Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-20 / 272. szám

Termelési tanácskozás Szorospatakon Műszakváltás után az éj­szakások ballagnak a számuk­ra kijelölt helyiségbe. Szoros­patakon ugyanis már hosszú idő óta részlegenként, terme­lési körletenként tartják a tanácskozásokat. Az üzemi, általános kérdések mellett győződhetett igazáról így több idő jut a közvetlen munkahelyi gondok elemzé­sére, a feladatok meghatáro­zására. Mrázik Zoltán főaknász elő­ször a legutóbbi tanácskozá­son elhangzottakra ad vá­laszt. Sorolja a tett intézke­déseket, amelyek segítik a munkát. A három negyedév eredményeiről nem sok jót mondhat. A széntermelési tervtől csaknem négy és fél ezer tonnával elmaradtak. Frontállás okozott gondot. Az új fronton három kisebb „vetődéssel” kezdtek, de ha­marosan öt lett. Bár volt gép, de ki kellett szerelni, mert a körülmények csak a kézi ter­melésre adtak lehetőséget. Ezért van azután, hogy a kör­letben dolgozó Koczka Sán­teljesítetlék, a költségszint számára. Papp István front- pedig növekedett. mester egész sor gondot em­Az objektív okok ellenére lit. Többek között még kézi jobbak is lehetnének az ered- szerszámok hiányáról is szól. mények. Erről beszélt a főak- Több aprónak látszó, de a —- —1— vitát reggel és bányában bosszúságot okozó hibák ezek, amelyek kijavítá­sához összefogásra, jobb mun­kaszervezésre és határozottahb intézkedésre van szükség. Ezek azok a tartalékok, ame­lyek bizonyítják, nem elérhe­nász és aki a délután végighallgatta, meg- Sok múlik az embereken. Tizen­öten szólaltak fel. Többen a villamosenergia-ellátás nem kielégítő voltát bírálták. A villanyszerelők magyarázták tetlen a nagyobb teljesítmény. az okokat. Türelmet kértek és ígérték: minden tőlük telhe­tőt elkövetnek a gond meg­oldása érdekében. Az anyagellátást is kifogá­solták. Nem ér le időben a fa a munkahelyekre, előfor­dul, hogy a brigádtagoknak kell utánajárni. Több acél­süveget kérnek. Ugyanakkor t az is kiderül, hogy a hibása­kat állandóan félre teszik ahelyett, hogy javításra ki­szállítanák. Nem kellene egy­másra várni az ilyen dolgok­kal. A fronti alapkaparónál a talpduzzadás okoz gondot. A Ez is olyan dór frontbrigádia 104. Ka- zinczi Gáboré 103, Csikortás szén visszapereg Gábor brigádja 101,3, Zrupkó Gábor brigádja ugyancsak túlteljesítette tervét, de ez mégsem volt elég az üzem tervteljesítéséhez! Gépesített termeléssel számoltak és nem kézifejtéssel. A gépek rendel­kezésre állnak és fontos, ahogy lehet ismét hasznosít­sák azokat. A gondokat nö­veli, hogy a kalóriatervet sem Az év hátralevő időszakában erre különösen szükség lesz, mert az adósságot csökkente­ni akarják. Melyik brigádtól mit vár­nak? Ezt is ismertette a fő­aknász, részletesen. Többet az eddiginél! Mert a műszaktel­jesítményekkel nem lehetnek elégedettek Szorospatakon. A bérek alapját a teljesítmé­nyek határozzák meg és erről is őszintén véleményt cserél­tek vezetők és beosztottak. A termelési tanácskozáson az öt évre szóló kollektív szerződés végrehajtásáról is tájékoztatást kaptak az üzem dolgozói. Javaslataikat kérik az új kollektív szerződés ki­gond, amit helyben kell meg- alakításához. Erre még lesz le­oldani, a