Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

MAT ARCOK - MAT EMBEREK

Kecskelábú asztal mellett...

A tanácsok megalakulásának negyedszázados évfordulója megünneplésére készülünk. Sok érdekes epizódot, élményt, emléket mesélnek el azok, akik ott voltak az első alakuló ülésen, s ma is az appártusban dolgoznak. Theiner Ilona, a Balassagyarmati városi Tanács pénzügyi főelőadója most is mosolyog, lia a 25 évvel ezelőtti napokról esik szó.

— Barnán születtem. de már hatéves koromban Moho- rán laktam, mivel édesapámat odahelyezték tanítani. Aztán elvégeztem az iskoláimat, s tüstént munkát vállaltam. A közigazgatással jegyeztem el magam. Azért fogalmazok ilyen tömören, mert ennyi az életrajzom. Tudom, a tanácsi munka érdekli... A tanács megalakulása előtt a körjegyzőségen dolgoztam. De jött a tanács...

A mosoly nem tűnik el az arcáról. Ahogyan rendezi gondolatait, az élményjek, az emlékek egyre erőteljesebben törnek fel benne. Mondja is az eseményeket:

— Még a tanács megalakulása előtt néhány héttel Becskére helyeztek, önálló községi tanácsot hoztak létre. Becske azelőtt Bérceihez tartozott. Jelentkeztem is az elnök asszonynál. A nagy üres szobában csak néztük egymást Két nő! Hogyan kezdjük az életet? A sarokban vagy hat zsák állt. Tele iratokkal,'amit Bércéiről küldtek ■hozzánk. A bútorzat? Egy kecskelábú asztal, egy lóca és egy szekrény. Mondom, néztük, néztük egymást az el- nökasszonnyal, amikor megszólalt: no, akkor kezdjünk hozzá! Sírtam, vagy örültem, nem tudom. De arra emlékszem, hogy nedves volt a szemem. Levetettük a kabátot. s a padozatról egvmás mellé, szépen sorba kerültek az asztalra, a szekrénybe az mátok. Szóval megindult az élet Becskén is!

Azóta természetesen sok minden megváltozott Theiner Ilona körül, aki volt irodakezelő, adóügyes. végrehajtó, begyűjtő, később a Balassa- gva’-mati járási Tanácshoz került. Ez már munkájának egyfaita elismerése volt.

— Persze, n°m sokat változott a munkám akkor sem, amikor 1957. februárjában a várrsi tanácshoz kerültem. Itt is amolvan könnyebb munkákkal bíztat meg. Dolgoztam az iktatóban, kezeltem a marhaleveleket, oft voltam minden soroz,ásón. Es következett p nénzügv, M^st

a fejlesztési alan felhasználá- sá'-al fogialk-nzom...

Tsmét rend“zi gondolatait. Tr;«zpe a lakájok százai éuip- nök Az in óvoda, iskolák, a sportcsarnok, meg ki tudná

Beszélgetés Herenceényi Józsefiéi, a megyei tanács elnökhelyettesével

Mezőgazdaságunkban jelentős szerepet töltenek be a termelőszövetkezetek. A megyei párt végrehajtó bizottsága a közelmúltban megtárgyalta a termelőszövetkezetek helyzetét és megjelölte számukra a jövő útját. A feladatok valóra váltásában nagy. szerepe van az állami szerveknek. Munkatársunk beszélgetést folytatott Herencsényi Józseffel, a megyei tanács elnökhelyettesével időszerű mezőgazdasági feladatokról.

felsorolni, milyen új létesítménynek „bonyolította” Theiner Ilona a pénzügy munkáját. Utalványozások, ellenőrzések, kiutalások mind a reszortjához tartoznak.

— Sokan mondják: ha nem mennél ki a városba, te akkor is látnád a fejlődést! Ebben valóban sok igazság van. A számokon, a kartonokon keresztül, látom, mikor, hol mi épült, vagy épül a városban. Az összeg nagyságáról elképzelem, itt az íróasztal mellett, hogy milyen is lesz az új létesítmény. A negyedszázad kapcsán hadd mondjak egy érdekes összehasonlítás. Én mint pénzügyi szakember. Míg a tanács megalakulásakor Balassagyarmat „háztartási” gazdálkodása alig _ 2.6 millió forint volt, most ebben az évben a fejlesztési költségünk 95, a fenntartási költségvetésünk pedig 119 millió, forint. Ez pedig rendkívül nagy "fejlődés. ..

A magánéletéről már kevesebb szót váltottunk Any- nyit tudtunk meg róla, hogy az édesanyjával él, s nagyon szereti a kézimunkát. Azt már mások mondták el, hogy Theiner Ilona hosszú éveken át dolgozott a szakszervezetben. mint nőfelelős, most pedig a számvizsgáló bizottság elnöke.

— Negyedszázad telt el azóta — kanyarodik vissza a beszélgetés első fonalához — Sok minden történt! De azért a becsk°i napot sohasem feleltem el. Mi raktuk az aktákat. s akkor azt mondtuk: roegrnd”lt az é’et! Számunkra az volt a legfontosabb. . . M“r,’ndult az é’et. ott a kecskelábú asztal mellett!

Somogyvári László

KÉRDÉS: — A megye mezőgazdaságának jelenlegi helyzetét miként ítéli meg?

VÁLASZ: — A szeptember 24-i gazdasági nagyaktívára hivatkozom, amelyen a megyei pártbizottság többek között áttekintette az ágazat időszerű kérdéseit, és egyértelműen megjelölte a feladatokat.

Megállapította, hogy idén tovább fejlődött megyénk mezőgazdasága. Elismerés illeti a kedvezőtlen időjárás nehezítette nyári mezőgazda- sági munkák sikeres elvégzéséért a tsz-tagakat, állami gazdaságok dolgozóit és vezetőit.

Az eredmények közül is kiemelném a. bogyósgyümölcstermelésben elért sikert, mert az országban termeti össz- mennyiség 12 százalékát megyénk termeli. Jók az eredmények a burgonyatermesz- tésben. Vetőmag-szükségletünkön felül még két megye vetőmagellátását biztosítjuk. Ezenkívül a megye étkezési burgonyaszükségletének háromszorosát termeljük és adjuk megyén kívüli fogyasztásra.

A termelési szerkezetben a kenyérgabona mellett jelentősen növekedett az ipari növények területe, korszerűsödött a termesztési technológia. A közismert cukorprobléma ellensúlyozására megyénk termelőszövetkezetei egy év alatt 32.4 százalékkal növelték a cukorrépa vetés- területét. A betakarító gépsorok száma kétszeresére nőtt. Olajos növényeink közül a repce termesztése a tavalyinál közel kétszer nagyobb területen folyik.

Az állattenyésztés szakosított telepeken történik. Évi 10 ezer hízósertést kibocsátó húsgyárak találhatók a megyében. Kedvező vonása a gazdálkodásnak — a hosszú távú tenyésztési programinak megfelelően — a szarvasmarha, ezen belül a tehénállomány emelkedése. Az adottságoknak megfelelően koncentrálódó folyamat indult a juhállomány fejlesztésére.

Amíg országosan az utóbbi években csökkent, addig megyénkben emelkedett a juh- létszám.

Az eredmények mellett gazdálkodásunk nern mentes az ellentmondásoktól, feszültségektől. Az okok eredete kettős : egyrészt kedvezőtlen

adottságokban, másrészt a

belső tartalékok feltárásának hiányában a gazdasági hatékonyság . fogyatékosságaiban rejlik.

Fontos termelési tényező a helyes szemléiét. Tapasztaljuk, hogy egy gazdasági év és ágazati rekordok hatására — mint amilyen 1974-ben volt — egyes helyeken a munkára serkentés helyett az elbizakodottság jelentkezik. Az idén a megyében átlagban több mint 10 mázsával kevesebb búzát takarítottak be a szövetkezetek, mint tavaly. Uevanakkor ezúttal előfordult 45,3 és 14,3 mázsa hektáros átlagtermés is. A tsz-ek 22 százalékában 20 mázsa volt a búza átlagtermése hektáromként. Mindenkinek tudnia kell: több éven keresztül 45 —50 mázsás átlagtermést csak tudományos alapokon lehet elérni és ez nem a csodának, vagy a véletlennek köszönhető.

A jó szakemberek tudják, hogy az egyszerűsítés, a szakosítás. az eredményes monokultúra rendkívül nagy szakértelmet és a technológiai fegyelem szigorú betartását kívánja. Nem tűri a lazaságot. Vannak viszont, akik kedves szakértelemmel, divat- szerűen dolgoznak és az eredményesség helyett a mező- gazdaság sokrétűségét ezzel felszámolják. A szarvasmarha-ágazatban elindított húsirá- nvú szakosodás sem vezethet oda hogv összességében csökkenjen a tej-, ugyanakkor a hústermelés színvonala se változzék.

Az állattenyésztés kezdetleges eredményei, az alacsony hozamok okai, hogy kevés a jól képzett állattenyésztési szakember. A meglevők sem helyezkednek szembe az olyan vezetőkkel, akiket részben szakértelmükből, vagy szűk látókörükből fakadóan ’ kielégít a viszonylag alacsony létszám. Az állattenyésztési felügyelőséget is jobban kellene, hogy izgassa munkájuk eredménye. Nagyobb figyelmet igényel például egy tízezres iparszerű sertéstelep, mint amennyit arra fordítunk. Hiszen éveken keresztül veszteséges és ennek egyik oka az állatok meddősége, az alacsony malacszaporulat.

De ha már a negatív példánál vagyok. elmondom, hogy két egyforma adottságú tsz gazdálkodik egymás mellett azzal a különbséggel, hogy az egyik 35 mázsa búzát termel egy hektáron, a'

......................................................................................................................................................................................................................................iiimiimimiiiiiiirimimmiTttimiimMitiir mintiimniiin

H

irtelen fordul az idő. Csípős hideg hatol be a \ka* bátok alá, pirosítja az arcot dermeszti a kezet.

A kubikos arcán verejt.ék- cseppek futnak végig, ahogy lapátolja a kemény földet. Nincs ideje arra. hogy fázzék, hogy szidja az éles őszi szelet. Keményen dolgozik. Ez a munkája, ez őrt fizetik.

Megtámaszkodik a lapát nye’én, rágyújt egy Kossuthra. . .

— Ez 'a mostani munka gyerekjáték. Volt olyan hely, ahol öt-hat méter mélyen dolgoztunk, ástunk le a földbe. Aztán meg haitiét mázsás gyűrűket kellett leengedni a mélybe. Bizony jócskán beleizzadtunk.

Végigsimít a homlokán, nagyot szív a cigarettából.

— Azért megszokja az ember, Eddig két és fél évet húztam le a Salgótarjáni városi Tanács mélyépítő üzeménél. Azelőtt Balaíon- füreden dolgoztam: virágparkot csináltunk. Jó pénzért; havi 6—7000 forintot is megkerestem. Színes életünk volt. Eljött a dél, azt mondta a művezető: — no, embereik frissítsék fel maEz sí szülők sorsa...

gukat! Ez azt jelentette, hogy irány a Balaton! Meg' fürödlünk, lubickoltunk, aztán ismét munkára fogtuk magunkat. Maradtam volna tovább is, de húzott a szívem a családhoz. ..

És Bárány Ferenc hazatért a varsányi kis házba, a négy gyerekhez, a feleséghez.

— Nagy családom volt. de időközben kiröDpentek a gyerekek. A legidősebb fiam 26 éves, Búdapesten, mint bútoraszta’os dolgozik.

Egyszem lányom a faluban ment férjhez. Segítségre, támogatásra szorul; a férje bevonult katonának, két gyerek maradt a nyakán. A sorban a, harmadik gyerek. a villanyszerelő, nősülés előtt áll, jövő év májusában lesz a lakodalma. Marad még a legkisebb fiú, aki szintén a fővárosban próbálgatja a szerencséjét. Csak a hétvégeken látiuk.

Bárány Ferenc még ma is a gyerekeinek él. értük dolgozik. Telnek-múlnak a napok monoton egyhangúságban.

— Reggel ötkor kelek, hogy elérjem az autóbuszt. Háromnegyed hétre érek Salgótarjánba. Hogy mit csinálunk a buszon? őszinte leszek; ha tehetjük, alszunk. Este majdnem hét óra, mire benyitom a házunk kapuját. Megmosako- dok, megvacsorázok, aztán, ha el nem alszok, nézem a tévét. Legjobban a Jogi eseteket szeretem. Arra mindig szakítok időt. így éldegélünk kettecskén a feleségemmel. Amióta nincs gyerek a háznál ő is dolgozik, Szécsénvben, a tsz- ben. Teljes köztünk az egyetértés. Ha én vagyok szabad szombatos, rám hárul az ebédkészítés. Ha meg mindketten dolgozunk, a hét végén hazalátogató, legkisebb gyerek a szakács. Nem telik sokból, a honvédségnél is szakács volt. Különb ebédeket csinál, mint mi az asszonnyal.

