Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-19 / 271. szám

Málranováhon jártunk (1.) Megyei filmbemutatók Tervek a telepen Magyar filmhét Salgótarjánban A közel háromezer lakosú Mátranovák sorsának alaku­lása, fejlődése sok vonásában az egész megyére jellemző. Ma már nem a bányászat, hanem az ipar ad kenyeret a lakosság zömének 1082 aktív keresőből 741 főnek. A Ganz-MAVAG gyáregysége 050—700 dolgozót foglalkoztat. Hogyan alakultak a művelődés lehetőségei a telepi és az úgynevezett falusi részből álló községben — erre kerestük a választ. Kabos László és Vörös Eszter a Hct tonna dollár című, Hintsch György által rendezett filmben. Ez a műsorhét egyetlen új bemutatót tartogat a film- kedvelők számára, viszont annál több, egyszer már ját­szott, nagy sikerű filmalko­tást. Utóbbiak magyar fil­mek, s a salgótarjáni Novem­ber 7. Filmszínházban kerül­nek bemutatásra. Szóljunk azonban először az új bemutatóról! Vietnami filmet ritkán lát­ni a magyar mozikban. A most bemutatott A saigoni lány című produkciót emlé­kezetünk szerint mindössze egyetlen olyan film előzte meg, amely a délkelet-ázsi­Fiatalok közművelődési feladatai Ismeretterjesztési elöntő Ünnepélyes díjkiosztással ért' véget vasárnap Szolnokon a műszaki és természettudo­mányos szakkörök országos pályázatának háromnapos döntője. A rendezvénysoroza­ton 75 szakkör hat ágazatban vetélkedett és mutatta be a tudományos ismeretterjesz­tés korszerű közösségi és kis­csoportos módszereit. Az ama­tőr barkácsolók, modellezők, híradástechnikusok, fiziku­sok, biológusok és csillagászok között a zsűri kategóriánként három dijat ítélt oda a leg­jobb szakkörök, illetve veze­tőig részére. Elégedett a látogató a bá­nyatelepi klubkönyvtár lát­tán. A rend és a tisztaság jó ízlésről, gondos munkáról árulkodik. A polcokon külön­féle olvasnivalók sorakoznak. — Hányán iratkoztak be a könyvtárba? — kérdeztük Ko­vács Jenőné könyvtárostól. — Jelenleg 172 olvasónk van — feleli. — A telepen la­kók és a gyár dolgozói egy­aránt ide járnak. A terület könyvtári szempontból jól ellátott. Van könyvtár Mátra- novák-faluban és Homoktere- nyén is. Júliusban, amikor ide jöttem. 140 beiratkozott ol­vasónk volt. azóta harminccal nőtt a számuk — fejlődtünk tehát mi is. Jövőre pedig, ha terveiket megvalósítják, még tovább léphetnek. A tervek előtt azonban szóljunk a megvaló­sulásról. Az idén együttműkö­dési szerződést kötöttek a szocialista brigádokkal — szám szerint nyolccal — a könyv és az olvasás megsze­rettetésére, népszerűsítésére. Forgó Elemér tanműhelyve­zető, aki mellékállásban ve­zeti a klubkönyvtárat, örül az eredménynek, de korántsem elégedett. A munkásokkal még nem sikerült olyan mértékben megkedveltetni a könyvet, mint amennyire szükséges lenne és szeretnénk. Ezzel magyarázható, hogy a fizikai munkát végző brigádok nem éltek kellőképpen a lehető­séggel, s közülük alig egy- kettő kötött szerződést. Mint­ha fal lenne köztük és a A Tisza Bútoripari Vállalat szombathelyi gyárában az idén — a megnövekedett igé­nyeknek megfelelően — kony­habútorok gyártására tértek át. A Babette, Beáta és Esz­ter típusú konyhagarnitúrák­ból eddig nyolcezer készült az üzemben. Amikor 1939-ben a Mongol Népköztársaságban voltam, és olykor sokáig nem kaptatok tőlem levelet, sok mindenfélét gondoltatok akkor is rólam-.. De hiszen épen, egészségesen tértem Hozzátok vissza... Ez alkalommal is úgy térek haza. ha befejézzük a háborút, de már nem olyannak, mint an­nak idején, hanem öreg had­aggastyánként. őszülő halán­tékkal. s nem közlegényként, mint egvkor. hanem tiszti csil­lagokkal a váll-lapomon... Most kapitány vagyok, de nem egyszerű kapitány, ha­nem gárdakapitány.