talpat felszedni, a hetőség a közeljövőben. A berendezést süllyeszteni. legfontosabb, hogy a terme­Sok a géphiba — panaszol- lési tanácskozáson leszűrt ta­ta Koczka Sándor frontmes- nulságokat minél előbb jól tér. Erről egyébként többen hasznosítsák. Az eredmény is beszéltek. A gépészeti dől- bizonyára jobb lesz az eddi- gozók munkáján sok múlik, ginéi. A tanácskozást ilyen Számos a tennivalójuk, mert reményekkel fejezték be Szo- a gépi feltételeket nekik ke'l rospatakon. biztosítaniuk a széntermelők B. J. NÜRNBERGI MEMENTÓ Harminc esztendeje, 1945. kétezer írásbeli tanúvallo- Nürnberben a népek kö- november 20-án megkezdődött mást tanulmányozott, négy- zott szított gyűlölet, az em- a náci háborús főbúrtösök pe- százhárom nyilvános ülést Ibertelenség ült a vádlottak re, amely csaknem egy esz- tartott. Az egész eljárást a padján, ezért élő három évti- tendeiig, 1946. október 1-ig nemzetiközi jog elveinek és ized múltán is a történelem tartott. Az elvet, amelynek gyakorlatának legszigorúbb legnagyobb peréneik öröksége, alapján a Nemzetközi Ka- figyelembevételével folytat- Erre a perre — és persze tonai Törvényszék összeült, ták le: a nürnbergi per ilyen előzményeire is — gondoltak a szövetségesek 1943. aktó- értelemben is a jog győzel- azok, mindenekelőtt a Szov- ber 30-4, moszkvai nyilatko- me voit a jogtalanság, az jetunió és a szocialista ötszá­zasukban határozták meg. A igazságé az igazságtalanság gok, akik oly sokáig és ered- moszkvai nyilatkozat kimond- felett. ményesen küzdöttek azért, ja: „A Német Birodalom és a huszonegy fővádlofet a hogy Európa és a világ elis- a náci párt azon vezetőinek a maga működési területén merje a második világhábo- felelősségre vonása, akiknek milliók es milliók haláláért, rú következményeit. E seí- bűncselelkményei nemcsak mérhetetlen szenvedéseiért vós küzdelem nélkül nem jö- egy bizonyos megszállt terű- Szovjetunió húszmillió áldó- hetett volna létre a szovjet­lettel függenek össze, a sző- volt * felelős __ egyedül a nyugatnémet szerződés, az v etséges kormányok közös zatot gyászolt a második vi- NDK nemzetközi elismerése, dönté6e alapján történik.” . lágháború után. A vádlottak— az európai biztonsági konfe­1945. augusztus 8-án tehát hangsúlyozta Rugyemko szov- rencia, az enyhülés megany- már a nagy győzelem' után, íet főügyész nürnbergi vád- ln.yi nagyszerű allomasa. a Szovjetunió, az Egyesült beszédében — tisztában voltak ** — a legnemesebb erte­Államok, Nagy-Britannia és elkövetett bűncselekményeik lemben — a nürnbergi vad- Franciaország képviselői Lón- súlyával. „Tudták, mit tesz- 1°k. örökösei a Russell-bi- dónban kidolgozták a per m*k, de azt remélték, hogy a rosagtol kezdve, a del-afrikai, gyakorlati lefolytatására vo- toUlis háború győzelmükkel chilei, spanyol es mas ter- natkozó döntéseket is. Ott végződik s ez biztosítja bűn- rorrezsimek bűneit kivizs­határoztak úgy, hogy a Nagy tétlenségüket. Most azonban B*1» testületek. Nem győzhet Per színhelye Nürnberg vá- ütött a felelősségre vonás őrá- sehol tartósan az emberte- ros Igazságügyi Palotája le- ía- Virágzó országrészek vál- lenseg. a fasizmus. A nepek gyen. Ennek két oka volt: uk Pusztasággá, a földet át- felejtenek - ez a nurn­itatta a kivégzettek vére — bergi memento mai üzenete. 1. Ott születtek meg Hitler ők tették ezt.’’ Harmat Endre hatalomra j utasa után az em­beriség történetének leggya Be nem vallóit ígéretek Hihetünk nekik ? Mindannyian a salgótarjáni nerr, két, hanem három nap­öblösüveggyárban dolgoznak, ra. Azt nem tudja raegmon- N.evüket nem írom ki, ne- dani, hogy mennyit iszik ez hogy gyermekeik — mind- idő alatt, csupán annyit je- annyian családosok — cél- gy.ez meg: — három nap táblák legyenek a magukról alatt 1000 forint megy el. megfeledkezett osztálytársaik- — Nem ő issza meg, ha- nak, ne legyenek a csipkelő- nem a szesztestvérek — veti dés tárgyai. Igazolatlanul mu- közbe a művezető. Később J. lasztók, akiket már többször P. bevallja: amíg van pénze, figyelmeztettek, de sajnos, addig sok haverja van. Ha változás alig következett be. Magas, jóvágású fiatalem­ber J. P. a gyárban. Tizen­hat évesen került ide. Annak neki elfogy, akkor a have­roknak mindig sürgős dolguk akad. Megjavul-e, vagy sem 7 Min­denesetre az eddig be nem váltott ígéretei ellenére még mindig bíznak benne. J. N. sovány arcú, nyúlánk termetű, ideges ember. Te­kintetünk nehezen találkozik, mert jobbra, balra tekintgel- ve válaszol. Neki is két ara­nyos gyermeke van. Feleséae is itt dolgozott, de betegsése miatt leszámolt. Nehezen, de bizalmasan elmond néhány epizódot életéből. — Amikor Egyidőben megegyezett mű- már nem bírom, akkor iszom. vezetőjével, hogy ő kezeli a keresetét. — Mondtam idején a jövő egyik ígérete- lakásomra ne ként tartották számon. neki, hogy a gyere, mert kimaradok — mondja. — Az­tán szégyellek bejönni. Vé­gül mégis bejövök. Tudom, hogy az ívás, az igazolatlan Nem nem adok pénzt! Előre mondd kimaradás nem megoldás. De hát, mit csináljak — tárja szét kezeit. Az italozást otthon sem kollektívát, amely egyengette — Nem gondol a munka- kedvelik. A gondokra, bajok­lelkiismeret­is volt vele különösebb baj, meg, mennyi kell és behozom, egy idő után azonban nem Egy darabig ment, aztán ez is bírt magával. Otthagyta a abbamaradt. botladozó lépteit. Budapesten társaira, nincs próbált szerencsét. Egy idő furdalása? után az ottani élettel is be- összezárt ajakkal hallgat, telt. Hazajött, a kollektíva Kár érte, mert értelmes, jobb újra befogadta. Munkájára sorsra érdemes fiatalember, most sincs panasz. De fizetés aki még sokra vihetné az után elmaradozik. — Miért? Tétován néz, egy kicsit bi­zalmatlan, talán azt forgatja a fejében, hátha rossz szán­dékkal közeledem hozzá. A szavak nehezen szakadnak fel belőle. — 1970-ben elváltam... — Még nem heverte ki? Hallgat, majd némi vára­kozás után így folytatja: életben. De csak akkor, ha megembereli magát! Végül kezét adja, hogy a holnapi fizetés után bejön dolgozni. G. B. is ugyanebben az üzemrészben dolgozik. Két gyerek édesapja, a harmadi­kat most várják, gyermekgondozási gon van. Legutóbb négy napot Kértem, hogy biztosítsa- mulasztott igazolatlanul. Fe- nak helyet a munkásszállá- lelősségre vonáskor megígér- son. Megtagadták. te, hogy többé ilyesmi nem — Oka? fordul elő — mondja az üzem — Nem mondták meg. vezetője. Indokként — amit Később