Kérdésemre, hogy mire költik a havi keresetet, jót

mosolyog; — Spórolunk a lakodalomra! Három disznót nevelünk, ebből kettő a családé, a harmadikat leöljük a vendégeknek. Tudja, mennyibe kerül havonta három jószág etetése? Legalább ötszáz forint.

Jókorát legvint a kezével; — Bolond divat van falun. Nagy lagzi, sok étel-ital! Borból elég lesz 20—25 liter. de pálinkából legalább ötven-hatvan liter kell. Tudja, bejönnek a bámészkodók, a hívatlan vendégek, azokat Dálinkával kínáljuk. Benne lesz ez a cécó vagy húszezer forintomba.

— Megéri?

— Hát... Mondtam a fiamnak, inkább esküdjetek meg sutyiba, a húszezret megkapjátok ajándékba. Erre azt válaszolta; bejön az a pénz a nászajándékon! Bejönni bejön, csakhogy azt nem én kapom, hanem ők.. .

— Dehát! Ez a szülők sorsa és így is van rendién — tárja szét a karját, aztán nyúl a lapát után. hogv ismét bírókra keljen a kemény, fagyos földdel...

V. Kiss M.

másik 16 mázsát és az egy tehén évi tejhozama átlag 1800 literen alul van. Vajon a tsz-tagság meddig nézi ezt?

KÉRDÉS: ■ — Megyénk mezőgazdasági dolgozóinak milyen legfontosabb feladatokat kell valóra váltani az elkövetkező hetekben?

VÁLASZ: — A mezőgazdaságban dolgozóknak a nyári munkánál nagyobb munkacsúcsra kellett felkészülniük. Közel 32 ezer hektár őszi vetést — amelyből 29 ezer hektár kalászos — és 8200 hektáron szerves trágyázást, valamint 39 ezer hektáron őszi mélyszántást kell elvégezni 2—2,5 hónap alatt. Egy összehasonlítást tennék: az 1973. évi ősz jó volt, amikor nagy szakértelemmel, időben és jó minőségben végeztek gazdaságaink a vetéssel. Eredménye megyei szinten közel 40 mázsa rekord a búzatermelésben és az országosan elfoglalt 7. hely a megyék sorrendjében. Ezzel szemben

1974-ben, mostoha időjárási viszonyok mellett, jelentős lemaradással végezték a munkálatokat, amely az idei kedvezőtlen terméseredmény

egyik oka. Tavaly szeptember végéig a búza 3 százalékát, 1973-ban több mint 15 százalékát vetették el. A jelenlegi helyzet sem egyértelműen kedvező. Igaz a munka szorgalmasan folyik.

KÉRDÉS: — A párt tavaly decemberi határozata megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben hogyan jut érvényre?

VÁLASZ: — Mindenekelőtt arról szólnék, — mint azt a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága 1975. július 29-i ülésen is megállapította —, hogy a tsz-ek ben dolgozó kommunisták, a tsz-paraszt- ság kedvezően fogadta a határozatot. Valamennyi gazdaságban elkészültek az intézkedési tervek. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy azok többsége takarékossági tervre szűkült, nem tartalmazzák a hatékonyság növelése érdekében teendő intézkedéseket. Rövid távú, felszínes, esetenként tetszetős intézkedéseket tartalmaztak, nélkülözték a komplexitást. Ehhez hozzájárult egyes üzemi vezetők igénytelen magatartása, leegyszerűsítő szemlélete. Ezért szükségessé vált, hogy intézkedjünk a járásokon keresztül: a szövetkezetek dolgozói a terveket tegyék komplexé és ellenőrizzék folyamatos végrehajtását. Az átdolgozott intézkedési terveknek tartalmaznia kell k termelés szerkezetváltozásait, a beruházások ésszerű rangsorolását, a gazdasági hatékonyság javítását szorgalmazó üzem- és munkaszervezési célkitűzéseket, a személyes jövedelmek arányos felhasználását.

A párt- és tanácsi szervek az elért eredményeket folyamatosan nyomon követi. Szövetkezeteink az év első 9 hónapjában az előirányzott 31—32 millió forint értékű megtakarítás 75,3 százalékát időarányosan teljesítették. Ezen belül ki kell emelni a kemikáliák hatékony felhasználását. A szövetkezetek egy része talajvizsgálatokra alapozva műtrágyázott, és 16 ezer hektár területen helikopterrel végzett növényvédelmi munkát. Így a hatásfok csökkenése nélkül mintegy 5 millió forint értékű megtakarítást érnek el, a többségében drága importból származó kemikáliákból.

