alakí­tották k: a tennivalókat. Kezelje a gazdasági vezetés kiemelten a motorpréseléshez szükséges hidraulikus sajto­lod hogy ne kelljen a BKV- motoiokat emiatt Petöíibányá­A gazdaságpolitikai propagandáról Tapasztalatok a rétsági járásban A XI. kongresszus határoza­tai a gazdasági tennivalók végrehajtása során nem kis feladat hárul az agitációs és propagandamunkára, a propa­gandistákra. A termelési agi­táció legfontosabb feladata, hogy a Központi Bizottság 1974. december 5-i és az 1975. július 2-i határozatánaík ma­radéktalan végrehajtására mozgósítson. Mindezt akkor szolgálja hatékonyan, ha a gazdaságos termelésre, az ész­szerű takarékosságra, a mun­kaerő. a meglevő eszközök ésszerűbb hasznosítására, az üzem- és munkaszervezés ja­vítására. a munkafegyelem megszilárdítására ösztönzi a munkástömegeket. Új módszerek Az elmúlt időszakban a rétsági járásban vizsgálatokat végeztünk, konzultációs be­szélgetéseket folytattunk párt­vezetőségekkel, alapszerveze­ti titkárokkal az agitációs és propagandamunka he’yzetéről. A széles körű vizsgálódás iga­zolja, hogy pártszervezeteink egyre nagyobb hozzáértéssel és következetességgel dolgoz­nak. Munkamódszesük mind jobban igazodik az új, rneg- növekedett követelmények­hez. A legtöbb alapszervezet­ben tisztázták az agitációs és propagandamunka főbb terü­leteit. A pártoktatás, az üze­mi demokrácia fórumainak hatékonysága, a személyes és szemléltető agitáció, a kü­lönböző gazdasági, politikai fórumok színvonala egyaránt fejlődött. A párttagság, a járás lakosságának döntő többsége támogatja azokat az intézke­déseket. amelyek célja a szer­vezettebb, a hatékonyabb munka, az eredményesebb gazdálkodás, a termelésnek megfelelő jövedelemnöveke­dés. A tapasztalatok összegzése jelzi, hogy az agitációs és propagandamunka színvona­lában és tartalmában tovább gazdagodott. A pártalapszer- vezetek többsége jól agitált, mozgósított a legfontosabb teendőkre. A vizsgálódások azonban felszínre hoztak né­hány kedvezőtlen tapasztala-1 tot is, amelyek szerényebbe teszik az agitációs és propa­gandamunka hatását. Ezek kö­zül az egyik, hogy még nem ismerték fel valamennyi alap­szervezetben. az agitáció és a helyi határozatok, döntések kapcsolatát A KB 1974. de­cember 5-i határozatának ra és visszaszállítani. Vizs­gálják felül a beruházási ke­retet. és amennyiben szüksé­ges, a vállalattal közösen mó­dosítsák mert a termelés szin­ten tartása egy sor dolgot sür­get. Űj termék az önjáró biz­tosító eszközök alkatrészeinek gyártása. Több szervezési fel­adatot kell időben megoldani, hogy az idén elkészülő proto­típus után a sorozatgyártás zavartalan legyen. Erre már most figyelmeztettek a végre­hajtó bizottság tagjai. A termelés előkészítésének javítását, a technológiai fe­gyelem szigorítását követel­ményként. szabták meg, csak­úgy. mint a munkahelyi és szociális körülmények javítá­sát. Lehetne még sorolni az újabb követelményeket, intéz­kedéseket, amelyeket sürget­nek. A felelősök számára ha­táridőt is szabtak. December­ben pedig ismét testületi ülé­sen kérik számon az egész évi intézkedési terv végrehajtását. SZÜKSÉGES-E ennyire mé­lyen és ilyen gyakran foglal­kozni ezekkel a kérdésekkel? A példák igazolják, hogy igen! Az illetékesek sem tartják zak­latásnak. A számonkérés ugyanis segítségnyújtással pá­rosul. Közösen keresik a mód­ját, hogyan lehetne meggyor­sítani a decemberi párthatá­rozat végrehajtásának egész folyamatát. Az üzem gazdasá­gi eredményei pedig egy re javulnák, bizonyítják, hogy a közös erőfeszítés gyümölcsö­zik. Bódé János végrehajtása például minden szinten konkrét intézkedése­ket követel. Pártalapszerveze- teinknek tehát az ebből adó­dó helyi döntéseket kell is­mertetniük, magyarázniok. Ugyanis így válnak