-. "’énzem van. pénzsegélyt kiü lhetek... Holmikat is ad­hatok, de azokért ide kell jön­ni. A meghívást elintézem..- Jo. i942-b°n a Vörös Csil­lag Érdemrenddel tüntettek ki. 1943. deccmb''" 30. 13. A FIVÉRHEZ. ..Drága Tyi- h 'i '1 vé-em''' A m"znrób■1 * í;at már megszoktam, nálunk fronthar­könyv között. De nekünk ép­pen e falat kell áttörnünk, át­gondolt kulturális munkával. A könyvújdonságok rend­szeres bemutatója, a letéti könyvtár létesítésének gondo­lata mind ezt szolgálja. A munkahelyekre, a munkások közé vinni a könyveket, ba­rátkozzanak velük, biztosan kedvet kapnak valamelyik el­olvasására. ★ Eredeti szépségében pompá­zik a nagyterem. Vadonatúj, tükörsima parkett csillog-vil- log, szinte vakít az ablakon átfurakodó, rázúduló őszi ve­rőfényben. Megifjodott, meg­szépült az egész félévszázados épület, a hajdani bányakaszi­nó. Egyébként — fura úr a megszokás — az itteniek többsége még ma is kaszinó­nak nevezi á házat, amelynek funkciója alaposan átalakult, s a benne folyó munka tar­talma és minősége is megvál­tozott. A Ganz-MAVAG gyáregy­sége 1973. január • 1-én vette át a Nógrádi Szénbányáktól a környékbeli bányák megszűn­tével az „elárvult” intéz­ményt. Egy évvel később hoz­zá is láttak a felújításhoz, melyet az idén folytattak. — Soha jobbkor! Nagyon nagy szükség volt már rá — mondják beszélgető partne­reim, Berze Balázsné, Kun Vincéné, Petik Lajos és Kun Zoltán, a gyár dolgozói, akik egymástól veszik át a szót, s mindegyikük hozzátesz az A termelés ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva har­minc százalékkal, 1973-hoz mérve pedig több mint negy­ven százalékkal emelkedett. Az üzem az év végéi? terven felül két és fél millió forint értékben hétszáz garnitúra konyhabútort ad a kereskede­lemnek. cosoknál ez mindennapi jelen­ség. El sem tudod képzelni, mennyire megöregedtem a há­borús évek alatt. Ha látnál engem, soha meg nem ismer­nél..- Megijednél: lesoványod­tam. megöregedtem. Sebeimet nehéz lesz gyorsan begyógyí­tani. Mellkasom akárcsak egy összetört sebességváltó-szek­rény, hörög- a fene se tudja, miért. Még csak huszonhete- dikben vagyok, de sokat men­ni egyszerre már nem tudok, kifulladok. Fejsebem szintén sok erőt és egészséget vett el tőlem.-. Íme. ez a háború! Lám, mit jelent szabad ég alatt hálni... De ne hidd, hogy már alkalmatlannak tartom nfiagam mindenre. Mi még sok évet élünk együtt, megnősülök, hisz nem lehetek örök é'etem- re nőtlen, családot alapítok. De hát ez mind majd később, ezeket a problémákat majd békeidőben oldjuk meg.-.” AZ APÁHOZ. Később, ap­jához írt leveléből. ..Orül;u: a"ám. hogv gazda hogy előzőhöz valamit. — A felújí­tás előtt már gerendákkal kellett a roskadozó tetőzetet megtámasztani. Még életve­széllyel is számolhatott az, aki betette a lábát. A Ganz-MAVAG kétmillió forintot adott az átalakításra, korszerűsítésre. Üj vízveze­tékrendszert építettek, meg­oldották a szennyvízelveze­tést, olajtüzelésű thermogene- rátor segítségével a fűtést. December végére minden szükséges munka elkészül, s a jövő évben már nem lesz tárgyi akadálya sem a rend­szeres tevékenységnek. Igaz. működik jelenleg nyugdíjas klub. bélyegszak­kör, alakult tánczenekar is, de ez még kevés!’ Tisztában vannak vele Mátranovákon, hogy több művelődési, szóra­kozási lehetőséget kell adni az embereknek. — Igazi munkásművelődési otthonná szeretnénk tenni a klubkönyvtárat — mondja Forgó Elemér. — Ennek szel­lemében dolgozunk. Ifjúsági klubunk engedélye november 1-től szól. Ezen belül Szeret­nénk irodalmi színpadot ala­kítani. A felnőttek számára — található a gyárban né­hány ügyes kezű ember — képzőművészeti szakkört szervezünk. Később bekap­csolnánk a munkájába az ál­talános iskolásokat is. A felnőttoktatást kiemelt feladatnak tekintik. — Az idén huszonnyolcán jártak iskolába. Ügy érzem, sikerült az embereket érde­keltté tennünk a tanulásban. A fiatal betanított munkások tudják, hogy az általános is­kola elvégzésével nyitva áll előttük az út a szakmunkássá váláshoz. Október közepén megoldó­dott a mozi gondja is a bá­nyatelepen. A vendéglőben, amely az üzemi étkeztetést is bonyolítja, Mopresszót szer­veztek. Heti egy alkalommal vetítenek, örülnek a helybe­liek, nem kell mindig a falu­ba gyalogolniuk, ha egy-egy jó filmet akarnak megnézni, helyben hozzájutnak. S egy­szer, talán nem is olyan so­kára szélesvásznú mozijuk is lesz a telepieknek. Mert erről nem mondtak le... Következik: Valami elin­dult a faluban is... G. Kiss Magdolna Sulyok László Jusson eszedbe, apa, hogy hamarosan véget ér a háború, hamarosan kenyérrel és sóval kell fogadnotok harcosaitokat. Várjátok hát azt a napot, ké­szüljetek fel az én fogadásom­ra is. Mert mi visszatérünk, hazatérünk, feltétlenül haza­térünk... Mi van Miskával? Mit csi­nál, jobban van már? Kabá­tom bizonyára jó lesz rá. in­geim a nyakkendőkkel együtt szintén... Legalább emberi ki­nézése lesz- Elvégre nem jár­hat pucéran. Tyihonnak is adjál valamit az én holmim­ból. Valahogy ki kell már kecmeregni a szegénységből! Semmi vész, rövidesen a há­ború nyomait is eltüntetjük. Amivel tudok, segítek rajta­tok... Én is mindenféle szörnyű dolgokat álmodok- De hát ez ostobaság. Amire gondol az ember, arról szokott álmod­ni...’' Apjához írt, 1944. március 18-i keltezésű levél: „A napokban írtam egy le­velet. de már nem bírtam ki­várni a korábbi levelemre küldött válaszokat, s ezért el­határoztam, hogy ismét elkül­döm Nektek frontüdvözlete­met, s vele egy fényképet. 1941. novemberében fényké- peztettem le magam a frontra indulás előtt- Hogy szerettem volna még akkor elküldeni Nektek ezt a fényképet- de hová küldtem volna?! Ezért úgy döntöttem, kivárom az adandó alkalmat, a harcok fü­zén viszem át masammal, és ir>'.'d e'ki'üüöm Nektek. En­nek most jött el az ideje. Rám emlékeztet majd Benneteket. Én sokat változtam- de a kül­sőm és a szívem ugyanaz maradt. Csak idősebb lettem valamivel”. Keltezés nincs. Apjának, hozzátartozóinak írt levél: ,..-.Most van egy kis időm és így megírhatom Nektek, mi­lyenek a mi ellenségeink, azok. akik vadállatok módjá­ra törtek rá hazánkra. Most az ő földjükön harcolunk. Nos, itt mindenütt csak ma­gántulajdon van, kizsákmá­nyolás, egymást rabolják ki az emberek. Ezek nemcsak háborús ellenségeink, ezek a más népek gyűlöletének szel­lemében nevelt emberek, akik nemzetüket mindenek fölötti­nek tartják, és akik más nem­zeteket lenéznek... Ezek az emberek úgy szerzik vagyo­nukat, hogy kizsákmányolták a rabszolgaságba. hurcolt szovjet állampolgárokat Uk­rajnából, Belorussziából és hazánk más vidékeiről... Most együtt menekülnek hadsere­gükkel és itthagynak mindent, amit összeraboltak. Látvá­nyuk gyűlöletet vált ki az emberekből. Hiszen ők per­zselték fel városainkat és faT vainkat. Akárcsak a véres zsákmánnyal hazatérő ordaso­kat hazaváró farkaskölykök, úgy várták bandita férjüktől és fiaiktól az Oroszországból való küldeményeket, amelyek miatt az. utolsó holmitokat is elszedték tőletek. drágáim. Mohón várták ezeket a külde­ményeket. azt kérték, minél többet adjanak postára belő­lük. pedig jól tudták, hogy idegen vér, idegen könnyek tapadnak hozzájuk...” 1944. március 19. .-Hazatérek és ügy fogunk élni. ahogy még soha sem él­tünk. Mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy életünk boldog és örömteli legyen. ai országban, a baráti Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ságban készült. Hogy ritkán jutnak el hozzánk filmek eb­ből az országból, annak ma­gyarázata; a vietnami film­gyártás és filmművészet most van kialakulóban. Az ország húsz évig szinte szüntelen harcban állt, ily módon ter­mészetes, hogy a művészeket — így a filmeseket is — leg­inkább ez a téma foglalkoz­tatja. Nincs Vietnamban olyan család. amelyik ne ve­szített volna hozzátartozót a háború során. A saigoni lány című film témája a háború, A ZIM salgótarjáni gyárá­nak KISZ-bizottsága vb-ülé- sen vitatta meg a közművelő­dés helyzetét, és határozta meg a tennivalókat, az ifjú­kommunisták feladatait. A feladatterv meghatározá­sánál több kedvezőtlen ténye­zővel is számolni kellett. Ezek sorában említhetjük a közművelődés mozgalmi jel­legének hiányosságait, a vi­dékről bejáró fiatalok nagy számát, a gyári művelődési ház személyi és tárgyi feltéte­leinek korlátozottságát, a fia­talok egyes rétegeinél tapasz­Ami tőlem függ. igyekszek mindent megtenni. Ö ez a betegség. Csak már elkerülne Benneteket az a baj. Sürgősen írjátok meg, mi van Tyihonnal, kórházban van-e még. vagy már otthon, van-e orvos nálatok. Küldtem haza 1100 rubelt, később kaptok még 1 200 és 1 300 rubelt... Egyszóval pénz- küldeménnyel fogok segíteni rajtatok. ...írjátok meg, milyen az időjárás... Itt hol havazik, hol esik. Az utak járhatatlanok. akárcsak tavasszal mindig, de mi már megszoktuk, hogy bármilyen körülmények kö­zött harcoljunk, s amint lát­játok. nagyszerűen nyomu­lunk előre”. 1944. március 28. ,.Apa! Próbáld leküzdeni azt a betegséget, gyógyulj meg, nehogy csapás érjen. ...Végül is kivel építitek a házat? Románnal és Pávellal? Nektek hármótoknak kell épít­kezni. Ha majd hozzáfogtok az építkezéshez, arra kérlek benneteket, hogy mindent a lehető legjobban csináljatok. Nagy ablakokat, külön háló­szobát. külön hallt, külön konyhát. A konyha hadd le­gyen ideiglenesen háromfalú konyha, s orosz kemence ben­ne. Kezdetnek jó lesz a há­romfalú, egyelőre az is meg­felel. később pedig a lehető­ségekhez mérten ki lehet majd toldani. A háznak feltétlenül fedett tornáca legyen, abla­kokkal...” MINDENKIHEZ. 1944. áp­rilis 21. ..Drá"a szüleim, hozzátarto­zóim! Drága apa. mama. Má- nya. Miska. Tyihon, Mása, Va- sziljok. Ványai!! (Folytatjuk) a hősies, nemzeti felszabadí­tó harc. A film főszerepében egy egzotikus szépségű, kivá­ló színésznőt ismerhetünk meg Ai Van személyében. A salgótarjáni November 7. Filmszínház magyar film­hetének programjában hat filmet láthat a közönség, ja­va részben több évtizeddel ez­előtt készített országos sike­rű produkciókat. A Mágnás Miska című filmoperéttet Keleti Márton, a filmvígjáték kitűnő magyar művelője készítette 1948-ban, a „fordulat évé’-ben. A cím­szerepet Gábor Miklós ala­kítja, mellette Sárd.y János, Németh Marika, Mészáros Ági, Latabár Kálmán és La­tabár Árpád játszik fontos szerepet. Az Állami Áruház alkotója Gertler Viktor, s főszerepeiben ugyancsak ott találjuk a kor legnagyobb magyar komikusát, Latabár Kálmánt, valamint Gábor Miklóst. Az 1952-ben forga­tott zenés filmvígjáték továb­bi szereplői; Petress Zsuzsa, Feleki Kamill és Turay Ida. A Mikszáth regényéből ké­szült Különös házasságot Ke­leti Márton rendezte, Benkő Gyulával. Örkényi Évával és Gábor Miklóssal a főszerep­ben. A 2x2 néha öt című ze­nés filmvígjáték Révész György munkája. A magyar filmhét programjában — amely a vígjátékra épül — Hintsch György két műve, A veréb is madár és a Hét ton­na dollár kapott még helvet.' Mindkét film főszerepét Ka­bos László játssza. talt nagymérvű passzivitást, kulturális igénytelenséget. A KISZ vb figyelembe vé­ve a reális helyzetet, a szo­cialista társadalom építésének szükségszerűségeit, 30 pont­ban fogalmazta meg a KISZ- tagok és a fiatalok közműve­lődési tennivalóit. Egyik leg­fontosabb feladatnak tartják a rosszul képzettség megszün­tetését, főként a Ne legyen olyan KISZ-tag, aki nem vé­gezte el az általános iskola 8 osztályát akció segítségével. Megkülönböztetett figyel­met fordítanak a szakmai képzettség fejlesztésére, a munkásulánpótlás biztosítá­sára. valamint a politikai is­meretek tudatos, rendszeres bővítésére. Céljaikat vetélke­dőkkel. s különböző rendez­vényekkel kívánják elérni. A KISZ vb feladattervét az alapszervezetek külön-külön beszélik meg, s ebből kiindul­va határozzák meg sajátos tennivalóikat. M. I. Mai tévéajánlatunk 20.00: GANDHI. Németh László drámája a Thália Színház előadásában. Gandhi a tisztátalanok tele­pén lakik. Itt fogadja a kül­földi újságírókat, itt kénysze­rülnek vele tárgyalni a poli­tikusok, a kormány tagai is. Mikor a muzulmánok Noaka- li vidékén gyilkolják a hindu­kat, megtiltja, hogy erre a hinduk bosszúval feleljenek, össze kívánja békíteni India különböző vallású népeit, mert nem akarja, hogy Indi­át fölosszák. Egykori har­costársával, a különálló Pa­kisztánt szorgalmazó Zsin- nahval is szembekerül, bár a különválást nem tudja meg­akadályozni Calcuttában, a független India fővárosában lecsendesednek a kedélyek, de rossz hírek érkeznek más tartományókból, Gandhi be­jelenti, hogy éhezésbe kezd, mindaddig, amíg a szemben- áll j felek meg nem békülnek. A bőit hatodik napián győ- ze’met arat a szenvedélyeken. A főszerepekben: Kozák Andrást, Harsány! Gábort, Nagy Attilát, Drahota And­reát láthatjuk. I Népszerű konyhabútor jV; ságotek ke^d fejlődni, kezdetek lábraállni:.. 4 NÖGRAD - 1975. november 19., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents