Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-18 / 270. szám

Okos javaslatok — teljesített kérések

Üzemi demokrácia

A július végén megtartott termelési’ tanácskozáson a Salgótarjáni Kohászati Üzemek gyárrészlegeiben dolgozó munkások 74 százaléka vett részt. A beszámolóhoz 293-an szóltak hozzá. Az elfogadott javaslatok száma 240- Az október 31-én tartott termelési tanácskozáson az előzőleg felvetett javaslatok, feladatok Végrehajtását tárgyalták.

Vizsgáljuk meg, hogyan teljesítették a vállalat vezetői a dolgozók kéréseit, javaslatain

A huzalmű dróthúzó részlegében sürgették a raktármérleg beszerelését, kérték a gyári útvonalak lebetonozását, valamint a kenőanyag'-készí- tők, a porelszívó berendezés beállítását. Ez utóbbi már üzemel. A másik két kérést ez év végéig teljesítjük, mivel a Dexion gyárrészlegben is hasonló raktármérleget építenek be — mondja Hortobágyi András versenyfelelős, majd folytatja a felsorolást.

— A szegverő üzemben a

III. Wafios típusú gépre egyengető görgőket kértek a dolgozók, a biztonságos munkavégzés érdekében. Itt folyamatosan történik a megrendelt 25 görgő elkészítése és beszerelése. Nagyon fontos a köszörűkövek kicserélése és szabályozása, amit szintén az üzem dolgozói kértek.

A termelési tanácskozásokról készült jegyzőkönyvekből kitűnt: a dolgozók ritkán fordulnak egyéni kérésekkel az üzem vezetőségéhez- Miért? Mert előtte közösen megbeszélik javaslataikat, és ezeket egy-egy munkás mondja el a tanácskozásokon.

— Kértük a vezetőséget — kezdték a beszélgetést a rúd- vasüzem munkásai —, hogy az R—4-es típusú darabolóhoz szereljenek fel légköszörűt. Elmondhatjuk, hogy már elkészült és üzemel. A három fokozatú húzógép motorját szinte napok alatt megjavították.

— A fémbevonó üzemben elég nagy a légköri szennyeződés. Ezért elszívó ventillátorokat szereltek fel. aminek védőkorlátja nem volt elég magas. Kértük ennek magasítását, amit már el is végeztek

— mesélték az üzem dolgozói. Ezek apró kérések, ám annál nagyobb öröm számunkra, ha teljesítik— Az új horganyzóban a dolgozók kérték a szabadnap megadását. Ennek kivizsgálását komplex bizottság tárgyalja, és hamarosan választ is adnak — hallottuk a vállalat versenyfelelősétől.

A hengermű gyárrészlegének dolgozói a termelési tanácskozások legaktívabb

résztvevői. Kérdéseik nyomán munkájuk könnyebb és biztonságosabb Jesz- Javaslataikkal a termelés hatékonyságát segítik.

— A Quartó hengerlőgép automatikus végbeáilítójának javítását kértük, melyet már megcsináltak. Így könnyebb és gyorsabb lett a munka. A hidraulikus rendszerek felülvizsgálatára a gyár vezetői, a budapesti Bánky Donáth Műszaki Főiskolával kötöttek szerződést- és így az üzem szakmunkásaival együtt közösen javítják a hibákat. Nagy gond a tekercsek szállítása és mozgatása. Ezért sürgettük a fogók elkészítését. Pontos határidőt nem tudunk, de talán ebben az évben elkészül pár darab, amivel sokkal köny- nyebb lesz az anyagmozgatás

— mondták a hengermű dolgozói.

A kovácsoló gyárrészleg női munkásai a mosdók, illetve a zuhanyozók korszerűsítését kérték. Ezt rövid időn- belül megoldotta a vezetőség A kézikovácsolás nehéz fizikai munka, és emellett nagy gyakorlatot is követel. Űj munkások kellenének. Ezt a kérést a vállalat eddig még nem tudta teljesíteni.

— Sok régi szerszámmal dolgozunk, és így panasz volt a munkánk minőségére. Ma már megszűnt, mert új és pontos ollókat, kulcsokat, csiszolókat vásárolt az üzem vezetősége — újságolják a műhely munkásai.

Ezek a hatékony termelési tanácskozások erősítik a dolgozók tulajdonosi érzését, és a gyakorlatban mutatják meg az egészséges üzemi demokrácia érvényesülését és hétköznapivá válását.

fb. zs.)

\

Társadalmi aktivitás és tudatosság

Konzultáció

A társadalmi aktivitás, a társadalmi gyakorlat tartománya magába foglalja a politikai-közéleti és a munkatevékenység területeit.

Olyan politikai kultúrát és hozzáértést feltételez, amely maga is csak a részvétel — az aktivitás „mezője” — folyamatában formálódik és fejlődik. Kritikus pont tehát — akár fejlesztésének nehézségeit, akár fontosságát nézzük.

Problémák forrása, hogy a társadalmi aktivitásnak — legyen szó intézményekről, vezető testületekről és egyénekről, vagy a tömegek aktivitásáról — minőségi követelményei vannak. Csak ezeknek az érvényesítésével kerülhetjük el a formalizmust és a látszat-aktivitást.

Nógrád megyében is volt rá példa, hogy egy adott üzem kollektívája teljes odaadással, túlórázással dolgozott a terv teljesítésén, avagy túlteljesítésén. Ám a gyártott termékről kiderült, hogy nem üti meg a közgazdaságtani követelmények mércéjét. A munka tudatos vállalása, a lelkesedés és a magas fokú aktivitás kiáltó ellentmondásba került a tényleges eredménnyel. Az aktivitást ugyanis könyörtelenül feleslegesnek nyilvánítja a társadalom azzal, hogy szükségletei nem esnek egybe a munka eredményével. A visszahatás magára az aktivitásra nem lehet kétséges.

A tanulság viszont fontos követelményre hívja fel a figyelmet: az aktivitásnak, a tevékenységnek szervesen kell illeszkednie a társadalmi termelés objektiv törvényszerűségeihez. Ha voluntarisztiku- san eltekint ez utóbbiaktól, saját magát kérdőjelezi meg.

A gazdaság vaskos tényszerűség, amellyel nehéz ujjat húzni. A politikai és közéleti tevékenység más területein azonban — úgy tűnhet — r.em működnek ennyire „objektív” kritériumok. Ez azonban csak látszat. Mert először is a társadalom termelési és újratermelési folyamatától soha nem függetleníthető ;

társadalmi gyakorlat egyetlen más területe sem. Különösen nem a szocializmusban, ahol — a magántulajdon és a kizsákmányolás kényszerítő mechanizmusai híján, s a munka, ma még nem egyszer nagyon is megerőltető jellege mellett, a társadalmi aktivitás és tudatosság magasabb foka szükségeltetik magában a termelési folyamatban is. Másrészt a mindenkori társadalmi aktivitás, különösen, ha a társadalom alapvető csoportjait érintően esik róla szó, maga is meghatározott folyamatként érvényesül a társadalomban. Ez a meghatározottsága részben történelmi, s mint ilyen, a konkrét nemzeti fejlődés keretében, a politikai tudatosság kialakulásának múltbeli lehetőségei által meghatározott. Részben azonban napjaink társadalmi tapasztalatainak terméke is.

Az utóbbi hangsúlyozása különösen fontos. Hiszen feltétlenül a társadalmi érdeklődés és részvétel csökkenéséhez vagy stagnálásához, egyfajta elkedvetlenedéshez vezet, ha az egyének úgy tapasztalják, hogy törés mutatkozik a szavak és a tettek között. Ha más az, amit mondanak nekik, vagy olvastatnak velük és más az, amibe mindennapi életünkben, esetleg nap mint nap beleütköznek. A konkrét, személyesen is felmérhető környezet: a munkahely, az üzemrész, a műhely, a brigád, a lakónegyed területén tapasztalt ellentmondások és visz- szaélések esetén még a legjobb politikai célkitűzések és eszmék is elveszíthetik erejükét. Mert mit érhet például egy munkáját becsülettel és tehetséggel végző állampolgár szemében a „mindenkinek munkája szerint” elv ott, ahol ez legfeljebb falragaszokon érvényesül, miközben időről időre csak megszegését tapasztalja. Nyilvánvaló, hogy a túlzott aktivitás és lelkesedés ilyenkor maga is gyanús és formális: a karrierizmus és törtetés veszélyére figyelmeztet inkább, mintsem önelégültség- tre adhatna okot.

A társadalmat formálni kívánó szándék szempontjából ez a figyelmeztetés is egy- gyel több okot szolgáltat arra, hogy a társadalmi aktivitás kérdését a maga mélységében értelmezzük, s lenyesegessük a formalizmust és a hamisat az igazról, a társadalmilag hasznosról. Az aktivitás tartalma a fontos, az aktivitást kísérő tudatossághoz hasonlóan. Mi több, éppen ezek az utóbbiak a legfontosabbak.

Am, ha így van, igazolódik' kiinduló tételünk, hogy a társadalmi aktivitásban közvetlenül vagy közvetítettebben, mindig a társadalmi gyakorlat egésze tükröződik. Ahogy egy-egy nagy pontosságú műszeren ott tükröződik az elvégzett munka a maga leta- gadhatatlanságában és végső megméretettségében, úgy a társadalmi egyéneket is társadalmi érintkezésük sokfélesége formálja, s beanünk az előbbi tükröződik a maga konkrét valóságában és tényszerűségében. Nagy tanulság hát a politikus, a vezető és a társadalmat fürkésző tudat számára: arról árulkodik,

hogy eszméinkből és célkitűzéseinkből mi vált valóban embert formáló valósággá és tényszerűséggé és mi az. ami ellenállásba ütközött, megtört vagy éppen visszájára fordult a társadalmi közegen, ennek az újjal szembeforduló mindennapiságán. A legfontosabb társadalmi rétegek átlagegyénei, mint megannyi finom műszer, rögzítik magukban a társadalmi fejlődés állását.

Ezért kell rá odafigyelnünk. „A nevelőt magát is nevelni kell” — írta Marx. Ez a nevelés azonban éppen ennek az odafigyelésnek az eredménye lehet. Hogy mélyebbek legyenek társadalmi ismereteink, hogy jobban tudjuk, mit, mikor és hol kell tennünk. A tudatos társadalomformáláshoz és társadalmi aktivitáshoz, ha ma még tömegszinten nem is mindenütt és mindenkor, de vezetői szinten — lentebb és fentebb — feltétlenül ez. is hozzátartozik.

Czikora Irén egyike azoknak a jó dolgozóknak, akik november 7. alkalmából Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesültek a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A kovácsológyár betanított munkása nem csak a termelésben áll helyt és végez kifogástalan munkát, hanem mint szak- szervezeti bizalmi is több mint tíz éve tevékenykedik.

Varga János 11. szegverő már másfél évtizedet töltött el gépei mellett. A fiatalember nem csak a munkában mutat fel kiváló eredményt, hanem a társadalmi tevékenységben is. Hét éve munkásőr, s két éve lépett a párttagok soraiba. Munkája mellett végzi az általános iskola nyolcadik osztályát. Fotó: Kulcsár József

C

send. fehéren ragyogó tisztaság. Mesterséges fény a ketrecek fölött, a szalmaágyban fodros, fekete-fehér színű borjúosika ügyetlenkedik. Egy órája sincs, hogy napvilágra jött. Vörös Mihály az ellető gulyás ebben a pillanatban írta krétával a fekete táblára: 667 XI. 9. üsző. Fekete Imrének, a fiatal állattenyésztőnek felragyogott az arca.

— Ez igen, nagyszerű — és gyengéden megvakarta az újszülött tarkóját.

Pasztán, a termelőszövetkezet, Muzsla alatti Feneki-ta- nván zajlott le az előbbi közjáték. A Mátra alján már hidegek járnak. A major fáiról is lehullottak , a levelek. Az udvari gyep tartja még a színét. Tisztaság, rend a tehéntartó telepen. Háromszáz- tizenhat fejőstehén istállója, másfél száz borjúnak nevelője, növendék jószágoknak ólja és az ellésre váró anyaállatoknak szülőhelye, amit a Feneki-tanyán építettek még a hatvanas évek első felében. Az épületeket megviselte az idő. Igazat keli adni Tari Istvánnak, a tsz állattenyésztési ágazatvezetőjének, amikor igyekezett tárgyilagos maradni.

— A körülmények a korszerű követelményeknek

már nem felelnek meg. Ennek ellenére próbálkozunk hasznos munkát végezni, miközben fokozatosan készülünk egy egészen korszerű tehenészet kialakítására..,

Tél előtt

a Feneki-tanyán

állományt a magyar tarkáról és a számentáliról fekete-fehér állományra cserélik. Néhány borjú ennek a kanadai fajtának a magyar tarkával való keveredéséből megszüAz állattenyésztési ágazat vezetője mindenkit óva intett attól, hogy túlbecsülje erdeményeiket. Mégis a látottak alapján elmondhatjuk, ha nem is a legkorszerűbben, de nagyon lelkiismeretesen dolgoznak a pásztói tsz-ben, hogy valóra váltsák szarvasmarha-tenyésztési programjukat. Jelenleg magyar tarka és szimentáli az állományuk. Fokozatosan készülnek áttérni a nagy tej hozamú feketefehér színű állomány kialakítására. Tari István erről mondta:

— Nem máról holnapra, hanem hosszabb idő múlva valósul meg a tervünk. Addig is a meglevő állománnyal kell gazdálkodnunk.

A Feneki-tanyán felkészültek a télre. A telepet körül ölelő legelőről az ólakba terelték az állatokat. A takarmánnyal nincs baj. A kazlak szép sorjában sorakoznak az udvaron, ahonnét naponta szárított pillangóssal feltöltik a jászlakat. A szálasok mellett abrak bőséggel áll rendelkezésre, valamint kiváló összetételű siló. A tsz-ben kialakult rendszer szerint maguk az állattenyésztők foglalkoznak a takarmány termesztésével is. Alapi Sándor vezetésével. Ezzel a takarmány jó

minőségét biztosítják, de a felelősséget is fokozzák a termesztésért. Fekete Imre, az állattenyésztő magyarázta:

— Az állatok a termeléshez és létfenntartásukhoz szükséges takarmányt pontosan adagolva kapják, etetős úti eljárással és önitatással.

Az állattenyésztő megerősítette: a télre gondosan felkészültek:

A pásztói állattenyésztők miközben figyelemmel végzik a mindennapos munkájukat, készülnek a holnapra is. Közvetlen a major bejáratától balra felépítették a telep dolgozóinak hideg-meleg vízzel ellátott fürdőjét és öltözőjét. Rövidesen átadják rendeltetésének. Ezzel megoldódik, hogy utcai ruhában senki sem léphet az istállókban, ami fontos állategészségügyi szempont. Tari István mondta el ezzel kapcsolatban, hogy nem kisebb szemoont az sem, hogy a telep dolgozói, az öltözőben levetett ruhájukban hagyják az istálló szagát, ami különösen a fiatalabb tehenészek igénye.

Említettük, . hogy a tehénletett. Számítások szerint ezekből a keresztezésekből

kialakított fejősök évi hatezer liter tej termelésére alkalmasak. Sokán hitetlenkednek, magasnak tartják a teljesit- ményt. Az állattenyésztési

ágazat vezetője viszont — a tsz vezetőségének egységes álláspontja szerint — nem azokhoz igazodik, akik aggályoslkodnak, hanem a várható maximumhoz. Olyan fejőgéprendszert építenek, amely képes kiszolgálni a magas termelési adottságokkal rendelkező jószágokat. A korszerű fejőgéprendszer felépítése a munkaerő szempontjából sem közömbös. Az istállókban foglalkoztatott 12 ember helyett kettő elegendő a fejés ellátására.

P ásztón, a termelőszö* vetkezetben a szarvasmarha-tenyésztési program megvalósításáért lelkesen, hozzáértéssel dolgoznak. A terv nem máról holnapra valósul meg, hanem fokozatosan, ezért türelem szükséges hozzá. Pásztón, a türelem mellé párosul a szakértelem és nem utolsósorban az ágazat iránti szeretet.

B. Gy.

NOGRAD — 1975. november 18„ kedd 3