művezetője pótol- nekem is elmondott — fele­ja: — Mert sokszor mulasz- sége betegségét hozta fel. Ár­tottál igazolatlanul. ra a kérdésre, miért nem te­Ennek ellenére szeretnék lefonált be, hallgatással vá- megmenteni. Évi szabadsága laszol. Később elmondja, hogy az igazolatlan mulasztásokra felesége nagyon összeszidta a megy el. Ki tudja, hány- kimaradásért, szór mondták már neki: gon- — Most már rendbejött az dőlj a nagyon szép 9 éves asszony, én sem maradok ki kislányodra és saját jövődre. igazolatlanul — mondja. Egy ideig, a fizetés utáni na- — Épp itt az ideje, mert pokon is bejárt dolgozni, ha sokáig ezt az utat járod, Ilyenkor már azt hitték, hogy akkor elbúcsúzhatsz a tar­megemberelte magát, jó útra goncavezetői tanfolyamtól is tért. Aztán se szó, se beszéd, — mondja neki az üzemve- újra kimaradt. Nem egy, zető. ra eddig jó gyógyszernek bi­zonyult a felelősségteljesen, fegyelmezetten végzett mun­ka, a közösséghez való tarto­zás jó érzése és tudata. Ha továbbra is ezt az utat jár­ja, akkor a közösség is elfor­dul tőle. Erre már többen fi­gyelmeztették társai közül. Kár érte, mert jó dolgozó, ügyes ember, a vezetők hosz- szabb távon számítanak rá. Ha viszont nem változik meg, ugyanúgy jár, mint Molnár Felesége József, akit nemrég bocsátot- szabadsá- tak el, pedig felesége koráb­ban visszakönyörögte őt az üzembe. Egy ideig megbe­csülte magát, aztán sorozato­san cserbenhagyta társait. Nem elesett emberek ők, hanem felelőtlenek. önma­gukkal, a családjukkal és az őket befogadó kollektívával szemben. Ennek ellenére sem haragszanak rájuk a vezetők és munkatársaik, mert más tekintetben viszont értékes emberek. Ha ki tudnák töröl­ni életükből ezt a szót: iga­zolatlanul mulasztottam, ak­kor nagyon boldog, megelé­gedett és kiegyensúlyozott emberek lehetnének, akár­csak több száz társuk a gyár­ban. V. K. MÁI KOMMENTÁRUNK Elismerés a legjobbaknak él­jelek azt mutatják, hogy ez­zel sem maradnak adósak. lázatosabb, a gyűlölet és a fajüldözés alapján álló „jog­szabályai”, a hírhedt „nürn­bergi törvények”. 2. Ebben a városban tartotta hatalmá­nak zenitjén csinnadrattás- diadalittas „pártnapjait” a náci hierarchia. A Nemzetközi Katonai Tör­vényszék nürnbergi tevé­kenysége során a vádlottak kihallgatásán, a vád- és vé­ti őbeszédek meghallgatásán kívül száztize,nhat, szemé­lyesen elmondott és több mint Mázsáról f- kiállítás Ma nyitják meg Miskolcon, s Szőnyi István teremben a Nógrád megyei közönség előtt is ismert festőművész, Ma- zsaroff Miklós kiállítását, amely december 4-ig várja az érdeklődőket. A művész Alsó- zsolcán született 1929-ben. Művészeti tanulmányait 1948 —1953. között végezte a Kép­zőművészeti Főiskolán. 1958- ban Miskolcon telepedett le, s tevékeny tagja lett a vá­ros, illetve az észak-magyar­országi művészcsoportnak. El­ső önálló kiállítása a mis­kolci Szőnyi István teremben volt, 1961-ben. Ezt követően müveivel gyakran találkoz­hattunk különböző tárlatokon. A mezőgazdaság dolgozói A mezei munka minden észrevehetetlenné vált az az idei mezőgazdasági munka gépesítés ellenére kemény em- maradás. során is derekasan helytáll- bereket, sok szorgalmat ki- Ez jellemző ma a megyénk tak. Igazán minden elisme- ván, aminek párosulnia kell mezőgazdaságában dolgozó rést megérdemelnek. Az őszi a hozzáértéssel, mert ahol a földművelő emberekre. Akad- vetéssel, ha meg is késtek né- munkának nem adják meg a tak traktorosok, akik csak hány napot, de végső soron szükséges módját, ott a mi- addig hagyták el a gépüket, országosan az elsők között el- nőséggel van baj. Ahol pe- amíg valamennyit pihentek, vetettek. A termény, is a dig nem az előírásnak meg- Tudták, hogy a figyelem rá- magtárban van már. Az őszi felelően dolgoznak, ott bi- juk összpontosul. Az idén lé­szántás még tehertétel, de a zony, amikor a betakarításra nyegesen kevesebb külső se­kerüi a sor, nagy csalódások gítségre szorult mezőgazdasá- érik a termelőt. Teljes oda- gunk, mint például az elmúlt adásra van tehát szükség, évben. Most is sok munkájuk amikor a munkát végzik a volt — és tegyük hozzá —, mezőgazdasági dolgozók, van is, de szervezetten, az Szükségtelen felnagyítani, erők helyes felhasználásával milyen helytállást követelt a maguk erejéből végezték el a tsz-ek dolgozóitól, hogy ki- tennivalót. mondhassuk: az idén a me- Az idén is megkövetelték a zőgazdaságban becsületesen munkát a tsz-vezetők. A dol- elvégezték a munkát. gozó ember is szereti a ha­Egy nyugodt nap sem volt, tározott vezetést. De amit mert a mezőgazdasági üze- kértek a dolgozóktól, azt tel­inek felett állandóan ott volt: jesítették. Ennek eredménye, minden percet ki kell hasz- hogy a mezőgazdaság teljesi- nálni, hogy a feladatok el- tette, amit jogosan elvártak végzésével ne maradjanak el. tőle Nem szabad tehát elíe. Ez azt jelentette az emberek ledkezni a köszönetről az el- számára, hogy kora hajnaltól ismerésről sem. késő estig nem volt megállás. Palotáson, Magyarnándor­Megtörtént a műszaki átadás Salgótarjánban a 21-es főközlekedési út párhuzamos sza­kaszának egy részén. Fotó: Sturman i Cl IV/ MÜ3U1X. X»X.CIC1 y QUl CX'l lUVl _r. j . ban, Romhányban, Nőtincsen, £°§az asagi A napokban az egyik me­szakember Diósjenőn, vagy Nógrád köz- ™n?ta: ha megköveteltük a cóöKpn rlo i'i cfvst*7Ä1 irá n \rala_ TTlU.n ÍHt. ségben, de úgyszólván vala mennyi munkahelyen olyan példamutatóan dolgoztak az emberek, hogy méltán lehet­nek büszkék arra, amit elvé­geztek. Igazán jó példája a , helytállásnak a . »«ybáwyl *■£» S" .1 és azt maradéktala­nul el is végezték, akkor ne szégyelljük megköszönni. é6 a legjobbakat megjutalmazni a teljesítményéért. A jó mun­káért kijáró őszinte köszönet egyesített tsz tagjainak, al­kalmazottainak teljesítmé­nye. A salgótarjáni járás fe­jezte be elsőnek a vetést. Lévén, hogy a bátonyiak te­rülete a legnagyobb, .ott a többi tsz-hez ' viszonyítva ké­sőbb végeztek. De amikor tu­domásukra hozták, mi a helyzet az őszi vetéssel, olyan nagy lelkesedéssel lát­tak a feladathoz, hogy szinte válhat, ha kellő időben al­kalmazzák és azt részesítik benne, akit megillet. Szám­talan sok azoknak a száma, akiket az idén végzett mező- gazdasági munkáért elisme­rés illet. Ne feledkezzenek meg a tsz-vezetők erről, hi­szen megtérül, ha a becsüle­tesen dolgozó ember munká­ját elismerik — 15 — NÖGRAD - 1975. november 20., csütörtök Cí

Next

/
Thumbnails
Contents