Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-25 / 276. szám
Harc a gyerekért... „Tisztelt bírónő, csak azt kérem... 99 A bíróságok tárgyalószobái, a bírák és az ülnökök tanúi legtöbbször az emberi indulatok fellobbanásának. Olyanok, akik valamikor szerették és becsülté^ egymást, vádaskodnak. Mindenáron bizonyítani akarnak, gyűlölködnek. Aztán vagy tudomásul veszik az ítéletet és belenyugszanak, vagy fellebbeznek és tovább keresik a maguk igazát. A tapasztalatok sokfélék. Kurinka Jánosné, járásbíró három esetet mondott el a sok közül. Talán nak. tanulságul szolgál1. Harminc körüli házaspár a bíróság előtt. Immár nem először. Már régebben elváltak. Most a gyerek a per tárgya. A négyéves kisfiúhoz az anya és az apa is elkeseredetten ragaszkodik. Még" csak nem is bosszúból. Mind- iketten szerették a gyereket Előzőleg a férj szüleinél laktak. talán itt kezdődött házasságuk megromlása. Próbálták menteni, albérletbe költöztek. A fiatalasszony vidéken dolgozott, jó beosztásban. Korán ment, későn jött. Viszont jól keresett. A gyereket a nagymama, a férj édesanyja nevelte. Ezen gyakori volt a szóváltás. Nem segített az albérlet sem, ahol megpróbálták az elromlott házasságot rendbe hozni. Elváltak. Már a válóperen mindketten vádaskodtak. Ezek nagy része a becsületsértés határát súrolta... Mivel az édesanyának akkoriban nem volt lakása, és a munkaideje is belenyúlt az estébe, a bíróság a kisfiút a férjnél helyezte el. Vagyis a nagymamához került. Az anya természetesen nem nyugodott bele. fellebbezett, a megyei bíróság neki adott igazat. Az apa nem engedett. Ekkor az asszony elment látogatóba a gyerekhez. Valósággal „ellopta” kisfiát és Pestre vitte. Válaszul erre az apa erőszakkal visszahozta. Az eset következménye, hogy a gyereket rossz állapotban idegorvoshoz kellett vinni. Aztán a fiatalasszony szövetkezeti lakást vett, a gyerek véglegesen nála maradt. De rendőr segítségével hozta el a nagymamától. .. Hogy azóta hogy élnek, nem tudni. 2.' Fiatal, alig gyereknyi házaspár a bírónő előtt. Válóper. Önálló lakásuk szépen bebútorozva, ami nagy szó. Egy összekoccanás után a fiatalasszony fogta magát, és visszament falura a szülei-• hez. A férje hiába járkált utána, akart békülni, egyszerűen nem tudott beszélni a feleségével. Mert vagy a kaput csukták be előtte, vagv a szülők figyeltek szigorúan, nehogy béküljenek. A férj végül is beadta a válókeresetet. Szabályosan ellátva az ötszáz forintos okmánybélyeggel. Következett a tárgyalás. Meílébeszélés. okot jóformán egyik sem tud felhozni. Végül a fiatal férj megszólal: A bogyós gyümölcsök után most az almát is feldolgozzák a drégelypalaaki szörpüzemben. A málna, feketeribizli és a krreselt és népszerű limóka-italok mellé az almából készült szirupsüntmény is felkerült az „étlapra”. Kucza Károlyra;, Szepesi Lászlómé, Imre Lászlónc és a többiek először megdarálják az ízes slarking. aranyparmcn almákat, majd az őrleményből Uicenírifugázzák a levet, mely a szörp kiváló alapanyagát adja. —kulcsár— — Tisztel bíróság! Én tulajdonképpen nem is akarok elválni. . . — De, jóember — mondta a bírónő — maga a felperes. Maga adta be a keresetet, akkor miért jött ide? — Hogy végre nyugodtan beszélhessek a feleségemmel és kibéküljünk. — És az ötszáz forint?! — Nekem megért, ennyit. Kibékülve, karonfogva távoztak. . . 