A decemberi határozat — bár az eredmények még csak nagyon kezdetiek — a szövetkezetek gazdálkodásában sokoldalúan jut érvényre. Az adottságokhoz igazodó és a népgazdasági igényeknek

megfelelő termelésszerkezet kialakításában már vannak, jelentős lépések. Mégis szükséges, hogy üzemi szinten is elkészüljenek a hosszú távra szóló szerkezetátalakítási tervek. A beruházásokban dominál a gépesítésfejlesztés, bár a cserélés ütemét tovább kell fokozni. Van némi javulás az - állatférőhelyek ki. használásában, noha még közel 800—1000 tehénféröhely

található, amelyet kis befek-. tetőssel, gazdaságosan lehetne hasznosítani.

Külön kell szólni az újonnan egyesült tsz-ekről. A jó politikai és gazdasági előkészítés viszonylag rövid idő alatt meghozta eredményét. Korszerűbb szervezeti formában, jobb vezetéssel, az anyagi eszközök koncentrálásával, a szövetkezeti bruttó és nettó jövedelmük 1975-ben a megyei átlagot meghaladó mértékben emelkedik.

Természetesen összességében számtalan tartalék maradt feltáratlanul. Ilyenek: a meglévő épület- és gépkapacitások optimális kihasználása. a különböző szektorok közötti együttműködés szervezése, a meglevő kooperációs formák hatékonv működtetése. Sajnos, a termelés közvetlen irányítóinak egv részénél még nem tudatosodott kellőképpen a végrehajtás folyamatossága, az ellenőrzés minden területre való kiterjesztése. Az alacsony kén- zettség s kedvezőtlen jeleket, e tendenciákat csak erősíti. Ma már megengedhetetlen, hogy olyan termelőszövetke. zet legyen, ahol nincs felsőfokú végzettségű termelés- irányító.

KÉRDÉS: — Milyen nép- gazdasági kötelezettségek hárulnak megyénk mezőgazdaságára az elkövetkező időszakban?

VÁLASZ: — Alaovetó feladatunk a ne<u'«dik ötéves terv, ezen belül is az 1975. évi célkitűzések maradéktalan valóra váltása. Az ötödik ötéves tervkoncepciók részletes kidolgozása folyamatban van. Annyi már biztos, hogy az új tervidőszak során sem lesznek kisebbek a népgazdaság igényei, mint 1975- ben. Ezért az adottságainknak megfelelően, a technikai fejlesztéssel összhangban növelni kell a búza-, cukorrépa-, zöldség- és gyümölcstermesztő területet, fokozni kell a területegységre jutó hozamokat, javítani a minőséget. Mindezt kevesebb élőm unkafelhasználás mellett az eszközhatékonyság lényeges javításával. A központi célkitűzéseknek megfelelően folytatni kell a szarvasmarha- és juhprogram megvalósítását. Mindenekelőtt a fajlagos hozamok növelését kell számottevően javítani, különben nem lesz rendben a tenyésztés az említett két állatfajnál, ami az egész gazdálkodást negatív, vagy pozitív irányba befolyásolja. Adottságunk mindkét állatfaj tartására jók. Kulcskérdés a hozzáállás és szakértelem a munkához.

Kedvezőtlen adottságainkat a népgazdaság a jövőben Is fokozott támogatással ismeri el. Azt viszont leszögezhetjük: szelektívebb, koncentráltabb támogatási politikát kívánunk érvényesíteni! Már az utóbbi időben is mindinkább sikerült gátat emelni a kevésbé jó munka év végi segélyjelle- gű támogatásokkal történő „kiegyenlítésének”. Fejlesztési támogatást csak olyan célra adunk, amely megfelel a megyei pártbizottság 1974. április 1-i határozatában foglalt hosszú távú céloknak: tervekre alapozott, és gyors a megtérülése. Előbbre kell Téo- ni a műszaki-technikai feltételek korszerűsítésében, egy- egy folyamat komplex gépesítésében, a repülőgépes növényvédelemben. Fel kell tárni a kémiai központok létrehozásának feltételeit.

A lakosság jobb zöldség- és gyümölcsellátásának az a feltétele. hogy amit lehet megyénkben termeljünk meg. s amit megtermeltünk. abból elsősorban megyénk dolgozói részesüljenek.

B. Gy.

NÓGRÁD - 1975. október 12., vasárnap