Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-15 / 242. szám

Mai kommentárunk Tanulók Gépek zakatolnak, eszter­gapadok. satuk, nagykalapá­csok között serény kezek munkálkodnak. A Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek szak­munkástanulói 12 szakmát próbálgatnak. hogy egy­szer mester váljék belőlük. 257 tanuló ismerkedik a munka fortélyaival, szépsé­geivel, a tavaly létrehozott tanműhelyben. — Az evps tantervi felada­tot három fő csoportra osz­tottuk .—: magyarázta a te­lep műszaki ügyintézője Ber­ta Ferenc, aki bemutatta a tanműhelyt. — Szakmai. el­méleti és közéleti nevelésen fáradozunk. Ennek egyúttal hasznát veszi az üzem is- A gyerekeknek is örömükre vá­lik. ha elismerik munkáju­kat. Kicsit félénken mozog­nak még, de idővel megszok­ják az itteni légkört, felen­gednek, megbarátkoznak a szokásokkal. Így alakul ki a családias . viszony, amelyben a munkapadnál jut idő az ifjúság közéleti sőbbi munkánkban szeret­szellemét is formálni­— A szakszervezet irányí­tásával havonta kétszer TIT- előadásokat tartanak, a vál­tozatos és gazdag program­ban szerepelnek munkavédel­mi és kulturális témák egy­aránt, akárcsak az aktuális bel- és külpolitikai esemé­nyek ismertetése, vagy az orvosi problémák —, mondta Mendler János II. éves esz­tergályostanuló. — Rendszeresen látogat­juk az .•anyaüzem” kultúr- otthonát, ahol különféle fil­meket vetítenek számunkra-^ Ezeket utólag fórum kereté­ben vitatjuk meg — szólt közbe Tajti Csaba gépszerelő­lakatos. — Évente többször tanul­mányi kirándulásokat szer­vez az üzem, így megismer­hetjük az ország különböző nagy gyárait. Az itt látotta­kat és tapaszalatainkat ké­nénk hasznosítani. Vidéki városok szakmunkástanulói­val levelezünk, és cserekirán­dulásokat is szervezünk — hallottuk a lakatosüzem egyik legjobb tanulójától, Pála Józseftől. Nagyon sok fiatal a szak­munkásvizsga után visszatér volt mesteréhez, hogy az új helyen adódó problémákat felvesse, tanácsot kérjen­— örülünk az ilyen láto­gatásoknak, ezek bizonyít­ják, nem volt hiábavaló a munkánk, még az esetenkén­ti bíráló hang sem vált ká­rukra — fűzi hozzá Berta Ferenc. — Az a célunk, hogy minél több sokoldalúan kép­zett szakmunkást engedjünk szárnyra, hogy mind több munkahelyen hasznosítsák az itt tanultakat. És mindig, mindenkor szeretettel emlé­kezzenek a nálunk eltöltött ta­nulóévekre... (b. zs.) A napokban készült el a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregységében a soproni gázmű részére az úgynevezett gázmosó- és hőcserélő berendezés. Értéke több mint egymillió fo­rint. Képünkön: Oravecz István és Nyíri György hegesztők a hőcserélő befejező munká­latait végzik ■— bábéi felv. — Ószi vetes ®s ci iicoftciriclo ,A megyében termesztett tiszta búzára szük­sége van a népgazdaságnak, mert kiváló a minősége,-többségében vetőmagnak is alkal­mas. Ezért az őszi vetést — jó minőségben — mielőbb el kell végezni. A termelőszövet­kezetek és az állami gazdaságok vezetői, a mezőgazdaság más kiváló szakemberei meg­egyeztek: legkésőbb október 20-ig befejezik a vetést, mert akikor jövőre jó termést vár­hatnak. Néhány nap választ el már, csupán ettől az időponttól. De az őszi búzának csak valamivel több mint fele került földbe. Ez azt jelenti: a kijelölt optimális határidőre nem végeznek a vetéssel mezőgazdasági üze­meink! Nincs más hátra: mindent kövesse­nek el, hogy a legrövidebb időn belül a földbe kerüljön a jövő évi.termést hozó mag. Ha a vetés azon múlna, hogy jelszóként kiadják az utasítást, megindulnak az embe­rek, gépek, és teljesítik a feladatot, nagyon jó lenne. De ez nem így van.! Megegyeznek, minden feltételét biztosítják a feladat vég­rehajtásának és akkor kiderül, hogy vala­milyen, eddig nem látott eseményre hivat­kozva elodázódik a munka. Emlékezzünk csak az elmúlt esztendő azonos időszakára. Azt mondták, nem tudunk a földeken dol­gozni, mert e&ik az eső, és ázott a talaj. Voltak esőmentes napok, azokat nem használ­ták ki minden esetben maradéktalanul. A vetéssel megkéstek, amelynek „eredménye” az idei alacsony terméshozam. Az idén so­kan azt hangoztatják: száraz a föld, vetésre alkalmatlan. Következményé: fokozatosan kifutunk a tudományosan megállapított ha­táridőből, veszélyeztetve látszik a jövő évi jó termés. Senki nem engedheti meg magá­nak az úgynevezett objektív okokra való hivatkozást! Érdemes felidézni, hogy a pásztói Járás vezetői, a termelőszövetkezetek többségének elnökei rossznéven vették, amikor az el­múlt hetekben szemükre vetették, hogy a megyében az utolsók a vetéssel. Igaz, nem esik senkinek sein jól, ha nyilvánosság előtt számon kérik a lemaradást. Hivatkoztak is rá, hogy száraz a föld, megművelése három­szor több időt követel mint egyébként. Ez igaz. csakhogy azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy más járásban is száraz a föld. A pásztói járás helyzete a többi járás­hoz viszonyítva annyival jobb, hogy az ara­tással elsőnek végeztek. Lett volna idejük a talajt idejében előkészíteni, és a vetés ide­jén erről már nem kellene gondoskodni. Az igazság, amit a szakemberek elismer­nek: az aratás után azonnal meg kell kez­deni a talaj előkészítését a vetésre, és akkor a szárazság sem fog ki a mezőgazdákon. Ha ezt elmulasztják, akkor tornyosodnak a gon­dok, mert egyéb, munkát is végezni kell, ami megosztja az erőt és üzemeink ezzel már nem tudnak megbirkózni. Okos szerve­zőmunkára van tehát szükség, mert a vetést a legrövidebb időn belül be kell fejezni. Jó példa a szécsényi járás valamennyi termelő- szövetkezete, hogy lehet derék munkát idő­ben is végezni. Jól állanak a vetéssel, mert megszívlelték az intő szót. Ez most a járha­tó út. nem pedig a sértődöttség látszatát keltve kifogásokat keresni. A megyei operatív bizottság arra hozott határozatot, hogy nagyobb figyelmet szentel a vetés mielőbbi és jó minőségben való el­végzésére. Az üzemek munkáját teszi mér­legre. Ezen belül is azt, hol késlekednek és a késlekedés okát keresik meg. A vetés mi­előbbi elvégzése az üzemek érdeke, mert ak­kor aratnak bőséggel, ha a vetést gondosan elvégzik. Ez pedig zsebbevágó kérdés is! — B — Nőtt a munkások aránya a vesető testületekben Az ÁFÉSZ-ek ti«ztújítátának tapasztalatai Az évi rendes közgyűlése­ken az idén általános tiszt­újítást tartottak csaknem 500 ÁFÉSZ-ben, mivel a tiszt­ségviselők és a választott testületek mandátuma lejárt. Mint szokásos, az új testüle­tekről most" is •felmérés hé­szült a SZÖVOSZ'ban. A ta­pasztalatok és az összesített adatok tanúsága szerint jel­lemzően olyan tisztségviselő­ket és testületeket választot­tak. amelyek, összeségükben jól megfelelnek a társadalmi és a szövetkezeti követelmények­nek, • alkalmasak a kollektí­vák képviseletére, irányítá­sára, ellenőrzésére és az el­következő évek sokrétű szö­vetkezeti feladatainak megol­dására. A korábbi választások­hoz hasonlóan 30—40 százalé­kos az újonnan választottak aránya. A nők és a fiatalok részvétele tovább növekedett. A nőké az 1967- évi 15.6-ról. 26-8, illetve a fiataloké 5,2- ről 11,1 százalékra. Bár a növekedés- tendenciája a három legutóbbi választást is figyelembe véve töretlen- még mindig elmarad a tag­ságban képviselt arányoktól. Az új, fiatal erők bevonását tekintve a helyi szervekben kisebb méretű a fejlődés, mint az igazgatóságokban és a felügyelő bizottságokban, pedig éppen a helyi szervek­ben szerezhetők meg leginkább a vezető testüle­tekben való részvételhez szükséges gyakorlati ta­pasztalatok.... Szomszédolás Tallózás szocialista or­szágok sajtójából könyvek és drámák N. Leszjucsevszfcij, a szov­jet írószövetség kiadóválla­latának igazgatója bejelentet­te, hogy a vállalat a jövő évben 410 könyvet ad ki, ösz- szesen 17 millió példányban. A kiadványok 36 százaléka fordítás — a Szovjetunióban élő 41 nemzetiség irodalmi alkotásainak orpsz nyelvű tol­mácsolása, 25 százaléka már megjelent művek második, vagy harmadik kiadása, a többi pedig új alkotás, és többségük a jelent ábrázolja. A kiadóvállalat állandó kap­csolatban áll a fiatal szer­zőkkel, és ennek eredménye­ként 1976-ban tíz prózaíró és hat költő első művét adja ki. Ennek ellenére továbbra is az a probléma, hogy kevés az eredeti mű, és az illeté­kesek különösen a könyvek grafikai kivitelezését bírál­ták. Közösen könnyebb Egy járási határozat margójára Hogyan építhetne jobban; gyorsabban a nézsai és a rétsági TÖVÁL? Jó két esz­tendeje,. hogy Rétságon a já­rási párt-végrehajtóbizottság megvitatta a kérdést. Meg­oldásként az alkalomszerű együttműködés helyett, a tervszerűen' összehangolt munkát ajánlotta. Tette ab­ból a meggondolásból, hogy a két szövetkezeti társulás működési területe szinte azo­nos. Mindenekelőtt a rétsági járásban építenek, de jelen­tős munkát — lakások, köz­épületek, intézmények építé­sét — vállalták Balassagyar­maton is. Ila a pénz kevés A másik, ugyancsak figye­lemreméltó szempont az volt, hogy sem a nézsai, sem pedig a rétsági vállalkozás nincs bővében a pénznek. Már ak­kor is jelentős lenne a meg­takarításuk. ha csak az anyag- es a munkaerőszállítást han­golnák össze. De elképzelhető mindez a szakipari munkák­nál is. Nézsán például adva van a lehetőség a vasipari részleg erőteljes fejlesztésé­hez. Rétságon pedig a burko­ló- az épületasztalos! mun­kálatokat végezhetnék. Így nem lennének kitéve egy harmadik, talán az ország másik végén tevékenykedő vállalat ..szeszélyeinek”. A közös gépkarbantartó-rész­leg • kialakítását ugyancsak é-demes volna fontolóra ven­ni. Anyag- és munkaerőszállí­tás a szakipari részlegek és a géoiavítás összehangolása. Ez volt az a négy terület, ahol a szorosabb együttműkö­dést ajánlotta annak idején a végrehajtó bizottság. Ám nemrégiben, amikor a határo­zat végrehajtását kérte szá­mon a testület a vállalkozás kommunista vezetőitől, kissé furcsa dolgok derültek ki. Nézsán is, Rétságbn is elké­szítették — igaz, hogy utólag — az együttműködési tervet. A gyakorlatban azonban minden maradt a régiben! Az alkalomszerű • együttes mun­kát egyetlen területen sem. váltotta fel a tervszerűen szervezett, irányított kooperá­ció. A társulás tulajdonosai — a nézsaiak esetében a nóg­rádi és a nézsai termelőszö­vetkezetek, a rétságiaknál pedig a tolmácsi és a diósje- női közös gazdaságok — sem gondoltak valójában arra, hogy a közös tevékenység esetleg erőteljesebb műsza­ki fejlesztést, így gyorsabb és hatékonyabb építőmunkát eredményezne. Ezzel pedig nagyobb közösség — a járás — érdekeit szolgálná. Az igazgatóságok azonban több­nyire csak olyan szempontból vizsgálták a vállalkozások te­vékenységét. hogy a költségek levonása után mennyi lesz arz osztalék, a nyereség. Mit tesznek Nézsán? Nem véletlen tehát, hogv a végrehajtó bizottság ismétel­ten a tervszerű együttműkö­dés következetesebb megva­lósítására buzdította a két társulás kommunista vezetőit. Meghatározta az első lépése­ket. Mindenekelőtt azt ta­nácsolta, hogy Nézsán is, Rétságon is tegyék szervezet­tebbé, hatékonyabbá a mun­kát. A Központi Bizottság decemberi határozatára épült intézkedési tervek kiegészítése, a feladatok egy­értelműbb meghatározása, a zavartalan munkához szüksé­ges feltételek megteremtése a legjárhatóbb útja ennek. A nézsai -építők például nem vi­tatják a technológiai váltás szükségességét a korszerű követelményeknek jobban megfelelő nagyblokkos építési mód mellett törtek lándzsát már korábban is. Csakhogy az intézkedési tervből nem derült ki, hogyan kívánják mindezt ' megvalósítani a gyakorlatban. A vezetés, az irányítás korszerűsítését ugyancsak a közeli tennivalók közé sorol­ták Nézsán. A társulás an­nak idején 30 emberrel látott munkához és termelési érté­kük sem haladta meg az 5 millió forintot. Ma 200 ember dolgozik az építkezésen és el­érte az 50 milliót a termelési érték. Ám mindezzel a fejlő­déssel nem tartott lépést az irányítás. Üj, korszerűbb módszerekre van szükség. A társulásnál a munkáslét­számmal együtt gyarapodott a hozzáértő szakemberek szá­ma is A vezetés keretei adottak, csak éppen a fela­datkörök — s így bizonyos értelemben a felelősség — elhatárolása késett ... és Rétságon? De a rétsági társulásnál is szükséges az intézkedési terv „kiigazítása”. Olyan módosí­tás, amely félreérthetetlenné teszi az építésvezetőségek, az építőmunkások feladatait. Azt például, hogy az epitesveze- tőségek ne csupán a „kötele­ző” árbevételüket lássák. Fi- gyejlenek arra is, hogy a tervszerű munka, a sokasodó tennivalók, ésszerű sorolása, a technológiai váltás és az ehhez szükséges feltételek megteremtése nélkül aligha számolhatnak a tervezett be­vétellel. A korábbi évek tapasztala­tid , ;kényszerítik” a társu­lás vezetőit az építőmunka folyamatos, tervszerű ellen­őrzésére. A rétságiak ugyanis több mint 20 munkahelyen dolgoznak. Sok korábbi gond­nak elejét vehetik: ha szer­vezetebbé teszik az anyag­ellátást és -szállítást, gondo­sabban előkészítik a soron következő munkát. Ám ez nem csupán az építőkön mú­lik. Ezért a járási végrehajtó bizottság ajánlotta, hogy erő­teljesebben törekedjenek a beruházók és az építők tevé­kenységének összehangolásé­ra. Következő lépések Az idő, amely a végrehajtó bizottság ülése óta eltelt vi­szonylag rövid. Messzemenő következtetések levonására semmiképeu sem elegendő. A változás kezdeti jelei azon­ban Nézsán is, Rétságon is mutatkoznak. Mindkét társu­lásnál — a követelményeket és a lehetőségeket mérlegelve — módosították az intézkedési tervet. Az építők sajátos ten­nivalóit, a két társulás együttműködésének lehetősé­geit taggyűléseken vitatták meg a társulásoknál dolgozó kommunisták. A következők­ben tehát már a munkáé a tervszerűbb, szervezettebb munkáé a főszerep. S a járási pártbizottság, a járási hivatal egyaránt segí­ti ebben az építőket. A mű­szaki osztály november végé­ig összegezi azokat a fejlesz­tési elképzeléseket, terveket, amelyek a következő ötéves terv építési munkálatait je­lentik a rétsági járásban. De­cemberben pedig megszerve­zik az építők és a beruházók tanácskozását, ahol az érde­keltek részvételével tisztáz­zák, hogy hol, mit ém'tenek. A feladatok világos felrajzo­lása ugyanis az első lépés ahhoz, hogy a nézsai és a rétsági . TÖVÁL jobban és gyorsabban építsen mint ed­dig. Vincze Istvánnc ECCE HOMO A közelmúltban jelentette meg a pozsonyi Madách Könyvkiadó Szabó Gyula „Ecce homo” című nagyala­kú albumát, amely a nemrég elhunyt kiváló művész leg­jelentősebb grafikai soroza­tait teszi közkinccsé. Szabó Gyula grafikái kö­zül azokat a sorozatokat vá­lasztották ki, amelyek vagy közvei énül kapcsolódnak a felszabadulás harmincadik évfordulójához, vagy pedig az eltelt harminc év eseményei­hez fűződnek. Az album legjelentősebb sorozata a címadó „Ecce homo”. A művésznek ez a kulcsfon­tosságú alkotása azokban az években született, amikor a világ lassan kezdett magá­hoz térni a második világ­háború okozta borzalmakból, veszteségekből és erőt gyűj­tött az új. békés élethez. A művészetbarátok néhány nap alalt felvásárolták ezt a nagyszerű, forradalmi tartal­mú, kitűnő nyomdai kivitel­ben előállított albumot, mely­ből 500 példány a magyar könyvesboltokba is eljutott a Corvina Kiadó jóvoltából. Vasúti együtt működés Kedden Miskolcon, a MÁV- igazgatóság székházában kezdte meg nyolcadik rendes ülését a magyar—csehszlovák közJekedési bizottság állandó vasúti munkacsoportja. A négynapos ülésen megvitat­ják a MÁV és a csehszlová­kiai vasutak közötti határfor­galom, valamint a nemzetkö­zi tranzitforgalom kérdéseit. j NÓGRÁD - 1975. október 15., szerda íj o

Next

/
Thumbnails
Contents