3. Pénzen és ajándékon nem tudott szépen osztozni férj és feleség. Alig öt hónapja házasodtak Saját lakásuk még nem volt, közösen jóformán semmit nem szereztek. Ahhoz túl rövid az idő.. Igen ám. de ott volt a menyasszonytánc. Vagyis az esküvőjükön — tehetős, jómódú falusi szülők gyerekei — nem kevesebb mint száz- húszezer forint jött össze menvaszonytáncban. Egy része készpénzben, más betétkönyvben. A borítékra még azt is ráírták a rokonok, ki adta, és mennyit. .. A nászajándékok közül nem hiányzott a hűtőszekrény, mosógép. televízió, centrifuga sem.. Szinte a gyűlöletig acsar- kodtak. — Az én rokonaim többen voltak, többet adtak. . . — De az én rokonaimtól is kaptunk annyit... Ez így ment a bíróság előtt. Végül a lehetőségekhez képest igazságot tett a bírónő. Nem úgy, hogy kinek- kinek a rokonai mennyit adtak, hanem mivel közös ajándéknak számít, mindegyik felet egyformán illeti. Belenyugodtak, mit is tehettek volna egyebet... — cse — A bányatelepi gyerekek kedvenc foglalatossága az volt, ha beülhettek az öreg Kárász, a morcos pékmester műhelyébe, és szívhatták magukba a kemence melegét, a friss kenyér illatát. Volt abban valami bensőséges, valami megkapó, ahogy a nyers anyagból formálódott a pirosra sült kenyér. Azt mondta az öreg Kárász: — Na, suttyók, aztán megbecsülni ám a kenyeret! Láthatjátok, mennyi vesződség van vele! — Munka, munka, ráadásul piszkos, de higgye el, megéri. Naponta két zsákot is megrakok, ha van türelmem a turkáláshoz. Ingyen eledel a disznónak — így a kukás, miközben kitartóan kutatja az eldobált kenyér- maradékot a szeméttartóból (színhely: a salgótarjáni Gorkij lakótelep.) Hajnali fél öti;e jár, lassan befejeződik az éjszakai sütés a salgótarjáni kenyérgyár központi üzemében. Á háromszáz literes csészékben már előkészítették a kovászt a délelőtti műszaknak. Az utolsó adag megkelt tészta a surrantón, vagy csúszdán keresztül az osztógépen formálódik gömbölyű masszává, hogy aztán az ügyes pékek keze nyomán a kemencébe kerüljön. Felnéz ránk lisztes szempillája alól, cigarettaszünetet tart; — Valahogy sohasem volt tekintélye a pékszakmának. Emlékszem, gyermekkorunkban azzal ijesztgettek; ha nem tanulsz, péknek adlak! 1948-tól űzöm ezt a mesterséget, itt a korszerű nagyüzemben könnyű a munka, csak irányítani kell, nem úgy, mint a tanoncévek alatt, a maszek kis műhelyekben. De az még csak hagyján. hogy a pékeket nem becsülik. Az utóbbi időben a kenyérnek is romlott a tekintélye. IgényeAsszonyok az ellátásról Ki hinné, hogy nap mint nap közel hetvenezer ember keresi fel Salgótarján üzleteit, szolgáltató egységeit, vendéglőit, üzemi büféit, presszóit? Pedig a szám igaz. Nemrégiben a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztálya felmérést készített, úgynevezett vásárlóezámlálást. Ennyi embert úgy ellátni, hogy mindenki mindennel elégedett legyen, nem lehet. Még a legnagyobb, jóindulattal sem. De a javítás módjairól vitatkozni, a kereskedelem szakembereinek — a vásárlók szemszögéből — tanácsot adni, jó javaslatokat tenni, lehet. £ Ezt tette a Hazafias Népfront salgótarjáni városi bizottsága, amikor kerekasztal- beszélgetésre hívott meg több mint ötven asszonyt; mondják el tapasztalataikat. Nevezetesen azt, milyen Salgótarjánban vásárlónak lenni? Hogy a legfontosabb kérdésekre rögtön, első kézből kapjanak választ, ott volt a tanács ellátással foglalkozó osz- tályveeetője is. Szó esett ezen a beszélgetésen sok mindenről, az asz- szonyok nem tettek lakatot a szájukra. Elsőként a városközpontról, mert ott található a legtöbb bolt. Ezekkel általában nincs különösebb gond. Az élelmiszerboltokban — néha előforduló zökkenőktől eltekintve — az ellátás jó. az áruk frissek. Ezért is törekszik mindenki, aki csak teheti, hogy ezekben vásároljon, pénteken, szombaton, aztán nagy a zsúfoltság, hosszú sorok állnak a pénztárak előtt. Ez mindjárt elvezet a pe- remterüietek gondjaihoz. Űj városrészek épülnek, az ott levő, általában kis üzletekben pedig sokszor alapvető dolgokat nem lehet kapni. Ez már a kereskedelem hibája. Mert a nagy boltok ellátása mellett, ezekről sem lenne szabad megfeledkezni. Salgótarjánban, a Kemerovo telepen sokszor alig fémek a boltba, pedig az ellátás ráadásul hiányos. Ilyenkor az ottaniak buszra ülnek és bemennek a városba. Mit tehetnének egyebet? Hasonló a helyzet az Arany János úton levő kis „házi” boltban is. Javasolták az asszon vök, hogy az eddiginél jobban gondoskodjanak az üzemi büfékről. a gyárakhoz, vonathoz, autóbuszhoz közel levő üzletekről. Itt. a bejárók vásárolhatnának elsősorban, h* megkapnák amit keresnek. Ez lenne legjobb az üzemeknek és a dolgozó családanyáknak is. , Szóba került, hegy kevés a felsőruházati bolt. Ha a meglevőkben valami nem kapható. azt jelenti, hogy az egész városban nincs. A megyei tanács mögött lakók nagyon szeretnének zöldséges boltot, de a tűzhelygyár üzemi büféjével is elégedetlenek az asszonyok. A kis üzletekből hiányoznak a félkész áruk. A Jónás-teleoi. húsbolt csak eyv nap van nyitva hetente. Forgács-te e- pen lépcsőzetes nvitvatartást igényelnek a lakók. Ez a helyzet pillanatnyilag. Pedig az elmúlt négv-ö; évben látványos volt a fejlődés, ötezer négvzetm éterrel több a boltok alanterülete. Épül a vásárcsarnok, a hármas számú üzletház. a kemerovói üzletsor, a szövetkezetek közös sertésvágóhídja. Ha ezek elkészülnek. még könnyebben tudunk vásárolni. Ez persze nem jelentheti, hogv a jelen1 eg meglevő gondokon. baiokon nem szükséges mielőbb változtatni. Csatai Erzsébet Villamos hálózol- bővítése és korszerűsítése Területileg Nógrád megye és még Heves megye egy része is az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóságához tartozik. Az energiaellátás a vízválasztói, a salgótarjáni EMÁSZ, a nagybátonyi OVIT és a balassagyarmati alállomá- sokból, valamint a mátravi- déki erőműből táplálkozik. A negyedik ötéves terv hálózatbővítése, illetve a meglevő korszerűsítése, felújítása az egyenletes és folyamatos villamosenergia-szolgálta- tást segíti elő. A szabadvezetékes kisfeszültségű hálózatnál 93,6 kilométer új vonalat építettek ki az "eddig eltelt időszakban. 1 Különösen az új lakótelepeknél jelentős, igy: Salgótarjánban a Kemerovo, a KISZ-, és az Arany János úti, Balassagyarmaton a Nógrádi Sándor és KISZ-, Pásztón a Madách, valamint Rétságon a November 7 lakótelepen, az új kábelvonalak kiépítése. Felújítottak 252,5 kilométert és 197,2 kilométeren végeztek keresztmetszet-bővítést, így jelentősen növekedett az átvihető teljesítmény. A közép-, kisfeszültségű transzformátorállomások a kommunális ellátást biztosítják. A 113 új telep felszerelésével a terhelés súlypontjába áthelyezett 19 transzformátorral a települések folyamatos energiaszolgáltatását valósítják meg. A középfeszültségű hálózat bővítésénél az elmúlt öt év alatt nagy előrelépés tapasztalható. Összesen 114,7 kilométer új szabadvezeték épült és 132.1 kilométer felújítási munkálatait végezték el. A középfeszültségű kábelhálózat több mint felét — 29,3 kilométert — ez időszak alatt kötötték be. A negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában közel 200 millió forintot fordított az ÉMÁSZ salgótarjáni üzem- igazgatósága korszerűsítésekre és új hálózatok kiépítésére, bővítésére. Mindennapi sek az emberek — a másnapos kenyeret kidobják, vagy megetetik a jószággal. Elfelejtették már a sorbanállá- sos kenyérrendszert, a savany- kás ízű kukoricakenyeret... — mondja Fábián Károly pékmester. Bolyongunk a magasra stó- szolt kelesztőkosarak között. Egy kocsi összesen 84 szakajtót bír el. A 25 méter hosszú, 330 fokra felfűtött kemencében mázsaszámra sül, pirosodik a napi kenyér. ★ Hollósi András üzemvezetővel követjük a kenyér útját. Néha meg-megállunk a kemence egy-egy kémlelőnyílásánál. s láthatjuk, hogy szinte percről percre alakul, formálódik a nyers tészta. — Egy nap termése körülbelül 180—200 mázsa. Csinálunk fehér vekni kenyeret, kézi gyártású -és barna kenyeret, rozscipót. A termelésben részt vevők száma ötven fő. Három műszakban dolgoznak az embereink, hogy a lakosság mindig friss kenyeret kaphasson. Itt szinte állandó az éjszakázás, megállás nélküli a hajtás. A kívülállók talán nem is tudják értékelni, hogy mennyi munka, energia fekszik a kenyérkészítésben. A vásárlók csak azt állapítják meg, hogy jó minőségű az áru vagy nem, friss-e a kenyér, vagy másnapos. Ez természétes. ám nem mindig a mi hibánk, hogy száraz kenyeret kap a vásárló. Az üzletekben ugyanis gyakran marad fel kenyér az előző napról, s a boltosok igyekeznek ezen is túladni. Ilyenkor aztán az emberek a pékeket szidják és a vásárolt kenyér nagy része a szemétbe kerül. . . Hainaü öl óra; meglelne!, a rekeszek forró, frissen sült kenyerünk.. kenyérrel. A kocsik már várják, hogy útrakelhessenek, a város és a környék üzleteibe szállíthassák az árut. Parádi József gépkocsivezető hét órakor érkezik visz- sza az első kőrútról, már megjárta Zagyvarónát. Társául szegődöm; a salgótarjáni nyolcas számú ÁFÉSZ— ABC-boltba igyekszünk, mintegy 5 mázsa kenyérrel; — Nekem az a tapasztalatom, hogy sok embernek nem, is a minőség számít, csak az. hogy a kenyér még meleg legyen. Hogy eldobálják a kenyeret? Túl igényesek az emberek; hiába, hogy a tegnapi is jó volt, azért a mait. a frisset jobban szeretik. Az ÁFÉSZ—ABC-áruház raktárának polcain még bőven látni a tegnapi szállítmányból; — Nehéz pontosan kiszámítani, hogy egy-egy napra mennyi kenyeret rendeljünk. A forgalom több tényezőtől függ: gondolok a hét végi túrákra, amit egy- egy esős idő megakadályozhat, de boltunkban meghatározó az előre kiszámíthatatlan idegenforgalom is. így aztán inkább több kenyeret rendelünk, minthogy valakinek ne jusson. Persze a másnapos kenyeret eladni nagyon nehéz. Tíz közül két vásárló ha elviszi. Tegnapról például 150 kiló, kenyér maradt meg. De mutatok magának mást is. Égnek áll a haja, ha meglátja! — mondja Ki- vés Emil boltvezető. Számokkal teleírt füzet kerül elő. A november hetedi- ki kettős ünnepről megmaradt kenyérmennyiséget ;e- gvezték fel egy lar>iára. Értsd és mondd: összesen 1282 kilogramm kenyér maradt. Csökkentett áron kelt el takarmányozásra. A bolt vezetője széttárja a karját; nem tehet róla, központi utasításnak engedelmeskedett, amikor dupla mennyiséget rendelt. — Azért a kenyér minősége nagyon meghatározó. Amíg rendszeresen kapható volt az üzletben a burgonyás kenyér, meg a kézi készítésű, 12 mázsát is kitett a napi fogyasztás. A Favorit kenyeret nem szeretik az emberek, a gépi készítésű vekni kenyér sem kapós. Egyszóval! Régen egy szelet kenyér kincs volt. Ma közpréda! Kosarában ott lapul a friss készítésű kenyér. — Ez a legiobb minőségű, nagyon szeretjük. Mindennap egy kilót vásárolok, ami legtöbbször elfogy. Ha másnapra megmarad belőle, szemétbe kerül. Tudja, csak a frisset szeretjük. — magyarázza Kazár Tiborné. — Két egész kenyeret viszek — már ar holnapi napra is gondoltam. Két nagy gyerekem van. elfogy ez egy szeletig. Főleg ez a kézi készítésű. Nem mondom, a másik, az a hosszúkás néha megmarad, de azt meg odaadom a sógornőmnek. Beáztatja a csirkéknek — mondja Bolyós Tiborné. Mindennapi kenyerünk.! Nemcsak a megyében, da országos viszonylatban is óriási gond, hogy a sok munka árán megtermelt kenyér kár- bavész, szemétbe kerül, jószágokat hizlalnak rajta. A minőség javítása, a körültekintőbb piackutatás és még megannyi tényező szükséges ahhoz, hogy a kenyér, e nélkülözhetetlen táplálék becsülése, becsülete megmaradion! —vkm— NÖGRAD - 1975. novembei 25., kedd