érthetővé mindenki számára az össze­függések. így fogadják el és valósítják meg a mindenna­pok gyakorlatában azokat. Tervszerűbben dolgozni Nem sikerült mindenütt meg­teremteni a helyi es az orszá­gos agitáció összhangját sem. Különösen a bér- és jövede­lempolitika megítélésében je­lentkeznek gondok néhány helyen. Nem sikerült mindenütt fo­lyamatossá, tervszerűvé ten­ni az agitációs és propagan­damunkát. Tapasztalataink igazolják, hogy az alapszerve­zetek informáltsága — a la­kosság politikai hangulatáról, a dolgozók véleményéről — gyakran hiányos. Az is előfor­dul nem egyszer, hogy a meg­levő információkat a területi pártvezetőségek, a járási párt- bizottság informálására hasz­nálják fel, kevésbé gazdagít­ják a helyi agitációs érvek tárát. Viszonylag kevés az alapszervezetekben a taggyű­lések és egyéb politikai ren­dezvények, fórumok száma, ahol a párttagok kötetlenül megvitathatnának minden olyan kérdést, ami foglalkoz­tatja a dolgozókat. Már csak azért is szükséges volna, mert helyenként demagóg, igen gyakran érzelmi alapokon nyugvó észrevételekkel ta­lálkoztunk, amelyek tőképpen külgazdasági kapcsolatainkat, gazdaságunkat, a termelés és a bérezés összefüggéseit, a munkaerő-átcsoportosítást, normakarbantartást érintet­tek. Az alapszervezetek egy részénél ma még nem sikerült kellő érvekkel ellensúlyozni ezeket a kedvezőtlen hatáso­kat. Az is az igazsághoz tarto­zik, hogy az agitációs és propagandamunka néhány alapszervezetnél még mindig reszortfeladatot jelent. A konzultációk során többen Is megfogalmazták, hogy e tevé­kenység bonyolult. kevésbé gyakorlati része a pártmunká­nak. Részben ez a magyará­zata annak, hogy az 1974. de­cember 5-i határozat végre­hajtásával kapcsolatos agítú- clóíi- és propagandamunka szervezettsége, tarta'ma. irányítása viszonylag ala­csony színvonalú. Sok he’yen nem tisztázták, hogy müvei feladatok jelentenek gondot az ütemben, az a'aoszerve^etben, amelyhez a kommunisták s-- a; te ágét kérik. Azt sem látják még mindenütt, hogv at üze­mi. a terme'őczövetkezeti in­tézkedési tervek kidolgozásá­val a decemberi határozat asi'áci.ós munkáia minőségűé» új követelményeket támaszt a pártalapszervezetekkel szem­ben. Lelkesítsen, mozgósítson A járási párt-végrehajtóbl* zottság a közelmúltban testü­leti ülésen vitatta meg a gaz­daságpolitikai ' propaganda helyzetét, lehetőségeit. Meg­erősítette: a XI. kongresszu­son megfogalmazott politikai célok is arra köteleznek, hosv érvekkel, az összefüggések be­mutatásával segítsük a párt politikai erejének további nö­vekedését a gazdaság terüle­tén. A gazdálkodásban ma konkrét intézkedésekre van szükség. A konkrét intézke­dések. döntések pedig kőnk’’»' agitációs és propagandamun­kát igényelnek Az alapszer- vezeteknél nem lehet általá­ban agitálni, meggyőzni az embereket erről, vagy arról. Pártszervezeteink munkád­ban ma különösen fontos, hogy lelkesítsék a párttagokat. * pártonkívüli dolgozókat, szer­vezzék a soron következő fel­adatok megoldását. S ehhez a pártszervezptek'n°k maguknak kell megíalálniok az agitációs munka főbb területeit, mód­szereit. Sógor László, a rétsági járási pártbizottság gazdaságpolitikai csoportvezetője Salgótarján is hozzá járul a paksi atomerőmű építéséhez A Vegyépszer salgótarjáni gyárában gyakorlatilag befe­jezték az építkezés téüesíté- séhez szükséges olajtüzelésű kazánház víztisztító-vízlágyí­tó berendezésének előállítását. De Salgótarjánban készül a paksi létesítmény végleges, óránként kétszáztíz köbméter víz tisztítására, lágvítására alkalmas vízelőkészítő be­rendezése is. Gyártását 1976. januárjában kezdik meg. s 1977. első negyedében helye­zik üzembe. NOGRAD - 1975. november 4., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents